Magyarország és Irán közös érdeke, hogy az egypólusú világrendet többpólusúvá változtassák

Budapest, 2023. augusztus 7. hétfő (MB)

Hamid Arefi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete munkaebéden látta vendégül Simó Endrét, a Magyar Békekör elnökét.

Megbeszélésükön a magyar-iráni kapcsolatok alakulásáról és a legégetőbb nemzetközi kérdésekről esett szó.

Jó érzéssel állapították meg, hogy épül és bővül Irán Magyarországhoz fűződő kapcsolata.

Arefi nagykövet méltatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr felszólalását is a muszlimok szent könyve megsértésének negatív és nem kívánatos következményeiről világszerte.

Simó Endre gratulált Arefi nagykövetnek abból az alkalomból, hogy Irán csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO), és ezzel fontos partnereket szerzett magának szuverén fejlődéséhez és biztonságának szavatolásához.

Arefi nagykövet méltatta a magyar kormány törekvését az ukrajnai konfliktus békés rendezésére.

Egyetértettek abban, hogy a két ország közös érdeke az egypólusú világrend sokpólusúvá változtatása, mert felszámolja a diktátumokat, és egyenjogú együttműködést tesz lehetővé a szuverenitás tiszteletben tartásával, a kölcsönös érdekek alapján.+++

Az orosz gazdaság maga mögé utasította a németet – Világbank kimutatás

A Világbank honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint

a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt bruttó nemzeti termék (GDP) tekintetében Oroszország megelőzte Németországot, s  ezzel és ezzel Európa vezető gazdaságává vált, a világgazdasági ranglistán pedig az 5. helyre lépett elő.

A honlapon található adatok szerint, 2022-ben Németország PPP alapú GDP-je 5.309 millió nemzetközi pénzegység, míg Oroszországé 5.326 millió volt. Az IMF által közölt legfrissebb adatok szerint az orosz gazdaság 2023-ban 1.5 %-kal növekedni, ugyanakkor a német gazdaság előreláthatólag 0.3 százalékkal zsugorodni fog.  Tehát, az olló, előreláthatólag tovább nyílik.  További releváns adatok, hogy az előrejelzések szerint, Európa vezető gazdaságai közül 2023-ban a növekedés vagy csak csekély (pl. az Egyesült Királyságban 0.1 százalékos) vagy negatív (Svédországban -0.5 százalékos) lesz.

A fenti adatok önmagukban is érdekesek, de Ursula von der Leyen egyes kijelentéseinek fényében különleges értelmet nyernek.  Az európai bizottság elnöke ugyanis 2022 szeptemberében arról biztosította a nagyérdeműt, hogy “az orosz ipar romokban hever”.  Nyilvánosan kijelentette azt is, hogy az orosz hadsereg már ott tart, hogy mosógatógépekből és hűtőszekrényekből szerelnek ki mikrocsipeket, hogy a vadászrepülőgépeik működését biztosítsák.  Von der Leyen asszony közismert gazdasági szakértelmén kívül komoly villamosmérnöki jártasságának is tanúbizonyságát adta.

James Eagle, a visual capitalist honlap elemzője az IMF által publikált adatok alapján azt írta, hogy a BRICS csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, ) PPP alapú GDP-jének az egész világ teljes GDP-jéhez viszonyított aránya, 2019-ben lehagyta Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt és az Egyesült Államokat tömöríto Hetek Csoportjáét (G7).  A BRICS jelenleg a világgazdaság 31 százlékát tudhatja a magáénak, míg a G7 kb. 29 százalékát. A tendencia pedig növekvő, a BRICS előnyének további növekedését vetíti előre.  2028-ban, a jelenlegi trendek alapján, a BRICS aránya 33.75 százalék lesz, míg a G7-eké 27.77 százalék.

Összeállította: Hetényi Balázs

Százmilliárd euró veszteség érte a nyugat-európai cégeket az orosz piacon

London, 2023. augusztus 7. hétfő (MB)

Az ukrajnai orosz katonai beavatkozás kezdete óta százmilliárd euró közvetlen veszteség érte a nyugat-európai vállalatokat az orosz piacon – tudatta a Financial Times.

600 európai csoport éves jelentéséből és 2023-as pénzügyi kimutatásából készült felmérés szerint 176 vállalat könyvelt el vagyoni értékvesztést, devizaköltségeket és egyéb egyszeri kiadásokat oroszországi vállalkozások eladása, bezárása vagy leépítése következtében. Az összesített adat nem tartalmazza a háború közvetett makrogazdasági hatásait, például a magasabb energia- és nyersanyagköltségeket.

Az orosz piacról történt kivonulás legsúlyosabb költségét az energiaszektorban érdekelt nagyvállalatok, a BP, a Shell és a TotalEnergies könyvelte el 40,6 milliárd euró értékben – írja az újság – hozzátéve, hogy a veszteségeket felülmúlta az olaj- és gázár emelkedése miatt keletkezett hatalmas nyereség. Az ipari vállalatok, köztük az autógyártók vesztesége 13,6 milliárd eurót tett ki.

A pénzügyi vállalatok, köztük a bankok, biztosítók és befektetési cégek 17,5 milliárd euró értékű veszteséget könyveltek el – közölte az FT.

Kimutatásában a brit pénzügyi lap gondosan kerüli, hogy említést tegyen a nyugat-európai cégek veszteségének eredendő okáról, nevezetesen arról, hogy országaik politikai vezetése elutasította Oroszország 2021. decemberben előterjesztett biztonsági követeléseit. Moszkva ugyanis a visszautasítást követően keresett más megoldást, és avatkozott be Ukrajnában, hogy maga szavatolja biztonságát a Nyugat hídfőállásává vált szomszéd demilitarizálása és semlegesítése révén.+++

Niger az orosz Wagner csoporttól kért segítséget a kilátásba helyezett katonai beavatkozás ellen

Niamey, 2023. augusztus 6. vasárnap (MB)

Az államcsínnyel július 26-án hatalomra került nigeri katonai vezetés segítséget kért az orosz Wagner zsoldos csoporttól azok ellen, akik katonai intervenciót helyeztek kilátásba ellene arra az esetre, ha nem adja vissza a hatalmat a leváltott Mohamed Bazoum elnöknek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.

Abdourahamane Tchiani tábornok, a puccsal hatalomra került elnök abban bízik, hogy a Nyugat-afrikai államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által kilátásba helyezett katonai beavatkozást sikerülhet elkerülni, ha a Maliban tevékenykedő Wagner harcosok Niger segítségére sietnek.

Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagjával egyetemben elítélte ugyan a nigeri hatalomátvételt, de a maga részéről ellenzi az idegen katonai beavatkozást. Azt szeretné, ha apolitikai megoldás születnék Nigerben.

Nem tudni, Moszkva hogyan viszonyulna Niger idegen megszállásához. A jelek szerint a posztjáról elmozdított Nyugat-barát Bazoummal szemben a nigeri katonai vezetés oroszbarát politikát folytat.

A nigeri tábornok-elnök néhány napos regnálása alatt felmondta a Franciaországgal kötött katonai megállapodást, s távozásra szólította fel a francia légierő 1500 katonáját a nigeri támaszpontról, melyről eddig katonailag befolyásolhatta a Száhel-térségben végbemenő folyamatokat. Ha a franciáknak távozniuk kell, csak Csádban marad bázisuk, de onnan már nehéz lesz beavatkozniuk Maliban és Burkina Fasoban (volt Felső-Volta), mely megelégelte a francia újragyarmatosítást. Eddig Niger képezte a Nyugat fő katonai bázisát a Száhel övezetben. A francián kívül két amerikai katonai támaszpont is van Nigerben.

Niger elvesztése fájó lehet Párizsnak gazdaságilag is, hiszen a francia atomerőművek onnan szerzik be az üzemeltetésükhöz szükséges uránérc 20 százalékát.

Az ECOWAS államok katonai vezetői pénteken intervenciós tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a niameyi junta az ultimátumként megjelölt augusztus 11-ig nem állítaná helyre az alkotmányos rendet. A tervet az államok politikai vezetőinek kell jóváhagyniuk ahhoz, hogy végrehajtsák.

De a 15 államot, Benint, Burkina Fasót, a Zöld-foki-Szigeteket, Elefántcsontpartot, Gambiát, Ghanát, Guineát, Bissau-Guineát, Libériát, Malit, Nigert, Nigériát, Senegált, Sierra Leonét és Togót tömörítő ECOWAS nem egységes a katonai beavatkozás dolgában.

Mali és Burkina Faso jelezte, hogy ellene irányuló hadüzenetnek venné a katonai intervenciót Niger ellen. Nigéria is előtérbe helyezi a politikai rendezést.Abdelmadjid Tebboune algériai elnök határozottan elutasította a katonai intervenció tervét, mert – mint mondta – azzal közvetlenül fenyegetnék Algériát, hiszen Mali és Niger Algériával határos. „Az egész Szahel lángba borulhatna” – mondta Algéria elnöke.

Elemzők szerint mind a franciáknak, mind az amerikaiaknak fejtörést okoz a kialakult helyzet, mivel nincs jogalapjuk a közvetlen beavatkozásra, a dzsihadista terrorszervezetek pedig egyre kevésbé tudnak eleget tenni megrendelőik politikai akaratának. Az amerikaiak felfüggesztették a támaszpontokért Nigernek nyújtott anyagi szolgáltatást, és szankciókat léptettek életbe Niamey ellen.+++

Kiadta: Magyar Békekör

A fényképen orosz zászlót tűztek ki egy niameyi emlékműre.