A magyar helyreállítási terv számos sebből vérzik. A legnagyobb probléma, hogy az Európai Bizottság még nem adott pozitív értékelést a tavaly áprilisban benyújtott elképzelésekre. Holott normál esetben ez két hónapon belül megtörténik és újabb egy hónap múlva a tagállamok tanácsa a formális jóváhagyást is megadja, tehát már tavaly nyár közepén költhettük volna a koronavírus-járvány utáni uniós támogatást.

Aminek két része van: vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel. Utóbbiról annyit kell tudni, hogy mivel ezt a finanszírozást az EU a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozza, az Unió a létező legkedvezőbb adósbesorolással rendelkezik és ugyanilyen kondíciókkal adja tovább a pénzt – ennek a mostani, növekvő kamatkörnyezetben különösen nagy jelentősége van az olyan államok számára, mint Magyarország, amely jóval nagyobb költséggel tud pénzt szerezni kötvénykibocsátással, ezzel is növelve az államadósságterhet. A vissza nem térítendő támogatást pedig majd saját forrásokból fogja fedezni az EU – így egyeztek meg a tagállamok, miután elhárult a jogállamisági feltételrendszer miatti magyar és lengyel vétófenyegetés 2020 decemberében.

A másik probléma a kormány által előidézett kommunikációs zűrzavar. Az első tervek arról szóltak, hogy Magyarország a vissza nem térítendő támogatásra és a hitelre is igényt tart, ez egy évvel ezelőtt 5800 milliárd forintot jelentett összesen. Majd amikor Orbánnak egy brüsszeli látogatás során elmondták, hogy amire pénzt kér, az nem fog átmenni, a kormány lemondott a hitelről és csak a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra adott be tervet. Majd idén március végén Orbán Viktor a háborúra és a menekülthelyzet miatti költségekre hivatkozva azt mondta, hogy a hitelre is igény tartana.

Erre azonban máig nem adott be semmilyen tervet Magyarország

– ahogy ezt brüsszeli forrásaink megerősítették.

Az Európai Bizottság elsősorban a magyarországi közbeszerzési eljárás átláthatatlansága és a korrupciós kockázatok miatt nem adja meg a jóváhagyást, ahogy ezt számtalanszor kifejtették. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor szerint mindez a gyermekvédelmi törvény miatt történik – ezt pedig Brüsszelben számtalanszor cáfolták. Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az országspecifikus ajánlásokban évről évre felemlegetett és kifogásolt korrupcióellenes intézkedéseket hozza meg Magyarország. És míg ezek az ajánlások valóban nem kötelezők, ebben az eljárásban, az erről szóló jogszabály alapján a Bizottság azzá teheti és teszi is őket. Ezzel szemben Magyarországnak nincs eszköze: különösen úgy, hogy – Lengyelországgal együtt – elbukta azt a pert, ami az egész helyreállítási jogszabályi keret – ezen belül is a támogatások jogállamisági feltételekhez kötésének – megsemmisítése érdekében indított.

A patthelyzetnek a lengyel helyreállítási terv ügye adott új lendületet. Lengyelország volt a másik renitens, ahol jogállamisági okok, az igazságszolgáltatás uniós szabályokat sértő reformja miatt tartották vissza a nekik járó 35,4 milliárd eurót. Velük azonban megegyezett Brüsszel: vállalták, hogy teljesítik az elvárásokat, cserébe a Bizottság megadta a jóváhagyását. Ugyan a tagállamok még nem szentesítették ezt, de ez még ebben a hónapban megtörténhet. Viszont a lengyelek nem fognak egyetlen centet sem kapni, ha megadott határidőre nem tesznek eleget kötelezettségeiknek.

Miért fontos ez? Azért, mert – mint egy magas rangú bizottsági tisztviselőtől megtudtuk – Magyarországgal kapcsolatban is egy hasonló megoldáson dolgoznak. Bár még nem sikerült eljutni a célig, de a metódus azonos lenne:

a jóváhagyás fejében kötelezettségeket kellene vállalni a brüsszeli elvárások teljesítésére.

 

 

Erről persze jobb lenne a magyar kormánytól részletesebb információkhoz jutni, de még mindig a sértődött üzengetéseknél tartunk – és a kötvénykibocsátásoknál.

Megismételve az iménti kérdést: miért fontos ez? Azért, mert egy ilyen megoldás pénzhez juttatná Magyarországot, de legalábbis nem vezetne forrásvesztéshez. Holott Magyarország már bukott pénzt az ellenállása miatt. A jogszabály így szól: “2021. december 31-ig – valamely tagállamnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt benyújtandó kérelmére – előfinanszírozás formájában kifizetés teljesíthető az adott tagállamnak nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összegének legfeljebb 13%-a erejéig, illetve adott esetben a tagállam hitelének legfeljebb 13%-a erejéig”. Mivel a megállapodás nem született meg tavaly, a 13 százalékos előlegtől elesett Magyarország, már csak utólag, tételes elszámolás fejében juthat pénzhez. Ha pedig a tervben foglaltak megvalósítására nincs kerete, akkor marad a piaci alapú hitelfelvétel.

A másik határidő még előttünk áll, de az idő fogy. A jogszabály egy másik pontja rögzíti: “a vissza nem fizetendő pénzügyi támogatáshoz rendelkezésre álló összeg 70%-ára 2022. december 31-ig, 30%-ára pedig 2023. január 1. és 2023. december 31. között lehetővé kell tenni jogi kötelezettség vállalását”.

Tehát ha nincs megegyezés és a tagállamok által is szentesített jóváhagyás ebben az évben, akkor a pénz 70 százaléka elvész. Amit most a Bizottság tesz, az ennek a kreatív elkerülése. A cél az, hogy legyen jóváhagyás, amihez Magyarországnak kötelezettségeket kellene vállalnia. Azok teljesítése pedig ahhoz kell, hogy megnyíljanak a pénzcsapok, de legalább nem vész el a forrás.

Viszont az idő fogy, és számolni kell azzal is, hogy ez a megoldás – ahogy a lengyelek esetében láthattuk – ki fogja verni a biztosítékot az Európai Parlamentben is. Olyannyira, hogy ott már az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt fontolgatják, amihez egy erős lökést adna, ha a magyarokkal is hasonló megegyezésre jutnának.

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy

a Magyarországon folyamatosan bírált és minden rossz okának beállított Európai Bizottság és annak elnöke éppen az Orbán-rezsim érdekében viszi vásárra a bőrét.

És az már csak hab a tortán, hogy a pénz elkezdett fogyni. A magyar növekedési adatok miatt újraszámolták az arányosan tagállamokat megillető részesedéseket, s ez az eredetileg 7,2 milliárd eurós magyar tortát 1,3 milliárd euróval csökkentette. A többi országnak is csökken a kifizethető összeg, de nekik azért, mert már elkezdték felhasználni a forrásokat, és ezért kevesebb a még lehívható összeg.                                                                              (HVG)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” utánKérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni

Bal-Rad komm: „…Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Magyarországon folyamatosan bírált és minden rossz okának beállított Európai Bizottság és annak elnöke éppen az Orbán-rezsim érdekében viszi vásárra a bőrét…”

Erre az állapotra érvényes az a magyar közmondás, hogy „holló a hollónak nem vájja szemét!” Ráadásul a Bizottság – és annak elnöke – csupán az Európai Unió nevű nyerészkedő bűnszövetség a „magországok” kizárólagos érdekeit képviseli. Evégből pedig HAJLANDÓ LESZ FIZETNI IS! Miért is ne tenné? Hiszen vajdánk „AMÚGY” mindenben eleget tesz a „közösség” elvárásainak! Döbröginek nem kell mást ígérnie, minthogy ő bizony TOVÁBBRA IS betartja majd az elvárásokat. Ha pedig megszületik a „gentleman agreement” – jöhet a júdáspénz! Euróban! Aztán indulhat a pávatánc újabb kűrje!