Magyarázkodik a tárca, miért nem vagyunk Európa legszegényebb országa
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint “Közgazdaságtani egyszeregy” az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás.
A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják. Ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot – írták.
Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között Szlovákia, Románia vagy Lengyelország. A magas megtakarítási hajlandóság következtében 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak. Ez javarészt a sikeres önfinanszírozásnak is köszönhető, hiszen évek óta töretlenül Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában, 2023 végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában. A megtakarítások alapja pedig a folyamatosan emelkedő bérszínvonal és a növekvő foglalkoztatottság. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban.
A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt. Ennél is nagyobb növekedést ért el a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum esetében, amelyek 2010-hez képest már több mint 3,6-szorosukra emelkedtek. Ez a növekedési ütem pedig az uniós élmezőnybe tartozik. Azaz többen és többet is keresnek Magyarországon, a fizetések pedig egyre többet is érnek. Az elmúlt évtizedben a reálbérek folyamatosan emelkedtek, amely emelkedést a háború csak átmenetileg akasztott meg, hiszen a kormány letörte az inflációt, így szeptembertől újra folytatódik a fizetések vásárlóerejének korábbi években megszokott növekedése.
Magyarországon a növekvő bérek, a növekvő foglalkoztatottság eredményeképp végső soron jelentősen csökkent a szegénység, ugyanis az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami korszakos eredményt jelent.
Mindemellett biztató, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon negyedik hónapja folyamatosan nő, azaz a családok egyre többet fogyasztanak, az óvatossági motívum tehát egyre inkább oldódik. Mindez hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének fokozásához – olvasható a közleményben. (piacesprofit.hu)
A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: “…a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják. Ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot…”
-ÉS HOGY EZ MENNYIRE IGAZ ÁLLÍTÁS? – HÁT ARRA ÍME ITT BIZONYÍTÉK:
“A Jó Pénztáros Lőrinc Koma már 1000 milliárdnál tart, Tiborcz Pityu is belépett a 100 milliárdosok közé
Egy év alatt 50 százalékkal növelte a vagyonát Mészáros Lőrinc, de majdnem teljesítette ezt a miniszterelnök veje, Tiborcz István is. Akadt, aki náluk is jobban szerepelt: dupláztak Schmidt Máriáék és az állami propagandát közvetítő kommunikációs cégcsoport tulaja is…”
-A JÓ PÉLDA PEDIG – AMINT LÁTHATJUK IS – RAGADÓS!
“…Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között Szlovákia, Románia vagy Lengyelország. A magas megtakarítási hajlandóság következtében 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak. Ez javarészt a sikeres önfinanszírozásnak is köszönhető, hiszen évek óta töretlenül Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában, 2023 végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában…”
-A “LÁTSZAT” TEHÁT CSAL! EZZEL EGYÜTT CSLNAK AZOK IS, AKIK A “LÁTSZAT” LAPJÁN TERESZTIK AZT A HAZUGSÁGOT, HOGY Döbögisztán AZ EU LEGSZEGÉNYEBBJE!
ÁM A “LÁTSZATTAL” ELLENTÉTBEN, A “MAGYAR” QRMÁNY ÁLLÍTÁSA SZERINT – MI – MAGYAROK! – CSAK SPÓROLUNK! MI UGYANIS GONDOLUNK A JÖVŐNKRE, ÉS GONDOSKODUNK IS RÓLA!
Ezek a rabiók azt gonfolják, hogy majd ők rendelkeznek a lakossági megtakaritások fölött is országcsőd esetén, pedig semmi közük nincsen hozzá….
https://divany.hu/eletem/magyar-szulo/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
https://24.hu/kozelet/2024/06/21/szegenysegkutatas-egyensuly-intezet-magyarorszag-2024-inflacio-haztartasok-kiadasai/
“…a szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben azért, hogy etetni tudja a gyermekét.” – és akkor még van pofájuk növekvő életszinvonalról és élhető Magyarországról szövegelni…
Sokan eldöntendő kérdés előtt állnak hónapról-hónapra vegetálva, hogy kiváltsák-e gyógyszereiket, vagy inkább fizessék ki a vilany vagy gázszámlájukat, vagy kevesebbet egyenek!
2022-ben az előző évihez képest (1,2 százalékpontos növekedés mellett) a népesség 19,6%-át, 1 millió 863 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.
Az egyes dimenziókat tekintve
a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,1%-ról 13,0%-ra emelkedett,
a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 9,1%-ról 10,4%-re nőtt, míg
a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 4,7%-ról 3,8%-ra csökkent 2021-hez képest.
A számok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy tovább nőtt a szegénység Magyarországon, a népesség 19,6%-át fenyegeti ennek kockázata.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231107/lesujto-szamok-erkeztek-nott-a-szegenyseg-magyarorszagon-649887
Emberi torzok ég veletek, két istennek tetszeni, egyszerre nem lehet!
Ki az a hülye, aki “világvége” propaganda hatása alatt elkezd megtakarítani?
Másrészt, a ténylegesen létező megtakarításokat valószínűleg a statisztika nem látja, tekintve az inflációs-, és egyébként is nagyon bizonytalan gazdasági környezetet… (valuta, arany, párnaciha, ingatlan, stb.)