8
A szocialista demokrácia és a vállalkozás szabadsága
A szocializmusnak az a célja, hogy megvalósuljon a szocialista demokrácia, megvalósuljanak az emberi jogok, megvalósuljon a munka szerinti elosztás, megvalósuljon a valódi, a politikai-gazdasági-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia, az emberi méltóság. Ehhez a szocializmusnak miden lehetősége meg is van. A kapitalizmus azonban erre nem képes, mert bérrabszolgatartó társadalom.
A szocializmusban azonban a társadalom érdekében korlátozni kell a magánérdekű vállalkozás szabadságát, mert csak így lehet elkerülni bérrabszolgaságot, mert a dolgozó ember csak így nem lesz beszélőszerszám, csak így érvényesülhetnek a polgári szabadságjogok és az emberi jogok, a szocializmus értékei.
A szocializmusban a vállalkozások a társadalom érdekében történnek, így vállalkozás a magánérdek helyett már csak a közösség, a társadalom érdekében lehetséges. A vállalkozó képességnek az individualista egyéni érdek helyett a kollektív érdeket kell szolgálnia, mert különben a társadalom többsége csak bérrabszolga beszélőszerszám lehet.
A kapitalizmus individualista híveinek a bérrabszolgaság nem probléma, azt sugallják, hogy a beszélőszerszám megérdemli a sorsát, nincs mit tenni, ilyen az ember, így ez az emberiség érdeke, örüljenek a bérrabszolgák, hogy van kenyéradó gazdájuk, de így csak megalázott gondolkodó állat lehet az emberiség sorsa. Ezért van a kapitalizmus híveinek a tudata alapvetően még csak a gondolkodó állat szintjén.
A szocializmusban az egyéni érdek alá van rendelve a társadalmi érdeknek, de a kizsákmányolás nélküli egyéni vállalkozás, ami a vállalkozó egyéni érdekét szolgálja lehetséges, ha nem a társadalom vagy a másik ember kárára történik. Lehetséges a társadalom érdekében is egyéni motivációval vállalkozni, de ez is csak a társadalom ellenőrzésével működhet.
A szocializmusban a vállalkozások alapvetően nem a magánérdekeltségben, hanem a tervgazdálkodásnak alárendelten a társadalom érdekében a szükségletek kielégítésére alakulnak, működnek a társadalom hatalmi szerveinek irányításával, szervezésével, a társadalom vezetőjének a következetesen objektív tudományos világnézetű marxista-leninista kommunista pártnak az útmutatásával.
Azonban a vállalkozásokhoz az egyéni motivációra, a vállalkozószellemre az emberiségnek szüksége van, az ilyen munkát nagyon meg kell becsülni, a hasznosságának megfelelően kell díjazni. A vállalkozó szellem az emberiség számára az emberré váláshoz nélkülözhetetlen, de a társadalom demokratikus ellenőrzésével kordában kell tartani. Ez nem kis feladat, mert hatalmas erő van benne, amely létrehozta a fejlett gazdaságot, de emellett a kapitalizmus működési módja miatt szélsőségesen megosztotta az emberiséget.
A szocializmusnak ezt meg kell akadályoznia és meg is akadályozza a szocializmus értékeinek megvalósításával, a termelőeszközök kollektív tulajdonával, a valódi demokráciával.
„Marxizmus – Leninizmus: a természet és a társadalom fejlődésének legáltalánosabb törvényeiről, a dolgozó tömegek forradalmáról, a szocializmus győzelméről és a kommunista társadalom építéséről szóló tudomány; a munkásosztály és a kommunista párt ideológiája. … A marxizmus alkotórészei:a dialektikus és történelmi materializmus; a politikai gazdaságtan; a tudományos kommunizmus elmélete. … A marxizmus-leninizmus hatalmas eszmei fegyvere lett a világ dolgozóinak és élcsapatuknak: a kommunista és munkáspártoknak a társadalom forradalmi átalakításáért vívott harcban.” – Marxista fogalomlexikon
„Ösztönösség és Tudatosság:a történelmi materializmus kategóriái, amelyek az objektív történelmi törvényszerűség és az emberek céltudatos tevékenysége közötti viszonyt jellemzik. Ösztönös a társadalmi fejlődés akkor, amikor az objektív törvények nem tudatosodnak, nincsenek az emberek ellenőrzése alatt és gyakran a természeti elemek romboló erejével hatnak, az emberek tudatos cselekedetei pedig nem a kitűzött célok megvalósításához vezetnek, hanem teljesen váratlan következményeket idéznek elő. Tudatosságról akkor beszélünk a történelmi tevékenységben, amikor az emberek a társadalmi fejlődés általuk felismert törvényeire támaszkodva cselekednek, és tervszerűen irányítják a fejlődést céljaik megvalósítása érdekében. A szocializmust megelőző társadalmi alakulatok többnyire ösztönösen fejlődtek. A kommunista párt vezette munkásosztály hatalomra jutásával, a termelési eszközök társadalmasításával a történelemben új korszak kezdődik: a tudatos történelmi alkotás korszaka. De ez a különbség emberek történelmi tevékenysége között nem abszolút. Az emberek a szocializmust megelőző társadalmi alakulatokban is támaszkodtak – természetesen különböző mértékben – a történelem objektív törvényeire, fokozatosan felismerték a történelmi szükségszerűség megnyilvánulásait. Ugyanakkor a szocializmusban is megmaradnak az ösztönösség elemei, a társadalomtudomány egyik-másik kérdésének kidolgozatlanságából, az objektív törvényeknek még nem teljes mértékű felhasználásából, továbbá a társadalmi tudatnak a társadalmi léttől való elmaradásából következően.” – Marxista fogalomlexikon
„Szocialista állami iparvállalat — össznépi tulajdonon és a kizsákmányolástól megszabadult dolgozók kollektív munkáján alapuló vállalat, amely egységes népgazdasági terv alapján elsődleges láncszemként (gazdasági egységként) folytatja tevékenységét.
A szocialista népgazdasági rendszer gyökeresen különbözik a tőkés gazdasági rendszertől, s hatalmas előnyben van vele szemben. E rendszer fontosabb előnyei:
1. A szocializmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, tehát a munka termékei is a dolgozóknak jutnak. A kapitalizmusban ezzel szemben a termelési eszközök és a munkatermékek magán tulajdonosok birtokában vannak.
2. A szocialista társadalomban a termelés feladata: a dolgozók növekvő szükségleteinek kielégítése a termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növelésével és tökéletesítésével. A kapitalizmusban a termelés célja: a legnagyobb profit biztosítása a dolgozók kizsákmányolásával, tönkretételével és elnyomásával.
3. A szocialista termelés tervszerűen és szüntelenül fejlődik, s a szocializmusban a dolgozók jólétének állandó növekedése a termelés fokozására ösztönöz. A tőkés termelés spontánul, anarchikusan fejlődik, s ezt a fejlődést időszakonként válságok szakítják meg.
4. A szocializmusban minden dolgozó végzett munkája mennyisége és minősége szerint részesedik az anyagi javakban, az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké, a nemzeti jövedelem elosztása a dolgozók életszínvonalának emelését és a szocialista termelés szüntelen bővítését szolgálja. A kapitalizmusban a nemzeti jövedelem nagy részét a kizsákmányolók szerzik meg, a nemzeti jövedelem elosztása a kizsákmányolók és szolgahaduk meggazdagodását szolgálja.
5. A szocialista társadalomban az államhatalom a dolgozóké, akik maguknak, az egész társadalom javára dolgoznak. A kapitalizmusban a hatalom birtokosai a tőkések, akik profitjuk növelésére használják fel hatalmukat. A szocialista gazdasági rendszer hatalmas előnyei biztosítják a társadalmi termelés gyors és szakadatlan növekedését és a dolgozók jólétének szüntelen emelkedését.” – Közgazdasági kislexikon
„A szocialista vállalatok a közös társadalmi érdekek érvényesítésére államilag szervezett viszonyok keretében, mint a tervgazdálkodás láncszemei működnek, s kiemelkedő szerepet játszanak a szocialista gazdasági mechanizmus alapfunkcióinak teljesítésében. … A vállalat a fejlett árutermelési viszonyok olyan gazdasági szervezeti alapegysége, amely a gazdasági élet más szereplőitől (a többi vállalattól, valamim az egyénektől mint fogyasztóktól) elkülönülten, hozzájuk a piac közvetítésével kapcsolódva, pénzjövedelem szerzésére és növelésére irányuló gazdálkodást folytat. A vállalat tehát mind szocialista, mind tőkés viszonyok között piaci viszonyokra épülő, ráfordításait és eredményét pénzformában egybevető, pénzjövedelme növelésének érdekében kockázatot viselő gazdasági szervezet, amely a társadalom más intézményeitől (más gazdaságoktól, az egyének és az állam háztartásától stb.) önállósult gazdálkodást folytat.” – A szocializmus politikai gazdaságtana
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!