A szélsőjobboldal központi témája a túlzó nacionalizmus – „A mi országunk az első” a népszerű propagandaformula. Ez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy hasonló gondolkodású erőkkel országhatárokon átnyúló szövetségeket kössenek. Az európai parlamenti választások után nyilvánvalóvá vált a ma már három frakcióval (és így a megfelelő alapokkal és egyéb forrásokkal) rendelkező szélsőjobboldali pártok hálózatosodása az Európai Parlamentben. Az a tény, hogy nincs közös képviselőcsoport, azt mutatja, hogy az adott nacionalizmus és (esetenként) politikai nézeteltérések felülírják együttműködésüket, de befolyásuk az Országgyűlés és a Bizottság döntéshozatalára továbbra is nagy.
Az európai pártok hálózatba szerveződése mellett más, Európán túlmutató együttműködési formák is léteznek. Az egyik „húrhúzó” Steve Bannon. Az a kísérlete, hogy az európai szélsőjobboldalt egyesítse a „Mozgalom”-val, kudarcot vallott. 2021-ben Olaszországban egy ideológiai központ létrehozását is leállították, de más szélsőjobboldali szereplők is dolgoznak ezen az elképzelésen, például az amerikai „alt-right” mozgalom képviselője, Richard Spencer a National Policy Institute-jával. Mindannyian azzal foglalkoznak, hogy a világ különböző részein összehozzák a nacionalista, reakciós és antidemokratikus pártokat, hogy megállítsák az emancipációs mozgalmakat. Mivel ezek a tendenciák jelenleg Latin-Amerikában egyértelműen megmutatkoznak, a szélsőjobboldal egyre inkább ebbe az irányba összpontosít.
A múlt héten Buenos Airesben ült össze a „Madridi Fórum”, melynek házigazdája és vezetője a Vox spanyol fasiszta párt „Disenso Alapítványa” volt. Ezt a fórumot 2020-ban alapították, és már két találkozót tartott Latin-Amerikában, nevezetesen Bogotában és Limában, ahol a cél az volt, hogy „ellensúlyt” alkossanak a Sao Paolo Fórumnak. A központi téma a „baloldal elleni harc” és a „Nyugat ellenségei” volt, amely alatt mindazokat értették, akik megkérdőjelezik az USA és az Európai Unió politikai hegemóniáját.
A találkozó célja az volt, hogy egységet teremtsen a spanyol és a spanyol-amerikai jobboldal között egy közös stratégiával a szocializmus, kommunizmus, feminizmus, migráció stb. „kikiáltott ellenségei” ellen. al., ahogy egy spanyol aktivista kifejtette. A konzervatív Chiléből, a Venezuelából száműzöttek, Bolsonaro volt brazil elnök és más latin-amerikai országok hívei valóban érkeztek Buenos Airesbe. Az „iberoszféra” állítólagos közös kultúráját az együttműködés ideológiai kötelékének tartják. Lényeges, hogy ennek a jobboldali hálózatnak megvan a maga ideológiai vonatkoztatási pontja a spanyol gyarmatosításban. Spanyol és európai pártként a Vox kolonialista módon vezeti a latin-amerikai szélsőjobbot. Ezt a hálózatot összeköti az európai és észak-amerikai szélsőjobboldal kapcsolataival is.
A konferencia sztárja kétségtelenül Javier Milei argentin elnök volt, aki az egyik vitaindító beszédet tartotta. Médiaértesülések szerint a jövő „messiásaként” mutatkozott be, aki „felszabadítja a kontinenst minden baloldalitól”. Az egyik jelentés szerint az ultrajobboldali mozgalomnak egyfajta esztétikai elemet adott – fitogtatott tiszteletlenségével és televíziós személyiségi szerepével. Zajt ad. Tudja, hogyan kell elérni az embereket. A látvány társadalmában ez önmagában is releváns figurává teszi őt.”
A látvány ellenére a találkozóra adott lakossági visszhang elmaradt a szervezők várakozásától. Feltűnt, hogy a konferencia helyszínéül szolgáló Kirchner Kulturális Központ aulájában a legtöbb ülőhely üresen maradt. Úgy tűnik, az argentin közvélemény Milei és politikája iránti támogatása már nem erős.
Ennek ellenére a szélsőjobboldal hálózatosodása politikai bizonytalansági tényező, ahogy a találkozó a zárónyilatkozatban megfogalmazta. A külpolitikai rovatban a „Nyugat ellenségének” bélyegezték: Kuba, Venezuela, Oroszország, Kína és Irán. A „Madridi Fórum” tehát az Egyesült Államok külpolitikai napirendjét követi. Tudatában van annak, hogy Latin-Amerikában a jobboldali politikai fejlődés csak az amerikai kormány támogatásával lehetséges, de különösen abban reménykedik, hogy Donald Trump megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást. (Ulrich Schneider)