A magyarok egészségi állapota rosszabb, mint a régióban általában. Az összes magyar halálozás több mint fele visszavezethető valamilyen viselkedési kockázatra. Továbbra is éllovasok vagyunk uniós összehasonlításban daganatos halálozásban, jelentős részben a késői diagnózisok miatt. Csökken a GDP-arányos egészségügyi költés, a magyar családok több mint tizede szembesül katasztrofális egészségügyi kiadásokkal – állapítja meg többek között a Magyar Nemzeti Bank 2020-as versenyképességi jelentésének egészségügyi fejezete.
A friss jelentés szerint a magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban, ami a társadalom fokozatos idősödése mellett egyre nagyobb terhet ró a számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre.
Nem törekszik egészséges életmódra a magyar
A megfelelő egészségi állapotot a betegségek megelőzésével lehet elérni a leghatékonyabban az egészségügy szempontjából, azonban az egészséges életmódra törekvés még nincs kellőképpen jelen a magyar lakosság körében – állapítják meg a jelentés készítői.
Magyarországon az összes halálozás több mint fele (51,1 százalék) köthető valamilyen viselkedési kockázathoz, ami a negyedik legmagasabb érték az Európai Unióban. A Visegrádi hármak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) átlaga 48,3 százalék, az EU átlag pedig 38,7 százalék volt 2017-ben. Külön-külön vizsgálva a viselkedési kockázatokat látható, hogy Magyarország elmaradása különösen jelentős az étkezési kockázatok esetében (28 százalék, ahol 10 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál), továbbá a dohánytermékek és az alkoholok fogyasztásához kapcsolódó kockázatok esetében is a leggyengébben teljesítő 5 ország között helyezkedik el hazánk – írja az MNB jelentése.
Az EU-ban 2017-ben Magyarországon volt a harmadik legnagyobb az idő előtti halálozások standardizált halálozási rátája (az orvostudomány jelenlegi eredményeinek alkalmazásával elkerülhető halálozás), 506 fő százezer lakosonként, ami a duplája az uniós átlagnak, (252 fő százezere lakosra) és 40 százalékkal haladja meg a Visegrádi országok átlagát (365 fő százezer lakosra).
2011 és 2017 között ugyan 9 százalékkal csökkent a magyar halálozási ráta, csakhogy ugyanekkor hasonló mértékben csökkent az EU és a V3-ak átlaga is, így hazánk lemaradása maradt e mutatót illetően.
Uniós szinten listavezetők vagyunk a rosszindulatú daganatok standardizált halálozási arányával mind a teljes lakosság, mind pedig a munkaképes korú lakosság körében. A kedvezőtlen magyar halálozási statisztikákban jelentős szerepet játszik, hogy a kialakuló betegségek számottevő részét csak késői stádiumban diagnosztizálják, ez pedig növeli a költségeket és csökkenti a kezelés eredményességét.
Magyarország GDP arányos egészségügyi kiadásai (6,9 százalék) nem térnek el lényegesen a többi visegrádi ország átlagánál (6,8 százalék), azonban elmaradtak az uniós országok átlagától (8,3 százalék) 2017-ben. Az egészségügyi kiadások GDP arányos átlagos szintje 2010 óta nem változott számottevően az EU-ban és a régióban sem, azonban Magyarország esetében enyhén csökkenő a trend – olvasható a jelentésben.
Az állami egészségügyi kiadások a GDP 4,8 százalékát tették ki, szemben a régiós 5,3 százalékkal és az uniós 6,1 százalékkal. Ugyanakkor a magyar háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai (1,9 százalék) állnak szemben az uniós 1,8 és a V3-as 1,3 százalékkal. Azaz Magyarországon az egészségügyi kiadások 69 százaléka származik állami forrásból, ami 4 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál és 8 százalékponttal marad el a többi visegrádi ország átlagától. Az önkéntes rendszerek 4 százalékot fedeznek hazánkban, ami nagyságrendileg megfelel a régiós és a nemzetközi szintnek.
Problémásnak tartja a jelentés, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült csatornákon folynak keresztül. A magyar háztartások 11,6 százaléka szembesült katasztrofális egészségi kiadással (vagyis a háztartások zsebből fizetett, közvetlen egészségügyi kiadásai a létfenntartási szükségleteik legalább 40 százalékát tette ki), ami több mint a duplája az uniós (5,7 százalék) és a V3 átlagnak (5,2százalék) és a harmadik legmagasabb a megvizsgált uniós országok között.
A GDP-arányos magyar gyógyszerkiadások EU-szerte a harmadik legmagasabbak, 2017-ben a GDP 1,9 százaléka ment erre, míg a V3-aknál átlagosan a GDP 1,5 százalékát fordították gyógyszerre, az uniós átlag pedig 1,4 százalékot tett ki. Az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarország 28 százalékot szánt gyógyszerek vásárlására, szemben a 17 százalékos uniós átlaggal.
Az eltérést főként a háztartások közvetlen hozzájárulásaiból vásárolt gyógyszerek jelentik, amelyek a GDP 0,9 százalékát tették ki 2017-ben, ami közel harmadával magasabb, mint az uniós és a régiós országok átlaga.
Az MNB szerint a magas gyógyszerkiadások hátterében a lakosság nem megfelelő egészségi állapota és alacsony együttműködési hajlandósága, az ellátórendszer strukturális problémái, az orvoslátogatók enyhe szabályozása és a gyógyszerreklámok elterjedtsége áll.
Az egészségügyi rendszerek pénzügyi védelmi funkcióját vizsgáló egyik legfontosabb mutató a katasztrofális egészségügyi kiadásokkal szembesülő háztartások aránya. E mutatónál azokat a háztartásokat veszik számításba, amelyeknél a zsebből fizetett, közvetlen egészségügyi kiadások a létfenntartási szükségletek feletti kiadásoknak legalább 40 százalékát teszik ki.
Magyarországon 11,6 százalék az ilyen háztartások aránya, szemben az uniós 5,7 és a V3-as 5,2 százalékos átlaggal, és a harmadik legmagasabb az eddig megvizsgált uniós országok között.
A legalacsonyabb jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartások 44 százalékának egészségügyi kiadásai haladták meg a katasztrofálisnak tekintett szintet. Ez az arány a visegrádi országokban 20 százalék volt, míg például Szlovéniában csupán 3 százalék.
Mindez azt mutatja, hogy a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak magas aránya Magyarországon jelentős problémát jelent a háztartások közel nyolcadának. Az MNB szerint e kihívás kezeléséhez számottevően hozzájárulhat az önkéntes rendszerek szerepének bővítése.
Fontos mutató a kielégítetlen egészségügyi szükségletek nagysága is, ami azt mutatja meg, hogy a lakosság mekkora részének volt a megelőző 12 hónapban olyan egészségügyi szükséglete, amelyet nem tudott megoldani valamilyen okból.
A 2018-as 5,6 százalékos magyarországi arány 4,2 százalékponttal alacsonyabb, mint 2009-ben volt. Ugyanezen időszakban az uniós átlag 6,8 százalékról 3,5 százalékra, míg a többi visegrádi ország átlaga 7,2 százalékról 5,7 százalékra csökkent.
Az egészségügyi rendszer által elsősorban befolyásolt okok („túl drága”, „túl messze van” vagy „túl sokat kell várni”) hazánk esetében csupán 0,8 százalékpontot tettek ki, szemben a 2 százalékpontos uniós átlaggal. Ugyanakkor az elsősorban a lakosság egészségtudatossága által befolyásolt okok („nincs ideje”, „fél az orvostól vagy a kezeléstől”, „megvárja amíg elmúlik a probléma”)együttesen 4,4 százalékpontot tettek ki hazánkban, szemben az uniós 1 százalékpontos átlaggal.
A jelentés részletesen elemzi az egészségügy humán erőforrás szintjét, kiemelve a szakdolgozók alacsony számát, valamint az orvosi és szakdolgozói kar idős korát. Azt írják: a működési engedéllyel rendelkező orvosok száma lakosságarányosan ugyan megfelel a nemzetközi átlagnak, a szakszemélyzeté azonban elmarad attól.
A jelentés szerint a magyar egészségügy rendelkezik olyan hatékonysági tartalékokkal, amelyek kiaknázásáéval plusz források bevonása nélkül javítható a rendszer fenntarthatósága. A hatékonysági tartalékok között említik az alacsony, 66 százalékos ágykihasználtságot, és az uniós átlagánál 2 nappal hosszabb átlagos kórházi tartózkodási időt is, ami az MNB szerint a szociális és az egészségügyi rendszerek nem megfelelő együttműködésének az eredménye.
Az egynapos műtétek, közte a szürkehályog műtét arányának növelése is a tartalékok közé tartozik a jelentés szerint. Ugyanide sorolják, hogy a vény nélkül kapható gyógyszerek népszerűsége miatt a GDP-arányos gyógyszerkiadások a harmadik legnagyobbak az EU-ban.
A teljes 2020-as jelentés itt olvasható. (napi.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Az egészségügyi kiadások GDP arányos átlagos szintje 2010 óta nem változott számottevően az EU-ban és a régióban sem, azonban Magyarország esetében enyhén csökkenő a trend – olvasható a jelentésben...”
-Ahogyan csökken a MEGMARADT SAJÁT GAZDASÁG mértéke! Ami viszont nem csak „a’ zeemúúttízév eredménye”, hanem a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő gyakorlata.
Egy ORSZÁG költségvetésének legnagyobb kiadása a közegészségügy finanszírozása. Ami csak a személyi járulékbefizetésekből eleve nem lehet megfelelő színvonalú. Ahhoz kell még KIEGÉSZÍTÉS, AMI CSAK AZ ORSZÁG SAJÁT RENTÁBILIS GAZDASÁGA ÁLTAL MEGTERMELT NYERESÉGÉBŐL lehetséges.
Döbrögisztán NEM EGY ORSZÁG, hanem már csak pármilliónyi magyar élőhelye! EGY SAJÁT GAZDASÁG NÉLKÜLI, GYARMATI TERRITÓRIUM.
„… az összes halálozás több mint fele (51,1 százalék) köthető valamilyen viselkedési kockázathoz, ami a negyedik legmagasabb érték az Európai Unióban…”
-Ebbe a megállapításba pedig AKÁR bele is hallhatjuk a SAJÁT MAGUNK FELELŐTLEN VISELKEDÉSÉT SAJÁT MAGUNK ÉS UTÓDAINK IRÁNT!
