Vang Ji kínai külügyminiszter (jobbra) megbeszélést folytat orosz kollégájával, Szergej Lavrovval Vientiánban 2024. július 25-én. Fotó: Kínai Külügyminisztérium
Mind Kína, mind Oroszország támogatja az ASEAN köré épülő regionális architektúrát, mivel a multilaterális koordinációs mechanizmus segít megakadályozni, hogy a nagyhatalmak túlzottan beavatkozzanak, és különösen a NATO kiterjessze csápjait az ázsiai-csendes-óceáni térségre – mondták megfigyelők pénteken, miután Vang Ji kínai külügyminiszter találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval Vientiane-ban, az ASEAN miniszteri találkozóinak szélén.
Kína kész együttműködni Oroszországgal az ASEAN-központú, nyitott és inkluzív regionális együttműködési architektúra fenntartása érdekében, mondta Vang Lavrovnak.
Wang, aki a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsága Politikai Irodájának is tagja, azt mondta, hogy a változékony és összetett nemzetközi helyzettel, valamint a külső zavarokkal és akadályokkal szemben Kína kész együttműködni Oroszországgal a tartós jószomszédi viszony és barátság eredeti törekvésének fenntartása érdekében, szilárdan támogatva egymást, Védjük egymás alapvető érdekeit, és maradjunk egymás jó partnerei a fejlődésben és az újjáélesztésben.
Oroszország együtt fog működni Kínával, hogy támogassa az ASEAN központi szerepét, és megakadályozza a külső erők beavatkozását és beszivárgását, jegyezte meg Lavrov.
A Kína és Oroszország közötti kapcsolatok a történelem legjobb időszakában vannak, és Vang és Lavrov találkozója a szilárd kétoldalú kapcsolatok sajátos megnyilvánulása – mondta Cui Heng, a Kelet-Kínai Normál Egyetem Orosz Tanulmányok Központjának kutatója a Global Times-nak.
Együttműködéssel a két ország hatékonyan kezelheti a közös kihívásokat, és előmozdíthatja a stabilitást és az együttműködést, mondta Cui.
Mind Kína, mind Oroszország támogatja az ASEAN köré épülő regionális architektúrát, mivel a multilaterális koordinációs mechanizmus segít megakadályozni, hogy a nagyhatalmak saját érdekeik érdekében túlzottan beavatkozzanak és megzavarják a regionalizációs folyamatot, különösen a NATO-t abban, hogy csápjait kiterjessze az ázsiai-csendes-óceáni térségre, mondta Cui.
Vang Ji és Lavrov miniszterelnök-helyettes, valamint Saleumxay Kommasith laoszi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter csütörtöki háromoldalú találkozóján Wang hangsúlyozta, hogy a három ország közötti együttműködés fokozása nemcsak közös érdekeik védelmét segíti elő, hanem egyértelmű üzenetet küld a regionális országok közötti szolidaritásról és együttműködésről, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a regionális stabilitás és jólét előmozdítása, valamint a kockázatok és kihívások kezelése érdekében.
Wang a növekvő hegemonizmust, az egyoldalúságot és a protekcionizmust, valamint a “kis udvar, magas kerítés” és a “láncok szétválasztása és megszakítása” mögötti áramlatokat, valamint a tartós regionális konfliktusokat említette, mint a világot átható, destabilizáló, bizonytalan és kiszámíthatatlan tényezőket.
Az orosz külügyminisztérium Lavrov és Vang találkozójáról szóló nyilatkozata azt is elmondta, hogy “a két miniszter megvitatta az Eurázsia új biztonsági architektúrájának kiépítésére vonatkozó koncepció megvalósításának módjait”.
Az ázsiai ügyeket az ázsiaiak döntik el, és ez a tendencia most nagyon nyilvánvaló. A Nyugat által uralt globális rend elkezdett összeomlani, legalábbis Ázsiában és Eurázsiában, és a nem nyugati országok két- vagy többoldalúan együttműködnek a regionális folyamatok uralása érdekében.
A Kína és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok azonban eltérnek a normátólegyfajta katonai-politikai szövetség. A két ország túllép az államok közötti kapcsolatok ezen modelljén, a szövetségmentesség, a konfrontáció elkerülésének megközelítését alkalmazva, és nem céloz meg semmilyen harmadik felet – hangsúlyozta Zhang Hong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Orosz, Kelet-európai és Közép-ázsiai Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa.
Kína és Oroszország csütörtökön tartotta nyolcadik közös légi stratégiai járőrözését, amelynek során a két ország bombázói először repültek át a Bering-tenger felett. A járőrözés szorosan követte a közös haditengerészeti járőrözést, amely a Csendes-óceán északi vizeitől a Dél-kínai-tengerig terjedt, valamint egy közös haditengerészeti gyakorlatot Kína déli partjainál a hónap elején.
Szakértők szerint ez rávilágított a növekvő kínai-orosz katonai együttműködésre, valamint annak hozzájárulására a békéhez és a stabilitáshoz a globális stratégiai egyensúly megteremtése révén.
Az orosz és a kínai külügyminiszterek közötti találkozót a második napon tartották, miután Vang Ji találkozott Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszterrel Kantonban.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette, hogy Kína Li Hui-t, a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselőjét küldi Brazíliába, Dél-Afrikába és Indonéziába. Július 28-tól Li végrehajtja a válsággal kapcsolatos transzferdiplomácia negyedik fordulóját, további eszmecserét folytat a globális dél főbb tagjaival a jelenlegi helyzetről és a béketárgyalások folyamatáról, megvitatja velük a helyzet enyhítését, és összegyűjti a béketárgyalások helyreállításának feltételeit, mondta Mao.
Kína szerepe a béketárgyalások előmozdításában egyedülállóan jelentőssé vált. Peking következetesen támogatja a béketárgyalásokat, nem érdekelt közvetlenül az orosz-ukrán konfliktusban, és nem is profitál belőle. Ez egy megbízható párt, mondta Zhang.
A harcok még mindig folynak, a béketárgyalások kilátásai továbbra sem világosak, és a konfliktus tovább eszkalálódhat és továbbterjedhet. A nemzetközi közösség, különösen a Globális Dél országai széles körben aggódnak a helyzet miatt, és a deeszkalációra való felhívás még sürgetőbbé vált, jegyezte meg Mao.
***