Ragályhíradó motto – balrad.ru olvasói komment: “A Kovid egy héber név, amely bölcset jelent. A 19 pedig a szabadkőművesek körében spirituális szám, amely azt jelenti, hogy a céljukat elérték. Más szerint a daliás ’90 – es évek magyar pornóvideo – forgalmazó Ko(vács)Vid(eo) – ra utal, a szám pedig a kártyás 19. Amire már nem szabad lapot húzni! Napi összeesküvés rovat.”
A legfrissebb világadatok az elmúlt 24 óra Covid terméséről:
A megszállotti létszám 95 207 – tel gyarapodva elérte a 4 526 934 főt. 8333 új halálesettel az áldozatok tábora 86 912 – re gyarapodott. Mindkét kategória némiképp „jobban teljesített” mint május 13 – án.
Az USA a daliás időkre emlékeztető formában teljesített tegnap. 87 247 új megszállottat igazolva, már 1 457 593 főt számlál a covidos tábora. Az 1818 új halálesettel pedig már 86 912 nevet tartalmaz az áldozati lista.
Trump bohóc tegnap megpendítette: NEM ZÁRJA KI A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGGAL A KAPCSOLATOK TELJESKÖRŰ MEGSZAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉT! Úgy kalkulál, hogy egy ilyen lépés akár 500 milliárd dolláros megtakarítást hozhatna az USA konyhájára! (Kissé leegyszerűsítve a dolgot: ezek szerint az USA tartja el a KNK – t? Ez bámulat!)
– A Covid ragályra hivatkozással „fokozódik a helyzet”! Megy az üzengetés!
Yakov Kedmi az izraeli állami „Nativ” hírszerző cég egykori vezetője az orosz „Iton Tv” – ben arról fejtegetőzött, hogy ha az USA KATONAI ERŐVEL TÁMADNA KÍNÁRA, AZT OROSZORSZÁG NEM NÉZNÉ TÉTLENÜL, ÉS KÍNA SEGÍTSÉGÉRE SIETNE!
Ha pedig már ilyesmiken elmélkednek „tudós fejek”…- az talán mégsem a legmegnyugtatóbb.
Oroszország tegnap lazított egy kicsit. Csak 9974 új megszállottat igazoltak le, így az összlétszám 252 245 fő. Halottjuk lett 93, így ez a listájuk 2305 nevet tartalmaz.
A gallok megint letúrták a hispánokat a negyedik helyről. Mos ők verik a hispánokat a hallkategóriában 104 fős előnnyel, 27 425 neves listával. A halálkategóriában egyéb változás ne állt be.
– A „Valdaj Klub” szakértői szerint a jelenleg ismert világ a ragály elmúltával széthullik, DE NEM A RAGÁLY MIATT! Általánosságban borúlátók, és egy új hidegháború kezdetét prognosztizálják.
– Az európai országoknak fel kell készülniük a koronavírus fertőzés második hullámára – mondta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális hivatalának igazgatója.
„Ősszel a koronavírus második hullámával szembesülhetünk” – mondta Kluge a The Daily Telegraphnak adott interjújában.
„A történelemből tudjuk, hogy a világjárványok idején olyan országok, amelyeket nem sújtott a kezdet, szenvedhetnek a második hullámtól” – tette hozzá Kluge.
A DÖBRÖGISZTÁNI RAGÁLYCIRKUSZ PORONDJA YOUDAPESTTŐL BRÜSSZELIG TERJED! EZÉRT AZTÁN ITT…- A PRODUKCIÓRÓL NEM!
Aki jót akar röhögni – netán dühöngeni! – az kattintson a Cilavízióra:
Van egy közepes falunyi megszállottunk, (3417 fő) és lett 6 újabb haláleset! („Jobb időkben” egy kisváros napi vesztesége!) Vajdaság áldozatlistáján így 442 név szerepel.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései (Idézet: A magyar népidemokrácia története 1944-1962)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány
első intézkedései.
Az 1945. évi földreform végrehajtása
Szakítás a hitleri Németországgal.
A fegyverszüneti egyezmény aláírása
Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek mint a népi demokratikus hatalom jogforrásának s legfelsőbb államhatalmi szervének, valamint az általa megalkotott Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a létrejöttével teljessé váltak a felelős államszervezetre vonatkozó igények és feltételek is ahhoz, hogy Magyarország döntő lépéseket tehessen a hitleri Németországtól való elszakadásra és az antifasiszta koalíció oldalára történő átállásra. E lépésekhez mind a nemzetgyűlés állami programot nyújtó „Szózata”, mind pedig az ideiglenes kormány „Nyilatkozata” minden törvényes jogalapot és részletes feladatmegjelölést megadott.
Ennek megfelelően a kormány már a megalakulása utáni első ülésén megvitatta a hitleri Németországgal való szakítással és a fegyverszüneti egyezmény megkötésével kapcsolatos kérdéseket, problémákat. Hosszabb vita után a külügyminiszter jegyzéktervezetben foglalta össze az Ideiglenes Nemzeti Kormány álláspontját, amelyet a miniszterek változtatás nélkül azonnal el is fogadtak. E jegyzék mindenekelőtt arról tájékoztatta a szovjet kormányt, hogy Debrecenben – demokratikus alapon és széles nemzeti egységre támaszkodva – létrejött a magyar nép egyetlen törvényes képviseleti szerve, Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése, amely ideiglenes kormányt is alakított. Majd kijelentette: „Az Ideiglenes Nemzeti Kormány legsürgősebb feladatának tekinti, hogy szakít az eddigi német szövetséggel és haladéktalanul fegyverszünetet köt a Szovjetunióval s a vele szövetséges hatalmakkal, amelyekkel Magyarország hadiállapotban van.” A jegyzék kitér ugyan a hadüzenetre és az antifasiszta háborúba történő magyar bekapcsolódásra is, de azokat nem határozatként, nem befejezett tényékként, hanem inkább csak mint lehetőséget, tervet hozta a szovjet kormány tudomására. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első hivatalos külpolitikai ténykedése tehát nem volt egyértelmű és határozott. Már ennél az első lépésnél kiderült, hogy a volt horthysta katonatisztek és politikusok egy részére is kiterjedő németellenes összefogásnak nemcsak várható pozitívumai vannak, hanem azonnal jelentkeznek a negatívumai is. Itt elsősorban abban, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem tudta a számára kínálkozó lehetőséget és előnyöket – a szóban forgó személyek miatt – maximálisan kihasználni az ország érdekében.
A szövetséges nagyhatalmak – az ideiglenes kormány kérését meghallgatva – késznek mutatkoztak azzal tárgyalásokat kezdeni, és minden különösebb vita nélkül elismerték azt olyan felelős és megfelelő szervnek, amely Magyarország nevében velük fegyverszüneti egyezményt köthet.
1944. december 28-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány megtartotta második ülését. Ezen az ülésen tájékoztatták a kormány tagjait a fegyverszüneti kérés elfogadásáról és kormánydelegáció küldésének a lehetőségéről, valamint arról a szovjet tanácsról, mely szerint célszerű lenne, ha a magyar kormány már nem várna tovább semmire a Németországgal való szakítást és a hadüzenetet illetően. A fentebbiek szellemében készült el nyomban a hadüzenetet tartalmazó dokumentum, amelyet a résztvevők vita nélkül, egyhangúlag fogadtak el.
A hadüzenet abból indult ki, hogy a Németország oldalán folytatott háború – amelyet a magyar nép elítélt – kezdettől fogva bűnös és „törvénytelenül” indított háború volt, ellentétben állt a nemzet érdekeivel és hagyományaival, s kizárólag német ügyet szolgált. Ezután a jegyzék rámutatott arra, hogy Németország 1944. március 19-én orvul megtámadta és megszállta az országot, majd október 15-én puccs útján hatalomra juttatta Szálasi Ferencet, s ezzel megakadályozta a fegyverszünet megkötését Magyarország és a demokratikus hatalmak között. Németország megfosztotta hazánkat függetlenségétől, sárba tiporta szuverenitásunkat és a lakosság százezreinek vágóhídra hurcolásával egyidejűleg kifosztotta és feldúlta az országot. „Mindezeket figyelembe véve – vonta le a következtetést a hadüzenet – az Ideiglenes Nemzeti Kormány, a felhatalmazás alapján, melyet programja megvalósításához az Ideiglenes Nemzetgyűléstől kapott, érvényre juttatja a magyar nép akaratát, semmisnek nyilvánítja a Németországgal kötött szerződéseket, megszakít vele mindennemű kapcsolatot és ezennel hadat üzen Németországnak.” Ugyanakkor határozta el a kormány, hogy az ország összes erőforrásainak mozgósításával részt vesz a Szovjetunió és szövetségesei oldalán a háborúban, az ország teljes függetlenségének kivívásáért. December 28-án ezzel vált a hadüzenet jogilag érvényessé és egyben Magyarország átállása befejezett ténnyé az antifasiszta koalíció oldalára.
A magyar fegyverszüneti delegáció még a hadüzenet napján elindult Debrecenből Moszkvába. Elnöke Gyöngyösi János külügyminiszter, tagjai pedig Balogh István miniszterelnökségi államtitkár és Vörös János honvédelmi miniszter voltak. A delegációnak 1945. január 18-án Molotov külügyminiszter Anglia és az USA képviselőjének társaságában nyújtotta át a fegyverszüneti szerződéstervezet szövegét, és közölte, hogy a magyar delegáció egy napot kap annak tanulmányozására és álláspontja kialakítására. A második tanácskozáson, amelyen már Vorosilov marsall is jelen volt, a magyar fegyverszüneti küldöttség előterjesztette a tervezettel kapcsolatos észrevételeit. Azok megvitatása kétségtelenül hozzájárult a szövetségesek és a magyar fél álláspontjának világosabb megértéséhez, az egyezmény szövegén azonban nem történt változtatás, s ezzel az véglegessé is vált.
A fegyverszüneti egyezmény 1. pontja értelmében a szövetséges nagyhatalmak elismerték, hogy Magyarország minden kapcsolatot megszakított a hitleri Németországgal és hadat üzent neki. Ugyanakkor a magyar fél 3 hadosztály kiállítását és annak a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság rendelkezésére bocsátását vállalta. Anglia és az USA képviselőjének befolyására itt tehát – eltérően a Romániával kötött fegyverszüneti egyezménytől – nem volt szó egyértelműen a Németország elleni háborúban való közvetlen részvételről, de a függetlenségi frontban tömörült demokratikus, baloldali erők értelmezésében a lehetőség – ugyanúgy, mint Bulgária esetében is – a kötelezettséget is természetesen magában foglalta.
Az egyezmény 2. pontja a magyar fegyveres erőknek és állami hivatalnokoknak az 1937. december 31-én fennállott államhatárok mögé történő visszavonásáról, valamint az ezt az állapotot megváltoztatott összes korábbi intézkedés érvénytelenítéséről rendelkezett. A 3. pont a szövetséges haderő magyarországi szabad mozgását biztosította, a 4. pedig a szövetségesek hadifoglyainak és polgárainak szabadon bocsátására és segítésére kötelezte a magyar felet. Az 5. a fasizmus által üldözött valamennyi személy szabadon engedését és segítését, valamint a velük kapcsolatos törvények, rendelkezések hatálytalanítását írta elő. A 6-10. pontok a szövetségesek területéről elszállított minden vagyontárgy visszaadásáról, a Magyarországon található német hadianyag hadizsákmánykénti átadásáról, minden német tulajdon zárolásáról, a szövetségesek tulajdonát képező hajók visszajuttatásáról és az összes magyar hajó hadműveleti célra való rendelkezésre bocsátásáról intézkedtek.
Az egyezmény 11. pontja a szövetséges csapatok és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenységének ellátásához szükséges mindennemű igény magyar részről történő kielégítését írta elő, majd a 12. pont a jóvátételről rendelkezett. Az idevonatkozó elvi indoklás és az eljárási formák is lényegében megegyeztek a többi legyőzött államéival. Konkrétan, a Szovjetuniónak 200 millió, Jugoszláviának és Csehszlovákiának együttesen 100 millió amerikai dollár fizetését írta elő az egyezmény. A fenti összegen kívül azonban Magyarországot is kötelezte a szóban forgó pont arra is, hogy később megállapítandó kártérítést fizessen más egyesült nemzet vagy állampolgára tulajdonában keletkezett kárért. A 13. pont viszont azt írta elő, hogy Magyarország köteles az összes egyesült nemzet és polgárai háború előtti érdekeltségét, jogait és vagyonát visszaállítani, illetőleg visszaszolgáltatni.
A 14-16. pontok Magyarország esetében is, a többi legyőzött állam fegyverszüneti egyezményéhez hasonlóan, a közvetlen antifasiszta teendőket sorolták fel, valamint a magyar propaganda, művelődés és kiadói tevékenységnek a szövetséges főparancsnoksággal egyetértésben történő végzéséről intézkedtek. Ezzel egyidejűleg a 17. pont a magyar szuverenitás fokozatos gyakorlati helyreállítását helyezte kilátásba. Kimondta, hogy az arcvonal mögött 50-100 km távolságban meg lehet kezdeni a magyar polgári közigazgatás visszaállítását. Ennek alapján már 1945. február elején meghatározták azt a területet, ahol ez érvénybe léphetett. Az ún. záróvonal Gönctől, Miskolctól, Füzesabonytól és Szolnoktól nyugatra, Kiskunfélegyházától és Kisújszállástól keletre, majd Madarastól, Katymártól, Garától, Hercegszántótól ismét nyugatra, a Duna vonaláig húzódott, illetőleg terjedt.
Az egyezmény 18. pontja a fegyverszünet feltételeinek ellenőrzésére hivatott SZEB létesítését közölte, majd a 19. pont az 1938. november 2-i és az 1940. augusztus 30-i bécsi döntéseket mondta ki érvénytelennek. Végül a 20. pont leszögezte, hogy „a jelen feltételek aláírásuk pillanatában hatályba lépnek”. A fegyverszüneti egyezményhez egy hat részből álló, néhány pontos értelmezést és magyarázatot fűző „Függelék” is tartozott, amelynek előírásai szintén kötelező erejűek voltak.
A magyar fegyverszüneti egyezmény aláírására 1945. január 20-án került sor. Az orosz, angol és magyar nyelven elkészített szerződést előbb Vorosilov marsall írta alá a három nagyhatalom meghatalmazottjaként, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány megbízásából Gyöngyösi János, Vörös János és Balogh István. Magyarország a fegyverszüneti egyezménnyel elérte, hogy a szövetséges nagyhatalmak elvileg elismerjék szuverenitását, sőt fokozatosan megkezdődhetett annak gyakorlati visszaállítása is.
A fegyverszüneti egyezmény
végrehajtását és a népi demokratikus
rendszer megszilárdítását szolgáló
kormányintézkedések
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány valóban a fegyverszüneti egyezmény aláírása után kezdte meg erőteljesebben saját központi és helyi szerveinek kiépítését, az egész államgépezet újjászervezését. Az említettek nélkül ugyanis komolyan még gondolni sem lehetett a fegyverszüneti egyezményből adódó feladatok, kötelezettségek teljesítésére, valamint ezzel egyidejűleg a népi demokratikus államhatalom megszilárdítására.
A fegyverszüneti egyezmény értelmében látott hozzá a kormány egyik legfontosabb feladata végrehajtásához, az új, demokratikus hadsereg megszervezéséhez. De az 1945. január 20-án véglegesített toborzási felhívást – némi huzavona után – csak január 30-án tette közzé. E felhívás arra szólított fel, hogy „Fogjon fegyvert minden magyar a haza és a magyar nép felszabadítása érdekében”. Az önként jelentkezés korhatára férfiaknál 18-42, nőknél – akik honvédelmi munkát láttak el – pedig 20-40 éves korig terjedt. Mindenekelőtt azok a katonák és tisztek, partizánok jelentkeztek szolgálatra, akik tevőlegesen részt vettek a fegyveres ellenállásban. Viszonylag nagyobb számban jelentkeztek a szerveződő demokratikus hadseregbe a hadifoglyok is. A toborzás különösen a Viharsarokban, a Hajdúságban, Miskolcon és környékén ért el szép eredményeket. A Vörös János vezette Honvédelmi Minisztérium azonban távolról sem tett meg mindent annak érdekében, hogy a szervezés gyors ütemben haladjon előre. Igaz, a háború befejezéséhez közeledve már a szövetséges főparancsnokság is kisebb jelentőséget tulajdonított a demokratikus magyar hadsereg harcbalépésének, mint valamivel korábban. Ily módon a vállalt nyolc hadosztályból tulajdonképpen csak kettőt sikerült felállítani és a háború befejezéséig hadműveleti területre küldeni.
Gyökeresen más körülmények között és feltételek mellett jött létre a demokratikus rendőrség. A rendőrséget sok helyen maga a nép, illetőleg a népi szervek hozták létre. Ugyanakkor a rendőrség szervezésében és irányításában – ellentétben a hadsereggel – nem nagyon jutottak szóhoz a volt horthysta elemek. De lényeges volt az is, hogy a rendőrséget felügyelő Belügyminisztérium élén a Nemzeti Parasztpárt egyik baloldali vezetője, Erdei Ferenc állt. Mindehhez járult még természetesen az is, s valójában ez volt az új demokratikus rendőrség kiformálódásának legdöntőbb tényezője, hogy ennél a fegyveres testületnél kezdettől fogva a kommunista párt befolyása volt a legerősebb. A rendőrség, amely a szocialista forradalom győzelméig lényegében az egyetlen számottevő fegyveres erő volt az országban, eredményesen biztosította a népi demokratikus rendszer védelmét. Annál is inkább, mert az Ideiglenes Nemzeti Kormány a csendőrséget 1945 márciusában feloszlatta, a hadsereg létszámát pedig – nem utolsósorban a fegyverszüneti egyezménynek megfelelően – a háború befejezése után a minimálisra csökkentette.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a közigazgatást a népi demokratikus rendszer szolgálatába állítsa. Az első lépés ebből a szempontból az az 1945. január 4-én kibocsátott rendelet volt, amely a közigazgatás ideiglenes rendezéséről intézkedett. Ennek alapján szervezték újjá – a nemzeti bizottságok irányításával – az önkormányzatokat és a közigazgatást. Ezzel az államhatalom helyi szerveinek létrehozásába, illetőleg újjászervezésébe a munkásság, a parasztság és a velük szövetségre lépett társadalmi erők is beleszólást kaptak. Ezt követte a közalkalmazottak igazolásáról szóló kormányrendelet kiadása. Az igazolási eljárásoknak az volt a tulajdonképpeni céljuk, hogy a közigazgatásból kiszorítsák a népi demokratikus kormányzat célkitűzéseivel szemben álló erőket, s ezen belül különösen a reakciós, fasiszta elemeket.
Az igazolási eljárásokat szabályozó rendelet megjelenése után látott napvilágot a népbíróságok felállításáról szóló kormányintézkedés, amelyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945: VII. tc. formájában emelt törvényerőre. A népbíróságok feladata – olvasható a törvényben -, hogy „mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak”, bíróság előtt feleljenek tetteikért és nyerjék el méltó büntetésüket.
A népi demokratikus átalakulás szempontjából igen nagy jelentősége volt a tömegek alkotó kezdeményezésének, politikai aktivitásának, amely elsősorban a különböző népi bizottságok tevékenységében jutott kifejezésre. A már említett nemzeti bizottságok mellett fontos szerepük volt az üzemi, a földigénylő, majd földosztó és a termelési bizottságoknak.
E népi szervek tevékenysége, különösen az első időszakban, kiterjedt az élet minden területére. A helyi osztály-erőviszonyoktól függően, több-kevesebb következetességgel részt vettek a fasizmus és annak maradványai elleni küzdelemben. Ők voltak a gyárakban és üzemekben a termelés megindításának kezdeményezői, a falvakban irányításuk alatt indult meg a mezőgazdasági munka, az újjáépítés. Sok helyen biztosították a nagybirtokosok parlagon maradt földjének megművelését, az elmenekült tőkések gyáraiban a termelés megkezdését, megszervezték a közmunkát, ösztönözték a dolgozók kölcsönös segítségének kibontakoztatását és szorgalmazták a tanítás megindítását az iskolákban.
A legöntudatosabb és legáldozatkészebb munkások ezrei közvetlenül a felszabadulás után sokszor a puszta kezükkel szedték ki a romok alól a gépeket, éhezve és fázva mentették a még megmaradt értékeket. Az ország mielőbbi talpra állításáért, az újjáépítésért érzett felelősségtől áthatott munka hozta létre az üzemi bizottságokat is. Az üzemi bizottságok legfontosabb feladatuknak a termelőmunka megindítását, illetőleg zavartalan biztosítását tekintették. De hatáskörük – az 1945. február 15-én megjelent és az ezután kibocsátott rendeletek értelmében – lényegében kiterjedt a munkaviszonnyal kapcsolatos valamennyi ügyre, az üzemeknek a fasisztáktól való megtisztítására, a munkavállalók érdekeinek védelmére, valamint beleszólásuk volt a termelés kérdéseibe és az üzletmenetbe is. Az üzemi bizottságok ily módon megvalósították a termelés munkásellenőrzését és egyben a munkásvédelem hatékony eszközeinek is bizonyultak. Ezen túlmenően elősegítették a munkásegység megerősítését az üzemekben, amivel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a felszabadulás után sikerült létrehozni az egységes szakszervezeti mozgalmat.
A szakszervezeti mozgalom újjászerveződésével nagyjából egyidőben alakult meg a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is, amelyeknek fontos szerepük volt a fasizmus és a reakció által talán leginkább befolyásolt nők és az ifjúság megszervezésében, demokratikus szellemű nevelésében.
A fasizmus maradványai felszámolásának a jegyében fogant az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-i rendelete a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról. Ennek értelmében 25 pártot, illetőleg társadalmi szervezetet és egyesületet oszlattak fel, köztük az Antibolsevista Ifjúsági Tábort, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségét, a Levente Egyesületet, a Magyar Országos Véderő Egyesületet, a Nemzeti Munkaközpontot, a Magyar Élet Pártját, a Magyar Megújulás Pártját, a Nyilaskeresztes Pártot, az Országos Vitézi Széket, az Országos Nemzetvédelmi Bizottságot, a Magyar Tudományos Fajvédő Társaságot, a Turul Szövetséget és más szervezeteket. Nem sokkal később kormányrendelet jelent meg a szovjetellenes és fasiszta sajtótermékek kötelező megsemmisítéséről is.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány legnagyobb horderejű, a társadalom fejlődése szempontjából legjelentősebb intézkedése azonban kétségtelenül a földosztásról szóló rendelet volt, amely 1945 márciusában került kibocsátásra.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2020 május 15. péntek van. Az esztendő 136. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 230 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Zsófia, Bodza, Denissza, Deniza, Dionízia, Döníz, Fürtike, Izaura, Izidor, Izor, Izóra, Izsák, János, Médea, Rupert, Szaffi, Szofi, Szófia, Szonja, Upor, Zsófi nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Május 15 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Vagyim Prisztajko bejelentette: a Donbasszal kapcsolatban létezik egy „C” terv arra az esetre, ha Moszkva nem engedi telepíteni az ENSZ-csapatokat
május 13.
Azon a „B”-terven kívül – amelynek értelmében fegyveres ENSZ-alakulatokat vetnének be a Donbasszban, az ukrán feltételek szerinti béke kikényszerítése érdekében (kiemelés a fordítótól) – Kijev kidolgozott egy saját „C” tervet is. Ezt Vagyim Prisztajko, az euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes jelentette be.
A politikus szavaiból kiderül: a „B” terv csak úgy valósítható meg, ha Oroszország s jóváhagyja azt, hogy „az ENSZ békefenntartóinak” lobogója alatt európai országok fegyveres erői vonuljanak be a Donbasszba. Maga a terv abban van, hogy Oroszország és a Donbassz népköztársaságai átengedjék az ukrán fegyveres erőknek a határ fölötti ellenőrzést. Majd az ukrán törvényekkel összhangban választást tartanának, amelyen indulhatna Ukrajna valamennyi jobboldali radikális szervezete. Amellett Kijev tervei között szerepel továbbá, hogy a Donbassz védőit Oroszország területére vonnák ki. Az ukrán nemzetbiztonsági kabinet pedig előirányozza, hogy a térség lakosait, munkaszolgálattal egybekötött átnevelésre, az ország nyugati régióiba deportálják.
Vagyim Prisztajko hangsúlyozta: a „B” tervre – vagyis az Európai Unió fegyveres erőinek bevetésére – az után kerülhetne sor, hogy a minszki tárgyalási folyamat kudarcba fullad és lehetetlenné válik a hírhedt „Minszki Megállapodások” végrehajtása.
«Követi-e a „B”-tervet egy „C”-terv is – nos, ehhez meg kell várni, hogy a „B”-terv mennyire bizonyul hatékonynak és végrehajtása folyamatos lesz-e majd. Ha Oroszország megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozatát (1), akkor világos: a „B”-terv nem fog működni. Akkor át kell majd gondolni: van-e egyáltalán esélye „Minszk” végrehajtásának. Vagy ez az egész egy olyan történetté válik, amely az utóbbi időben Azerbajdzsán és Örményország között zajlik (2)» – jelentette ki Prisztajko.
Az ukrán militánsok azon korábbi, 2014–15-ös próbálkozásai, hogy saját elképzeléseiket megvalósítva, a térséget visszakényszerítsék ukrán fennhatóság alá, rendre az ukrán hadseregnek egy sor katlanban elszenvedett súlyos vereségeivel végződött. (3)
Megjegyzések:
(1) Ld. külön.
(2) Az Azerbajdzsánba ékelődő, de tisztán örmények lakta enklávéról, Hegyi-Karabahról van szó. Számos, kisebbfajta háborúval is felérő súlyos, véres konfliktusa robbant ki már a két ország között. Még Magyarország is megszenvedte ezt – az azeri baltás gyilkos emlékezetes esetén keresztül. Az ügyben megváltozott magyar álláspont miatt Örményország még a diplomáciai kapcsolatokat is megszakította hazánkkal.
(3) 2014 nyárutóján – az addig elsöprő erejű ukrán offenzíva közben – fordult a hadiszerencse. A Donbassz váratlanul erőre kapó népfelkelői ellentámadásba mentek át, újra és újra bekerítve kisebb-nagyobb ukrán egységeket. Augusztus végén, szeptember elején bekerítettek és felmorzsoltak egy több ezer főből álló ukrán egységet Ilovajszk városnál (ami az ukrán hadsereg számára afféle mini Sztálingrádnak bizonyult). Ekkor maga Porosenko elnök kért fegyverszünetet. Négy-öt hónappal később a történet megismétlődött Debalcevónál: ott egy nyolcezer fős ukrán csapatot kerítettek be és morzsoltak föl a népi erők. Az első katlant követte Minszk-1 (ez még csak fegyverszünet volt), míg a 2. után következett „Minszk-2”, az átfogó békés rendezési terv. (Melyet több mint öt éve eredményesen fúr, obstruál az ukrán fél). Egyszer talán megtudjuk annak valódi okát, hogy az orosz diplomácia miért dobott kétszer is mentőövet az ukrán hadsereg – vele együtt pedig a népirtó, nyakig véres, háborús bűnös kijevi náci rezsim – megmentésére. (hu.news-front.info)
Ma újabb videójáték – forduló van a minszki kapcsolattartók között. Ezúttal a „konfliktusmegoldó” alcsoport videózik.
A videózás hírétől a konfliktus GERJESZTŐI – Kijev martalócai – nem igazán hatódtak meg.
Gorlovka északi és déli agglomerációját rendesen megszórták. Északon Zajcevot, de ott még csak anyagi károkat okoztak.
A déli Pantyelejmonovka falu aknavetőzése már „eredményesebb” volt. Egy helyi középkorú nőre rá tudták robbantani a házát. Életveszélyes állapotban került kórházba. Nem egészen egy hét leforgása alatt ő már a hetedik civil sebesültje Kijev tobzódásának!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Zselés: Egyre súlyosabb a migráció jelentette fenyegetettség
Miután a máltai miniszterelnökség vezetőjével egyeztetett, videóüzenetet tett közzé a külügyminiszter Facebook-oldalán. Szijjártó Péter ebben arról beszélt, hogy
„nemhogy jelen van, de egyre súlyosabb a migráció jelentette fenyegetettség.”
Hozzátette: miközben a világjárvány közben kevesebb politikai vita szól a migrációról, a máltai miniszterelnökség vezetője arról számolt be neki, hogy hozzájuk csak idén az első két hónapban már több illegális migráns érkezett, mint az egész tavalyi évben.
„Exponenciális növekedést látnak: az információik szerint 650 ezer olyan ember van a líbiai partoknál, aki gyakorlatilag arra vár, hogy elhagyhassa Líbiát Európa irányába. Most a máltaiak a saját bőrükön érzik annak a rendkívül képmutató és káros európai migrációs politikának a hatását, amellyel szemben mi az elmúlt öt évben nagyon határozottan léptünk fel.”
mondta. Szijjártó végül kijelentette, hogy míg eddig a migrációt főként biztonsági és kulturális kihívásként értékelték, a járvány rámutatott, hogy az egészségügyi kockázattal is jár. (444)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Ezek szerint vége a Covid – ragálynak! DE NINCS VÉGE A VESZÉLYNEK! Támadni fognak a migráncsok! Líbia felől fognak támadni. Földön, vízen, föld alatt!
Úgy tűnik, hogy a Cilavízió állandó szereplőgárdájához csatlakozni fog hamarosan Bakondi genyeral is, mint Fő Migráncsokkal Rijogató! Cila nénnye meg a migráncsok jelentette ragályokról fog értekezni!
Szegény jó vajdánk! Szusszanásnyi ideje nincs két minket megvédő küzdelem között!
A qrmány rendkívüli uniós támogatást kért az EU-tól a baromfi-, a sertés- és a tejágazatnak
Magyarország rendkívüli uniós támogatási intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a baromfi-, a sertés- és tejágazatban a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet kezelésére.
A minisztérium közleménye szerint az uniós agrárminiszterek egyetértettek abban, hogy az Európai Bizottság által eddig meghozott intézkedések nem elegendők a koronavírus-járvány miatt kialakult válsághelyzet kezelésére, ezért további rendkívüli intézkedések azonnali bevezetését kérték az unió mezőgazdasági biztosától.
A magyar delegációt vezető Feldman Zsolt államtitkár kérte az Európai Bizottságot, hogy a baromfi-, a sertés- és a tejágazat esetében is tegye lehetővé a magántárolás uniós forrásokból történő támogatását. Ez a támogatási rendszer lehetővé teszi a termékeknek legalább 2–3 hónapra, de legfeljebb 5–6 hónapra való, ideiglenes kivonását a piacról. Az intézkedés célja a piac stabilizálása a kínálat átmeneti csökkentése révén.
A Bizottság által korábban javasolt sajt-és soványtejpor magántárolásának támogatása nem oldja meg a magyar tejtermelők problémáit, ezért Magyarország az UHT tejre is kérte a támogatás kiterjesztését.
A sertéságazatban a koronavírus-járvány és az afrikai sertéspestis miatti exportcsökkenés, a baromfiágazatban pedig az EU-n kívüli országokból érkező import növekedése indokolja a magántárolási támogatás bevezetését, amely az egyik leghatékonyabb eszköz a jelenlegi piaci zavarok miatt keletkező terméktöbblet kezelésére Feldman Zsolt szerint .
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztését felelős államtitkár egyetértett a miniszterek többségével abban, hogy a kialakult válsághelyzet eredményes kezeléséhez nem lesznek elegendőek a Közös Agrárpolitika keretén belül egyébként is rendelkezésre álló támogatások, azokat friss uniós forrásokkal kell kiegészíteni. Amennyiben ez megvalósul, úgy a tagállamok többsége ezeket a többletforrásokat Magyarországgal egyetemben elsősorban a bor, a zöldség-gyümölcs, a baromfi, valamint a sertéságazat megsegítésére fordítaná. (444)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Valamikor a múlt század ’60 – as éveiben nagyon komoly száj – és körömfájás ragály dúlta a magyar vidéket. Karanténokkal és mindenféle egyéb járulékaival. A károk tetemesek voltak!
ÁM AZ ORSZÁG ÖNEREJÉBŐL KÉPES VOLT BELŐLE KIKECMEREGNI, ÉS ÉLVE TERMÉSZETI ADOTTSÁGAINKKAL, LÉTREHOZTA A VILÁGSZÍNVONALÚ MEZŐGAZDASÁGÁT ÉS ÉLELMISZERIPARÁT!
Mai szóhasználattal élve a Magyar Népköztársaság GDP – jének legalább 60 százalékát előállító ágazatot!
Uniós csatlakozásunk előfeltétele volt ennek a megsemmisítése! A magyar vidék ellehetetlenítése. Az előfeltételeket buzgón teljesítettük! A vidék magyarsága most a gyarmati lét „adottságainak” megfelelően, az összeszereldékben robotol. Eszi – issza a bizonytalan eredetű, pocsék ízű drága nyugati akármiket.
Kész csuda lenne, ha Döbrögisztán jelentősebb összeget tudna KIKÖNYÖRÖGNI Brüsszeltől. Végülis teljesen mindegy hogy mire! Politikai elitnek nevezett bűnbandáink némi júdáspénzért tönkretették a magyar vidék megélhetését!
A koronavírus-törvény elfogadása óta a rendőrség kiemelt figyelemmel követi, hogy ki mit posztol a Facebookra, és már több embert is előállítottak rémhírterjesztés gyanúja miatt. Kusinszki Andrást kedd hajnalban rendőrök ébresztették, mert két héttel korábban arról posztolt, hogy szerinte veszélyes a járvány tetőzésével egyidőben lazítani a kijárási korlátozásokon. Az ügyészség megalapozottság híján még aznap délután lezárta a nyomozást. (index)
Bal-Rad komm: „…engem VALAKI följelentett…”
-Hát ennek a megállapításnak lehet REALITÁSA! Mert vannak ugye vakhitű nyaloncok, akik abrakért – vagy csak a hülyeségük okán – lógnak a neten, gyanús és veszélyes alakokra vadászva. Ha pedig ilyenre bukkannak, teszik a vélt vagy valós kötelességüket!
Persze MAJD TE IS MEGTUDOD Te András, hogy ki is volt a „jóakaród”! De nincs is neki jelentősége! A végén úgyis kiderül, hogy ő csak jóindulatúlag…!
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Más megvilágításba helyezheti a magyar halálozási adatokat a négy egyetem kutatása
Ha reálisak – márpedig minden bizonnyal reálisak – a négy orvostudományi egyetem országos szűrésének előzetes eredményei, akkor nem a tesztelések alacsony számának, hanem a magyar egészségügy rossz állapotának köszönhető a koronavírus-fertőzés következtében elhunytaknak az összes nyilvántartott fertőzötthöz viszonyított aránya. Erről Falus András immunológus professor emeritus, az MTA tagja beszélt a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában.
Mint arról beszámoltunk, kedden közös videokonferencián ismertette a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem, továbbá a KSH annak a nagymintás szűrésnek a részeredményeit, amelyet a négy orvostudományi egyetem és a KSH által közösen szervezett.
Ami a vizsgálat eddig ismert részeredményeit illeti: 8276 PCR-vizsgálatból 2 pozitív eredmény született a négy orvostudományi egyetem és a KSH közös reprezentatív kutatásának eddig feldolgozott részeredménye szerint – hangzott el az egyetemek és a KSH képviselőinek közös tájékoztatóján csütörtökön. Ez azt jelenti, hogy 8,2 millió 14 év fölötti, nem bentlakásos intézményben lakó magyar állampolgár között 243-7230 fertőzött lehet az országban, az átfertőzöttek száma 22399 és 92624 van. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: ezek az adatok és becslések a kutatás részeredményein alapulnak – a felmérés e hét péntekig folytatódik az országban. Az eredményekről mi is beszámoltunk.
A KSH valószínűleg ráhagyással számolta ki a négy orvosi egyetem kutatásában használt mintát, ezért a kapott eredmény annak ellenére releváns lehet, hogy a szűrésen az arra meghívottak egy része nem vett részt – erről Falus András akadémikus beszélt a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában.
Falus András szerint a négy egyetem kutatásának előzetes eredményével, tehát a kifejezetten alacsony hazai átfertőzöttséggel összevetve újabb kérdéseket vet fel a hazai halálozásoknak az összes nyilvántartott megbetegedéshez viszonyított aránya, amely a szomszédos országokkal összevetve különösen furcsa.
Eddig azt lehet gondolni, hogy ennek oka a tesztek alacsony száma, vagyis az, hogy itthon a fertőzöttek kisebb arányát tartják nyilván, mint más országokban – a 8200, a négy egyetem kutatása során eddig feldolgozott teszt azonban óriási szám, ráadásul a szűrés értékelését komoly szakemberek végzik komoly laborokban, így el kell fogadni az általuk kapott eredményt.
Ha viszont stimmel az általuk kapott eredmény – márpedig minden valószínűség szerint stimmel – és tényleg ennyire alacsony a hazai átfertőzöttség, akkor nem a tesztek alacsony számának köszönhető a halálozásoknak a nyilvántartott megbetegedésekhez képesti viszonylag magas száma, hanem – ahogy Falus András fogalmazott – a magyar egészségügy siralmas állapotának, amely a benne dolgozók hősies munkájával együtt sem képes megfelelően ellátni a koronavírusos betegeket – mondta az akadémikus, aki szerint a fertőzés levonulása után célszerű lenne a tanulságokról egy összegző jelentést készíteni, hiszen a magyar egészségügy a magyar állampolgárok adójából működik.
Falus András szerint a négy egyetem és a KSH közös vizsgálata alkalmas lehet a korlátozások lazításának régiók szerinti finomhangolásának előkészítésére – ő maga mindenesetre óvatosságra int a lazítással kapcsolatban. Annyiban egyetért Karácsony Gergely újranyitásra vonatkozó javaslatával, hogy szükség lenne az itteni kórházak és idősotthonok adataira az újranyitásról szóló döntés előtt. (atv)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…a magyar egészségügy siralmas állapota…” – amit még a kövéri dölyf sem képes elfedni! Pedig Kövér dagonyadirektor szerint vajdaság egészségügye világszínvonalú. Hm! Mire gondolhatott? A VIP ellátási kategóriára, vagy a közegészségügyre!
Mert a közegészségügyre a rendszerváltás óta folyamatosan egyre kevesebb pénz jut. Ami érthető, hiszen NINCS MIBŐL FINANSZÍROZNI! Nincs meg a szükséges gazdasági háttér, hiszen ahogy széjjellopták országunkat, úgy tűnt el a gazdaság is! Márpedig gazdaság nélkül nincs pénz! Anélkül meg romlik minden! Kiváltképp a közegészségügy, ami egy ország legköltségesebb mulatsága!
Ragályhíradó motto – balrad.ru olvasói komment: “A Kovid egy héber név, amely bölcset jelent. A 19 pedig a szabadkőművesek körében spirituális szám, amely azt jelenti, hogy a céljukat elérték. Más szerint a daliás ’90 – es évek magyar pornóvideo – forgalmazó Ko(vács)Vid(eo) – ra utal, a szám pedig a kártyás 19. Amire már nem szabad lapot húzni! Napi összeesküvés rovat.”
Covid világragály legfrissebb számai: 87 171 új megszállott (Total = 4 429 725) 6281 új halott (Total = 298 174)
„Jared Kushner, az Egyesült Államok elnökének tanácsadója (és az ottani Nemmzetthy Vejkó! B-R) elmondta, hogy nincs garancia arra, hogy az amerikai elnökválasztás a koronavírus világjárvány hátterében, ütemterv szerint 2020 november 3. – án meg fog történni.” (Forrás:https://rusvesna.su/news/1589393997)
A hispánok öldöklő küzdelemben visszacsikarták a halálkategória harmadik helyét a galloktól. (De csak 30 névvel hosszabb a halállistájuk mint Galliáé!)
Amúgy a világlistán érdemi változások nincsenek!
Oroszország május 13 – án 10 028 új megszállottat produkálva már 242 271 igazolt covidossal bír, és a tegnapi 104 új áldozattal 2212 – re nyújtotta halotti listáját.
Összesen 3380 igazolt megszállott, és 6 újabb halottal már 436 nevet tartalmazó veszteséglista.
Más hírekből viszont kiderült, hogy ezt a veszteséget némiképp kompenzálja a vajdasági vesztegzár miatti kevesebb közúti balesetben elhaltak száma, és a már jól megszokott késő téli – kora tavaszi hagyományos influenza vírusát is elvadította tőlünk Covid – 19! Úgyhogy az idényjellegű végelszámolásnál még az is kiderülhet, hogy jól jövünk ki ebből a buliból is! Az éhen veszettek már a nyáreleji statisztikákban jelennek majd meg!
Vajdaságunkban a polti szervek nyomozást indítottak tegnap – vélhetőleg – annak földerítésére, hogy a yodapesti Pesti – úti halágyárrá lett idősotthonban történtek nem – e a rosszéletű bitang, anya és apaszomorító KariGeri orgyilkos lelkülete miatt… (DE! IGEN! MINK TUGGYUK! Mit kell evégett nyomozgatni?) A vajda a lelkét is kiteszi megvédelmezésünk érdekében, de az ilyen mocsadékok… DE ENNEK EGYSZER ‘S MINDENKORRA…! – VÉGET KELL VETNI! Mer ha nem, elvísz Ídes Hazánk! Oszt’ migráncsok martallékjává lessz! Aqqrrvajéletbe bele!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja (Idézet: A magyar népidemokrácia története 1944-1962)
Az antifasiszta demokratikus szervezetek kialakulása.
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja
A fasiszta erők katonai szétzúzásával a felszabadult területeken megteremtődtek a demokratikus kibontakozás, az újjászületés lehetőségének a feltételei. A felszabadult nép élt is a lehetőségekkel és az elsőnek szabaddá vált Viharsarokból kiindulva azonnal hozzákezdett az új, demokratikus helyi politikai élet kialakításához és a közigazgatás megszervezéséhez.
A városok és falvak többségében szinte a szabaddá válás másnapján megalakultak a helyi kommunista pártszervezetek, majd segítségükkel más demokratikus erők is éledezni kezdtek. De pártjaik megszervezése elég vontatottan és késedelmesen haladt, mert tevékenységükben, különösen kezdetben, nagyon sok volt a bizonytalan elem. A viszonylag gyorsan aktivizálódó néptömegek azonban nem vártak tétlenül a politikai pártok helyi szervezeteinek kiépüléséig, hanem maguk láttak hozzá az élet megindítását jelentő konkrét feladatok megoldásához.
A demokratikus népi mozgalom gerincét a nemzeti bizottságok alkották. Igaz, december közepéig mindössze 5-6 bizottság alakult meg e néven: a szegedi, a hódmezővásárhelyi, a szentesi, a békéscsabai, a debreceni stb. A decembert megelőzően – és helyi kezdeményezésre – alakult sok-sok és más-más nevű népi bizottság azonban lényegében ugyanezt a szerepet töltötte be a községekben és városokban, mint a már központi programmal és szervezettel bíró későbbi nemzeti bizottságok. Ezek a népi bizottságok a népmozgalmak tényleges helyi szervei voltak, s tulajdonképpen a nemzeti bizottságok közvetlen és egyenes elődeinek tekinthetők. Neveik változatossága jól tükrözi az egyes helységek, területek demokratikus népi erőinek a felsőbb irányításra nem is váró tettrekészségét, gyorsan kibontakozó öntevékenységét. Több helyen – az 1918-as polgári demokratikus forradalom példájára – községi, városi vagy falutanácsnak nevezték a népi bizottságot. Igen sok községben, illetve városban pedig – a Tanácsköztársaság mintájára – a direktórium, ötös- vagy hetesbizottság nevet adták neki. Máshol viszont intéző bizottságnak, ideiglenes tanácsnak, vagy az antifasiszta harci formát példázva, munkás-paraszt bizottságnak hívták.
Kezdetben a népi bizottságokat, a kommunisták mellett, nem annyira a demokratikus pártok helyi képviselői alkották, hanem a környezetükben baloldalinak, haladó gondolkodásúnak ismert személyiségek, s különösen a munkásmozgalmi, szakszervezeti múlttal rendelkező emberek. A népi bizottságok a dolgozó osztályok közvetlen összefogását testesítették meg. Az első hetekben-hónapokban, a központi hatalom létrejöttéig, illetőleg az új államszervezet kiépüléséig az ő kezükben összpontosult helyileg minden hatalom és egyben ők végezték a helyi közigazgatás oroszlánrészét is. A népi bizottságok többsége a gyorsan megalakult kommunista pártszervezetek segítségére támaszkodott. Ugyanakkor e népi szervek csakhamar kiegészültek a később megalakult többi demokratikus párt tagjaival, valamint pártonkívüli hazafiakkal is. Sok esetben éppen a bizottság tagjai hozták létre a többi demokratikus pártot, és így annak azonnal képviselőjévé is váltak.
A zömében kommunista, demokratikus baloldali kezdeményezéssel és vezetéssel kibontakozó helyi politikai és önkormányzati életre további előrelendítő hatással volt az a körülmény, hogy 1944 novemberének első napjaiban az emigrációból hazatérő magyar kommunisták megteremtették a Magyar Kommunista Párt legális Központi Vezetőségét. Mind az illegális, mind pedig az emigrációból hazatérő kommunista pártvezetőség felkészült a felszabadított területeken végzendő politikai és szervező munkára. Ezt egy-egy akcióprogram kidolgozásával is előkészítették. Az illegális Központi Bizottságnak – amelynek Apró Antal, Horváth Márton, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Rajk László stb. voltak a tagjai – azonban a hadműveletek miatt hosszabb ideig nem volt összeköttetése a felszabadult területeken létrejött legális helyi kommunista pártszervezetekkel. Azok összefogása és irányítása külön vezetést igényelt.
A szovjetunióbeli magyar kommunista emigráció – a nemzetközi kommunista mozgalom akkor Moszkvában tartózkodó vezetőivel való tanácskozás után – eldöntötte, hogy Gerő Ernő, Farkas Mihály, Nagy Imre és Révai József – hazajőve a felszabadult területekre – a párt legális Központi Vezetőségét alkotja. Vezetőjének Gerő Ernőt jelölték, helyettesének pedig Nagy Imrét. Ekkor határozták el azt is, hogy a párt a fő feladatok tartalmának megfelelően Magyar Kommunista Párt néven szerveződjön újjá.
A kommunista párt Moszkvában kijelölt vezetői 1944. november 5-én érkeztek meg Szegedre, a Központi Vezetőség első hazai állomáshelyére. Azonnal hozzáláttak döntően kétirányú munkájukhoz: a párt sorainak világos program és szervezeti szabályzat alapján való országos megszervezéséhez, illetve a párt által kitűzött célok propagálásához a leendő szövetséges társak között, beleértve azok reaktiválásának elősegítését is. Ez utóbbiakra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 1944-es évfordulóján nyílt először a nyilvánosság előtt alkalom Szegeden. Ezen a nagygyűlésen fogalmazta meg a KV kijelölt vezetője a kommunista párt gyorsan elterjedt jelszavát: „Lesz magyar újjászületés!” Ennek az alapvető célkitűzésnek a valóra váltására hívott fel minden nemzeti és haladó erőt mind a felszabadult, mind a még német-nyilas uralom alatt levő területeken. Majd az előbbiekkel összefüggésben olyan központi, országos szervezet létrehozását javasolta, amelynek a nemzeti bizottságok lennének a helyi szervei.
November 9-én, az első kommunista aktívaértekezleten – a nemzeti összefogás eme szervezetéről szólva – hangzott el a javaslat először, hogy azt Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak nevezzék el. Az MKP vezetősége ezzel egyidejűleg hozzáfogott – a felszabadult területek konkrét viszonyaira alkalmazott – akcióprogramjának kidolgozásához, illetőleg véglegesítéséhez. Ez a dokumentum 1944. november 30-án Debrecenben került nyilvánosságra „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja” címmel.
A program bevezetőjében megállapította, hogy a háború elveszett. Egy évszázad szorgos munkájának gyümölcsét pusztította el az ellenforradalmi rendszer, amelynek háborús politikája megrendítette államiságunk alapjait. Ennek ellenére hazánk újjászülethet, ha „minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését”.
A program első fejezete egyértelműen leszögezte, hogy az újjáépítés elengedhetetlen feltétele a nemzet tevékeny részvétele az ország felszabadításában, a Vörös Hadsereg felszabadító harcainak támogatása és az azonnali szakítás a hitleri Németországgal. Ugyanakkor követelte a hazaárulók, a háborús bűnösök letartóztatását és átadásukat a létrehozandó népbíróságoknak, valamint vagyonuk elkobzását, továbbá minden fasiszta szervezet feloszlatását, újjáélesztésük megakadályozását és a közigazgatási szervek, a bíróságok, a honvédség, s nem utolsósorban a karhatalom megtisztítását a nyilas, hazaáruló és egyéb népellenes elemektől. Külön kiemelte a program a demokratikus szabadságjogok maradéktalan érvényesítésének szükségességét, és feladatul állította a közélet, az oktatás és a kultúra megtisztítását a fasiszta mételytől, a faji és nemzeti gyűlölködéstől, valamint állást foglalt a vallásszabadság biztosítása mellett is.
A második fejezet a földreform kérdésével foglalkozott, amelyet „a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével” kell végrehajtani, a nincstelen és kevés földű parasztok százezreinek földhöz juttatásával.
A program következő fejezete a nagytőke profitszerzésének korlátozását célzó intézkedéseket tartalmazta: a kartellek és nagybankok állami ellenőrzését, a bányák, a kőolajforrások és villanytelepek, valamint a biztosító intézetek köztulajdonba vételét, illetve államosítását. Ezzel egyidejűleg azonban azt is hangsúlyozta, hogy támogatni kell a nép érdekeit szolgáló magánvállalkozást, bekapcsolódását az ipari termelés és a kereskedelem megindításába. Majd aláhúzta, hogy a háború által elpusztított lakóházakat, gyárakat, közlekedést egységes, központi terv alapján – állami támogatással és irányítással – kell újjáépíteni.
A program síkraszállt a munkabéreknek a drágaság arányában történő felemeléséért, a nyolcórás munkanap és a sztrájkjog törvényes biztosításáért, a női és a gyermekmunka védelméért, az évenkénti fizetett szabadságért, valamint a munkásbiztosítás teljes önkormányzatáért és a biztosítás valamennyi ágának kiterjesztéséért a mezőgazdasági munkásokra, cselédekre is.
Külön fejezetben foglalkozott a program a külpolitikával. Megállapította, hogy az ország demokratikus átalakulása elválaszthatatlan a demokratikus külpolitikától. A magyar külpolitika céljaként a jószomszédi viszony és őszinte együttműködés megteremtését sürgette „az összes környező országokkal”, valamint Angliával és az Egyesült Államokkal, és „szoros barátságot a hatalmas Szovjetunióval”, amely segíti hazánkat a német iga lerázásában.
Befejezésül a program szorgalmazta a demokratikus pártok megbízottaiból álló városi és községi nemzeti bizottságok kiépítését. Azt javasolta, hogy ezek a nemzeti bizottságok a megalakítandó Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei legyenek, amelyek segítik a demokratikus, hazafias erőket és vezetik a harcot a népi Magyarországért. A fentiek szellemében sürgette végül a program az alkotmányozó nemzetgyűlés mielőbbi összehívását, illetve az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítását.
A program antifasiszta, antifeudális, antiimperialista, demokratikus jellege és célkitűzései nemcsak lehetővé tették, hanem egyben meg is könnyítették a széles nemzeti összefogás megvalósítását. Annál is inkább, mert a kommunisták már a program megjelenéséig figyelemre méltó sikereket értek el az antifasiszta demokratikus összefogás megteremtése terén.
Ennek egyik legelső és kézzelfogható bizonyítéka a Délmagyarország című napilappal kapcsolatos megállapodás volt. A november közepén aláírt megállapodás szerint a lap „a demokratikus, független, népi Magyarországért” küzd. Fő ellenségnek a németeket és a nyilasokat tekinti, de határozottan elutasítja a „Nagy-Magyarország” reakciós ábrándját, és következetes kritikát gyakorol a negyedszázados Horthy-rendszer felett is. Hirdeti továbbá a lap a Vörös Hadsereggel való feltétlen együttműködést, valamint a földreform végrehajtásának és az MNFF megteremtésének szükségességét, s nem utolsósorban azt, hogy az ország maga is kivegye részét saját felszabadításából. Ez a megállapodás az első olyan koalíciós dokumentum volt a felszabadulás után, amelyet a kommunista párt, a parasztpárt és a kisgazdapárt egy-egy felelős vezetője írt alá.
A pártok a Délmagyarországnak, mint az MNFF lapjának az élére háromtagú szerkesztő bizottságot állítottak: Erdei Ferenc felelős szerkesztő, Révai József és Balogh István személyében.
A Délmagyarország első száma 1944. november 19-én Szegeden látott napvilágot. Cikkei először vetették fel – közvetlen megvalósítandó programként – a közvélemény előtt, hogy a magyar nép a maga erejéből teremtsen új kormányt, azaz új hatalmat. A kommunista párt még szeptember-októberben és november első felében is romániai formájú átállást tartott leginkább megvalósíthatónak, a Horthyék által elfogadott előzetes feltételek mellett. 1944. november második felére azonban jelentősen megváltozott a helyzet, hiszen a horthysta leválási kísérlet elbukott, és a felszabadult országrészeken meglehetősen gyorsan kibontakozott a népi-forradalmi erők demokratikus mozgalma. Ilyen módon az előbbire, vagyis a horthysta átállásra már egyre kevésbé, az utóbbira viszont mind jobban lehetett támaszkodni. Mégpedig nemcsak egy demokratikus átalakulás reformprogramja megvalósításában, hanem az országnak a szövetségesek oldalára való átállítása szempontjából is. A fentebbiekről persze a szövetséges nagyhatalmaknak is meg kellett győződniük ahhoz, hogy azt Magyarország viszonylatában az egyetlen járható útként elfogadják. Ezzel a megoldással sem vált időszerűtlenné természetesen a németellenes erők nemzeti összefogásának követelménye, de az átalakulásban – ellentétben a romániai helyzettel – már kezdettől fogva a munkás-paraszt népi forradalmi erők játszhatták, helyesebben játszották is a vezető szerepet.
1944. november végén és december elején ilyen irányú és tartalmú politikai fejlődés következett be Szegeden, illetőleg az egész felszabadult országrészben. A Magyar Kommunista Párt, a gyorsan talpraálló szakszervezetek és a Nemzeti Parasztpárt mellé ugyanis november 23-án az újjászerveződött Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt is felsorakozott. Az újjáalakuló kisgazdapárti gyűlés jóváhagyta a párt csatlakozását az MNFF-hoz, és olyan határozatot hozott, hogy „mindaddig, míg a párt országos elnöksége újra átveheti a párt vezetését, hivatva érzi magát, hogy a párt újjászervezését a felszabadult országrészen megkezdje”. Kisgazdapárti ösztönzésre rövidesen más polgári rétegek, irányzatok is megmozdultak: 1944. november végén – Polgári Demokrata Párt néven – önálló párt szervezését kezdték meg. Az események természetesen a helyi szociáldemokratákra is nagy hatással voltak, különösen Szegeden. S ez mindenekelőtt abban jutott kifejezésre, hogy november utolsó napjaiban mind a Szociáldemokrata Párt, mind a Polgári Demokrata Párt bejelentette az MNFF-hoz való csatlakozási szándékát.
Ilyen előzmények után javasolta az MKP a demokratikus pártoknak és a szakszervezeteknek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front azonnali, „hivatalos” megalakítását. Az MNFF 1944. december 2-án, az MKP, az SZDP, az FKGP, az NPP és a PDP, valamint a szakszervezetek részvételével jött létre Szegeden. Az MNFF a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a városi kispolgárság, valamint a németellenes polgári erők szövetségét testesítette meg. Létrejöttét és a kommunista párt akcióprogramjának nemzeti programmá emelését a december 3-i szegedi népgyűlés is megerősítette. S ezzel a kommunista akcióprogram valamennyi, a lakosság túlnyomó többségét kitevő antifasiszta, demokratikus és forradalmi erő közös harci programjává vált.
Ezek az – 1944. december elejére végbement – események biztosították, hogy a szövetségesek ne a reakciós horthysta körökkel kössenek fegyverszüneti egyezményt, hanem a függetlenségi frontban tömörült erőkkel. Az antifasiszta demokratikus mozgalom 1944. végi kibontakozásának azonban nemcsak az volt a jelentősége, hogy Magyarország háborúból való kilépéséhez megfelelő társadalmi-politikai alapot teremtett és az átállást segítette, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarországot ne a hitleri Németországgal azonos elbírálás alá vessék a győztes antifasiszta hatalmak.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés
és az Ideiglenes Nemzeti Kormány
létrehozása
A kommunisták vezette demokratikus és népi erők gyors helyi talpra állása, majd országos megszerveződésük igen nagy jelentőségű esemény volt az egész nemzet további sorsa szempontjából. 1944 végén ugyanis már nemhogy ellenükre, de nélkülük sem lehetett a felszabadult országrészben az új magyar állam alapjait lerakni. Ugyanakkor nem dőlt el az a kérdés, hogy a polgári vagy a népi demokrácia útjára tér-e az ország. Ez elsősorban attól függött, hogy mely osztályok, illetőleg pártok és milyen mértékben veszik ki a részüket az ország megmentéséért folytatott küzdelemből. A munkásosztály és forradalmi pártja, a Magyar Kommunista Párt élen járt a széles nemzeti összefogás, konkrétan az MNFF megteremtésében és programja kimunkálásában, s ezáltal megszerezte a kezdeményező és vezető szerepet abban, hogy a megszülető új magyar állam valóban – tartalmában és formájában – demokratikus legyen.
Az új demokratikus államhatalom megteremtésének azonban nemzetközi feltételei is voltak. Ezek a második világháború befejezésével kapcsolatos nemzetközi szerződésekben, az antifasiszta koalíció győztes nagyhatalmainak megállapodásaiban nyertek megfogalmazást. Mégpedig Anglia, az USA és a Szovjetunió vezetőinek 1943-ban tartott teheráni és moszkvai találkozóján, az 1944-es év különböző tanácskozásain, s főleg az 1945. februári jaltai értekezleten. A győztes nagyhatalmak valamennyien egyetértettek abban, hogy a fasiszta blokk volt államainak népei az életbevágóan fontos társadalmi-politikai, gazdasági és államhatalmi kérdéseket demokratikus úton oldják meg. Ezzel összhangban azt ajánlották, sőt mi több lényegében előírták, hogy a fasizmus szétverése után az említett országokban – a lakosság összes demokratikus elemeit képviselő – ideiglenes kormányokat kell alakítani, amelyek előkészítik az illető nép akaratának megfelelő törvényhozó és végrehajtó hatalom létrehozását, szabad választások útján. Ennek a nemzetközi előírásnak az érvényesülése szempontjából is kiemelkedő jelentősége volt annak, hogy végrehajtását nálunk a Szovjetunió szavatolta. A Szovjetunió nemcsak az antifasiszta cél miatt törekedett a nemzetközi előírások maradéktalan betartására, hanem internacionalista lényegéből következően is segítette az ország forradalmi erőit a társadalmi, politikai és gazdasági talpra állásért és továbbfejlődésért vívott küzdelmükben. Magyarország történetében először fordult elő, hogy haladó nemzeti érdekei egybeestek a győztes nagyhatalmak állami érdekeivel.
1944. december elején a kommunista párt kezdeményezésére – a függetlenségi front pártjainak képviselőiből és más haladó gondolkodású személyiségekből álló – előkészítő csoport jött létre, amely hozzálátott azoknak a hazafiaknak az összegyűjtéséhez, akikre a demokratikus átalakítás nagy munkájában számítani lehetett. Az előkészület lényeges eleme volt az is, hogy az MNFF a három szövetséges nagyhatalom vezetőjéhez fordult és kérte tőlük, hogy tegyék lehetővé a német szövetségből való magyar kilépést és az ideiglenes kormány létrehozását. A I. V. Sztálinnak küldött távirat ezt a kérést az alábbi módon fogalmazta meg: „A hatalmas orosz haderő diadalmas előretörése teremtette meg első ízben a lehetőségét annak, hogy az ország népének igazi véleménye szabadon megnyilatkozhassék, és ennek megfelelően megalakulhasson a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, bizonyságául annak, hogy a magyar népben megvannak azok a demokratikus erők, melyek képessé teszik sorsának intézésére. Megkérjük Tábornagy Urat, adjon alkalmat arra, hogy a német fasizmus elleni végső küzdelemből kivehessük mi is, a németek által legjobban kihasznált, megrabolt és kifosztott magyarok a részünket, és némileg jóvátehessük a háborús kormányok bűneit.”
A fentebbi akció szerves részeként az MKP legális Központi Vezetőségének két tagja – a szabad területek küldötteként – Moszkvába utazott, hogy a szovjet kormányt és rajta keresztül a többi antifasiszta nagyhatalmat meggyőzze arról, miszerint a magyar demokratikus erők már képesek kezükbe venni az ország sorsának irányítását és döntő mértékben megváltoztatni Magyarország kül- és belpolitikáját, valamint katonapolitikai irányát. Továbbá, hogy a szovjet kormánnyal, mint az antifasiszta világkoalíción belül a magyarországi helyzetért felelős hatalommal megvitassák az MNFF kormányalakítási és átállási tervét, s ezek végrehajtásához hozzájárulást, illetőleg segítséget kérjenek. Ugyanakkor a küldöttek az ugyancsak Moszkvában tartózkodó Horthy-féle fegyverszüneti bizottság volt tagjaival és az átállt magyar tábornokokkal is felvették a kapcsolatot, hogy bevonják őket a létrehozandó ideiglenes kormányba. E katonatiszteknek és politikusoknak a megnyerése ugyanis reményt nyújtott arra, hogy meggyorsul Magyarország teljes átállása a szövetségesek oldalára, kedvező hatással lesz a még fel nem szabadult országrész lakosságára, az ott levő magyar katonaság magatartására. Egyszóval siettethette magyar földön is a háború befejezését. Ezen az alapon mind a szovjet kormány és szövetségesei, mind pedig a magyar kommunisták és forradalmi erők helyeselték az említettek részvételét az ideiglenes kormányban.
A magyar demokratikus erők kérését a szovjet kormány és a másik két antifasiszta nagyhatalom az 1944. december első napjaiban Moszkvában tartott megbeszéléseken szintén teljesíthetőnek ítélte. E hozzájárulás után, illetve a függetlenségi frontba tömörült pártok, valamint a szakszervezetek vezetőinek megegyezése alapján indult meg a felszabadult területeken az új hatalmat teremtő munka. 1944. december 12-én Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága. Az előkészítő bizottság nyomban kiáltvánnyal fordult az ország népéhez, majd december 14-20. között lebonyolította a felszabadult országrészben az ideiglenes nemzetgyűlési választásokat.
A nemzeti bizottságok által szervezett 44 „küldöttválasztó” tömeggyűlésen – a függetlenségi front programja alapján közfelkiáltással – választották meg a képviselőket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. A küldöttek, pontosabban képviselők nemzetgyűlési megbízatása tehát a németellenes függetlenségi és antifasiszta feladatok vállalása mellett az ország demokratikus átalakításának legfőbb tennivalóit is felölelte. S ez egyben azt is jelentette, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés nemcsak egy, a háborúból kilépő ideiglenes kormányt teremtő parlament, hanem annál sokkal több: az 1944. november 30-i program egészét magáénak valló törvényhozó hatalom, amely a program megvalósítása során akár több, vagy többször átalakított ideiglenes kormányt választhat, illetőleg bízhat meg.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben 230 képviselő foglalt helyet. Közülük 71-en a Magyar Kommunista Párt, 38-an a Szociáldemokrata Párt, 19-en a szakszervezetek, 16-an a Nemzeti Parasztpárt, 55-en az FKGP és 12-en a Polgári Demokrata Párt jelöltjei voltak. Rajtuk kívül még 19 olyan képviselője volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, akik pártonkívüliként csatlakoztak a függetlenségi fronthoz. Mindez azt jelentette tehát, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlésben a baloldal (MKP, SZDP, NPP és a szakszervezetek) volt abszolút többségben. Erre utal lényegében a képviselők osztályhovatartozása, illetőleg szociális összetétele is. Hiszen a képviselők közül több mint 80 munkás és szegényparaszt, közel 40 középparaszt és módosabb gazdálkodó, ugyanannyi önálló kisiparos és kiskereskedő, valamint mintegy 50 értelmiségi (pedagógus, újságíró, szabad foglalkozású) volt. A fennmaradó részben pedig azok a középtőkések, katonatisztek és papok voltak találhatók, akik zömmel a németellenes polgári erőket, a volt horthysta köröket reprezentálták. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ilyen politikai és társadalmi összetétele ténylegesen megfelelt az ország felszabadított részén akkor kialakult erőviszonyoknak.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésén, 1944. december 21-én, megszakítva a negyedszázados ellenforradalmi rendszer „jogfolytonosságát”, magát a nemzet akaratának kifejezésére hivatottnak és a „magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének” nyilvánította. Ez a törvényhozó testület december 22-én az Ideiglenes Nemzeti Kormányt is megválasztotta a következő összetételben: Dálnoki Miklós Béla (pkv) miniszterelnök, Erdei Ferenc (NPP) belügyminiszter, Nagy Imre (MKP) földművelésügyi miniszter, Vörös János (pkv) honvédelmi miniszter, Valentiny Ágoston (SZDP) igazságügy-miniszter, Takács Ferenc (SZDP) iparügyi miniszter, Gábor József (MKP) kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, Gyöngyösi János (FKGP) külügyminiszter, Molnár Erik (MKP) népjóléti miniszter, Vásáry István (FKGP) pénzügyminiszter, gróf Teleki Géza (pkv) vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, Faragó Gábor (pkv) közellátásügyi miniszter.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány jellegében hasonló volt ugyan az Ideiglenes Nemzetgyűléshez, de politikai összetételében elmaradt attól, mert a nemzetközi viszonyok és a katonai helyzet miatt viszonylag nagyobb számban kaptak szerepet volt horthysta katonatisztek (3 tábornok) és politikusok. Ennek ellenére az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem a kizsákmányolok, nem a burzsoázia kormánya volt, hanem elsősorban a dolgozó osztályoké, közelebbről: a munkásosztály és a parasztság, valamint a középrétegek haladó részének végrehajtó hatalma. Jellegét elsősorban nem összetétele, hanem vezető ereje, antifasiszta és következetes demokratikus programja, valamint a baloldali erőknek a törvényhozásban betöltött szerepe és súlya szabta meg, illetőleg biztosította. Az új központi törvényhozó és végrehajtó hatalom sajátossága abban állt, hogy egyrészt több volt, másrészt kevesebb a lenini értelmű munkás-paraszt demokratikus diktatúránál. Több, elsősorban azért, mert már antifasiszta és következetesen demokratikus céljai megvalósításakor hozzányúlt a tőkés termelési viszonyokhoz is. Kevesebb, pontosabban szélesebb pedig mindenekelőtt abban volt, hogy társadalmi bázisa magában foglalta még a közbülső rétegeket, sőt a németellenes városi burzsoáziát is. Mindez a felszabaduláskor kialakult kedvező helyzetben nemcsak azt eredményezte, hogy az ideiglenes kormány létrejöttével Magyarország számára is megteremtődtek a fasiszta szövetséggel és a háborúval való szakítás feltételei, hanem azt a lehetőséget is magában rejtette, hogy az antifasiszta demokratikus feladatok népi módon, következetesen oldhatók meg. Ily módon az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása egyben a népi demokratikus Magyarország születésének a napja is volt, nemzeti történelmünk valóságos sorsfordulója, korszakhatára.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
