Zongorakoncert a politikai tiltás ellenére
udapest, 2022. június 11. szombat (MB)
Nagy sikerű koncertet adott Valentina Lisitsa amerikai zongoraművésznő a budapesti orosz kulturális központban június 9-én, majd az orosz nemzeti ünnep alkalmából június 10-én rendezett fogadáson is megörvendeztette a vendégeket két zeneművel – jelentette a Magyar Békekör.
Történt ez az után, miután a Margitszigeti Szabadtéri Színpad politikai okokból törölte programjából a művész fellépését.
Lisitsa Szergej Rahmanyinov Hat prelűdjét, Pjotr Csajkovszkij Évszakok. «Június. Barkarola» és Szláv induló művét, Pjotr Csajkovszkij – Liszt Ferenc: Anyegin – Polonézét és Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiáját adta elő azoknak, akik nem politikai alapon viszonyulnak a zenéhez.
A Margitszigeti Szabadtéri Színház arra való hivatkozással tiltotta be Valentina Lisitsa koncertjét, hogy a művésznő májusban abban a Mariupolban zongorázott, amelyből az orosz haderő kiűzte az ukrán csapatokat. A zongoraművésznő margitszigeti koncertjének megtiltását Ukrajna magyarországi nagykövete követelte a magyar hatóságoktól.+++
Ukrajna vesztésre áll Oroszországgal szemben – Ukrán hírszerző főnök beismerése
Kijev, Moszkva, Peking, Párizs, 2022. június 12. vasárnap (MB)
Ukrajna vesztésre áll Oroszországgal szemben, jövőjét a tüzérség fogja eldönteni, és az, hogy mit kap a Nyugattól – mondta Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Guardiannak adott nyilatkozatában.
„Én előre megmondtam neked, Zelenszkij”-stílusban Biden amerikai elnök igyekszik az ukrán elnökre hárítani a felelősséget a harci helyzet alakulásáért. Szóltam neki, hogy az oroszok támadni fognak, de nem vette komolyan – mondta Biden.
„Oroszország továbbra is nyitva áll a konfliktus diplomáciai rendezésére, de a tangóhoz két fél kell” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Ursula von der Leyen megint Kijevbe utazott, hogy bátorítsa Zelenszkijt. Megmondta neki, pénteken döntés születik arról, hogy tárgyalni kezdenek Ukrajna felvételéről az Európai Unióba. A biztonság kedvéért mindjárt hozzátette, hogy a brüsszeli bizottságnak figyelembe kell vennie az ukrajnai központi és helyi államigazgatás működését, a civil társadalom állapotát, mindazonáltal biztatónak nevezte Ukrajna mezőgazdasági kiviteli kapacitását. Az EU Bizottság elnöke kissé visszafogottabbá vált Zelenszkijjel szemben. Ebből megfigyelők arra következtetnek, hogy kezd elbizonytalanodni a harci helyzet alakulása láttán, különös tekintettel arra, hogy Zelenszkij zsarolja a Nyugatot a gabonakivitel késleltetésével, az EU pedig hovatovább rákényszerül, hogy megszegve önnön szankcióit, búzát vásároljon Oroszországtól.
Észak-Amerika szép csendben már meg is szegte. Kerülő úton, harmadik országok révén vásárol gabonát az orosz ellenőrzés alá került területekről. Közvetítők mennek Donbászba a Közel-Keletről, Afrikából és Észak-Amerikából, megveszik a gabonát, majd bonyolult rendszeren keresztül feltűnés nélkül eljuttatják Amerikába – adta elő a zaporozsjei polgári-katonai tanács egyik tagja.
Néhány nyugati politikusnak kezd elege lenni Zelenszkijből, mert megállás nélkül követelőzik. „A szelídnek hitt házi kedvenc újabban beleharap a gazdiba”. Ez az ember abban a hitben ringatja magát, hogy a Nyugat eltöröl mindenkit, akire ő rámutat. Felépített magának egy mesevilágot, és meg van győződve, hogy ő a kakas a szemétdombon – mondták tudósítónknak.
A kedvezőtlen folyamatok láttán a Nyugat új megoldásokkal próbálkozik: a NATO-tag Lengyelország arra késztette az ukrán államot, hogy ruházzon át Lengyelországra kormányzati funkciókat. Kijev késznek mutatkozik a központi adóhivatal adatainak kiszolgálására. Ez úgy történik, hogy a lengyel titkosszolgálathoz kapcsolódó Siltec céget felruházták az ukrán állami adószolgálat berendezéseinek lengyelországi összeszerelésével, az amerikai Dell, IBM és Cisco pedig karbantartási és biztonsági szolgáltatást nyújt hozzá. “Más szóval, Kijev hozzáférést biztosít Lengyelországnak és az Egyesült Államoknak a legérzékenyebb információkhoz, beleértve az adófizetőire vonatkozó adatokat, betekintést engedve az ukrajnai pénzügyi helyzetbe” – tudatta Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke..
Lengyelország egyébként 240 harckocsit és 100 páncélozott járművet adott az ukrán hadseregnek 2 milliárd dollár értékben. Úgy tudják ezeknek egy részét az oroszok meg is semmisítették a Kijev melletti vasúti szerelő csarnokra múlt vasárnap mért rakétacsapással.
Az ukrajnai konfliktust kihasználva Washington Kína ellen akarja fordítani Tajvant. Peking nyomban tudatta, hogy nem habozna háborút indítani, ha Tajvant elszakítanák Kínától. Wei Fenghe kínai és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pénteki szingapúri tanácskozása után a kínai védelmi minisztérium szóvivője közölte: „Határozottan meg fogjuk védeni országunk szuverenitását és területi integritását”.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A szíriai olajkutak fontosabbak…
https://warnews247-gr.translate.goog/stoltenbergk-yper-erntogan-apodektes-oi-anisychies-tis-tourkias-gia-entaxi-finlandias-souidias-sto-nato/?_x_tr_sl=el&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu
Nemzetközi kérdések • 2022.12.06. – 19:48 Stoltenberg Erdogan mellett: elfogadták Törökország aggodalmát Finnország-Svédország NATO-tagsága miatt
Stoltenberg szemet huny Törökország felé
Elfogadhatóak Törökország biztonsági aggályai, valamint Finnország és Svédország NATO-akcióival szembeni ellenállása – jelentette ki Jens Stoltenberg, a Szövetség főtitkára ma Finnországban.
Stoltenberg felkereste Sauli Niiniszto elnököt, és hangsúlyozta, fontos megjegyezni, hogy egyetlen NATO-szövetséges sem szenvedett el nagyobb terrortámadást, mint Törökország, ezért aggodalmait komolyan kell venni.
Jó találkozás @jensstoltenberg NATO-főtitkárral a Kultarantai tárgyalások előtt. Beszélgettünk az ukrajnai háborúról és Finnország NATO-tagságáról. pic.twitter.com/tnNWnHAVkR
– Sauli Niinistö (@niinisto) 2022. június 12
Svédország és Finnország a múlt hónapban NATO-tagságot nyújtott be, válaszul Oroszország Ukrajna elleni inváziójára.
Kérelmüket azonban Törökország ellenkezése fogadja, és azzal vádolja őket, hogy támogatják és menedéket nyújtanak kurd harcosoknak, valamint más olyan csoportoknak, amelyeket Ankara terroristaként ír le.
Stoltenberg kijelentette, hogy Törökország kulcsfontosságú szövetségese a NATO-nak, tekintettel az Európa és a Közel-Kelet közötti Fekete-tengeren elfoglalt stratégiai helyzetére, és hivatkozott Törökország támogatására Ukrajnának az orosz invázió február 24-i kezdete óta.”
Törökország viszont egyre agresszívebben lép fel Görögországgal szemben. Egyrészt a Lausanni békeszerződés revízióját kívánja, másrészt nem hiszi el, hogy a görögök felfokozott USA támogatása nem ellene, hanem Oroszország ellen irányul. Ebben igaza is lehet, hiszen azért Oroszország „odébb van”, másrészt csak egy kormányváltás a görögöknél (pl. Sziriza győz), és az orosz-görög kapcsolatok ismét helyreállnak. Miközben az F-16-osok ott maradnak az Égei tengeri szigeteken, Törökországot fenyegetve.
Ha valaki kételkedne a görög-török háború lehetőségében, had emlékeztessem Ciprusra, ahol a törökök nem csináltak problémát Ciprus megszállásából.
Ráadásul a revizionista politikát a török ellenzék is támogatja, így egész Törökország felsorakozott Erdogan mögött.
—–
Egy ilyen háború Oroszországot pozitívan és negatívan is érintené.
Egyrészt „feleződne” az oroszokat érintő nemzetközi nyomás, és gyengítené a Nyugati tömböt, másrészt viszont az ortodoxia miatt Görögországot, a szankciós politika elutasítása és a revízionista politikai párhuzam miatt viszont Törökországot kellene támogatnia.
Mert mint tudjuk: Minden mindennel összefügg.
A görög nép nem szereti a mostani adminisztrációt.
Sokan a törököknek adnak igazat.
A törökök nyíltan vállalják, hogy nem a görögökkel van bajuk, nem a görögök ellen akarnak fellépni.
Nem véletlen aggódnak az átlag amerikaiak: nem csak az Oroszok, de Kína Tajvanért, + a Törökök vannak forrponton miattuk.
A föld 3 legnagyobb hadserege, negyedik ők.
Nem véletlen a jelenlegi adminisztrációjuk népszerűtlensége hazájukban is.
Stoltenberg ott volt most június elején a Bilderberg csoport idei találkozóján. Összesen 120 nagy befolyású személyt hívtak meg. Úgy tűnik a háttérhatalomnak fontosabb Törökország NATO-ban tartása szövetségesként, mint Finnország és Svédország csatlakoztatása.
Hát meglátjuk mit hoz a jövő.
Szerintem az Eufráteszi célpontjai érintik az amcsi fenségterületeket, mivel olaj hiány van, nem mondhatnak le róla.
Erdogán a törökök zsenije.
Rasz Putyin 2 Dupladinamit : 2022-06-12 – 21:07
.
Ezt írtam a multkor .
Nem a törököknek van szüksége a nátóra hanem a nátónak a törökökre .ű
Mert jól jön nekik , hogy akkor és az elött záratják le a Boszporuszt amikor nekik jó.
Nyalni kell kardigánnak mert begurul és beengdi az orosz flottát .
Azonkívül jól jön még a szíriából lopott olaj is .
Az viszont szép baleset lenne ha két nátó ország küzdene egymással.
Viszont azt végkép nem értem , hogy az évtizedek óta demilitalizált szigetekre miért akar jenki támaszpontokat telepítettni ?
„mindazonáltal biztatónak nevezte Ukrajna mezőgazdasági kiviteli kapacitását. ”
.
Na főleg ez érdekelte a- van még lejebb- kielégítetlen vén qrvát .
Lengyelországon+Románián keresztül szállítják a gabonájukat a világpiacra. Igaz, csak 3%, de ők mentik meg a világot az éhínségtől.
petymeg
Tökéletesen meglátás! Nem a törököknek van szüksége a nátóra hanem a nátónak a törökökre.
És hazai földeken mi a helyzet?
Nem Magyarországnak van szüksége a NATO-ra hanem a NATO-nak Magyarországra.
Milyen hasznunk származott például az afganisztáni misszióból? Részesedtünk a marihuánából?
Vagy az 1999-es 3 hónapos NATO légi offenzíva 10 nappal a NATO csatlakozásunk után? Magyar érdek, hogy vajdasági magyarok házait is bombázzanak?
Most mi van Kárpátalján? Egymillió ukrán belső menekült a magyarok végleg kiszorítva otthonaikból. És A NATO kavart megint, mint mindig.
Nekünk a NATO tagság csak pénzkidobás és véráldozat volt 1999 óta.
Rasz Putyin 2 Dupladinamit : 2022-06-13 – 01:27
.
Pontosan !