Nézőpont: toronymagasan vezet a horda, nagy küzdelem az ellenzékben
A Nézőpont Intézet május második hetében végzett pártpreferencia-kutatást.
Május 7-8-án a Nézőpont Intézet ezer ember megkérdezésével végzett pártpreferencia-kutatást, amelynek eredményét kedden hozta nyilvánosságra.
A közvélemény-kutatás összefoglalója szerint egy most vasárnapi választáson a biztos szavazók 54 százaléka voksolna a Fidesz-KDNP-re, az ellenzéki összefogáshoz tartozó pártokra 38 százaléknyian szavaznának.
Az év eleji 51 százalékról egyébként áprilisra 55 százalékra nőtt a kormánypártok népszerűsége, az egy százalékos csökkenés „hibahatáron belüli”.
Közben – mint a Népzőpont megállapítja – komoly küzdelem zajlik a vezető pozícióért az ellenzéki oldalon, az áprilisban kifejezetten aktív DK májusban már csak 11 százalékon állna, miközben a Momentum 13 százalékra erősödött. A Jobbik tábora megmaradt a 2018-as szavazómennyiség felének, 9 százalékon áll. Az MSZP-Párbeszéd szövetség a mérés szerint 3 százalékon áll. Az LMP 2, a Mi Hazánk 1 százalékon tanyázik. A Kétfarkú Kutyapárt viszont 6 százalékra izmosodott.
A teljes népességen belül 43 százalék a kormánypártok népszerűsége.
A kutatás szerint a kormány járványintézkedéseinek népszerűsége 70 százalék fölött stabilizálódott.
(infostart)
Bal-Rad komm: A vajdahivatal látva az elkeserítő fölméréseket, rádörrent a döbrögista gennygóc udvari hangulatjelentőre: mijjaqqrrvajanyátoké abrakolunk tikteket? Dógozzatokmáhéj! Csinyájjatok valami szépet!
A horda nézőpontja elővette a legutóbbi ismert útálatos képet! Ezt:
„Kicsit” babráltak rajta. Az útálkozók táborát lefaragták, a forgácsot ráragasztották a hordára, oszt’ mánis kész az újabb csuda! Kijön egy vajda 3/4. Ha ügyesen csinálják 110 százalék is kikerekedhet még belőle!
A gond mindösszesen annyi, hogy az ősszel ezt már eljátszották! Csúf vége lett az öntömjénezésnek!
Most, hogy már 10 százalékos a munkanélküliség, és egyre vadabb helyzet állhat elő, már a látszatra sem adnak hordaberkekben! A parasztvakítási szándékból így lesz önvakítás!
Itt az új kaszinókirály! – Garancsi István a koronavírus-járvány alatt lett Andy Vajna kaszinóinak új tulajdonosa
Andy Vajna örökösei helyett Garancsi István lett az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát birtokló cég új tulajdonosa április végétől. Ehhez kormányzati engedély is kellhetett, nyilvános pályázat nem volt, pedig évi 10 milliárd forint profitról van szó.
Új tulajdonosa van nyilvános cégadatok szerint az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát 2024. végéig birtokló LVC Diamond Kft-nek: korábban a tavaly januárban elhunyt Andy Vajna tulajdonában volt, mostanáig egy luxemburgi cégen keresztül ismeretlen vállalkozókhoz tartozott – köztük lehetett Vajna özvegye is – de április 30-tól a tulajdonost Garancsi Istvánnak hívják. Az LVC Diamond új birtokosa ugyanis a Las Vegas Casino Zrt.-én keresztül a Garinvest Zrt., amely a székesfehérvári MOL Fehérvár FC nevű focicsapatot is birtokló milliárdos üzletember egyik cége.
Az eset érdekessége, hogy az öt budapesti kaszinó a koronavírus-járvány miatt március vége óta zárva van. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor nyithatnak ki, de az biztos, hogy mire erre sor kerül, addigra már új lesz a tulajdonos és a vezérkar is.
Az LVC Diamondnak és a Las Vegas Casino Zrt.-nek is új a vezetősége, utóbbinak például Halkó Gabriella lett az ügyvezetője, aki a TV2 gazdasági igazgatója és a média régóta Habony Árpád barátjaként említi.
Hatalmas üzletről van szó, hiszen egészen elképesztő 28,3 milliárd forintos éves árbevételt és 9,6 milliárd forintos profitot termelt a 2019 januárban elhunyt Andy Vajna öt budapesti kaszinója 2018-ban. Osztalékként ennél jóval többet vettek ki az üzletember kaszinós cégeiből. A tulajdonoscseréhez természetesen kormányzati jóváhagyás kellett, amit a koronavírus-járvány elleni küzdelem közepette a jelek szerint meg is adtak Garancsi Istvánnak.
Andy Vajna halála után bizonytalan volt az öt budapesti kaszinó (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Átrium) sorsa, amelyek koncessziós jogát az üzletember vállalkozásai birtokolták. A szerencsejáték-törvény szerint Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter a megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti a koncessziós szerződést. Vajna esetében nem is volt nyilvános pályázat és most Garancsi István esetében sem.
Megbízható szerencsejáték-szervező a törvény szerint az a szerencsejáték-szervező, valamint annak többségi tulajdonosa, amely átlátható szervezet, és valamennyi közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és egyszer sem esett harminc napot meghaladó késedelembe, és legalább 10 éve folytat szerencsejáték szervező tevékenységet Magyarországon. A koncessziókat elnyerő cégeket a Belügyminisztérium és a Nemzeti Adó és Vámhivatal is átvilágította, és a vállalkozások tulajdonosai nyilatkozatot is tettek arról, hogy tulajdonosi struktúrájuk természetes személyekre vezethető vissza. Andy Vajna is bonyolult cégháló végén bukkant csak fel, mint magánszemély tulajdonos.
Vajna halálával több, mint egy évig nem volt egyértelmű, hogy ki ez a természetes személy. A Szerencsejáték Felügyelet honlapján mindennek nincs nyoma, hiszen a koncessziós szerződés az LVC Diamond nevű cég nevére szól, csak ennek a cégnek a tulajdonosa változott meg. Garancsi Istvánt eddig is megbízhatónak tartotta a kormány, hiszen a soproni kaszinóban eddig is volt érdekeltsége, így viszont májustól már ő Magyarország kaszinókirálya, hiszen 6 kaszinó is neki termeli a pénzt. (mfor.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Mint a valódi talján – vagy USA – beli maffia! Építkezés és szerencsejáték a NYERTES „PÁLYÁZÓ” fő profilja. No meg a kötélbarátság!
Garancsi mesternek ezt dobta ki a NER – játékgépe!
Kelet-Magyarország katonai felszabadítása (Idézet: A magyar népidemokrácia története 1944-1962)
Kelet-Magyarország
katonai felszabadítása
1944 nyarán új szakasz kezdődött a második világháború menetében, a hitleri Németország és szövetségesei teljes szétzúzásának az időszaka. E harcok során a szovjet hadsereg 1944 szeptemberének utolsó harmadára – átjutva a Keleti- és Déli-Kárpátok hágóin, valamint Dél-Erdély hegyes-dombos vidékein – hazánk délkeleti határaihoz ért. A 2. Ukrán Front egységei kezdték meg Magyarország felszabadítását.
A szovjet csapatok szeptember közepén Dél-Erdély nyugati részén indultak támadásra a megszálló hitlerista és horthysta csapatok ellen. 19-én bevonultak Temesvárra, szeptember 21-22-e éjjelén pedig Aradot szabadították fel. Az 53. hadsereg egyik hadosztálya már Arad felszabadításának napján parancsot kapott, hogy a várostól északnyugatra és nyugatra, egy védelmi vonalra is alkalmas terepszakaszt foglaljon el. E feladat végrehajtásakor a Battonya-Arad útvonal körzetében érték el, illetve lépték át a hadosztály katonái a magyar-román határt, 1944. szeptember 22-ről 23-ra virradóra. A 18. harckocsihadtest egységei 23-án reggel indítottak támadást Battonya elfoglalásáért, de ez a kísérletük nem járt sikerrel. Ugyanakkor a szovjet csapatok – Battonyától északra, egészen Elekig – szinte mindenhol a magyar határ mögé vetették vissza az ellenséget. Az 53. hadsereg alakulatai – Arad és Szeged között folytatva a harcot – szeptember 24-én a déli órákban szabadították fel az első magyarországi települést, a határ menti Csanádpalotát. Még ugyanezen nap délutánján felszabadult a Gyulától délre fekvő Elek, majd néhány órával később Ujnagylak is. A fenti községek közül azonban csak Ujnagylak szabadult fel véglegesen, mivel a másik két település még egy-egy rövid időre ismét fasiszta megszállás alá került.
A Vörös Hadsereg magyar földre lépése tehát nem jelentette egyúttal és azonnal község vagy város felszabadítását is. Sőt, az első község felszabadulása sem ott történt meg, ahol a magyar területre való első behatolás. Ezért különbséget kell tennünk az elsőnek felszabadult település és aközött, hogy hol lépett először hazánk földjére a felszabadító Vörös Hadsereg.
Az első felszabadult magyar város Makó volt, amelyet szeptember 26-án vettek birtokba a szovjet csapatok. Ezen a napon szabadult fel a mai Békés megye délkeleti részében elhelyezkedő Battonya község is. Az ország többi részének felszabadításában három ukrán front alakulatai működtek közre. A 4. Ukrán Front egységei Sátoraljaújhelyt és környékét, a 2. Ukrán Front csapatai – R. J. Malinovszkij marsall parancsnoksága alatt – az ország keleti felének központi helyeit foglalták el, illetőleg tisztították meg a megszálló német és horthysta-nyilas fegyveres erőktől. Ez a hadseregcsoport Szeged (október 11.), Debrecen (október 19.), Kecskemét és Nyíregyháza (október 31.) továbbá Szolnok (november 4.) felszabadítása után december közepére – Miskolcon, Diósgyőrön, Egeren, Balassagyarmaton, Vácon, Gödöllőn, Monoron és Szigetszentmiklóson át – a Dunántúlon a Velencei-tóig és a Balatonig jutott el. November közepén értek az ország területére és kapcsolódtak be a felszabadító harcokba a 3. Ukrán Front alakulatai, F. I. Tolbuhin marsall vezetésével. Ekkor keltek át ugyanis a Dráva torkolatától északra a Dunán és kezdték meg délkeletről a Dunántúl felszabadítását. December közepén – Pécs (november 29.), Szekszárd (november 30.) és Kaposvár (december 2.) birtokbavétele után – északon Adonynál és a Velencei-tó előtt egyesültek a 2. Ukrán Front csapataival, majd a Balaton déli partjára vonultak fel, amelynek délkeleti csücskétől délre a Dráváig nyomultak előre.
1944. december közepére ezzel szabaddá vált az ország egész területének mintegy 60%-a, népességének alig valamivel több mint a fele. Budapest és 32 város a szovjet csapatok kezén volt: az 5 szabad királyi város közül 3, a 8 törvényhatósági jogú város közül 5 és a 39 megyei város közül 24. A felszabadult országrész forradalmi-történeti múltja és a társadalmi-gazdasági viszonyok alapján vizsgált korabeli jelene is érdekes képet mutatott. Felszabadult a nagy plebejus-agrár forradalmi hagyományokkal rendelkező Tiszántúl, s az azon belül is jelentős Viharsarok, a függetlenségi tradícióit őrző Debrecen és környéke, a kuruc szabadságharcos múltját ápoló északkeleti országrész, valamint a Duna-Tisza köze 1848-1849-es és agrárszocialista örökséggel is rendelkező mezővárosai. A Tiszántúlon és az Alföld északi részein éltek az ország legnagyobb és ezzel egyidejűleg a legradikálisabb szegény és nincstelen paraszti tömegei. Az ország északi, illetve déli részén két jelentős ipari központ is volt, a maga proletárharcokban edzett munkásságával: Miskolc-Diósgyőr és környéke, valamint Pécs és a Mecsek-vidék.
Ahhoz, hogy az ország a fasiszta koalícióval való szakítás útjára léphessen, főleg Horthy 1944. októberi sikertelen kísérlete után, már két lényeges feltétel volt szükséges: az ország legalább egy jelentős részéből a szovjet hadsereg kiverje a német fasiszta megszállókat és nyilas kiszolgálóikat, továbbá, az így előállt kedvező helyzetben olyan magyar antifasiszta, demokratikus erők legyenek, amelyek kivezetik az országot a háborúból és a demokratikus fejlődés útjára térítik. A katonai felszabadítás tehát csak a demokratikus kibontakozás lehetőségét teremthette, pontosabban teremtette meg, magát a kormányozni is képes, szervezett politikai erőket nem.
A Szovjetunió az antifasiszta koalíció többi nagyhatalmával együtt, határozott antifasiszta és demokratikus politikai rendszer kiépítését bátorította és támogatta Magyarország esetében is. A szovjet kormánynak ezt a politikáját és magatartását fejezte ki az Állami Honvédelmi Bizottság 1944. október 27-i határozata, amely lényegében megszabta a hazánkban harcoló szovjet csapatok feladatait. A szóban forgó dokumentum tartalmában teljesen megegyezett azokkal az állásfoglalásokkal, amelyeket a volt német szövetséges országokkal kapcsolatban hoztak, így például az ÁHB Romániára vonatkozó 1944. április 2-i határozatával, amelyet a Vörös Hadsereg román földre lépésekor fogadtak el.
Az ÁHB Magyarországra vonatkozó határozata jó egy hónappal az ország felszabadulásának megindulása után született meg, mert ez idő alatt történt meg a magyar-szovjet kapcsolatfelvétel, vették kezdetét a fegyverszüneti tárgyalások, illetve írták alá Horthy Miklós megbízottai Moszkvában az előzetes feltételeket. Horthy átállásának elmaradásával azonban meghiúsult a magyar-szovjet kapcsolat megállapodásos rendezése. Ilyen előzmények után az ÁHB, felelős központi magyar szerv hiányában, a 2. Ukrán Front haditanácsára volt kénytelen ruházni a felszabadított magyar területek polgári közigazgatásának megszervezését és ellenőrzését is. De a szovjet katonai hatóságok Magyarországon nem szerveztek külön saját katonai adminisztrációt a polgári élet irányítására, hanem a magyar közigazgatás mielőbbi hatékony működését kívánták biztosítani.
A fentebbiekkel összhangban minden megyeszékhelyre, a városokba és a nagyközségekbe szovjet katonai parancsnokot, kommendánst neveztek ki, aki saját katonai feladatain túlmenően segítette talpra állítani és újjászervezni a magyar polgári hatóságokat, ellenőrizte azok munkáját és azt is, hogy tevékenységük a Hitler-ellenes háború érdekeit is szolgálja. A katonai parancsnokok minden intézményt és személyt felszólítottak a munka felvételére, helyesebben folytatására. A helyi hatalmi szervek élére új vezetőket állítottak, ha a régiek elmenekültek, vagy kifejezetten akadályozták az illető szerv, hatóság normális működését. Az ipari és kereskedelmi vállalatok vezetését általában a régi alkalmazottak valamelyikére bízták, ha a tulajdonosok eltávoztak, illetőleg nem voltak hajlandók folytatni korábbi tevékenységüket. A szovjet katonai parancsnokok ily módon kívánták a front és egyben a lakosság érdekeit is szolgálni mind a közigazgatás, mind pedig a termelés és szolgáltatás területén anélkül, hogy a tulajdonviszonyokhoz hozzányúltak volna.
A szovjet katonai hatóságok – a magyar kizsákmányoló osztályok fasiszta uralkodó körei által előidézett súlyos helyzetben – intézkedéseikkel és magatartásukkal kétségtelenül a fasizmus szétverését, maradványainak felszámolását s ezzel együtt az elnyomott dolgozó nép felszabadulását segítették elő. Ezt célozta az a kiáltvány is, amelyet a 2. Ukrán Front parancsnoksága az ÁHB határozatának megfelelően nyomban október 27-e után kiadott és röplap formájában s minden egyéb módon terjesztett a már felszabadult magyar lakosság körében. A kiáltvány újólag megerősítette, hogy a Vörös Hadsereget nem vezérlik területszerző célok, nem szándékozik Magyarország társadalmi rendjét megváltoztatni, az ország területére lépését kizárólag katonai szükségszerűség tette elkerülhetetlenné. Célja a fasizmus szétzúzása és az elnyomott népek felszabadításának elősegítése.
A szovjet katonai hatóságok több okból is ragaszkodtak a régi államszervezet s főleg a közigazgatás fenntartásához. Egyrészt, mert a harc közvetlen érdekei megkövetelték a lehető legoptimálisabb hátországi rendet, és azt a régi állami szervekre támaszkodva vélték leggyorsabban elérni, nem pedig új formákkal való kísérletezéssel. Másrészt, mert ez elfogadható volt az ellentétes társadalmi-politikai alapokon álló antifasiszta koalíció valamennyi tagjának. Továbbá ez a megoldás fokozni látszott annak a lehetőségét, hogy a németellenes harcba esetleg bekapcsolódnak a Horthy-Magyarország bizonyos, Hitlerrel szakító erői is.
A Vörös Hadsereg szervei nem nyúltak tehát a magyar állam kialakult felépítési formájához és rendjéhez. Sőt, azt a felszabadulás után úgy, ahogyan a front elvonulásával megmaradt, azonnal megpróbálták életre kelteni. De nem érintették általában a volt személyi állományt sem, hanem azokat, akik a helyükön maradtak, azonnal felszólították munkájuk végzésére. A helyben maradottak többsége élt is a felajánlott lehetőséggel. Kisebb hányaduk azonban vissza is élt vele, mert hivatali helyzetüket a régi rendszer átmentésére, visszaállítására próbálták felhasználni.
Ott, ahol elmenekültek a korábbi vezetők, rendszerint a visszamaradt helyettesek vagy más felelős beosztásúak, illetve az egyszerű tisztviselők közül bíztak meg a katonai parancsnokok valakit az adott község, város vagy terület irányításával. Csupán akkor fordultak a politikai aktivitásukat azonnal elkezdő és legtöbbször már a szovjet csapatok beérkezésekor jelentkező népiforradalmi erőkhöz vagy az illető helység értelmiségéhez (pedagógusokhoz, orvosokhoz s esetleg valamelyik egyház papjához), ha az állami hivatalban, intézményben egyáltalán nem találtak megfelelő személyt. Ez esetben vagy közvetlenül megbíztak valakit az ügyek vitelével, vagy pedig kérték a helyi baloldali embereket és értelmiségieket, hogy válasszanak, jelöljenek ki maguk közül valakit ideiglenes vezetőnek.
Ez a szovjet politika természetesen nem azt jelentette, hogy a háborús és népellenes bűnösök, a fasiszták megmenekülhettek a felelősségre vonás elől, hanem csak azt, hogy a szovjet katonai szervek – egészen kivételes esetektől eltekintve – nem foglalkoztak ilyen kérdésekkel. Ezt a feladatot valamennyi volt németekkel szövetséges országban – a fegyverszüneti egyezmények alapján – a saját államhatalmi szerveknek kellett elvégezniök. Lényegében ugyanez vonatkozott az államszervezet demokratikus átalakítására is. Az újjászerveződő állami élet demokratikus megtisztulásához egyébként is nagymértékben hozzájárult az a körülmény, hogy a régi vezetők és a magasabb beosztású tisztségviselők többsége elmenekült a közelgő Vörös Hadsereg elől. Ez szinte általános tünet volt a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén.
A szovjet hadsereg előrenyomulásával szétverte, illetőleg kiszorította az országból az idegen fegyveres erőt, amelyre a nyilas hatalom támaszkodott. De ugyanígy szétzúzta a magyar ellenforradalmi rendszer még ellenálló haderejét is. Erre a sorsra jutott a régi karhatalom is, amely szinte teljes létszámban eltávozott állomáshelyéről. Legtöbbször velük menekültek el a földbirtokosok, a tőkések, valamint a nyilasok és a Horthy-rendszer volt politikai képviselői, magukkal ragadva a közigazgatás, a bíróságok stb. tisztviselőinek és alkalmazottainak tekintélyes hányadát is.
A régi államgépezet széthullása, a régi rendszer politikai exponenseinek, valamint a tisztviselői kar zömének eltávozása önmagában is kedvező lehetőséget jelentett a magyar antifasiszta, demokratikus és forradalmi erők számára. A szóban forgó csoportok és rétegek nyugatra történt evakuálását valójában sem a katonai érdek, sem pedig az antifasiszta nagyhatalmak politikája nem követelte. Ez elsősorban a több évtizedes szovjetellenes propaganda hatásával magyarázható, annak az eredménye volt, amely pontosan azokra ütött vissza, akik a lakosság különböző rétegeit maguk ijesztgették vele. A menekülésáradat tehát szükségtelen volt, de megtörtént, s ez a körülmény objektíve kedvezett a népi, forradalmi erők felülkerekedésének.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2020 május 12. kedd van. Az esztendő 133. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 233 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Pongrác, Achilles, Achillesz, Adon, Adonisz, Ahillész, Böngér, Dalma, Domicella, Domitilla, Gemma, Germán, Gyöngy, Gyöngyvirág, Ivána, Ivica, Johanna, Kora, Korália, Korall, Násfa, Nerella, Nerina, Pongor, Viktor nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Május 12 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
– Az ápolók nemzetközi napja. 1820-ban e napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki az 1853–1856-os krími háborúban végzett munkájával szerzett hírnevet.
A balrad.ru mai zeneajánlata:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A szemétkukában, hideg vízben volt kénytelen fürdeni egy koronagyanús beteg a Korányiban, ahol mocskos, wc és fürdő nélküli szobába zárták napokra
Egészen elképesztő élményekről számolt be a 444-nek egy beteg, akit koronavírus-gyanús tünetekkel utaltak be pénteken, május 8-án a Korányi kórházba.
X. 40 éves, kétgyerekes anya, nincs ismert betegsége. Április közepétől kezdve köhögött és fulladt. A házirovosa koronavírus-gyorstesztet rendelt neki, ami negatív lett, de utána folytatódtak a tünetek, sőt a fulladás rosszabbodott, szúrni kezdett a mellkasa, majd amikor egy röntgenfelvétel árnyékot mutatott ki az egyik tüdején, beutalták a Korányi kórház Covid-osztályára, hogy a sokkal megbízhatóbb, úgynevezett PCR-teszttel állapthassák meg, hogy fertőzött-e.
X. május 8-án, pénteken érkezett meg a kórházba és tudta, hogy a legjobb esetben is kábé 4 napot bent kell töltenie. Az igazán megbízható eredmény végett a betegeket ugyanis kétszer tesztelik egymás után és ez a PCR esetében nagyjából ennyi időbe kerül.
X. a Korányiban azonnal úgynevezett izolációs szobába került, aminek az a lényege, hogy a beteg addig nem hagyhatja el egyáltalán, amíg ki nem derül, hogy koronavírusos-e.
“Ha emlékeim nem csalnak, Müller Cecillia folyamatosan az alapvető higiéniára hívja fel a figyelmet a vírussal kapcsolatosan” – írta X. az első kapcsolatfelvételünk idején. Nem véletlenül. A szobájában elhelyezkedve ugyanis meghökkenve tapasztalta, hogy ott nincs sem fürdési lehetőség, sem wc.
Igen, a definíciója szerint többnapos tartózkodásra szánt helyiségben összesen egy fali mosdókagyló volt, a lakótértól elválasztott wc pedig egyáltalán nem, helyette egy kis mobi útivécét helyeztek el odabent.
“Az emberi méltóság megtiprásának érzem, hogy egy mini pottyantós wc van behelyezve a szobába. Azt nem viszik, az ott van. Az egész szaga átjárja a szobát. Tegnap óta senki nem jött fertőtleniteni.”
– írta X. még szombaton, május 9-én.
A higiénés körülményekhez képes szinte eltörpült, hogy “az egész épületet fűtik, (…) forró a radiátor miközben május 9,-ét írunk és kint 28 fok van.”
X. eleve kényes a tisztaságra, ilyen körülmények között pedig duplán is mosdani akart, de a kis mosdókagylóban ez nem tűnt kivitelezhetőnek. Ezért kénytelen volt unortodox megoldáshoz folyamodni.
“Tegnap este (vagyis pénteken, a szerk.) a veszélyeshulladék kukából kiszedtem a zsákot, Domestosszal kimostam és abban fürödtem.Találékony a magyar, de ez mindennek az alja.”
Íme a zuhanyzóként funkcionáló kuka:
Ez a kis fehér tárgy pedig a mobil vécé, ott a fürdőkuka mellett:
X. videót is készített nekünk a szobájában, megmutatva, hogyan is zajlott ez a kukában fürdés:
Ez pedig egy videó arról, hogy a betegnek nem maradt más választása, mint leszedni az ablakot a fullasztó melegben. A film bemutatja az egész izolációs szobát:
Mint a videókból kiderül, nem volt elég, hogy a szemetesben kellett „zuhanyoznia”, a mosdóból csak hideg víz folyt.
Ha mindez nem lett volna elég, hétfőn reggel fél kilenc tájban ismét cseteltünk X.-szel, aki elmesélte, hogy a hosszúhétvége során, péntekről hétfő reggelig egyáltalán nem vitték ki a szemetet tőle és nem is takarítottak. Megkértem, fotózza le a szemetest. Épp hogy el tudta küldeni ezt a fotót a zsákról:
Ezt a tartalmáról:
Ezt pedig a poros, takarítatlan tükörről, amire ujjal csíkot tudott húzni:
amikor jött valaki és péntek óta először kivitte a szemetet
„Nem az ellátás miatt érzek mélységes felháborodást” – foglalta össze az érzéseit X, aki a hétvége során többször is megemlítette, hogy bár a vizsgálatokat kivéve orvost nem nagyon látott, a nővérek mindig kedvesek és segítőkészek voltak vele –
„(…) a körülmények azok amik szerintem tapossák az emberi méltósághoz való jogot. Még a börtönökben is van mód az alapvető higiénia betartására. Könyörgöm, vírus kellős közepén egy ilyen osztályon ilyen állapotok?”
Érdekes adalék ehhez, hogy mint Kunetz Zsombor orvos-blogger friss posztjából kiderül, éppen pénteken döntöttek úgy központilag, hogy ezentúl az ország összes rosszabb állapotú koronavírusos betegét két budapesti intézménybe kell felszállítani, a Lászlóba és ide, a Korányiba. Persze nem ugyanezekbe a szobákba, de állítólag az egész Korányi ehhez hasonlóan lerongyolódott állapotú.
Az ügyben természetesen még a hétvégén megkerestem a Korányit, akik, bár nyugtázták az érdeklődésemet, azóta sem reagáltak érdemben. Amint megteszik, azonnal frissítem az anyagot.
A sztoriban egyetlen örömteli elem van: X. második PCR-tesztje is negatívnak bizonyult. (444)
Bal-Rad komm: Most gondoljunk bele: mi van akkor, ha pozitív a hölgy ragálytesztje? (SEMMI NINCS! LEGFELJEBB EGGYEL TÖBB A HALOTT!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
2014 május 11 – én referendumot tartottak a jelenlegi Donyecki Népköztársaság területén. Ezen a ma hat esztendeje történt népszavazáson a DNR polgárai elsöprő többséggel az Ukrajnától való elszakadásra, a függetlenségre szavaztak.
MA HAT ÉVE SZÜLETETT MEG A DONYECKI NÉPKÖZTÁRSASÁG!
С Днём рождения Донецкая Народная Республика!
Márpedig a legfrissebb fronthír szerint a hatodik születésnap megünneplése nem felhőtlen!
Ma kora délután Kijev ordashada elkezdte aknavetőzni a Gorlovkától nyugatra lévő Golubovszkaja bányatelepet. Nem minden „eredmény” nélkül. Nem pontosított hír szerint egy ’86 – ban született helyi civil férfi éetveszélyesen megsebesült. Egy másik hír arról szól, hogy belehalt.
Ugyanakkor ma a születésnapos DNR kilenc másik frontmenti települését is támadták a hoholmartalócok.
Kérdés: MEDDIG TART KI A NÉPKÖZTÁRSASÁGIAK TÜRELME? (Joggal LEHET OLYAN ÉRZÉSÜNK, hogy már nem sokáig!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A főpolgármester közösségi oldalán is megosztotta azt a levelet, amiben az operatív törzsnek és az országos tiszti főorvosnak is elküldi azokat a kérdéseket, amelyekre a kormányzattól nem kapott választ.
Karácsony Facebook-oldalán azt írja: miután ma kiderült, hogy a fertőzött betegeket Budapestre kell szállítani, lettek új tisztáznivalók is.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Qrmányunk és hordánk ne nagyon csudálkozzon a vajda és bandája népszerűségének megkopásán. KariGeri ELÉG VILÁGOS KÉRDÉSEKET tett föl, az udvar pedig terel és hablatyol, – és EDDIG NEM VÁLASZOLT!
Értjük mi hogy durcás Döbrögi az ősz befaragás miatt, és bosszúért liheg! De ezidáig a bosszankodása rém primitívre sikeredett! Mintha elfelejtette volna, hogy álellenzéke is fondorlatos dolgokra képes. A népek hallanak tőlük érdekes kérdéseket, de nem hallanak válaszokat a hordától!
Persze érthető a vajdabanda óvatossága. Hiszen minden válasz legalább egy újabb kérdés veszélyét hurcolja magában!
„…Az már hetek óta látszik, hogy a koronavírus-járvány okozta válság miatt idén nem jár nyugdíjprémium, mivel immár az MNB legoptimistább becslése szerint sem lesz meg a nyugdíjprémium alapfeltételeként meghatározott 3,5 százalékos GDP-növekedés 2020-ban…”
A nyugdíjak ügyében a qrmánypárti szavazók többsége sem áll a qrmány mögött- IDEA
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy véli, hogy a magyar kormány járvány hatásait enyhítő intézkedései nem vagy egyáltalán nem védik meg a munkavállalókat. A csak 2021-ben esedékes nyugdíjtámogatás ügyében pedig még a Fidesz–KDNP szavazóinak többsége sem áll a kormány mögött, 41 százalékuk szerint már idén esedékes lenne a juttatás, 23 százalékuk pedig vitatja a támogatás szükségszerűségét.
Az IDEA Intézet április 20-26. közötti 2000 fős, kvótamintás kutatásában többek között a kormány által több lépésben bejelentett gazdaságvédelmi akciótervét vizsgálta.
Mi lesz a munkavállalókkal?
Az összes megkérdezett 70 százaléka úgy véli, hogy a kormány intézkedései nem vagy egyáltalán nem (50 százalék) védik meg a magyar munkavállalókat. Ezzel szemben egyötödük azt vélelmezi, hogy az intézkedések teljesen vagy inkább védelmet nyújtanak a gazdaságilag aktívak számára. Bár nem egyszerű kérdésről van szó, mégis alacsony (9 százalék) a bizonytalanok aránya. A kérdésre adott válasz nagyban függ attól, hogy kinek milyen a pártállása, kormánypárti vagy ellenzéki szemüvegen át látja-e a világot. Míg a Fidesz-KDNP-szavazóinak abszolút többsége, 55 százaléka szerint a kormányzati döntések elegendő védelmet nyújtanak, addig az ellenzéki szavazóknál ez az arány mindössze 5 százalék. Érdekes azonban, hogy kevésbé pozitívan látja a kormány döntéseit a kormánypártiak közel egyharmada is, további 13 százalékuk pedig bizonytalan a kérdést illetően – írta a kutatás eredményeiről az IDEA.
Az ellenzéki pártok szavazói még a szokásoknál is kritikusabbak akkor, amikor 92 százalékuk azt állítja, hogy a döntések egyáltalán nem vagy inkább nem nyújtanak védelmet a munkavállalók számára. A pártállásukban bizonytalanok és azok, akik megtagadják preferenciájukat, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének munkavállalókat érintő intézkedéseivel szintén elégedetlenek: 60 százalékuk szerint az egyáltalán, további 22 százalékuk szerint pedig kevésbé ad védelmet a munkavállalók számára. Ritkán tapasztalható olyan eredmény, amikor a politikai életben egyébként nehezen eligazodó bizonytalan preferenciájúak kisebb arányban választják a „nem tudja, nem válaszol” kategóriát, mint a mindig magabiztos kormánypárti szavazók – jegyzi meg közleményében a közvéleménykutató.
Kapjanak-e támogatást a nyugdíjasok?
Egy további kérdés arra kérdezett rá, hogy a lakosság mennyire ért egyet azzal a kormányzati ígérettel, amely szerint a koronavírus-járvány enyhítése érdekében a nyugdíjasok 2021-től kezdve több részletben nyugdíjtámogatást kapjanak (ez a 13. havi nyugdíj 4 évre széthúzott visszavezetése). A teljes népesség 11 százaléka ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok csak 2021-ben jussanak hozzá a koronavírus-járvány következményeit enyhítő támogatással, 61 százalékuk azonban úgy véli, hogy már 2020-ban is indokolt lenne a plusz nyugdíjtámogatás. A teljes népesség mintegy ötöde pedig egyáltalán nem látja indokoltnak a plusztámogatást.
Az elmúlt években kevés olyan politikai kérdés volt, ahol a kormánypárti szavazók ne sorakoztak volna fel teljes mellszélességgel a kormány valamely döntése mögött. A most bejelentett, de csak 4 részletben kifizetendő és csak 2021-ben esedékes nyugdíjtámogatás ilyen ügy. A Fidesz-KDNP szavazóinak ugyanis csak kevesebb mint negyede ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok 2021-ben kapjanak plusztámogatást, 41 százalékuk szerint már idén esedékes lenne a juttatás, és szokatlan módon 23 százalékuk egyenesen vitatja a támogatás szükségszerűségét.
Az ellenzéki pártok támogatóinak 4 százaléka ért maradéktalanul egyet a kormányzati döntéssel, 72 százalékuk ugyanakkor már idén bevezetné a nyugdíjtámogatást. Szokatlan módon a nyugdíjtámogatás létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki szavazók egy hajszállal kevesebben vannak (21 százalék), mint a kormánypárti ellenvéleményt hangoztatók. Az ismeretlen preferenciájúak véleménye egyetlen vonatkozásban tér el lényegesen az ellenzékiétől, magasabb körükben a bizonytalanok aránya (10 százalék).
Mit válaszoltak a nyugdíjasok?
Miután egy kitüntetett társadalmi csoport támogatásáról van szó, az IDEA szerint érdemes megnézni a véleményeket gazdasági aktivitás szerint is. Az adatok alapján az érintett nyugdíjas közösség egyáltalán nem elégedett a kormány azon döntésével, hogy a kiegészítésre csak 2021-ben kerül sor. 84 százalékuk szerint már 2020-ban indokolt lenne a kifizetés, azok aránya pedig akik szerint egyáltalán nem indokolt a kiegészítés, gyakorlatilag elhanyagolható.
Az aktív keresők körében a társadalmi szolidaritás érvényesül, hiszen több mint a fele már az idén kifizettetné a pluszösszeget, ugyanakkor negyedük vitatja annak szükségességét. Kevésbé érzékelhető ugyanakkor a generációs szolidaritás. A tanulók (vagyis a fiatalok) több mint a fele nem látja indokoltnak a plusz nyugdíjtámogatást, 16 százalékuk pedig egyet ért azzal, hogy a koronavírus-járvány enyhítésére meghozott támogatást csak 2021-ben kezdjék el kifizetni.
Két Magyarország van
Az Orbán-kormány járványkezelő intézkedéseit összességében politikai preferencia mentén ítélik meg a kérdezettek: a Fidesz-KDNP-szavazói igen jóra, az ellenzékiek pedig igen rosszra értékelik azt. A teljes népesség 55 százaléka inkább kritikus, 17 százalékuk hármas osztályzatot ad, míg jóra vagy jelesre 24 százalékuk osztályoz. A kormánypártiak 65 százaléka ezzel szemben négyes (4 százalék) vagy ötös értéket (41 százalék) választ, de van 16 százaléknyi kritikus körükben. Az ellenzékiek véleménye homogénebb, hiszen 81 százalékuk legfeljebb kettesre értékeli a kormány koronavírus-járványt kezelő tevékenységét, jó vagy kiváló véleményen 5 százalékuk van.
A pártpreferenciát tekintve bizonytalan vagy válaszmegtagadók 65 százaléka inkább elégedetlen, 19 százalékuk közepesre értékeli a kormány tevékenységét, míg 8 százalékuk elégedett azzal.
Az eredmények összességében megerősítik azt a már több társadalomkutató által leírt jellegzetességet, hogy legalább két Magyarország van, és a koronavírus-járvány nem tudta megteremteni a hőn áhított nemzeti egységet – állapította meg a kutatás alapján az IDEA. (napi.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Nem jó hír ez a felmérés a vajdának és bandájának! Döbrögisztán nyögdíjasainak többsége – a legstabilabb hívőtábor – ha csalódik a morzsahiány miatt, nagyon megapadhat! Aztán csalódottságában még azt is elköveti, hogy elfordul a vajdától és hordájától! És sokan nem fognak szavazni rájuk! (Márha lesz egyáltalán ilyesmi!)
Mindenestre kompenzálni kell a történetet! Tegye helyre a dolgokat az udvari gennykelevény Századvég! Dolgozzanak össze a KSH – val, és bizonyítsák be az IDEA állításainak ellenkezőjét!
Mondjuk a slamasztikába került biorobotokon és nyögdíjasokon az nem igazán segít, de a humorra fogékonyabbakat megröhögteti ha hallják – olvassák: JÓL MEGY SORUK!
(infostart)
