Devizahitel: döntött az Európai Bíróság az árfolyamrésről

Az uniós joggal összeegyeztethetőnek tűnik az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását azon indokkal, hogy árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz – írta az Európai Unió Bírósága legutóbbi ítéletéről, amelyet egy az OTP-csoporthoz tartozó magyar bank ellen indítottak. Az ítélet értelmében nem az árfolyamrésre vonatkozó passzust kell a bíróságoknak vizsgálniuk, hanem az egész szerződést.

Fontos ítéletet hozott a héten az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben. A döntés előzménye, hogy egy fogyasztó 2007-ben az OTP-csoporthoz tartozó magyar bankokkal devizában nyilvántartott kölcsönszerződéseket kötött. Az e szerződésekkel kapcsolatos jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mivel tisztességtelenek voltak azok a kikötések, amelyek szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a kérdéses deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a kérdéses deviza eladási árfolyamát tükrözte.

A magyar kormány az ehhez hasonló helyzeteket azzal igyekezett orvosolni, hogy jogszabályt hozott, hogy a fentiekhez hasonló tisztességtelen kikötéseket olyan nemzeti rendelkezéssel váltotta fel, amely a Magyar Nemzeti Bank által a kérdéses pénznemre megállapított hivatalos árfolyamra hivatkozik mind a folyósítás, mind a törlesztés tekintetében. A Győri Ítélőtábla amiatt fordult az uniós testülethez, mert álláspontja szerint a magyar jog nem teszi lehetővé számára, hogy a szóban forgó tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a fenti szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára, mivel így nem érintené a szóban forgó kölcsönökben rejlő árfolyamkockázat.

A Győri Ítélőtáblának kétségei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a magyar jogalkotó által a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötései kiküszöbölésére elfogadott megoldás összeegyeztethető-e a tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel, és ehhez kapcsolódóan kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé. Mostani ítéletében a Bíróság rámutat arra, hogy a magyar jogalkotó által elfogadott megoldás megfelel az említett irányelv által követett célkitűzésnek, amely a felek közötti egyensúly helyreállítása a szerződés egésze  érvényességének fenntartása mellett, nem pedig az, hogy valamennyi olyan szerződés érvénytelenségét megállapítsa, amely a teljesítést befolyásoló, tisztességtelen feltételeket – például árfolyamrésre vonatkozó kikötéseket – tartalmaz. Viszont a magyar jogszabály azt sem zárja ki, hogy a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kérelemnek az árfolyamrésre vonatkozó kikötése tisztességtelen lenne, mivel az nem kötelező a fogyasztóra nézve.

Így egy ilyen kikötés tisztességtelen voltának megállapítása lehetővé kell, hogy tegye azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne, különösen a tisztességtelen kikötés alapján az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli – a fogyasztó kárára való – gazdagodásának visszatérítéséhez való jogosultság megállapításával. Az EUB szerint a magyar bíróságok feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben alkalmazandó jogszabályok csakugyan lehetővé teszik-e a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását. Azt is jelezte az uniós fórum, hogy a szóban forgó kölcsönszerződés teljes érvénytelensége nem mondható ki csak ezen passzus alapján.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem teszi lehetővé, hogy az eljáró bíróság kizárólag arra hivatkozzon, hogy a kérdéses szerződés egésze érvénytelenségének megállapítása a fogyasztó számára előnyös lehet. Egy konkrét esetben főszabály szerint a nemzeti jog által előírt szempontokra tekintettel kell megvizsgálni azon szerződés fennmaradásának lehetőségét, amelynek egyes kikötéseit érvénytelenné nyilvánították.

Tehát az EUB azt mondta most ki, hogy a szerződés egyik szerződő felének helyzete nem tekinthető a nemzeti jogban a szerződés jövőbeli sorsát meghatározó döntő szempontnak. Következésképpen az érintett fogyasztó által kifejezett szándék nem élvezhet elsőbbséget azon kérdés nemzeti bíróság általi megítélésénél, hogy a magyar jogszabályok lehetővé teszik-e a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását, továbbá azt, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel összeegyeztethetőnek kell tekinteni a magyar jogszabályt az árfolyamrésre vonatkozóan.

Az EUB anyagát az ítéletről és az ügyről idekattintva olvashatja el.                     (napi.hu)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogasd  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…Mostani ítéletében a Bíróság rámutat arra, hogy a magyar jogalkotó által elfogadott megoldás megfelel az említett irányelv által követett célkitűzésnek…”

-OSZT’ JÓNAPOT!

Ha pedig ez a helyzet, lehet fizetni! Meg házat, lakást, autót bukni! Lehet menni a híd alá héderelni!