Az MNB szerint is nagy a baj az oktatásban

Akkora a lemaradásunk az oktatás területén, hogy a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentése sem tudta ezt figyelmen kívül hagyni. Alacsony a GDP-arányos állami költés, 2019-ben 3,1 százalékot tett ki, míg az uniós átlag 3,9 százalék volt. Nálunk a legalacsonyabb a tanárok fizetése az OECD tag európai uniós országok között. Nem sikerült megállítani a korai iskolaelhagyók számát sem. Egyetemeink pedig nem kerültek be az elit klubokba és a nyelvoktatás területén is van még mit tenni.

Magyarország a Tudásalapú társadalom területen 34,6 ponttal a 24. helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében 2022-ben. Az előző évhez képest 3,5 ponttal emelkedett a pontjaink száma, ám ez az emelkedés nem járt helyezésbeli előrelépéssel. A magyar pontszám továbbra is érdemben elmarad a régiós 44 ponttól és az uniós 47,4 ponttól – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által publikált Versenyképességi jelentésből.

2019-ben Magyarország a GDP 3,8 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami enyhén alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál, ahol átlagosan a GDP 4,2 százalékát költötték a tudás alapú társadalom fejlesztésére, az unióban pedig átlagosan 4,4 százalékos a GDP-arányos költés volt.

Az állami kiadások mértéke hazánkban 3,1 százalék, ami szintén alacsonyabb a régiós 3,7 százaléknál és az uniós 3,9 százaléknál, míg a magánforrások magasabbak hazánkban elérik a 0,7 százalékot, ez pedig nemzetközi szinten 0,5 százalék körül alakul – írja a jegybanki jelentés. A felsőoktatási kiadások hazai szintje 2018 óta jelentősen emelkedett, ugyanakkor az intézményi modellváltások miatt várhatóan tovább fog növekedni a magánkiadások aránya a magyar felsőoktatásban.

Nem értik, hogy mit tanulnak

Az oktatási rendszer eredményességét mérő nemzetközi tesztek azt mutatják, hogy a magyar diákok az elvárt módon megtanulják a tananyagot, ugyanakkor a tanultakat kevésbé tudják megfelelő mértékben alkalmazni a valós életből vett példák esetében. A 4. évfolyamosok által kitöltött TIMSS és PIrlS tesztek elsősorban a megtanult tananyag ellenőrzésére koncentrálnak. Ezeken a felméréseken a magyar diákok a régiós és az uniós országok átlaga felett teljesítettek. Ezzel szemben a tananyag valós életben való alkalmazását vizsgáló PISA teszteken a magyar eredményekben növekedési tartalékok vannak mind a régiós, mind az európai uniós átlagos szintekhez képest.

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérésen megfordult a korábbi évek csökkenő trendje, így a magyar diákok átlagos pontszáma már csak enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar eredmények javulásában jelentős szerepet töltött be, hogy az alulteljesítő diákok aránya számottevően csökkent, ám még mindig magasabb a nemzetközi átlagnál. Magyarország esetében ugyanakkor továbbra is nagyon meghatározó szerepe van az eredményekben a diákok társadalmi-gazdasági státuszának.

Az OECD által 3 évente megszervezett PISA felmérés a 15 éves korosztály kompetenciáit vizsgálja 3 kiválasztott területen:

• matematika
• természettudományok
• szövegértés

A legutóbbi, 2018-as felmérésen a magyar diákok mindhárom területen magasabb pontszámokat értek el, mint a 2015-ben. A pontszámok emelkedése ellenére hazánk eredményei továbbra is alacsonyabbak a régiós és az uniós átlagnál mindhárom területen.

2018-ban a V3-országok átlagos eredményei Magyarországnál nagyobb mértékben javultak átlagosan 7 ponttal, szemben a hazai 5 ponttal, ugyanakkor az EU átlag 5 ponttal csökkent. A magyar eredmények javulásában jelentős szerepet töltött be, hogy az alulteljesítő diákok aránya 3 százalékponttal 15,5 százalékra csökkent, ám még mindig magasabb a nemzetközi átlagnál, ami 14 százalék. Kiemelte a jelentés, hogy Magyarországon továbbra is meghatározó szerepe van az eredményekben a diákok társadalmi-gazdasági státuszának. A jómódú és szűkösebb körülmények között élő diákok között Magyarország esetében volt a legnagyobb különbség (126 pont) az uniós országok között. A 2021-es felmérés eredményei várhatóan 2022 végén lesznek nyilvánosak.

Alacsonyak a tanár bérek, sok az iskolaelhagyó

A tanári pálya anyagi megbecsültsége ugyanakkor Magyarországon – a régiós gyakorlathoz hasonlóan – alacsonyabb más felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásoknál.

Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagánál, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.

A 18–24 éves korosztályba tartozó fiatalok 12 százaléka nem vesz részt további oktatásban, annak ellenére, hogy legfeljebb alapfokú végzettsége van. E mutató javítása azért is lenne fontos, mivel azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek érettségivel vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve közülük sokan lesznek hosszútávon inaktívak.

Több a diplomás, de még mindig sereghajtók vagyunk

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon a 25–34 éves korosztályban 33 százalék volt 2021-ben, ami a legmagasabb szint az elmúlt évtizedben, azonban még így is csupán a 3. legalacsonyabb érték az Európai Unióban.

Az uniós átlag a 2011-es 33 százalékról 10 év alatt 8 százalékpontot emelkedett e mutatóban, miközben a többi visegrádi ország ehhez hasonló mértékű előrelépést tud felmutatni (30 százalékról 38 százalékra).

Az előző évhez képest a 12,3 százalékos emelkedés annak a következménye, hogy 2020 tavasza és 2021 augusztusa között azok is megkaphatták – adott esetben már évek óta „beragadt” – diplomájukat, akik nem rendelkeztek a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával.

Mindez rámutat arra, hogy a jövőben kiemelten érdemes foglalkozni a reál területen tanuló diákok idegennyelv-tanulásának fejlesztésével, hiszen a 2020-as eredmények, illetve más felsőoktatási statisztikák is azt mutatják, hogy a reál területek nem népszerűtlenek hazánkban.

Még nem vagyunk tagjai az elit kluboknak

A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába, ugyanakkor a hazai felsőoktatásban tanuló külföldi diákok aránya meghaladja az átlagos uniós szintet. Jelenleg egyetlen magyar egyetem sem tartozik a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye közé a QS egyetemi rangsorában, azonban a teljes, több mint 1400 intézményt tartalmazó rangsorban 11 magyar egyetem is található. Ennek ellenére a hazai alapképzésben és mesterképzésben a régiós és az uniós átlagot meghaladó arányban tanultak külföldi hallgatók a koronavírus-járványt megelőző években. A hazai alapképzésben újabb 1 százalékpontos emelkedés mellett immár 10 százalék a külföldi diákok aránya, ami meghaladja az unió 6 százalékos átlagát, és a régiós 8 százalékos átlagot. A mutató értéke a mesterképzésben még magasabb hazánkban, eléri a 20 százalékot, az uniós és a régiós átlag közel kétszeresét.

Kevesen beszélik más nemzet nyelvét

A magyar lakosságnak csupán a 42 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet, miközben a legalább két idegen nyelvet beszélők aránya nem érte el a 14 százalékot sem. Ezzel szemben az Európai Unióban átlagosan a lakosok 68 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet, miközben ez az arány 78 százalék volt átlagosan a többi visegrádi országban 2016-ban.

A V3-országok magas átlagos értékében jelentős szerepet játszik, hogy Szlovákiában – részben történelmi okok miatt – a lakosság 88 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, miközben a lakosság 28 százaléka 3 vagy több idegen nyelvet is beszél.                                                                                                (napi.hu)

Nem akarnak csendben maradni, fáklyás felvonulásokkal folytatódnak a pedagógusok akciói

A problémák között nemcsak az alacsony béreket, hanem a tanárok, diákok túlterheltségét, a korszerűtlen tananyagot, a pedagógushiányt és a szabad tankönyvválasztás hiányát is felsorolták. 

Szerdáig legalább 70 iskolából csatlakoztak pedagógusok a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai által november 14-18. közé meghirdetett, több napos munkabeszüntetéshez. Vannak, akik sztrájkba léptek, mások polgári engedetlenség keretében tagadták meg a munkavégzést.

Köztük van a Budapest II. kerületi Rákóczi Ferenc Gimnázium 44 tanára is, akik közleményükben azt írták, ezzel a lépésükkel szeretnék kifejezni, hogy az oktatásirányítás nem reagált megfelelően az elmúlt időszak tiltakozó akcióira.

“Mi sem akarunk csendben maradni és úgy tenni, mintha jól működne az oktatás”

– fogalmaztak.

A problémák között nemcsak az alacsony béreket, hanem a tanárok, diákok túlterheltségét, a korszerűtlen tananyagot, a pedagógushiányt és a szabad tankönyvválasztás hiányát is felsorolták. A tanárok célkitűzéseit és tiltakozó akcióit sok diák és szülő is támogatja. Szerda este pestszentlőrinci szülők szerveztek szolidaritási demonstrációt a Karinthy és más iskolák pedagógusai mellett, amelyen több százan vettek részt. Csütörtök délután öt órakor pedig összehangolt fáklyás felvonulások lesznek Pécsen, Szegeden, Győrben, Miskolcon, Zalaegerszegen, Veszprémben, Egerben, Kaposváron, Szekszárdon, Kecskeméten, Szentesen és Hódmezővásárhelyen.

A pedagógus szakszervezetek november 18-ára hirdettek újabb egységes sztrájknapot, amely egy országos élőlánccal indul: péntek reggel háromnegyed nyolctól diákok, tanárok, szülők és civilek alkotnak majd élőláncot Budapesten és az ország számos pontján. Délután az Egységes Diákfront tart tüntetést Budapesten, a Március 15. térről vonulnak majd az Erzsébet hídon át a Clark Ádám térre. A diákok korábban nyílt levélben szólították fel a közmédiát, hogy főműsoridőben legalább öt percet kapjanak, hogy hitelesen elmondhassák, mit gondolnak a közoktatás állapotáról. Az MTVA azóta sem reagált a megkeresésükre.                                    (Népszava)

Diákok mentek fel a Várba a vajdahivatal elé

Meghívták a minisztereket a pénteki élőláncra és demonstrációra.

Diákok maroknyi csoportja vonult fel péntek reggel a Várba a Karmelita kolostort és a szemközti építkezést együttesen elzáró kordonhoz, hogy tiltakozzon az oktatás helyzete miatt.

Az eseményen megjelentek a már jól ismert rigmusok: “Szabad ország, szabad oktatás!”, “Nincs hatalmad felettem!”, “Nincs tanár, nincs jövő!”, “Nem hagyjuk!”, “Nincs pénz, nincs tanítás!”

Az EDF (Egyesült Diákfront) feliratú molinót tartó diákok a munkába érkező miniszterek felé kiabálva hívták meg őket a pénteki, már korábban is látott budapesti élőláncra (Kiskörút, budai felső rakpart, 7.30-9.00), valamint az esti demonstrációra a Clark Ádám téren – 17.00 -, majd elénekelték a “Kossuth Lajos azt üzente…” kezdetű Kossuth-nótát – derült ki a Mérce élő Facebook-közvetítéséből.

Kevéssel negyed 9 előtt befejezték az akciót.                                                                  (infostart)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Bal-Rad komm: “…A problémák között nemcsak az alacsony béreket, hanem a tanárok, diákok túlterheltségét, a korszerűtlen tananyagot, a pedagógushiányt és a szabad tankönyvválasztás hiányát is felsorolták…”

-Hááát… – LASSAN MÁR NEM TUDUNK HOZZÁSZÓLNI A PEDAGÓGUSOK JOGOS FÖLHÁBORODÁSÁHOZ!

AKIK PEDIG SZEMMEL LÁTHATÓAN – ÉS ÁLTALÁBAN VÉVE IS JÓL ÉRZÉKELHETŐEN – NEM HAJLANDÓK TUDOMÁSUL VENNI A DÖBRÖGISTA NER – INTÉZKEDÉSEIBEN (ill. nem intézkedéseiben) KICSÚCSOSODÓ, A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA TARTÓ FOLYAMAT LÉNYEGÉT: A MAGYAROK ÉLŐHELYÉN – a Döbrögisztán vajdaság Uniós Gyarmati Térség területén – BESKATULYÁZOTT SZOLGANÉPSÉG – a magyarok – ÁLTALÁNOS ÉS SZAKMAI OKTATÁSA – KÉPZÉSE A JELENLEGI SZINTEN, TÖKÉLETESEN MEGFELEL A GYARMATTARTÓ EU ELVÁRÁSAINAK!

A Gyarmati Intéző Bizottság – qrmány – pedig a GYARMATTARTÓ ELVÁRÁSAIT MARADÉKTALANUL TELJESÍTI!

EZÉRT KAPJA AZ UNIÓTÓL A JÚDÁSPÉNZT!

Ami júdáspénz pedig az oktatás MEGFELELŐ SZEMÉLYI – TÁRGYI – ESZKÖZI ELTÉTELEINEK A BIZTOSÍTÁSÁHOZ ELEVE ELÉGTELEN! (Legalábbis a pedagógusok és a velük/követeléseikkel egyetértő magyarok vélekedése szerint.)

Amint azt itt a balrad.hu – n már számtalan esetben kifejtettük, az oktatás egy ORSZÁG JÖVŐJÉT MEGHATÁROZÓ, ÉS ENNÉL FOGVA AZ EGYIK LEGNAGYOBB ANYAGI RÁFORDÍTÁST IGÉNYLŐ BEFEKTETÉS – AZ ORSZÁG RÉSZÉRÓL! SAJNOS ORSZÁGUNK MÁR NINCS, ÉS ENNÉL FOGVA NINCS SAJÁT – MAGYAR TULAJDONÚ – ÉRTÉKTEREMTŐ GAZDASÁGUNK SEM, AMELY GAZDASÁG NYERESÉGÉBŐL LEHETNE FINANSZÍROZNI A BEFEKTETÉST A JÖVŐBE! – AZAZ ÚGY ÁLTALÁBAN A MAGYAR OKTATÁSÜGYET!

Van ellenben egy Döbrögisztán vajdaság Uniós …stb. – amely az élőhelyen megtelepült, profitéhes idegen tulajdonú összeszereldék számára GARANTÁLJA A CSUPÁNCSAK AZ UTASÍTÁSOKAT ELOLVASNI (megérteni már nem biztos) ÉS ALÁÍRNI TUDÓ BIOROBOTHADAT! Amely biorobothadnak a számolás képessége sem okvetlenül fontos!

A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA AZ ÉLŐHELYÜNKET GARDÍROZÓ ILYEN – OLYAN POLITIKAI BŰNÖZŐI CSOPRTOK PEDIG ÍDŐVEL MEGVALÓSÍTOTTÁK A VAGYONI SZEGREGÁCIÓN ALAPULÓ OKTATÁS RENDSZERÉT!

A hazaárulásból KIVÁLÓAN ÉLŐ “magyar” politikai bűnözői réteg kölkei a fizetős magán – és alapítványi iskolákban pallérozódnak, a köznép gyerekei pedig a szolgaképző állami oktatásban nyernek kiképzést!