1995-ben ünnepelték először a Sportújságírók Napját, melyet a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924. július 2-i megalakulásának emlékére tartanak (magyar javaslatra).
Legszentebb Istenszülő drága köntösének elhelyezése Vlachernében. Görög katolikus ünnep Szűz Mária köntösének 458. július 2-án, Vlachernében történt elhelyezésének emlékére, amelyet 860-ban ezen a napon rendelt el Szent Fótiosz pátriárka.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Nyugati vasfüggöny, keleti szabadkereskedelem – Putyin a hírszerzőknél
Minszk, Herszon, Madrid, Moszkva, Isztambul, 2022. július 1. péntek (MB)
Miközben a keleti országok kereskedelme Oroszországgal két-három számjegyű növekedést mutat, a NATO vasfüggönyt ereszt le Lengyelország keleti határain a Kelettel szembeni elzárkózásának jeléül – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Az orosz-kínai kereskedelem 28,9 százalékkal, az orosz-iráni 70 százalékkal növekedett, India az eddiginél tízszer több orosz energiahordozót vásárol, és a legnagyobb orosz műtrágya vásárlóvá lépett elő, a Nyugat viszont még mindig abban reménykedik, hogy szankcióival, embargóival, Kijev fegyveres támogatásával két vállra fektetheti a madriri NATO-csúcson első számú közellenségnek kikiáltott Oroszországot, és a kettesszámú Kínát.
„Ha Ukrajnát összezúznák, vagy rossz békére kényszerítenék, szörnyű következményekkel járna a szabadságra nézve” – fogalmazta meg a Nyugat félelmét Boris Johnson brit miniszterelnök Madridban.
Pedig a Nyugat magát szorította sarokba azzal, hogy nem vette figyelembe a realitást, hanem túl magabiztos volt a dolgában. Hitte, hogy uralma a világ fölött örökké való – érvelt Putyin orosz elnök az orosz hírszerzés vezetőivel tartott csütörtöki tanácskozásán.
Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnökének tájékoztatatása szerint a lengyel vezetés arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna elveszti területének jelentős részét, és Kijev nem fogja tudni feltartóztatni az orosz erők előre nyomulását. Ezért dolgozik Ukrajna feldarabolásának forgatókönyvén. “Varsó úgy véli, hogy az orosz csapatok előrenyomulása miatt Ukrajna területén, Washingtonnak és Londonnak nem lesz más választása, mint feltétel nélküli szolidaritást tanúsítani egy olyan szövetséges iránt, aki kész elszántan megvédeni a Nyugat érdekeit Ukrajnában” – mondta Nariskin a lengyel vezetés tervéről.
Az állapotok normalizálódásának jeleként csütörtökön elindult az első távolsági busz Herszonból a Krímbe. Amíg Herszon fölött Kijev gyakorolt ellenőrzést, nem volt lehetőség a lakosság kapcsolattartására.
A nyugati média az ukrán hadsereg „stratégiai sikereként” tálalja az odesszai partok közelében fekvő Kígyó-sziget visszaszerzését, pedig az oroszok azért ürítették ki, hogy bizonyítsák, nem rajtuk múlik a gabonaszállítás elakadása. Az ukránok többek között azzal indokolták a gabonaexport szünetelését, hogy Oroszország a Kígyó-szigetről akadályozza a hajók szabad mozgását. Valójában nem a sziget hovatartozásán múlik a zavartalan hajózás, hanem azon, hogy az ukrán haderő elaknásította a kikötőkhöz vezető vízi utakat, s mindeddig nem szedte fel az aknákat annak ellenére sem, hogy orosz részéről szavatolnák a művelet zavartalanságát.
Két nappal a török-finn-svéd memorandum aláírása után, mellyel elhárult az akadály Svédország és Finnország NATO-csatlakozási tárgyalásai megkezdésének útjából, Erdogan török elnök közölte: Ankara még mindig leállíthatja a felvételi eljárást, ha a két skandináv ország nem teljesíti maradéktalanul a memorandumban vállalt kötelezettségét.
Orosz-ukrán fogolycsere történt szerdán. A két fél 144 harcost adott át egymásnak. Mint Denisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője közölte, a DNK súlyosan sérült azovista katonákat adott át, előzőleg mindnyájukkal szemben beható nyomozást folytattak. Kiadatásuk nem érinti a háborús bűnösök felelősségre vonására irányuló nemzetközi bírósági eljárást – mondta.+++
TALÁLKOZZUK 2022 JÚLIUS 10 – ÉN DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR BUDAPESTEN, A FIUMEI – ÚTI SÍRKERTBEN KÁDÁR JÁNOS SÍRJÁNÁL, ÉS KÖZÖSEN RÓJUK LE TISZTELETÜNKET KORUNK LEGNAGYOBB ÉS LEGNÉPSZERŰBB MAGYAR POLITIKAI VEZETŐJE ELŐTT, HALÁLÁNAK 33. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL!
Kissinger az ukrajnai konfliktus három lehetséges kimenetelét vázolta fel
Az első az ellenségeskedés mostani befejezését jelenti, a második a február 24 – e előtti helyzethez való visszatérés, a harmadik pedig Kijev kísérlete arra, hogy visszaállítsa a Krím összetételét.
LONDON, július 1. TASZSZ Henry Kissinger volt külügyminiszter (1973-1977) és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója (1969-1975) szerint az ukrajnai konfliktus háromféleképpen végződhet.
„Ha Oroszország megáll ott, ahol most van, akkor meghódítja Ukrajna 20%-át és Donbassz nagy részét, a fő ipari és mezőgazdasági régiót, valamint egy földdarabot a Fekete-tenger mentén. Ha megáll [jelenlegi pozícióinál], akkor ez győzelem lesz [Oroszország számára ], <…>. És a NATO szerepe [ebben az esetben] nem lesz olyan jelentős, mint korábban gondolták” – mondta a The Spectator brit magazinnak adott interjújában .
Véleménye szerint a második lehetőség az, hogy megpróbálják „kipréselni” Oroszországot azokról a területekről, amelyeket a különleges művelet megkezdése előtt annektált, így a Krímből is. Aztán, ha az ellenségeskedés folytatódik, „a Nyugat veszélyes háborúba áll Oroszországgal” – mondta Kissinger. A harmadik forgatókönyv a diplomata szerint az, hogy február 24-e előtt vissza kell térni a helyzethez. Véleménye szerint ebben az esetben Ukrajna „átfegyverkezik, és szorosan összekapcsolódik a NATO – val”, vagy akár a szövetség tagjává válik. Ugyanakkor rámutatott, hogy ez a forgatókönyv a konfliktus egy bizonyos időszakra történő befagyasztását jelenti.
A finn elnök azt mondta, nem fog többé hokizni Putyinnal
RÓMA, július 1. TASZSZ Sauli Niinistö finn elnök nem játszik többé Vlagyimir Putyin orosz elnökkel hokizni. Ezt csütörtökön a La Repubblica olasz lapnak adott interjújában nyilatkozta .
„Ez még 2012-ben történt, az első oroszországi látogatásom alkalmával” – kommentálta Sauli Niinistö azt a fényképet, amelyen az orosz vezetővel jégkorongozott. „Nem, nem játszanék tovább [Vlagyimir Putyinnal] jégkorongot” – mondta az újságíró kérdésére.
Hozzátette azt is, hogy Oroszországot „nem partnernek tekinti, hanem szomszédnak, akinek a véleményét figyelembe kell venni”, mivel az orosz-finn határ hosszára tekintettel a két országnak közösen kell megoldania számos problémát.
Kedden Törökország, Svédország és Finnország megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi Stockholm és Helsinki csatlakozását a NATO – hoz. Ahogy azonban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, a madridi csúcson ez csak meghívás volt, maga a belépés folyamata időbe telik.
Joe Biden amerikai elnök a madridi NATO – csúcsot követően június 30-án, csütörtökön nyilatkozott.
„Az ukránokkal leszünk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az ukránok ne győzzék le őket” – mondta az ország legidősebb vezetője az USA története során. Biden azonban észrevette az újabb bakit, és azonnal kijavította önmagát, és tisztázta: „Azaz, hogy az oroszok nem fognak nyerni.”
Úgy tűnik, az amerikai elnök meglehetősen fontos eseménynek tartja a madridi NATO – csúcsot. Biden láthatóan aggódott, amikor ezt vagy azt kellett neki nyilatkoznia. Az Ukrajnával kapcsolatos legutóbbi nyilatkozata mellett megesett még az is, hogy Biden Svédországot is összekeverte Svájccal, amikor a NATO – bővítésről beszélt.
„Svájc feje… Svájc – istenem, izgatott lettem a Szövetség bővítése miatt. Svédország” – javította ki magát az elnök.
Egy nappal korábban is félrebeszélt a Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon, és a NATO – t önmagára nézve komoly veszélynek nevezte.
Több mint 600 harckocsi, mintegy 500 tüzérségi rendszer és egyéb fegyver szerepel majd abban az új katonai segélycsomagban, amelyet több mint ötven ország biztosít Ukrajnának. Ezt Biden amerikai elnök jelentette be a NATO madridi csúcstalálkozóján.
„Az Egyesült Államok egyesíti a világot, hogy támogassa Ukrajnát, szövetségesei és partnerei szerte a világon jelentős mértékben hozzájárulnak ehhez. Austin védelmi miniszter most több mint 50 országot hozott össze, amelyek új kötelezettségeket vállaltak, és ez egy globális erőfeszítés Ukrajna támogatására” – mondta az amerikai elnök.
Biden felsorolta, mit tartalmazna az új katonai segélycsomag:
►140 000 páncéltörő rendszert
►több mint 600 tankot
►mintegy 500 tüzérségi löveget
►több mint 600 ezer tüzérségi lőszer
►További HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszereket (a mennyiség nincs megadva)
►hajó – ellenes elhárító komplexumokat és légvédelmi rendszereket (a szám nincs megadva)
„Az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is elárasztják fegyverekkel Ukrajnát.
Nyugati szakértők szerint az Ukrajnának felajánlott katonai, pénzügyi és humanitárius segítség teljes összege idén január 24-e óta meghaladta a 80 milliárd dollárt, amelynek 45 százaléka kizárólag katonai támogatás. Ugyanakkor ezek a fegyverszállítmányok nemcsak Ukrajnában, hanem azon kívül is biztonsági fenyegetést jelentenek. Stinger és Javelin rakétavetők és más harci eszközök ezrei kerülhetnek a világ feketepiacaira” – nyilatkozta az Ukrajnát elárasztó nyugatifegyverözön kapcsán Marija Zaharova az orosz KüM szóvivője.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az orosz hadsereg ukrajnai különleges hadművelete folytatódik.
Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői folytatják sikeres offenzívájukat Liszichanszk körzetében.
A szövetséges erők már Liszichanszkban harcolnak. Az ukrán hadsereg súlyos veszteségeket szenved.
Csak Verkhnyekamenyka faluban az ellenség az utóbbi napon több mint 120 embert veszített, Verkhnyekamenyszkijben pedig 70 embert. Az Ukrán Fegyveres Erők kudarcai a csatatéren a dezertőrök és az ellenségeskedésben való részvételt elkerülők számának növekedését idézik elő.
Az Ukrán Fegyveres Erők egyes egységeinek szervezetlen kivonulása zajlik Liszicsanszkból.
A parancsnoságuk minden lehetséges módon elrejteni igyekszik az egységek létszámhiányának tényét. Így pl. a 17. harckocsidandár egyik zászlóaljában, amely a Donyecki Népköztársaságban, Novaja Poltavka település területén működött, a rendszeres állomány legfeljebb 20% -a maradt szolgálatban.
Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői továbbra is csapásokat mérnek Ukrajna területén lévő katonai létesítményekre.
Az elmúlt 24 óra folyamán az orosz légierő repülőgépei nagypontosságú levegő – föld rakétákkal megsemmisítettek két parancsnoki harcálláspontot, és öt lőszerraktárt a DNR területén Ivano-Darjevka és Szeverszk térségében, a Luganszki Népköztársaság területén Belogorovka mellett, a Nyikolajev régióban Lepetyiha településeken. Ezek mellett az Ukrán Fegyveres Erők 26 élőerő csoportosítási helyére – és katonai felszereléseire.
Az ukrán hadsereg tüzérségi ütegeire az orosz légierő a Donyecki Népköztársaság területén Leszovka, Szelidovo és Netajlovo térségében semmisített meg két „BM-21Grad” sorozatvető üteget, és két csöves tüzérségi üteget.
Az orosz légierő hadműveleti-taktikai repülőgépei, valamint a rakétaerők és a tüzérség az Ukrán Fegyveres Erők 32 parancsnoki állására, az Ogyessza régióban Katranyka mellett egy légi célpontok észlelésére szolgáló radarállomására, a DNR területén Szpornoje térségében három őszerraktárára, valamint 297 körzetben élőerő és haditechnika – koncentrációs helyére csaptak le.
Az orosz légvédelmi rendszerek lelőtték az ukrán légierő két Szu-25 – ös repülőgépét a Harkov régióban Barvenykovo és Kurulka települések légterében.
Ezenkívül 11 ukrán pilóta nélküli légi járművet lőttek le a DNR – es Petrovenyka, a Harkov régióban Beresztovoje, Brazskovka, Velikij Hutor, Sztaroverovka, Veszele, Bajrak, Hetmanovka és Ivancsukovka, valamint a Zaporozzsje régióbeli Peremoga térségében.
Nyolc „Uragan” rakétát is lelőttek a harkovi régióban lévő Nyikolszkoje, az LNR – es Sztahanov és a DNR -es Pervomajszk fölött.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az új Orbán-kormány gazdaságfejlesztési minisztere, Nagy Márton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központjában ismertette céljait, illetve a kormány várakozásait. Nem sok jót prognosztizál a jövőt illetően.
Beszéde elején azonnal felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkezendő időszakban olyan dolgok várhatók a makrogazdaságban, ami a legfelkészültebb közgazdászok tudatását is próbára fogja tenni. Szerinte most
a kihívásokra komplett gazdasági és politikai megoldások kellenek.
A miniszter felhívta arra figyelmet, hogy sok válságot látott már, hiszen komoly tapasztalatra tett szert a jegybankban, de ezek mindig más természetűek, mindig egyediek, különlegesek, nem hasonlíthatók egymáshoz.
Készüljünk a recesszióra
Szerinte a most következő válság annyira más és annyira nehéz természetű lesz, hogy nagyon sokat kell „agyalni azon, hogyan tudunk majd ebből kijönni”. Úgy véli, hogy „jobban kell ma félni a recessziótól, mint az inflációtól”. Ötvenperces beszéde arra épült fel, hogy felhívja a figyelmet: nagyon nehéz gazdasági környezet jön. A miniszter úgy fogalmazott, hogy
biztos vagyok benne, hogy 2023-ban recesszió lesz, és ez akár eltarthat 2024 első félévéig.
Szerinte jelenleg most egy inflációs sokk rajzolódik ki a világ számos országában. Határozottan úgy látja, hogy ez az inflációtrend meg fog maradni. Úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt egy hónapban, amióta Oroszország elkezdte lecsavarni a gázt, az árak felrobbantak”. Így a jelenlegi inflációs környezetet nem csak a világjárvány utáni gazdasági hatások okozzák. Valójában van egy magas infláció a nyersolajárak és a műtrágyaárak miatt, erre reagálnak a jegybankok, de a végén lényegében erősödik a dollár.
Ha pedig erősödik a dollár, akkor szerinte más devizák gyengülni kezdenek. A miniszter szerint így Amerika nyomja ki az inflációt a többi országba: „kérem szépen, a dollár erősödik”. Így egy megélhetési válság kezd kialakulni, mert egymást gerjesztő folyamatok indultak el, ezzel együtt folyamatosan csökken a fiskális mozgástér, amiből végül egy nagyon komoly válság alakul ki. Ez politikailag a miniszter szerint nehezen lesz kezelhető. Nincs egy jó megoldás Nagy Márton szerint, de Magyarország magát az inflációt kezelte az árstopokon keresztül.
„A magasabb infláció miatt önmagától is kialakulhat egy recesszió, de van egy olyan opció is, hogy mesterséges recesszió fog kialakulni. Ez egy tudatos gazdasági lépés lenne, hogy mindenképpen stabilizálódjon az infláció. De politikailag ez egy rémálom” – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter.
Recesszió és recesszió között van különbség
Amerika most egy nagyon agresszív kamatemelésben van. A piacokat lehűti, de az Európai Unió kapott egy plusz válságot is, ez pedig az élelmiszer- és energiafüggőség. A szankciós politika pedig további recesszióba tolja bele a gazdaságokat – véli Nagy Márton, aki szerint a piac most sokkal erősebb, mint a jegybankok. Majd a miniszter úgy fogalmazott, hogy az infláció leszorítása és a szankciós politika lényegében betolja Európa gazdaságát egy mesterséges recessziós környezetbe. Szerinte a gazdaság lassul – márpedig lassulni fog –, akkor maximum fél évvel követi a munkaerőpiac visszaesése is. Ez pedig azt eredményezi, hogy ha a munkaerőpiacokon válság fog kialakulni, és ebből végül politikai értelemben is probléma keletkezik.
Pénzügyi, gazdasági és politikai válság
Ennek a válságnak természete az, hogy volt egy világjárvány, ami után a miniszter szerint senki nem mondhatja, hogy utána rendbe jöttek az ellátási láncok. Ennek hatására kínálati sokkok jelentek meg.
A politikai hatást a miniszter abban látja, hogy ha az emberek a munkahelyüket elvesztik, akkor szembefordulnak a politikával. Szerinte így természetes: „a politika ebből a szempontból nagyon fontossá vált, és azt kell, hogy mondjam, a gazdasági hangulat és a munkaerőpiaci hangulat teljesen együtt mozog. Tehát, amikor a gazdasági hangulat elromlik, akkor a munkaerőpiaci hangulat is elromlik. Ez a sokk munkaerőpiacra is meg fog érkezni. Maximum fél év csúszás lehet a kettő között.”
A miniszter beszédében kiemelte, hogy az EU munkaerőpiaca erős, nagyon feszes, mert a migrációs hullám megszűnt a járvány következtében, és teljesen leállt a külföldi munkaerő-beáramlás.
Magyar kontextus
Nagy Márton a beszédében többször kitért a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent inflációs jelentésére, miszerint az eddigieknél magasabb inflációt vár a jegybank, szintén azt jelzi, hogy a külföldi válságok és a nemzetközi recesszió következményei „begyűrűzhetnek” hazánkba, szerinte a „brutális kamatemelés” az infláció miatt indokolt.
Az uniós forrásokat meg kell szerezni. Ezért az EU forrásokat be kell húzni, és az EU-val meg kell egyezni
– hangsúlyozta a miniszter, és többször kitért arra, hogy a családokat és a munkát meg kell védeni. (index)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” utánKérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…hogy ha az emberek a munkahelyüket elvesztik, akkor szembefordulnak a politikával…Az uniós forrásokat meg kell szerezni. Ezért az EU forrásokat be kell húzni, és az EU-val meg kell egyezni…”
-EZT A KÉT MONDATOT TARTHATJUK ÉRDEMESNEK KIEMELI DÖBRÖGISZTÁN QRMÁNYÁNAK VÁLSÁGKEZELÉSRE FELKÉSZÜLŐ PROGRAMJÁBÓL”!
Hozzátéve, hogy a „vészhelyzeti qrmányzás” rendszere MÁR MOST MŰXIK!
Hogy ez a két ÖNKÉNYESEN KIRAGADOTT MONDAT mit jelent(het)?
JOBBIK esetben azt, hogy mire a magyarok szembefordulnak a NER – rel, addigra az uniós júdáspénzek már a zsebben lesznek, a polythykay elyth pedig árkon – bokron túl lesz! A zsákmánnyal!
SAJNOS AZONBAN ELKÉPZELHETŐ EGY ROSSZABBIK ESET IS!
A Döbrögisztán népségét VÉGLETESEN EGYMÁSNAK USZÍTÓ, EGYFOLYTÁBAN „HÁBORÚS RETORIKÁT” alkalmazó Döbrögi a ma reggeli rádiós vajdaszeánszában ÖNMAGÁT BÉKEGALAMBKÉNT APOSZTROFÁLVA, ISMÉT A MAGYAROK ÉRDEKEINEK MEGVÉDELMEZÉSÉT HIRDETTE MEG, MINT AZ Ő LEGFŐBB ÉS LEGMAGASZTOSABB CÉLKITŰZÉSÉT!
Döbrögi ma reggeli rádijós igehirdetésének – NEM TELJES – összefoglalója a 24.hu – ról:
„Diplomáciai nagyüzem volt az elmúlt 10 napban, erre meg is volt minden okunk, kezdte az interjút Orbán.
Háborús infláció, az ajtón kopogtató háborús válság, energetikai válság, ez nagyjából a kínálat, amiből dolgoznak ma Európa vezetői.
Most védekezni kell, nem támadni
Úgy látja, hogy a magyar parlamentben sem látja még mindenki, hogy milyen nehéz a helyzet. Érti, hogy fizetésemeléseket követelnek, 20-30 százalékosak, de most védekezés van, nem támadás.
Most annak van ideje, hogy megvédjük azt, amit eddig elértünk és nem engedjük, hogy a háborús helyzet visszavessen bennünket a háborús időszakban
– közölte.
A családtámogatási rendszert, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést akarják megvédeni, erre kell képesnek lenni.
Az ember szurkol a megtámadottnak
Gázra vonatkozó korlátozásokat nem hajlandó elfogadni Magyarország, erről tárgyalni sem fognak. Az olaj még csak-csak ment, engedményeket kaptunk, de a Magyarországra érkező gázról nem tárgyalunk.
Nem arról van szó, hogy keresünk kompromisszumot, hanem nincs miről tárgyalnunk
– szögezte le.
A NATO súlyosabb eset volt, tért ki az e heti madridi csúcsra.
Lassan szembe kell nézni a realitásokkal. Még nem tart itt a NATO, de közelítünk fel. Mindenki Ukrajna mellett áll, ez a közfelfogás, mi is ezt valljuk, akármilyen viták voltak az oroszok és az ukránok között, akármennyire is előkészítették az oroszok a konfliktust a biztonsági igényeikkel, ez nem ad elegendő választ és indokot arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat és nyílt háborút indítsanak, még ha az oroszok nem is így hívják
– mondta.
Az ember szurkol a megtámadottnak, de mivel háborúról van szó, ahol tízezrek halnak meg, és elérheti a százezreket is. Ez viszont nem Magyarország háborúja, két szomszédos ország háborúja.
A NATO egy védelmi szövetség, mutatott rá. Lehet úgy háborút nyerni az oroszokkal szemben, hogy fegyvereket szállítunk.
Fogytán a katona, szembe kell nézni a realitással, van egy 138 milliós Oroszország és egy harmincegynéhány milliós Ukrajna. Komoly haderőt jelentenek, hősiesen harcolnak, de lassan a katonai realitások érvényre jutnak. Most még nem beszéltük meg azt, hogy ha az ukrán front összeomlik. De az a kifejezés, hogy a helyzet egyre rosszabb, hogy naponta 100-1000 katonát veszít Ukrajna
– mondta.
Úgy jöttem haza, hogy egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben. Úgy tűnik, hogy a front, Donyeck, Luhanszk messze van. Ezek olyan idegen, távoli helyeknek tűnnek. De ha gyorsan változik a katonai helyzet, akkor egyre inkább olyan városok nevét fogjuk hallani, amiket már ismerünk. Sürgősen be kell rúgni a motorokat és a haderőfejlesztési programokat két háromszorosára kell növelni
– fogalmazott.
A békeidős nyolcórás munkaidőnek vége van.
Együttdöntési folyamat van, nem vétó
Ha békét akarunk, most kell megnövelni a katonai képességeinket, jelentette ki Orbán Viktor.
Szempont a háborús gazdasági válság a nemzetközi téren, de itt van egyrészt az orosz-ukrán háború és bár Magyarország sose volt híve a szankciós politikának, az EU-ban többen hisznek benne, és nem akarnak állandóan vétózni, inkább úsznak az árral. Orbán nem szereti az ilyesmit, de az állandó vétó vállalhatatlan egy olyan közösségben, ami egymás kölcsönös tiszteletére épül.
Megkímélném Magyarországot ettől a helyzettől, csak oda vezetne, hogy elveszítjük a szövetségeseinket. Ahol nem életbe vágó Magyarország számára, ott engedünk
– magyarázta.
Szerinte Magyarország nem vétózik, a vétó félrevezető kifejezés. Minden döntés akkor jön létre, ha minden tagállam egyetért. Együttdöntési folyamat van, nem vétózás. Ez egy egészen más politikai és jogi vita is, mint sokan gondolnának.
Magyarország van a galamb oldalon, mindenki más a héja
Orbán néha furcsán is érzi magát, hogy csak ő beszél arról, hogy legyen tűzszünet és béke.
Ritkán fordul elő, hogy Magyarország van a galamb oldalon és mindenki más a héja. Itt nem egy intellektuális vitáról van szó. Ha minden nap 100-1000 ukrán katona esik ki, akkor tíz nap alatt az átlagot számítva ötezer katona. Ez ötezer család. Tragikus. Az emberéleteken túl a háborús inflációt nem lehet másként megakadályozni csak úgy, ha a háborúnak vetünk véget
– mutatott rá.
Annyit lehet tenni, hogy hatósági árakat vezetnek be, és akkor nem 15, hanem csak 10-11 százalék az infláció.
Ezt csak időlegesen és részlegesen lehet megfékezni. Véget vetni úgy lehet az inflációnak, ha véget vetünk a háborúnak
Most védekezni kell, nem támadni
Úgy látja, hogy a magyar parlamentben sem látja még mindenki, hogy milyen nehéz a helyzet. Érti, hogy fizetésemeléseket követelnek, 20-30 százalékosakat, de most védekezés van, nem támadás.
Most annak van ideje, hogy megvédjük azt, amit eddig elértünk és nem engedjük, hogy a háborús helyzet visszavessen bennünket a háborús időszakban
– közölte.
A családtámogatási rendszert, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést akarják megvédeni, erre kell képesnek lenni.
– mondta.”
A balrad.ru kommentje a „kunyera” utánKérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…sem látja még mindenki, hogy milyen nehéz a helyzet. Érti, hogy fizetésemeléseket követelnek, 20-30 százalékosakat, de most védekezés van, nem támadás…”
– AZT IS MEG KELL ÉRTENIE MINDENKINEK DÖBRÖGISZTÁN SZERTE, HOGY FIZETÉSEMELÉS – AKÁR AZ EDDIGIEK DUPLÁJÁRA IS! – CSAK A MAGYAROK „MEGVÉDELMEZÉSÉT VEZÉNYLŐ VEZÉRKARNAK” JÁR!
„…Annyit lehet tenni, hogy hatósági árakat vezetnek be, és akkor nem 15, hanem csak 10-11 százalék az infláció. Ezt csak időlegesen és részlegesen lehet megfékezni…”
AZTÁN PEDIG – HA EZ A „KEDVEZMÉNYES IDŐSZAK” KIFUT – AKKOR…
– Hát akkor Drága Felejim, jöhet az akár 30 százalékos infláció is! ÁTLAGOLVA! Amiben ugyebár az alapvető élelmiszerek meg egyebeknek az ára akár 50 százalékkal is megugorhat! (De a csomagban benne lesz ám a cápauszony meg a homár ára is! Ezen holmik ára LEGFELJEBB CSAK egy – két százalékkal nő.)
DE A MAGYAROK AKKOR IS MEG LESZNEK VÉDVE! ERRE VAN KITALÁLVA A VÉSZHELYZETI TÖRVÉNYKEZÉS! (Értsen ez alatt ki – ki amit akar!)
Merthogy „HÁBORÚS” IDŐKET ÉLÜNK! TERMÉSZETESEN A ‘ZOROSZOK MIJATT!
(idézet: A zuglói nyilas per – Sólyom József-Szabó László)
2
II
Tényállás:
A második világháború utolsó évében, 1944 őszén, a felszabadító szovjet hadsereg előrenyomulása következtében Horthy Miklós fasiszta ellenforradalmi rendszerének egyes vezetői is belátták a harc kilátástalanságát. Horthy 1944. október 15-én rádióban jelentette be Magyarországnak a harcból való kilépését. A német fegyveres erők azonnal ellenakcióba kezdtek, elfoglalták a legfontosabb épületeket, körülzárták a Várat és a stúdió elfoglalása után felolvasták a vezérkari főnök nevében a harc továbbfolytatására utasító parancsot, és Szálasi Ferencnek, a nyilaskeresztes párt vezetőjének már jóval előbb Bécsben kinyomtatott kiáltványát. E szerint Szálasi mint a „nemzet vezetője” átvette a hatalmat.
A nyilasok programként hirdették a német fasizmus magyarországi megvalósítását, a zsidók kiirtását és a népellenes háború folytatását a „végső győzelemig”. A nyilas párt valójában a hitleri fasizmus magyarországi ügynöksége volt. 1944. október 15-én a németek fegyverrel ültették a magyar nép nyakára Szálasiékat, akik az ország még fel nem szabadult területein bevezetett nyilas rémuralommal segítették a német fasisztákat a háború esztelen folytatásában. Szálasiék szolgaian teljesítették a hitleri Németország minden kívánságát. Elrendelték a totális mozgósítást, a mindkét nembeli lakosságot 16 évtől 60 éves korig munkaszolgálatra kötelezték, megkísérelték újabb hadosztályok felállítását. A magyar csapatokat és a leventéket harcolni kényszerítették. Elrendelték, hogy Németországba szállítsák a gyárak és üzemek gépparkját, a Nemzeti Bank arany- és valutakészletét, a vasúti gördülőanyagot és az állatállományt. Gyárakat, hidakat, középületeket aknáztak alá és felrobbantották a német fasisztákkal együtt Budapest felbecsülhetetlen értékű hídjait. A letartóztatásban levő politikai foglyokat, valamint a budapesti zsidó lakosság egy részét meggyilkolták, a többit pedig átadták a német fasisztáknak, akik ezeket Németországba hurcolták, és nagy részüket haláltáborokban elpusztították. A nyilas rémuralom ideje alatt megszűnt az életbiztonság, a felkoncolással fenyegető rendeletek jóformán mindenkit érintettek. A nyilasok terrorja megtörni igyekezett a baloldali erők és a lakosság ellenállását. Magatartásukkal 400 000 ember elpusztulását, százezrek nyomorékká válását, 50 000 gyermek árvaságra jutását okozták.
A nyilaskeresztes párt Budapesten egy főkerületet szervezett, amely irányította a kerületi szervezetek munkáját. 1944. október 15-én a nyilasok hatalomátvételében, majd a hatalom gyakorlásában kiemelkedő szerepe volt a fegyveres pártszolgálatnak. A pártszolgálatot a főkerület utasítására a kerületvezetők szervezték meg. A XIV. kerületben Szelepcsényi László kerületvezető kapott erre megbízást. Nevezett fegyverrel látta el a hungarista mozgalom legvadabb képviselőit, de fegyvert adott a szadista hajlamú, rablásokban és fosztogatásokban jártas bűnözőknek is. 1944. október 15-e után ugyanis a nyilaskeresztes pártba tömegesen jelentkeztek a bűnözők, akik a lehetőségeket kihasználva, a zsidó vagyonok eltulajdonításával kívánták megalapozni jövőjüket. (Pl. a XIV. kerületben tevékenykedett Vigh Sándor és Vigh József, akiket rablásért már elítéltek, ezeket 1947-ben kivégezték.)
A terheltek közül I. r. Kröszl Vilmos először mint pártszolgálatos tevékenykedett. Később kerületvezetőnek nevezték ki. III. r. Bükkös György a kerület propagandavezetője volt, majd 1945. január 1-től kerületvezetőnek nevezték ki. Németh Lajos II. r. vádlott pártszolgálatos, végül pártszolgálat-vezető, Szőke Antal V. r. ifjúságvezető, Hollai József IV. r. irodavezető volt a kerületben. A többi vádlottak mintegy 40—50 társukkal együtt fegyveres pártszolgálatot láttak el. A pártszolgálatosok közreműködtek a nyilas terroruralom biztosításában, kommunisták és más haladó gondolkodású személyek, a sárga csillag viselésére kötelezettek és katonaszökevények felkutatásában, kifosztásában és meggyilkolásában. A pártszolgálatosok megszámlálhatatlan gyilkosságot hajtottak végre. Tevékenységüket legtöbbször önkényesen, esetenként a törvénytelen nyilas kormány által kiadott rendelkezések kapcsán folytatták.
A szovjet csapatok előrenyomulásakor a nyilasok közül többen Nyugatra szöktek (pl. Szelepcsényi), másokat a népbíróság felelősségre vont (pl. a Vigh testvérek, a Hollós testvérek, Pintér, Surányi, Gelencsér, Tátrai stb.). Többen közülük az 1945/1946-os években lefolytatott nyomozások hiányossága következtében elkerülték a felelősségre vonást. Ezek közé tartoznak a vádlottak is.
1944. október 21-én Beregffy Károly nyilas honvédelmi miniszter az alábbi hirdetményt tette közzé: „A zsidó férfiakat 16—60, a zsidó nőket pedig 16—40 éves korig honvédelmi szolgálatra igénybe veszem. Felhívom az 1884—1928. években született zsidó férfiakat és az 1904—1928. években született zsidó nőket, hogy munkába állításuk végett 1944. október 23. napján reggel 8 órakor a férfiak a Kerepesi úti új ügető versenypályán, a nők az Erzsébet királyné úti KISOK-sportpályán jelentkezzenek … Az a jelentkezésre kötelezett zsidó, aki a felhívásnak nem tesz eleget, a legsúlyosabb megtorlás alá kerül.”
A már eddig is hátrányban levő zsidóság a teljes jogfosztottság helyzetébe került. Az antiszemitizmussal elvadított fegyveres nyilas pártszolgálatosok korlátlan hatalomra tettek szert az üldözöttek sorsát illetően. A hirdetményben foglaltak biztosítása céljából a XIV. kerületi fegyveres nyilas pártszolgálatosok folyamatosan és rendszeresen razziákat tartottak a város különböző területein. Igazoltatásokat végeztek az utcán, járműveken, csillagos házakban és különböző bejelentések alapján. Ebbeni tevékenységük során 1945. január 13-ig több mint 1000 üldözött személyt gyűjtöttek össze. Egy-egy nagyobb akciójuk alkalmával utcaszakaszokat zártak le és házról házra járva végezték a kutatást. Az elfogottakat arra kötelezték, hegy összes pénzüket és más értéküket vegyék magukhoz. A nagyobb értéktárgyakat a lakásban kellett hagyniuk.
A XIV. kerületi pártszolgálatosok 1944 októberében több mint 300 üldözöttet gyűjtöttek össze a Thököly út 80. számú pártház udvarán, ahol előbb megfosztották őket értéktárgyaiktól, majd szelektálásukra került sor. Azokat, akikről úgy vélték, hogy vagyontárgyaikat elrejtették, vagy bujkáló zsidó személyek tartózkodási helyéről tudnak, visszatartották, a többieket pedig különböző gyűjtőhelyekre (Óbudai Téglagyár. KISOK-pálya, józsefvárosi pályaudvar, rendőrkapitányságok stb.) kísérték. Az áldozatok elhurcolását és szelektálását a legembertelenebb módon hajtották végre. Előfordult, hogy gyerekeket dobáltak le az emeletről. Ilyenkor a szülők őrjöngve ordítottak, a nyilasok pedig durván bántalmazták őket. A hideg idő ellenére a pártház udvarán összegyűjtött foglyokat arra kötelezték, hogy a felsőruhájukat és cipőjüket vegyék le, és úgy várakozzanak további sorsukra. Az összegyűjtött személyeket durván bántalmazták. (Kovács Józsefné tanú vallomása VII. kötet, 94. oldal.)
Az üldözöttek elfogásában, a zsidó vagyontárgyak összegyűjtésében, razziák tartásában, a zsidóknak különböző gyűjtőhelyekre való szállításában a vádlottak kivétel nélkül részt vettek.
A gyűjtőhelyekre való kísérések általában a városon keresztül és gyalogmenetben történtek úgy, hogy az elfogott személyeket sorba állították, majd fegyveres nyilas pártszolgálatosokkal körülvéve elindították az adott gyűjtőhely felé. A pártszolgálat vezetői olyan utasítást adtak ki, hogy aki bármilyen okból a sorból kilép, azt szökevénynek kell minősíteni és felszólítás nélkül agyon kell lőni. Ennek alapján a pártszolgálatosok több gyilkosságot követtek el.
a)1944 október végén egy nagyobb csoportot indítottak el a pártházból az Óbudai Téglagyárban levő gyűjtőhelyre. A Keleti pályaudvar környékén egy zsidó személy a sorból kilépett, mire a kísérésben részt, vevő VI. r. Baráth Kálmán terhelt a foglyot a helyszínen agyonlőtte. (Bizonyítja: Monostori Gyula XII. r., Bükkös György III. r. terhelt és Hortobágyi László tanú, VI. kötet 305. oldal, vallomása.)
b)1944 végén ugyancsak a pártház épületéből egy nagyobb csoportot kísértek az Abonyi utcai gimnázium épületébe, ahol abban az időben szintén gyűjtőhely volt. A kísértek közül két fő a Domonkos templom épülete előtti szakaszon a sorból kilépett. Szőke Antal V. r. terhelt célzási képességével pártszolgálatos társai előtt dicsekedve, mindkét férfit a helyszínen agyonlőtte. (Bizonyítja: Szőke Antal terhelt részleges beismerő vallomása, Kálmán Imre tanú, VII. kötet 23. oldal és Hegyesi Ferencné tanú, VI. kötet 286. oldal, vallomása.)
c)1944 december elején Szelepcsényi László kerületvezető utasítására a nyilas pártszolgálatosok az Abonyi utcai gimnázium épületéből 150—200 fő üldözöttet kísértek a Józsefvárosi pályaudvarra. Az Aréna út környékén egy üldözött férfi a sorból kilépett és futásnak eredt. A menekülőt Szőke Antal V. r. terhelt a helyszínen agyonlőtte. (Bizonyítja: Szőke Antal beismerő vallomása, Déri Sándorné tanú, VI. kötet 153. oldal, és Mezei Györgyné tanú, VII. kötet 161. oldal vallomása.)
A kísérések során elkövetett gyilkosságokról és kegyetlenkedésekről vallomást tettek: Szakáczky Sándorné tanú VII. kötet 298. oldal, Lónyai Ernőné tanú VII. kötet 127. oldal, Révész Jenőné tanú VII. kötet 248 oldal, Feleki Istvánná tanú VI. kötet 171. oldal.
1944 november végén V. r. Szőke Antal és XI. r. Mészáros László terheltek, a már korábban elítélt Hortobágyi László és Vigh József fegyveres pártszolgálatosokkal utasítást kaptak Szelepcsényi László kerületvezetőtől, hogy a Róna utcából egy személyt kísérjenek a pártházba. Az eligazítás szerint a személy lakásán rádió adó-vevő készüléket rejtegetett. A helyszínre érkezve a négy nyilas házkutatást tartott. A jelzett készüléket nem találták, ezért a lakásban talált férfit a pártházba akarták kísérni. Az előállító személy útközben megtagadta az engedelmességet, mire Szőke Antal V. r. terhelt a helyszínen agyonlőtte. (Bizonyítja: Szőke Antal V. r. terhelt beismerő vallomása, Mészáros László XI. r. terhelt vallomása, valamint Hortobágyi László tanú VI. kötet 314 oldal, vallomása.)
1944 november közepén Baráth Kálmán, Vigh és Monostori Gyula XII. r. pártszolgálatosok a kerületi nyilasvezetőtől azt az utasítást kapták, hogy az Egressy útról a pártház épületébe kísérjenek be egy 50 év körüli üldözött személyt. Az elfogott személy útközben nem akart továbbmenni, mire Baráth Kálmán VI. r. terhelt a helyszínen agyonlőtte. (Bizonyítja: Baráth Kálmán beismerő vallomása és Monostori Gyula terhelt vallomása.)
5/a. A szelektálás során visszatartott üldözötteket és a folyamatosan behurcolt hazafiakat a kerületi nyilasok a pártház pincéjében levő óvóhelyre zárták, ahol nap mint nap folytatták kínvallatásukat, elrejtett vagyontárgyaik és feltételezett bujkáló társaik felderítése érdekében. A kínvallatásokat minden emberi képzeletet felülmúló szadista módon folytatták le. Egyes kihallgatott tanúk véleménye szerint a súlyos testi szenvedések után a megkínzottak számára a halál valóságos megváltásnak számított. Gumicsővel, bikacsökkel, fegyverekkel és ököllel verték a foglyokat, a nők és férfiak arcát cigarettával égették, előfordult, hogy az áldozatok lemeztelenített lábujjai közé papírt helyeztek és azt meggyújtották. A lemeztelenített nők mellét gumicsővel ütötték, az ajtó nyílásába becsípték, a fejüket addig verték a falba, amíg össze nem estek. A gyakori kínvallatásoktól az óvóhely fala és padlózata vérrel volt borítva. Fiatal nőket hurcoltak fel a pincében fogvatartottak közül és a pártszolgálatosok erőszakot követtek el rajtuk.
A bántalmazásokról például Baráth Kálmán VI. r. terhelt a következőképpen írt önvallomásában: „Hollósi, Hollai, Bükkös rám ordítottak, hogy ne lazsáljak. Én az áldozatokhoz furakodtam, és a már amúgy is agyonvert embereket erősen ütlegeltem. Ezután egy másik helyiségbe mentünk, ahol hasonlóképpen ütöttük, rugdostuk, vertük, tapostuk őket, míg a vértől átitatva ájultan, félholtan nem feküdtek.” Monostori Gyula XII. r. terhelt vallomásából: „A pincébe, amikor lementünk és bementünk a foglyok közé, én kezdtem el a verést. Önkívületben levő állapotban ütöttem a foglyokat. A többiek is elkezdték a foglyok verését.”
A pártházban végrehajtott kegyetlenkedésekben a terheltek kivétel nélkül valamennyien részt vettek. (Bizonyítja: Kálmán Imre tanú VII. kötet 23. oldal, Breyer József tanú VI. kötet 104. oldal, Korik Andor tanú VII. kötet 62. oldal, Győri Illés György tanú VI. kötet 251. oldal, Bolmann Ernő tanú VI. kötet 72. oldal, Kató György tanú VII. kötet 13. oldal, Kislik Sándor tanú VI. kötet 333. oldal, Heidl Miklós tanú VI. kötet 275. oldal, Hortobágyi László tanú VI. kötet 305. oldal, Kovács József tanú VI. kötet 77. oldal, Trihwasser Károlyné tanú VII. kötet 369. oldal vallomása, a terheltek részleges beismerő vallomása, valamint Friedmann Ervin 1946-os tanúvallomása, Komlósy Elemér, Vigh Sándor és Surányi József kivégzett terheltek saját ügyükben tett vallomása.)
b)1944 december elején a pártház pincéjében levő üldözöttek közül nyolc nőt és tizenkettő férfit meztelenre vetkőztettek, aki pedig ellenállt, súlyosan bántalmazták. Néhány nőről a ruhát letépték. A jelenlevő nyilasok ezután a meztelenre vetkőztetett áldozataikat arra kényszerítették, hogy előttük egymással közösüljenek, különböző perverz aktusokat folytassanak. Az így erkölcsileg, szellemileg és testileg meggyötört áldozataikat még aznap este kivégezték. A nyomozás során azon személyek kilétét nem sikerült megállapítani, akik a kivégzéseket végrehajtották, azonban a kínzásban részt vettek: Kröszl Vilmos I. r., Erős János X. r., Németh Lajos II. r., Mészáros László XI. r., Füredi Pál VIII. r. és Baráth Kálmán VI. r. terheltek. (Bizonyítják: Baráth Kálmán, Hollai József és Kraut József terheltek vallomása, Bükkös György, továbbá Komlósy Elemér vallomása.)
c)1914 decemberében a sorozatosan végrehajtott kegyetlenkedések során a pártház pincéjében levő mosókonyhában több üldözött személyt meggyilkoltak. Az üldözöttekkel két kisgyermek is volt. A gyermekek a mosókonyha kövezetén mozdulatlanul fekvő szüleik mellett ültek és szüleik ruháját szorongatva sírtak és jajveszékeltek. Szloboda Vilmos pártszolgálat-vezető felszólítására Erős János X. r. terhelt az egyik kisgyermeket a földről felvette és puszta kézzel megfojtotta. A fojtogatás alatt a gyermek ellenállása megszűnt, arca eltorzult, nyelvét kiöltötte, és miután nem mozdult, Erős János terhelt a földre dobta. (Bizonyítja: Erős János terhelt beismerő vallomása, Baráth Kálmán és Hollai József terheltek vallomása, valamint a nyomozási kísérlet jegyzőkönyve, film- és fényképfelvétele.)
d)Ugyanezen alkalommal a jelenlevő Németh Lajos terhelt a másik gyermeket ragadta meg és a már félig élettelen gyermek testét a mosókonyhában levő, vízzel telt dézsába nyomta és vízbe fojtotta. (Bizonyítja: Baráth Kálmán és Hollai József terheltek vallomása.)
1944. március 19-e után, Magyarország náci megszállását követően Richtmann Sándor, az illegális kommunista párt tagja fegyverek elrejtésére alkalmas hely felkutatását kapta feladatul. A fegyverek elrejtésének helyéül Richtmann Sándor a XIV. kerületi Gizella úti Textiliána Szövőgyár egy elhagyott részét tartotta alkalmasnak. Tevékenységébe bevonta az üzem főmérnökét, Werschitz Emilt, aki németellenes érzelmű volt és segített a kommunistáknak.
Nem sokkal ezután szükségessé vált az illegálisan dolgozó kommunista nyomda új helyre telepítése, amire szintén Richtmann Sándor kapott megbízást. Werschitz Emillel megbeszélte, hogy a nyomdát Werschitz szolgálati lakásába — amely az üzem területén volt — helyezik el. Ennek biztosítására Werschitz Emil családját vidékre küldte, és az illegális kommunista Rákosi Endre és felesége, akik a párt nyomdáját kezelték, álnéven, mint háztartást vezető személyek beköltöztek Werschitz lakásába. A kommunista nyomda itt öt hónapon keresztül dolgozott, újságokat és röplapokat állított elő. 1944. november 3-án éjjel például a nyomda kezelői 3000 röplapot készítettek, amelyekben a megszállók elleni harcra szólították fel Budapest népét. Az elkészült példányokat Rákosi Endre felesége a kora reggeli órákban az illegális sajtóelosztóhoz szállította, míg a három férfi, Richtmann Sándor, Rákosi Endre és Werschitz Emil a lakásban maradtak.
A nyomda működéséről valamilyen módon tudomást szerzett a Gestapo és a nyilaskeresztes párt főkerületét bízta meg a kommunista nyomda felszámolásával. A főkerület ilyen értelmű utasítását a XIV. kerületi nyilas pártszervezet részére Sándor Alajos XIV. r. terhelt továbbította, aki részben a főkerületnél, részben a Vkf. VI. osztályán háborúellenes és kommunista propaganda elhárítási feladatokat végzett. A kerületvezető utasítására Tallós József, Vigh József, Baráth Kálmán VI. r. terhelt és Monostori Gyula XII. r. terhelt pártszolgálatosok más nyilasokkal együtt a helyszínre siettek, hogy a nyomdát leleplezzék és kezelőit elfogják.
Az épülethez érve körülvették a gyárat és közvetlenül a szolgálati lakást tartalmazó házat is, majd becsöngettek Werschitz Emil lakására. Richtmann Sándor nyugodtan nyitott ajtót, mivel abban az időben várták vissza Rákosi Endre feleségét. A küszöbön álló nyilasokat meglátva azonban az ajtót becsapta. Erre az ajtóban álló nyilasok, Tallós József és Vigh József azonnal tüzet nyitottak, majd erőszakkal behatoltak a lakásba. A lövések zajára futva a helyszínre érkezett Baráth Kálmán és Monostori Gyula is, akik előzőleg a lépcsőházat biztosították. A lövésektől Richtmann Sándor a helyszínen meghalt, Rákosi Endrét és Werschitz Emilt pedig a nyilasok magukkal hurcolták, és átadták a főkerületnek, illetve a Gestapónak. Sem Rákosi Endre, sem Werschitz Emil a későbbiekben nem tértek vissza, mindketten meghaltak.
Sándor Alajos jelzése szerint a lakásban négy személyt kellett volna a nyilasoknak találni, ezért a helyszínről nem távozlak el mindannyian, hanem Baráth Kálmánt és Monostori Gyulát azzal hagyták vissza más nyilasokkal együtt, hogy a később előkerülő negyedik személyt a lakásban elfogják. Ez azonban nem sikerült. (Bizonyítja: Baráth Kálmán, Monostori Gyula, Bükkös György, Hollai József terheltek vallomása, Ikladi Lajosné [volt Rákosi Endréné] tanú VI. kötet 330. oldal, Kovács Gyula VII. kötet 70. oldal, Pápai Gyuláné VII. kötet 214. oldal, Werschitz Emilné VII. kötet 402. oldal tanú vallomásai, a Párttörténeti Intézettől beszerzett dokumentumok VIII. kötet 29—41. oldal, továbbá 61. oldal 1. sorszám alatt bejegyzett holttest adatai Lajti Endre néven. Lajti Endre Richtmann Sándor kommunista álneve volt.)
1944. november 12-én a XIV. kerületi nyilas pártszervezet pártházavatást tartott. Az ünnepségen megjelent Wirth Károly nyilas képviselő, Kerekes Béla államtitkár, valamint a kerület nyilas vezetői és a párttagok. A pártházavatást uszító beszédek tartására használták fel. Kerekes Béla beszédéből antiszemita gyűlölet, a pogromok további fokozására történt felhívás, az értelmetlen és kilátástalan harcra buzdítás áradt. Többek között a következőket mondta: „Itt vannak közöttünk, itt járnak közöttünk, béklyót raknak lábainkra, kötelet dobálnak kezeinkre és minden törekvésünket, legszentebb terveink megvalósítását talmudi kajánsággal akarják megakadályozni. Itt van a pártnak egy másik nagy elhivatottsága, ezeket kilökni a magyar életből, ezeket a megsemmisülésbe taszítani.” (VIII. kötet 11. oldal.)
A pártházavatás délutánján a fegyveres pártszolgálatosok rajtaütöttek a XIV. kerület, Zsálya utca 24. szám alatt bujkáló zsidókon és a pártházba hurcolták Friedmann Jenőt és feleségét, Krausz Manót és Manónét, Feldmann Sándort, Pest Katót, Kohn Józsefet, Krausz Dezsőt és Ferencet, Friedmann Ervint, továbbá Krausz Sándort. E személyeket az I. emeleti lakásba — párthelyiségbe — kísérték, ahol kihallgatták őket bujkálásuk körülményeiről, majd a pincébe zárták. A pincében vasdoronggal és korbáccsal bántalmazták őket. (VIII. kötet 61. oldal. 3. sorszám.)
A pártházavatást követően az ott elhangzott beszédek hatására a nyilasok még brutálisabb módon bántak az üldözöttekkel. A halálra kínzottakat az éjszakai órákban a Rákos-patak közelébe kísérték, majd ott a szántóföldeken hasra fektették őket. Minden üldözött mögé odaállt egy fegyveres nyilas pártszolgálatos és vezényszóra áldozatát tarkón lőtte. Többen géppisztollyal is lőttek és sorozatlövéssel végeztek áldozatukkal. Bár Friedmann Ervint több találat érte, életben maradt.
A többi elfogottat és még néhány személyt a pincéből ugyanezen az éjszakán a Csömöri út és az Öv utca találkozásánál levő bolgárföldekre kísértek, ahol az előzőekben leírtakkal azonos módon végeztek velük. A terheltek közül a kivégzésekben részt vettek (vagy az egyik, vagy a másik helyen, illetve mindkét helyen): Baráth Kálmán VI. r., Szőke Antal V. r., Hollai József IV. r., Kálmán László VII. r., Kovács István XVIII. r., Bükkös György III. r., Kraut József XVII. r., Erős János X. r., Mészáros László XI. r., Németh Lajos II. r., Kröszl Vilmos I. r., Sándor Alajos XIV. r., Baráth János XIX. r. terheltek, valamint más nyilas .pártszolgálatosok, közöttük többen a már kivégzett nyilasokból.
(Bizonyítja: a terheltek részleges beismerő vallomása, a Bonctani Intézet nyilvántartásából készített kivonat VIII. kötet, Blau Imréné tanú VI. kötet 67. oldal, Kozalek Antalné tanú VII. kötet 100. oldal, Varga Józsefné VII. kötet 392. oldal, Gentiser Józsefné VI. kötet 224. oldal, Galántai János VI. kötet 210. oldal, Ódor László VII. kötet 210. oldal, Kovács Gyula VII. kötet 70. oldal, tanúvallomása, valamint Friedmann Ervin 1947. április 19-i tanúkihallgatási jegyzőkönyve, a nyomozati kísérletről készült jegyzőkönyv, fénykép- és filmfelvétel. VIII. kötet -61—62. oldal.)
1944 novemberében Kröszl Vilmos I. r. terhelt vezetésével egy fegyveres nyilascsoport rajtaütött a Stefánia úton levő, úgynevezett Beretvás villában bujkáló üldözöttekre. Elhurcolták a Beretvás és Kalmár család tagjait, valamint Bolmann Ernőt, összesen három férfit és három nőt. Az előállított személyeket a pártház I. emeletén levő folyosón, majd a pincében súlyosan bántalmazták. Az elhurcoltak közül egyedül Bolmann Ernő menekült meg. akit előbb az Óbudai Téglagyárba, majd onnan a Teleki téri elosztóhelyre vittek, ahonnan sikerült megszöknie. A többi behurcolt személy közül Beretvás Tibort még a pincében agyonverték, a többi személy pedig nem került elő. (Bizonyítja: Kraut József XVII. r. terhelt vallomása és Bolmann Ernő tanú VI. kötet 72. oldal vallomása.)
1944. október 15-ét követően a XIV. kerületi nyilas pártszervezet tagjai közül néhányan ún. „Fegyveres nemzetszolgálatra” jelentkeztek. Ezek közé tartozott id. Michalik Gyula XII. r. Monostori Michalik Gyula édesapja. Nevezettet egy ún. Szálasi-röppentyűs alakulathoz osztották be. Michalik Gyula a rábízott fegyver kezelését nem ismerte, ezért az idő előtt felrobbant a kezében és megölte őt, valamint társát, Tomasits Józsefet.
A nyilas kormány vezetői a két nemzetszolgálatos halálát propagandacélra használták fel. A két — végeredményben szerencsétlenül járt — személyt hősi halottnak nyilvánították, és katonai díszpompával temették el a Farkasréti temetőben. A temetésen többek között megjelent Vajna Gábor belügyminiszter, Kemény Gábor báró külügyminiszter, Mohai Gyula főpolgármester, és Kovarcz Emil, a totális mozgósítás miniszterének képviseletében, Návai Imre, a fegyveres nemzetszolgálat országos parancsnoka. (VIII. kötet 11/a. oldal.)
Jelen voltak a XIV. kerületi nyilaskeresztes párt vezetői és pártszolgálatosai is. A temetés után a XIV. kerületi nyilasok a pártházba vonultak vissza, ahol a vad, uszító és faji gyűlölet felkeltésére alkalmas propagandabeszédek hatására a pincében őrzött üldözöttekhez siettek, akikkel szörnyű módon kegyetlenkedtek. A kínvallatásokat követően a szám szerint meg nem állapítható foglyokat egyenként a pártház mosókonyhájába hurcolták és ott kivégezték. Az atrocitás legfőbb és egyik legkíméletlenebb részese ez alkalommal Monostori Michalik Gyula XII. r. terhelt volt, akit apjának hőssé avatása teljesen gátlástalanná tett, egymaga négy üldözöttet lőtt agyon a pince mosókonyhájában. Rajta kívül részt vettek a kivégzésben: Bükkös György III. r., Hollai József IV. r., Erős János X. r., Baráth Kálmán VI. r., Németh Lajos II. r., Kálmán László VII. r. és Szőke Antal V. r. terheltek.
A meggyilkolt személyek holttesteit a gyilkosságban részt vevő nyilasok, köztük elsősorban Monostori Gyula és Baráth Kálmán, a pincéből felhordták és a pártházzal szemben levő, úgynevezett Schlachta ház vaskerítésére felakasztották. A járókelők másnap elszörnyedve látták a kb. 10 holttestet a kerítésen lógni.
(Bizonyítja: a terheltek részben teljes, részben részleges beismerő vallomása, Hortobágyi László tanú VI. kötet 305. oldal, Kovács József tanú VII. kötet 77. oldal, és Derdák József tanú VI. kötet 143. oldal vallomásai, a nyomozati kísérletről készített jegyzőkönyv, fénykép- és filmfelvételek.)
1944. december 2-án Vajna Gábor nyilas belügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a nyilas kormány a Budapesten élő sárga csillag viseletére kötelezett zsidóknak a VII. kerület Dohány, Nagyatádi Szabó István, Király, Csányi és Rumbach Sebestyén u., valamint a Madách tér és a Károly király út által határolt területre való összeköltöztetését és a zsidók részére kijelölt területnek (gettónak) a nem zsidók által lakott területtől való elkülönítését rendelte el.
a)A rendelet értelmében 1944. december 3-án a rendőrség hozzálátott a csillagos házak és a különböző zsidó gyűjtőhelyek felszámolásához. Így került sor a XIV. kerület, Mexikói úti Nyomorékgyermekek Intézetében levő zsidótábor kiürítésére is. Ez ideig itt gyülekeztek és élveztek viszonylagos védettséget a Palesztinába kivándorolni szándékozó zsidók. A tábor kiürítése során az egyik rendőr (Duhaj nevű) fegyvere elsült, majd a jelenlevő rendőrök több lövést adtak le. A lövöldözés hírére a XIV. kerületi fegyveres nyilasok riadót rendeltek el, majd a helyszínre siettek. Azt állítva, hogy az üldözöttek közül valaki rálőtt az őrszemélyzetre, azonnal megkezdték a kihallgatásokat, és az épület átkutatását. A padlástér átkutatása közben több személyt találtak elrejtőzve, ezek közül egyet a kutatásban részt vevő Baráth Kálmán VI. r. terhelt, többet pedig Vigh és Hollós nevű pártszolgálatosok a helyszínen agyonlőttek. (Bizonyítja: Baráth Kálmán beismerő vallomása, Monostori Gyula, Hollai József, Bükkös György terheltek vallomása, Gábor Endre tanú VI. kötet 214. oldal és Kanizsai Dezső tanú VII. kötet 7. oldal, vallomása.)
b)Az intézetben levő üldözöttek közül a nyilasok 20 főt kiválasztottak és őket a pártházba kísérték. A csoportot fegyveres nyilasokkal körülvéve a főbejáraton keresztül vitték ki az épület elé. Az utcára való kilépéskor az egyik üldözött a sorból kilépett és az ott álló Szőke Antal V. r. terhelt a helyszínen agyonlőtte. (Bizonyítja: Szőke Antal beismerő vallomása, Monostori Gyula, Mészáros László, Bükkös György terheltek vallomása, dr. Berend Endre tanú VI. kötet 51. oldal., dr. Fischer Ákos tanú VI. kötet 176. oldal, Csillag Miklósné tanú VI. kötet 125. oldal, és Kanizsai Dezső tanú VII. kötet 7. oldal vallomása.)
Ezt követően az épület elé kísért személyeket a 67-es villamos sínpályájára állították, és az érkező villamos vezetőjét arra akarták kényszeríteni, hogy a villamossal gázoljon az üldözöttek közé. A villamosvezető nem teljesítette a nyilasok követelését. (Bizonyítja: Bőhm Sándor tanú VI. kötet 99. oldal vallomása.) Ezt követően az üldözötteket a pártházba kísérték és a pincébe zárták őket.
c)Ugyanezen a napon az illegális kommunista párt MARÓT-csoportja robbantással zavarta meg a Városi Színházban rendezett nyilas nagygyűlést, ahol több nyilas megsebesült. (VIII. kötet 44. oldal.) A főkerülettől nyomban olyan utasítás érkezett a pártszolgálatosok részére, hogy igyekezzenek felderíteni a merénylőket. A XIV. kerületi pártszolgálatosok az utasítás alapján — a robbantás miatti elvakult dühükben — a délelőtt bekísért üldözötteket fogták kínvallatás alá. Bár a nyilasok előtt közismert volt, hogy a pincében őrzött szerencsétlenek nemhogy a robbantás körülményeiről, de még robbantás tényéről sem tudhattak, mégis ilyen értelmű vallomást igyekeztek kicsikarni és ezért ütöttek-verték a foglyokat és elképzelhetetlenül megkínozták őket. A vallatás során például az egyik üldözött kezeit Baráth Kálmán VI. r. terhelt hátracsavarta és térdre kényszerítette. Tallós József hátrafeszítette a fejét, majd IV. r. Hollai József terhelt egy tűvel az üldözött férfi mindkét szemét kiszúrta. (Bizonyítja: Monostori Gyula, Baráth Kálmán terheltek vallomása, Takács Sándorné tanú VII. kötet 307. oldal vallomása.)
d)A kínzással meggyötört üldözötteket ezután a pártház mosókonyhájában kivégezték. A holttesteket ugyanezen a napnak az éjjelén teherautón a Tisza Kálmán térre szállították és a Városi Színház épülete környékén az autóról ledobálták. Az áldozatok nyakába táblákat akasztottak a következő felírással: „A robbantásért”. Ez alkalommal az elkövetett kegyetlenkedésekben és gyilkosságokban részt vettek: Kálmán László VII. r.. Erős János X. r.. Monostori Gyula XII. r., Németh Lajos II. r., Kröszl Vilmos I. r., Baráth Kálmán VI. r.. Baráth János XIX. r., Bükkös György III. r. és Hollai József IV. r. terheltek. (Bizonyítja: a terheltek részleges beismerő vallomása, Hortobágyi László tanú VI. kötet 305. oldal, Huss Sándor tanú VI. kötet 326. oldal, Antal László tanú VI. kötet 22. oldal, Breyer József tanú VI. kötet 104. oldal és Takács Sándorné tanú VII. kötet 307. oldal vallomása, a dokumentumok adatai. VIII. kötet 79.. 82., 83 oldal. Bükkös György 1945. május 7-i vallomása [ügyészi jegyzőkönyv]. Gelencsér Sándor, Komlósy Elemér. Tóth Ervin és Vigh József elítélt és kivégzett személyek vallomása.)
1944 december elején Szelepcsényi László kerületvezető, három fiatal zsidó nőt kísértetett fel a pártház pincéjéből az egyik I. emeleti helyiségbe. Itt az áldozatokat meztelenre vetkőztette, majd kényszerítette őket, hogy a jelenlevő pártszolgálatosok előtt így táncoljanak. Ezután Kröszl Vilmos I. r. terhelt Vigh József pártszolgálatossal együtt, továbbá még egy személlyel a három nőt megerőszakolta. Az esti órákban a megbecstelenített nőket és további 6—7 üldözöttet Mészáros László XI. r., Szőke Antal V. r., Kraut József XVII. r., Hollai József IV. r. terheltek a Városligetbe szállítottak és ott a Közlekedési Múzeum közelében tarkón lövéssel meggyilkoltak. A vádlottak, továbbá a többi jelenlevő pártszolgálatos egy-egy üldözöttet ölt meg. (Bizonyítja: a terheltek részleges beismerő vallomása, valamint a Bonctani Intézet kimutatása. VIII. kötet. 62. oldal 1—12. sorsz.)
1944 december elején Kröszl Vilmos I. r. terhelt vezetésével Baráth Kálmán VI. r., Kraut József XVII. r. terheltek és még több, már elítélt pártszolgálatos kb. 14 fő üldözöttet kísértek a pártház pincéjéből a Rákos-patakhoz. Ott sorbaállították őket. Kröszl Vilmos két személyt kiválasztott az üldözöttek közül és versenyfutásra szólította fel őket. Azt mondotta, az életükért futnak, aki előbb ér a célba, életben marad, nem fogják kivégezni. A kiválasztott két személy futás közben összeesett, egyik sem ért a célhoz. Erre Kröszl Vilmos mindkettőt nyomban agyonlőtte. Ezt követően a többi, a patak partján felsorakoztatott személyt hasra fektették, mindegyik mögé egy-egy nyilas állt, majd vezényszóra a foglyokat agyonlőtték. A kivégzésben valamennyi jelenlevő részt vett és egy-egy üldözöttet gyilkolt meg. (Bizonyítja: Baráth Kálmán VI. r. terhelt, Kraut József XVII. r. terhelt beismerő vallomása, Sima Sándor tanú VII. kötet 278. oldal és Sebestyén Miklós tanú VII. kötet 270. oldal vallomása.)
1944 decemberében általános mozgósítási parancs jelent meg, amelynek értelmében 18—55 évig minden férfit katonakötelesnek nyilvánítottak, és jelentkezésre kötelezték őket. A nyilas főkerület utasítása alapján a kerületvezetőknek kellett elkészíteni a katonai frontszolgálat alóli felmentésre javasoltak listáját. Az utasítás alapján Szelepcsényi László kerületvezető a főkerület részére készített listán 31 személy felmentését javasolta. A névsorba elsősorban a kerület nyilas tisztségviselőit vették fel, majd a fegyveres pártszolgálat vezetőit és azokat, akik aktívan közreműködtek a nyilas hatalomátvételben és magatartásukkal a különböző akciókban, kivégzésekben való részvételükkel bebizonyították a nyilas párthoz való hűségüket. A felmentendők listáján a terheltek közül szerepelt Bükkös György III. r., Szőke Antal V. r., Kovács István XVIII. r., Németh Lajos II. r., Füredi Pál VIII. r. és Erős János X. r. terhelt. (Bizonyíték a felmentendők eredeti listája, VIII. kötet 2. oldal.)
Néhány nap múlva újabb parancs értelmében a nyilasoknak a Ludovika Akadémián kellett jelentkezni. Még nem tudták, hogy felmentési javaslatukat elfogadták-e, vagy sem, azt hihették, hogy katonai szolgálatra vonultatják őket. Ezért elhatározták, hogy a pártház pincéjében fogva tartott üldözötteket bevonulás előtt kivégzik. Mivel nem akarták, hogy a távozásuk után a pártház pincéjében holttestek maradjanak, másrészt a sorozatosan végrehajtott gyilkosságok következtében a mosókonyhában levő lefolyó az áldozatok vérétől eldugult, úgy döntöttek, hogy a Thököly út 83. szám alatt levő és üresen álló zsidó imaházban végeznek áldozataikkal. A fegyveres pártszolgálatosok utasítást kaptak, hogy a pincéből az üldözötteket, kb. 20 főt, kisebb csoportokban kísérjék át az imaház udvarára. 1944. december 13-án az esti órákban Monostori Gyula XII. r., Baráth Kálmán VI. r., Erős János X. r.. Mészáros László XI. r., Füredi Pál VIII. r., Bükkös György III. r., Szőke Antal V. r., Németh Lajos II. r., Hollai József IV. r., Kraut József XVII. r., Kröszl Vilmos I. r. és az éppen a pártházban tartózkodó Sándor Alajos XIV. r. terheltek az átkísért üldözötteket egyenként az imaház szuterénjébe vezették, ahol agyonlőtték őket. A felsorolt pártszolgálatosok kivétel nélkül mind az átkísérésben, mind a kivégzésben részt vettek. (Bizonyítja: a terheltek részleges beismerő vallomása, Cséplő Lajos tanú 1945-ös vallomása, Cséplő Lajosné tanú VI. kötet 117. oldal, Buck Margit tanú VI. kötet 112. oldal, Holczer Béláné tanú VI. kötet 290. oldal, Kappel Árpádné tanú VII. kötet 52. oldal, Szabó Károlyné tanú VII. kötet 293. oldal vallomása, a nyomozási kísérletről készült fényképfelvételek és film, továbbá a VIII. kötet 62. oldalán a Bonctani Intézet nyilvántartásából készített kimutatás, 25—29. sorsz., és 64—65. oldal 14—26. sorsz.)
1944 december középén egy razzia alkalmával a XIV. kerületi nyilasok a lakásából elhurcolták Kálmán Józsefet és családját, majd a pártház pincéjébe előállítva, kegyetlenül megkínozták őket. Az üldözötteket 1944. december 20-án több társukkal együtt a pince előterébe kísérték, majd felső ruháiktól megfosztották őket. Ezt kővetően Kraut József XVII. r., Füredi Pál VIII. r., Monostori Gyula XII. r., Baráth Kálmán VI. r. és Kovács János XIII. r. terheltek teherautóval az üldözötteket a Duna-partra vitték, arra a részre, ahol a Rákos-patak a Dunába folyik. A nyilasok az üldözötteket a földre fektették, majd a gépkocsi tompított fényszórójának fénye mellett sorozatlövéseket adtak le rájuk. Összesen 10 embert öltek meg. A Kálmán család egyik tagja, Kálmán Imre súlyos sebesülése ellenére életben maradt. (Bizonyítja: a terheltek beismerő vallomása, Kálmán Imre tanú VII. kötet 23. oldal vallomása, a nyomozási kísérlet jegyzőkönyvei, fénykép- és filmfelvételek. Kálmán Imre sebesüléséről készített orvosi bizonyítvány és egyéb dokumentumok, VIII. kötet 54—60. oldal.)
1944. december 24-én a nyilasok a pártház I. emeleti nagytermében karácsonyi ünnepséget rendeztek, amelyen a pártszolgálatosok családtagjai is megjelentek. Az esti órákban Szelepcsényi László kerületvezető a családtagokat hazaküldte. A hozzátartozók távozása után a nyilas pártszolgálatosok egyre több szeszes italt fogyasztottak. Szelepcsényi László a már korábban leírt esetekhez hasonlóan a pincében fogva tartott nők közül többet az I. emeleti nagyterembe kísértetett, és a nyilasok a terem egyik elkülönített részében megbecstelenítették őket. A késő éjszakai órákban a mulatozás befejeztével Szelepcsényi kijelentette, hogy a hungarista mozgalomhoz való hűség kifejezéseként és a zsúfolt pince megtisztítása érdekében a jelenlevőknek kivétel nélkül ki kell végezni valakit az üldözöttek közül. Tallós József felháborodottan mondotta: „Most menjünk, a Dunához?” Szelepcsényi erre közölte, hogy a foglyok likvidálását a helyszínen fogják végrehajtani. Vezetésével a jelenlevő nyilasok, a vádlottak közül Baráth Kálmán VI. r.. Erős János X. r., Kraut József XVII. r., Monostori Gyula XII. r., Németh Lajos II. r., Kovács István XVIII. r., Mészáros László XI. r., Kálmán László VII. r., Sándor Alajos XIV. r. és Baráth János XIX. r. terheltek levonultak a pincébe.
Részben a pincehelyiségben, részben a pártház udvarán, részben pedig a Stefánia úti padokon és a bombatölcséreknél végrehajtották a rájuk bízott gyilkosságot. A felsorolt pártszolgálatosok mindegyike részt vett a „hűségpróbán”, mert Szelepcsényi László személyesen ellenőrizte, hogy valamennyi nyilas részese legyen a kivégzésnek. Összesen több mint 30 személyt gyilkoltak meg. A terheltek közül többen, pl. Kovács István, nem egy, hanem több személy kivégzésében vett részt. (Bizonyítékok: a terheltek részleges beismerő vallomása, a Bonctani Intézet, valamint az izraelita temető kimutatásai, a bombatölcsérekben a hullákról készített eredeti fényképek, a nyomozati kísérleti jegyzőkönyvek, film- és fényképfelvételek, Poznan András tanú VII. kötet 229. oldal, Hegyesi Ferencné tanú VI. kötet 285. oldal, Gláser Edéné tanú VI. kötet 229. oldal, Gáldi Gábor tanú VI. kötet 220. oldal, dr. Sárosi József tanú VII. kötet 262. oldal, Várkonyi György tanú VII. kötet 397. oldal, dr. Margittai Richárdné tanú VII. kötet 141. oldal, Csillag Miklós tanú VI. kötet 130. oldal, Derdák József tanú VI. kötet 143. oldal, Breyer József tanú VI. kötet 104. oldal, Takács Sándorné tanú VII. kötet 307. oldal vallomása, a Bonctani Intézet nyilvántartásából készített kimutatás, VIII. kötet 62. oldal 32—48. sorszám, Bükkös György 1945. április 18-i vallomása, Komlósy Elemér, Pintér László, Surányi József és Vigh József elítéltek saját ügyükben tett vallomása.)
1944. december 25-én a Stefánia úton levő padokon elhelyezett holttestek, valamint a bombatölcsérekben levő halottak látványa alapján a lakosság körében széles körben ismertté vált a XIV. kerületi nyilas pártszolgálatosok tömeggyilkossága. Az atrocitások megszüntetése érdekében Fischer István, a Szociáldemokrata Párt ifjúsági tagozatának tagja, aki közvetlen kapcsolatban állt a kommunista párt rohamgárdájával és a XIV. kerületi kisegítő karhatalmi alakulatokon belül legalizálta működését, Boros Mátyással és Papp Árpáddal együtt kézigránátos akciót kíséreltek meg a nyilasház ellen. Nemzetőrruhában behatoltak a pártház udvarába és kézigránátot dobtak az épületbe. A gránátok azonban nem robbantak fel, mire az ott levő fegyveres pártszolgálatosok körülvették őket. Dulakodás kezdődött, majd Fischer István és két társa futásnak eredt. Közülük az egyiket menekülés közben Monostori Gyula XII. r. terhelt géppisztolyával lelőtte. A másik karhatalmistát a többi nyilas lőtte agyon. Egyedül Papp Árpád menekült meg. (Bizonyíték: Monostori Gyula beismerő vallomása, Bükkös György terhelt vallomása, Herczeg Pálné tanú VI. kötet 284. oldal, Halász Tamás tanú VI. kötet 270. oldal és Fischer Károlyné tanú VI. kötet 176. oldal vallomása, továbbá az MKP Nagybudapesti Pártbizottság által kiadott 1948. május 3-i igazolás.)
1944. december 25-én a főkerület Gál Vince által továbbított utasítására Szelepcsényi László és kb. 40 fő pártszolgálatos elhagyta a kerületet, és gépkocsival Dobogókő irányába szöktek. Közben a szovjet csapatok Budapestet körülzárták, így az együttes és csoportos eltávozásuk meghiúsult és a nyilasok szétszéledtek, egy részük fogságba esett, másoknak sikerült a szovjet gyűrűn átjutni. Néhányan a pártházba tértek vissza. A pártházban visszamaradottak közül a főkerület egyik vezetője, Rechtmann Kurt, Kröszl Vilmos I. r. terheltet bízta meg a XIV. kerületi nyilaskeresztes párt vezetésével. Helyettese Bükkös György III. r. terhelt, a pártszolgálat vezetője pedig Németh Lajos II. r. terhelt lett. Ebben az összetételben tevékenykedett a kerület nyilas szervezete, 1944. december 31-ig. Ekkor Kröszl Vilmost — mivel a németektől egy teherautót lopott — leváltották és Bükkös Györgyöt, az eddigi helyettest, bízták meg a kerület vezetésével. Kröszl azután mint kerületvezető-helyettes tevékenykedett. (Bizonyítja: a terheltek egybehangzó vallomása, Kröszl Vilmos kerületvezető aláírásával ellátott eredeti nyilas okmány VIII. kötet 45—50. oldal, Bükkös György 1945. április 18-i vallomása, Gelencsér Sándor és Pintér László elítélt személyek saját ügyükben tett vallomása.)
A nyilaskeresztes párt kerületi szervezete 1944. december 25-ét követően továbbra is ugyanazokat a feladatokat látta el, mint Szelepcsényi kerületvezető idejében. Rendszeresen razziákat tartottak és az áldozataikat behurcolták a pártház pincéjébe. Kegyetlen kínvallatásokat eszközöltek. A változást csupán az jelentette, hogy ebben az időben a pártházba behurcoltak közül már senkit nem kísértek a gyűjtőhelyekre, hanem válogatás nélkül mindenkit kivégeztek, akiket üldözöttként elfogtak. Kröszl Vilmos I. r. terhelt kerületvezető vallotta, hogy ebben az időben azt az utasítást kapta a főkerülettől, hogy az üldözötteket ne szállítsa hozzájuk, hanem saját hatáskörében likvidálja. Ennek alapján adott utasítást Németh Lajos pártszolgálat-vezetőnek december 25. és 31. között, hogy a fogva tartott üldözötteket végeztesse ki.
Németh Lajos II. r. terhelt, továbbá Kraut József XVII. r. és Kraut Gyula XVI. r. terheltek, valamint más pártszolgálatosok Kraut Gyula által vezetett tehergépkocsival 16 üldözött személyt kivittek a Városligetbe, a Közlekedési Múzeum környékére, ahol kivégezték őket. A kivégzést Németh Lajos parancsnoksága alatt hajtották végre, és abban részt vett Kraut Gyula és Kraut József is. (Bizonyítja: a terheltek beismerő vallomása, Huss Sándor VI. kötet 326. oldal, Antal László VI. kötet 22. oldal és Sáfár Emilné VII. kötet 257. oldal tanúk vallomása, valamint a Bonctani Intézet kimutatása.)
1945. január elsején Németh Lajos II. r. terhelt vezetésével egy fegyveres nyilascsoport elhurcolta az Aréna út 17. számú házból Mitzki Adolfnét, és néhány idősebb zsidó asszonyt. Ezeket a személyeket a Stefánia út és Ajtósi Dürer sor sarkánál még azon az estén Németh Lajos vezetésével Kraut József XVII. r., Kraut Gyula XVI. r. és Kovács János XIII. r. terheltek kivégezték. (Bizonyítja: Kraut József és Kraut Gyula terheltek vallomása, Dancsa Antal tanú VI. kötet 139. oldal és özv. Koréin Sándorné VII. kötet 46. oldal tanú vallomása.)
A vádlottak egybehangzó vallomást tettek arról, hogy az említett eseteken kívül több alkalommal hajtottak végre Kröszl Vilmos és Bükkös György kerületvezető utasítására a Városliget különböző pontjain, a Bartha szobornál, a Fuit szobornál, a Városligeti tó mellett, az Aréna út és Ajtósi Dürer sor sarkán kivégzéseket. Összesen kb. 90—100 üldözöttet végeztek ki. Ma már pontosan nem állapítható meg, hogy egy-egy kivégzés alkalmával hány személyt öltek meg, melyik pártszolgálatos melyik helyen vett részt a kivégzésben, annyi azonban kétségtelenül tisztázható volt, hogy a következőkben felsorolt terheltek a kivégzések valamelyikében részt vettek és üldözötteket öltek meg: Kröszl Vilmos I. r., Bükkös György III. r., Kovács István XVIII. r., Baráth János XIX. r., Kálmán László VII. r., Németh Lajos II. r., Kovács János XIII. r., Erős János X. r., Hernádi Jenő IX. r., Baráth Kálmán VI. r., Hollai József IV. r., Kraut József XVII. r. és Kraut Gyula XVI. r. terheltek. (Bizonyítja a részvevők részleges beismerő vallomása, Bükkös György 1945. április 16-i jegyzőkönyve, Kovács József VII. kötet 77. oldal, és Kató György VII. kötet 13. oldal tanúk vallomása.)
1945 január elején bejelentés alapján a pártszolgálatosok razziát tartottak a Homérosz mozi épületében. Az ott elfogott személyek közül 20 üldözöttet a pártházba kísértek. Kröszl Vilmos és Bükkös György utasítására az utóbbi személyek részvételével ezeket az üldözötteket még ugyanezen a napon a Duna-partra szállították, az Eskü téri szakaszhoz. Az üldözötteket arccal a víz felé fordulva felállították, majd sorozatlövésekkel agyonlőtték őket. A kivégzésben részt vettek: Bükkös György III. r., Kraut József XVII., r., Erős János X. r., Kálmán László VII. r., Hernádi Jenő IX. r., Füredi Pál VIII. r., Kovács István XVIII. r., Baráth Kálmán VI. r. és Németh Lajos II. r. terheltek. (Bizonyítja: a terheltek részleges beismerő vallomása, a nyomozási kísérlet jegyzőkönyve, erről készült fénykép- és filmfelvétel.)
Még 1944 november végén vagy december első napjaiban egy razzia során a XIV. kerületi elöljáróság épületével szemben fekvő házból és annak környékéről összeszedett és elfogott személyeket, köztük Varga Imrénét, Bükkös György vezetésével a nyilas fegyveres pártszolgálatosok, közöttük Szőke Antal és Hernádi Jenő, az előző pontban részletesen megjelölt Duna-parti szakaszhoz vitték, ahol az üldözötteket, kivégezték. (Bizonyítja: Bükkös György, Szőke Antal terhelt vallomása, Hortobágyi László. Kató György tanúk és Morva Ottóné VII. kötet 182. oldal tanú vallomása, Varga Imréné halotti anyakönyvi kivonata.)
A vádlottak egybehangzó vallomást tettek arról, hogy az előzőekben részletesen felsorolt Duna-parti gyilkosságokon kívül 1944 decemberben és 1945 januárban a Duna partjának különböző szakaszain — Eskü tér, Lánchíd pesti hídfő, Margithíd pesti hídfő. Szent István park környéke, Dráva utca és Duna találkozásának helye, Árpád-híd pesti hídfője — követtek el gyilkosságokat. Azt pontosan már nem lehetett megállapítani, hogy a terheltek közül ki, hol és mikor vett részt a kivégzésekben, azonban az bizonyított, hogy összesen kb. 40 üldözöttet öltek meg, akiknek kivégzésében részt vettek: Bükkös György III. r., Monostori Gyula XII. r., Kraut József XVII. r., Németh Lajos II. r., Erős János X. r., Szőke Antal V. r., Kröszl Vilmos I. r., Sándor Alajos XIV. r. és Pataki Ferenc XV. r. terheltek. (Bizonyítja: a terheltek részleges beismerő vallomása, a nyomozási kísérlet jegyzőkönyve, erről készült fénykép- és filmfelvételek, dr. Lendvai István VII. kötet 115 oldal, özv. Grósz Istvánná VI. kötet 234. oldal, Hortobágyi László VI. kötet 305. oldal. Kató György VII. kötet 13. oldal tanúk vallomásai, Komlósy Elemér, Pintér László, Surányi József, Tóth Ervin és Vigh József elítélt személyek régebbi vallomásai.)
1945. január 10-én Bükkös György és Kröszl Vilmos vezetésével a nyilasok elhagyták a Thököly út 80. szám alatt levő pártházat, és a Dohány utcai házak pincéibe- húzódtak vissza. Ezekről a helyekről is rendszeresen jártak ki fegyveres akciókra, és a VII. kerület nyilasaival karöltve tevékenykedtek. 1945. január 16-án elhagyták Pestet és most már Bükkös György vezetésével néhányan a Várba menekültek vissza, ahol részt vettek a Vár környéki harcokban is. 1945. február 10-én a főkerület vezetőinek utasítására Bükkös György irányításával a Dísz téren több üldözött személyt végeztek ki. A kivégzésben részt vettek: Bükkös György III. r., Erős János X. r., Füredi Pál VIII r., Sándor Alajos XIV. r. terheltek. (Bizonyítja: Erős János, Bükkös György, Füredi Pál vallomása, továbbá Kovács János, Kovács István, Kraut József és Kraut Gyula vallomása.)
A nyilaskeresztes párt a Mányoki úton Samu Miklós irányításával egy nyomozó csoportot működtetett. E nyomozó csoportnak főként operatív felderítés volt a feladata, kommunisták és baloldali érzelmű emberek leleplezése, elfogása és kivégzése.
Katonaszökevények elfogásával és felelősségre vonásával is foglalkoztak. A XIV. kerületi nyilas pártház pártszolgálatosai közül Pataki Ferenc XV. r. és Mészáros László XI. r. terheltek 1944 vége felé vezénylés útján ehhez a nyomozó csoporthoz kerültek beosztásra. Mindketten részt vettek igazoltatásokban, üldözött személyek elleni nyomozásokban, és azok előállításában. 1944 karácsonya előtt Mészáros László és Pataki Ferenc az egyik laktanyából egy karpaszományos katonát állított elő. A Bakáts téren szintén felderítettek egy üldözött személyt, akitől Pataki Ferenc pénzt zsarolt ki. Az itt dolgozó nyomozók gátlástalanságára jellemző, hogy amikor Pataki Ferenc a Podmaniczky utca és Teréz krt. sarkán összeszólalkozott egy férfival, igazának úgy szerzett érvényt, hogy fegyverével az illetőt a combján meglőtte.
december 24-én nyugatra települtek. 1944. december 29-én Pataki Ferenc és Mészáros László Komáromban egy katonaruhás férfit fogott el. Ketten, továbbá más nyilasok a Duna-hídon keresztül kísérték ezt a katonaszökevényt. A katona menekülés céljából a Dunába ugrott, mire Pataki Ferenc és Mészáros László a náluk levő géppisztolyból sorozatlövéseket adtak le a Dunában úszó személyre.
A későbbi időpontban a komáromi városháza előtt Samu Miklós rálőtt egy 30 év körüli szökött katonára. A katona ijedtében egy éppen arra közeledő tank alá lépett és meghalt. Ezt követően a katonaszökevényekre ható elrettentő példa gyanánt Pataki Ferenc és társa a katona hulláját egy fára akasztották és a nyakába egy táblát tettek: „Így jár minden katonaszökevény.” A fán függő katonaruhás férfi hullájára mind Mészáros László, mind Pataki Ferenc célbalőttek. (Bizonyítja: Mészáros László XI. r. terhelt őszinte beismerő vallomása.)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
