Egy meglepő, ám teljesíthető olvasói kérés érkezett a balrad.ru villanypostájára.
Olvasónk KERESI A SZÜLŐAPJÁT!
Amit tud róla:
A neve: SZABÓ SÁNDOR
Született: 1930 január 24. Szombathely.
Anyja neve: BUDAI MÁRIA
…Ennyi! Nem sok, de…- kiindulási alapnak talán elegendő!
A balrad.ru arra kéri olvasóit, hogy SEGÍTSENEK EGY SZÜLŐ megtalálásában. Kérjük, hogy ezt a cikket osszák meg minél többen a Facebookon és egyéb közösségi médiafelületeken!
Ha pedig bárkinek érdemi információ kerül a birtokába, kérjük jelezze a balrad.ru e- mai címére: balrad13@gmail.com
Munkahelyei arányában a magyar Audi négyszer annyi állami támogatást kap, mint a német
Összesen 6,4 millió euró direkt állami támogatást kapott az Audi autógyártó cég négy EU-tagállamtól a 2016-2019-es időszakban – derül ki a G7 összesítéséből. A portál azt is vizsgálta, hogy az adott országban teremtett munkahelyek arányában hogyan hasonlíthatók össze ezek az összegek.
A gazdasági portál elöljáróban leszögezi, az Audi 2019-es árbevétele akkora volt, mint a féléves magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP) – 19,5 ezer milliárd forint -, és ekkora árbevétel mellett 8 százalékos adózás előtti profitot realizált, így feltehetően nincsen szüksége az eredményes működéshez ezekre az állami támogatásokra.
A vizsgált időszakban, abszolút értékben a német Audi kapott a legtöbb támogatást 2,7 millió euró értékben. A második legnagyobb kedvezményezett a magyar leányvállalat a maga 2,3 millió euró támogatásával. A belga állam 1,3 millió, míg az olasz 200 ezer euróval támogatta a multi ottani leányvállalatait.
A G7 azt is hangsúlyozza, csak a 200 ezer euró (70 millió forint) fölötti állami támogatásokra kell uniós jóváhagyást kérniük a tagállamoknak, így a brüsszeli adatbázisban, amelyből a fenti összesítés készült, nem tartalmazza a kisebb összegeket, márpedig az Audi ezekből is kapott rendesen: az elmúlt 10 évben nagyjából az összes támogatás eléri a 33,5 milliárd forintot.
Az abszolút értékek mellett sokkal beszédesebb szám, hogy ha az alkalmazottaik számára vetítjük rá az állami támogatások mennyiségét. Ebből a szempontból a belga Audi magasan vezeti a ranglétrát, egy brüsszeli munkavállalóra 10-szer több állami támogatás jut, mint egy németre.
A magyar leányvállalat négyszer több állami támogatást kap dolgozónként, mint a német.
Mindezt úgy, hogy a német és a belga cég munkavállalói ötször többet keresnek, mint a magyar Audi-dolgozók.
Ha még mindez nem lenne elég, az Audi Hungária pénzügyi beszámolóiból az is látszik, hogy az elmúlt tíz évben a cégnek nem lett volna szüksége ezekre a támogatásokra, hiszen az összesen nagyjából 1500 milliárd forintnyi osztalékot termelt, ennek csupán 2 százalékát teszik ki a magyar adófizetőktől kapott pénzek. Márpedig ezt a jelentős összegű osztalékot bármikor vissza lehetett volna fektetni további bővítésekre, nem kell hozzá állami segítő kéz.
Ez a megtermelt pluszérték azonban inkább kiáramlott az országból, vissza a német anyavállalathoz. Az uniós szabályoknak köszönhetően ezen összeg után még az osztalékadót sem itt, hanem Németországban kellett utána kifizetni. A magyar kormány adókedvezményeinek köszönhetően a cég társasági adót is alig fizet, így gyakorlatilag a magyar államkassza sok tekintetben mínuszban jön ki ez egészből.
Ez jól mutatja, miért is teljesen téves a magyar társadalom gazdagodása szempontjából az a gazdaságpolitika, amelyet a Fidesz 2010 óta folytat.
Arról már milliószor írtunk itt a Mércén, hogy milyen központi részét képezi a Fidesz gazdaságpolitikájának a különböző hazai és külföldi nagyvállalatok adóforintokból történő megtámogatása. Ez már alapból problematikus, hiszen legtöbbször a munkahelyteremtés indoklással futó támogatások gyakran abszurditásba hajló hatékonytalanságról tesznek tanúbizonyságot.
Munkahelyteremtés ide vagy oda, a valóság az, hogy ezek az állami támogatások valójában csak a kedvezményezett vállalkozásoknak jók, hiszen ebből az ingyenpénzből növelni tudják profitjaikat.
Ezek a gigantikus összegek részét képezik annak a folyamatnak, amely révén a kormány tudatos intézkedésekkel ún. perverz újraelosztást hajt végre, vagyis a szegényebbek felől a gazdagabbak irányába téríti el a közösség által megtermelt javakat.
Miközben ugyanis az érem egyik oldalán azt látjuk, hogy a megelőző kormányokhoz képest 2010 óta jelentősen több állami támogatás jut a nagyvállalatoknak, adóparadicsomi szintre csökken a nagyvállalatok társasági adóterhe, a másik oldalon a szociális védőháló és közösségi infrastruktúrák lebontását látjuk.
Tehát ahelyett, hogy a kormány a nagy cégektől szedne be több pénzt adók formájában, és azt a nehezebb helyzetben lévők megsegítésére, illetve a mindenki számára hozzáférhető minőségi egészségügybe, oktatásba, stb. fektetné, épp a fordítottját teszi. Csökkenti a nagyvállalatoktól beszedett pénzt, a többiek adójából pedig még ad is nekik, eközben pedig az oktatás és az egészségügy lejtmenetben, a szociális juttatások pedig szinte már nem is léteznek.
Ehhez hozzáadhatjuk azt a tényt is, hogy az elmúlt évek munkajogi átalakításai (sztrájktörvény, rabszolgatörvény, stb.) tovább gyengítették a dolgozók érdekérvényesítési képességét, emiatt pedig tovább nőttek a cégek kizsákmányoló lehetőségei. (mérce)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…ahelyett, hogy a kormány a nagy cégektől szedne be több pénzt adók formájában…” – inkább a kicsikből kipréselt milliárdokkal tömi AZ ÖSSZESZERELDÉKET! Akik boldogan foglalkoztatják az ITTENI biorobotokat az OTTHONI bér töredékéért. A gyarmati IB. pedig ezeket a biorobotokat sarcolja vég nélkül. Ez a „magyar gazdaság” lényege! Ami már rég nem a sokat és fennen hangoztatott szociális piacgazdaság, hanem CSAK SIMÁN „A MUNKAALAPÚ”!
Mert a Sárgapólósok aktív tagjai számára teljesen egyértelmű, hogy amikor csak tehetik, akkor kinyilvánítják a véleményüket.
Nem kell őket hívni. Nem kell szervezkedni. Nincs szükségük tömegre. Ez a maga természetességével megtörténik.
Hiszen egy diktatúrában mi más lenne a természetese és normális, mint hogy a diktatúrát ellenzők minden támadás ellenére látványosan elmondják a véleményüket és erre biztatnak másokat is.
TE mikor kezdesz hozzá, valóban cselekedni?
Ha megoldást akarsz, legyél kiskakas, aki minden nap berepül az ablakukba, és követeli, hogy adják vissza, amit elvettek!
NeFizess! Pörölj! Tiltakozz!
HA neked sem tetszik az orbáni önkény és a kifosztás, tegyél ellene!
Mutassuk meg az imf-eknek (idomított majom fideszeseknek) és idomárjaiknak a bankároknak, hogy a végső szót nem ők, hanem az emberek mondják ki!
Cselekedj! Legyél győztes! Állj a bátrak közé!
HAjrá!
PL
! O1G !
Sárgapólósok büntetései, eljárási költségei.
2018-ban eddig – leginkább a birtokvédelmi perekből adódóan – további 2 000 000 Ft-tal nőttek az eljárási költségeink.
Így az összes terhelésünk – büntetések, eljárási költségek – elérte az 5 000 000 Ft-ot.
Eddig a gyűjtésekből ennek töredéke, kicsit több mint 500 000 Ft jött össze.
És természetesen vannak a működési költségek is.
Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az akcióink videóit általában 1000 – 20 000 ember nézi meg. Néhányat többen.
Ha minden videónk után a nézők fejenként csak 10 – 100 Ft-tal járulnának hozzá a költségeinkhez, akkor sokkal könnyebben tudnánk a hatalomnak nem tetsző tetteket végrehajtani.
Ha segíteni akarsz, akkor minden megnézett videó, vagy minden neked tetsző bejegyzés után utalj, vagy küldj egy százast. Vagy amennyit tudsz.
Fontos, hogy biztass erre másokat is.
A támogatást természetesen készpénzben is odaadhatod valamelyik Sárgapólósnak.
B3 Takarékszövetkezet 73604095-10211768-00000000
Név: Golcs Roland, vagy Sárgapólós büntetésszámla
Megjegyzés: Büntetés hozzájárulás
Külföldről erre a számra tudsz utalni: IBAN szám: HU11 7360 4095 1021 1768 0000 0000
Ezt követően a legtöbb bejegyzésünkbe és videóleírásba beletesszük a fentieket. Hátha egyre többen kapnak kedvet az ellenállás támogatásához.
Csodát tett két európai ország: de miért úszták meg ilyen olcsón a koronavírus-válságot?
Litvánia és Finnország lényegesen kisebb GDP-visszaesést szenvedett el, mint az EU átlaga. Az elemzők szerint ennek egyik oka a járvány gyors visszaszorítása a szigorú intézkedésekkel, hiszen így a gazdasági aktivitás hamarabb normalizálódhatott. Ha csak a járványügyi intézkedések sikere lenne az alacsonyabb visszaesés oka, akkor a mi régiónknak is alacsonyabb visszaesést kellett volna elszenvednie, de nem így történt. A magyarázat a gazdaság szerkezetében, azon belül is főleg a feldolgozóipar összetételében keresendő.
Ha vetünk egy pillantást az első féléves európai GDP-adatokra, a meredek visszaesések között szemet üthet két ország, ahol a kontinens átlagához képest sokkal alacsonyabb volt a gazdasági visszaesés. Finnországban a visszaesés 5,1%-os volt az első félévben, Litvániában 5,4%. Az Unió átlaga -14,9% volt.
A litván és a finn visszaesés természetesen így is jelentős, de látva a legsúlyosabban érintett országokat (például Spanyolországot, ahol a kibocsátás majdnem negyede elveszett fél év alatt) felvetődik a kérdés, hogy mit csináltak máshogy a litvánok és finnek, hogy el tudták kerülni a meredek zuhanást abban a két félévben, amikor a járvány a legnagyobb pánikot okozta a gazdaságban?
A korlátozó intézkedéseknek is nagy szerepe volt – de nem úgy, ahogy gondoljuk
A fenti ábrán látszik, hogy Svédországban is alacsony volt a visszaesés, Spanyolországban és Olaszországban pedig nagy, így akár arra a téves következtetésre is juthatnánk, hogy a korlátozások szigorúsága arányban van a gazdasági visszaeséssel. Már a svéd példa kapcsán is leírtuk, hogy ez csak kis részben tűnik igaznak, a litván és finn példát látva pedig még kevésbé van így. A finneknél még akár találhatnánk is összefüggést, mert európai összevetésben ők a kevésbé szigorú országok közé tartoztak. Csakhogy a járvány tetőpontján még így is szigorúbbak voltak a svédeknél, a gazdasági visszaesésük mégis sokkal kisebb. Litvánia pedig európai szinten is a legszigorúbb országok között volt, a tetőzéskor az olasz helyzethez hasonló erejű korlátozások voltak érvényben – mégsem estek akkorát.
A fenti ábra az Oxfordi Egyetem a koronavírus elleni kormányzati intézkedések szigorúsági indexét mutatja. A finn ábra azt mutatja, hogy nem voltak annyira szigorúak, ez azonban kissé torz – az intézkedések ereje valóban nem mérhető a litván szinthez, de a járványügyi éberség jelentős volt, a finnek például kiemelkedően jól kezelték a lokális gócpontokat. A svéd modell – bár az Oxfordi Egyetem mérése szerint csak kisebb mértékben volt lazább a finnél – ezzel szemben a lokális gócpontokkal sem igazán foglalkozott.
Elemzők a litván és finn „csoda” kapcsán az intézkedésekkel kapcsolatban inkább ellentétes hatásokat emelnek ki, és a két ország kormányfői is a szigorú intézkedésekre az alacsony visszaesés egyik okaként hivatkoznak (persze az egyenletből le kell vonni a politika önreflexiós igényeit is). Vélhetően a szigorú intézkedéseknek tudható be ugyanis, hogy a járvány mindkét országban rendkívül alacsony esetszámot okozott, a finneknél a korai elfojtás után nem is volt szükség további szigorításra.
A terjedés lassúságában közrejátszhatott az intézkedések mellett az is, hogy mindkét ország kifejezetten ritkán lakott. Ennek hatását nem szabad lebecsülni, hiszen egy ritkán lakott országban a járvány nehezen éri el a távoli helyeket, és a népes városok hiányában egy-egy gócpont is eleve kisebb. Ennek gazdaságilag is óriási a jelentősége, hiszen egy ritkán lakott országban a lakosság magasabb mobilitása (és az ezzel járó jelentősebb költési hajlandósága) mellett is alacsonyabb a terjedés, mint egy sűrűn lakott helyen.
Azt már a svéd modellel kapcsolatban is kiemeltük, hogy ideje leszámolnunk azzal a fals felfogással, hogy magának a korlátozás bevezetésének van jelentős hatása a gazdasági aktivitásra. A pontos megfogalmazás úgy hangzik, hogy a visszaesés mértéke a lakosság félelmétől, és az ebből eredő önkorlátozástól, illetve az elrendelt intézkedések betartásától függ. A kormány és az elemzők interpretációja szerint a járvány gyors elfojtása a szigorú intézkedésekkel csökkentette a lakosság félelmét, és emiatt a gazdasági aktivitás hamarabb kezdte meg a visszarendeződést, mint például az elnyújtottabb lefolyású Svédországban.
A valódi ok a gazdaság szerkezetében keresendő
Ha csak a járványhelyzet alakulásán múlt volna a gazdaság első féléves teljesítménye, akkor a mi régiónk országaiban sem lett volna két számjegyű visszaesés, hiszen a tavaszt járványügyi szempontból egészen olcsón megúsztuk. Ehhez képest Magyarországon az első és második negyedévben összesen 14,9%-os volt a visszaesés 2019 utolsó negyedévéhez képest, de Szlovákiában is 13,5%-os volt a visszaesés. Az persze érthető, hogy Spanyolországban és Olaszországban a lakosság is óvatosabb volt az első hullám idején, hiszen ott tavasszal rendkívüli méreteket öltött a járvány, de a visszaesés oka nem szűkíthető le mindössze erre.
NEM LEBECSÜLVE A JÁRVÁNYHELYZET OKOZTA LAKOSSÁGI HOZZÁÁLLÁST, A VISSZAESÉS MÉRTÉKÉT MAGYARÁZÓ OKOKAT SOKKAL INKÁBB A GAZDASÁG SZERKEZETÉBEN KELL KERESNI.
A nagy visszaesést mutató országokban, Olaszországban és Spanyolországban a turizmusnak jelentős súlya van a gazdaságban, a második negyedévben pedig gyakorlatilag teljesen elmaradtak a külföldi turisták. Mindkét mediterrán országban a gazdasági kibocsátás több mint egytizede köthető közvetve a turistákhoz, így érthető, ha nagyobb ütést szenvedtek ezek az országok. A finnek és a litvánok ezzel szemben sokkal kisebb mértékben támaszkodnak a szektorra, a 2019-es adatok szerint mindkét országban 1,8% volt a közvetlen turizmus súlya a gazdaságban, Spanyolországban ezzel szemben 6,23, de az EU átlag is 2,91%.
A gazdasági szerkezetet vizsgálva egyéb tényezők is magyarázhatják a relatíve jó litván és finn GDP-adatot. Finnországban például erős az infokommunikációs ágazat és a közszféra gazdasági súlya is – ezek mind olyan ágazatok, amelyek nem szenvedtek el jelentős ütést a válság alatt.
Az ipari teljesítményben ragadható meg a kis visszaesés legfőbb oka
Mindkét ország legnagyobb súlyú gazdasági ágazata a feldolgozóipar, Litvániában a GDP 18,4, Finnországban 17% a súlya (ez utóbbi megfelel az EU országok átlagának). A feldolgozóipar teljesítménye így a legfontosabb indikátora a gazdasági kibocsátásnak, és azt látjuk, hogy sem a finn, sem a litván ipar nem zuhant akkorát a válság idején, mint az az európai országokban jellemző volt. Ez magyarázza legtisztábban (az előzőekben foglaltakon túl), hogy miért volt a visszaesés kisebb ebben a két országban, mint a többi európai országban.
Míg például Olaszországban 46, Spanyolországban pedig 38% feletti volt az ipari teljesítmény visszaesése áprilisban éves alapon, addig Litvániában ez 13,4, Finnországban pedig mindössze 4,6% volt. A kérdés csak az, hogy ez minek tudható be.
Itt kell megemlíteni, hogy a válságok során (főleg a korábban egyáltalán nem látott jellegű kríziseknél) a hagyományos indikátorok nem, vagy nem úgy működnek, mint normál gazdasági ciklusok idején. A visszaesés megértéséhez pontosan, alágazati szinten tudnunk kell, hogy az adott gazdaság összetétele milyen, és hogy ezekre az alágazatokra a vírus milyen hatást gyakorol. Ezek ismerete nélkül nem tudjuk megmondani, hogy mi áll az adott teljesítmény hátterében, és még ezek birtokában sem biztosan, hiszen a pontos képhez ismerni kéne nem csak a vizsgált országok kereskedelmi partnereit (ez könnyen elérhető információ), hanem a konkrét vállalatok konkrét partnereit, és a koronavírus rájuk gyakorolt hatásait. És még így is van a rendszerben egy jó adag véletlenfaktor.
A gazdaság összetétele egészségesebb, a két ország kitettsége rövid távon enyhébb
Szerencsére Finnország esetén teljesen, Litvániánál pedig többé-kevésbé látszik a nagykép, ami a gazdasági teljesítményt magyarázza. A feldolgozóipari ágazatok közül is leginkább az autóipar volt az, amelyik nagy ütést szenvedett el (többek között ez magyarázza a mély magyar, cseh és szlovák visszaesést, és részben a kis autóiparnak tudható be a kisebb lengyel visszaesés).
Finnország ipara azonban kis mértékben támaszkodik az autóiparra (főleg kapcsolódó termékekkel), és a feldolgozóipara jelentős mértékben diverzifikált. Az ágazatban a legnagyobb súlya az elektronikai termékek gyártásának van, az informatikai szolgáltatások exportjában pedig a világelsők között van az ország. Ezeket a területeket nem érintette annyira hátrányosan a járvány.
A finn szolgáltatások exportja (forrás: finn statisztikai hivatal).
A járműgyártás területén főleg a hajók és a vasúti járművek gyártása a jellemző – ezek posztciklikus ágazatok, hiszen hosszú hónapokkal korábban leadott megrendelésekre dolgoznak, így a járvány hatásai is csak majd hosszú hónapokkal később érezteti a hatását a gazdaságban. Az országban ezen kívül mezőgazdasági gépeket is gyártanak, amelyek nem akkora késéssel ugyan, de szintén nem azonnal követik le a gazdasági visszaesést –a mezőgazdaság ráadásul nem szenvedett el nagy visszaesést.
Erős továbbá a vegyipar és a gyógyszergyártás, akiket – a biológiai válságból eredően – egészen máshogy érintett a járványhelyzet. Tradicionálisan magas a K+F beruházások aránya, a gazdaságban magas a hozzáadott-értékteremtés és a digitalizáltság foka.
Finnországban emellett alacsony a külföldi beruházások aránya, és általánosságban is kevésbé nyitott gazdaságról beszélünk (és a külkereskedelmi partnerek is nagyban diverzifikáltak), így kisebb a függőség a külpiacok felé, az ellátási láncok vagy a felvevőpiacok zavara nincs akkora hatással a termelésre, mint Magyarországon. Az országgal kapcsolatban emellett elmondható, hogy a szociális védőháló kiterjedt, így a munka nélkül maradt, vagy az állását féltő lakosságnak is nagyobb lehet a vásárlási hajlandósága (ez utóbbi tényező egyébként együttesen magyarázhatja a relatíve alacsony dán, norvég és svéd visszaesést is).
Litvániáról már nem minden mondható el a fentiek közül, de az tény, hogy az autóiparnak itt sincs jelentős súlya az iparon belül, és bár nyitott gazdaságról van szó, az exportcikkek között mégis számos olyan jószágot találunk, amelyekre a válság során nőtt a kereslet. Ilyen például a bútorgyártás (a faipar és a bútorgyártás Finnországban is erős), amely az export nagyjából 7-8%-át teszi ki, de az elektrotechnikai cikkek exportja még ennél is nagyobb részt hasít ki az exportból – pontosabban ez a legjelentősebb feldolgozóipari alág. A fertőtlenítők, gyógyszerek és vegyi anyagok exportja itt is több mint 5%-ot tesz ki az exportból, de jelentős az orvosi eszközök eladása is. Itt is fontos szerepet
A kőolaj-kitettség az exportban viszont nagyobb, mint 10%, ennek erőteljes prociklikus hatása volt, kapcsolódó iparágként pedig fontos a műanyaggyártás. A nyers olajat az ország Oroszországból importálja, és feldolgozva értékesíti azt. A szektor részaránya azonban így is messze elmarad a kelet-közép-európai országokban az autóipar súlyához képest.
Triviális, így eddig nem is tértünk ki rá, de természetesen minden európai országban jelentős gazdasági mentőcsomagot fogadtak el, de a litván csomag ezek közül egészen nagy volt, a GDP 15%-át is elérte az összege a közvetett költségekkel együtt.
Finnországra és Litvániára emellett általánosan igaz, hogy magas a digitalizáció foka, azaz a lakosság és a vállalatok sokkal könnyebben alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, mint egy átlagos, alacsonyabban digitalizált európai országban. Ennek a hatása cseppet sem lebecsülendő, gondoljunk csak a lakossági vásárlásokra, a munkatermelékenység fennmaradására, vagy a vállalati beszerzésekre, amelyek a kiforrott megoldások miatt sokkal gördülékenyebbek voltak.
Azért így is megszenvedik
A finn és a litván gazdaság relatíve alacsony visszaesését a fenti tényezők együttesen magyarázzák. A relatíve szón nagy a hangsúly, mert Európa szintjén ugyan tényleg a szerencsésebbek között volt ez a két északi ország, az 5% körüli féléves visszaesés magában is nagyon jelentős (ráadásul a finn posztciklikus ágazatok miatt még az sem kizárt, hogy egyes hatások csak később jelentkeznek, például az elmaradó megrendelésekre a hajógyártásra vagy a vasúti gyártásra).
Az alacsony első féléves visszaesés ellenére a legtöbb közgazdász arra számít, hogy a litván és a finn gazdaság idei meredek visszaesését még a következő évben sem dolgozza le. A munkanélküliséget pedig nekik sem sikerült elkerülni, Litvániában várhatóan 10, Finnországban pedig 8% körül alakulhat a következő év folyamán a munkanélküliségi ráta. (portfolio)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…általánosságban is kevésbé nyitott gazdaságról beszélünk (és a külkereskedelmi partnerek is nagyban diverzifikáltak), így kisebb a függőség a külpiacok felé, az ellátási láncok vagy a felvevőpiacok zavara nincs akkora hatással a termelésre, mint Magyarországon. Az országgal kapcsolatban emellett elmondható, hogy a szociális védőháló kiterjedt, így a munka nélkül maradt, vagy az állását féltő lakosságnak is nagyobb lehet a vásárlási hajlandósága…”
-Ergo: A SAJÁT GAZDASÁG MEGLÉTE NAGYOBB VÉDETTSÉGET JELENT, mint a bérmunkát végző összeszereldékre és adóprésre alapuló harácsgarázdálkodás!
Ahol pedig van SAJÁT GAZDASÁG, ott még a szociális védőhálóra is jut pénz! Politikai fölfogás kérdése az egész!
Sztálinnal, Szaddám Huszeinnel és Döbrögivel illusztrálta a diktátorok pszichológiáját egy finn lap
Kovács Zoltán szerint ezzel a Helsingin Sanomat nemcsak a miniszterelnököt, hanem a magyar embereket is megsértette.
Diktátorok viselkedéséről és pszichológiájáról írt hosszú cikket a legnagyobb finn napilap. A Helsingin Sanomat „Nárcizmus, pénz és az akadályok elhárulása – ezzel magyarázzák a kutatók a diktátorok évtizedes ragaszkodását a hatalomhoz” című írásában olyan példákat hoz fel egymás mellett, mint Aljakszandr Lukasenka, Joszif Sztálin, Szaddám Huszein és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A cikkre a Twitteren hamar megérkezett Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reakciója. A politikus botrányosnak nevezte az írás hangnemét, különösen annak a fényében, hogy a Helsingin Sanomat „megkezdte a finn médiapiac felvásárlását, mellyel félmonopóliumot érne el”.
Kovács arra is emlékeztetett mindenkit, hogy Orbán Viktor volt az, aki 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén a szovjet csapatok kivonását követelte Magyarországról.
Ilyen kijelentésekkel a Helsingin Sanomat nemcsak a miniszterelnököt, hanem a magyar embereket is megsértette”
– tette hozzá.
Kovács arra is rámutatott, hogy különösen furcsa a diktátor kifejezés egy olyan országtól, ahol „gyakori az etnikai profilalkotás, nem tilos a horogkereszt nyilvános ábrázolása, nincs alkotmánybíróság stb.”. A felsorolással az államtitkár valószínűleg arra utalt, hogy nem ez az első alkalom, amikor a magyar kormány vitába keveredik a finnekkel.
Amikor tavaly az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország keményen fellépett a jogállamiságot be nem tartó tagállamokkal szemben és Magyarország meghallgatását is indítványozta a tanácsban, az Origokülön cikksorozatban emlékeztette olvasóit arra, hogy Finnországban nem is olyan jó az élet, mint azt sokan gondolják.
A Helsingin Sanomat cikkére nemcsak Kovács, hanem Magyarország helsinki nagykövete is reagált. Urkuti György nyilvános – finn nyelvű – Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: „a népirtás és a miniszterelnök egy csoportba való elhelyezése annyira abszurd, megalázó és sértő, hogy azt kell mondanom: nevetségessé tette magát az újság”.
(HVG)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Szaddam Husszein munkásságáról nem igazán sokat tudunk. Az alapján viszont ellentmondásos a róla kialakult képünk.
Döbrögi ténykedését megéltük/megéljük! SAJNOS! Vajdánk EGYEBEK KÖZT HAGYJA TERJEDNI a róla szóló urbanlegendet, miszerint ő volt az, aki ’89 – ben szorgalmazta a szovjet csapatok kivonását. EZ NYILVÁNVALÓ HAZUGSÁG, hiszen AKKOR MÁR ZAJLOTT A KIVONULÁSUK! (Persze ez a legenda lenne vele a legkisebb gondunk!)
A finn újság végső soron nem képes megszabadulni a finneket jellemző russzofóbiától, aminél már csak a szovjetfóbiájuk nagyobb. Ennek köszönhető, hogy a MAGYAROKAT IS SÚLYOSAN SÉRTŐ módon, J.V. Sztálinhoz merik hasonlítani Döbrögit.
Ahhoz a Sztálinhoz, aki a Szovjetunióból világhatalmat kovácsolt, és doktrínájának köszönhetően a Magyar Népköztársaság a szovjet érdekszférába besorolva MINDEN TÉREN utolérte, majd le is hagyta Finnországot. Ami ki is tartott a rendszerváltásig! Amikor is jöttek az orrbánok! Akik károkozása oly mérvű lett, hogy mára a magyaroknak már országuk sincs! Amiben Döbröginknek oroszlánrésze volt (kellett hogy legyen) hiszen a rendszerváltás óta eltelt 30 évnyi rablóidőszakból 14 esztendőn keresztül ő uralta a terepet!
Sztálinnak a magyar nép IS a szocializmus korszakát köszönheti! Az pedig az egyszerű magyar embereknek IS EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLETET BIZTOSÍTOTT!
Ezzel szemben a rendszerváltás óta eltelt időszak – benne Döbrögi 14 évével! – a pusztulás korszaka!
MINDEN JÓÉRZÉSŰ MAGYAR EMBERT SÉRT A FINN ÚJSÁG HASONLÍTGATÁSA!
Nem ártana, ha utólag korrigálnának. J.V. Sztálin helyett Idi Aminnal vetnék össze Döbrögink lelkületétés jellemét! Meg a tetteit!
A kapitalizmus motorja az élősködés 23. rész Az emberiség kipusztulása vagy a forradalom
A kizsákmányolás a kapitalizmusban röviden és egyszerűen jog a törvényes élősködésre!!
A tőkés törvényesen kisajátítja a proletárok által munkával termelt értéktöbbletet élősködés céljából!
A kapitalizmus a vállalkozás, a szolgaság, az élősködés szabadsága miatt hatékony, ámde embertelen!
A kapitalizmus és a fasizmus édestestvérek!
A tőkés „EMBERT” a kapitalizmus körülménye teszik embertelenné!
Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Ez legyen az ember erkölcse! De a kapitalizmus erkölcse nem ez!
A kapitalizmus erkölcse a felsőbbrendűként élő tőkések joga az élősködésre!
*
Az emberiség kipusztulása vagy a forradalom
A kapitalizmusban a konkurencia, a verseny, ami előreviszi a fejlődést, ugyanakkor elnyomja a proletárokat, társadalmilag és világméretekben anarchikus szervezetlen tervszerűtlen gazdaságot, diktatúrát, önkényuralmat, megosztott világot valósít meg, állandó háborús viszonyokat teremt, ami lappangva csak gazdasági, de időnként átcsap fegyveres harcra, népirtásra. Sőt elkerülhetetlenül világméretű háborúba, világháborúba, az emberiség kipusztulására vezethet.
A földön a létfeltétel termelő képesség a technika fejlődésével olyan nagy lett, hogy a kapitalista központokban normál körülmények esetén nem a nyomor lesz forradalmi tényező; sokkal inkább a természeti, társadalmi katasztrófák, a háborúk, a robotok uralkodóvá válása okozhat megoldhatatlan problémát a kapitalizmus számára. Ez azonban szintén az életlehetőség romlásával fog járni, a gazdaság kihasználhatatlanságával, a pazarló élősködők fényűzésével. A vakon ható társadalmi erők nagy pusztítást okoznak majd, sok emberáldozattal. A kapitalizmus azonban csak erre lesz képes.
A történelemben az összeütközéseket alapvetően az emberi érdekek, érdekellentétek motiválják. Nagy vonalakban az ellenérdek miatt a kizsákmányoló osztályon belüli harc nemzeti és nemzetközi méretekben – a konkurencia, marakodás a hatalomért – és a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak osztályharca, ami a termelőerők fejlődésével állandóan változik, miáltal a társadalom átalakul, fejlődik.
Marxista filozófia alapjai: „… Mindenfajta háború kirobbanásának társadalmi és nemzeti okai csak akkor fognak végleg megszűnni, ha a munkásosztály győzelmet arat az egész világon, ha a szocializmus diadalmaskodik a nemzetközi küzdőtéren. A kommunizmus történelmi küldetése: megszüntetni a háborúkat és tartós békét teremteni a földön. Miként Marx megjósolta: „Ellentétben a régi társadalommal, amelynek velejárója a gazdasági nyomor és a politikai téboly — egy új társadalom születik, amelynek nemzetközi elve a béke, mert minden nemzetnél ugyanaz az elv uralkodik: a munka!”
… A szocialista forradalom világméretű győzelme az új, kommunista társadalmi-gazdasági alakulat végleges diadalához vezet. Az emberiség, fejlődésének a legmagasabb fokán, egyetlen családdá válik, amely nem ismeri majd sem az osztályharcot, sem a népek közötti háborúkat. … az SZKP programja megállapítja: „A kommunizmus azzal teljesíti történelmi küldetését, hogy minden embert megszabadít a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formájától, a háború borzalmaitól, és meghozza a földkerekség minden népének a Békét, a Munkát, a Szabadságot, az Egyenlőséget, a Testvériséget és a Boldogságot.”
A vak társadalmi erők hatása: Az emberek a társadalomban adott körülmények közé születnek, adott a genetikai kódjuk és így adott az elérhető civilizáltságuk, emberi értékük szintje; ez hasonlítható egy növény fejlődésére, jó földben, elegendő napfény, víz és emberi gondoskodással teljesen más lesz a nővény, mintha nincsenek meg a kedvező feltételek; az embernél pont így van; a szocializmusban a társadalom az összefogással és a marxizmus-leninizmus tudományának használatával képes a kedvezőbb emberi tulajdonságok megvalósítására; a kapitalista társadalomban a társadalmi törvények a vakon (ösztönösen) hatnak, így a véletlen szerepe a döntő az ember fejlődésében, nem az emberi ész, a tudomány; a megfelelő körülmények között minden ember értékesebb lesz, ami a kapitalizmusban csak ösztönösen valósul meg. A képességek kifejlődésének lehetőségét alapvetően meghatározza a kapitalista társadalom igénye, érdeke, erkölcse. Ettől eltérni csak kivételes esetekben lehetséges, de van rá példa, a tehetség néha felszínre tör a mélyből is, mint a tűzhányó, de a magma a mélyben marad, mint a kapitalizmusban a tehetséges vagy csak értékes emberek túlnyomó többsége, akire a tőkésnek nincs szüksége, milliárdnyi szegény ember a perifériákon – és nem csak ott – szenved a vak társadalmi erők hatása alatt. Ezért egy társadalmi forma világnézete, gazdasági érdeke alapvetően meghatározza tagjainak lehetséges emberi minőségét, erkölcsét, demokráciáját, szabadságát, ami a kapitalizmusban messze alatta marad a valódi lehetőségnek, mint a magma a föld mélyén szunnyadnak az emberi értékek.
Marxista filozófia alapjai: „… Lenin: „A társadalmi lét és a társadalmi tudat nem azonos, mint ahogy nem azonos a lét és a tudat sem. Amikor az emberek érintkezésbe lépnek egymással, ezt mint tudatos lények teszik; ebből azonban semmiképpen sem következik, hogy a társadalmi tudat azonos a társadalmi léttel. Az emberek, mikor érintkezésbe lépnek egymással, egyetlen valamelyest is bonyolult társadalmi alakulatban sincsenek tudatában — és különösen a kapitalista társadalomban nincsenek tudatában — annak, hogy milyen társadalmi viszonyok alakulnak ki ebből az érintkezésből, hogy milyen törvények szerint fejlődnek ezek a viszonyok stb.” … A társadalmi tudat nem lehet azonos a léttel; a társadalmi tudat másodlagos, a létből leszármazott. Nem tükrözheti a társadalmi lét semmiféle változását azelőtt, hogy az meg ne jelent volna magában az életben. A tudat, mivel a lét visszatükrözése, rendszerint elmarad a léttől. … A társadalmi tudat valamennyi formája az osztály társadalomban mindig osztályjellegű. Mindegyik társadalmi osztály kidolgozza nézeteit, eszméit és elméleteit. Az egyes osztályok társadalmi érzéseit, hangulatait, szokásait, eszméit és nézeteit az illető osztály életfeltételei hozzák létre, s ezek az adott osztály, érdekeinek felelnek meg. Lenin azt tanította, hogy bármiféle erkölcsi, vallási, politikai, társadalmi szólam, kijelentés, ígéret mögött meg kell látni és fel kell tárni a különböző osztályok érdekeit.
… A marxizmus egyáltalában nem azt tartja, hogy a kommunizmusban mindenkinek minden tekintetben egyenlőnek kell lennie, egyenlően kell fogyasztania, s egyenlő képességekkel és tehetséggel kell rendelkeznie. Lenin ezt írta: „Burzsoá professzorok az egyenlőség fogalmával kapcsolatban megpróbálták ránkbizonyítani azt, hogy mi minden embert egyenlővé akarunk tenni. Ezzel az általuk kitalált dőreséggel próbálták a szocialistákat megvádolni. De tudatlanságukban nem tudták, hogy a szocialisták — és éppen a modern tudományos szocializmus megalapítói, Marx és Engels — mondották azt, hogy az egyenlőség üres frázis, ha egyenlőségen nem az osztályok megszüntetését értjük. … Az osztályok megszüntetése a gazdasági, társadalmi egyenlőtlenség megszüntetését jelenti, annyit jelent, hogy mindenki egyenlően megszabadul a kizsákmányolástól, hogy véget ér a vagyonos osztályok műveltségi monopóliuma, s minden ember számára egyenlő feltételek jönnek létre alkotó képességeinek mindenirányú és szabad kibontakoztatására. Az antagonisztikus társadalmi alakulatokban csupán a kiváltságos osztályok tagjai számára nyílnak meg az egyéniség fejlődésének kedvező feltételei. A kommunizmus olyan társadalom, amelyben minden egyes ember szabad fejlődése mindenki szabad fejlődésének feltétele. … Mindegyik társadalmi alakulatnak megvan a maga oktatási, nevelési rendszere, s az a rendszer, amelynek alapján előlépteti az embereket a vezető állásokba. Ez azonban természetesen nem zárja ki, hogy ne forduljanak elő a rendszertől való véletlen eltérések, és ne hágják át ezt a rendszert. A tőkés társadalomban ezen a területen is a konkurrencia törvényei érvényesülnek, s emellett a burzsoázia azokat az embereket lépteti elő vezető állásokba, akik az ő érdekeit szolgálják.”
Az emberiség léte a tét: A kapitalizmusban azonban a tőkések érdeke és így az erkölcse a számára szükségtelen embereket civilizálatlanságban, butaságban tartani és hagyni, minthogy lassan megtérülő (nemzedékeket felölelő) tőkét befektetni a civilizálódásukra, emberibb körülmények megvalósítására; inkább elherdálják a feleslegesen rabolt értéktöbbletet (fegyverkezés, háborúk, élősködés, pazarlás), mint hogy az emberiség fejlődésére költsék; a proletárok számára az egészségügy és az oktatás elhanyagolása világméretekben jelentős, helyette viszont a vallásra, a népbutításra van elég pénz, mert ez a jó megtérülő befektetés a tőkéseknek; ami táptalaja a nacionalizmusnak, a fajüldözésnek, a rasszizmusnak, a lumpenproletárságnak, ami még profitot is hoz a tőkéseknek; a kapitalizmusban erkölcsös (manapság már rejtve, de azért a médiák agymosásában módszeresen sugallva) a feketéknek, a sárgáknak, a különböző etnikumoknak, a hajléktalanságnak, az éhezőknek, éhen halóknak, szegények millióinak, milliárdjainak, a nyomorgóknak a gyűlölete, ami a kapitalizmus bűne, de számára ez az erkölcs; ez az embertelenség sugallása (a finoman hangolt agymosás) elősegíti a proletárok érdekeinek eltérítését az igazi okok felismeréséről és a tőkéseknek ez semmibe sem kerül, sőt még jó sok profitot hozó üzlet is. De játszanak a tűzzel! Pedig a tét az emberiség léte! Azt hiszik, ilyen erkölcs mellet emberek lehetnek!
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2020 szeptember 2. kedd van. Az idei esztendő 246. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint ebből az évből még 120 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.Tehát ez az esztendő 366 napból áll!
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Rebeka, Absa, Absolon, Apollinár, Axel, Bogdán, Csépán, Doren, Dorka, Dorina, Dorinka, Ella, Elli, Fédra, Felda, Fodor, Inka, István, Kalliszta, Kasszandra, Margit, Renátó, Renátusz, René, Stefán, Ted, Teó, Teodor, Teodóra, Töhötöm nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Szeptember 2 – án IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Kijev martalócai tapossák saját aknáikat, és robbannak fel rajtuk. A térképeik hiányosságai okán… És ez mindkét frontszakaszra igaz. Ma négy kijevi latorwhytézz harapott fűbe ezen okból. Igazságosan elosztva a termést. kettő az LNR, kettő a DNR – frontszakaszon. Tűzszünet idején nem is rossz teljesítmény ez!
Ráadásul rendületlenül folytatják erődépítő tevékenységeiket a frontvonal teljes hosszán. Meg a ketyeréik telepítését a lakóházak közé. No meg a drónjaik reptetését. Mindenféle ultimátum dacára.
Lövöldözésről viszont nincs hír!
Ma éppen hat esztendeje annak, hogy a népi erők 2014 szeptember 1 – én felszabadították Luganszk repülőterét.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A koronavírusnál is halálosabb élelmiszerválság felé sodródik a világ
A korábban vártnál 132 millióval többen éhezhetnek a világon 2020-ban. A koronavírus-járvány tönkreteszi az ellátási láncokat, példa nélküli élelmiszerválság felé sodródunk – írja a Bloomberg. Az ENSZ becslése szerint év végén a COVID-okozta éhínség 12 ezer ember életét követelheti naponta, potenciálisan többet, mint ahányan elhunynak a betegségben.
A koronavírus-járvány egész gazdaságokat tesz tönkre, ellátási láncokat szakít szét, gyengíti a vásárlók vásárlóerejét.
Az ENSZ előrejelzése szerint a legrosszabb esetben idén a világ tizedének nem jut elegendő vagy megfelelő élelmiszer: nem csupán éhezni fognak ezek az emberek, lesznek, akik a tápanyag-ellátási zavarok miatt elhíznak. A járvány hosszú távon is tönkreteszi az élelmiszerellátást, az ENSZ legjobb forgatókönyve szerint egy évtized múlva, 2030-ban 909 millióan éheznek a világon, a koronavírus-járvány előtti becslésükben még csak 841 millió éhezővel számoltak.
AZ ENSZ BECSLÉSE SZERINT ÉV VÉGÉN NAPONTA MÁR 12 EZER EMBER HALHAT MEG A COVID-OKOZTA ÉHSÉGBEN, VAGYIS POTENCIÁLISAN TÖBBEN VESZÍTIK ÉLETÜKET, MINT AHÁNYAN KÖZVETLENÜL A JÁRVÁNYBAN HUNYNAK EL NAPONTA.
A járvány zavart okoz az élelmiszerellátási rendszerben szerte a világon, olyan országokban is, melyekben az élelmiszerellátás általában stabilnak mondható. Sokan elveszítik a munkájukat és a vásárlóerejüket, a kijárási korlátozások ugyanakkor az ellátási láncokat is tönkre teszik: sokszor a termelők nem tudják eladni, de még csak megfelelő helyre sem juttatni a megtermelt élelmiszert.
Az Egyesült Államokban például az éttermi étkezés teszi ki az étkezések felét normális időszakban, a kijárási korlátozások miatt bezárt éttermek azonban azonnal felmondják a megrendeléseiket, viszont egyik pillanatról a másikra nem könnyű új kapcsolatokat építeni a boltokkal, új vevőkkel, így sok termelőnél egyszerűen megromlik a hús, tej, vagy éppen a fán rohadnak a gyümölcsök.
A lapnak nyilatkozó egyik gazda például 55 ezer dollárt bukott káposztatermésén, a veszteség fele eredt abból, hogy a feleslegesen megtermelt káposztát odaajándékozta olyan élelmiszerközpontoknak, amelyek rászorulóknak osztanak ételt. A káposztát ugyanis le kellett szedni, el kellett szállítani, sokkal egyszerűbb lett volna az eladhatatlan zöldséget egyszerűen a földeken hagyni megrohadni. Így is 50 ezer tonna káposzta ment tönkre, mert a rászorulóknak gyűjtő környékbeli központok sem tudnak akármennyi káposztát befogadni. (portfolio)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: A múlt évszázadban már volt példa hasonlóra. Az 1929 – es nagy crachra gondolunk, ami a Nagy Gazdasági Világválság nevet érdemelte ki! Csakhát akkor a világ már túl volt a spanyolnátha nevű ragályon. Olyannyira, hogy már nem is igen foglalkoztak vele! AKKOR már az újfajta ragály tombolt. A kapitalizmus ciklikusan visszatérő gazdasági válsága. Ezt a vírust azóta sem sikerült kiiktatnia az emberiségnek. Most a Covid – 19 – cel álcázzák!
Hogy melyik a pusztítóbb?
Erre a kérdésre a választ a bajokat a nyakunkba szabadítók DIKTÁLJÁK BE! „Hát a vírus…”
A Litvániában bujdokló Szvetlana Tyihanovszkaja az Euronews – nak nyilatkozott. A belorusz majdanovka ELFOGADJA OROSZORSZÁG KÖZVETÍTŐ TEVÉKENYSÉGÉT!
Pavel Muravejko, a belorusz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese szerint nem szabad viccelődni a belorusz hadsereggel. Annak elkötelezettségei és harci morálja magas, a katonaság nem engedi az állam elleni provokációkat.
„Mindezek a hazánkban, a szomszédos országokban és így tovább zajló események azt követelték, hogy a fegyveres erők teljes személyi állományát – a hivatásosoktól a sorállományig és a tartalékosokig – acélként keményítsük meg. Az acél megkeményedésekor a hulladék leesik. Ez a hulladék a fegyveres erőkben már leesett. Marad egyetlen acélrúd, amely biztosítja az ország szabadságát, függetlenségét és területi integritását. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a belorusz nép számára olyan fontos és szent esemény meggyalázását, mint a Nagy Honvédő Háború hőseinek szentelt műemlékek rombolás”- hangsúlyozta többek között Muravejko a tegnap este a belorusz állami televízió által sugárzott interjúban.
„Mi, tábornokok, tisztek, őrmesterek, katonák, elöljárók és beosztottak – valamennyien hűek vagyunk hazánkhoz. Világosan megértjük azokat a feladatokat, amelyekkel szembe kell néznünk, és készek vagyunk feladataink rendeltetésszerű teljesítésére. A Belarusz Köztársaság védelme érdekében. Éppen ezért senkinek nem ajánlom, hogy viccelődjön a belorusz hadsereggel. Mert annak a lehetőségei meglehetősen nagyok, és nem engedünk semmiféle provokációt az államunk ellen”- hangsúlyozta a vezérkari főnök helyettese.
Ma, szeptember elseje Belorussziában is a tanévkezdetről szól. De nem minden diáknak! Akadt néhány „gyerkőc”, akik inkább majdanovecnek álltak ma.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
