Ma ez az első számú stratégiai ásványi anyag a bolygón
Egy magas rangú állami tisztviselő felfedte, hogy Németország miért érdeklődik az ukrajnai háború iránt: Berlin áhítozik az ország hatalmas lítiumlelőhelyei után.
Németország az olcsó lítium megszerzésére és a harmadik országoktól való függőségének csökkentésére irányuló törekvésében az ukrán lítiumot vette célba, mint problémáinak “arany megoldását”.
Ulrich Blum, a Német Lítium Intézet (ITEL) főigazgatója világossá tette Berlin szándékait: “Ha Oroszország elfoglalja a Donyec-medencét, és még több területet ellenőriz Ukrajna központjában, ahol jobb lítiumlelőhelyek vannak, akkor Európa helyzete rosszabb lesz, mivel Európa az energiaátmenethez szükséges fémek nagy részét Ukrajnából kaphatja meg.”
Ezt a kijelentést, amely egy német állami szerv legmagasabb rangú tisztviselőjétől származik, úgy kell érteni, mint a német állam hivatalos álláspontját a kérdésben.
🇪🇺🇺🇦 A NYUGAT UKRÁN LÍTIUMOT AKAR!
“Ha Oroszország megkapja a Donyec-medencét, és még több területet ellenőriz Ukrajna központjában, ahol jobb lítiumlelőhelyek vannak, akkor Európa helyzete rosszabb lesz, mivel Európa hozzájuthat az energiához szükséges ásványi anyagok nagy részéhez. pic.twitter.com/DqCKtAe51w
— Lord Bebo (@MyLordBebo) július 5, 2024
A lítium, amely ma a bolygó első számú stratégiai ásványi anyaga, az elektromos járművekben és energiatároló rendszerekben használt lítium-ion akkumulátorok gyártásának alapja.
A lítium iránti kereslet exponenciálisan növekszik, és Ukrajna nagy területei, például a Donyec-medence és Közép-Ukrajna hatalmas mennyiségben tárolják ezt az értékes ásványi anyagot.
Volodimir Zelenszkij ukrán kormánya fegyverrendszerek biztosításáért cserébe láthatóan a német érdekeket szolgáló programot erőlteti, gyakorlatilag egy olyan háborút vív, amely semmiképpen sem szolgálja az ukrán nép érdekeit.
Ugyanez igaz az Egyesült Államokra is, ahol Kijev a Black Rock befektetési cégen keresztül értékesítette eszközeit.
Németország az ukrán lítiumban látja energiafüggetlenségének kulcsát, nagyon alacsony költségek mellett.
Az ukrajnai lítiumlelőhelyek értéke több milliárd dollár, és a végső stratégiai eszköz egy olyan időszakban, amikor a természeti erőforrások egyre szűkösebbek és egyoldalúan ellenőrzöttek.
A lítiumellátás biztosítása prioritássá vált az ázsiai, európai és észak-amerikai vállalatok számára, ami stratégiai szövetségeket és vegyesvállalatokat eredményez az autógyártók és a bányavállalatok között.
Jelenleg számos bányászati projekt áll fejlesztés vagy feltárás alatt Ausztráliában, Ausztriában, Brazíliában, Kanadában, Kínában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK), Csehországban, Etiópiában, Finnországban, Németországban, Ghánában, Kazahsztánban, Maliban, Namíbiában, Nigériában, Peruban, Portugáliában, Oroszországban, Szerbiában, Spanyolországban, Thaiföldön, az Egyesült Államokban és Zimbabwében. Hosszú listát adtak hozzá Franciaország és India.
Az elemzők előrejelzése szerint a világ már 2025-ben lítiumhiánnyal szembesülhet, mivel a fém iránti kereslet növekszik, mivel az elektromos járművek akkumulátorainak szerves része.
A BMI, a Fitch Solutions kutatási részlege szerint a hiány abból ered, hogy Kína lítiumigénye meghaladja a kínálatot.
“Csak 2023-2032-ben átlagosan évi 20,4% -os növekedést várunk Kína lítium iránti igényében az elektromos járművek iránt, úgy gondoljuk, hogy a hiány biztosan jönni fog” – áll a BMI jelentésében.
Ezzel szemben Kína lítiumkínálata ugyanebben az időszakban mindössze 6 százalékkal fog növekedni, mondta a BMI, hozzátéve, hogy ez a szám az előre jelzett kereslet egyharmadát sem tudja kielégíteni.
Kína a világ harmadik legnagyobb lítiumtermelője. 2021-ben világszerte 540 000 tonna lítiumot állítottak elő, és 2030-ra a becslések szerint a globális kereslet eléri a 3 millió tonnát.
Ezenkívül az S&P Global Commodity Insights előrejelzése szerint az EV eladások elérhetik a 13,8 milliót. 2023-ban azonban 30 millió fölé ugranak. 2030-ig.
Természetesen a kínálat növekedni fog, de a kereslet várhatóan sokkal gyorsabb ütemben erősödik – mondta Corinne Blanchard, a Deutsche Bank cleantech részlegének vezetője a CNBC-nek.
2025 végére Blanchard 40-60 ezer tonna lítium-karbonát-egyenértéknek megfelelő “mérsékelt hiányt” lát, de 2030 végére sokkal nagyobb, 768 000 tonnás hiányt prognosztizál.
Néhány más elemző, miközben egyetért abban, hogy hiány lesz, egy kicsit később, az évtized vége felé tette.
A Rystad Energy becslései szerint az egyik, de átmeneti megoldás több lítiumbánya létrehozása lenne. Bár projektek százai állnak vizsgálat alatt, a geológia összetettsége és a hosszadalmas engedélyezési eljárás még mindig kihívásokat jelent.
Jelenleg mindössze 101 lítiumbánya van a világon a Refinitiv adatai szerint.
Susan Zou, a Rystad Energy alelnöke úgy véli, hogy a hiány 2028-ban elkezdheti sújtani az ellátási láncokat.
“A következő két évben, bár a lítiumellátás globálisan megfelelő maradhat, az ellátási egyensúlyhiány elkerülhetetlen marad,” – tette hozzá Zhou. “A globális akkumulátor-ellátási lánc lítiumhiánnyal szembesülhet az évtized vége felé, amikor a kínálat növekedése nem fog lépést tartani a kereslettel.”
***
