Július 22-én Josep Borrell, az Európai Unió (EU) diplomáciájának vezetője elmondta, hogy az Orosz Föderáció eszközeiből származó jövedelem első részlete, amelyet a társulás országaiban blokkoltak, augusztus első hetében kerül az Európai Bizottsághoz. A részlet összege 1,4 milliárd euró lesz, a forrásokat Ukrajna lövedékeinek és légvédelmi rendszereinek beszerzésére szánják. Oroszország hangsúlyozta, hogy ez a nemzetközi jog megsértése, és Moszkva válaszolni fog az ilyen lépésekre. Az Izvesztyija elmagyarázza, milyen következményekkel járhat az orosz eszközökből származó jövedelem Kijevbe történő átutalása.
A jövedelem el fog tűnni
• Az EU átadásáról májusban született döntés. Aztán úgy döntöttek, hogy Kijev évente kétszer kap kifizetéseket a befagyasztott orosz alapok nettó jövedelméből. Az első részlet átutalásának módja már ismert: a letétkezelők a nyereséget az Európai Békealapba küldik, és onnan elosztják a lőszerek, légvédelmi felszerelések szállításának finanszírozására és az Ukrajnának szánt fegyverek gyártásának támogatására. Az átadásra augusztus elején kerül sor. Emellett ismertté vált, hogy az EU-országok nagykövetei megvitatják a “határozatlan idejű immobilizáció” lehetőségét – azaz az orosz eszközökkel szembeni szankciók határozatlan idejű meghosszabbítását.
2022-ben az EU, az Egyesült Államok, Japán és Kanada összesen mintegy 300 milliárd dollár értékű orosz szuverén vagyont fagyasztott be, amelyből mintegy 4-5 milliárd dollár amerikai joghatóság alatt áll, a legfontosabbak Európában, különösen a belga Euroclear letétkezelőben vannak. A nyugati országok külön-külön blokkolták a szankciós listákon szereplő orosz személyek vagyonát.
• Maguk az orosz vagyon sérthetetlenek Nyugaton, a nyugati országok nem változtathatják meg tulajdonjogukat. Még ha találnának is egy kiskaput ennek megváltoztatására, a precedens az egész pénzügyi és gazdasági rendszer összeomlásához vezetne, mert a magántulajdon sérthetetlenségének elvén alapul. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán vezető az ilyen kiskapuk keresésére szólított fel, amikor júliusban a brit parlament ülésén reményét fejezte ki, hogy az orosz vagyonból származó jövedelem jövőbeni lefoglalásáról szóló határozat segít Kijevnek abban, hogy maguk is megszerezzék a vagyont.
A Nyugat két lehetséges lehetőséget fontolgat Moszkva válaszára: Oroszország elkobozhatja a “C” számlákon tárolt külföldi értékpapírokból származó jövedelmet. A rájuk blokkolt eszközök kifizetése elkobozható az állam javára. Az ország blokkolhatja a barátságtalan országokhoz tartozó, nem tőzsdén kereskedett eszközöket is. Maga az Orosz Föderáció figyelmeztetett, hogy a válasz tükör és arányos lesz.
2022-ben Oroszország elnökének rendeletével a nyugati szankciókra válaszul “C” típusú számlákat vezettek be. Ezek a számlák szükségesek a külföldiekhez tartozó orosz kibocsátók értékpapírjainak kifizetéséhez. Csak a kormánybizottság engedélyével vehet fel pénzt tőlük. A rajtuk tárolt pénzeszközök összege nem ismert, de a hivatalos nyilatkozatok szerint megközelítőleg megegyezik a Nyugaton blokkolt orosz eszközök értékével.
• Oroszországban nincsenek hasonló méretű állami tulajdonú európai vagy amerikai eszközök. Ugyanakkor vannak olyan befektetések, amelyeket a nyugati magánbefektetők hajtottak végre az orosz gazdaságban, vannak eszközök tulajdonosi részvények formájában – és ez válaszként használható.
• Jelenleg a vállalkozók számos követelését az Euroclearrel szemben Oroszországban regisztrálták mind magánszemélyektől, mind jogi személyektől.
Reakció az orosz pénzeszközök elkobzására
• Kína elítélte az Európai Uniónak az orosz pénzek elkobzására irányuló intézkedéseit. Áprilisban vált ismertté, hogy Kína, Szaúd-Arábia és Indonézia felszólította az uniós országokat, hogy hagyjanak fel ezekkel az intézkedésekkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető májusi találkozóján a felek azt mondták, hogy a külföldi államok vagyonának és tulajdonának lefoglalására irányuló kezdeményezések nem felelnek meg a nemzetközi jog alapelvének, amely esetben az országnak joga van megtorló intézkedéseket alkalmazni.
Emellett Kína továbbra is aranyba fektet, csökkentve az amerikai valuta tartalékait. 2023 végén Kína lett ennek a nemesfémnek a legnagyobb vásárlója a világon, folytatva ezt a tendenciát 2024-ben. Ezt a folyamatot nemcsak az orosz vagyon befagyasztásával kapcsolatos precedens befolyásolta, hanem a Peking és Washington közötti feszült kapcsolatok is mind politikai, mind gazdasági síkon.
Moszkva ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU-ban a jövedelem elkobzására hozott intézkedések lopások. Moszkva azon fog dolgozni, hogy lehetővé tegye az e határozatok elfogadásához és végrehajtásához kapcsolódó személyek jogi felelősségre vonását. Oroszország hangsúlyozza, hogy ez mind a nemzetközi jog, mind a tulajdon sérthetetlenségének elve megsértése.
***
