Nemzetközi jogász a Fudan-ügyről: A kínai reakciókból jól látszik, milyen fontos ez a beruházás számukra
A Fudan Egyetem ellen tüntetett több ezer ember szombaton Budapesten. Kína részéről a kínai külügyminisztérium, a kínai nagykövetség, valamint a magyarországi kínaiak is reagáltak, sőt, a nemzetközi sajtó is felkapta az ügyet: többek között a CNN, a Deutsche Welle, a Bloomberg, a Reuters és az Euronews is beszámolt a hírről. Az ATV Start vendége, Lattmann Tamás nemzetközi jogász elemezte a kínai reakciókat.
Nagy hazai és nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki a szombati Fudan elleni tüntetés, Peking egyenesen úgy látja, Karácsony durván beavatkozott Kína belügyeibe. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a heves reakciók Kína részéről azt jelzik, számukra is igen jelentős ez a beruházás.
Nem titok, hogy Kína már hosszú évek óta egyfajta hídfőállásnak tekinti Magyarországot Európában, melyet több más megállapodás is jelez, elég akár csak a Budapest-Belgrád vasútvonalra gondolni. A szakemberek szerint pedig önmagában ezzel nem is volna baj, sőt a kínai kapcsolatot gazdasági szempontból sokan igencsak hasznosnak látják, megjegyezve, hogy sok más Európai ország is épít velük ilyesfajta együttműködést.
Az Unióban ugyanis már évek óta kérdés volt, hogy melyik ország tudná Kínát az EU-hoz bekapcsolni. Lattmann Tamás ennek kapcsán Csehország példájára emlékeztetett, amely először magára kívánta vállalni a lehetőséget, azonban jobban megvizsgálva inkább kihátrált a szerepből. A szakértő szerint azonban ennek nem feltétlenül ideológiai okai voltak. „Kínával kapcsolatban időről időre előkerül ez, ami a politikai kommunikációban értelmezhető, és jól is hangzik egyébként, hiszen a magát politikai jobboldalra pozicionáló Orbán-kormányt nagyon szépen lehet a kínai kommunista ideológiával pingelni” – fogalmazott.
„Nem gondolom, hogy a Fudan Egyetemnek itt kifejezetten az lenne majd a missziója, hogy a kommunista propagandát terjessze. Ha ezt csinálná, akkor nem tudná a nemzetközi tudományos életben azt a szerepet betölteni, amit jelenleg betölt” – jegyezte meg Lattmann Tamás, aki szerint ennek ellenére újra kellene gondolni az együttműködést.
Lattmann a problémát sokkal inkább gazdasági vonatkozásban látja: a finanszírozás tekintetében ez egyértelműen nem egy magyar érdekek szerint megvalósuló beruházás, annak ellenére, hogy lehetnek pozitív gazdasági hatásai – szögezi le.
„Rettenetes felelőtlenségnek tartom a magyar államadósságot, a magyarok eladósodottságát növelni egy ilyen projekt miatt, és ehhez hozzátehetjük a magyar ellenzék által egyébként jogosan fennen hangoztatott érvet, hogy mindezt a Diákváros terhére, több pénzből, mint amit a felsőoktatásra fordít az állam” – mondta. Ugyanakkor hozzátette, nem igaz, hogy majd több ezer fővel, a maga teljes súlyával fog megjelenni a Fudan Egyetem: a szakértő szerint lesz hatása a magyar felsőoktatásra, de nem fogja „agyonverni” azt.
A negatív hatást tehát nem ideológiai, sokkal inkább gazdasági szempontból látja a szakértő, jóllehet magát az irányvonalat nem tartja irreálisnak. „Sokkal inkább az a gond, hogy azok a pénzek, amik el lesznek költve kínai hitelből, Magyarországot eladósítva, utána milyen zsebekbe folynak majd” – jegyzi meg Lattmann, hozzátéve: a nemzetközileg terjeszkedő magánegyetemek beruházásai esetén a fogadó állam legfeljebb ilyen-olyan támogatásokat szokott nyújtani.
„Kicsit úgy képzelhetjük el, mintha az Audi arra adna hitelt, hogy Magyarországon Magyarország egy gyárat építsen számára” – magyarázta.
A szerződések módosítására egy esetleges jövő évi kormányváltás esetén a szakértő szerint egyébként van mód, jóllehet a magyar kormány nem foglalt bele módosítási lehetőségeket abba, a kínai félnek azonban mégis fűződik annyi érdeke a beruházáshoz, hogy rugalmasan álljon ezekhez.
(atv)
Bal-Rad komm: Bátran kimondhatjuk, hogy ez egy korrekt jogászi – politikai elemzés. De bátran csatlakozhatunk ugyanakkor Lattmann azon véleményéhez, hogy ő „…a problémát sokkal inkább gazdasági vonatkozásban látja: a finanszírozás tekintetében ez egyértelműen nem egy magyar érdekek szerint megvalósuló beruházás, annak ellenére, hogy lehetnek pozitív gazdasági hatásai…”
VÁRUNK TEHÁT – JOGGAL! – EGY GAZDASÁGIPOLITIKUSI SZAKMAI ELEMZÉSRE!
Már csak azért is, mert qrmányunk és hordánk vad pávatáncba kezdett Fudan – ügyileg is. Hiszen:
„Orbán délelőtt népszavazást ígért a Fudanról, délután a fideszesek átnyomtak két, a Fudant bebiztosító javaslatot
Minden ígéret ellenére a jövő héten már végszavazhatnak a Fudan Egyetemmel kapcsolatos két törvényjavaslatról, miután a kormánypárti többségű törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén támogatta az előterjesztéseket – írta meg a Népszava.
Ez azért is furcsa, mert Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtök délelőtti kormányinfón azt mondta: még nincs döntés a Fudan ügyében, lesz népszavazás (bár az nem derült ki, hogy mikor), és a kormány el fogja fogadni a népakaratot.
A lap szerint az eredeti javaslathoz csupán az LMP-s Demeter Márta bizottsági alelnök által csak „vörös farokként” emlegetett passzust toldották hozzá, miszerint a kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek a beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről. Tehát ahelyett, hogy a hétvégi tüntetés utáni szólamokhoz igazítva visszavonták volna a javaslatokat, törvénybe foglalnák a Fudan megvalósítását, az ingyenes állami vagyonjuttatást, a beruházás helyszínét és a működtető alapítványt. Burány Sándor, az MSZP politikusa és a DK-s Arató Gergely hiába kérte a két előterjesztés levételét az ülés napirendjéről.
A törvényekkel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítik a projektet, felhatalmazást adnak a kormánynak arra, hogy rendeletben jelölje ki az új kínai campus megvalósításához szükséges fejlesztési területet.
A Népszava hozzáteszi: a bizottság által elfogadott két törvényjavaslattal a fejlesztési terület legértékesebb Duna-parti telkeit és a Nagyvásárcsarnok felújításra kijelölt műemléképületét is átadják a még csak előkészítés előtt álló beruházásnak, méghozzá ingyen. A kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost pedig a korábbi tartalékterületekre tolják át. A jogszabályok jó előre rendelkeznek az egyetem fenntartójaként működő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, sőt már most gondoskodnak arról, hogy az alapító jogok gyakorlásával a majdani – mondjuk ellenzéki – kormány ne szólhasson bele.” – írja a legfrissebb fejleményekről a 24.hu.
-Gyaníthatóan – MINKET – nem az alapítói jogok gyakorlásának a lehetősége dob fel! Hanem a qrmány által a nyakunkba rakott hitel gondja aggaszt. A MIÉRT? -kérdése. Mert – szabadjon megjegyezni – qrmányunk sietsége ez ügyben MINTHA ARRA LENNE KIHEGYEZVE, hogy ezt az adósságot ha törik – ha szakad, BÁRMI ÁRON FÖLVEGYE! (A visszafizetés úgysem az ő gondjuk lesz! Az MINKET fog terhelni!)
JÓ LENNE MÁR VÉGRE TISZTÁN LÁTNI EBBEN A NEM ÉPPEN ÉLETSZERŰ TÉMÁBAN!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Június 10 én, – hosszú idő után először – Döbrögink sajtónyilvános szereplésre adta a fejét. A qrmányinfo című bohózatban lépett fel.
Vélhetőleg úgy gondolta, hogy az előző napi szja – visszatérítéses néphülyítő produkciója után a sajtó nyájas lesz majd iránta. Mi a dolgok megítélését az olvasókra bízzuk. Szerintünk kicsikét csalódott most a vezír.
Ma pedig már túl vagyunk ragályon (DIJADALMASAN!), és az erre a hétre ránk mért rádiós vajdaszeánszon is.
Döbrögi ennek során tudatta vélünk, hogy újabb nemmzetthy insultatió vár ránk. Erre azért van szükség, mert Ő azt szeretné, „ha ugyanabban a koordinátarendszerben mozogjon a vajdaságja, amikor a jövőről gondolkodik”.
A ragály után már nem ugyanaz lesz az európai és világgazdaság, mint előtte nolt! – közölte.
„Ráadásul fel kell készülni arra, hogy ez a járvány nem az egyetlen lesz a mi életünkben, lesznek még járványok. Én azoknak az álláspontját osztom, akik azt mondják, hogy a járványok és a népvándorlások korát éljük.”
Aki esetleg aggódott volna, hogy megváltozik a qrmánykommunikáció, azok megnyugtatásául közölte: inkább a ragály előttire fog hasonlítani. (Az izgalmi állapotot fenn kell tartani!)
„Elmegy a ragály kérdése, visszakerül a migráció kérdése az európai politika középpontjába. Migráncsok, migráncs hadak dorombolnak, dörömbölnek Európa szinte minden ajtaján. Tehát dörömbölnek a szárazföldi útvonalat lezáró ajtókon és dörömbölnek a tengeri útvonalat lezáró ajtókon is.”
A vajdaságban tegnap megesett ragálytörténések lényegét pedig már a qrmányvetítölde mai (2021 06. 11) ragálymatinéjának műsorából szemeztük. Eszerint tegnap Dbrögisztánban: „Folyamatosan zajlik az oltás, a beoltottak száma 5 324 996 fő, 4 157 681 fő már a második oltását is megkapta. 199 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 806 790 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 8 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 29 904 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 724 614 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 52 272 őre csökkent. 442 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 51-en vannak lélegeztetőgépen…”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A Fidesz azért szervezi ki a közvagyont, hogy egy esetleges választási vereség esetén komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen pénz felett rendelkezhessen – így gondolja a többség a Publicus szerint.
A magyarok 62 százaléka hallott róla, hogy a kormány alapítványokba szervezi ki a közvagyont – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből. A megkérdezettek többsége szerint ezzel a Fidesz–KDNP arra készül, hogy egy esetleges választási vereség után is komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen vagyon felett rendelkezhessen.
Mint arról a Népszava többször is beszámolt, második államot épít ki a kormány, amikor különféle tevékenységeket alapítványokba szervez ki. Egyetemek, kulturális intézmények, állami cégvagyon került vagyonkezelő alapítványokhoz, csak tavaly 217 milliárd forintnyi közpénzt, rengeteg ingatlant és cégrészvényt kaptak a Fidesz hátországához tartozó szervezetek, amelyek kuratóriumaiban kormánypárti politikusok és háttéremberek, kormányközeli művészek, üzletemberek, tudósok kaptak pozíciókat.
Erről az ellenzék szavazók 85 százaléka hallott, ezzel szemben tíz kormánypárti szimpatizánsból csak négyen, ami nem véletlen. A Fideszhez tartozó sajtó például arról hírt adott, hogy a vidéki egyetemek alapítványi fenntartásba kerülnek, ám azt már nem közölték, hogy a kormánypártiakkal telerakott kuratóriumok ettől kezdve saját hatáskörben dönthetnek a korábbi állami vagyonról. Az ellenzékiek közül a legtájékozottabbak a Momentum és a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai, bő kilenctizedük hallott a kiszervezett már több ezer milliárdos közvagyonról, míg legkevésbé a jobbikosok, akiknek így is 77 százaléka előtt ismert a kormány manővere.
Ennél is meglepőbb az: a teljes népesség háromnegyede, köztük a Fidesz–KDNP-sek 54 százaléka is helytelennek tartja, hogy a közpénz magánfenntartású alapítványokhoz vándoroljon. Az ellenzékieknek csak 9 százaléka szerint pozitív a döntés. A válaszadók 58 százaléka – és a fideszesek harmada – szerint a kormány azért szervezi ki az állami vagyont, hogy egy esetleges választási vereség után a Fidesz, s ne a hatalomra kerülő ellenzék rendelkezhessen felette. Sokatmondó, hogy még a Fidesz– KDNP legnagyobb bázisának számító kistelepüléseken élőknek is több mint fele így vélekedik. Valamivel kevesebben, 53 százalék – köztük 31 százaléknyi kormánypárti szavazó – véli úgy: a végső cél, hogy az így kiszervezett vagyont tetszőleges áron lehessen eladni Fidesz-közeli cégeknek. Csak 29 százalék hisz benne, hogy a kormány így védené a stratégiai állami vagyont, nehogy az külföldiek kezébe kerüljön. (Az állami vagyon kiszervezésének újabb részleteiről szombati számunk Visszhang mellékletében olvashatnak.)
(Népszava)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Az, hogy a többség mit gondol a SZERVEZKEDÉSRŐL – ELÍTÉLI! – az csupáncsak egy dolog. A lényeg az, hogy SENKI NEM TESZ ELLENE!
Mi magyarok már megszoktuk az ilyesmit! Országunkat a szemünk láttára lopták szét politikai banditacsapataink! TAPSOLTUNK NEKIK! VOKSOLTUNK RÁJUK!
VISSZAFIZETHETETLEN MÉRTÉKŰRE DUZZASZTOTTÁK A KÜLSŐ ÁLLAMADÓSSÁGOT! Csak legyintettünk!
Amikor a döbrögista horda lenyúlta a 3500 milliárdnyi MANYUP – pénzt, mindenki csak hallgatott!
Most MÁR CSAK A MARADÉKOT „SZERVEZIK KI”!
Kicsire meg mi nem adunk! Úgy vagyunk mi ezzel, hogy „ha már veszett a fejsze, vesszen a nyele is”!
Pedig hát a nyéllel is lehetne mit kezdeni, HA KÉZBE VENNÉNK! Igaz, akkor nem tudnánk tapsikolni! Mert mi imádunk tapsolni!
(idézet: A polgárháború a Szovjetunióban 1918-1922 – (Rövid történet)
FEJEZET
Frontok gyűrűjében
— —
Az intervenció előestéjén
A petrográdi és a moszkvai győzelem után a szocialista forradalom hihetetlen gyorsasággal terjedt Oroszország végtelen térségein. Mint hatalmas hullám, úgy söpörte el a kizsákmányolok hatalmát Revalban1, Mostani neve Tallin, Észtország fővárosa.* Ogyesszában, Arhangelszkban, Bakuban, Minszkben, Vlagyivosztokban és hazánk más vidékein. A szovjethatalom diadalmenetben vonult végig az országon. Az oroszországi munkásosztály — a szegényparasztsággal és a katonatömegekkel együtt — kérges kezébe ragadta a történelem kormánykerekét.
Az élet igazolta Lenin látnoki szavait:
„Mától fogva új szakasz kezdődik Oroszország történetében, és ennek a harmadik orosz forradalomnak végeredményben el kell vezetnie a szocializmus győzelméhez.”2Lenin Művei. 26. köt. 237. old.*
A hatalmát vesztett burzsoázia és földbirtokos osztály ellene szegült a forradalomnak. Azok a politikai pártok — a kadetok, az eszerek, a mensevikek, az anarchisták —, amelyek 1917 októbere előtt híven szolgálták a burzsoáziát, most sem lettek hűtlenek múltjukhoz. S kikre számíthattak a régi világ erői a szovjet rendszer megdöntésére irányuló kísérleteik során? A tisztikar és az értelmiség egy részére, a gyároscsemetékre, a földbirtokos- és kulákivadékokra, s minden rendű-rangú deklasszált népségre.
A néptömegek a kommunistákat követték. A szovjethatalom két történelmi jelentőségű dekrétuma — a földről és a békéről szóló dekrétum —, amelyet a II. szovjetkongresszus 1917. október 26-án elfogadott, a városi és a falusi dolgozók millióit állította a proletariátus és a párt mellé. A szovjet kormány dekrétumai az oroszországi néptömegeket nyugtalanító, legfájóbb kérdéseket oldotta meg. Ez az oka annak, hogy a nép elismerte a szovjethatalmat, és védelmére kelt.
A dolgozókat csak ott sikerült félrevezetni és az ellenforradalom pártjára állítani, ahol kevés volt az ipari munkás, és még nem mutatkozhatott meg a bolsevik szó mindennél erősebb igazsága, a kommunisták szervező hatása.
A kizsákmányolok ellenállását rendszerint rövid idő alatt elfojtották, összeomlott a kalandor Krasznov tábornoknak, valamint Kerenszkijnek, az Ideiglenes Kormány szökevény elnökének a lázadása. Meghiúsult Duhonyin ellenforradalmi összeesküvése a hadsereg főparancsnokságának főhadiszállásán. Kalegyin atamán, a doni kozákfalvakban szított fehérgárdista lázadást; miután kudarcot vallott, kétségbeesésében agyonlőtte magát. A Turgaj-sztyeppék mélyén pánikszerűen menekült Dutov atamán, a szovjethatalom ellen felkelő orenburgi kozák vezető réteg feje. A munkások, a dolgozó parasztok és kozákok, a forradalmi katonák osztagai elsöpörték a föld színéről a fehérgárdista salakot.
„Megkezdődött a polgárháború, és ebben a polgárháborúban a szovjethatalom ellenfeleinek erői, a dolgozó és kizsákmányolt tömegek ellenségeinek erői elenyészően csekélyeknek bizonyultak; a polgárháború a szovjethatalom szakadatlan diadalmenete volt, mert ellenségeinek, a kizsákmányolóknak, a földbirtokosoknak és a burzsoáziának, nem volt semmilyen, sem politikai, sem gazdasági támasza, és támadásuk meghiúsult”3Lenin Művei. 27. köt. 166—167. old.* — így jellemezte Lenin ezeket az eseményeket.
Az oroszországi proletariátus 1917 októberi győzelme és első lépései az új, szocialista társadalomhoz vezető úton óriási hatással voltak a nemzetközi munkásmozgalomra. Az Októberi Forradalom hatására számos tőkésországon a forradalmi megmozdulások hulláma vonult keresztül. Az anyaországok forradalmi mozgalmának növekedésével egyidejűleg megélénkült a nemzeti felszabadító harc a gyarmati és a függő országokban, amelyeknek népei elszántan szembefordultak imperialista elnyomóikkal.
A világ imperialistái élénk figyelemmel kísérték az Oroszországban kibontakozó harcot. Az októberi fordulatról szóló első hírek hallatára az imperialista nagyhatalmak kormányai nem hittek a szovjethatalom szilárdságában, és ellenségesen, gúnyos várakozással tekintettek a „bolsevik kísérlet” elé. Ezt a magatartást most annak az erőnek a lázas kutatása váltotta fel, amely képes lenne megszüntetni az „orosz frontáttörést”, és visszafelé fordítani az események menetét.
A szovjet állam megalakulásának első percétől kezdve az ellene folytatott harc kezdeményezője és legfőbb szervezője a legerősebb imperialista nagyhatalmi csoportosulás, az antant volt, élén az Egyesült Államokkal.
Az antant-imperialisták nem sokkal az Októberi Forradalom győzelme után kidolgozták az oroszországi fegyveres intervenció tervét. Ám az antant nem tudott annyi katonát bevetni, amennyi szükséges lett volna a szovjethatalom megdöntéséhez és az oroszországi forradalom teljes leveréséhez. Még folyt a világháború. Az imperialista hatalmak két, egymással halálos küzdelemben álló csoportra szakadtak szét: az antanthatalmakra és az osztrák—német blokkra. 1917 végéig Németország szilárdan megvetette lábát a Balti-tenger mentén. Az osztrák—német blokk csapatai nagy területeket szálltak meg Franciaországban, Belgiumban, Oroszországban, Romániában, Szerbiában, és hosszú időre harcképtelenné tették az olasz hadsereget. Törökország, Németország közel-keleti szövetségese csapatösszevonásokat hajtott végre az angolok ellen Mezopotámiában és Palesztinában. Ilyen körülmények között az antant nem gyengíthette meg Németország elleni frontját. Eleinte —1917 novemberétől 1918 márciusáig — az intervenció „rejtett” formában valósult meg.
Ilyen „rejtett” formában harcolt például az antant a szovjetország ellen azzal, hogy a szovjet kormány diplomáciai elszigetelésére törekedett. R. Lansing amerikai külügyminiszter Wilson elnök utasítására 1917 decemberében az alábbi táviratot intézte az Egyesült Államok külföldi diplomáciai képviselőihez: „… Ne tartsanak fenn hivatalos kapcsolatokat Oroszországnak azokkal a diplomáciai képviselőivel, akiket a bolsevik kormány nevezett ki, vagy akik elismerik ezt a kormányt.”4 Papers Relating to the Foreign Relations of the United States. (továbbiakban: FRUS) 1918. Russia. I. köt. Washington 1931. 317 old.*
A többi imperialista ország is azt a politikát követte, hogy kereken megtagadta a szovjethatalom elismerését. A petrográdi brit nagykövetség már 1917. november 29-én kijelentette, hogy Nagy-Britannia kormánya nem ismerheti el az új orosz kormányt. Ugyanakkor az angol burzsoá sajtó dühödt rágalomhadjáratot indított a szovjethatalom ellen, s mindenképpen azt akarta bebizonyítani, hogy a szovjethatalom nem lesz hosszú életű. „Akár sikerül a bolsevikoknak hatalmon maradni, akár nem — írta egy angol újság, a »Morning Post« 1917. november 9-én —, kétségtelen, hogy nyílt ellenségei az antanthatalmaknak … Éppen ezért nem tarthatunk fenn velük semmilyen kapcsolatot.”
Franciaország burzsoá körei is éles hangon tiltakoztak a szovjet kormány elismerése ellen. Clemenceau 1917 november végén Bertheld tábornoknak, az oroszországi francia katonai misszió főnökének táviratot küldött, amelyben azt írta, hogy Franciaország sohasem fogja elismerni kormányként a Népbiztosok Tanácsát. A francia burzsoá sajtó hatékony akciókat követelt a bolsevikokkal szemben. Így például a „Journal de Débat” 1917. november 10-én azt javasolta, hogy Oroszországon „radikális műtétet” hajtsanak végre. Az „Excelsior” folyóirat 1917. november 13-án azt követelte, hogy „tűzzel-vassal” pusztítani kell a bolsevikokat.5 Lásd R. D. Warth: The Allies and the Russian Revolution. Durham, 1954. 164. old.*
De az antant imperialistái nem elégedtek meg a szovjetország diplomáciai elszigetelésével, hanem elhatározták, hogy az éhség csontkezével fojtják meg a fiatal proletárállamot. Különösen tevékeny részt vett a szovjetköztársaság gazdasági blokádjának megvalósításában az Egyesült Államok. Jadson tábornok, az Egyesült Államok oroszországi katonai missziójának a vezetője már 1917. november 25-én az amerikai kormány nevében olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy az Amerikai Egyesült Államok mindaddig megtiltja az élelmiszer-szállítást Oroszországba, amíg nem alakul meg egy olyan kormány, amelyet „az Egyesült Államok elismerhet”. „Ha azonban a bolsevikok maradnak hatalmon — hangsúlyozta a nyilatkozat —, és tovább folytatják a Németországgal való békekötésre irányuló politikájukat, akkor nem oldjuk fel a jelenlegi szállítási tilalmat.”6 FRUS 1918. Russia, Washinton. I. köt. 266. old.*
1917 végén és 1918 elején az amerikai, az angol és a francia imperialisták a szovjet—német béketárgyalások meghiúsulásában reménykedtek. Ez esetben az „orosz kérdés” önmagától is megoldódott volna. A német hadigépezet eltiporja a szocialista forradalmat, az antant pedig három legyet üt egy csapásra: nincs többé szükség arra, hogy katonáit Oroszországba küldje, megbízhatóan elfojtják a forradalom tűzfészkét, s a keleti front bizonyos időre továbbra is leköti a német hadsereg jelentős részét.
Az antant uralkodó körei mindenáron meg akarták hiúsítani a szovjet kormány és Németország béketárgyalásait, s ellenőrzésük alá igyekeztek vonni az orosz hadsereget. Ebből a célból az antantnak az orosz főhadiszálláson tartózkodó katonai képviselői 1917 november végén a szovjet kormány háta mögött arra biztatták a főparancsnoki tisztségtől akkor már megfosztott Duhonyin tábornokot, hogy ne vegye figyelembe a szovjet kormány utasítását a béketárgyalások megkezdésére. „A szövetségesek — írta Warth amerikai burzsoá történész — akkor még azt hitték, hogy Duhonyin tábornok olyan erőt képvisel, amely képes szembeszállni a bolsevikok béketárgyalási terveivel.”7R. D. Warth: Id. mű. 176. old.*
De nem így történt. A szovjethatalom bátor küzdelmét az imperialista háborúból való kiválásért siker koronázta. A Németországgal megkötött breszt-litovszki béke szertefoszlatta az antant elképzeléseit, és megadta Szovjet-Oroszországnak a szükséges lélegzetvételt.
A francia, az angol, az amerikai és a japán imperialisták kezdettől fogva erősen szították a polgárháborút Oroszországban azzal, hogy minden lehető segítséget megadtak az ellenforradalmi politikai szervezeteknek és a fehérgárdista katonai alakulatoknak a szovjethatalom elleni fegyveres akciókhoz.
Különösen támogatták az imperialisták 1917 októberétől 1918 januárjáig Kalegyint. Lansing amerikai külügyminiszter 1917. december 10-én Wilson elnökhöz intézett levelében azt írta, hogy véleménye szerint a Kalegyin-lázadás „az egyetlen szervezett erő, amely képes arra, hogy végezzen a bolsevizmussal …”8 FRUS The Lansing Papers. 1914—1920 II. köt. Washington 1940. 343—344. old.*
Lansing javaslatára az amerikai kormány 1917. december 11-én elhatározta, hogy anyagi támogatásban részesíti Kalegyint. Lansing értesítette erről a Szövetséges Gazdasági Tanács amerikai képviselőjét, s azt javasolta neki, tájékoztassa az angol és a francia kormányköröket, hogy azok kezdjék meg Kalegyin támogatását; s egyúttal megígérte, hogy az Egyesült Államok megadja ehhez a szükséges pénzt.
Röviddel ezután Wilson elnök felszólítására az egyik New York-i bank úgy döntött, hogy az angolok és a franciák közvetítésével haladéktalanul 500 000 dollárt folyósít Kalegyinnek.
Az angol kormány azonnal több mint 20 millió font sterlinget folyósított a déli ellenforradalom szükségleteire. A francia kormány sem maradt el: közölte Alekszejev tábornokkal, aki Oroszország déli részén önkéntes és fehérgárdista sereget szervezett, hogy hajlandó 100 millió rubel kölcsönt juttatni neki. Az antant imperialistáinak tervei szerint ezen a pénzen 1918 elejéig egy 48 gyalogsági zászlóaljból és 21 tüzérségi ütegből álló fehérgárdista hadsereget kellett volna szervezni. Ugyanakkor az oroszországi francia katonai misszió főnöke, Nissel tábornok, Franciaországból több százezer dollárt kapott, hogy ellenforradalmi propagandát folytasson Kalegyin érdekében, akivel állandó kapcsolatot tartott.
Segítséget kapott a külföldi imperialistáktól Dutov is, csakúgy mint a földalatti ellenforradalmi mozgalom, amelyben volt cári tábornokokkal és csendőrökkel együtt vezérkedtek a „demokratikus” eszer és mensevik párt vezetői.
Mindannyian nagy hálálkodással fogadták a pénzt, a fegyvert, teljesítették az antant-ügynökök utasításait, világosan számot vetve azzal, milyen árat követelnek tőlük majd utólag az „önzetlen” szövetségesek a segítségért. A szenvedélyes monarchisták, az állami duma hívei és azok, akik az alkotmányozó gyűlés mellett törtek lándzsát, valamennyien szövetkeztek a szocialista forradalom ellen. Egyesítette őket az, hogy a szovjethatalom megdöntéséért hajlandók voltak lemondani a haza becsületéről és függetlenségéről. A népüktől elszakadt s vele szembefordult fehérgárdista főkolomposok és burzsoá pártvezérek bűnös alkuba bocsátkoztak a külföldi tőkésekkel, kiárusították nekik az ország kincseit, s egyre-másra biztatták őket a forradalmi néppel való véres leszámolásra.
1918 elején sorra vereség érte az ellenforradalmi lázadásokat, kudarcba fulladtak a szovjetellenes összeesküvések. Ez a körülmény megerősítette az antant kormányköreiben azt az elhatározást, hogy megkezdik a fegyveres intervenciót.
Az intervenció előkészítésének egyik legfontosabb mozzanata az 1917. december 22-én Párizsban megkötött angol—francia egyezmény volt. Ez nyíltan kimondta, hogy a szövetségesek kapcsolatot szándékoznak teremteni Ukrajnával, a kozák vidékekkel, Finnországgal, Szibériával, a Kaukázussal és egyéb „félautonóm” orosz területekkel, abból a célból, hogy kellő segítséget nyújtsanak az említett területek ellenforradalmi „kormányainak”. Ugyancsak hangsúlyozta a megállapodás, hogy „mindez a legnagyobb csendben történjék, hogy lehetőség szerint elkerüljük a bolsevikok elleni háború előkészítésének vádját”9. FRUS 1918. Russia. I. köt. 330—331 old.*
Másnap az angol és a francia kormány egy másik titkos egyezményt kötött az Oroszország európai részén létrejövő „befolyási övezetek” felosztásáról és „a szövetséges csapatok eljövendő hadműveleti körzeteiről”. Ezt az egyezményt a szövetséges országok gazdasági érdekeire alapozták.
Az angol „övezetet” a Kaukázus, a Don-vidék, a Kubany, a franciát pedig Ukrajna, Besszarábia és a Krím alkotta. Valójában ez nemcsak a katonai beavatkozás terve volt, hanem a még ki nem vívott hódításokon való osztozkodás is.
Az antant későbbi szovjetellenes katonai intervenciójának terve az 1917. december 22-én és 23-án megkötött párizsi egyezményeken alapult. „A szövetségeseknek az intervenció során végrehajtott hadműveletei az 1917 végén kidolgozott tervhez igazodtak”10R. D. Warth: Id. mű. 190 old.* — írja Warth, fent idézett amerikai burzsoá történész.
Az Egyesült Államok hivatalosan nem vett részt a párizsi tárgyalásokon, azonban az egyezmények az ő tudtával és beleegyezésével jöttek létre. Csak az ő részvételével valósulhatott meg az intervenció, minthogy Amerika az első világháború végére a szövetséges hatalmak legfőbb hitelezője lett.
Az Egyesült Államok kormánya kezdettől fogva vállalta a szovjetellenes intervenció finanszírozását. Az Egyesült Államoknak az az elhatározása, hogy Anglia és Franciaország közvetítésével pénzt juttat az orosz ellenforradalomnak (főképpen Kalegyinnek), alapja lett az oroszországi „befolyási övezetek” felosztásáról szóló párizsi megállapodásnak.
A párizsi egyezmény, amelynek több pontja még nem került nyilvánosságra, abból indult ki, hogy az Egyesült Államok az intervencióban való részvételével ellenőrzési jogot nyer Szibéria és a Távol-Kelet kiterjedt részei felett. „Az amerikai megfigyelők előtt nem volt kétséges — ismeri be White amerikai történész —, hogy Franciaország és Nagy-Britannia olyan övezetnek tekintette Oroszország távol-keleti részét, amelyre vonatkozóan Japánnak és az Egyesült Államoknak — ottani érdekeikből kiindulva — megegyezésre kell jutniuk … Az is nyilvánvaló volt, hogy a transzszibériai vasút ellenőrzését átengedték az Egyesült Államoknak.”11J. A. White: The Siberian Intervention. Princeton 1950. 215— 216 old.*
Az antanthatalmak tehát már 1917 végén lényegében felosztották egymás között az eljövendő intervencióban rájuk háruló kötelezettségeket. Oroszország volt szövetségesei elhatározták, hogy a breszt-litovszki szovjet—német békeszerződés megkötését használják fel ürügyül a nyílt hadműveletekre.
március 15-én az antantországok miniszterelnökei és külügyminiszterei konferenciát tartottak Londonban. A szövetségesek elhatározták, hogy nem ismerik el a breszt-litovszki szerződést, és haladéktalanul megkezdik a szovjet területre való behatolást.
Megtörtént az, amiről Lenin a békéről tartott beszámolójában, a II. szovjetkongresszuson beszélt:
„A kormányok és a burzsoázia minden erejüket latba fogják vetni, hogy egyesüljenek és vérbe fojtsák a munkás- és parasztforradalmat.”12Lenin Művei. 26. köt. 251. old.*
A szovjetország megtámadásával a nemzetközi imperializmus újabb szégyenteljes lapot nyitott véres történetében.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az Orosz Föderáció elnöke, Vlagyimir Putyin nem tartja üres fecsegésnek az Ukrajna NATO – ba történő felvételének lehetőségéről folytatott tárgyalásokat. Az orosz államfő egyértelművé tette, hogy Oroszország számára ez egy vörös vonal.
Az orosz elnök egy nagy interjúban érintette Ukrajna csatlakozását az Észak – atlanti Szövetséghez. A műsort az Oroszország-24 tévécsatorna sugározta.
„Képzelje el, hogy Ukrajna a NATO tagjává válik… Egy rakéta repülési ideje Harkovból vagy Dnyepropetrovszkból Moszkvába 7 – 10 percre csökken. Ez nekünk vörös vonal vagy sem?” – tette fel a retorikai kérdést Putyin.
Hozzátette, hogy egy ilyen kilátást nagyon komolyan kell venni.
„Nem osztom azok véleményét, akik ezen nevetnek. Talán Kijev csak idő előtt jelentette be ezt. Semmi garancia arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO – hoz”- mondta az orosz elnök.
Donbassz témával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a minszki megállapodásban Kijev azt IS vállalta, hogy közvetlen párbeszédet kezd a népköztársaságok képviselőivel.
Ám ezt a vállalást nemhog nem teljesítik, hanem helyette gyilkolnak! Mi több: meggyilkolták Alekszandr Zaharcsenkot, a DNR elnökét.
A DONBASSZI FRONTOK HELYZETE PEDIG…- VISZONYLAG NYUGODT! MOST MÉG! (Június 16 – ig biztosan ki is tart ez az állapot.)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A napokban az alábbi kérdést intéztük Gyurcsány Ferenchez a „deviza” hitelekkel kapcsolatban:
„ – A hazai “devizakárosultak” és (így potenciális szavazó) kíváncsi arra, hogy személy szerint Önnek és pártjának van-e üzenete a „deviza” csapdában vergődő tömegek számára?
– Amennyiben bal oldali kormány kerülne hatalomra, várhatóak-e pozitív változások az ügyükben
– Terveznek-e radikális lépéseket tenni a „deviza” csapdában vergődő családok megmentése érdekében?”
2021. 06. 04-én,16.00-ig (cikkünk közzétételéig) Gyurcsány úrtól és az általa vezetett Demokratikus Koalíciótól nem érkezett válasz. Viszont sok olvasónk kérte, hogy a fenti kérdést tegyük fel a többi parlamenti párnak és azok vezetőinek is.
Hát, legyen! Most eleget tettünk a kérésnek és azonos tartalommal eljuttattuk az ellenzéki pártoknak és frakcióvezetőiknek is.
Nagyon kíváncsiak vagyunk a beérkező válaszokra, és ígérjük, hogy amint megérkeznek – (ha egyáltalán válaszolnak a parlamenti pártok), akkor azokat igyekszünk minél előbb megosztani veletek.
Az alábbi frakcióknak és frakcióvezetőknek juttattuk el a kérdéseket:
Jobbik Jobbik MSZP Magyar Szocialista Párt DK Demokratikus Koalíció (ők már korábban megkapták) LMP Lehet Más a Politika Párbeszéd Párbeszéd Magyarországért Párt
És most jön azoknak a válasz, akik „AZORBÁNVIKTORNAKMIÉRTNEMIRTÁL” típusú kérdést kommentelnék a cikk alá:
A Fidesznek és „koalíciós partnerének” a KDNP-nek kormányon, több mint tíz éve volt rá, ráadásul túlnyomó részt kétharmaddal, hogy a „devizakárosultak” érdekében érvényesítse akaratát. Nekünk pedig több mint tíz évünk volt arra, hogy a FIDESZ-KDNP devizahitelesekért végzett „jótetteit” megtapasztaljuk.
Értelemszerűen ezek után már felesleges kérdéseket nem teszünk fel nekik. Pontosan látjuk, hogy a kétharmaddal mennyit tudtak, (vagy akartak) megtenni emberek milliói érdekében.
Minden károsult döntse el maga, hogy számára és családja számára a Fidesz devizahitelesekért tett intézkedései elégségesek, és tisztességesek-e. Illetve, hogy a Fidesz választási ígéretei megfelelnek-e annak, ami a valóságban történt… (civilkontroll.com)
Mai (2021 06. 10.) ragálymatinéjának műsorán a qrmányvetítölde azt a produkciót nyomatja, hogy június 9 – én éjfélig Döbrögisztánban: „Folyamatosan zajlik az oltás, a beoltottak száma 5 311 475 fő, 4 112 876 fő már a második oltását is megkapta. 206 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 806 591 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 7 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 29 896 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 722 296 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 54 399 főre csökkent. 481 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 57-en vannak lélegeztetőgépen. Az oltásoknak és a védelmi intézkedéseknek köszönhetően letörtük a járvány harmadik hullámát…”
Hanem a lényege a mai qrmányzati ragálymatinénak még csak most következik:
„Szijjártó Péter: Magyarország adta a legsikeresebb választ a világjárványra!
Egészségügyi és gazdasági szempontból is Magyarország adta a legsikeresebb választ a világjárványra, aminek köszönhetően most megkezdődik a magyar gazdaság újraindítása – közölte Szijjártó Péter az Agrosprint Zrt. beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten…”
-Biz’ Isten ilyet mondott! Aki nem hiszi, az itt az mfor.hu – n elolvashatja a teljes hülyeséget!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Egyetlen év alatt 185 milliárddal nőtt Mészáros Lőrinc vagyona
Mészáros Lőrinc így a 100 leggazdagabb magyart összesítő lista élére került. Mutatjuk azt is, kik kerültek a top 10-be.
185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának – írja a 24.hu.
A 2020-as eredményekből a magyar vállalkozók vagyonosodását 20 éve vizsgáló Szakonyi Péter és csapata ír a 100 leggazdagabbat listázó kiadványban.
A top 10 szereplői az előző évhez képest nem változtak, csak a sorrend borult fel helyenként.
A top 10 leggazdagabb magyar rangsora és becsült vagyona:
• Mészáros Lőrinc 455 milliárd
• Csányi Sándor 420 milliárd
• Gattyán György 305 milliárd
• Felcsuti Zsolt 246 milliárd
• Veres Tibor 230 milliárd
• Bige László 201 milliárd
• Széles Gábor 181 milliárd
• Szíjj László 177 milliárd
• Jellinek Dániel 170 milliárd
• Kasza Lajos 121 milliárd forint.
A tíz leggazdagabb magyar vagyona 669 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, összesen pedig 2506 milliárd forintjuk van, ami csaknem a fele a 100 leggazdagabb magyar összvagyonának.
A 100-as listán szerepel még például Tiborcz István, Orbán Viktor veje is, aki ingatlanbefektetéseivel egy év alatt 3,2 milliárddal növelte a vagyonát, a 39 milliárd forint a 37. helyre volt elég. Hernádi Zsolt Mol-vezér pedig jelenleg 27,5 milliárdnál tart.
De a listán vannak új nevek is, például Gál Miklós, aki az MKB Bankból, Takarékbankból és Budapest Bankból most alakuló Magyar Bankholding Zrt. résztulajdonosa, vagyonát 41,5 milliárd forintra becsülik. Ezzel a 32. helyig jutott. Ott van még a listán az építőiparban utazó Balázs Attila is, aki 27 milliárdos becsült vagyonával az 57. helyig jutott. Hozzá köthető a Bayer Construct, amely olyan hatalmas állami beruházásokban vett már részt, mint a Puskás Stadion építése, és benne volt a balatonfűzfői lőporgyár kivitelezésében is.
Tizenegy politikai elemző hangsúlyozottan szubjektív véleménye szerint évente felállítják a legbefolyásosabbak listáját is.
Eszerint a legbefolyásosabbak tízes listája:
• Orbán Viktor
• Csányi Sándor
• Mészáros Lőrinc
• Pintér Sándor
• Rogán Antal
• Szijjártó Péter
• Matolcsy György
• Garancsi István
• Varga Mihály
• Kubatov Gábor.
Az első ötvenbe az ellenzéki oldalról hárman jutottak be: Karácsony Gergely főpolgármester a 22., Gyurcsány Ferenc DK-elnök a 27., a DK miniszterelnök-jelöltje Dobrev Klára pedig a 34. helyen áll. (szmo)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt…” – a Jó Pénztáros Lőrinc Koma vagyona! Az pedig Drága Felejim több mint napi félmilliárdos növekmény! Óránként több mint húsz millió forint!
Hiába no! A tudás meg a tehetség…! Ráadásul megszabadult nagy nyűgétől, a Betti sárkánytól.
AZ IDEI ÉVE MÉG JOBB LESZ A JÓ LŐRINCNEK! RÁTALÁLT ANDIKÁRA!
Ha valaki ezeket meg merte volna jósolni a Jó Lőrincnek a „G” – nap előtt, azt ő sk. verte volna fejbe a csőfogóval.
Márki-Zay Péter megválasztása esetén kijelentené, hogy Polt Péter másnaptól nem főügyész
Karácsony Gergelyt tartja saját magán kívül Orbán Viktor legesélyesebb kihívójának. Erről Márki-Zay Péter polgármester beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Márki-Zay Péter nem árulta el, hogy parlamentbe jutása esetén melyik frakcióba ülne be, és kifogásolta, hogy az ellenzéki együttműködés pártjai arra kényszerítik a választáson induló civileket, hogy valljanak színt ebben a kérdésben.
Márki-Zay kifogásolta, hogy bizonyos körzetekben az esélyesebb jelöltet léptették vissza a kevésbé esélyesekkel szemben, valamint továbbra sem tetszik neki az egyforduló előválasztás. Szerinte az előválasztás csökkentette volna az ellenzéki együttműködés természetellenességét, de az egyfordulós rendszer és a visszalépések ennek lehetőségét visszaszorítják.
A Jobbik-DK együttműködéssel kapcsolatban Márki-Zay Péter megerősítette azt a véleményét, amely szerint ez gyengíti Karácsony Gergely pozícióját.
Márki-Zay Péter szerint a választást nem az ország fideszes egyharmada és nem az ellenzéki egyharmada dönti majd el, hanem a 30 százaléknyi bizonytalan szavazó, akik ha nem hiteles ellenzéki jelöltre kellene szavaznia (név szerint Tóth Csabát említette), nem biztos, hogy elmegy választani.
Márki-Zay Péter azt mondta, egyedül Momentumnak hiszi el, hogy el akarja számoltatni a Fideszt. Hozzátette: ha ő lesz a miniszterelnökjelölt, semmisnek fogja tekinteni Polt Péter vagy a Médiatanács kinevezését. Arra a kérdésre, hogy ha miniszterelnökké választanák, kijelentené-e, hogy holnaptól nem Polt Péter a legfőbb ügyész, Márki-Zay Péter azt mondta, hogy „így van”.
Nem fogadhatjuk el azt a pártállamot, amit a Fidesz alkotmányellenesen felépített – tette hozzá a polgármester-miniszterelnökjelölt.
(atv)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…a választást nem az ország fideszes egyharmada és nem az ellenzéki egyharmada dönti majd el, hanem a 30 százaléknyi bizonytalan szavazó…”
-MÁRPEDIG A JELEK ARRA UTALNAK, HOGY A DÖNTŐ HARMAD TÁMOGATÁSÁNAK MEGSZERZÉSÉÉRT AZ ÁLELLENZÉK SEM TESZ SEMMIT!
Éppen ezért aztán Polt Péternek nem kell izgulnia az állása miatt!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
