Mi történt egyetlen hónap alatt, december végéhez képest, ami így elrontotta a trendet? Az adataink alapján egyértelmű, hogy ezúttal a pékáruk és egyes zöldség-gyümölcsök árának elszállását látjuk a végeredményben. Ha az általunk vizsgált négy üzlet (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) árainak átlagát nézzük, akkor kiugró elem, hogy

a félbarna kenyér egyetlen hónap alatt 25 százalékkal lett drágább, a kifli és a zsemle ára pedig egyaránt 15-15 százalékkal ment fel.

A kígyóuborkáért majdnem 32 százalékkal kell most többet fizetni, mint decemberben, az alma 19, a tv-paprika 14, a sárgarépa pedig 12 százalékkal kerül többe.

Úgy tűnik, hogy az infláció termékkategóriák szerinti hullámokban tör ránk. Egy hónappal ezelőtt pont azt írtuk, hogy akkor a tejtermékek húzták fel az összesített inflációs adatunkat, mostanra azonban ez a szegmens stagnálást mutatott. Egy hónap alatt egyedül a joghurt ára ment fel 6 százalékkal, de a különböző tejek, a tejföl, a kefir és a túró lényegében már nem drágultak tovább. Sőt, talán a trappista sajt árának ámokfutása is elérte a határát, mi januárban már 3,4 százalékos átlagos árcsökkentést figyeltünk meg.

Ha a fogyasztói kosarunk összességét éves alapon nézzük (vagyis nem tavaly decemberhez, hanem 2022. január végéhez mérjük a számokat, akkor azt látjuk, hogy

a kosár átlagos összköltsége tavaly 18 262 forint volt, most ugyanezért már 28 058 forintot kellett kifizetnünk.

Így jön ki a fent említett 53,7 százalékos átlagos drágulás.

Mindez annak fényében lehangoló, hogy a nyugat-európai országokból most már egyre inkább az infláció enyhüléséről érkeznek hírek, míg nálunk ezek szerint nem sikerült elérni a fordulatot.

A héten az osztrák és a német hírügynökségi jelentések például már arról számoltak be, hogy a német tejtermelés felpörgetésével sikerült növelni a piacon a kínálatot, és ennek egy jól látható konkrét eredménye a vaj árának elég jelentős csökkenése. A legolcsóbb vaj februártól Németországban 20, Ausztriában pedig 6 százalékkal kerül kevesebbe, míg eközben nálunk pusztán egyetlen hónap alatt közel 7 százalékos emelkedésben volt. Így fordulhat elő, hogy ma Németországban majdnem fele annyiért is lehet vajat találni, mint a magyar üzletekben, ami újabb adalék ahhoz, hogy a nyugat-európai vásárlók miért érzik meg sokkal kevésbé az élelmiszerek drágulását, mint az alacsonyabb jövedelmi szinten élő magyarok.

A szakmai szervezetek egyre hangosabban és egységesebben kérik, hogy az árstopot vezesse ki a kormány, ám amennyiben ez most megtörténne, az infláció mértéke még ennél is jobban elszállna (az árstoppolt termékek ára hirtelen nagyon megnőne, a többié viszont aligha csökkenne emiatt).

Végül szokás szerint bemutatjuk, hogy mennyibe került a nagy bevásárlásunk a négy általunk vizsgált boltban.