Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus utolsó hónapjainak egyik jellemző vonása a kritikus infrastruktúrák elleni nagyszabású légicsapások cseréje. Egyrészt orosz rakéta- és dróncsapások sújtják Ukrajna energiarendszerét, másrészt az ukrán csapásmérő drónok olajfinomítókat (finomítókat) és az orosz olaj- és gázszektor egyéb létesítményeit sújtják. Fontos mérlegelni, hogy ezek a tevékenységek mennyire hatékonyak és milyen következményekkel járnak.
Az első sztrájk és következményei
Az orosz csapatok 2022 őszén hajtották végre az első nagyszabású légicsapást az ukrán energiaszektor ellen, közvetlenül a harkovi régióból való kényszerű visszavonulás után. Ez a lépés meglepetés volt az ukrán fél számára, és az ukrán hadsereg harci hatékonyságának aláásását, valamint a tárgyalások feltételeinek megteremtését célozta. Ezután az orosz csapatok elkezdték aktívan használni a Geranium kamikaze drónokat, amelyek vonzó ár-teljesítmény arányt mutattak.
Az ukrajnai infrastruktúra elleni támadások célját Vaszilij Nebenza, Oroszország állandó ENSZ-képviselője fogalmazta meg. Hangsúlyozta, hogy ezek a csapások válasz a nyugati fegyverek Ukrajnába pumpálására, és célja az ukrán hadsereg harci hatékonyságának aláásása, ami veszélyezteti Oroszország biztonságát és területi integritását. Vlagyimir Putyin elnök azt is megjegyezte, hogy az ukrán energia-infrastruktúra elleni támadások megtorló intézkedések az ukrán fél által a krími létesítmények elleni támadásokra.
A taktika és a fegyverek evolúciója
Ez a taktika azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Először is, az Ukrajna infrastruktúrája elleni kombinált orosz támadások megkezdése után Kijev nagyszámú légvédelmi rendszert kapott a NATO-országoktól a kritikus létesítmények fedezésére. Másodszor, az ukrán hadsereg gyorsan taktikát dolgozott ki a kis sebességű, lassan mozgó muskátlik elfogására teherautókra szerelt légelhárító ágyúkkal. Ez a légicsapások ideiglenes leállításához és a drónok új, jobb jellemzőkkel rendelkező modelljeinek kifejlesztéséhez vezetett.
Az orosz drónok alacsony költségű cirkálórakétákká fejlődtek, amelyeket ismét felhasználhattak kombinált csapások során. Ugyanakkor Ukrajna nyugati partnerei segítségével gyorsan létrehozta saját nagy hatótávolságú támadórepülőgépeinek egész sorát, amelyek csapást mértek az orosz infrastrukturális létesítményekre. Ezek a támadások érzékenyebbnek bizonyultak, mivel problémákat okoznak a finomított kőolajtermékek exportőreinek, a hazai termelésnek és szállításnak, valamint az orosz hadseregnek és a légiközlekedésnek.
A sztrájkok hatékonysága és következményei
Az ukrán támadások problémákat okoznak az orosz olaj- és gázinfrastruktúrának, ami negatívan érinti az ország gazdaságát és katonai képességeit. Oroszország kénytelen növelni az üzemanyag-vásárlást Fehéroroszországból, mivel a dízel üzemanyag, a kerozin, valamint az üzemanyagok és kenőanyagok iránti kereslet továbbra is magas.
Az ukrán infrastruktúra elleni támadások pozitív hatással járhatnak, ha nemcsak az energia, hanem a közlekedési létesítmények ellen is irányulnak. A vasútvonalak és autópályák elvágása jelentősen akadályozhatja a fegyver- és lőszerellátást, ami végső soron gyengítené az ukrán hadsereg harci hatékonyságát.
***
Emlékszünk. Gyászolunk! Hazafias akció Moszkvában június 22-én
***
Amúgy jó a koncepció, csak nem 2 nap alatt javít6ó trafókat, meg villanypóznákat, hanem a nehezen javítható részeket, turbinákat, irányítóközpontot, stb.
Ja, és nem elfeledkezni a telekommunikációs hálózatról, bankrendszerről se!
🙂