Róna Péter: Rákosi óta nem volt olyan vezetője az országnak, mint Döbrögi
„A járvány után új korszak következhet a világban, amelyben nem lesz helye az önmagukat istenségnek gondoló, teljhatalomra törekvő politikusoknak, akik a barbárság korát hozták el az emberiségnek” – nyilatkozta a hétvégi „online” tüntetésen Róna Péter. Az ismert közgazdász portálunknak azt nyilatkozta, hogy Magyarország vezetői Rákosi óta nem viselkedtek az ország polgáraival olyan elképesztően kioktató, hetyke, és kevély módon, ahogy az Orbán Viktor vezette Fidesz. Róna Péter a mátrai erőmű elképesztő eladásáról azt mondta, hogy ha az emberek a mai, arcátlan hatalomgyakorlás ellen nem lázadnak, akkor saját pusztulásukat idézik elő.
– Professzor úr, ma azt nyilatkozta, hogy a barbárság kora jő, miközben tegnap még arról beszélt, hogy vége annak a korszaknak, amikor a hatalom emberei istennek képzelik magukat és korlátlan idejű hatalmat akarnak megkaparintani. Nincs itt ellentmondás?
– Azért nincs ellentmondás, mert az online tüntetésen – tehát még vasárnap este –egészen pontosan azt mondtam, hogy „remélem”, hogy vége lesz a korlátlan hatalom időszakának. Vége lesz annak, hogy a politikusok hetyke, kevély, és kioktató módon figyelmen kívül hagyják mások véleményt.
– Ma pedig némileg reményt veszítve már azt mondta, hogy a barbárság kora jön.
– Mondjuk úgy, hogy a mai kor politikai irányzatát olyan személyiségek határozzák meg, mint az amerikai Trump, az orosz Putyin, és a török Erdogan, vagy Orbán Viktor. Azért nevezem ezeket a politikusokat barbárnak, mert valójában istentelen embereknek tartom őket. Valamennyien papolnak valamilyen vallás nevében, amelynek állítólag köze van a politikájukhoz. Orbán elsősorban arról beszél, hogy ő keresztény konzervatív kormányzást kíván megvalósítani. Ezek azonban csak szavak. Amit a magyar miniszterelnök csinál, annak semmi köze nincs sem a kereszténységhez, de még a konzervatív politikához sem. Ehelyett valójában olyan mértékben pogány és barbár, amire nálunk nem volt példa a Rákosi korszak óta. Orbán politikája valójában embertelen, illetve ember ellenes, ami a hatalomból fétist csinál. A keresztényi erényeket, a szolidaritást, az elfogadást pedig gyalázza.
– Ha a barbárság elfogadhatatlan, akkor miért kerülhet mégis hatalomra, miért képes a korlátlan uralmat biztosítani?
– Az oka az, hogy a liberális demokrácia megbukott. A rossz mindig akkor jön, amikor a jó nem képes kiteljesedni. Az elmúlt húsz év története sajnos arról szól, hogy a liberális demokrácia létrehozott egy, a tőke szuverenitása alatt létrejövő társadalmat és kultúrát. Létrehozta továbbá az óriási vagyon- és jövedelem különbségeket, és a széleskörű nyomort. Figyelmen kívül hagyta a környezet rombolását, amelynek eredménye a klímakatasztrófa. Megteremtett egy olyan kevélykedő, pusztító kultúrát, amiből az emberiség kiábrándult.
Pedig a klasszikus liberalizmus közgazdaságtana mélységesen humanista, de ez a gyakorlatban mára kiürült. Lett belőle egy kizárólag a hatékonysággal foglalkozó elmélet, mintha az lenne a szabadság igazi célja és legitimitása, hogy a hatékonyságot, méghozzá a tőke hatékonyságát növeli. Ez maradt a liberalizmusból. A társadalom ezt érzi és elutasítja. A baj a Soros György-féle nyitott társadalommal az, hogy az ő elképzelése csak a képzett, és jómódú emberek számára jelent szabadságot, de a világon semmit nem jelent – látom ezt a kis magyarországi birtokomon – az életük fenntartásáért küszködő embereknek.
– Úgy látja, hogy a liberális demokrácia nem képes a hibáit korrigálni, s a tömegek ezért fordulnak a barbár uralkodókhoz?
– A korrekciónak eddig semmilyen jelét nem mutatta a liberális rendszer, az Európai Unió berkein belül a liberális demokrácia teljesen hatékonyatlannak bizonyult. Ezt kihasználva olyanok, mint Orbán Viktor, a legszemtelenebb módon csúfolják a liberális berendezkedés értékeit, amit a liberális unió pedig képtelen megvédeni. Gondoljon bele, a járvány okozta gazdasági krach elkerülésére 2 ezer milliárdot kap Magyarország a közösségtől, de Orbán még ezt sem tudja érdemként kezelni, és a Fidesz híveivel elismertetni.
– Az persze nagy kérdés, hogy a korlátlan uralom felé forduló tömegek mire számíthatnak az istentelen, és barbár vezetőktől?
– Jelen pillanatban csak azt tudjuk, hogy a liberális paradigmától azért fordultak el, mert az cserben hagyta őket. Az a remény és elvárás, ami a legszélesebb tömegekben keletkezett a rendszerváltás idején, sajnos nem teljesedett be, a tömegek ezért fordultak vissza.
– Ha ez így van, akkor a hatalom csúcsain ücsörgő emberek továbbra is istennek képzelhetik magukat, Orbán Viktor parlamentáris úton épp ma jut teljhatalomhoz. Professzor úr, mire alapozza azt a reményét, hogy ennek a kornak mégis vége?
– Arra, hogy valójában az emberek nem akarják a barbárság korát, de kétségbe vannak esve. Más kiutat pedig egyelőre nem látnak. Félnek, veszélyeztetve érzik magukat és az erő felé fordulnak. Nem azért, mert ez borzasztóan tetszene nekik. Nem látok az Orbán-rajongók között sem nagy lelkesedést a kialakuló rendszer iránt. Azt viszont látom, hogy a liberális demokráciát, mint viselkedési formát, valamint a tőkét elutasítják, mert hazugnak tartják.
– Milyen lehetősége van a hazai politikai elitnek ebben a helyzetben, milyen irányzatok jelenthetnek valódi alternatívát?
– Öntsünk tiszta vizet a pohárba, én egy vallásos katolikus vagyok. Olyan helyen tanítok Oxfordban, amit még 1221-ben a Domonkos-rend alapított. Hozzám tehát nagyon közel áll az, amit Ferenc pápa a minap elmondott az üres Szent Péter téren. Úgy érzem, hogy a valódi, vagy ha jobban tetszik, az őskereszténység értékeinek a tisztelete a kiút. Az egymás iránti figyelem, szeretet és a jóindulat, illetve a közösségről való gondoskodás, a rászorulók iránti irgalmasság a kiút.
– Mint mondta, a pápa is az üres téren prédikált erről, de ezeket az értékeket ki viheti be a politikai térbe? Van olyan párt, amely képes tízmilliókat meggyőzni mindezek igazáról?
– Ezt ebben a pillanatban nem látom. A politikai térben jelenleg csak szörnyetegeket látok garázdálkodni. Még az olyan mélységesen demokratikus országban, mint az Egyesült Államok, képesek Trumpot elnöknek választani, és a jelek szerint ez az undorító alak még hatalmon is maradhat.
Ezért mondom, hogy nagyon nagy bajban van a társadalom – és nem csak az amerikai – ha képes, ha hajlandó egy ilyen embert megválasztani. A társadalom immunitása – ami ezt a szörnyű embert elutasítaná – végképp legyengült. Talán az jelent némi reményt, hogy az olaszok kezdenek kijózanodni.
Bármennyire morbid, ez az elképesztően demokratikus vírus, ami nem tesz különbséget ember és ember között, hozhat fordulatot. A betegség ugyanis szintén nem tesz különbséget uralkodók, gazdagok, vagy kreatív és tanulatlan szegény között. A pusztító koronavírus számára mindenki egyforma, előle senki számára nincs biztonságos menekülőút. Ez alapvetően átalakíthatja az emberek gondolkodását. Ez is jelent halvány reményt.
– Arra gondol, hogy a barbárok kényszerű hívei inkább egy szolidárisabb világ felé akarnak majd fordulni, és ez az óhaj megteremti az ehhez illő politikát?
– Igen, arra számítok, hogy a világjárvány alkalmat ad arra, hogy milliók ismerik fel a hatalom, a pénz, a siker, az önmegvalósítás hajszolásának hiábavalóságát. Ez az élet ugyanis valójában nem élet, s ráadásul borzasztóak a következményei is, hisz a humán értékek teljesen a háttérbe szorulnak. És arra számítok, hogy erre ez a borzasztó vírus pusztítása ráébreszti majd az embereket.
– Gondolja, hogy Orbán teljhatalma csak átmeneti lesz, s valóban egy élhetőbb élet jön a járvány után?
– Azt gondolom, hogy az is baj, hogy a liberális erők ma csupán a teljhatalom megszerzésével vannak elfoglalva, amit Orbán már jó ideje gyakorol. Ott van a Mátrai Erőmű, amelyért a kormány kifizet 17 milliárdot Mészáros Lőrincnek. Egy olyan létesítményért, amit a miniszterelnök barátja a becslések szerint 4-5 milliárdért vásárolt meg. Továbbá azt is tudjuk, hogy 10 milliárdot osztalékként Mészáros már kivett a cégből, miközben a korábban nyereséges céget ráfizetésesen működtette.
Ez az ügy egészen elképesztő, olyan önhitt cinizmusnak a hatalmi megnyilvánulása, ami ellen – ha az ország nem lázad fel, akkor saját pusztulását fogja előidézni. Ezt az esetet legalább olyan súlyúnak találom, mint az időkorlát nélküli hatalom megszerzését, mert az is ennek az arcátlan kormányzásnak a megnyilvánulása. A járvány után így egészen biztosan nem működhet tovább az ország. (hírklikk)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Bár talán alapvetően igaza van Rónának a Rákosi – Döbrögi hasonlattal, alapvetően vannak azért eltérések. Amik elsősorban is jellembeliek.
Rákosi alapvetően egy szétbombázott, háború utáni ország ÚJJÁÉPÍTÉSÉBE fogott bele, hibákkal és bűnökkel együtt!
Döbrögi egy ország JÖVŐJÉT LOPTA/LOPJA széjjel, arra hivatkozva, hogy elődei az országot lopták szét!
Döbrögi kizárólag a kiccsalád számára harácsol! Strómanokon keresztül!
Rákosi és Döbrögi!
Reményeink szerint a végkimenetel is ugyanaz lesz! Ugyanabban az országban, vagyontalanul…
Csak Döbrögi „kicsit északabbra”! Csukotkán! És nem társtalan magányban!
Hozzá kell igazítani a költségvetést a mostani helyzethez – mondta Orbán Viktor hétfőn, miután a gazdasági kamarák vezetőivel tárgyalt. Minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét kell elindítani a miniszterelnök szerint.
A válságkezelés és a gazdaság újraindítása érdekében az idei költségvetés radikális átalakítására van szükség – közölte Orbán Viktor.
A miniszterelnök a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel tartott videókonferencián – az MTI beszámolója szerint – arról beszélt, hogy hozzá kell igazítani az idei költségvetést a jelenlegi helyzethez és az év végéig előrejelzett változásokhoz.
A jövő évre olyan „lecsupaszított költségvetést” kell készíteni, amely minél nagyobb mozgásteret biztosít a válságkezelésre és a gazdaság újraindítására. Azt mondta, minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét kell elindítani, célul kitűzve a növekedést, a munkahelyteremtést, valamint a munkahelyek megőrzést. (napi.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Hozzá kell igazítani a költségvetést a mostani helyzethez…”
-Kevesebb lesz a júdáspénz és a fejpénzből befolyó zsákmány, de a lopási tervet teljesíteni kell, és eleget kell tennünk Germánia talprasegítése és jólétének megőrzése kötelezettségünknek!
Ez pedig csakis egy alacsonyabb létszámú és juttatású vajdasági őslakossággal, viszont migráncsokkal földúsított népséggel lehetséges! AZ ÖSSZESZERELDÉKNEK MIELŐBB TELJES FORDULATON KELL PÖRÖGNIÜK, Döbrögisztánnak pedig a LEG VERSENYKÉPESEBBNEK KELL lennie!
Ez Brüsszel és a Germán Gazda ukáza szerinti EGYEZTETETT FELADAT!
Kétsége senkinek ne legyen: Döbrögi teljesíteni fogja! MI PEDIG MEGFIZETJÜK AZ ÁRÁT!
Az ellenzék alkotmányos válságot szeretne csinálni a járványból! Minden rezdülésükkel erre hajtanak. Mert a Parlamentet is garantáltan el fogja érni a vírus, előbb-utóbb működésképtelen lesz. Az országnak viszont nem érdeke az erőtlenség. Határozott, célszerű intézkedésekre van szükség. Ebben kínált részt a Fidesz-KDNP. Elmondhatták volna, hogy ők is felülemelkedtek a pártérdekeken és a megoldás érdekében tettek erőfeszítést. Ezzel nem élt az ellenzék, akárhogyan is próbálják magyarázni.
A demokráciához Élet kell elsősorban. Ha betegség és halál van, akkor nincs miről beszélni. Háborgó tengeren nem a hajó színén szoktak ölre menni, hanem az elsüllyedés veszedelme miatt küzd vállvetve mindenki. Majd a parton lehet vitatkozni a színen és más részletkérdésen. Ezért sem értelmezhető az ellenzék tette. Valami eszelős elvakultság az, ami hajtja őket és támogatóikat.
Ragályhíradó motto – balrad.ru olvasói komment: “A Kovid egy héber név, amely bölcset jelent. A 19 pedig a szabadkőművesek körében spirituális szám, amely azt jelenti, hogy a céljukat elérték. Más szerint a daliás ’90 – es évek magyar pornóvideo – forgalmazó Ko(vács)Vid(eo) – ra utal, a szám pedig a kártyás 19. Amire már nem szabad lapot húzni! Napi összeesküvés rovat.”
Tisztelt balrad.ru olvasók. Kiesett a blog egyik legfontosabb orosz nyelvű hírbázisa. (Természetesen KÜLÖN – KÜLÖN megvannak az egyedi hírforrások, de azok külön – külön való fölkeresése meghaladja egy egyszemélyes „szerkesztőség” kapacitását.) Így aztán a hírmerítési lehetőségei a balrad.ru – nak eléggé beszűkültek ragályilag is.
Ezért CSAK a legérdekesebb híreket „mazsolázza” a balrad.ru, a még működő orosz forrásaiból.
Oroszországban Moszkvában s a Moszkva – régióban ma nulla órától részleges kijárási tilalmat vezettek be. A hírről Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere tájékoztatott. Ez szinte semmiben nem különbözik a döbrögisztáni hasonló intézkedésektől.
Azazhogy talán mégsem mindenben!
1. A RAGÁLY MIATT MUNKÁJUKAT VESZTETT OROSZOK HAVI 19 500 RUBEL (Kb. 90 ezer ft.) ÁLLAMI APANÁZST KAPNAK!
2. A HATALOM NEM TERVEZ KORLÁTLAN IDEJŰ TELJHATALOMMAL FÖLRUHÁZNI SENKI EMBERFIÁT!
A rendőrség tegnap este megkezdte a lakosság tájékoztatását:
Dmitrij Medvegyev volt miniszterelnök videoüzenetet küldött az oroszoknak. Ebben a ragály az egész emberi civilizációra veszélyesnek nevezte, és jelezte: rossz időkre kell fölkészülni!
„A gazdasági kérdések nagyon fontosak, de a legfontosabb az emberek egészsége!” – üzente:
Az Itáliának nyújtott orosz segítség az euroatlantisták dührohamát váltotta ki. Nem úgy a ragály gyötörte taljánok köreiben, akik a „régi Európát” siratják, és hálás üzenetekkel árasztják el a netet: (A videon 5:55 – től)
Az USA – ban sem csitul a ragály terjedése, ami valószínűleg két hét múlva tetőzik. Az országban 1 milliónál is több fertőzöttel és akár 200 ezer halálos áldozattal számolnak, mint Covid – 19 KÖZVETLEN áldozataival.
New Yorkba bevonultak a hadsereg és a Nemzeti Gárda csapatai! Megküzdeni Covid – 19 ragállyal.
DÖBRÖGISZTÁN RAGÁLYELLENES KÜZDELME? HÁT AZ KÉREM MA MÁR SOKADLAGOS SZEMPONT! ITT A TOTÁLIS, ÉLETFOGYTIG TARTÓ VAJDAURALOM ELBORONÁLÁSA ZAJLIK A VÉDEKEZÉS CÍMSZÓ ALATT!
Youdapesten már gyűlik a polythykay dögledék az ötlet elparentálására!
Ha valaki hisz még a Cilihíradóvá nemesült qrmányvetítölde jelentéseinek, a HIVATALOSAN TERJESZTETT DOLGOKAT itt megtalálja: https://koronavirus.gov.hu/
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A Magyarországi Tanácsköztársaság – Az ellenforradalom szervezkedése A Vörös Hadsereg északi hadjárata Küzdelem az ellenforradalmi propaganda ellen (Idézet: Magyarország története)
Az aradi és a szegedi ellenkormány
Bár május első napjaiban a frontok közti egész területen sikerült helyreállítani a proletárhatalmat, az ellenforradalmi szervezkedések és a spontán lázadások napról napra kiújultak, főleg a Dunántúlon: Devecserben, Ligetfalván, Szombathelyen, Körmend környékén, Csornán. Többé-kevésbé folyamatossá vált a fővárosi rendőr- és katonatisztek, dzsentrik, Tisza-párti ügyvédek és főtisztviselők ellenforradalmi konspirációja, bár Korvin Ottó belügyi nyomozóosztálya szinte hétről hétre újabb összeesküvő központokat leplezett le.
A dunántúli ellenforradalomban lényeges szerepet játszott a klerikális befolyás, a gazdagparasztok és polgárosuló, állattenyésztő középparasztok magántulajdon-féltése, a néppárti és kisgazdapárti szervezetek titkos működése. Itt a hivatalnokréteg, a tisztikar sem vesztette el annyira befolyását, mint az Alföldön. Erre számított a bécsi emigráció Szmrecsányi-féle szélsőséges csoportja, mikor május 6-án Brucknál megkísérelte az átkelést a Lajtán. Az akcióban csupán 50 tiszt vett részt, ezeket a Vörös Őrség már a hídról visszakergette. A brucki puccs némi feszültséget teremtett a bécsi ellenforradalmi emigráció táborában: miután tisztázódott, hogy a régi pártok „nagynevű” vezetőit, Apponyit, Andrássyt, Vázsonyit az antant mellőzi, a szélsőséges reakciós csoportok befolyása növekedett. Az antantmissziók Batthyány Tivadar vezetésével szerettek volna emigráns kormányt felállítani, Batthyány és Garami azonban inkább a politikai passzivitást választották, semhogy szövetkezzenek az említett szélsőséges reakciós csoportokkal. Az idő Bethlennek dolgozott: miután megértette, hogy az antantnak olyan kormány kell, amely vita nélkül teljesíti parancsait, csak ki kellett várnia, amíg a missziók a finnyás demokratáktól a készséges tisztek felé fordulnak.
A bécsi emigrációnál jelentéktelenebb volt az aradi kormány. Április végén, mikor a francia parancsnokságok még az egyesített intervenció terveit szőtték, de Lobit tábornok felszólította az Arad környéki nagybirtokosokat, hogy alakítsanak ellenkormányt, amely követi az előrenyomuló francia hadsereget. Miniszterelnöknek először Návay Lajost jelölték, majd az ő agyonlövetése után Károlyi Gyula gróf Arad megyei nagybirtokost, volt főispánt. Károlyi eddig nem játszott jelentősebb politikai szerepet, de rangja tekintélyt kölcsönzött neki; konzervatív gondolkodása mellett már az 1918. novemberi parasztforradalom a régi rend visszaállításának mindenre kész hívévé tette. A kormányt — amennyire a helyi adottságok engedték — igyekeztek úgy összeállítani, hogy a különböző polgári pártok képviselve legyenek benne. Radikális szabadkőművesek, függetlenségi párti politikusok, Tisza-párti megyei birtokosok mellett az előkelőséget Bornemisza Gyula volt főkonzul, külügyminiszter képviselte, a zsidó polgárságot Pálmai közjegyző, a franciákat pedig ügynökeik, Varjassy Lajos és a büntetett előéletű Bartha Ábel lókereskedő.
Bár a francia támadás elmaradt, az aradi kormány május 5-én megalakult. Bécsben nem vették komolyan, Budapesten még kevésbé, a románok pedig előnyösebbnek tartották, ha nincs olyan magyar kormány, amelyet meghívhatnak Párizsba asszisztálni a békeszerződés elkészítéséhez. A kormány ezért sietve Szegedre indult, de a román parancsnokság útközben letartóztatta, és vagy 2 hétig fogva tartotta a miniszterek egy részét. Mikor végül eljutottak Szegedre, egy ideig még személyi torzsalkodással voltak elfoglalva, de május 31-i proklamációjukkal megváltozott összetételben mint szegedi kormány léptek a nyilvánosság elé.
A román parancsnokság a Böhm által kiküldött parlamenternek átnyújtotta a fegyverszüneti feltételeket, melyek szerint megállnak a Tisza vonalán, ha 9 hídfőt létesíthetnek a nyugati parton, ha a Vörös Hadsereget feloszlatják, átadják a teljes fegyverzetet és hadianyagot, nagy mennyiségű polgári járművet, vonatot stb., tehát a Tanácsköztársaság rovására pótolják a bukaresti béke alapján Vilmos császár és IV. Károly seregei által elrabolt román javakat. A feltételek elfogadhatatlanok voltak, Brownnal, aki közvetítés céljából még május 3-án Szolnokra utazott, a románok egyszerűen nem álltak szóba. Így a kapituláció felé hajlók kénytelenek voltak belátni, hogy érdemleges tárgyalásra tisztességes alapon nincs lehetőség.
Brown távozása után, május 12-én érkezett Budapestre az olasz misszió vezetőjének kinevezett Romanelli alezredes, és ettől kezdve mindvégig ő számított az antant budapesti fő képviselőjének, noha ilyesfajta megbízást sohasem kapott. Romanelli feladata főleg az volt, hogy hosszú távra kiépítse a magyarországi olasz befolyást, olyan külpolitikai meggondolások alapján, amelyek a 20-as években is érvényben voltak. A Tanácsköztársaságot átmeneti jellegűnek tartotta ugyan, de a májusi helyzetben egyedüli reális tárgyalópartnernek is.
2. A Vörös Hadsereg északi hadjárata Az ellentámadás előkészítése
A májusi válság után a hadsereg újjászervezésének sikerei ismét döntés elé állították a kormányzótanácsot: milyen módon használja fel a Vörös Hadsereget? Az elhatározást a körülmények diktálták. Egyedül a csehszlovák hadsereg támadott, és a Salgótarján körüli harcok megmutatták, hogy nem legyőzhetetlen ellenfél a Vörös Hadsereg számára. A salgótarjáni sikerek először azt a gondolatot sugallták, hogy az ellentámadást Salgótarjántól északnyugatra kell megindítani, a sikeres védelmi harcok folytatásaként. Az ellentámadás fő erejének a szerveződő III. hadtestet szánták, amelynek parancsnoka Landler Jenő, vezérkari főnöke Julier alezredes lett. A III. hadtest volt a legnagyobb létszámú, ide irányították a munkászászlóaljak jó részét, s egyelőre Hatvan körül gyülekezett, ahonnan könnyen elszállíthatták bármelyik frontra. A hadsereg szervezése közben ugyanis olyan hírek érkeztek, hogy az antant a francia csapatok bevonásával déli irányból támadást készít elő a Duna —Tisza közén.
A hír tulajdonképpen nem volt hamis, csak megkésett; mint láttuk, a francia parancsnokság valóban készült a Budapest elleni koncentrált támadásban való részvételre, de miután Párizsban nem sikerült ilyen határozatot kicsikarni, tervét egy időre félretette. Május 11-én Gödöllőn a kormányzótanács bizottsága megtárgyalta a helyzetet Stromfelddel — aki itt helyezte el a vezérkart —, és arra a következtetésre jutottak, hogy Gyékényes és Szeged felől támadás várható. Az értekezlet elhatározta, hogy az északi és keleti fronton, valamint a Dunántúlon „csak a legszükségesebb erők hagyandók meg, melyeknek feladata a megfigyelő szolgálat és az ellenség előnyomulásának lehető hosszú ideig való késleltetése”, míg „az összes ekként felszabadult erők a Duna—Tisza között előnyomuló ellenség ellen támadólag alkalmazandók”.43 43 Liptai Ervin, A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919. Bp. 1960. 248.
Az északi fronton Salgótarján és Eger védelmében folytatódtak a helyi jelentőségű harcok. A bányászok és munkások hősies ellenállása, valamint a 6. hadosztály megjelenése már május 10-én a Salgótarjántól északra elhelyezett csehszlovák csapatok pánikszerű meneküléséhez vezetett. 12-én a vörös csapatok bevonultak Fülekre, a csehszlovák hadsereg egészen Rimaszombatig, vagyis március 21-i pozíciójába menekült. A további üldözést azonban a hadsereg-főparancsnokság nem engedélyezte, főleg a francia támadás vélt veszélye miatt. Miután azonban a hadiesemények bebizonyították egyrészt a csehszlovák csapatok harci kedvének hiányát, másrészt a Vörös Hadsereg állapotában beállott javulást, a főparancsnokság parancsot adott Miskolc visszafoglalásának előkészítésére.
A katonai sikerek és az ezek nyomán megszilárdult belső rend, az ellenforradalmi megmozdulások mérséklődése kedvező feltételeket biztosítottak az északi hadjárathoz. Miután a támadás céljai egyelőre korlátozottak voltak, a centristák is helyeselték azokat, abban a reményben, hogy a Tanácsköztársaság pozíciójának javítása megjavítja a győztes hatalmakkal köthető kompromisszum lehetőségét is. Ennek érdekében Böhm és Weltner, az előforduló önkényeskedésekre hivatkozva, felléptek a külön karhatalmi alakulatok megszüntetéséért. Elérték, hogy a Cserny-csoportot feloszlatták, tagjai egy részét kiküldték a frontra. Böhmék nem érték be az önkényeskedő Cserny József megrendszabályozásával, továbbra is határozottan ellenezték az erélyes fellépést az ellenforradalmárokkal szemben, mint ami ronthatja a kompromisszum esélyeit.
Májusban a centristák és az őket követő szociáldemokrata munkások — bár mind sűrűbben hangoztatták kételyeiket — aktívan kivették részüket a honvédelem és a szocialista átalakulás szervezéséből; a kompromisszumot a nyugattal a munkáshatalom talaján szerették volna elérni. A szakszervezeti bürokrácia viszont a frakciózás útjára lépett, belülről veszélyeztette a proletárdiktatúra létét. Míg a kommunistákat Kun az egység érdekében minden külön csoportosulástól eltiltotta, és csak a Vörös Újságot őrizték meg, mint az egyértelmű kommunista álláspont szócsövét, a szakszervezeti jobboldal május közepétől rendszeresen tartott értekezleteket a református konvent Abonyi utcai épületében. Ezekre a tanácskozásokra kezdetben a népbiztosokat is meghívták, konstruktív eszmecserék folytak a szakszervezetek részvételéről a termelés javításában. A tanácskozások azonban hamarosan félig-meddig titkossá váltak, középpontjukba az antanttal való kapcsolat felvétele került, lényegében polgári demokratikus program, a szocialista vívmányok feladása alapján. A Vörös Hadsereg harcának nem tulajdonítottak jelentőséget, mert mint Peyer mondta a pécsi bányászok küldötteinek: „nincs semmi értelme csak azért harcolni, hogy két nappal későbben jöjjenek be a románok.”44 44 MMTVD 6. köt. 1. rész. Bp. 1959. 703.
Az ellentéteket, melyeket a Népszava cikkei — a kommunisták ellen és a Peidl—Peyer-féle szakszervezeti vezetők védelmében — is éleztek, különösen veszélyessé tették a közellátási nehézségek, főleg a hús- és liszthiány.
A kommunisták sem maradtak adósak a válasszal, s rámutattak, hogy a polgárság védelmének egyik következménye a polgári elemek beözönlése a munkásállam hivatalaiba, sőt a tanácsokba. Számos helyen tisztogatást hajtottak végre, sok esetben leváltották a gazdagokhoz húzó házbizalmit. (A fővárosban minden házban bizalmit választottak, akinek fontos szerepet szántak a vásárlási engedélyek kiadásánál, a rekvirálásoknál, az ellenforradalmárok leleplezésében.) Május 15-én beszüntették a megmaradt polgári lapokat is.
A kommunisták határozott fellépésének oka nemcsak a taktikai ellentétekben rejlik. Miskolc visszafoglalásán túlmenően olyan katonai támadást akartak, amely megrendíti a kapitalizmus rendszerét Közép- Európában. A centristáknál jobban látták a támadás kiszélesítésének lehetőségeit, viszont részben nem ismerték, részben nem akarták tudomásul venni az európai kapitalizmus lassú konszolidálódásának tényeit. A május 7-én átnyújtott német békefeltételek megtiltották az Anschlusst, vagyis Ausztria csatlakozását Németországhoz, és ezzel Ausztriában tulajdonképpen megbukott a Tanácsköztársasággal viszonylag rokonszenvező, centrista Otto Bauer külpolitikája. Ausztriában és Németországban megszilárdult a tőkés rendszer, a munkásmozgalomban pedig a reformisták jutottak túlsúlyra; a német uralkodó osztályokban érlelődött az a gondolat, hogy a békeszerződés formális elfogadása elkerülhetetlen. Pedig Kun Béla nagyrészt a német békefeltételek elfogadhatatlanságához fűzte reményeit.
A német béke kérdése háttérbe szorította Párizsban a magyar és osztrák békeszerződésről folyó tárgyalásokat. Ez annyiban volt hátrányos a magyar kormányra, hogy meghívása végleg lekerült a napirendről. Május folyamán egyoldalúan megállapították a magyar határokat, de a német kérdésben való döntés előtt nem hozták azokat nyilvánosságra. A határok nagyjából megegyeztek a titkos szerződések alapján a győztesek között kialakult előzetes megállapodásokkal. Ha például egy pillantást vetünk az 1918. decemberi csehszlovák titkos memorandumhoz mellékelt térképre, azt látjuk, hogy az 1919 májusában megállapított és a trianoni békébe foglalt határ mellőzi Benes igényét a Vác—Salgótarján—Miskolc vonal birtoklására, továbbá a Szikszó—Bodrog vonaltól északra eső területre, viszont Csehszlovákiának adja a Ruténföld déli és keleti felét is, amiről korábban nem volt szó. A májusi határozatok szerint az osztrák—magyar határ a régi maradt volna.
Május 15-én Böhm aláírta a parancsot Miskolc visszafoglalására. Nem véletlen, hogy a miskolci támadás megindulásával egyidejűleg küldték Szamuely Tibort Moszkvába és Kijevbe, a katonai együttműködés lehetőségeinek tisztázására.
A miskolci támadás előtt a kormányzótanács fontos határozatokat hozott a centralizmus fokozására: a megyei tanácsok mellé kormánybiztosokat rendeltek. Kinevezésük bizonyos fokig korlátozta a tanácsok hatalmát, de a központi politikai megbízottak fölé is rendelte őket, amit a helyi szervek örömmel fogadtak. Ekkor határozta el a kormány a gazdasági népbiztosságokat és az országos hatóságokat egyesítő Népgazdasági Tanács felállítását is. A kormányzótanács proklamációt adott ki, mellyel törvényen kívül helyezte az aradi kormányt.
Párizsban május 19-én ismét megvitatták a magyarországi intervenció kérdését, az összehangolt támadáshoz szükséges egyetértés azonban most sem jött létre. Ennek oka elsősorban a német békeszerződés ügyének elhúzódása volt: az aláírás megtagadása Németországban tette volna szükségessé az antant megszálló csapatok alkalmazását. A csehszlovák támadás kudarca csalódást okozott; Budapest román megszállását Wilson és Lloyd George ellenezték, saját csapataikat féltették a forradalmi légkörtől.
A csehszlovák hadsereg május 18-án újabb támadást kísérelt meg Salgótarjánnál. Kritikus helyzet alakult ki; ismét fegyverbe szólították a munkásokat, akiknek a Vörös Hadsereggel együtt sikerült áttörniük az ostromgyűrűt. Javában folyt a harc, mikor a csehszlovák parancsnokság olyan hírt kapott, amely elvonta figyelmét Salgótarjántól: május 20-án hajnalban, rövid tüzérségi előkészítés után, a Vörös Hadsereg Miskolctól és Diósgyőrtől délre támadást indított.
Miskolc visszavétele
A jelentősen megerősített 1. hadosztály Kerekess József alezredes parancsnoksága alatt megindított támadása sikerrel járt: az ellenség védekezése megtört, és már aznap este elhagyta a várost, ahova 21-én reggel bevonult a Vörös Hadsereg. Az olasz tábornokok ismerték a támadás tervét, és tisztában voltak a Vörös Hadsereg hozzávetőleges létszámával is, de arra nem számítottak, hogy Stromfeld a siker érdekében az összes rendelkezésre álló frontalakulat több mint felét összevonja a támadás végrehajtására, illetve biztosítására. A Vörös Hadsereg így sem rendelkezett elegendő számbeli fölénnyel, de ezt pótolta a munkásezredek lelkesedése és a lakosság segítsége.
Az újjászületett Vörös Hadsereg harci szelleme e napokban kiváló volt. Miskolcra az óbudai hajógyári munkások százada nyomult be elsőnek, a Ganz gyáriak, az Északi Főműhely és a MÁV gépgyár munkásai, a budapesti pincérek brigádja követték őket. A győzelemben fontos szerep jutott a páncélvonatoknak: az egyik már délelőtt befutott a miskolci állomásra, és szétlőtte a veszteglő szerelvényeket. Jól érvényesült a viszonylag erős vörös tüzérség, mely ügyelt arra, hogy magában a városban lehetőleg ne tegyen kárt.
Mikor az első századok a városba értek, talpra álltak a miskolci munkások: a rendőrségre siettek, ahol az összeszedett fegyvereket őrizték, és így felfegyverkezve mintegy háromezren támadtak a menekülő ellenségre. A vasutasok megtagadták a szolgálatot a megszállóknak, elvágták a távíródrótokat, mások a síneket szedték fel, eltávolították az Avason felállított ágyúkból a závárt.
Az ellenség hátában több város magyar, szlovák és német munkásai fegyveres felkelést robbantottak ki: így Ózdon, Rozsnyón, Pelsőcön, Tornalján, Rudabányán. Perkupán lerombolták a hidat, és ezzel meggátolták az utánpótlás szállítását Miskolcra.
A csehszlovák hadsereg parancsnokai a miskolci csata után jelentéseikben katonáik fáradtságára, közömbösségére, sőt egy részük bolsevista szimpátiáira panaszkodtak. Tömegessé vált a dezertálás, különösen a falujukat könnyebben elérő szlovák katonák részéről. Ezért megkezdték a szlovák egységek átirányítását Csehországba, de megtörtént, hogy a menetzászlóalj legénységének csak a fele érkezett meg új állomáshelyére.
Május 22-én Miskolctól északra már Sajószentpéter is a Vörös Hadsereg kezére került. 23-án azonban az ellenség a Tiszánál álló román csapatok közreműködésével ellentámadást indított Miskolc visszavételére. A városban pánik tört ki. Julier engedélyt kért a visszavonulásra, azzal az indokolással, hogy másnap kedvezőbb pozíciókból visszafoglalhatják a várost. Lehetséges, hogy Juliernek taktikai szempontból igaza volt, de a győzelem útján megindult hadsereg szellemére végzetes hatással lehetett a visszavonulás, és fölösleges áldozatoknak tették volna ki a borsodi iparvidék munkásságát is. Ezért Stromfeld megtiltotta a kiürítést. A III. hadtest, kitartóan védekezve, valóban képesnek bizonyult arra, hogy nagy veszteségek árán visszaverje az északról és keletről indított támadást.
Miskolc megvédése után jelentősebb harcokra csak egy héttel később került sor. A miskolci harcok közben sikerült Egertől északra előnyomulni és véget vetni Eger hetekig tartó szorongatott helyzetének. Visszaverték a Fülek, majd a Salgótarján ellen indított új támadást is. Május végén tehát a Tanácsköztársaság szilárdan kezében tartotta a nógrádi és borsodi iparvidéket. Eredménnyel járt a Tisza-vonal megerősítése; a helyi jellegű román átkelési kísérleteket visszaverték. A román hadsereg, amely május 23-i miskolci támadása alkalmával a Hernádon is átkelt, visszavonult a folyó mögé, továbbra is veszélyeztetve a várost. A kisebb, helyi harcok, kalandos vállalkozások csak a veszteségeket növelték, eredménnyel nem jártak: a Vörös Hadsereg május elsején Komáromot, a csehszlovák hadsereg a miskolci napokban Esztergomot próbálta helyi erőkkel, rajtaütésszerű átkeléssel elfoglalni. Változatlanul a Duna vonala maradt a két szemben álló hadsereget elválasztó határ.
Küzdelem az ellenforradalmi propaganda ellen
A Budapesti Munkástanács május 24-i ülésén Böhm számolt be a miskolci győzelemről. Kun Béla ugyanekkor két fő feladatot állított a tanács elé: „küzdelem a rémhírek ellen, küzdelem az ínség ellen”.45 45 PI Archívum 600/3 f.
A két feladat összefüggött, hiszen a közélelmezés hiányai napról napra befolyásolták a hangulatot, az ellenforradalmi csoportok által mind tudatosabban röpcédulán is terjesztett rémhíreknek pedig szintén rendkívüli hatásuk volt; részben mert a nagy változások közepette természetszerűen csökkent a biztonságérzet, részben mert az egyszínűvé vált sajtó mellett az emberek más értesüléseket kerestek. A hírverés fő témái: az élelemhiány, a „fehér hasú bankó”, a hitoktatás és a kisgazdák magántulajdonának sorsa, a háború céltalansága voltak. Az élelemhiány főleg a városokban volt súlyos, de mivel éppen a fizikai dolgozók rosszabbat is megértek, a pénzromlást pedig sikerült elviselhető keretek között tartani, a legnagyobb szerepe a defetista agitáció mellett az „ideológiai” propagandának volt.
A munkásságra mindenekelőtt a defetista propaganda volt hatással, mert a nagy veszteségek izgalmat váltottak ki a leginkább érintett munkáscsaládokban. Mindenekelőtt az asszonyok szemében volt elviselhetetlen a gondolat, hogy a világháború befejezése után még éppen az ő családjuk veszítsen el valakit.
Falun jórészt „vallásvédelmi” jelszavakkal folytattak ellenforradalmi agitációt a hagyományos nacionalista demagógia mellett. Miután a szekularizáció elsősorban a katolikus klérust érintette, utóbbinak súlya az ellenforradalom, a konzervativizmus táborában ugrásszerűen megnőtt. A papságot — valláskülönbségre való tekintet nélkül — megélhetésében fenyegette a diktatúra. Bár a kongrua első félévre esedékes részét kifizették, július 1-től a nőtlen papok 1000, a családosok 2000 korona végkielégítést kaptak; közeledett az idő, mikor teljesen híveik áldozatkészségére lesznek utalva, s ez a megoldás papnak és hívőnek egyaránt ellenszenves volt. Az egyházi vagyon leltározásának meggyorsításával együtt mindez növelte a falu és város közti politikai távolságot.
Súlyos gondokat okozott az antiszemitizmus is. A régi Magyarország zsidó vallású lakosságának mintegy fele élt a Tanácsköztársaság területén; ebből negyedmillió a fővárosban és környékén, a vidékiek jelentős része az ország északkeleti felén és a városokban. A falusi lakosság antiszemitizmusának közvetlen célpontja a falusi kocsmáros és kereskedő volt. Az ellenforradalom tudatosan szított antiszemitizmusa viszont egyúttal a munkásmozgalom ellen is irányult, amelyben a fővárosi munkásoké volt a vezető szerep. Utóbbiaknak közel egyhatoda volt zsidó, a szakmunkások, szervezett munkások esetében ez az arány még magasabb volt. A munkásmozgalomban a zsidó értelmiségnek is jelentős súlya volt, főleg a fővárosban; vidéken sokkal csekélyebb volt részvétele, szerepe. Ehhez járult még a sajátos magyarországi középosztály-probléma. A dzsentri mag körül kialakult, pozícióját örökletesnek tekintő hivatalnoki réteg kettős nyomásnak volt kitéve: az elszakadt területekről menekülő állástalan értelmiség hazafiságára hivatkozva kért állást, a nagyszámú, „szabad pályára” szorított zsidó értelmiség pedig az egyenlőségre hivatkozva várta, hogy most már előtte is megnyíljanak az állami szolgálat lehetőségei. A szocialista forradalom idején a feleslegesnek hirdetett ügyvédi és más jellegzetes „polgári” pályákról megindult a zsidó értelmiségiek átáramlása a reakciós állami tisztviselők helyének elfoglalására.
Falun az antiszemitizmus céltábláivá váltak az ifjú és sokszor túlzó pesti agitátorok és a népbiztosok is. Az ellenforradalmi propaganda az antiszemita hangulatot igyekezett szítani és a munkásmozgalom diszkreditálására felhasználni, mint ahogy más téren sem a diktatúra alapvető céljait, hanem elhibázott intézkedéseit állította hírverése középpontjába. Az elmaradott néprétegekben ez a módszer meglehetősen hatásos volt, mint ahogy az volt az ellentmondásos törekvéseire igazolást kereső, a szakmai konkurencia ellen küzdő „keresztény középosztály” körében is.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2020 március 30. hétfő – A DÖBRÖGISZTÁNI POLGÁRRHY DEMOKRÁCZIA UTOLSÓ NAPJA – van. Az esztendő 90. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 276 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Zalán, Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó, Izidor, Izor nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Március 30 – án IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
2020 március 24 – én K. József átutalásos adományát kaptam meg. Köszönöm szépen!
2020 március 25 – én „Petymeg” piroscsekkes adománya megérkezett! Köszönöm szépen!
2020 március 14 – én D. J. “Bolsevik” átutalásos adománya MEGÉRKEZETT! Köszönöm szépen!
2020 március 12 – én W Árpád átutalásos adománya MEGÉRKEZETT! Köszönöm szépen!
2020 február 24 – énK. József adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2020 február 17 – én D. J. “Bolsevik” adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2020 február 12 – én W. Árpád átutalásos adománya érkezett meg! Köszönöm szépen!
2020 január 22 – én K. József adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2020 január 21 – én D. J. “Bolsevik” adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2020 január 13 – án W. Árpád átutalásos adománya érkezett meg. Köszönöm szépen!
2020 január 7 – én hozta a postás “Ardarik” és “Makasov” piroscsekkes adományát! Hálásan köszönöm mindkettejüknek!
Csak december 31 – én jöttem rá, hogy 2019 október 16 – án LEONYID FOFANOV Pay -Pal – on keresztül adományt küldött, amit akkor nem…! MOST PÓTOLOM A KÖSZÖNETET! Köszönöm Leonyid!
2019 december 20 – án D. J. “Bolsevik” adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2019 december 17 – én “Zls- 179” adományát hozta a postás! Köszönöm István!
2019 december 13 – án F. László átutalásos adománya érkezett! Köszönöm szépen!
2019 december 5 – én “Zls – 179” adományát hozta a postás. Köszönöm István!
2019 december 3. Ma “Petymeg” adományát és jókívánságait kaptam meg. Mindkettőt köszönöm! – és viszont kívánom!
2019 november 12 – énW. Árpád átutalásos adománya érkezett! Köszönöm!
2019 november 11 – én “Zls – 179” adományát hozta a posta. Köszönöm István!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Müller Cecília kéri az egészségügyi dolgozókat, hogy ne tegyenek közzé érzékeny egészségügyi adatokat
Az operatív törzs szombati sajtótájékoztatóján többször is előkerült az egészségügyiben dolgozók adatszolgáltatása a nyilvánosság felé. Egy esztergomi lap például arról kérdezte Müller Cecília országos tisztifőorvost, hogy igaz-e, hogy maghalt egy esztergomi koronavírus-fertőzött.
A kérdést azért tudták feltenni, mert korábban egy helyi háziorvos posztolt erről. Müller erre azzal kezdte a válaszát, hogy
„Én tisztelettel kérem az egészségügyi dolgozókat, hogy érzékeny egészségügyi adatokat ne tegyenek közzé”.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő erről a Facebookon meg is osztott egy videót, amiben azt írta, szerinte a területi adatok eltitkolásának nem lehet más oka, mint hogy a kormányzat összesített koronavírus-adatai hamisak.
Ma szerepeltem az “Operatív Törzs” sajtótájékoztatóján és ennek nagyon nem örültem. Hihetetlen, ijesztő és védhetetlen, ahogyan a kormány titkolja a megbetegedések adatait. A területi adatok (hol, mennyi beteg és halott van) eltitkolásának csak egy ésszerű oka lehetne: ha az összesített adatok hamisak és el akarnák kerülni a lebukást. Ami nagyon aggasztó: TEGNAP ÉJSZAKA -az országgyűlésről szóló törvényben még mindig meghagyott jogomnál fogva- írásban kértem tájékoztatást n…
Hadházy maga is aktív volt az ügyben, igyekezett adatokat szerezni a fertőzöttekről, ahonnan tudott, ezért írt adatkérő levelet kórházaknak és a Pécsi Tudományegyetemnek is. Erről tudomást szerzett a Magyar Nemzet, és a szombati sajtótájékoztatón ők tettek fel kérdést a témában Müller Cecíliának. Az országos tisztifőorvos válaszában azt mondta, Magyarországon online adatközlő rendszer működik, az összesítés, amit a koronavirus.gov.hu oldalon láthatunk, a Nemzeti Népegészségügyi Központ ellenőrzött adatait közli. Müller szerint azonban ezt leszámítva
„minden más adatszolgáltatás felesleges, sőt olykor káros is lehet, hiszen nem valós adatokon nyugszik ezeknek egy része”.
A helyzetet nehezíti, hogy az operatív törzs sajnos nem túl közlékeny, már a betegek és halottak nemét és életkorát sem igazán közlik, holott a világ legtöbb országában ezek az adatok nyilvánosak a jobb ellenőrizhetőség érdekében, ahogyan a betegek területi eloszlása is. Utóbbiról szintén több alkalommal kérdezte Müllert a sajtó, de ő azt mondta, nincs értelme területi bontásban közölni a fertőzöttekről adatokat, legyen elég annyi, hogy már minden magyar megyében van beteg.
Hadházy Ákos elküldte a 444-nek, hogy milyen kérdéseket tett fel egyenként a kórházaknak és rendelőintézeteknek, ezeket:
Hány koronavírusos (COVID-19) beteget regisztráltak a kórház illetékességi területén (a telephelyeken, ill. a tagkórházakban összesen) 2020. március 1-től kezdődően?
A regisztrált betegek közül hányan részesültek kórházi kezelésben?
Hány beteget kezeltek tüdőgyulladással 2020 március 1. óta? (Az adatokat napi bontásban, 2020. március 1-től, levelem kézhezvételének a napjáig kérem megadni.)
A képviselő a levelében az országgyűlési törvényre hivatkozott, ami előírja, hogy a parlamenti képviselők minden közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhetnek, és az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. (444)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Nyilvánvaló, hogy ez a hordából kitaszított Hadházy a NER ellen ármánykodik! A vajda és a qrmány irányába buzgó közbizalmat akarja gyengíteni! Arra való hivatkozással, hogy ő képviselő, „…és az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni…”
Már csak egyet kell aludnia, és elmúlik ez a nyavalya. Marad csak a ragály, és a SZENTÍRÁS! Amit a vajda diktál az Operatív Törzsnek!
Cecilia néni pedig a föltámadottakról fog beszámolni!
A világ a ragállyal van elfoglalva. Érthető okokból.
A világragály árnyékában sunyi módon zajlik tovább Donbassz martalócostroma.
Tegnap Kijev latorjai rendesen megaknavetőztés és tarackozták Donyeck Petrovszkij kerületét. 120 mm – es aknavetőkkel, és 122 – es tüzérségi lövegekkel bombázták a kerületet. Öt ház vált átmenetileg vagy végleg lakhatatlanná.
Sztaromihajlovkát „nem csak” aknavetőzték, hanem meg is géppuskázták. Belőttek egy családi ház ablakán is. A házban tartózkodó 89 éves bábuskát agyonlőtték.
Tegnap valamivel éjfél előtt Trudovszkát aknavetőzték. Hét lakóépület vált romhalmazzá.
Mára virradóan Gorlovka és környéke is ismét terítékükre került. „Szerencsére csak” romok az „eredmény”!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
