Maradék – Ukrajnának új reformügyi miniszterelnök – helyettese lesz/van! A jelölt egy igazi hétpróbás sorosista gazember! A mi vajdnk igaz cimborája ő, aki Grúzia elnöki székéből szökött Maradék – Ukrajnába, ahol Valcman Nyalókakirály szolgálatába szegődve volt Odesszarégió gubernátora. Amíg össze nem rúgták a patkót. Nyakkendőfaló Szakácsviliről van szó! Kijev és minden ukránok bohóca, Zelenszkij kérte fel a jó Vili komát: kamatoztassa tudását, segítsen megreformálni Maradék – Ukrajnát a Gazda elvárásai szerint.
Szakácsvili roppant megtisztelőnek, személyét és edigi munkásságát elismerőnek tartja a felkérést, és azt gondolkodás nélkül el is fogadta. Már buzgón körmöli is a Rada elé terjesztendő reformötleteit.
Véget ért a pravoszláv Húsvét. A minszkiek videos vízgereblyézésbe kezdtek, és megélénkültek Donbassz frontjai.
Már az LNR szakasz is panaszkodik. Kijev martalócai Orehovo falut s környékét aknavetőzték. „Szerencsére” csak két lakóház, és egy „Tavrija” autó bánta.
A DNR amiatt zsörtölődik, hogy Sztaromihajlovkát a krasznogorovkai iskolaterületére telepített kegytárgyakból lőtték ma martalócék.
Amúgy ostromoltak még nyolc másik DNR – es frontmenti települést is ma.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Vlagyimir Iljics Lenin születésének 150. évfordulójára emlékezett ma Moszkvában az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) és a Lenini Komszomol.
Eredetileg ma nagyszabású emlékezés lett volna kb. 150 testvérpárt és szervezet részvételével a nagyvilágból, de a világragály közbeszólt.
A szigorú moszkvai karanténrendelkezések betartása mellett, sűrű hóesésben, csak kis létszámú részvevő vonulhatott a Lenin Mauzóleumhoz koszorúzni.
A Petropavlovszk – Kamcsatszkij fölé magasodó „Misenna-hegy” kilátójára Lenin születésnapja tiszteletére ma kitűzték a Szovjetunió állami zászlaját.
A hatalmas országban mindenfelé megemlékeztek a Szovjetunió megalapítójának 150. születésnapjáról. Kamcsatkától – Kalinyingrád enklávéig, Murmanszktól – Szocsiig és a Krímig.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A hordafanoknak sem tetszik, ahogy Döbrögi intézte
Sok kormánypárti szerint az lett volna a helyénvaló, ha a kormány enged az időkorlátra vonatkozó ellenzéki kérésnek.
A kormánypárti szavazók majdnem negyven százaléka szerint hibázott Orbán Viktor kormányfő, amikor „133 bátor ember” segítségével áterőltette a kabinetnek rendkívüli jogköröket biztosító és korlátlan időtartamra szóló felhatalmazási törvényt. (A miniszterelnök a szavazás előtt párttársaihoz szólva azt mondta, „nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere kell”.)
A Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet a rendkívüli jogrend elfogadásának megítélésére volt kíváncsi. A megkérdezettek majdnem kétharmada szerint igaza volt a Demokratikus Koalíciónak (DK), a Jobbiknak, az LMP-nek, az MSZP-nek és a Párbeszédnek, amikor úgy döntöttek, nem támogatják a javaslatot. Az természetesen nem meglepő, hogy ezeknek a pártoknak a szavazói szinte száz százalékban elutasítják a „korlátlan idejű teljhatalmat”, az viszont igen, hogy a bizonytalanok 62 százaléka sem kér a rendeleti kormányzást lehetővé tevő jogszabályból. Ráadásául a Fidesz-szavazók 36 százalékának sem tetszik, hogy a törvényt végül időkorlát nélkül fogadták el.
Utóbbiak között még magasabb (majdnem 40 százalék) az aránya azoknak, akik szerint az lett volna a helyénvaló, ha a kormány enged az időkorlátra vonatkozó ellenzéki kérésnek, és az velük együtt szavazza meg a rendkívüli felhatalmazást. (Ezt a DK, az MSZP és a Momentum szavazóinak száz százaléka gondolja így, a Jobbik híveinek esetében 80 százalék az arány, míg a bizonytalanok körében 61 százalék). (Népszava)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Inkább beszélhetünk az októberi beégés folytatásától RETTEGŐ 133 GAZEMBER VAJDADIKTATÚRÁBA MENEKÜLÉSÉRŐL! Ők már csak abban bíznak, hogy Döbrögi HA KELL, ERŐSZAKKAL TARTJA MAJD FENN TOVÁBBI HATALMÁT, és ezáltal megúszhatják az elszámoltatást!
Van egy rossz hírünk! DÖBRÖGI BUKNI FOG, ÉS LESZ ELSZÁMOLTATÁS! MEG LESZ MEGTORLÁS! Idő kérdése!
Ismét naggyá tenni „Magyarországot” – benyújtották Döbrögiék politikai nyilatkozatát
Széchenyi István szavaival vallják, csakis a ,,saját tengelye körül forgó”, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék – mondja ki az Orbán Viktor kormányfő által is jegyzett, az 1990. május 2-án összeült, első szabadon választott Országgyűlésre emlékező politikai nyilatkozat. A visszanyert szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek “ismét naggyá tegyék Magyarországot”- szól a dokumentum.
Már benyújtották a parlamentnek a “Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról” szóló politikai nyilatkozatot, amit Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Kocsis Máté Fidesz- és Harrach Péter KDNP frakcióvezetők, Varga Mihály pénzügyminiszter, Kósa Lajos és Németh Zsolt bizottsági elnökök és Hörcsik Richárd írtak alá.
Május 2-án ünnepi ülés, az államfő beszél
A harmincadik évfordulón, május 2-án az Országgyűlés ünnepi ülést tart, melyen Áder János államfő mond beszédet.
Az Orbán Viktor által is jegyzett politikai nyilatkozat azzal kezdődik: az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március tizenkilencedikén történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról, amely – Alaptörvényünk szerint – hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete. A szabad országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre. Az Országgyűlés tagjai fejet hajtanak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvágya, bátorsága és áldozatvállalása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy – amint az ország függetlenségének elvesztét okozó külső körülmények változása lehetővé tette – a magyar nép ismét önnön kezébe vehesse sorsát – tartalmazza az első szakasz.
Kegyelettel gondolunk az első szabadon választott országgyűlés elhunyt tagjaira, s megbecsüléssel mindazon képviselőtársainkra, akik a rendszerváltoztatás első demokratikus parlamentjében, illetve azt követően megbízatásuk lejártával, a polgári életbe visszatérve Magyarország felemelkedéséért dolgoztak – írják.
A Szent István-i államszervezéshez fogható
“A kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait. A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalásnak a nemzetpolitikába történő visszaillesztését a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként fogadjuk el, és elismeréssel illetjük” – szól a dokumentum.
Az új Alaptörvény zárta le ”a posztkommunizmusként jelölhető” korszakot
Ugyanakkor, az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel “nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le” – nyilvánítják ki.
Csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítása útján…
Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai történelmünk jeles teljesítményei között tartjuk számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját, és újólag elkötelezzük magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek – a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés – mellett. Valljuk, hogy csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének. Valljuk, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő nemzet képes szabad akaratnyilvánításra. Valljuk, hogy csakis egy, a hagyományaira támaszkodó, de megújulni tudó erős állam alkalmas e szabadság külső és belső feltételeinek biztosítására.
“Saját tengelye körül forgó”
Széchenyi István szavaival valljuk, hogy csakis a ,,saját tengelye körül forgó”, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé – nyilvánítják ki.
Ismét naggyá tenni Magyarországot
“Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai 1990. május másodikát visszanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot” – zárul a politikai nyilatkozat.
Indoklást nem csatolták hozzá, mert “a politikai nyilatkozat szövege az előterjesztők akaratának kinyilvánítása, annak szükségességét és indokát a nyilatkozat szövege támasztja alá”. (atv)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: HÁROMSZOR OLVASTAM ÁT ezt a valamit! Harmadjára már csak nevettem! – VOLNA! (Ha lett volna hozzá kedvem!)
„…A kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait…”
-MEGOLDOTTÁTOK A FELADATOT ROHADÉKOK!
Háborús veszteséget meghaladó népességfogyás! Totális ország és gazdaságvesztés! Soha vissza nem fizethető adósság! Gyarmati lét, kiszolgáltatottság! Nyomor és hajléktalanság!
VAJDASÁGOT CSINÁLTATOK MAGYARORSZÁGBÓL!
“…a politikai nyilatkozat szövege az előterjesztők akaratának kinyilvánítása…”
EZ A VILÁGOS BESZÉD! EZ A MAGYARÁZAT MINDEN CSELEKEDETEITEKRE!
Csak azt ne gondoljátok, hogy a NÉP ezt jóvá is hagyja! (A „díjazáshoz” persze ennyi is ELÉG LESZ!)
Pénz? Bosszú? Más oka lehet, hogy elvették Gödtől a Samsungot
Még a korábbi, fideszes gödi városvezetés is azért támogatta a Samsung gödi gyárának bővítését, mert az sok pénzt hozna a városnak. Azzal, hogy az iparűzési adó a megyei önkormányzatokhoz került a veszélyhelyzetben, akár ezt is bukhatják, de a történet nem is annyira erről szól. Az intézkedés hátterében feltehetően az áll, hogy a rendkívüli állapotot kihasználva az állam végigvigye mindazt, amit korábban, sokszor éppen a helyi lakosok „akadékoskodása” miatt csak lassan tudott átnyomni, ráadásul az EU-s szabályokkal sincs éppen összhangban.
Halálos ítéletként jellemezte Göd polgármestere, a momentumos Balogh Csaba egy április 18-i Facebook-bejegyzésében, hogy a kormányzat egy tollvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat és a körülötte lévő területet.
Balogh szerint azért halálos ítélet ez a gödieknek, mert nemcsak a Samsung által fizetett iparűzési adótól esnek el így, hanem többé beleszólásuk sem lesz abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek. „Elfogadhatatlan, hogy a kormány egy ilyen döntést ilyen hirtelen hozzon meg, és ezzel ellehetetlenítse a város fenntarthatóságát mind gazdasági, mind környezeti szempontból!” – értékelte a helyzetet a polgármester, és elkezdte a „Nem adjuk Gödöt!” kampányt: vasárnap és hétfőn autós tüntetést tartottak a gödiek.
A kormány azután tudta egy tollvonással „elvenni” a Samsungot a várostól, hogy a veszélyhelyzet óta rendeletekkel is kormányzó kabinet hozott egy rendeletet a különleges gazdasági övezetek kialakításáról. Az ilyen övezetekkel rendelkező településeken mind a helyi adóztatás joga, mind a településszervezés átkerül a megyei önkormányzathoz. Az ország első ilyen különleges gazdasági övezete a gödi Samsung-gyár és környéke lett.
A kormány lépésének jelenleg két, egymástól teljesen különböző politikai olvasata van:
az egyik szerint úgy akarja a kormány büntetni a nem fideszes vezetésű várost, hogy elveszi az iparűzési adó egy jelentős részét, amit a Samsung ad(na);
a másik olvasat szerint a kormány így menti meg a nemzetgazdasági okból kiemelten fontos Samsung beruházását a „korrupt ellenzéktől”.
Valójában ennél prózaibb az ok: a kormány foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy a Samsung-gyár bővüljön, akár a lakók egy részének akarata ellenében is, nem szeretnék, ha a dél-koreaiak kívánsága nem teljesülne. Az állam akkor is támogatni akarja a Samsung terveit, ha az EU amúgy nem engedi a direkt támogatást, és akkor is, ha az a helyi civilek ellenállásába ütközik.
Ahhoz, hogy tisztábban lássunk, érdemes szétszálazni három, egymástól független történetet, ami most összefolyik: a Samsung gödi helyzetét, a dél-koreai cég és az állam viszonyát, valamint a várost irányító szivárványellenzék belső viszonyait.
Az ellenzéki egység, ami megbomlott
Kezdjük a gödi városi belpolitikával!
A tavalyi önkormányzati választáson az addig a fideszes Markó József vezette Göd az ellenzék kezére került. A polgármester a momentumos Balogh Csaba lett, a képviselő-testületben pedig kisebbségbe került a Fidesz.
Míg az ellenzéki összefogás a kampány alatt jól működött, Balogh hivatalba lépése után szépen lassan elhidegült a viszony a polgármester és a szintén ellenzéki (DK-s, jobbikos, LMP-s) alpolgármesterek között.
Az Indexnek név nélkül nyilatkozó képviselők szerint azért romlott meg a kapcsolat, mert Balogh egyre kevésbé volt együttműködő, a döntéseket egyedül hozta meg, azok hátterébe nem avatta be az alpolgármestereket. „Öntörvényűvé vált” – jellemezte az Indexnek a polgármestert az egyik nem fideszes képviselő. Elmondása szerint Balogh saját tanácsadókkal vette körül magát.
Balogh Csaba felszólal egy lakossági fórumon Gödön 2019 szeptemberében
Fotó: Balogh Csaba / Facebook
Ahogy más vidéki településeken, Gödön sem az országos politikai viták tükröződnek vissza a helyi politikában, sokkal jobban befolyásolják a viszonyokat a helyi ügyek. A várost irányító ellenzék és a helyi fideszesek között éppen ezért alapvetően normális a kapcsolat, abban általában mindannyian egyetértenek, hogy a város érdeke a legfontosabb. Csak egy példa: a helyi fideszesek az idei költségvetést is megszavazták.
„Az egész folyamatban nagyon nagy pénzek mozognak”
Még a fideszes városvezetés volt hatalmon, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2016 augusztusában bejelentette, hogy az európai piacra szánt elektromos autók akkumulátorainak gyártásába kezd a Samsung Gödön, és a 100 milliárd forintos beruházással 600 új munkahely jön létre, de később még több munkaerőre lesz szükség. A Samsung azért döntött a bővítés és az akkumulátorgyártás mellett, mert az európai autógyártók nagy lendülettel fejlesztenek elektromos autókat, de nincs ehhez elég akkumulátoruk.
A Samsung nem volt ismeretlen Gödön: a gyárat 2001-ben hozták létre, majd a 2008-as gazdasági válság és az üzemben gyártott technológia elavulása miatt leállították, és 2017-ben indult újra. Bár már üzemel, továbbra is javában folyik az építkezés, a beruházás, ami a környéken élőket eléggé zavarja a zaj és a por miatt. Ez a bővítés rengeteg konfliktussal járt a Samsung és a közelben lakók között. A lakók úgy érezték, hogy ebben a vitában a (2019 őszéig) fideszes vezetésű önkormányzat és az állam a Samsung mellett áll, míg ők egyedül maradtak.
Miután az ellenzék megnyerte az önkormányzati választást, a helyzet megváltozott, a gyár bővítésével foglalkozó lakossági fórumokon úgy tűnt, Balogh Csaba inkább a környéken élők, mintsem a Samsung és az állam érdekeit képviseli.
Ugyanakkor Balogh politikai szövetségesei szerint a polgármester egy idő után önjáró lett. A szemére vetették, hogy a Samsunggal is „egyedül”, az alpolgármesterek, azaz a választáson még vele szövetséges helyi politikusok mellőzésével tárgyalt, egyeztetett. Így előállt egy olyan faramuci helyzet, hogy sem a helyi szinten ellenzékbe került fideszes képviselők, sem Balogh korábbi választási szövetségesei nem tudták, mi zajlott vagy zajlik a polgármester és a gyár vagy a beruházás útját egyengető állami ügynökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) között.
Az biztos, hogy az előző, fideszes városvezetés tudott arról, hogy a Samsung terjeszkedni akar, ezért földterületekre van szüksége, valamint fákat is kivágna, de ezt igyekezett nem nagy dobra verni. Egy, a birtokunkba került – majd egy ismeretlen által a Youtube-ra is feltett – hangfelvétel tanúsága szerint Markó József volt fideszes polgármester egy közgyűlésen arról beszélt, hogy a Samsung által kiszemelt földterületeket az önkormányzatnak úgy kell megvásárolnia, hogy az eladók ne tudják, hogy a dél-koreai cég akarja megszerezni.
Elvileg az ügy, amit csinálunk, nem a Samsunghoz kötődik, ahhoz kötődik, de kommunikációban csak azt jelenti, hogy mi szeretnénk ide a területre egy kiemelt célterületet létrehozni, ahol ipari terület kialakulhat, amit aztán majd valami iparos meg fog szerezni, na de most már ismert előttünk, ezt a Samsung fogja megszerezni, és annak a kedvéért csináljuk végig
– mondta Markó József egy tavaly nyári közgyűlésen, elismerve, hogy mindezt azért csinálják így, mert az állam közvetlenül nem támogathatná a céget. Ugyanezen a felvételen arról is beszélt, hogy „a Samsung nagyon nyomul, pedig nem is az övék a föld”, de Gödnek „magasan megéri a Samsung dolog”. Markó utalt arra, hogy a Samsung terjeszkedése nem lesz olcsó mulatság, már csak a földek megszerzése is milliárdos tétel. „Az egész folyamatban nagyon nagy pénzek mozognak” – hangsúlyozta.
Markó József 2018-ban
Fotó: Bődey János / Index
Ha van is kockázat, éppen a bevételekre hivatkozva nyomták a beruházást
A beruházást ellenző helyi lakosok korábban, tehát még a fideszes városvezetés alatt azt is kifogásolták, hogy az önkormányzat kész tények elé állította őket, nem kérte ki a véleményüket. Így például arról sem, hogy milyen veszélyekkel járhat az akkumulátorgyár. Az elektrolit az akkumulátorgyártás egyik alapanyaga, amelyből – egy esetleges baleset, véletlen katasztrófa folytán történő – robbanás, illetve égés hatására mérgező hidrogén-fluorid gáz képződik, ami belélegezve akár halálos is lehet.
Márpedig a volt fideszes polgármester, Markó még városvezetőként éppen azzal érvelt, hogy szinte semmilyen bevétel nem folyik be a városba, így sok fejlesztésre sincs pénz, viszont ha beindul a nagyüzemi gyártás a Samsungban, akkor harmincéves előreugrást hozhat a városnak a cég által fizetett több tízmilliárdnyi adó.
Hogy pontosan mennyi iparűzési adót fizet a Samsung, nem tudni, ez ugyanis adótitok, de a Magyar Államkincstár nyilvános adatai alapján
A TELJES IPARŰZÉSIADÓ-BEVÉTEL 698,5 MILLIÓ FORINT VOLT GÖDÖN 2018-BAN. ENNEK TÚLNYOMÓ RÉSZE JÓ ESÉLLYEL A SAMSUNGTÓL SZÁRMAZOTT.
Az összegnél többet mond el az iparűzési adóból származó bevétel aránya a költségvetésben. Balogh Csaba Facebook-posztjában azt írta, „a Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik”. Balogh minden bizonnyal a jövőbeni, az új gyárral megugró bevételek alapján számolhatott, 2018-ban ugyanis az iparűzési adó teljes összege
A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 10,5 SZÁZALÉKÁT TETTE KI.
Persze valójában még ez sem kevés, ha a bevételek nagyjából tizedének elapadásával számolunk, az jelentősen csökkenti a város költségvetési mozgásterét – különösen, hogy az iparűzési adó nem valamilyen célra pántlikázott pénzt, hanem jórészt szabadon elkölthető összeget jelent az önkormányzatoknak. (Árnyalja a képet, hogy egy bizonyos összeg felett a kormány elkezdi csökkenteni az adott önkormányzat költségvetési támogatását, így az iparűzési adóval jól ellátott településeknek olyan költségeket is ebből a bevételből kell fedezniük, amikre a szegényebb települések külön állami pénzt kapnak.)
Az egyik nem fideszes képviselő arra hívta fel a figyelmet: ha a járvány miatt amúgy is padlóra került vállalkozások nem fizetnek elég adót, és még a Samsung adóját is elszipkázzák a várostól az új rendelettel, akkor a település akár csődbe is mehet.
A fideszes Markó József volt polgármester az Index megkeresésére arról beszélt, hogy ha a megyei önkormányzathoz kerül is az iparűzési adó a veszélyhelyzet fenntartásáig, akkor is csak beruházásokra és fejlesztésekre fordíthatják a pénz nagy részét, ezért szerinte a Samsung adója visszakerülne Gödre. Szerinte indokolt lehet, ha nem csak a város, de azok a környező települések is kapnak belőle, amelyeknek a mindennapjait szintén befolyásolja a gyár működése és az ott folyó építkezések.
A rendelet szövegéből erről annyit tudhatunk meg, hogy a pénzt
a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő – különös tekintettel a beruházással közvetlenebbül érintett – települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 5%-ának erejéig a megyei önkormányzat e rendelet szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használhatja fel.
Az önkormányzatok eddig is a működésükre és a helyi fejlesztések támogatására fordították ezt a pénzt, vagyis ha Markó optimista értelmezése helyes, akkor nem világos, mi értelme van a rendelet pénzre vonatkozó részének. Viszont mivel a mondat alapján nem feltétlen muszáj a közvetlenül érintett településekbe visszaforgatni a teljes összeget, elvileg elképzelhető olyan forgatókönyv is, amelyben a megyei önkormányzat annak egy részét elviszi máshová a megyén belül.
Megkérdeztük a Pest Megyei Önkormányzatot, mire fordítják majd az összeget, hogyan terveznek hozzájárulni a kormányrendeletben megfogalmazott célhoz (a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerüléséhez, illetve munkahelyteremtéshez), és hogy milyen testület dönt majd a forrás felhasználásáról. Ambrus András, az önkormányzat sajtófőnöke telefonon elmondta, fontos, hogy nem ők kérték ezt a feladatot a kormánytól, de az önkormányzatnak nagy tapasztalata van a településfejlesztési projektek terén, ezért az új adóbevétel hasznosításával sem lehet gond.
Ambrus levele alapján a Samsung-pénz a különleges gazdasági övezet szerinti településekre (Göd, Csomád, Dunakeszi, Sződ) fordítják majd integrált településfejlesztési intézkedések (pl. kisvállalkozások támogatása, infrastruktúrafejlesztés) formájában.
A gödi Samsung SDI gyár 2020. január 28-án.
Fotó: Mónus Márton / MTI
A megyei önkormányzatok egyébként a jelenlegi önkormányzati rendszeren belül kis jelentőséggel bíró szervezetek, amelyek közvetlen módon csak aprópénzzel gurigáznak: a G7 MÁK-adatok alapján készült átfogó cikke szerint a 19 megyei önkormányzat 2018-ban összesen 4,7 milliárd forintot költött el, nagyobb részt személyi juttatásokra.
Hatókörük is ennek megfelelően korlátozott, az önkormányzati törvény értelmében területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, és koordinációs feladatokat láthatnak el (pl. bizonyos uniós programok lebonyolításában van szerepük). A Pest Megyei Önkormányzat válaszleveléből kiderült, hogy a 2014-2020-as időszakban 12 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kiosztásán és nyomon követésén dolgoztak (ennyit kapott a VEKOP-ból Pest megye), illetve a Pest megyei kompenzációs keretnek nevezett, magyar költségvetésből finanszírozott gazdaságfejlesztési támogatás 80 millárd forint szétosztása is az ő szakmai javaslataik alapján történt.
Ambrus András azt írta, a VEKOP-pal több ezer új munkahelyet teremtettek a megyében, és a most hozzájuk kerülő új forrást is így tervezik elkölteni, de konkrétumot ezzel kapcsolatban egyelőre nem tudnak mondani, mert a szakmai értékelős még folyamatban van. Azt viszont megtudtuk, hogy a Samsung-pénzből tervezett fejlesztések felelőse (a Pest Megyei Önkormányzati Hivatalon túl) a Pest Megye Közgyűlésének Területfejlesztési Bizottsága, az önkormányzati tulajdonú Pest Megyei Területfejlesztési NKft., és a Pro Régió Ügynökség (mindösszesen 85 fő).
Nem is a pénz a lényeg?
AZ, HOGY MIÉRT KELLETT KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZETTÉ NYILVÁNÍTANI A GYÁRAT ÉS A KÖRNYÉKÉT, NEM IGAZÁN VILÁGOS.
A kormányzati sajtó azt a narratívát építette fel, hogy az ellenzék „korrupt”, ezért egy veszélyhelyzetben rizikós lenne rájuk bízni az iparűzési adó sorsát. Az Origo egy állítólagos hangfelvételre hivatkozva írt arról, hogy Balogh Csaba korruptnak tartja a szintén ellenzéki alpolgármestereket.
Azon túl azonban, hogy a polgármester egyetlen konkrétumot sem említ (ahogy a kormányzati sajtó sem), ezt az állítását némiképpen megkérdőjelezi, hogy korruptnak lenni ideje sem lehetett eddig az ellenzéknek, annyira kevés ideje irányítja a várost és még egyetlen olyan beruházás sem volt, amelynél erre lehetőség adódott volna. Próbáltuk Baloghtól is megtudni, hogy milyen ügyre vagy ügyekre utalt, amikor korrupcióval vádolta az ellenzéket (ha egyáltalán tényleg elhangzott tőle ilyen kijelentés), de egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.
A KORMÁNYZATI LÉPÉS HÁTTERÉBEN VALÓJÁBAN NEM EZ, HANEM A SAMSUNG ÉS A BERUHÁZÁST MINDEN ÁRON VÉDELMEZŐ ÁLLAM, VALAMINT A MOMENTUMOS POLGÁRMESTER KÖZÖTTI FESZÜLTSÉG „FELOLDÁSA” LEHET.
Eszerint a Samsung ellen ágálók érdekeit a többieknél karcosabban védő Baloghot ki akarták iktatni azok, akik számára nem a gyár ellen tiltakozó gödiek a legfontosabbak, hanem az, hogy a vállalat zavartalanul folytathassa a beruházásait egy olyan gazdasági helyzetben, amikor minden munkahely megőrzése rendkívül fontos. Ebben az olvasatban tehát nem a Samsung iparűzési adójának az elvonása a leglényegesebb pont, hanem az, hogy a jelenlegi és a jövőbeni fejlesztéseknek ne legyen kerékkötője a polgármester vagy bármelyik városvezető.
Akármi is a cél, mind ez, mind az iparűzési adó elvonásával járó forrásközpontosítás ismét olyan változtatás, ami szembe megy az Európai Unió egyik alapvető közigazgatási elvével, a szubszidiaritással. Ennek lényege az lenne, hogy minél alacsonyabb szinten szülessenek meg a helyi közösségeket érintő fontos döntések és helyben maradjon az alapjukul szolgáló finanszírozás is; ne épüljön például olyan beruházás egy városban, amelyet a helyiek többsége nem támogat. A különleges gazdasági övezet koncepciójával – legalábbis a ki tudja, meddig tartó veszélyhelyzet idejére – ezt most teljesen kiiktatják az igazi gazdasági nagyhalnak számító vállalatok és a nekik otthon adó települések esetében.
A Pénzügyminisztériumtól, kompenzálják-e valahogyan Gödöt a kieső költségvetési bevételekért, szerintük milyen módon járul hozzá a célzott munkahelyvédelemhez a helyi iparűzési adó átcsatornázása a megyéhez. Cikkünk megjelenésééig nem érkezett válasz. (index)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Jó hosszú és nem is unalmas írás ez, ami „apróbb” részigazságokat is feszeget. Mint pl. a korrupció. Amiről Lánczy András óta tudjuk, hogy a döbrögista horda hitének az alapja! De hát ez is csak részigazság, hiszen a lopás, rablás, korrupció a RENDSZER ALAPJA! A mindenkori hatalom és ellenzéke éltető ereje már jó harminc éve!
Van itt viszont valami, amit EZ AZ ÍRÁS SEM FESZEGET!
ÉLŐHELYÜNK MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK ZÁLOGA A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐ! Aki – ami a haszon miatt hozza ide a tőkéjét. Amit aztán szabadon ki is vihet innen.
Nélkülük itt már csak sivár pusztaság lenne! Ők adnak munkát a magyaroknak, akik munkabérét vastagon fölözi le az aktuális hatalom, amiből aztán közvetve vagy közvetlenül jut jó vastag vajréteg az illetékesek tortájára.
EZ VAN HA NINCS ORSZÁG, NINCS SAJÁT GAZDASÁG!
Az álellenzék gödi dijadala MÁR CSAK A MELLÉKHATÁSOK MIATT IS ingerelhette az önhitt döbrögista hordát, amely revansra vágy, és visszaköveteli a babaruhát.
ÚGY JÖTT NEKIK A RAGÁLY, MINT FULDOKLÓNAK A TELE OXIGÉNPALACK! Döbrögi teljhatalommal való fölruházása tökéletes fegyver a célra!
AZ Ő CÉLJAIK MEGVALÓSÍTÁSÁRA!
Csakhogy „NEKIK” teljesen mások a céljaik, mint NEKÜNK!
„ŐK” egy általuk igazgatott uradalmat akarnak! Döbrögisták és álellenzékük egyaránt!
MI ORSZÁGOT AKARUNK! AMI A MIÉNK!
Márpedig a két akarat homlokegyenest ellenkezik egymással!
Ha pedig egy erőszakos fegyveres kisebbség, és a dühös fegyvertelen többség… – hát az az álmoskönyvek szerint sok jóra nem vezet!
Ragályhíradó motto – balrad.ru olvasói komment: “A Kovid egy héber név, amely bölcset jelent. A 19 pedig a szabadkőművesek körében spirituális szám, amely azt jelenti, hogy a céljukat elérték. Más szerint a daliás ’90 – es évek magyar pornóvideo – forgalmazó Ko(vács)Vid(eo) – ra utal, a szám pedig a kártyás 19. Amire már nem szabad lapot húzni! Napi összeesküvés rovat.”
A világragály legfrissebb létszámjelentése szerint 2 561 915 Covid – 19 megszállott, és 177 200 halott van
Az USA tegnap 2751 ragályhalottat produkált, csaknem megduplázva a tegnapelőtti 1433 halottszámot. Így aztán a halállistájuk már egy híján 50 ezer (44 999) nevet tartalmaz. A megszállottság tekintetében is „remekelnek”. Már 824 147 igazolt covidosuk van.
Oroszország 5642 fővel tudta tegnap növelni fertőzöttjei számát, így az ottani igazoltak száma már 52 768 fő. Halottlistájuk 456 – ra bővült.
Az amerikai John Hopkins University tegnapi összesítése szerint a ragálymortalitás százalékos versenyében Oroszország áll a legjobban. Ők csak 0,86 százalékot tudnak.
Európából csak Labancia és Germánia került be az első hatba.
DÖBRÖGISZTÁN VAJDAFÉNYEZŐ RAGÁLY – TRAGIKOMÉDIÁJA MÁR FÖLÜLMÚLJA A LEGVADABB KÉPZELETET IS!
Újabb ékkő került a vajda koronájára tegnap!
„Orbán Viktor miniszterelnök telefonon tárgyalt Sir Suma Chakrabartival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével kedd délután – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A megbeszélés témája a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági világválság volt.
Orbán Viktor részletesen tájékoztatta az EBRD elnökét a magyar gazdaságvédelmi akciótervről – közölte Havasi Bertalan, hozzátéve: Sir Suma Chakrabarti elmondása szerint az EBRD folyamatosan kapcsolatban áll a Magyarországon is érdekeltségekkel rendelkező bankokkal, és a visszajelzéseik alapján megállapítható, hogy Magyarország hozzáértő és eredményes módon kezeli a válságot.
A bankelnök véleménye szerint Magyarország azon két tagállam egyike az Európai Unióban, ahol a legkisebb mértékű gazdasági visszaesés várható a koronavírus-járvány miatt.” – közli az „M”TI a dijadalhírt!
Tudják a nyájas olvasók ugye? Ezzel az EBRD – vel kötött szerződést Döbrögi a magyar hitelesek földönfutóvá tételének korlátlan lehetőségéről. A dologról itt írtunk bővebben:
Igazolt ragályosaink köre immáron 2168 fő. Az utóbbi 24 órában tucatnyit – 12 magyart – mészárolt le, ami által áldozati listánkon már 225 név szerepel, stabilizálva a tíz százalékot meghaladó mortalitási produktumunkat, továbbra is a világranglista élbolyában tartva élőhelyünket. A TOVÁBBIAKBAN PEDIG MÉG JOBB HELYEZÉSSEL KECSEGTETVE!
Tekintettel jelenlegi – de még inkább közeljövőbeni állapotainkra – DÖBRÖGISZTÁNNAK KIVÁLÓ ESÉLYEI VANNAK A VÉGSŐ VILÁGELSŐSÉGREIS AKÁR!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Lenin életének és tevékenységének rövid rajza
Idegennyelvű irodalmi kiadó
Moszkva 1942 I
Vladimir Iljics Uljánov (Lenin), a bolsevizmus és a világ első szocialista államának megalapítója, 1870 április 10-én (22-én) született a volgamenti Szimbirszk (ma Uljánovszk) városában.
Atyja, Ilja Nikolájevics, asztracháni kispolgároktól származott. A gimnázium és a kazáni egyetem elvégzése után 14 évig matematika- és fizikatanár volt Penzában és Nizsnij-Novgorodban (jelenleg Gorki), 1869-től fogva a szimbirszki kormányzóság oktatási kerületének volt tanfelügyelője, később igazgatója. Sok éves szolgálata elismeréséül nemesi címet kapott. Ilja Nikolájevics Uljánov művelt, haladó orosz volt, aki teljesen a néptömegek felvilágosításának szentelte életét. Munkaszerető, kitartó, a munkában magától és másoktól kötelesség-teljesítést követelő ember létére, az ügy érdekeit helyezte előtérbe és igyekezett gyermekeit is ezekre a tulajdonságokra nevelni. Meghalt 1886 január 12-én.
Lenin anyja, Mária Alexandrovna Blank, orvos leánya volt. A kitűnő, nagyműveltségű, magas kultúrájú és okos asszony különösen kivált nagy akaraterejével és erős jellemével. Jól ismerte az orosz szépirodalmat és a világirodaimat, franciául, németül és angolul beszélt, sokat foglalkozott zenével. Teljesen családjának szentelte magát és gyermekeiből becsületes, művelt és eszméktől áthatott embereket igyekezett nevelni.
Az Uljánov-szülők valamennyi gyermekéből forradalmár lett: legidősebb fiuk, Alexander, a „Naródnaja Volja” („Népakarat”) tagja volt, a többiek, — Anna, Vladimir, Dimitrij, Mária, — a korán elhalt Olga kivételével, bolsevikok lettek.
Lenin élénk, nagytehetségű gyermek volt. Már ötéves korában megtanult olvasni. Kilencéves korában beíratták a szimbirszki gimnázium első osztályába. Mert rendkívül tehetséges volt és a tanulást komolyan vette, kitűnően tanult és kitüntetéssel került egyik osztályból a másikba. Mire a gimnáziumot befejezte, jól tudott latinul, görögül, franciául és németül s jól ismerte a történelmet és az irodalmat is. Különösen nagyra becsülte az olyan irodalmi műveket, melyeknek hősei kemény és hajthatatlan jelleműek.
Lenin gyermekéveit és ifjúságát a Volgamentén töltötte — a szimbirszki, kazáni és számárai kormányzóságokban. Ezek tipikus parasztkormányzóságok voltak. Itt Lenin közelről figyelte a parasztok életét, a faluban uralkodó nyomort és tudatlanságot, az embertelen szolgaságot és vadállati kizsákmányolást, s állandóan érintkezésben volt a munka embereivel. Látta, hogy az orosz dolgozó tömegekkel együtt hogyan nyomják el a nagyszámú nemzetiségeket — a csuvasokat, a mordvinokat, a tatárokat és a többit is. Még ifjú korában meggyűlölte a dolgozó tömegek leigázását, meggyűlölte a nemzeti elnyomást.
Lenin tanuló évei és ifjúsága Oroszország történetének egyik legsötétebb korszakára estek. Később Lenin ezeket az éveket „a fékevesztett, hihetetlenül esztelen és vadállati reakció”*) időszakának nevezte.
*) Lenin összes Művei, IV. kiadás I. köt., 267. old., (oroszul).*
A cárizmus, letiporva a 70-es évek forradalmi mozgalmát, diadalmaskodott. Az önkényuralmi kormány, miután 1881-ben a „Naródnaja Volja” emberei megölték II. Sándor cárt, sietett visszavonni még a 60-as évek felemás reformjait is. A parasztot teljesen a nemesi származású járási főnökök hatalmába adta. Betiltotta nemcsak a demokrata, de majdnem az egész liberális sajtót is. A reakció az iskolában is dühöngött. A népoktatás minisztériuma, vagy ahogy később Lenin nevezte „népbutítás minisztériuma”, a tanulóifjúságból az önkényuralom számára megbízható szolgákat igyekezett nevelni. A cári kormány fékevesztett önkénye, a munkások és parasztok teljes jogfosztottsága és példátlan elnyomása, a szörnyű nemzeti elnyomás, a liberálisok gyávasága és aljas behódolása a reakciósok előtt — ez a képe az akkori orosz életnek.
Lenin már korán elgondolkodott az őt környező életen, figyelmesen hallgatta a felnőttek politikai beszélgetéseit. Sokat olvasott és már kora ifjúságában elolvasta Oroszország forradalmi-demokrata publicisztikájának legjobb termékeit, 14—15 éves korában elolvasta Csernisevszki „Mit tegyünk?” c. regényét, amely mély benyomást tett rá. Olvasta Dobroljubov, Piszarev műveit is és más könyveket, amelyek akkoriban „tilosak” voltak. Jól ismerte Nyekrászov nemzedékének demokrata költőit.
Nagy befolyást gyakorolt az ifjú Leninre bátyja, Alexander, akivel igen jó barátságban volt. Alexander komoly, elgondolkodó, magával és kötelességeivel szemben szigorú ifjú volt. Mikor 1885 és 1886 nyarán Pétervárról, ahol az egyetem fizikai és matematikai fakultásán tanult, szünidőre hazautazott, magával vitte Marx „Tőké”-jét. Lenin már akkor kezdett megismerkedni ezzel a művel.
Lenin már korán ellensége lett a cári Oroszország egész társadalmi és politikai rendjének. Már a gimnázium felső osztályaiban forradalmi gondolkozású volt. Ez kifejezést nyert iskolai dolgozataiban is. Így egy alkalommal a gimnázium igazgatója, visszaadva egyik iskolai dolgozatát, haragosan mondotta neki: „Milyen elnyomott osztályokról ír maga itt, hogy kerül ez ide?”
Fordulópontot Lenin életében az 1887-es év jelentett. Ekkor tért rá visszavonhatatlanul a forradalmi útra.
Az év elején nagy szerencsétlenség szakadt az Uljánov családra. Március 1-én Pétervárott letartóztatták Vladimir Iljics bátyját, Alexander Uljánovot, mert résztvett a III. Sándor cár ellen irányuló merénylet előkészítésében. Ugyanakkor, letartóztatták Vladimir Iljics nővérét, Annát is, aki szintén Pétervárott folytatta tanulmányait.
Az Uljánov család közeli barátnője, V. V. Kaskadámova, visszaemlékezéseiben elmondja, hogy, miután Pétervárról értesítést kapott Alexander letartóztatásáról, kihívatta Lenint a gimnáziumból (Lenin akkor a nyolcadik osztályba járt), hogy megtanácskozza vele, hogyan készítsék elő erre a súlyos hírre Mária Alexandrovnát. Elolvasva a levelet, Lenin sokáig összehúzott szemöldökkel hallgatott. „Előttem — írja emlékirataiban Kaskadámova, — már nem az előbbi gondtalan, életvidám fiú ült, hanem egy felnőtt ember, aki mélyen elgondolkozik egy fontos kérdésen.
„De hisz’ ez igen komoly dolog — mondotta — ez rosszul végződhetik Szására.”
Mária Alexandrovna minden próbálkozása, hogy legidősebb fiát megmentse a haláltól, eredménytelen volt. 1887 május 8-án Alexander Uljánovot a schlüsselburgi erődben kivégezték.
Az egész szimbirszki liberális „társaság”, mihelyt hírét vette Alexander Uljánov letartóztatásának, hátat fordított az Uljánov családnak. Még a legközelebbi ismerősök sem jártak hozzájuk. Ez az általános gyávaság igen erős benyomást tett az ifjú Leninre. Felismerte a liberális fecsegés valódi értékét.
Bátyja halála nagymértékben befolyásolta Leninnek azt az elhatározását, hogy a forradalmi útra lép. De bármenynyire meghajolt bátyja hősiessége előtt, már akkor hibásnak, nem célravezetőnek tartotta az önkényuralom elleni harc terrorista módszerét. Amikor megtudta, hogy bátyja egy terrorista szervezet tagja volt, ezt mondotta: „Nem, nem ezen az úton fogunk haladni, nem ilyen úton kell haladni.”
A gimnáziumot Lenin kitüntetéssel végezte, jutalmul aranyérmet kapott s 1887 augusztus 13-án beiratkozott a kazáni egyetem jogi fakultására.
Kazánban Lenin rövidesen kapcsolatba lépett a forradalmárokkal és egy, a cári titkosrendőrség megállapítása szerint „rendkívül ártalmas irányzatú” tanulókör tagja volt. Diákkörnyezetéből Lenin minden tekintetben kimagaslott. Forradalmi hajlamú, erélyes, nagy olvasottságú ifjú volt, aki meggyőződéssel szállt síkra nézetei mellett. Lenin az egyetemen a rendőrség és az egyetemi vezetőség külön megfigyelése alatt állott.
A cári kormány arra törekedett, hogy az egyetemi tanszékeket csak reakciós erők töltsék be és üldözte az összes diákszervezeteket. A diákok különösen szigorú felügyelet alatt állottak. Minden kört és egyesületet, még azokat is, melyeknek anyagi segélynyújtás volt a feladatuk, azzal gyanúsította, hogy kormányellenes célokat követnek. Ellenzéki felszólalásokért a diákokat az egyetemi fogdába csukták. A diákság élesen tiltakozott a rendőri üldözés politikája ellen. Az 1887-es diákzendülésekre a közvetlen okot az adta, hogy életbelépett a reakciós, úgynevezett „1884-es egyetemi szabályzat”. November végén megkezdődtek a diákzendülések Moszkvában és igen gyorsan átcsaptak a vidékre. 1887 december 4-én a kazáni egyetemen is megkezdődtek a zendülések. Lenin a legaktívabban résztvett mind a diák-akciókat előkészítő tanácskozásokon mind pedig magukban az akciókban. A cári egyetemi vezetőség azonnal a megtorlás özönét zúdította a diákokra. A december 4-ről 5-re virradó éjjel Lenint lakásán letartóztatták; ugyanakkor letartóztatták a forradalmi diákmozgalom számos más aktív részvevőjét és szervezőjét is.
— Mit lázadoznak maguk, fiatal ember? Nem látják, hogy fal van maguk előtt? — kérdezte Lenint az őr, mikor a börtönbe kísérte.
— Fal, de rothadt; döngesd: beomlik — felelte Lenin.
A börtönben egyszer valahogy összekerültek a diákok és kezdték egymást kérdezgetni, ki mit csinál, ha kiszabadul. Mikor Leninre került a sor és megkérdezték: „Hát te, Uljánov, mit akarsz csinálni?” — Lenin azt felelte, hogy előtte egy út áll, a forradalmi harc útja.
December 5-én Lenint kizárták az egyetemről és két nap múlva, 1887 december 7-én titkos rendőri felügyelet alá helyezték a kazáni kormányzóság Kokuskinó nevű falujában. Ide költözött nővére, Anna Iljinicsna is, akinek szibériai száműzetését rendőri felügyeletre változtatták.
Így ment át a tizenhét éves Lenin a forradalmi tűzkeresztségen a cári önkényuralommal való első összecsapásánál. Azóta Lenin egész életét maradéktalanul az önkényuralom és a kapitalizmus elleni harcnak szentelte, a dolgozók felszabadításának az elnyomás és a kizsákmányolás alól.
A cári titkos rendőrség a maga módján szintén leszögezte a tizenhétesztendős Lenin forradalmi működésének kezdetét. A rendőrség közölte a kazáni kormányzóval, hogy a Kokuskinóba száműzött Lenin „aktív részt vett a kazáni tanulóifjúság forradalmi tanulóköreinek szervezésében”. 1887 december 27-én elrendelték, hogy Lenint a rendőrspiclik mindennap figyeljék titokban. Azóta Lenint és az egész Uljánov családot szakadatlanul kísérte a rendőrség szeme. Leninnek minden lépéséről jelentés ment a rendőrségre.
Lenin vagy egy évet töltött a kis istenhátamögötti faluban. Sokat olvasott és szorgalmasan képezte magát. Már akkor megnyilatkozott az a képessége, hogy szigorúan átgondolt terv alapján, rendszeres munkát folytasson. Kora ifjúságától fogva következetesen hatalmas munkaképességet fejlesztett ki önmagában.
1888 október elején Lenin engedélyt kapott, hogy Kazánba költözzék, ahol anyja, Mária Alexandrovna tartózkodott kisebb gyermekeivel. De az egyetemre nem vették fel. Lenin kérésére, hogy tanulmányait külföldön folytathassa, a rendőrség azt javasolta a kormányzónak, hogy „ne adja ki külföldi útlevelét”.
Kazánban Lenin különböző illegális forradalmi csoportok részvevőivel ismerkedett meg. Ezekben a körökben eredetiben és fordításban olvasták és hevesen megvitatták Marx műveit, valamint Plechánov könyveit, melyek a narodnyikok ellen irányultak, különösen Plechánov „Nézeteltéréseink” c. munkáját. A titkos felügyelet alapján leadott rendőri jelentések megállapították, hogy Lenin „ártalmas irányzatot követ”, hogy „gyanús egyénekkel van kapcsolatban”.
1888 őszén Lenin komolyan kezdte tanulmányozni Marx „Tőké”-jét. Ez a könyv kitörölhetetlen benyomást gyakorolt Leninre. „Lenin — emlékezik A. I. Uljánova-Jelizárova — nagy hévvel és lelkesedéssel beszélt nekem Marx elméletének alapjairól és az új horizontokról, melyeket ez az elmélet megnyitott… Leninből csak úgy áradt az életerős hit és átcsapott azokra is, akikkel beszélt. Már akkor is tudta, hogyan kell meggyőzni és szavával lelkesíteni az embert. És, ha valamit tanulmányozott és új utakat fedezett fel, már akkor is lehetetlen volt számára, hogy másokkal ne közölje, hogy ne toborozzon magának híveket. Ilyen híveket, forradalmi érzésű ifjú embereket, akik szintén tanulmányozták a marxizmust, Lenin rövidesen talált magának Kazánban.”*)
*) A. I. Uljánova-Jelizárova: „Emlékezések Iljicsről”, (1934) 31. old. (oroszul).*
Ugyanekkor Lenin belépett az egyik kazáni marxista körbe, melyet az 1898-ban a szibériai száműzetésben tragikus véget ért N. J. Fedoszéjev szervezett. Lenin a Fedoszéjev marxista körében töltött hónapok folyamán, melyeken szorgalmasan képezte magát, tanulmányozta a marxi elméletet.
Abban az időben a marxizmus Oroszországban roppant erőfeszítéssel tört magának utat. A narodnyikok még mindig erősen befolyásuk alatt tartották a forradalmi hangulatú értelmiséget és a marxizmus elterjedését főképpen ők gátolták. Lenin, a 80-as évek forradalmárainak nemzedékét jellemezve, ezt írta; „Sokan közülük, mint a »Népakarat« tagjai kezdtek forradalmi módon gondolkodni. Szinte egytől-egyig kora ifjúságuktól fogva lelkesen ünnepelték a terror hőseit. A szabadulás e hősies hagyomány lenyűgöző hatása alól csak küzdelem árán volt lehetséges és szakítást jelentett azokkal, akik feltétlenül hívek akartak maradni a »Népakarat«-hoz és akiket az ifjú szociáldemokraták igen nagyra becsültek. Ez a küzdelem tanulásra kényszerített, valamennyi irányzat illegális kiadványainak olvasására…”**)
**) Lenin Összes Művei, IV. köt.. 499. old. (oroszul).*
Oroszországban akkor a marxi tanítás híveinek száma rendkívül csekély volt. Vladimir Iljics Lenin egyike volt ezeknek az első orosz marxistáknak. Ő korán, már fiatalon megértette, hogy a narodnyikok útja téves út, hogy a cárizmus elleni harc terrorista módszerei célszerűtlenek és ártalmasak. Kutató, éles és józan eszével a marxizmus elméletében meglátta azt a hatalmas fegyvert, amely biztosítja a győzelmet a politikai jogtalanságnak és a néptömegek rabló kizsákmányolásának rendszere elleni harcban.
A rendőrséget nyugtalanította, hogy Kazánban fellendült a forradalmi munka. 1889 júliusában letartóztatták Fedoszéjevet. Szétrombolták azt a csoportot is, melynek Lenin tagja volt. De Lenin ezúttal szerencsésen elkerült egy újabb letartóztatást, mely az előzőnél komolyabb következményekkel fenyegette. Elkerülte azért, mert két hónappal a Fedoszéjev-csoport tagjainak tömeges letartóztatása előtt, 1889 május 3-án, az egész Uljánov-család átköltözött a számárai kormányzóságba. Lenin eleinte családjával együtt egy Alakajevka nevű falu közelében fekvő tanyán lakott, ötven versztnyire Számárától, 1889 őszétől fogva pedig Számárában. A rendőrök és a kazáni oktatási kerület felügyelője itt is rendületlenül figyelték Lenint és egész családját.
Lenin meggyőződéses marxistaként került Számárába.
Ez a város akkoriban a narodnyikok egyik vára volt. A megfigyelés alatt állók és száműzöttek között (a rendőrségi iratokból kitűnik, hogy körülbelül negyvenen voltak) osztatlanul uralkodtak a narodnyik irányzat hívei, a marxizmus ellenfelei, akik nem értették meg a társadalmi fejlődés törvényeit. A narodnyikok azt tartották, hogy Oroszországban a kapitalizmus „véletlen” jelenség és tagadták fejlődési lehetőségeit. Tagadták a munkásosztály vezető szerepét a forradalmi mozgalomban és a paraszti faluközösség útján remélték a szocializmus eljövetelét.
Mikor Lenin Számárába érkezett, ott a forradalmi hangulatú tanulóifjúságnak több köre működött. A legtekintélyesebbek egyike A. P. Szkljárenkó köre volt. A csoportban történelmi, gazdasági és filozófiai kérdésekkel foglalkoztak, tanulmányozták a paraszt-kérdést. E kör általános iránya a narodnyik irányzat volt. De Szkljárenkónak munkásokkal, különösen vasutasokkal is volt kapcsolata. Lenin hatása alatt, aki megismertette e kör tagjait a marxi tanítással, Szkljárenkó rövid időn belül búcsút mondott a narodnyik nézeteknek és marxistává lett.
Szkljárenkó körében és a forradalmi ifjúság egyéb köreiben Lenin a marxizmus propagandájával és a narodnyik tanok bírálatával lépett fel. Előadásokat tartott az ismert narodnyik V. V. (V. P. Voroncov) „A kapitalizmus sorsa Oroszországban” c. könyvéről, a narodnyik Michajlovszki és Juzsákov munkáiról, s a szintén narodnyik Nikoláj-on (N. F. Danielszon) „Vázlatok a reform-utáni társadalmi gazdaságunkról” c. munkájáról. Úgyszintén előadást tartott Marx „A filozófia nyomora” c. művéről. Ez előadások, viták és megbeszélések során Lenin már akkor bámulatba ejtette hallgatóit mély marxista tudásával. A számárai körök tagjai azt írták leveleikben, hogy van Számárában egy Uljánov nevű, rendőrségi felügyelet alatt álló kiváló eszű és műveltségű egyetemi hallgató.
Lenin Számárában továbbra is buzgón foglalkozott Marx és Engels műveinek tanulmányozásával. Főként németül és franciául olvasta őket, mert orosz nyelven igen kevés jelent meg tőlük. Lenin maga fordította oroszra Marx és Engels „Kommunista Kiáltvány”-át. A fordítást, melyet a rendőrségi házkutatások alkalmával megsemmisítettek, kéziratban olvasták a számárai tanulókörökben.
Lenin megismerkedett a forradalmi mozgalom múltjával, beszélgetett erről a tárgyról a „Népakarat” legkiválóbb tagjaival, akik száműzetésük után Számárában telepedtek le.
Lenintől távol állott a marxi elmélet könyvszagú elvont felfogása. A marxizmus Leninnek sohasem volt halott dogma, hanem a forradalmi cselekvés eleven vezérfonala. Miközben a húszesztendős Lenin Marx és Engels tanítását propagálta, hozzáfogott Oroszország gazdasági és politikai fejlődésének komoly tanulmányozásához.
Lenin alaposan megismerkedett a narodnyikok gazdasági kutatásaival. Átvizsgálta és önállóan átdolgozta az egész ténybeli anyagot, melyre a narodnyikok hamis következtetéseiket építették Statisztikával kezdett foglalkozni, rengeteg anyagot tanulmányozott át Oroszország gazdasági fejlődéséről, különösen pedig a zemsztvó-statisztika adatait a paraszti gazdaságról. „A zemsztvó-statisztika — írta akkor Lenin — roppant sok és rendkívül részletes anyagot nyújt a parasztság gazdasági helyzetére vonatkozólag.”*)
*) Lenin összes Művei, 4. kiadás, I. köt., 3. old. (oroszul).*
Miközben elméletileg tanulmányozta a paraszti gazdaságot, gyakorlatilag úgy ellenőrizte következtetéseit, hogy közvetlenül megismerkedett a parasztok életével. Öt éven át (1889-től 1893-ig) minden nyarát Alakajevkában töltötte, gyakran elbeszélgetve a parasztokkal, figyelve a parasztok mindennapi életét. Lenin kérésére Szkljárenkó három számárai körzetben statisztikai adatfelvételeket eszközölt. A kérdőívet a parasztgazdaság adatfelvétele számára maga Lenin állította össze.
Az orosz gazdaság mély és gondos tanulmányozásából levont következtetéseit Lenin „A paraszti élet új gazdasági változásai” c. kitűnő cikkében fejtette ki (a cikket 1893 tavaszán írta). Ez volt Lenin első munkája, amely fennmaradt számunkra. Ebben a cikkben Lenin V. Posztnyikov „Délorosz parasztgazdaság” c. könyvét bírálja, melyet Posztnyikov a zemsztvó-statisztikai adatok és a jekaterinoszlávi, cherzoni és tauriai kormányzóságokban eszközölt saját megfigyelései alapján írt. Lenin igen sokra becsülte a könyvnek azt a részét, ahol Posztnyikov gazdag ténybeli adatok alapján kimutatta, hogy az orosz parasztság között rétegeződési folyamat megy végbe, de visszautasította Posztnyikov liberális-narodnyik következtetéseit és javaslatait. A cikkből láthatjuk, hogy az ifjú Lenin milyen komolyan és önállóan alkalmazta a marxizmus módszerét az orosz élet legbonyolultabb kérdéseinek elemzésénél.
Lenin ebből az időszakból származó levelezésében így formulázta a cikkéből folyó következtetéseket:
„A cikkben kifejtett megállapítások számomra sokkal fontosabbak és sokkal messzebbmenő következtetések alapjául szolgálnak, mint ahogy maga a cikk mutatja. Kistermelőink (parasztok és kézművesek) bomlása számomra az az alapvető és legfőbb tény, mely megvilágítja városi és nagyüzemi kapitalizmusunkat, mely véget vet a paraszti gazdálkodás külön gazdasági formájáról szóló mesének (ez a forma ugyanaz a polgári forma, csak az a különbség, hogy a feudális kötelékek még jobban összekuszálják) és arra késztet, hogy az úgynevezett »munkásokban« ne lássunk egy csomó különleges helyzetű egyént, hanem csak annak az óriási paraszttömegnek felső rétegét, amely most már inkább munkaerejének eladásából, semmint saját gazdaságából él.”*)
*) Lenin Gyűjtemény, XXXIII. köt., 15—16. old. (oroszul).*
Leninnek az volt a szándéka, hogy cikkét egy legális liberális-narodnyik folyóiratban helyezi el. De a folyóirat szerkesztősége nem volt hajlandó közölni egy, a narodnyikok ellen irányuló írást. Lenin cikke 30 évig feküdt a levéltárakban és csak 1923-ban találták meg és hozták nyilvánosságra.
1889 őszén Lenin azon fáradozik, hogy engedélyt kapjon arra, hogy valamelyik egyetem jogi fakultásán mint rendkívüli hallgató levizsgázzon. Lenin egyik beadványára Deljánov közoktatásügyi miniszter ezt írta: „Érdeklődni kell felőle a kerületi oktatási felügyelőnél és a rendőrségen,” A kérdezősködésre Durnóvo rendőrfőnök ezt válaszolta. „Uljánovról kazáni tartózkodása idején megállapították, hogy politikailag megbízhatatlan egyénekkel áll kapcsolatban, akik közül most néhányra államellenes bűntettek vannak rábizonyítva.” És Leninnek elutasító választ adtak. A cári kormány elhatározta, hogy előtte, mint „politikailag megbízhatatlan” előtt, bezárja az egyetem kapuit. Csak 1890 őszén kapta meg végre az engedélyt, hogy a pétervári egyetem jogi fakultásán rendkívüli hallgatói minőségben letegye a vizsgákat.
1890 augusztus végén Lenin Pétervárra utazik, hogy a vizsgák feltételeiről tudakozódjon. Számárába visszatérve, szorgalmasan, foglalkozik a jogi tudománnyal, komolyan készül a vizsgákra, miközben mélyreható Marx tanulmányokat is folytat.
A húszesztendős Leninnek rövid egy év alatt önállóan kellett átdolgoznia az egész négyéves egyetemi anyagot. Ezenkívül a vizsga-bizottságnak beadandó kérvényhez csatolnia kellett egy büntetőjogi írásbeli dolgozatot is. A vizsga-bizottság előtt írásban kellett felelni egy feladott témára, azután vizsgázni kellett a római jog tételes részéből és történetéből, a polgári jogból és polgári perrendtartásból, kereskedelmi jogból és perrendtartásból, büntetőjogból és perrendtartásból, orosz jogtörténetből, egyházjogból, közjogból, nemzetközi jogból, rendőri jogból, közgazdaságtanból, statisztikából, pénzügytanból, jog-enciklopédiából és a jogbölcselet történetéből. Mindehhez rengeteg szakirodalmat kellett komolyan áttanulmányozni.
Anna Iljinicsna Jelizárova elmondja, hogyan dolgozott Lenin, mikor a vizsgákra készült. „Akkoriban sokan csodálkoztak azon, — írja — hogy Lenin, aki ki volt zárva az egyetemről, egyetlen rövid év alatt, minden segítség nélkül, anélkül, hogy közben évközi, vagy évvégi vizsgákat tett volna, olyan jól elkészült, hogy saját évfolyamával együtt tette le a vizsgát. Ebben Vladimir Iljicsnek nagy tehetségén kívül roppant munkaképessége segített.”*)
*) A. I. Uljánova-Jelizárova: „Emlékezések Iljicsről” (1934) 36. old. (oroszul).*
Lenin télen Számárában, nyáron pedig az alakajevkai tanyán szünet nélkül dolgozott. Anna Iljinicsna meséli, hogy Alakajevkán „külön dolgozószobát rendezett be magának a sűrű hársfasorban… Reggeli után egész rakás könyvvel ide vonult vissza, olyan pontosan, mintha szigorú tanító várna rá és ott teljesen magányban töltötte az időt az ebédig, délután háromig.
Ebben a hársfasorban közülünk senki sem járt, hogy ne zavarjuk Volodját.
Miután a tanulással az ebéd előtti órákban végzett, ebéd után ugyanoda ment egy-egy társadalmi kérdésről szóló könyvvel. Emlékszem, hogy németül olvasta Engels „A munkásosztály helyzete Angliában” c. könyvét. Azután sétált, fürdött és vacsora után… Volodja feje újra könyv fölé hajolt.”**)
**) Ugyanott.*
Lenin a pétervári egyetemen két részletben tette le vizsgáit, 1891 tavaszán és őszén, fényes sikerrel. A harminchárom vizsgázó közül ő volt az egyetlen, aki minden tárgyból kitűnőre vizsgázott. A jogi fakultás vizsga-bizottsága elsőfokú diplomát állíttatott ki Leninnek.
A tavaszi vizsgák idején Lenint nagy személyes fájdalom érte: húga, Olga, aki a pétervári női egyetem hallgatója volt, hastífuszt kapott és belepusztult. Vladimir Iljics és Olga, aki másfél évvel volt nála fiatalabb, igen jó barátok voltak. Lenin röviddel húga halála előtt Pétervárra hívta anyját s Olga Iljinicsna halála után, anyjával együtt, Számárába utazott.
Lenin Pétervárott, a vizsgák idején, néhány marxistával került össze. Orosz- és németnyelvű marxista irodalmat kapott tőlük s magával vitte Számárába.
1892 januárjában Lenint fölvették az ügyvédhelyettesek listájára. 1892 márciusától a megfeszített elméleti munkán, a marxista tanulókörök vezetésén, előadások összeállításán és megtartásán kívül Lenin védőként kezd fellépni a számárai körzeti törvényszéken. Védencei főképpen orosz és tatár szegényparasztok voltak, akik a Volgamentén rettenetes ínséges esztendőt éltek át. Lenin első parasztvédence azzal volt vádolva, hogy „szidta az istent, szűz Máriát, a szentháromságot, a felséges uralkodót és örökösét és azt mondotta, hogy az uralkodó helytelen intézkedéseket tesz”.
Több, mint négy évig élt Lenin Számárában. Itt végleg kidolgozta marxista nézeteit és itt vívta meg első csatáit a narodnyikok ellen. Munkája, melyet az orosz gazdaság és történelem tanulmányozására végzett, a számárai tanulókörökben tartott előadásai később több művének szolgáltak alapul, többek között híres „Kik a »nép barátai« és hogyan harcolnak a szociáldemokraták ellen?” c. könyvének. Lenin körül csoportosult a számárai marxisták első köre, mely nagy befolyással volt a forradalmi ifjúságra. Lenin kapcsolatot teremtett a nizsnij-novgorodi, vladimíri és pétervári marxistákkal, levelezett Fedoszéjevvel, aki a vladimíri börtönben ült. Azokban a távoli években, amikor Oroszországban a marxista mozgalom még csak első lépéseit tette, Lenin és Fedoszéjev munkája révén a Volgamente lett a marxizmus terjesztésének egyik fő területévé.
De a marxizmus eszméinek propagandája a számárai tanulókörökben és a narodnyikokkal való viták nem elégíthették ki Lenint. Súlyosan nehezedett rá az élet a vidékies Számárában, távol a proletármozgalom és a politikai harc központjaitól. Odaigyekezett, ahol az ipari proletariátus tömegei éltek. Lenin akkori hangulatát jól ábrázolják A. I. Uljánova-Jelizárova feljegyzései arról, hogyan hatott Leninre Csehov „6. sz. kórterem” c. elbeszélése, melyet 1892—1893 telén olvasott: „Mikor tegnap este végigolvastam ezt az elbeszélést, egyenesen a hátam borzongott, nem tudtam a szobában maradni, felkeltem és kimentem. Úgy éreztem, mintha én is be volnék zárva a 6. számú kórterembe.”*)
*) A. I. Uljánova-Jelizárova: Emlékezések Iljicsről. (1934) 45 old.(oroszul).*
Lenint a széles forradalmi harc arénája vonzotta.
1893 augusztus közepén elutazott Számárából. Útközben kiszállt Nizsnij-Novgorodban, ahol a marxista körben narodnyik-ellenes előadást tartott.
1893 augusztus 31-én Lenin Pétervárra, Oroszország politikai központjába érkezett.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2020 április 22. szerda van. Az esztendő 113. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 253 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Csilla, Noémi, Kájusz, Kelemen, Kelen, Leonidász, Naómi, Noa, Noé, Szemirámisz, Tácia, Talita, Tania, Tánya, Tatjána, Vaszília nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Április 22 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
A DNR Húsvét hétfője nem éppen ünnepies hangulatban zárult. Kijev ordasai tegnap este aknavetőtűzzel árasztották el a Donyeck nyugati agglomerációjában lévő Sztaromihajlovka falut. Három lakóházat rommá lőttek.
Ahogy ott „végeztek”, az északi íven fekvő Zsabicsevot kezték aknavetőzni. Ott egy házat pusztítottak el.
Este kilenckor Trudovszkát vették negyedórás ostrom alá. Szintén három lakóház bánta.
A Trudovszkát ért latorostrom ideje alatt, az onnan nem messzire lévő Peszki határában egy T – 64 – es latortank „aknára futott” A benne tartózkodó három martalóc ment a levesbe. Ugyancsak „aknára futott” egy őket kísérő teherautó is. Az abban tartózkodó hat martalócot stoppolgatják.
Gorlovka ma délelőtti ostroma során az egyik ordasirányzó állíthatta be rosszul a kegytárgyát. A „baráti tűz” két tezsvírt haraptatott fűbe, másik kettőnek van némi esélye.
A DNR területét ma egyébként 12 helyen ostromolta Kijev ordashada.
Az LNR – frontszakasz viszonylag nyugodt.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
„Nem istent akarunk játszani” – Így kell dönteniük az orvosoknak, ki kerüljön lélegeztetőgépre, és ki ne
Hazai és nemzetközi viszonylatban is fontos dokumentumot tett közzé az orvoskamara arról, hogyan lehet minden szakmai, emberi és etikai elvnek megfelelően dönteni abban a helyzetben, amikor erőforrás hiányában több a koronavírusos beteg, mint az intenzív ágy vagy a lélegeztetőgép. A 30 oldalas ajánlást készítő szakértők nem pánikkeltésből állították össze a nemzetközi gyakorlatban is ismert kódexet, sőt a munkát koordináló Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnöke egyenesen azt reméli, hogy a dokumentum használat híján a kórházak polcain porosodik majd.
Adott egy kórház, ahol a járványhelyzet egy pontján mindössze egy lélegeztetőgépre tudnak fertőzött beteget tenni. Csakhogy egyszerre két jelentkező is van rá: egy 50 éves, magas vérnyomásos beteg és egy állapotos nő. Kit tesznek fel az egyetlen szabad lélegeztetőgépre?
Ilyen és ehhez hasonló súlyos dilemmák feloldására született az etikai kódex a magyar orvosok és ápolók számára. A hazai egészségügyi ellátásban dolgozók által a járvány jelenlegi stádiumában szerencsére még meg nem tapasztalt helyzetre a válasz a kódex ajánlása szerint: a gyereket váró nőt.
Hegedűs Zsolt a COVID-19 járványhelyzetre szabott, orvosoknak és betegeknek is készített, a napokban nyilvánosságra hozott etikai ajánlás munkafolyamatát koordinálta. Az Angliában is dolgozó orvos 14 szakértőt, két betegszervezetet, egy szakfordítói csoportot, a MOK etikai kollégiumát és elnökségét is bevonva segített megszövegezni azt a 30 oldalas ajánlást, amit a koronavírus-járvány idején, betegek tömeges ellátása esetén használhatnak a kórházak a páciensek rangsorolására.
A kódex részletes etikai útmutatást és ajánlást ad az orvosoknak, felkészítve őket arra a helyzetre, ha a COVID-19 vírusos megbetegedések száma olyan mértékűvé válna, hogy azzal az ellátórendszer nem lenne képes megbirkózni az elégtelen számú intenzív ágyak, lélegeztetőgépek, szakemberek vagy egyéb erőforrások miatt.
A betegek ellátási rangsorolása (vagyis triázsolása) a sürgősségi betegellátásban mindennapos. Az öt fokozatú skálán az ötös kategóriába sorolt betegeket akár haza is lehet küldeni, az egyesbe tartoznak azok, akik élet-halál között lebegnek. Az SBO-kon működő szisztémát azonban nem lehet minden elemében átemelni azoknak az intenzív osztályoknak a gyakorlatába, ahol felmerülhet az a kérdés, a nagy számú koronavírusos betegtömeg megjelenésével, az erőforrások szűkében miként kell dönteni a fertőzött betegek rangsorolásáról.
Hegedűs Zsolt hangsúlyozza,nem azért döntöttek az ajánlás megírásáról, hogy félelmet vagy pánikot keltsenek.A legjobbat remélve, de a legrosszabbra felkészülve elve vezérelte a szakértőket az anyag összeállításában, ami nemzetközi szinten egyáltalán nem példa nélküli. Németországban már március közepén született egy hasonló dokumentum, amikor még szó sem volt arról, hogy a helyzet odáig fajulhat, hogy nem lesz elég lélegeztetőgép.
Hasonlóképp már jóval korábban kiadták Hollandiában, Svájcban, Olaszországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is az etikai ajánlásokat, pontosan azért, hogy az egészségügyben dolgozóknak legyen útmutatásuk arra nézve, az erőforrások esetleges hiánya miatt milyen elvek és gyakorlat alapján döntsenek arról, ki kapjon intenzív ellátást vagy lélegeztetőgépet.
A nemzetközi kódexeket is alapul véve, kéthetes munkával született meg a magyar szöveg, aminek gyakorlati része kifejezetten a mostani járványhelyzetre vonatkozik. Hegedűs Zsolt hiánypótlónak nevezte a dokumentumot, mert bár Magyarországon a betegek rangsorolását végző katasztrófa-orvoslással kapcsolatos megfontolások szerepelnek a tankönyvekben, de gyakorlati, a kamara etikai kollégiuma által jegyzett dokumentumot még nem publikáltak a témában.
Fotó: Balogh Zoltán /MTI
Nem az számít, hogy fertőzött-e, vagy sem
A nemzetközi elvek közül a szakemberek többet is átírtak a magyar helyzethez igazítva. A legtöbbet hivatkozott pittsburghi kódexben és az olaszban is szerepel az, hogy a frontvonalban dolgozó egészségügyi személyzet priorizálás alá esik, vagyis ha megbetegszenek és intenzív osztályos ellátásra szorulnak, őket előre kell venni az ellátásban. Ez azonban Magyarországon alkotmányba ütközne, így ezt nem is vették bele a magyar ajánlásba, mint ahogy azt sem, hogy az idős beteg az életkora miatt hátrányt szenvedjen.
Ha valaki fiatalabb, de több betegsége van, mert mondjuk szenvedélybeteg (például alkoholista vagy kábítószer-használó), akkor lehet, hogy neki orvosi szempontból kevesebb a túlélési esélye egy olyan 65–70 évessel szemben, aki egészségesen élt, és még idősen is képes lefutni a maratont
– vázolja Hegedűs Zsolt azt a dilemmát, amikor az egészségügyi dolgozóknak rangsorolniuk kell két beteg között.
Az etikai kódex azzal a problémával is foglalkozik, mi a teendő akkor, ha kritikus források szűkében egy légzési elégtelenséget mutató covidos és egy autóbalesetet szenvedett, élet-halál között lebegő nem koronavírusos beteg között kell rangsorolni. Az iránymutatás egyértelmű: a két pácienst ugyanúgy, meghatározott szakmai szempontok szerint kell megítélni, vagyis nem mondhatja azt az orvos, hogy azért, mert járvány van, a fertőzött beteg élvez elsőbbséget.
A két betegről, amint lehet, a megfelelő etikai és szakmai alapelvek alapján dönteni kell, hogy azon az egy ágyon kinek van nagyobb esélye a túlélésre. Vagyis a túlélési esélyt kell a triázscsapatnak felmérnie, nem a fertőzöttséget
– magyarázza Hegedűs Zsolt.
Nem istenek
A kilenc elméleti ajánlás mellett gyakorlati útmutatót is tartalmazó kódex utóbbi része csak a jelenlegi koronavírus-járványra alkalmazható, azon belül is arra a helyzetre, amikor az adott intézményben elégtelen a kritikus források száma, tehát nincs elég lélegeztetőgép vagy megfelelő számú intenzív osztályos ágy, vagy éppen elegendő számú szakszemélyzet.
„Vagyis akkor, amikor szükség lenne valamilyen ellátásra, és döntéshelyzetbe kerül az ellátó személyzet: A-nak vagy B-nek adják a kritikus forrást. Ekkor kell etikus alapokon álló döntést hozni” – mondja Hegedűs Zsolt, aki kiemeli, ebben a helyzetben a betegek állapotának objektív orvosi felmérése elengedhetetlen a döntéshez.
Nem istent akarunk játszani. Éppen ezt akarjuk elkerülni. Próbáljuk ezt a súlyos szituációt emberi tudás és szakértelem, illetve nagyon gondosan mérlegelt etikai elvek mentén, amennyire tisztán csak lehet, megoldani
– fogalmaz az orvos, aki kiemeli azt is, elengedhetetlenül fontos, hogy a döntéshozatalba bevonják a beteget és a családot is.
Csapatmunka
Ideális helyzetben a betegek rangsorolásának folyamatát egy több orvosból és ápolóból álló csapat végzi. A kezelőorvos osztja meg az információkat a triázsorvossal, aki az egész rendszert és adathalmazt átlátva sokkal objektív döntést tud hozni, mint a betegével kapcsolatban érzelmileg sokkal inkább érintett kezelőorvos.
A triázscsapat ideális felállásban plusz teamet jelent, vagyis nem azok dolgoznak benne, akik a beteg tényleges kezelését végzik. Ők csak a betegek állapotának felmérésével, majd rangsorolásával foglalkoznának. És a páciensek tájékoztatásával, ami Hegedűs Zsolt szerint különösen fontos ebben a helyzetben.
„A beteg és a hozzátartozók tájékoztatása az egész folyamatban már szinte az első pillanattól kezdve meg kell, hogy történjen” – mondja az orvos, aki kiemeli, ha lehetséges, az első másfél órában már történjen meg a beteg triázsolása, és ha kritikus források szűkében vannak a kórházban, akkor tájékoztassák a betegeket a helyzetről, illetve a döntés szempontjairól. Sőt, a beteget is meg kell kérdezni arról, hogy ha súlyosbodik az állapota, szeretné-e, hogy gépre tegyék vagy újraélesszék.
Amikor a kő-papír-olló dönt
Arra is alkalmas lehet ez a dokumentum – véli Hegedűs Zsolt –, hogy a betegek és a döntéshozók is lássák, az orvosoknak milyen etikai elvek mentén kell gondolkodniuk egy súlyos döntés meghozatalánál, ami a döntést meghozó orvos egész életét végigkísérheti.
Mindenkinek meg kell értenie, hogy előfordulhat olyan helyzet, mint például Olaszországban, amikor nincs elég intenzív ágy és/vagy gép, és ilyenkor kénytelen dönteni az orvos. De fontos, hogy lássák a betegek, a döntés a lehető legobjektívebben, széles körben elfogadott etikai alapelvek alapján születik meg
– hangsúlyozza a szakember.
Elméletben fennállhat olyan helyzet is, amikor teljes patthelyzet alakul ki: minden objektív orvosi és etikai elvet mérlegelve nem lehet rangsorolni két beteg között, mindkettőnek ugyanannyi esélye van a túlélésre. Az emberi tudás alapján felmérve mind a kettő ugyanott áll.
Ekkor dönthet a szerencse, az etikai ajánlásban is megemlített sorsolás: érmefeldobás, kő-papír-olló, gyufahúzás. Azonban ezt is alaposan dokumentálni kell, tanúk előtt tájékoztatva a beteget.
Ez azonban már olyan extrém helyzet, ami Hegedűs Zsolt reményei szerint soha nem fordul elő. Mint ahogy abban is bízik az orvos, hogy a most kiadott etikai kódexet sem kell elővenni és gyakorlatban használni, így a magyar kórházak polcain fog porosodni. (24.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Már első hírolvasatra van ennek az útmutatásnak egy óriási baja. Ugyan tényként kezeli az ERŐFORRÁSOK HIÁNYÁT – mint alapvető okot! – ám a hiány okát nem taglalja! (Bár alighanem jó okkal, hiszen orvosszakmai szempontokat taglal, és nem politikai – gazdasági okokat.)
Pedig már épp ideje lenne, hogy a TÁRSADALOM MA MÉG LEGMEGBECSÜLTEBB RÉTEGE – AZ ORVOSTÁRSADALOM – végre elkészítene egy tanulmányt arról, hogy mi az oka közegészségügyünk ERŐFORRÁS HIÁNYÁNAK!
Persze tudjuk jól, hogy szükségeltetne a jó doktorok részéről némi bátorság egy ilyen RENDSZERKRITIKUS POLITIKAI összegzés papírra vetéséhez, de amíg a bajok gyökeréig le nincs ásva, addig csak a „halott csókolgatása” zajlik a föltámasztás reményében.
LE KÉNE VÉGRE ÍRNIUK: NINCS FORRÁS, MERT MINDENT ELLOPTAK A POLITIKAI BŰNÖZŐK TÁRSULÁSAI!
NINCS ORSZÁG, NINCS SAJÁT GAZDASÁG! EZÉRT NINCSENEK FORRÁSOK!
Igen ám! De akkor azt is ki kéne jelenteni: A RENDSZERVÁLTÁS EGY BŰNCSELEKMÉNY VOLT!
SaLa
