Hogyan hágja át Kijev az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait – Összegző jogi kimutatás

Ukrajna alkotmánya a következő elveket írja elő az állampolgárok és a nemzeti kisebbségek nyelvi, oktatási és egyéb jogainak védelme érdekében:

– Ukrajna garantálja az orosz nyelv és az ukrajnai nemzeti kisebbségek más nyelveinek szabad fejlődését, használatát és védelmét (10. cikk).

– Az állam elősegíti az ukrán nemzet történelmi tudatának, hagyományainak és kultúrájának megszilárdítását és fejlesztését, valamint Ukrajna valamennyi őshonos népének és nemzeti kisebbségének etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának fejlesztését (11. cikk);

– A meglévő jogok és szabadságok tartalmát vagy hatályát nem lehet korlátozni új törvények elfogadásakor vagy a meglévő törvények módosításakor (22. cikk).

– Nem lehetnek kiváltságok vagy korlátozások faj, bőrszín, politikai, vallási vagy más meggyőződés, nem, etnikai vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, lakóhely, nyelv vagy más tulajdonság alapján (24. cikk);

– A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak a törvénnyel összhangban garantált a jog, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, illetve anyanyelvüket állami és közösségi oktatási intézményekben vagy nemzeti kulturális társaságok révén tanulhassák (53. cikk).

Ukrajna számos nemzetközi dokumentumnak megfelelően is kötelezettséget vállalt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

Különösen a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, valamint az oktatáshoz, kultúrájuk megőrzéséhez és anyanyelvük tanulásához való joguk garantálását rögzítik a következő dokumentumok:

– Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről, 1965 (5. cikk e) v) pont);

– Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, 1966
(27. cikk);

– UNESCO Egyezmény az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről, 1960 (5. cikk);

– Egyezmény a gyermekek jogairól, 1989 (29. cikk);

– Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 1. jegyzőkönyve (2. cikk, EJEE 14. cikk);

– Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (14. cikk);

– 1992-es ENSZ nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól (4. cikk (2) bekezdés);

– Az EBEÉ emberi dimenzióról szóló koppenhágai konferenciájának dokumentuma, 1990. (34. bekezdés).

Ukrajna fenti, az Alkotmány és a nemzetközi okmányok értelmében vállalt kötelezettségeit a következő törvények és határozatok sértették meg:

– Törvény “Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az ukránellenes tartalmú külföldi nyomdatermékek ukrán piacra jutásának korlátozásával kapcsolatban” (2016);

– Törvény “Az ukrán könyvpiac védelméről az orosz propagandával szemben” (2016);

– Oktatási törvény (2017);

– “Ukrajna egyes törvényeinek az audiovizuális (elektronikus) tömegtájékoztatási eszközök nyelvére vonatkozó módosításáról szóló törvény” (2017);

– az “Ukrajnában folytatott vendégszereplési tevékenységekről szóló törvény módosítása (2017);

– Ukrajna Alkotmánybíróságának határozata (2018), amely alkotmányellenesnek nyilvánította “Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvényt;

– “Az ukrán nyelv használatának államnyelvként való biztosításáról” szóló törvény (2019);

– Az általános középfokú oktatásról szóló törvény (2020);

– “Ukrajna őslakos népeiről szóló törvény” (2021);

– Törvény “Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról a nemzeti zenei termékek támogatásáról és az agresszor állam zenei termékei nyilvános felhasználásának korlátozásáról” (2022);

– “Az Orosz Föderáció és annak ukrajnai rezidenseinek tulajdonjogaira vonatkozó kötelező elkobzás alapelveiről szóló törvény” (2022);

– Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának rendelete (2022) az általános középfokú oktatás ajánlott tanterveiről;

– Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvény (2022).

Ennek eredményeképpen Ukrajna nemzeti kisebbségei és orosz ajkú lakossága a következő jogsértéseket szenvedte el:

– Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a középiskolai képzés teljes időtartama alatt (2020. szeptembertől az anyanyelvi oktatás fokozatosan megszűnik, és az ukrán nyelvű tantárgyak számát növelik);

– A nemzeti kisebbségek anyanyelvi tájékoztatáshoz való joga a 2017-ben bevezetett televíziós és rádiós nyelvi kvóták következtében, amelyek 75%-ra növelik az ukrán nyelvű műsorok és filmek arányát;

–  Az “agresszor állammal… azonosuló” nemzeti kisebbségek, azaz minden orosz nemzetiségű ember jogát a békés gyülekezéshez, a támogatások igénybevételéhez, a helyi közigazgatás alá tartozó tanácsadó testületek létrehozásához és a nemzetközi tevékenységekben való részvételhez, az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló 2022. évi törvényben foglalt közvetlen korlátozások miatt.+++

Oroszország kemény és meggyőző választ fog adni a területére mért csapásra

Moszkva, 2023. február 4. szombat (MB)

     Gyors, kemény és meggyőző választ helyezett kilátásba a Krím-félszigetet, vagy bármely más orosz területet ért csapás esetére az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese – jelentette a Magyar Békekör szombaton.

     Dmitrij Medvegyev a Telegram csatornán adott interjújában az orosz elnökre hivatkozva tudatta: „Válaszunk bármilyen lehet. Biztosíthatom önt, hogy kemény, gyors és meggyőző lesz a válasz. Oroszország nem állít korlátot maga elé. A fenyegetés természetétől függően mindenféle fegyvert bevethet, doktrinális dokumentumainkkal összhangban, beleértve a nukleáris elrettentés alapelveit is” – írta az interjút kérő Nadana Fridrikhsonnnak.

    Az orosz nukleáris doktrína szerint Oroszország akkor használhat nukleáris fegyvert, ha nukleáris vagy más típusú tömegpusztító fegyvert alkalmaznak vele vagy szövetségeseivel szemben, továbbá ha ellenőrzött információt kap az Oroszország vagy szövetségesei elleni támadást célzó ballisztikus rakéták megindításáról, létfontosságú objektumokra gyakorolt ellenséges befolyás esetén, valamint Oroszország elleni hagyományos agresszió esetén, ha az állam léte veszélybe kerül – írta.+++

Kiadta: Magyar Békekör