Az oroszoknak egyre kevesebb okuk van a panaszra

Lassult az éves infláció Oroszországban áprilisban, 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre került, és ezzel a második egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél alatt.

Négy százalékos infláció alatt állt két egymást követő hónapban az éves orosz infláció, ami részben a tavalyi magas bázisnak tudható be. A statisztikai hivatal közölte, hogy áprilisban az éves infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 2,31 százalék volt, elmaradt a márciusi 3,51 százaléktól.

Tavaly áprilisban 17,8 százalékos inflációt mértek Oroszországban.

Alacsonyabb inflációt vár az orosz jegybank

• Havi szinten az infláció 0,38 százalék volt a márciusi 0,37 százalék után.
• Havi összevetésben az élelmiszerek 0,29 százalékkal, a nem élelmiszertermékek 0,15 százalékkal, a szolgáltatások 0,79 százalékkal drágultak.

Az orosz jegybank április végi kamatdöntő ülése után ismertetett új előrejelzésében 4,5-6,5 százalékra változtatta az idei éves átlagos inflációra vonatkozó becslését az addigi 5-7 százalékról.

Beütött az inflációs ménkű: elképesztő, hogy miken spórolnak már a magyarok

A felnőttkorú lakosság 76 százalékának jelentőse nőttek a költései – derült ki az OTP Bank reprezentatív Öngondoskodási index felméréséből. A többség szerint egyáltalán nincs még vége az áremelkedéseknek.

Mindössze 4 százalék gondolja azt, hogy meg sem kottyant az infláció.

A háztartási kiadások közül leginkább az élelmiszer, az energia és rezsi, valamint az üzemanyag és közlekedés áraiban tűnik fel az embereknek a változás, de jelentős azoknak a száma is, akik a vendéglátószektor, az építőanyag vagy éppen az elektronikai, műszaki cikkek árai terén tapasztalják az emelkedést.

A lakosság nagy része szinte az összes vizsgált területen további jelentős áremelkedésre számít a kutatás szerint, melynek köszönhetően

a háztartások már tavaly elkezdték visszafogni a fogyasztásukat: tízből nyolcan az élelmiszereken, az emberek háromnegyede a rezsin, míg 65 százalék a tartós fogyasztási cikkeken igyekszik spórolni.

De igen magas azoknak is az aránya, akik a szórakozás és a vendéglátóhelyek látogatásának csökkentésével (64 százalék) vagy éppen az üzemanyag és a közlekedési költségek visszafogásával igyekeznek félretenni.

A legtöbbeket érintő területen, az élelmiszervásárlásnál tízből heten bizonyos élelmiszereket inkább elhagynak vagy csökkentenek, illetve olcsóbb élelmiszer alapanyagokat vásárolnak, hogy ezzel is spóroljanak. Jelentős számban vannak azok is, akik a megtakarítás növelése érdekében

hosszabb lejáratú élelmiszerekből nagyobb mennyiségben halmoznak fel, valamint kevesebbet járnak étterembe vagy ritkábban rendelnek ételt és inkább otthon főznek.

Sokan pedig a saját zöldség és gyümölcstermesztésbe belevágva igyekeznek kímélni a pénztárcájukat – sorolta összefoglalójában az OTP Bank.

„Elzárták nekik a pénzcsapot”: elrettentő példa lett a „magyar” gazdaság a lengyel médiában

A lengyel médiában arról értekeznek, hogy miként lehet elkerülni a magyar gazdaságpolitikai hibákat.

A rekordmagas magyar infláció a lengyel médiában is téma: emlékeztetnek rá, hogy a durva áremelkedéseket a választások idejére időzített szociális osztogatások előzték meg, majd árbefagyasztások súlyosbították.

A TVN24 cikke egyfajta történeti visszatekintésként emlékezik meg róla, hogy 2022. április 3-án voltak az országgyűlési választások Magyarországon, amelyen Orbán Viktor pártja ismét diadalmaskodott.

Andrzej Sadecki, a lengyel Keletkutatási Központ munkatársa elemzésében rámutatott, hogy a választások eleve nehéz gazdasági körülmények között zajlottak. A problémákat elsősorban a COVID-19 világjárvány okozta, majd súlyosbították az ukrajnai orosz invázió hatásai.

A Fidesz válasza erre a helyzetre elsősorban az állami intervenció volt, vagyis az áremelkedést gátló, a szociális transzfereket a családokhoz és a legszegényebb társadalmi csoportokhoz irányító szabályozások, amelyek legalábbis a választásokig megvédték az állampolgárokat a gazdasági visszaesés fájdalmas hatásaitól – mutatott rá Andrzej Sadecki a még 2022 márciusában készült elemzésben.

2022. január 1-től 16,5 százalékkal emelték a minimálbér mértéket Magyarországon, emellett megszűnt a 25 év alattiak jövedelemadó-fizetési kötelezettsége. Néhány közszférabeli csoport, köztük az egészségügyi szakdolgozók, a kulturális szektor alkalmazottai és a katonák fizetését emelték. A kampány során döntöttek a kamatlábak befagyasztásáról is, aminek elsősorban a jelzáloghiteleseket voltak a haszonélvezői Ráadásul a Fidesz az idősek körében is erősen kereste a szavazatokat, ezért arányaiban legnagyobb béremelést a nyugdíjasok kapták – tette hozzá Andrzej Sadecki.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országgyűlési választásokat közvetlenül megelőző időszakban, 2020 májusában volt a legalacsonyabb az infláció, akkor 2,2 százalékot tett ki, de az elmúlt jó pár évben sem nem haladta meg a 6 százalékos határt. Ez egészen 2021 októberéig tartott, amikor az árak éves szinten 6,5 százalékkal emelkedtek. A parlamenti választások hónapjában az infláció már kétszámjegyű szinthez közelített – 9,5 százalékot tett ki.

A kormány válasza a magas inflációra az egyes alaptermékek (cukor, búzaliszt, napraforgóolaj, sertéscomb, csirkehús, tehéntej) árának adminisztratív befagyasztása volt a 2021. október 15-i árindex alapján.

Emellett 2021. november közepén a magyar kormány 480 forintos literenkénti felső határt vezetett be a benzin és a gázolaj árára. Olcsóbb üzemanyagot kaphattak a magán-, mezőgazdasági járművek, magyar rendszámú taxik vezetői is.

Más kérdés, utóbbi megoldást tavaly december elején sietve elengedte kormány. Ez a MOL kérésére történt, miután a megelőző napokban a pánikszerű vásárlások és az importproblémák országszerte üzemanyaghiányhoz vezettek. A benzinkutak körüli zűrzavar idején már 25,7 százalékra gyorsult az átlagos magyar áremelkedés.

– mutatott rá Mateusz Urban, az Oxford Economics közgazdásza.

Épp egy kritikus pillanatban, amikor 2021 végén, a választások előestéjén emelkedni kezdett az infláció, a kormány igen széles pénzáramot irányított a háztartásokhoz – emlékeztetett Mateusz Urban a TVN24 BiS-en.

Emellett – tette hozzá – 2021 végétől a hiteltörlesztőrészleteket is befagyasztották. Ez pedig nem tette lehetővé, hogy a monetáris politika kordában tartsa az inflációt. Így jutottunk el oda, hogy Magyarország az Európai Unió legmagasabb szintű inflációja előtt áll – jelentette ki a szakértő.

Urbán arra a kérdésre is válaszolt, hogyan lehet elkerülni a magyarok által elkövetett hibákat.

Nem szabad feleslegesen serkenteni a költekezést, főleg cél nélkül, a valóban rászorulók kiválasztása nélkül.

– foglalta össze az Oxford Economics közgazdásza a TVN24 BiS műsorában.

A cikk emlékeztet a IMF 2023. február végi jelentésére is, amely szerint a forint egyre alacsonyabb árfolyama is bőven hozzájárult az infláció növekedéséhez. „2022-ben a forint jobban leértékelődött az amerikai dollárral szemben, mint a világ legtöbb feltörekvő piacának devizája” – áll a februári jelentésben.

Idézik az ING Magyarország vezető közgazdászát, Virovácz Pétert is, aki az AP hírügynökségnek április második felében arról beszélt, hogy az európai gazdaságok többsége hasonló nehézségekkel küszködött az orosz ukrajnai invázió kapcsán, mint Magyarország, ám a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságának hiánya, valamint a forint történelmi leértékelődése oda vezetett, hogy Magyarországon magasabb az infláció, mint bárhol máshol az EU-ban.

A magyar kormány intézkedései pedig nem hozták meg a várt hatást – összegez a portál. Nem segítettek a jegybank által meghozott gyors kamatemelések sem: az infláció nem csökkent, helyette hónapról hónapra nőtt.

legalábbis inflációban. Az Eurostat adatai szerint az egész közösségen belül Magyarországon nőnek a leggyorsabban az árak – írja a portál.                          (napi.hu)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: Kissé talán hosszú „egyszuszra” HÁROM HÍR IS egy csokorba kötve, de hát…- lehetne ez még hosszabb is! 

Döbrögisztán – amelynek polgárait mind egyéni, mind pedig családi szinten – A ZEGÉSZ VILÁGON ALEGJOBBAN ÉSA LEGES-LEG LELKIISMERETESEBBEN óvja-védi minden gondtól-bajtól a nemmzetthy qrmány, „…2022 novembere óta az EU hírhedt vezetője, legalábbis inflációban. Az Eurostat adatai szerint az egész közösségen belül Magyarországon nőnek a leggyorsabban az árak…”

PEDIG vajdaságunkban „HÁBORÚS VÉSZHELYZETET” rikkantott a nemmzetthy qrmányunk a ragály okozta vészhelyzet lecsengése után!

A zoroszoknál pedig – akik KÖZTUDOTTAN „MEGTÁMADTÁK – LEROHANTÁK” UJRAJNÁT – ott nem hirdettek semmiféle vészhelyzetet! Ezzel szemben náluk mélyen az uniós átlag alatti az infláció! Nem is beszélve a MINKET NYOMASZTÓ EURÓPA BAJNOK INFLÁCIÓRÓL! 

De hát miként lehetséges ez? Hogy „ITT” – A LEGVÉDETTEBBEK ÉS A LEGBÉKEVÁGYÓBBAK – CSAK NYÖGÜNK, míg „OTT” – A „KOLLEKTÍV NYUGAT ELLEN”,  ÉS EGY ÚJ VILÁGREND MEGTEREMTÉSÉÉRT (IS!) HÁBORÚZÓ! – oroszoknak egyre kevesebb az okuk a panaszra!

SZERINTÜNK az okok a különbözőségeinkben rejtekeznek! NEKIK VAN SAJÁT ORSZÁGUK, ÉS SAJÁT – MŰKÖDŐ – GAZDASÁGUK! És hát talán az sem mindegy, hogy NEKIK – mármint a zoroszoknak! – VAN EGY KOLLEKTÍV ELGONDOLÁSUK ÉS AKARATUK  A JÖVŐJÜKET ILLETŐEN!

Velük szemben NEKÜNK MINK VAN? 

NEKÜNK CSAK A CSUPASZ SEGGÜNK VAN! MEG A NER!