Az ukrajnai konfliktus politikai rendezéséről tárgyalt a Magyar Békekör a Szentszék magyarországi apostoli nunciusával

Budapest, 2023. január 17. kedd (MB)

     Az ukrajnai és a kelet-nyugati konfliktus politikai megoldásáról tárgyalt kedden Budapesten a Magyar Békekör elnöksége a Szentszék magyarországi nunciusával.

     Simó Endre elnök, Krajcsovicz Gyöngyi és Petráss László alelnök a Békekör támogatásáról biztosította Ferenc pápa békeközvetítői szerepvállalását az ukrajnai konfliktusban, és arra kérte Michael W. Banach érseket, a Szentszék apostoli nunciusát, hogy diplomáciai közreműködésével a Szentszék segítse elő, hogy Magyarország békében és jó viszonyban élhessen Kelettel és Nyugattal egyaránt.

     A vatikáni diplomatának átadott jegyzékben hangsúlyozzák: a konfliktus elválaszthatatlan a biztonság oszthatatlanságának kérdésétől, hiszen – mint írják – „Oroszország joggal értelmezhette biztonságának rovására irányuló cselekedetnek a NATO keleti terjeszkedését, és Ukrajna tervezett bevonását a NATO-ba”.

    A dokumentum szerint a pápa közvetítői vállalkozása akkor számíthat sikerre, ha a fegyvernyugvás és a humanitárius cél alátámasztást nyer a kelet-nyugati átfogó kiegyezés szükségességének hangsúlyozásával egy kooperatív világrend megteremtéséért, a szembenállás világa helyett.

     Michael W. Banach érsek „nagyon fontosnak” nevezte a Békekör kezdeményezését, jóllehet az igazságos béke megteremtését bonyolult feladatnak minősítette, tekintettel a szembenálló felek különböző világfelfogására.

     Különösen fontosnak tartotta, hogy a magyar nép csak akkor élhet békében és biztonságban, ha Kelet és Nyugat kiegyezik egymással.

     Az egyházállam nagykövete kötelességének nevezte a Békekör kezdeményezésének továbbítását a vatikáni államtitkárságra.

      A közel másfél órás megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a békemissziót annak dacára is folytatni kell, hogy a kompromisszum feltételei még nem értek meg.+++

Mike Whitney: Terv Oroszország feldarabolásáról

“Nyugati politikai körök évtizedek óta azon munkálkodnak, hogy feldarabolják Oroszországot.  Egy bizonyos ponton lehetőséget láttak céljuk eléréséhez Ukrajna felhasználásával.  Mi azért indítottuk el a különleges katonai műveletet, hogy ezt megakadályozzuk.  Egyes nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal, arra törekednek, hogy Ukrajnából oroszellenes enklávét hozzanak létre.  Ez fenyegetés Oroszországra nézve.  Elsődleges célunk, hogy megakadályozzuk.”  Ezek Vlagyimir Putyin szavai.

Angela Merkel, egykori német kancellár, a Corriere della Serának adott interjújában kijelentette, hogy “a hidegháború sohasem fejeződött be igazán, mert Oroszországot nem sikerült lecsendesíteni”.  Ezt a mondatot azért érdemes kiemelni, mert igen kevés figyelmet kapott Merkel másik interjújához képest.  A másik interjúban Merkel beismeri, hogy a Minszki Egyezmény nyugati részről félrevezetés volt, azzal a céllal, hogy Ukrajna időt nyerjen, és felfegyverkezhessen.

Mire gondolhatott Merkel?  Arra, hogy Oroszország soha nem rendelte alá magát a “szabályokon alapuló nemzetközi rendnek”?  Vagy arra, hogy Oroszország Jelcin alatt történt gazdasági összeomlása nem vezetett engedelmes bábkormányok uralmához Oroszországban?  De lehet, hogy a hidegháború alatti küzdelem a “kommunizmus ellen” nem is ideológiai indíttatású volt, hanem inkább arra irányult, hogy leigázzák Oroszországot, és hogy megszerezzék természeti kincseit.   A Nyugat, különösen az Egyesült Államok, nem akarja, hogy Oroszország erős, sikeres, és független legyen, Putyin helyébe szervilis kormányt szeretne ültetni.

Merkel kijelentése érdekes, mert nem igazodik a többi nyugati vezető sematikus nyilatkozataihoz, amelyek mindig Oroszország “rossz viselkesédésére” vagy “ provokáció nélküli agresszióra” utalnak.  Valójában mélyebb a tartalma az utóbbiaknál.   Merkel szavaiból kitűnik, hogy a Nyugati-Orosz viszály nem ideológiai természetű.   Oroszország fő bűne, hogy a világ egyik stratégialag fontos területén fekszik, és természeti kincsekben gazdag.   Washington “Ázsiai fordulat” politikáját Oroszország puszta létezése akadályozza.  Pedig Washington arra törkeszik az “Ázsiai fordulattal”, hogy Kínát bekerítse katonai támaszpontokkal, és végül Amerika legyen az ázsiai régió hegemonja.

Merkel kijelentése igazodik a Wolfowitz-doktrinához, mely szerint “az USA külpolitikájának fő célja az kell legyen, hogy megakadályozza a lehetséges riválisok felemelkedését, mind az egykori Szovjetunió területén, vagy bárhol másutt”.  Wolfowitz az amerikai neokonzervatív mozgalom egyik főszereplője volt, a W. Bush kormány idején ő vezette a Project for the New American Century nevű, akkor igen befolyásos szellemi műhelyt.

A neokonzervatív gondolkodásmód ma már igen elterjedt a nyugati politikai elit köreiben.   Egy Amerikában nemrég megjelent kongresszusi nyilatkozat szerint “meg kell akadályozni bármilyen regionális hegemon feltörekvését az eurázsiai kontinensen” mert “a világ erőforrásainak és gazdasági tevékenységének nagy része nem a Föld nyugati, hanem a keleti féltekéjén van”.

Bár az USA-ban kormányok váltakoznak (republikánusok kontra demokraták), a Wolfowitz által képviselt militáns ideológia ma már mindkét politikai tömörülés sajátja.  Joe Biden támogatta az iraki háborút, az Iszlám Állam és az Al-Kaida felfegyverzését, Líbia lerombolását, s az ukrán náci militarista szervezetek felfegyverzését is.  Putyin mindezt ellenezte.  Az EU kormányok egyhangú oroszellenessége is a neokonzervatív befolyásra enged következtetni.

Érdekes adalék, hogy az USA által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás  jelenleg 110 milliárd dollárnál tart, ami meghaladja olyan országok teljes katonai költségvetését, mint India (76.6 milliárd dollár), az Egyesült Királyság (68.4 milliárd dollár), Oroszország (65.9 milliárd dollár), Franciarszág (56.6 milliárd dollár), vagy Németország (56 milliárd dollár).

Vlagyimir Putyin mindezzel tisztában van: “Ellenségeink célja Oroszország gyengítése és feldarabolása, ez már évszázadok óta tart.  Úgy gondolják, országunk túl nagy, s rájuk nézve ez fenyegetés.  Mi oroszok mindig arra törekedtünk, hogy részét képezhessük a “civilizált nyugati világnak”. Azt hittük, hogy a Szovjetunió összeomlása után ez be is fog következni.  De törekvéseinket visszautasították.  A Nyugat ezután is mindent megtett, beleértve a kaukázusi terrorista szervezetek támogatását is, hogy Oroszországot feldarabolják.”

Fordította: Hetényi Balázs

Putin: The West has for decades sought to dismantle Russia and is now trying to use Ukraine as a tool for achieving this goal. pic.twitter.com/b4o9mznWiX

— Putin Direct (@PutinDirect) September 16, 2022

Putin: Russia has long sought to integrate with the West but was ultimately rejected. pic.twitter.com/X6JtEhZTrx

— Putin Direct (@PutinDirect) December 25, 2022