Sínen a devizahitelesek kártérítése?

A legutóbbi uniós bírósági döntéssel megnyílhat az út a devizahitelesek kártérítése előtt – állítja a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE). Az eddigi tapasztalatok alapján azonban mi egyelőre mindenkit óvnánk attól, hogy pezsgőt bontson. A mostani ítélet ugyanis nem teljesen előzmény nélküli. 

„A devizahiteles törvények jogtalanul varrják az adósok nyakába az árfolyamkockázat okozta veszteséget. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért!” – értékelte a PITEE az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntését, és úgy véli, hogy most megtört a jég. Az egyesület – mint írják – 2016 novemberében javasolta a mostani határozathoz vezető előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, de jelenleg még további három eljárást folytat az EUB előtt a magyar bíróságok jogsértő ítélkezési gyakorlata miatt.

Érdemes felidézni, hogy az EUB tavaly ősszel úgy döntött, hogy a devizahiteleseknél érdemben vizsgálható az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége – tekintet nélkül a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre. Ugye, hogy mennyire jól hangzik? A Kúria vizsgálati csoportja azonban végül úgy látta, hogy az uniós döntés csak az eddigi magyar gyakorlatot erősítimeg. Emellett arra jutottak, hogy az ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, de nem hat ki a már folyamatban lévő perekre sem.

Valami azért forrong a mélyben

Egy nappal az EUB döntésének nyilvánosságra hozatala előtt a Magyar Nemzet (ha valaki nem lenne tudatában, ez a kormányzati közlönynek is nevezett Magyar Idők újabb verziója) arról írt, hogy fontos kérdés elemzéséhez fogott hozzá a Kúria bírókból álló szakmai testülete. A grémium a devizahiteles ügyekben kezdte vizsgálni az árfolyamkockázat kérdését. Bekérték ugyanis az ország bíróságaitól azokat az ítéleteket, amelyekben az árfolyamkockázat érvénytelenségét mondták ki, és valamilyen jogkövetkezményt is alkalmaztak.

A lapnak a Kúrián arról számoltak be, hogy a tervek szerint áprilisban ül össze legközelebb az a konzultációs testület, amely a devizahitel szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perek elemzésével foglalkozik. Tavaly csak a Kúriára megközelítőleg négyszáz devizahiteles ügy jutott el, s ezek között szép számmal akadt az árfolyamkockázat megítélését firtató eset. Az elemzés befejeztével a legfőbb ítélkező fórum mérlegeli, szükséges-e újabb iránymutatást kiadniuk a bíróságoknak. Lehet találgatni, vajon mire juthatnak majd!

Az előzetes döntéshozatali eljárásban feltett kérdések célja egyébként az is volt, hogy az Európai Bíróság mondja ki a polgári jogegységi döntés jogintézményéről: az ellentétes az Unió jogrendszerével. Erre azonban nem voltak hajlandók. Álláspontjuk szerint a polgári jogegységi döntés jogintézménye nem ellentétes az európai joggal, ha az eljárás során biztosítva vannak a tisztességes eljárás feltételei. Azt a magyar bíróságoknak kell vizsgálniuk, hogy vajon ezek a követelmények biztosítva vannak-e. Ez az a helyzet – nyomatékosítja a PITEE –, amikor a kecskére bízzuk a káposztát.