Az év végére beüt a recesszió Döbrögisztánban

Magas infláció, emelkedő kamatok, 400-410 forint közötti euró árfolyam, ami 420 fölé is elmehet – erre számíthatunk a következő hónapokban a Raiffeisen Bank elemzői szerint. A recesszió pedig már az utolsó negyedévben beköszönt Magyarországon.

Drámai fordulatnak vagyunk a tanúi a magyar gazdaságban. A cserarányok romlása miatt a korábbi külkereskedelmi többlet pillanatok alatt olvad el és válik belőle óriási hiány. Az állami fejlesztések elhalasztása, az EU-pénzek hiánya, a magasra emelkedő forint-kamatok valamint az általános elbizonytalanodás elapasztja a beruházásokat. A magas infláció itthon és külföldön is rombolja a keresletet, a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetből pedig néhány negyedév alatt megérkezhetünk a munkahelyek hiányának a világába – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a pénzintézet tegnapi sajtótájékoztatóján.

A forint gyenge, a háború végét nem látni, így az árstopok mellett is tovább emelkedő inflációt várunk – mondta a szakember. Lehet, hogy sikerül elkerülni az energiaválságot 2022/23 telén, lehet, hogy nem – de a recesszió így is, úgy is hamarosan befut.

Beüt a recesszió

A magyar gazdaság az első negyedévben még elképesztő sebességgel robogott: éves összehasonlításban a növekedés 8,2 százalékos volt, de a megelőző negyedévekben is sorra ultra-erős növekedési adatokat produkált (2021 2. negyedévében +17,8 százalék; 3. negyedévében +6,2 százalék; 4. negyedévében pedig +7,1 százalék volt a növekedés). Ráadásul, a növekedés széles bázisú volt, vagyis a gazdaság szinte teljes egészén belül jelentős volt a bővülés.

Mindazonáltal amit a statisztika kimutat, az a múlt. A jelen kevésbé, a jövő pedig egyáltalán nem ad okot örömre. A háború miatti energia- és élelmiszerválság, a küszöbön álló európai és amerikai gazdasági válság, valamint a magyar gazdaság kimondott sérülékenysége gyökeresen más képet fest arról, ami előttünk áll.

A 2. negyedévnek a gazdasági statisztikái még nem lesznek rosszak. Összességében jó esély van arra, hogy a második negyedévben még 5,5 százalék körüli éves GDP-növekedést lássunk, és az előző negyedévhez képesti teljesítmény is pozitív maradhatott (+0,1 százalék lehetett).

Ugyanakkor elkerülhetetlennek látszik a gazdasági teljesítményromlást. Török szerint a 3. negyedévben a negyedéves növekedés kikophat (a GDP nem fog növekedni a 2. negyedévhez képest), de talán éves alapon még pozitív lehet. A 4. negyedévben viszont már az éves növekedés is negatív lesz. Jön a recesszió.

Mi a gond?

Az energiaválságon kívül ugyanis a külső kereslet is megtorpan, hiszen Európa is bajban, és a nagyon magas infláció a lakossági fogyasztásra is hatással lesz. Ez nemsokára már a kiskereskedelmi forgalomban is látszani fog.

Ami az ár-bér spirált illeti (vagyis azt a jelenséget, mikor az inflációhoz igazítják a munkáltatók a béreket) a recesszió nem engedi teljes-körűen kibontakoztatni. Minden bizonnyal a jelenleginél is jóval töredezettebbé válik a magyar gazdaság és a társadalom. Lesznek olyan vállalatok, amelyek képesek lesznek kigazdálkodni a magasabb munkabéreket, mert a kereslet a termékeik/szolgáltatásaik iránt érdemben nem csökken. Ezzel szemben, számos olyan terület lesz, ahol erre a kereslet visszaesése miatt nem lesz lehetőség. Külön történet az állami körben alkalmazottak keresete: nagyon valószínűnek tűnik, hogy az államháztartás képessége a magasabb bértömeg kifizetésére erősen korlátozott, ezért itt széles körben lehet számítani az inflációt nem követő bérnövekedésre. A nyugdíjak emelése várhatóan szintén nem haladja meg az inflációt.

És a költségvetés?

Az év első felében az egész évre tervezett pénzforgalmi hiánycél 92 százaléka már összejött. A Pénzügyminisztérium szerint azonban a terveknek megfelelően alakul minden. A hírek arról szólnak, hogy a kormányzati bevételek – a magasabb inflációnak is köszönhetően – gyorsan emelkednek. Amennyiben az extraprofitadó is befizetésre kerül és az egyéb adóbevételek is tovább növekednek, akkor az emelkedő költségek egy részére is lesz fedezet. A költségvetési konszolidációs program keretében a még el nem indult állami beruházások zömére vonatkozó halasztás a kormányzati kiadások visszafogásával jár. Ez a gazdasági növekedésből hiányzik – valamekkora mértékben már idén, nagyobb mértékben jövőre.

A beruházások esetében azonban nem kizárólag a költségvetési fejlesztések kiesése zavarja meg a képet. Ameddig az EU-pénzek folyósítása nem indul újra, addig az ebből a forrásból finanszírozandó beruházások sem tudnak elindulni, miközben a romló gazdasági környezet, a bizonytalanság és a megemelkedő kamatok is visszavetik a beruházásokat.

Romló cserearányok

Mindeközben a cserearányok romlása előreláthatóan velünk marad. Az export árak jóval kevésbé emelkednek, mint az importárak. Amennyiben az energiaárak magasan maradnak, akkor az év második felében még tovább romlik a külkereskedelmi egyenleg és a folyó fizetési mérleg. Ráadásul várható, hogy a külső keresletben lassulás következik, hiszen fő exportpiacunk az Európai Unió, ahol elkerülhetetlennek tűnik a gazdasági megtorpanás. Az emelkedő importszámla és a visszaeső export-teljesítmény pedig rohamos ütemű külső egyensúlyromláshoz vezet, amelyet csak kisebb mértékben tud tompítani az, hogy a hazai beruházási és fogyasztási kereslet által generált importszámla is mérséklődik.

Egy rosszabb forgatókönyv mellett akár 10 milliárd eurót is elérheti idén az áruforgalmi egyenleg romlása – ez a GDP 6,25 százalékának felel meg. Ahhoz, hogy a teljes képet lássuk, még hozzá kell tennünk a szolgáltatások egyenlegét is. A jelenlegi felfutása az idegenforgalomnak mindenképpen örvendetes. Azonban a covid újbóli terjedése miatt nem zárható ki, hogy az őszi hónapoktól ismét hozzá kell szoknunk bizonyos korlátozásokhoz – nem feltétlenül Magyarországon, nagyobb valószínűséggel kerülnek ilyen típusú intézkedések a terítékre tőlünk nyugatabbra. Összességében a fizetési mérleg egyenleg hiánya megközelítheti a GDP 10 százalékát 2022-ben.

Jön az energiaválság?

A rossz hír azonban az, hogy a közeljövő nagyon nehéznek ígérkezik. Sajnos fel kell készülni arra, hogy 2022-2023 telén energiaválság lesz Európában. Ha nincs elég gáz, akkor nehéz elkerülni az energiaválságot. Ez pedig első körben a nagyfogyasztókat érinti: például a fémipart, a vegyipart, az üveggyártást. Sajnos számolni kell azzal, hogy azt érintett iparágak nem tudnak megfelelően működni 2022-2023 telén. Ez egy rossz, de reális forgatókönyv.

A szolgáltatások iránti kereslet is meg fog csappan. Nem csak a külföldi turisták, de a belföldiek is kevesebben lesznek – az emelkedő árak miatt sokan nem engedhetik meg maguknak a belföldi utazásokat, illetve az éttermi étkezést. A magas kamatok miatt a hitelkereslet is visszaesik, így az ingatlanforgalmazás is. A piaci szolgáltatások iránti kereslet csökkenése is negatív hatással lesz a gazdasági növekedésre.

Tovább nő az infláció

A júniusi 11,7 százalék még messze nem jelenti az áremelkedés tetőzését. A Raiffeisen várakozásai szerint ősz elején érhetjük el az inflációs görbe tetejét 14 százalék körüli szinten, és a téli hónapokban is 13 százalék körül marad. Ez persze csak azzal a feltételezéssel igaz, ha a jelenlegi adminisztratív árintézkedések (élelmiszerár-stop, üzemanyagár-sapka) nem kerülnek kivezetésre. Enélkül pillanatokon belül 20 százalék fölé ugrana a hazai infláció.
A forint árfolyama július első hetében 417-re ugrott az euróval szemben. Ennek vannak külső és hazai okai is. A külső fejlemények közül meghatározó, hogy július elején az európai energiabizonytalanság magasabb fokozatba kapcsolt a norvég olaj-, és gázipari munkások sztrájkja, illetve Oroszország újabb keménykedése miatt.

A hazai okok közül pedig kiemelkedik a magyar gazdaság sérülékenysége és a magyar gazdaságpolitika minősége. Egyrészt magas az államadósság, ami 2021 végén 76.8 százalék volt. (Lengyelországé 53,8 százalék, Csehországé 41,9 százalék.) Sajnos a mi államadósság-mutatónk a fejlettségi szintünkhöz és a megfizetendő kamatfelárhoz képest kiemelkedően magas – ráadásul a mutatónk 2021-ben nem jobb, mint 2009-ben, vagy akár 1990-ben volt.

A sérülékenységünkhöz hozzáadódik a magas energiafüggőségünk – elsősorban az orosz importtól. Ebben sem történt javulás az elmúlt évtizedekben. A magyar energiafüggőségi ráta (az import aránya a teljes felhasználáson belül) 70 százalék körüli, szemben a cseh és lengyel 40 százalék körüli mutatókkal. Ez pedig most nem jön jól.

A másik probléma a magyar gazdaságpolitika minőségével kapcsolatos; a költségvetési politika ambíció a hiánycsökkentés tekintetében viszonylag szerények, a monetáris politikában pedig a kettős kamatszisztéma nehezen értelmezhető.

Mi lesz a forint árfolyamával?

A szakember szerint a kamatpolitikával is probléma volt, azonban a legutóbbi lépésekkel, a mindösszesen 350 bázispontnyi kamatemeléssel és a 9,75 százalék kamatszinttel talán már megfelelő mértékű kamatfelárat biztosít a jegybank.

Amit a magyar gazdaságpolitikának még meg kell tennie, az az Európai Bizottsággal való mihamarabbi megállapodás, ami lehetővé tenné a hozzáférést az EU-forrásokhoz. Erre van remény, és az alapforgatókönyvben a szakemberek számolnak is vele.

A Raiffeisen várakozásai szerint a kamatemelések is addig tartanak ameddig az infláció emelkedő pályán van (vagyis nagyjából októberig). Mindezek alapján várhatóan további 200 bázisponttal emel még majd kamatot az MNB, így az alapkamat 11,75 százalékra nőhet.

Az Azénpénzem.hu kérdésére Török Zoltán elmondta: az euró/forint árfolyam 400-410 forint közötti sávban mozoghat a következő időszakban, de lesznek még felfelé kitörések, így az euró ára 420 fölé is emelkedhet. Ugyanakkor várakozásaik szerint 400 forint alá nem megy le az árfolyam akkor sem, ha az uniós pénzekről megszületik az egyezség.                                  (azenpenzem)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Bal-Rad komm: „…a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetből pedig néhány negyedév alatt megérkezhetünk a munkahelyek hiányának a világába…”

-AMIT PEDIG ÚGY HÍVNAK: RECESSZIÓ!

„… a recesszió így is, úgy is hamarosan befut…”

-A RECESSZIÓ PEDIG A GYARMATI TÉRSÉGEK RÉMÁLMA! VOLT MÁR ILYENRE PÉLDA! A 2008 – AS GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG SORÁN!

Amikoris a GYARMATTARTÓK – az ANYAORSZÁG GAZDASÁGÁNAK STABILITÁSA ÉRDEKÉBEN, ELSŐSORBAN IS A GYARMATI TÉRSÉGBE KIHELYEZETT TERMELŐÜZEMEIK – ÖSSZESZERELDÉIK – MŰKÖDÉSÉT ÁLLÍTOTTÁK LE, ÍGY BIZTOSÍTVA AZ ANYAORSZÁGBELI CÉGEIK MUNKAVÁLLALÓINAK A MUNKÁVAL VALÓ ELLÁTÁSÁT! 

A munkával való ellátás pedig ÁLTALÁBAN A MUNKAVÁLLALÓK RÉSZÉRE JÁRÓ MUNKABÉR MEGFIZETÉSÉT JELENTI! Amiből pedig a munkavállaló TÖBBÉ – KEVÉSBÉ, DE TUDTA/TUDJA FINANSZÍROZNI A SAJÁT MEGÉLHETÉSÉT!

Döbrögisztán CSUPÁNCSAK EGY GYARMATI TÉRSÉG, SAJÁT GAZDASÁG NÉLKÜL! (Leszámítva a vajda családi köre által uralt TURISZTIKAI ÉS SZÁLLODA ágazatot, meg az uniós júdáspénzekből a Brüsszel által ENGEDÉLYEZETT CSILLI – VILLI ÉPÍTŐIPARI BERUHÁZÁSOK LENYÚLÁSÁRA SZAKOSODOTT „ÉPÍTŐIPARI” KIVITELEZŐ CÉGEKET (Lásd: a Jó Pénztáros  Lőrinc Koma, a Garancsi „Kötélbarát” , meg a Szijj László, és még néhány jelesség által gardírozott – elsősorban közutak és vasutak „építésére” szakosodott NER – es PÁLYÁZÓK, akik többnyire a kiírt KÖZBESZERZÉSEK MEGNYERÉSÉN TÚL, mindössze a cégeik matricáinak a ALVÁLLALKOZÓIK MUNKAGÉPEIRE való kiragasztására foglalkoztatnak alkalmazottakat!)

Ám a Döbrögisztán „VERSENYKÉPESSÉGÉT” GARANTÁLÓ, a gyarmattartó országok munkavállalóinál JÓVAL ALACSONYABB RABSZOLGABÉRÉRT A KÜLFÖLDI TULAJDONOSOK ÁLTAL BIRTOKOLT VAJDASÁGI ÖSSZESZERELDÉKBEN DOLGOZTATOTT MAGYAR BIOROBOTHAD TÁKOLMÁNYOSÍTOTT RABSZOLGÁKKÉNT ÉPPHOGY CSAK FENN TUDTA/TUDJA TARTANI ÖNMAGÁT! Az önfenntartására épphogy csak elegendő rabszolgabéréből pedig a VILÁG LEGMAGASABB ÁFA – tartalmát megfizetve, FINANSZÍROZZA A DÖBRÖGISZTÁNI POLYTHYKAY ELYTH ÉS A KÖRÜLÖTTE HEMZSEGŐ CELEBNÉPSÉG JÓLÉTÉT! NA MEG A RENSZER RENDJÉT ÉS NYUGALMÁT GARANTÁLÓ RENDVÉDELMI SZERVEK MŰKÖDÉSÉT!

Ám egy RECESSZIÓS IDŐSZAK SORÁN ELSŐSORBAN IS A GYARMATOKRA TELEPÍTETT SSZESZERELDÉKBEN FOGLALKOZTATOTT BIOROBOTOK MUNKAHELYEI KERÜLNEK átmenetileg – vagy éppen véglegesen – leállásra, vagy megszüntetésre.  Ami pedig a MUNKAJÖVEDELEM MEGSZŰNÉSÉT JELENTI!

Csakhogy a vajasági biorobotnak akkor is kell ennie, fűtenie, a „szép időkben” HITELCSAPDÁBA BECSALOGATOTTAKNAK a hitelrészleteket törlesztenie! A gyereket is – ha van – el kell látnia. A RECESSZIÓ időszaka alatt is! Ami pedig általában is nem csak három hónapig, hanem esetenként évekig is eltart. (Lásd a 2008 – as válság időszakát! Amelynek hatásai a MAI NAPIG ÉRZŐDNEK!)

A RECESSZIÓ pedig a gyarmati térség biorobotjai tömegeinek a biztos pusztulását jelenti! HAJLÉKTALANSÁGOT, FÖLDÖFUTÓVÁ VÁLÁST A HITELCSAPDÁBA CSALOGATOTTAKNAK, na meg éh – fagy – és döghalált!

„NORMÁL RECESSZIÓS” IDŐSZAKBAN!  Amikor NINCS „HÁBORÚS” infláció, NINCS RAGÁLYVESZÉLY, és „stabil” a nemzetthy valuta, meg nincs energiaválság sem, aminek nyomán MINDEN QRMÁNYZATI HAZUGSÁG DACÁRA az egekbe szökik az energiák ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÁRA, NINCS ÁRSAPKA SEM, csak a „megvédjük a magyar embereket és a magyar családokat!” – hülyeség éjjel – nappal!

EZT JELENTI A RECESSZIÓ BEKÖVETKEZTE DÖBRÖGISZTÁN PÓRJAI SZÁMÁRA!

Ahol nincs saját ország, nincs saját gazdaság, ahol a kormány csupán egy a gyarmattartó által a gyrmati terület MŰKÖDTETÉSÉVEL MEGBÍZOTT Intéző Bizottság!

-PEDIG HÁT VOLT MINEKÜNK – MAGYAROKNAK! – EGYKORON SAJÁT ORSZÁGUNK! ÚGY HÍVTÁK: MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! AZZAL EGYÜTT PEDIG VOLT SAJÁT, ÉRTÉKTEREMTŐ GAZDASÁGUNK IS!

Amiben viszonylag nyugodtan, jövőt tervezve élhettünk! IDŐNKÉNT HALLOTTUNK A  KAPITALIZMUS CIKLIKUSAN VISSZATÉRŐ VÁLSÁGÁRÓL, MEG RECESSZIÓRÓL, MEG HÁBORÚKRÓL! De „abban” a Magyar Népköztársaságban CSAK HALLOTTUNK EZEKRŐL A RANDASÁGOKRÓL, RÉSZÜNK NEM VOLT BENNÜK! 

De hát mi MÁR AKKOR IS valami izgalmasabbra vágytunk, mint a büdöskomcsik proletádiktatúrája! Hittük a csudállatosabbnál – csudállatosabb meséket a tejjel – mézzel folyó nyugati Kánaánról, és vágytunk rá cudarul!

A MÁSODIK adandó alkalommal (az első, az 56 – os pesti Majdan nem sikerült!) MEGRAGADTUK A SOHA VISSZA NEM TÉRŐ ALKALMAT, ÉS BLEVÁGTUNK! MINDENÜNKET ODAADTUK A KISZOLGÁLTATOTTSÁGUNKÉRT CSERÉBE!

Hát megkaptuk! A rendszerváltás óta MÁR A MÁSODIK HATALMAS RECESSZIÓT KAPJUK A NYAKUNKBA! Az embereszteségünk lassan meghaladja KÉT VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGEINKET! (Mire ennek a most rán váró recessziónak vége, borítékolható: BIZTOSAN MEG FOGJA HALADNI!)

DE HÁT MINDEZT MI AKARTUK! (Az már nem lehet mentség a számunka, hogy „de hát hazudtak nekünk, becsaptak minket!” Hiszen LETT VOLNA MÓDUNK ÉS LEHETŐSÉGÜNK NYOLC ALKALOMMAL IS „AZÓTA” A VISSZA… – DE HÁT MI INKÁBB A MESÉKNEK HISZÜNK, MINT A SZEMÜNKNEK! HÁT MARADTUNK A MAGUNK VÁLASZTOTTA RABSZOLGATARTÓ – RENDSZERBEN! MINT RABSZOLGÁK – TERMÉSZETESEN!)

EZT AKARTUK MAGYAROK? MEGÉRTE?                                                                                                                                 

PERSZE VANNAK, AKIKNEK IGEN!