Kreml: Ukrajna régióinak jövőjéről az ott élőknek kell dönteniük

Moszkva, Ankara, Brüsszel, 2022. május 19. csütörtök (MB)

Az orosz legfelső vezetés önrendelkezési jogot kíván biztosítani az Ukrajnát alkotó sokszínű népességnek. Azt akarja, hogy a különböző régiókban élők maguk döntsék el, hogyan és kivel akarnak tovább élni – jelentette a Magyar Békekör csütörtökön a Kreml közlése alapján.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szó szerint a következőket mondta: “Semmit sem lehet tenni az adott területeken lakók akarata nélkül, anélkül, hogy ne maguk döntenék el, hogyan és kivel akarnak tovább élni. Ukrajna régióinak jövője attól függ, hogy az ott lakók milyen jövőt akarnak maguknak”.

Az orosz ellenőrzés alatt álló régiókban most az a legfontosabb, hogy biztosítsák az alapvető létfeltételeket és a társadalmi biztonságot. Helyre kell állítani az áram és a vízellátást, és a szennyvízelvezető rendszert – fűzte hozzá Peszkov.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint hétfő óta 1730 azovista fegyveres adta meg magát a mariupoli Azovstal üzemben. A hadifoglyokat a Donyecki Népköztársaságban fekvő Jelenovkában helyezték el. Mindenki külön ágyban alhat, rendszeres, minőségi étkeztetésben és orvosi ellátásban részesülnek. Egy fogságba esett hadnagy katonaorvos kijelentette: „Nem számítottunk ilyen jó bánásmódra. Senki sem inzultál, senki sem személyeskedik. Segítséget nyújtottak bajtársaimnak. Biztosítottak arról, hogy minden súlyos sebesültet kihoztak. Remélem, további orvosi ellátásban részesítik őket”.

Putyin méltatta az ukrajnai különleges katonai műveletben részt vevő orosz muszlim katonákat. Elismerően nyilatkozott bátorságukról és önfeláldozásukról. Mint ismeretes, Mariupolt csecsen katonák szabadították fel a neonáci azovisták alól.

Nyolc orosz katona életét kioltó merénylet elkövetése miatt elfogató parancsot adtak ki az Azov dandár két parancsnoka, Szergej Velicsko és Konsztantin Nemicsev ellen.

Egy rosztovi bíróság előzetes letartóztatásba helyezte Denisz Murigát, a neonáci Ajdar dandár parancsnok-helyettesét. A jobboldali radikális nézeteiről ismert, oroszgyűlölő, az ukrán felsőbbrendűség hirdetője 2015. márciusban felrobbantott egy luhánszki hidat és megölte az őrszemeket. (Luhánszk szembefordult az amerikai segédlettel 2014-ben hatalomra került kijevi rezsimmel.) Murigát Oroszországban fogták el áprilisban, midőn menekültek közé keveredve próbálta menteni magát. Az orosz hatóságok az orosz büntető törvénykönyv 208. cikkének 2. bekezdése alapján emelnek vádat ellene „részvételért egy idegen állam milíciájában, amelyre az adott állam joga nem vonatkozik, olyan célból, amely ellentétes Oroszország érdekeivel”.

Még nem dőlt el, vajon török vétóba ütközik-e Finnország és Svédország NATO-csatlakozása. Erdogan török elnök csütörtökön azt mondta, hogy „jelenleg határozott” a két skandináv országgal szemben, mert – különösen Svédország – a terrorizmus központjává és melegágyává vált. Stoltenberg NATO-főtitkár viszont úgy vélekedett, hogy az ellentéteket gyorsan elsimítják, és a két állam a NATO tagjává fog válni. Mindenesetre a két tagjelölttel nem kezdődhettek el a csatlakozási tárgyalások, mert Ankara kifogással élt vele szemben.

Szerdán egy finn újságíró megkérdezte az orosz külügyminisztérium szóvivőjétől, milyen válasz várható Moszkva részéről a NATO kibővítésére. „Meglepetés lesz” – válaszolt neki Maria Zaharova. Előző nap Putyin annak a véleményének adott hangot, hogy Finnország és Svédország csatlakozása nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra nézve.

A CIA és az FBI orosz diplomatákat próbált átállítani Washingtonban. A nagykövetség diplomatáit arra akarták rábírni, hogy a Szövetségi Nyomozó Irodának vagy a Központi Hírszerző Ügynökségnek dolgozzanak. Fizikailag fenyegették meg őket, ha nem állnának kötélnek. Erről Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete számolt be.+++