Friss felmérés: a magyarok fele már az alapvető élelmiszerekből is kénytelen kevesebbet venni az infláció miatt
A magyarok 45 százaléka már az alapvető élelmiszerekről, háztartási cikkekről is kénytelen részben lemondani az áremelkedések miatt. A nők, a nyugdíjasok és az alapfokú végzettségűek érzik meg a legjobban az inflációt a Pulzus Kutatónak a Napi.hu számára végzett felmérése szerint.
Az idén júniusban 11,7 százalékos volt az infláció, ami még tovább emelkedhet a következő hónapokban. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 13,8 százalékon alakult. Különösen fájdalmasan érintheti a lakosságot, hogy az élelmiszerek inflációja 23,7 százalékkal emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően nőtt. Májushoz képest az élelmiszerek árai 2,8 százalékkal nőttek, míg az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte az élelmiszerárakat júniusban.
Az áremelkedést egyelőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) drasztikus kamatemelései sem képesek megfékezni. A kormány árstop intézkedései is csak némi enyhülést jelentenek, a rezsiköltségek például emiatt nem szaladtak el, de ezek kivételével az élet szinte minden területén érzik a fogyasztók az áremelkedést. A Pulzus Kutató friss felmérése is ezt támasztja alá, szinte minden magyarnak meg kell húznia a nadrágszíjat az elszaladt árak miatt.
Mindössze minden hetedik magyar (14 százalék) nyilatkozott úgy, hogy áremelkedés ide vagy oda, továbbra is ugyanúgy költ, mint eddig. A többieknek legalább részben le kellett mondaniuk valamiről a drágulás miatt. A lakosság 41 százaléka egyelőre csak a „luxus” kiadásokat csökkenti, a szórakozásról, költségesebb szolgáltatásokról, például a kozmetikusról, fodrászról, edzőteremről mond le, illetve a drágább élelmiszereket hagyja ott a boltokban. 45 százalék viszont ennél is nagyobb megszorításra kényszerült, már az alapvető élelmiszereken és háztartási cikkeken – például tisztítószerek, higiéniai szerek – is kénytelen spórolni.
A nők és a nyugdíjasok helyzete rosszabb
Nem meglepő módon az alacsonyabb jövedelmű rétegeket érinti a legnagyobb mértékben az infláció. Magyarországon – sok más országhoz hasonlóan – a nők jövedelme elmarad a férfiakétól, emiatt ők jobban is érzik az áremelkedést. Míg a férfiak több mint ötöde most is ugyanúgy költekezik, mint korábban, a nőknél mindössze 9 százalék volt azok aránya, akiknek nem kellett visszafogniuk a költekezést az áremelkedések miatt.
A férfiak 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyelőre csak a drágább, elhagyható kiadásokat kellett csökkentenie az infláció miatt, egyes szolgáltatásokról, szórakozásról, magasabb árú élelmiszerről mondott le, és mindössze 35 százalékuk, vagyis körülbelül háromból egy férfi érzi ennél is jobban az áremelkedést, és kellett spórolnia az alapvető élelmiszereken és háztartási cikkeken. A nőknél már 52 százalék azok aránya, akinek nem elég a luxusabbnak számító kiadásokat csökkenteni, hanem a legalapvetőbb cikkekből is kevesebbet tudnak csak venni, mint korábban.
Az életkor alapján végzett bontásból az derül ki, hogy az idősebb, 60 év fölötti korosztályt érinti a legfájdalmasabban a dübörgő infláció. 58 százalékuk kénytelen lemondani a vásárlások során az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek egy részéről, és mindössze 12 százalék azok aránya ebben a korcsoportban, akik továbbra is ugyanazt a költést meg tudják maguknak engedni, mint az áremelkedések előtt.
A 40 év alatti korosztály fele egyelőre csak a szórakozás, szolgáltatások terén kényszerül arra, hogy visszafogja a kiadásait, mindössze 35 százalékuk spórol az alapvető cikkeken. A 40-59 évesek között is valamivel magasabb (43 százalék) azok aránya, akiknél még elegendő a „luxuson” való spórolás, de ötből ketten már úgy nyilatkoztak, ennél drasztikusabb spórolásra kényszerülnek.
Az iskolázottabbak és a budapestiek előnyben
A jövedelmi szint szoros összefüggésben van az iskolai végzettséggel, ez is látszik a felmérés eredményeiben. A legkevésbé a felsőfokú végzettségűeket viseli meg egyelőre az infláció. Bár csak 14 százalékuk tudja fenntartani a korábban megszokott életszínvonalat a magasabb árak mellett, 55 százalékuk egyelőre csak az elhagyhatóbb kiadásokat faragta le. A főiskolát, egyetemet végzettek körében a legalacsonyabb, mindössze 31 százalékos azok aránya, akiknek már az alapvető kiadásokon is spórolniuk kell.
Az alapfokú végzettségűek közül ezzel szemben minden második megkérdezett azt mondta, már az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek megvásárlása is gondot okoz a számára a megemelkedett árak miatt. Ami talán meglepő, hogy a középiskolát végzettek között voltak a legtöbben, akiket az áremelkedések egyelőre nem kényszerítettek arra, hogy feladják korábbi fogyasztási szokásaikat.
A települése mérete alapján elvégzett bontásból az derül ki, hogy a fővárosban élők érzik egyelőre a legkisebb mértékben az árak emelkedését. 18 százalékuk semmiről sem mondott le még emiatt, és csupán 35 százalék volt azok aránya, akik már az alapvető cikkeket sem engedhetik meg maguknak olyan mértékben, mint korábban. Vidéken sokkal rosszabb a helyzet, akár kisebb, akár nagyobb települések lakóiról volt szó, 45-47 százalék nyilatkozta azt, hogy már az alapélelmiszereken és háztartásik szereken is spórolnia kell az árak miatt.
A kisebb települések, falvak lakói körében viszonylag alacsony volt azok aránya, akik az emelkedő árak miatt az olyan luxusról mondtak le, mint a szórakozás vagy kozmetikai kezelések, és a kisvárosok lakói voltak azok, akik a legkisebb arányban nyilatkoztak úgy, hogy a jelenlegi inflációs környezet semmilyen hatással nem volt a fogyasztásukra.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. (napi.hu)
Rezsi: évi félmilliós emelkedés jöhet egy tipikus családnak
A részletek ismerete nélkül nem lehet pontosan kiszámolni, de nagyjából kalkulálható, hogy milyen terhet jelent a szerdai Kormányinfón bejelentett rezsicsökkentés-csökkentés. Legalábbis a jelenlegi piaci árak mellett, de ugye azok nagyon hektikusan változnak.
A szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd rezsivédelemért felelős kormánybiztos kihirdette, hogy a rezsicsökkentés augusztus 1-jétől csak az átlagos fogyasztásig szintig jár, az a fölötti részért piaci árat fizet a lakosság gázra és villanyra is.
A rezsicsökkentett energiafogyasztási szint fogyasztási helyenként (tehát nem személyenként) a következő:
- 210 kWh/hó, évi 2523 kWh áramfogyasztás
- 144 köbméter/hó, évi 1729 köbméter gázfogyasztás
Három vagy több gyereket nevelő családoknál 600 köbméterrel magasabb az éves gázlimit, vagyis 2329 köbméter, és minden további gyerekkel 300 köbméterrel nő a határ az érintett családoknak. (A villanynál nincs ilyen kompenzáció, ami azért érdekes, mert racionális azt gondolni, hogy a fűtést kevésbé befolyásolja a létszám, mint az áramot, hiszen több ember több mosást, elektromos eszközt, világítást igényel.) Az nem világos, hogy ha több család osztozik egy gázfogyasztási helyen, mondjuk két háromgyerekes, akkor ott a limit 2329 + 3×300, vagyis 3229 köbméter, vagy valahogy másként számolnak. És ha az egyik család három vagy annál több gyereket nevel, a másik kevesebbet, vagy mindkettő mondjuk kettőt, akkor hogy számolnak?
A Kormányinfón elhangzott, hogy rezsicsökkentés nélkül az átlagfogyasztónál
- 7750 forint helyett 53 ezer forint lenne az áramfogyasztás díja.
- A gáznál 15 800 forint helyett havonta 131 ezer forint lenne a számla.
Ebből az olvasható ki, hogy
- az áram tekintetében 6,8-szoros,
- a gáznál 8,3-szoros a különbség
jelenlegi piaci ár mellett.
De nem feltétlenül olyan egyszerű számolni, hogy felszorozzuk az átlagfogyasztás fölötti részt a megfelelő számmal, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit kell fizetni a limitet meghaladó részért. Amint arra a Portfolio felhívja a figyelmet, az energia-számlarészletezőkből kiderül, hogy a fizetett energiadíjak egy jelentős része rendszerhasználati díj, energiaszámla esetén pl. átviteli díj, elosztói forgalmi díj, mely szintén a fogyasztott mennyiséghez kötődik. És létezik elosztói alapdíj is, amely fix összeg. A földgázszámláknál szintén van alapdíj, ami nem fogyasztás-arányos, hanem fix.
A lap a szabályozás részleteinek ismerete híján a egyszerűség kedvéért felszorozza az értékeket az átlag fölötti fogyasztott résznél, tehát az áramfogyasztás esetében minden kWh díja 6,8-szorosára, így az eddigi 36,9 forintos kWh ár 252,4-re emelkedik, a földgázfogyasztás esetében minden köbméter földgáz 8,3-szor drágább lesz, azaz 110 forintról 910-re nő a földgáz köbméterének ára. (A hvg.hu 242, illetve 912,8 forinttal számol.)
Jelenleg nettó
- 80-83 forint/köbméter áron jut hozzá a lakosság a földgázhoz az egyetemes szolgáltatásban (ennyi az energiadíj a 20 köbméter/óránál kisebb fogyasztásmérővel felszerelt fogyasztási helyen az A1 díjkategóriában),
- az áramhoz pedig nettó 12-13,3 forint/KWh áron
– írja másik cikkében a Portfolio.
Kérdés, hogy a kormány által bejelentett áremelkedés csak az energiadíjat vagy a teljes fogyasztói díjtételt érinti-e. A lap az utóbbival kalkulált. Egy kétgyermekes átlagoshoz közeli lakókörülmények között élő család rezsiváltozását igyekeztek megjósolni. Itt az áramnál (ahol ugye nem jár magasabb limit a nagycsaládosoknak sem) 9171 forint, 246 kWh havi átalányból indultak ki. Ez 36 kWh-val magasabb, mint a limit, ennek a költségét kell megszorozni 6,8-cal, hogy megkapjuk a rezsicsökkentés-csökkentéssel járó díjnövekedést (a jelenlegi piaci mellett legalábbis). Ebből 9085-ös ár jön ki, vagyis
az eddigi 9171 helyett 16 838 forintos havi áramszámla, ez egy év alatt 92 ezer forintos növekmény.
A gáz tekintetében brutálisabb emelkedéssel kell szembenézni: ugyanennek a családnak az eddigi havi 21 552 forintos gázszámlája 59 520 forintra emelkedik a hasonló számítás szerint, vagyis
Amint arról már esett szó, sok részletkérdés még nem tisztázott. A korábban említetteken túl az is érdekes, hogy ha a frissen megkötött szerződés szerinti orosz gáz ára a korábbi alkukhoz képest jóval kedvezőbb, mint ahogy azt korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangoztatta, akkor mit tekint a kormány piaci gázárnak.
A hvg.hu összefoglalójában arról ír, hogy mivel havi limitet állapítottak meg az éves átlagos fogyasztás alapján, ha valaki egy nyári hónapban alatta marad, de egy téliben túllépi a meghatározott mennyiséget – hiszen akkor fogyaszt többet a fűtés miatt –, akkor a limit fölötti részt a piaci áron kell kifizetnie.
Fontos kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik átalányban fizetnek. Az ilyen felhasználóknak évente egyszer van leolvasás, és az éves fogyasztást osztják el 12 részre, ha pedig az egyik évben többet fogyasztott, mint előtte, a különbözetet is ki kell fizetni. Az átalány miatt előfordulhat olyan helyzet, hogy egy háztartás a nyári hónapokban is túllépi a limitet – hiszen nem a valós fogyasztása alapján fizet, hanem a havi átlagos alapján –, és folyamatosan ki kell fizetnie a piaci árra vonatkozó részt is. Akik átalányban fizetnek, azoknál a mostani esetleges takarékoskodás is csak jóval később jelentkezik a számlában.
Ha valaki árammal fűt, és nem, vagy csak minimálisan használ gázt, arra is a havi limit az érvényes, nincs jóváírás vagy átjárás. (infostart.hu)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: A tulajdonképpeni probléma az az, hogy a döbrögisztáni FIZETÉSEK alacsony volta miatt NAGYON SOK MAGYAR nem fogja tudni megfizetni a MEGÉLHETÉSÉT! Növeli a problémát pl. a kata – ból száműzöttek HIRTELEN ADÓNÖVEKMÉNYÉBŐL adódó többletkiadás is. Ráadásul rezsidíjak emelkedése ÁRFELHAJTÓ HATÁSÚAK IS LESZNEK, amik pedig az egyéb megélhetési költségeket fogják növelni.
MÉG A RÉSZMEGOLDÁST JELENT(HET)Ő GYERTYA IS DRÁGÁBB LESZ!
Persze NEM MINDENKIT SÚJTANAK a megnövekedő mindennapi megélhetési költségek. Polythykussbűnözőinket és a körülöttük lebzselő slepp egyedeit szinte egyáltalán nem! Hiszen a sokmilliós havi apanázsból telik nekik rá!
A talán nem is olyan sokára megszülető válaszól ki fog derülni, hogy…
Persze azt is látnunk kell, hogy BÁRMILYEN VÁLASZ IS SZÜLETIK, probléma MEGNYUGTATÓ MEGOLDÁSÁRA MÉG NAGYON HOSSZÚ IDŐ SZÜKSÉGELTETIK! Ráadásul sok kín és szenvedés, és rengeteg munka!
A NAGY KÉRDÉS PEDIG MÉG MEGVÁLASZOLÁSRA VÁR! EZ PEDIG: AKARJUK, MERJÜK BEVÁLLALNI A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁT?
A következő télen hányan fognak megfagyni a fűtetlen otthonaikban? És a karácsonyi ételosztáson hány kilométeres lesz a sor?
Várjál már !
Ki mondta , hogy lesz étel osztás ?