Ukrajna: katonai áttörés helyett kijevi hatalmi bonyodalmak

Kijev, Moszkva, Berlin, Rijád,  2022. július 18. hétfő (MB)

     Meghiúsulni látszanak az ukrán hadvezetés amerikai sorozatlövő rakétákhoz fűzött reményei, mert az oroszok sorra megsemmisítik állásaikat. Zelenszkij elnök bűnbakot keres, hogy elhárítsa magáról a felelősséget. Hazaárulás vádjával letartóztattatta az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) vezetőjét és a főügyészt – tájékoztatott hétfői jelentésében a Magyar Békekör tudósítója.

     Ukrán részről a múlt héten még vérmes reményeket fűztek az amerikai HIMARS és Harpoon rakétákhoz, tűz alá vették Donbász több városát és települését, hogy visszafoglalják őket, de Sojgu orosz védelmi miniszter parancsára precíziós orosz rakétákkal nem csak az ukrán tüzérségi állások jelentős részét, hanem még utánpótlási pontjaikat, és egy tengeri célpontok ellen bevethető odesszai Harpoon rakétaraktárt is kilőttek.  Egyidejűleg az orosz légierő megsemmisítette az ukrán fegyveres erők Szeverszkben működő 115. gépesített zászlóalját.

     A kialakult helyzetben Volodimir Zelenszkij elnök hazaárulás vádjával leváltotta tisztségéből Ivan Bakanovot, az SBU főnökét, és Irina Venediktova legfőbb ügyészt.  Mindkettőt több rendbeli hazaárulással vádolják.

     A Nyugat kezdi ugyan felfogni, Ukrajnában annak dacára sem győzhet, hogy fegyverrel tömi tele a kijevi rezsimet, mégsem mond le arról, hogy ukrán katonák és civilek élete árán védje a „szabad világot”. Jellegzetesnek tartják Olaf Scholtz német kancellár Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitungban megjelent írását, melyben arra biztatja Kijevet, hogy ne engedjen az orosz békefeltételeknek, és csak olyan békeszerződést kössön, amelyet az ukránok is elfogadnak. Az Európai Unió nem vonná vissza szankcióit Oroszországgal szemben, ha a béke megállapodás az oroszok diktálta feltételek alapján születne meg.  „Mindaddig gazdasági, humanitárius, pénzügyi és fegyveres támogatásban részesítjük Ukrajnát, ameddig szüksége lesz rá. Ugyanakkor garantáljuk, hogy a NATO nem lesz hadviselő fél” – írta Scholtz.

     Az egypólusú világrend fenntartását az ukrajnai katonai helyzet kedvezőtlen alakulásán kívül az Egyesült Államok eddigi szövetségi rendszerének bomladozása is megnehezíti. Kudarcot vallott Joe Biden amerikai elnök kísérlete, hogy szövetséget hozzon tető alá az arab államokkal, regionális biztonsági tengelyt teremtsen köztük és Izrael között, az olajtermelés és árképzés tekintetében pedig szembefordítsa őket Oroszországgal. Biden és az arab vezetők rijádi csúcsértekezletén egyetlen arab ország sem akadt, amely csatlakozott volna az amerikai szankciókhoz Oroszország ellen, vagy elfogadta volna azt az amerikai indítványt, hogy kívülről szabják meg az orosz kőolaj árát (ársapka), és a jövőben csak annyit fizessenek érte, amennyit ők akarnak. Az arabok nem csak azért mutattak diplomatikus fityiszt Bidennek, mert nem kívánják veszélyeztetni Oroszországgal kialakult gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatukat Amerika kedvéért, hanem azért is, mert tisztában vannak azzal, hogy az „ársapka” az ő olajukat is érintené, s többé nem ők, hanem a Nyugat szabná meg az olaj árát.

     A Nyugatot sújtó energiaválság nem csitul. A Freeport LNG üzemben június 8-án történt robbanás miatt leállt, és várhatóan az év végéig szünetelni fog a texasi cseppfolyós gáztermelés. Ennek következtében a Nyugat-Európába irányuló cseppfolyós gáz exportja júliusban 150 ezer tonnával csökken.  A calcosieui új LNG gyár csak részben tudja pótolni a kieső mennyiséget. Vagyis az EU gázellátása nem csak Kelet felől került veszélybe a szankciók miatt, hanem az óceánon túlról is, ahonnan pótlást ígértek.

     Az Északi Ármalat-1 vezeték Siemens szivattyúja, az EU szankcióinak megszegése árán ugyan visszaérkezett Kanadából, miután elvégezték rajta a karbantartási munkálatokat, és július 24-re Finnországon keresztül vasúton Oroszországba szállítják, de augusztus előtt aligha várható, hogy újból orosz gáz áramlana Németországba. „A német gáztárolók nincsenek eléggé tele ahhoz, hogy orosz gázellátás nélkül átvészeljék a telet” – tudatta Klaus Müller, a villamosenergia- és gázszabályozó hivatal vezetője a Bild am Sonntaggal.

    Úgy tudják, az Európai Bizottság szükségintézkedés bevezetését tervezi az energiaellátási válsághelyzetben. Ennek részeként egymás kisegítésére köteleznék a tagállamokat. Mindenekelőtt köteleznék a fölösleggel rendelkező országokat, köztük Magyarországot energiatartalékaik meghatározott részének átadására azoknak az uniós országoknak, amelyek hiányt szenvednek. Nem világos, hogy egymás állampolgárainak humanitárius megsegítésén kívül hogyan képzelik el egymás iparának és mezőgazdaságának kisegítését.

Megfigyelők szerint a magyar kormány ennek az áttekinthetetlen helyzetnek vághatott elébe azzal a hétpontos válságtervvel, amelynek 3. pontja úgy szól, hogy Kiviteli tilalmat rendelünk el az energiahordozókra és a tűzifára. Nem tartják kizártnak, hogy a Brüsszelben megrökönyödéssel fogadott magyar lépés hátterében a tervezett uniós szükségintézkedés megelőzése állhatott.+++

Irán a nemzetközi átrendeződés középpontjában

Teherán, 2022. július 19. kedd (MB)

      Az amerikai hegemón törekvéseket és szankciókat megelégelve Irán úgy döntött, hogy csatlakozik a többpólusú világrend híveinek gazdasági, politikai és katonai szövetségeihez, és stratégiai együttműködésre lép Oroszországgal – tudatta a Magyar Békekör kedden.

     Irán felértékelődött nemzetközi szerepének elismeréseként Putyin orosz elnök keddi teheráni látogatásán közölni készül, hogy Oroszország szívesen látja a felvételét kérő Iránt szövetségeseként a Brazíliát, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát és Oroszországot tömörítő BRICS, és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kooperatív világrend megteremtésére irányuló rendszerében. Továbbá kész tartós szabadkereskedelmi megállapodásra vele társulásáig az Eurázsiai Gazdasági Unióval.

     A két ország között kedden átfogó stratégiai együttműködési megállapodás születik a következő 20-25 évre. Egyik eredményeként rövid időn belül 4 milliárd dollárról 10-15 milliárdra nőhet főleg nemzeti valutában bonyolítandó kereskedelmük. Átfogó megállapodásuk kiterjed az infrastruktúra fejlesztésére, az energetikai együttműködésre, a kölcsönös beruházásokra, és a védelmi szférára is.

      Az Iránnal kötött nemzetközi atom-megállapodás (JCPOA) egyik aláírójaként Oroszország továbbra is támogatja az iráni békés célú nukleáris programot, és Teherán arra irányuló törekvését, hogy az Egyesült Államok az Iránnal szemben foganatosított szankciók teljes feloldásával térjen vissza a Trump által egyoldalúan felmondott JCPOA keretébe, amire Biden Amerikája egyre kisebb hajlandóságot mutat, és inkább Irán ellen próbálja felsorakoztatni hagyományos szövetségeseit.

      Moszkva tisztában van vele, hogy noha Irán műszakilag ugyan képes atombomba előállítására, mégsem tervezi, hogy békés célú nukleáris fejlesztését katonai célra váltsa.

     Az orosz elnök teheráni látogatása egybeesik az „Asztanai formátum” néven ismert iráni-orosz-török tanácskozással a szíriai rendezésről. Raiszi, Putyin és Erdogan 2020. július 1. óta először találkozik személyesen, és készül közös nyilatkozat elfogadására Szíriáról. Hátráltatja a szíriai nemzeti megbékélés folyamatát, hogy Törökország a kurd terrorizmus elleni harcra hivatkozva további szír területeket akar ellenőrzése alá vonni. Raiszi és Putyin viszont igyekszik lebeszélni Erdogant tervezett egyoldalú katonai lépéséről.

     Bonyolítja a helyzetet, hogy Irán fegyveres támogatásban részesíti a libanoni Hezbollah mozgalmat, és fokozza tevékenységét a szíriai-izraeli határon, amit Izrael nehezen visel el. Kérdés, milyen döntések születnek ezekben a Szíriát érintő ügyekben.

     A legfelső szintű iráni-orosz-török találkozón fontos témaként szerepel az ukrajnai orosz katonai intervenció. Ankara közvetítői szerepre vállalkozott a békés rendezés érdekében, és Teherán is felajánlotta, hogy otthont nyújtana az orosz-ukrán diplomáciai tárgyalásoknak.

     Törökország közvetítői közreműködését Moszkva már igénybe is vette: márciusban sikertelen béketárgyalást folytattak Isztambulban, július 13-án pedig ugyanott orosz–ukrán megállapodás született az ukrán gabonakivitelről. A megállapodás gyakorlati kivitelezése most azon múlik, hogy az ukrán fél megtisztítja-e a kikötőibe vezető hajóutakat az aknáktól, melyeket ő maga rakott le az esetleges orosz partraszállás megakadályozásáért.

     Teherán ugyan jelképes helyszíne lehetne az orosz-ukrán béke-megállapodásnak, hiszen Ukrajna nácitlanításával összefüggésben idézné Sztálin, Roosevelt és Churchill 1943-as ottani konferenciáját, melyen többek között megállapodás született a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáról a nürnbergi perben, Zelenszkij azonban tudatta, hogy győzni akar, nem pedig tárgyalni, és nyugati szövetségesei is arra biztatják, hogy ne adja fel, és csak akkor tárgyaljon, ha rá tudja kényszeríteni akaratát az oroszokra.+++

Tüntetés a békéért, a gazdasági megszorítások ellen, a kiegyezésért

Budapest, 2022. július 20. szerda (MB)

       Béketüntetés helyszíne lesz a budapesti Nyugati tér július 25-én, hétfőn 14 és 17 óra között.

      A háború és a gazdasági megszorítások ellen, a kelet-nyugati kiegyezésért rendezett tüntetést a Munkáspárt kezdeményezte és a Magyar Békekör is részt vesz rajta.

      Thürmer Gyula elnök kérésére beszédet mond Simó Endre, a Békekör elnöke is.

      A Magyar Békekör arra kéri Tagjait és Szimpatizánsait, a társadalmi és politikai szervezeteket, minden békeszerető Embert, hogy személyes jelenlétével demonstrálja, kiáll Magyarország békéjéért, és tiltakozik az ellen, hogy hazánkat bárki, bármilyen okból vagy ürüggyel háborúba sodorja.+++

Lásd a Békekör felhívását: https://bekekor.wordpress.com/2022/07/09/a-magyar-bekekor-felhivasa-hazank-bekejenek-megvedesere/

Irán támogatja Oroszország katonai beavatkozását Ukrajnában – Amerikának ki kell vonulnia Szíriából

Teherán, 2022. július 20. szerda (MB)

       Irán támogatásáról biztosította Oroszország katonai beavatkozását Ukrajnában, mert a nyugati szövetségesek háborút indítottak volna Oroszország ellen, ha nem hiúsította volna meg a tervüket – mondta Ali Hámenei, Irán legfelső vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedden Teheránban.

      „A Nyugatnak nem fűződik érdeke a független, erős Oroszországhoz. Ha megnyitották volna az utat a NATO előtt, a NATO többé nem ismert volna semmilyen korlátot és határt” – idézte Hámeneit az AP amerikai hírügynökség.

       Putyin Hámeneijel és Raiszi elnökkel folytatott megbeszéIése után Irán, Törökország és Oroszország elnöke megtartotta „Asztanai formátum” néven ismert tanácskozását a szíriai rendezésről, és közös közleményben szólította fel az Egyesült Államokat, hogy vonuljon ki Szíriából, az Eufráteszen túli országrészből. „Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a szíriai állam, a szíriai nép kifosztásával és az olaj törvénytelen exportálásával” – szögezték le.

     Szíria területének 90 százaléka a törvényes szír hatalom ellenőrzése alatt áll, az asztanai hármak Szíria teljes területi integritását akarják, megszabadítva Szíriát mindenféle terroristától. A nyugati szankciók miatt a szírek 90 százaléka szegénységi küszöb alatt él, és a helyzet nagyon súlyos – állapították meg. Elítélték, hogy a nyugati humanitárius segélyek haszonélvezői csak bizonyos politikai csoportok lehetnek.

     Az államfői tanácskozásokon kiemelt téma volt Ukrajna. A NATO-tag Törökország – Irántól eltérően – nem támogatta az orosz katonai beavatkozást, de az Oroszország ellen irányuló nyugati szankciókhoz sem csatlakozott. Erdogan a békés rendezésben játszott közvetítői minőségét hangsúlyozta. Az AP szerint „Törökország az orosz piacra támaszkodik a száguldó infláció és a török líra értékvesztése közepette”.

     Putyinnal folytatott külön megbeszélésén Erdogan „nagyon, nagyon pozitívnak” nevezte Oroszország hozzáállását a gabonaexport útjában álló akadályok elhárításáról török közvetítéssel folyó isztambuli orosz-ukrán-ENSZ tárgyaláson. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás véglegesítésével a világ fellélegezhet majd. Putyin ahhoz a feltételhez kötötte a megállapodás véglegesítését, hogy a Nyugat feloldja az orosz gabonakivitelre elrendelt összes szankciót. Megjegyezte: az amerikaiak már nem tiltják orosz műtrágya vásárlását, s ha valóban változtatni akarnak a globális élelmiszerellátáson, hatályon kívül kellene helyezniük az orosz gabonakivitelre kivetett embargót is. Az amerikai hírügynökség megjegyezte: égetően szükség volna 22 millió tonna gabonára.

     A teheráni megbeszélések után tartott sajtótájékoztatóján Putyin tudatta, hogy „A Gazprom mindig teljesítette és teljesíti is minden kötelezettségét, jóllehet akadályokba ütközik, mivel Ukrajna véletlenszerűen elzárta a területén áthaladó egyik gázvezetéket.” Moszkva készen áll az Északi Áramlat-2 gézvezeték beindítására, de ez az útvonal is gondot okoz, hiszen kapacitásának felét már lekötötték orosz belföldi fogyasztásra – fűzte hozzá. Az Északi Áramlat-1 vezetékről szólva tudatta, hogy a karbantartási munkálatok július 21-i befejezése után újra szállítanak gázt Németországba, bár csökkentett mennyiségben, hiszen a karbantartásra Kanadába küldött Siemens-szivattyú sorsáról nem kaptak hivatalos értesítést, márpedig a szivattyú nélkül csak feleannyi gázt tudnak Németországba juttatni, mint amennyit szoktak.

    Abszurdumnak nevezte az orosz nyersolaj árának rögzítéséről, az úgynevezett „ársapkáról” szőtt álmokat, és azt mondta, hogy az energiapolitikával kapcsolatos nyugati téveszmék miatt az árak tovább fognak emelkedni, az olaj ára pedig az egekbe szökik majd.

     Ukrajnával kapcsolatos kérdésekre reagálva Putyin kijelentette: Úgy látjuk, hogy Kijevnek nem áll szándékában végrehajtani a márciusban kötött előzetes megállapodást. Törökországon kívül Szaúd-Arábia és az Egyesült Árab Emírségek is felajánlotta közvetítői segítségét, de hát egyelőre nincs mit közvetíteni, hiszen Kijev megtagadta a megállapodások végrehajtását – tudatta.

A stratégiaivá váló orosz-iráni együttműködés keretében a két fél megerősítette, hogy érdekelt út felépítésében Szentpétervár és a Perzsa-öböl között. A terv iránt Azerbajdzsán is érdeklődést tanúsít.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2022/07/19/iran-a-nemzetkozi-atrendezodes-kozeppontjaban/

Magyar adófizetők pénzéből is finanszírozzák az Ukrajnának küldött fegyvereket

Brüsszel, 2022. július 21. csütörtök (MB)

      A magyar honvédelmi miniszter szerdán megszavazta, hogy az Európai Unió újabb fegyvereket szállítson Ukrajnának 500 millió euró értékben. Az ötödik fegyverszállítmány finanszírozásáról szóló döntés az EU Ukrajnai Védelmi Kontakt Csoportjának miniszteri ülésén született – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

     Minthogy Magyarország, a kormány állítása szerint nem ad el fegyvert Ukrajnának, a magyar adófizetők EU kasszába befizetett pénzéből más uniós tagállamok fegyverszállítmányait finanszírozzák. A NATO-val egyeztetett EU lépés célja az ukrán hadsereg erősítése az Oroszország elleni háború győztes megvívása reményében.

     Noha a magyar kormány békepártinak vallja magát, honvédelmi miniszterünk mégsem tartotta szükségesnek szóba hozni, hogy Ukrajna nyugati felfegyverzésével a háborút és az ukrán nép szenvedését hosszabbítják meg.

     Július 5-én Várhelyi Olivér, a brüsszeli bizottság magyar biztosa is elmulasztotta, hogy a béke nyelvén beszéljen. Helyette „megingathatatlan katonai és pénzügyi támogatásáról” biztosította Ukrajna miniszterelnökét, Denisz Smihalt.

     Július 7-én Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a honvédség parancsnoka (vezérkari főnök) folytatott titkos tárgyalást Valerij Zsaluzsniyijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával. Látogatását az ukrán fél annak jeleként értékelte, hogy Magyarország Ukrajnát támogatja Oroszország ellen.

     A magyar kormány – kinyilvánított békepolitikájától elrugaszkodva – újabb és újabb engedményeket tesz a háborúpártiaknak. Ennek alapján Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője magabiztosan kijelenthette: „az EU, partnereivel együtt, továbbra is koncentráltan és kitartóan támogatja Ukrajnát”.

     Az EU eddig 2,5 milliárd euró értékű fegyvert szállított Kijevnek. Az Ukrajnának juttatott nyugat-európai és amerikai fegyverszállítmányok értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt. Borrell közölte, további összegeket gyűjtenek Ukrajna katonai támogatására.

     A Kontakt Csoport ülésével egyidejűleg Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb négy sorozatlövő HIMARS rakétarendszert küld Ukrajnának.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2022/07/20/tuntetes-a-bekeert-a-gazdasagi-megszoritasok-ellen-a-kiegyezesert/

Kiadta: Magyar Békekör