DEVIZAHITELES KÖZÖS FELHÍVÁSA
KÚRIA ELNÖKÉHEZ
KORMÁNY MINISZTERELNÖKÉHEZ
ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉHEZ
TÖRTÉNELMI DEVIZAJOGI FELÜLVIZSGÁLATRÓL

Tisztelt Dr. Darák Péter úr, a Kúria elnöke
Tisztelt Dr. Orbán Viktor úr, a Kormány miniszterelnöke
Tisztelt Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság és a Civilkormány facebook csoport – a sárgarózsás civilek – felhívjuk a Kúria elnökét, hogy a 6/2013, 2/2014, 1/2016, 1/2018 PJE határozatokat vizsgálja felül, a Kormány 6/2013 PJE határozat alapján kezdeményezett devizatörvényeket hatályon kívül helyező és a devizahitelesek kártalanításáról rendelkező törvényjavaslatokat kezdeményezzen, az Országgyűlés elnöke a parlamenti frakcióknál kezdeményezze a devizahiteles fogyasztóvédelmi országgyűlési bizottság felállítását a deviza jogszabályok felülvizsgálatára és a devizahitelesek kártalanítására. Az államhatalom címzett hatalmi ágainak történelmi felelősségét sorra vesszük.

ÁRFOLYAMFOGADÁS PÉNZÜGYI TERMÉK.

A lehető legegyszerűbb felhívással fordulunk Önökhöz. Az Önök tevékeny és hathatós összeműködésével a devizajog egy olyan pénzügyi terméket legalizált, amely deviza/forint devizapár árfolyamfogadási jogviszonyt tartalmazó ún. devizaalapú kölcsönszerződésen nyugszik. Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi albizottságának 2011. november 3. napján felvett jegyzőkönyvének tanúsága szerint a hitelezők és adósok egy kölcsönviszonyt és egy devizapár árfolyamfogadási viszonyt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek egymással. A birtokunkban van a devizaalapú kölcsönszerződések elszámolásának könyvviteli szakember által történt kimunkálása, amely bizonyítja, hogy a bankoknak a DH2 tv. és végrehajtási MNB rendeletek alapján készült törvényi elszámolásának adósok által külön igényelhető ún. részletes elszámolása adatain nyugvó számítása teljes számviteli egyezőséget mutat a kölcsönszerződések rendelkezéseivel meghatározott folyósítási és törlesztési árfolyamokról történt megállapodás alapján a deviza/forint devizapár árfolyamfogadás elszámolásával. A számviteli tény makacs tény, azt a hatalmi ágak félretették vagy fel sem ismerték és Magyarországon legalizáltak egy árfolyamfogadási jogviszonyból eredő, ezért az adósokkal szemben bírói úton, így bírósági végrehajtás útján sem érvényesíthető követelést.

BIZONYÍTÉKOK.

1. Kovács Levente bankszövetségi főtitkár devizabetétek hiányáról és – nyilvánvalóan swapokkal fedezett – deviza-határidős ügyletekkel történő beszerzéséről [magyarhirlap.hu – 2014.07.11. – http://magyarhirlap.hu/cikk/760/Az_ugyfelek_vallaltak_a_magas_kockazatot] nyilatkozott – kivonatosan idézzük „… a főtitkár elmondta: a bankoknak nem volt svájci frank betétjük, forintbetétjük volt. Ezért a forintbetétből svájci frankot kellett csinálni: ezt hívják deviza-határidős ügyletnek, aminek van költsége”.

2. Járai Zsigmond jegybankelnök devizajogi nyilatkozata a kölcsön- és árfolyamfogadás tartalmú hitelszerződésekről országgyűlési vizsgáló albizottság 2011. november 3. kelt jegyzőkönyvébe foglalva. Az MNB volt elnöke – Járai Zsigmond az AIB-DEV-4/2011. – AIB-DEV-4/2010-2014 számú az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott ülésén a következő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette: – jegyzőkönyv 7. oldal közepe -: „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.” A jegyzőkönyv tanúsága szerint a későbbiekben szintén nyilatkozó Simor András – ugyancsak az MNB volt elnöke – nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval.

3. Soltész Sándor mérnök-közgazdász számviteli számítása az árfolyamfogadás és banki törvényi részletes elszámolás egyezőségéről. Excel fx-függvény használatával tényszerűen bizonyítható az, hogy a felek árfolyamfogadást tartalmazó devizapáros árfolyamára fogadást kötöttek és és a „fogadásszervező” bank ezt számolta el az adós felé. A számviteli szakember szavai következnek. „A devizatőzsdei játéknak minden eleme megtalálható: CHF-HUF devizapár, eladási árfolyam, vételi árfolyam, „short” belépési pozíció az adósnál: belépés vételi árfolyamon, vagyis a HUF árfolyam csökkenési trendjére fogadás; „long” belépési pozíció a banknál: deviza eladási árfolyamon a törlesztéskor. Megvan a haszon realizálási árfolyama: a törlesztéskor aktuális deviza vételi árfolyam. Stop loss ugyan hiányzik, de az nem kötelező.” (Azonban itt kiegészítjük a szakembert, hogy PSZÁF hatósági-felügyeleti állásfoglalással rendelkezünk a devizaalapú kölcsönök árfolyamkockázatát kezelő stop loss megbízás támogatásáról.) „Az ilyen ügyletnél a devizaárfolyam változására fogadnak a felek. Az úgynevezett short pozícióban a fogadó az árfolyam csökkenésére spekulál, vagyis arra fogad, hogy csökkenni fog az árfolyam trendje. Nos, esetünkben a bankok tudták, – hiszen többéves tőzsdei gyakorlatuk és adatuk volt arra vonatkozóan -, hogy az árfolyam trendjében növekedni fog, (ezt írja Makkos is) ezért velünk adósokkal csökkenő trendre fogadtatott, így a bank a növekvő, long pozíciójú, vagyis a helyes trendre állt be. Nyilvánvaló, hogy az adós oldaláról helytelen a fogadás, hiszen a bank tudja, hogy a 145 Ft-os árfolyam az támasz és nem ellenállás vonal, azon kívül a növekvő trend 240 periódus alatt még akkor is kiemelt hasznot hoz, ha egy két periódusban csökkenés lesz. Még egyszer. Ebben a játékban short pozícióban nyit az adós, belépése deviza vételi árfolyamon történik, adott árfolyamon, esetünkben a szerződés kötése kori árfolyamon. (Talán már kezdjük megérteni, hogy miért nincs sehol a dokumentumokban konkrét árfolyam, hiszen az egyrészt utalna az értékre, mint az adott összeg dimenziójára, másrészt esetleg felkeltené a devizapáros tőzsdei ügylet irányába való gondolkodást.) A bank long pozíciót vesz fel, vagyis emelkedő trendre fogad, ennek megfelelően deviza eladási árfolyamon lép be az ügyletbe. Az ő belépése a törlesztéskor történik. Egyik fél sem határoz meg kilépő árfolyamot, a fogadás a hitel lejáratáig tart, így periódikusan, minden egyes törlesztési alkalommal megtörténik az elszámolás és a haszon realizálásra kerül, mivel forintban volt a hitel, forintban a törlesztés, nyilvánvalóan forintban, deviza eladási árfolyamon, hiszen a bank long pozíciójához ez tartozik. Aztán minden egyes periódusban újra. Addig, míg a hitel le nem jár, vagy ki nem száll az adós a játékból kifizetve a maradékot, vagy a bank felmondja, mert nem fizet az adós. Ez utóbbi esetben engedményezi a szerződést és ezt a zsenialitást: deviza vételi árfolyamon száll ki belőle, miközben az ő long pozíciójából deviza eladásin kellene, de ez is csak azt mutatja, hogy nem ő szállt ki, hanem az adós kényszerűen, az pedig short pozícióban volt, ahonnan deviza vételin kell és lehet kiszállni. Medve, BEAR oldalon vannak az adósok míg a bank Bull oldalon. A bank felépített önmaga számára egy gigantikus saját tőzsdét, amelynek nemcsak a szereplője, bikája, hanem szabályainak meghatározója. Tőzsdére mehet az adós is és a bank is semmi se tiltja. Itt azonban nem egy hivatalos tőzsdén történik a fogadás, hanem a bankon belül, a bank saját árfolyamaival. Ez nem hivatalos és nem engedélyezett tőzsdei fogadás. A bankoknak nagyon jól jön, hogy mindenki a hitelszerződés feltételeit támadja, hiszen ebben a szerződés jogi szentsége mellett a felügyeleti szerv is vele van. Nagyon jól jön a banknak, hogy politikai hibát és felelősöket keresnek, hiszen így nem ő a célpont és politikusok is vele vannak, ha választaniuk kell, a szegény adósok helyett inkább a gazdag bankokat választják. A tőzsdei játékot csak nagyon szűk beavatott ismerheti, a többiek még azt se tudják, hogy a forint a tőzsdepárként úgyszintén deviza”.

KÚRIA BÍRÓI MŰHIBÁI.

Kúria kezdte a folyamatot. A Kúria 6/2013 PJE határozata az árfolyamfogadási jogviszonyt nem ismerte fel, azt nem vizsgálta, a matematika és számvitel elemi tanaival elvégzett egy „átszámítás” műveletet, azonban a kölcsönszerződésekben nem ismerte fel, hogy a CHF deviza és a HUF deviza devizapárt alkotnak. Kúria bírói műhibáját a Kúria elnökének és a 6/2013 PJE határozatot hozó valamennyi bírájának viselnie kell. A kölcsönviszony górcsövén keresztül a jog látássérült. A Kúriától szakmai gondossága elvárható lett volna azzal, hogy minimum felkelti gyanúját a kölcsönviszony kockázat autentikus törvényi értelmezésében kizárólag a hitelezőre telepített vissza nem fizetési kockázat. Ezt meghaladó kockázatot a kölcsön törvényi normája nem ismer, autentikus kockázatfogalom miatt azt bírói jogértelmezéssel árfolyamkockázattal bővíteni nem lehet. Ha pedig bővítette, mint tette, úgy a kölcsönviszonyt meghaladó árfolyamkockázat alapjául szolgáló jogviszony mibenlétét is fel kellett volna tárnia. Ez a túlmutató viszony a deviza/forint devizapár árfolyamának meghatározására folyósítási és törlesztési árfolyamokra történt árfolyamfogadási viszony, amely számviteli analízissel rövid úton tisztázható lett volna, de ezt a Kúria elmulasztotta. A Kúria a kezdő elemi hibáján tovább menetelve hozta meg a kölcsönviszonyt védő-oltalmazó hibás bírósági doktrínáját és azt tűzzel-vassal keresztülverte a bírói karon. A szobatudós előterjesztők – interdiszciplináris összefüggéseket nem vizsgáló, ezért tudománytalan – indítványát elfogadó Kúria Polgári Kollégiuma 6/2013 PJE határozatot hozó valamennyi bírájának le kellene vonnia a jogállamban elvárható hivatalukról önkéntes lemondás jogkövetkezményét és új friss szellemű bírókkal nekifutni még egyszer a kölcsön és az árfolyamfogadás beminősítésének. Azt sem lehet megérteni, hogy a joggyakorlat elemző csoportok csindarattái közepette még kisebbségi véleményként sem ismerték fel ezt a kettős jogviszonyt. A megoldás nyilvánvalóan a bírói út kizárása és a felek elszámolási perben a számadás helyességének megállapítása iránti kereseti igény keretében csak a helyes kölcsönszámítás szabályai szerint megállapítható követelést érvényesíthetnek egymással szemben és az árfolyamkockázatnak, mint az árfolyamfogadásból eredő követelésnek kell kihullania (no meg a tudománytalan téziseket követő bíróknak). A Kúria a kölcsön mellett az árfolyamfogadási viszony „jogértelmezésére” nyilván sebtiben próbál majd számtanból elégséges bírókat és elemzőket kijelölni azonban irányzatunkra a PBT is már feltartotta a kezét és szakértők sem vitatják, úgy hogy szíveskedjenek tartózkodni a „gatyánkba rázástól”, azt már nem fogjuk hagyni, mert a Kúria átlépett egy határt, amikor meg kell kérdezni kinek bíráskodnak és milyen tudományt alkalmaznak, mert amit bíróságoknak címezve kidolgoztak és kiadtak, azt tudománytalan – az interdiszciplináris pénzügytan, számvitel normáit nélkülöző – tézisei miatt ki lehet dobni és újat kell már alkotni, de nem a régi dogmákat fújó emberekkel.

A KORMÁNY FELELŐSSÉGE.

A Kúria 6/2013 PJE határozata alapulvételével a Kormány törvényjavaslata alapján kerültek elfogadásra a devizatörvények, amelyekben a Kormány a hitelezők javára törvényesítette a bankok devizaalapú kölcsönszerződés elnevezésű szerencsejáték szerződéseit, ezzel az árfolyamfogadást, amely több millió devizaadóssal és családjával szemben a jog- és vagyonfosztást (lakásrablást) lehetővé tette és az a mai napig zajlik. A kormányfrakció az egész kormányzási négyéves ciklusa alatt megakadályozta a devizaügy országgyűlési vizsgálatának elvégzését. A Kormány az EBRD nemzetközi befektetési bankkal egy a bankokra több teher kirovását tiltó klauzulával ellátott nemzetközi megállapodást, ezzel az árfolyamfogadásból többezer milliárd nyereséggel kilépő bankszektor árfolyambevételét védő egyezményt kötött. A Kormány hamis propagandával a devizahitelesek megmentőjeként magát feltüntetve az árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés tisztességtelen feltételek értékének leszámítását, valójában az egész árfolyamfogadási jogviszony jelentéktelen hányadát tüntette fel devizamentésnek, holott az MNB mintegy 8 milliárd EUR összegű devizaeladás biztosításával a bankok mentették ki az árfolyamfogadással elért forintbevételüket devizában. A Kormány a védtelen lakosságot kiszolgáltatva és a bankok professzionális tudásának oldalára állva osztozott a szerencsejáték nyilvánvaló pénzügyi támogatásának hasznában. A Kormány kötelessége egy jogállamban a törvény előtti egyenlőség, a fogyasztók védelme biztosítása, no és a polgárral az alaptörvényt le kell játszani, nem csak hangoztatni, de ezeknek az alaptörvényi kötelezettségeknek a Kormány a legcsekélyebb mértékben sem tett eleget. A Brüsszelt ál-támadó Kormány azonban a Brüsszel-Budapest pénzügyi tengely legfőbb haszonélvezője. A Kormány szégyenfoltja a devizaügy és ezt a szocialistákra nem kenhetik, mert ha akkor is indult el, ők mégis IMF megállapodást kötöttek a devizahitelek kivezetésére. Az más kérdés hova lett ez az IMF hitel, erről a kormányváltás (átadás/átvétel számvevőszéki vizsgálata és országgyűlési vizsgálóbizottság nyújthatna valós képet).

EURÓPAI UNIÓ FELELŐSSÉGE.

EU Parlament és Tanács, mint jogalkotásra köteles intézmények 2004-2014 között mulasztották a fogyasztóvédelmi irányelv meghozatalát az unió jelzálogpiacán, ezzel az egységes belső gazdasági térség tagállami piacát romboló nemzetgazdasági hatásoknak engedtek teret. Luxembourgban az EU intézményei elleni közvetlen kártérítési perek rövidesen megindulnak.

ORSZÁGGYŰLÉS FELELŐSSÉGE.

A kormányzati ciklus végén már levonható, hogy ilyen báb-parlamentje még nem volt az országnak. A képviselők a képviselet (és követ) küldési megbízatásukkal visszaélve a devizaadósokat elnyomó törvényeket hoztak. A legfőbb országgyűlési mulasztás a devizaügy parlamenti vizsgálatának felszámolása és megakadályozása. A kormányzó és ellenzéki pártfrakciók ebben egységesen a háttérben összeműködtek és csak most a választások előestéjén hadakoznak és hoznak elő bizonytalan megoldásokat és embereket.

ADÓSKAMARA BANKOKHOZ SIMULÓ MEGOLDÁSA

Jóhiszeműségükben nem kételkedve az Adóskamara felvételkori árfolyamon visszafizetést követelő hangzatos jelszava már meghaladott, és egy bankhoz simuló megoldás, nem csak ezt a felvételkori könyvet kellene leporolni, hanem a könyvtárat kellene kicserélni. Az árfolyamfogadást ki kell szűrni és a helyes kölcsönszámítás számviteli szabályai szerint kell az adósokkal elszámolni, ebből ma már nem lehet engedni. A számviteli érdekvédőket kell ebben támogatni, mert a jogkérdést a számvitel tudja bizonyítékaival alátámasztani és a száraz tényekkel a bíróságok sem tudnak vitatkozni.

DEVIZAHITELESEK FELELŐSSÉGE ÉS A
CIVILKORMÁNY FACEBOOK CSOPORT.

A devizahitelesek felelőssége az, hogy felnőtt emberek létére bíztak és még mindig bíznak állami devizamentő megoldásokban. Ez a bízva bízvást azonban már elszállt. A legerősebb éket verő érdekvédő csoport mögé kell beállni, olyan csoport mögé akivel a hatalom tárgyal. Ilyen jelenleg nincs. Ami van, az nem más mint az adósok tömörítésére, ezzel könnyű ellenőrzésére irányuló látványos kezdeményezések sorozata.

DEVIZAPERES MEGOLDÁSOK.

A bírói úton megállapítási perben lehet igényelni azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés fent írt bizonyítékaival alátámasztott árfolyamfogadásból eredő és az adóssal szemben támasztott követelés bírói úton és bírósági végrehajtás útján nem érvényesíthető. A bírósági úton az árfolyamkockázati tájékoztatás érvénytelensége és jogkövetkezményei levonása (érvényessé nyilvánítás, hatályossá nyilvánítás) és elszámolása áll még nyitva figyelemmel a C-26/13 és a C-186/16 számú erga omnes hatályú uniós jogértelmező ítéletekre, valamint a magyar devizahiteles árfolyamkockázati ügyben folyó C-51/17 számú ügyben hozandó döntésre (utóbbi komoly dilemma elé állítja az unió bíróságát). A bírósági úton elszámolási pert lehet indítani a kölcsön törvényi részletes elszámolás adatain nyugvó helyes kölcsönszámítása érvényesítése iránt. A bírósági út a károsodás veszélye (aki törleszt) vagy kártérítés (aki nem törleszt, felmondott kölcsöne) iránt indítható a helyes kölcsönszámítás és az árfolyamfogadás forex-elszámolása közötti különbözet megtérítése iránt. A végrehajtás megszüntetési perekben a fentiekből eredeztetve a bírói úton nem érvényesíthető követelés végrehajthatóságának egyebekben officiális vizsgálata, a követelés részben/egészben megszűnése és a kártérítés beszámítása jöhet szóba. A bírói út természetesen nyitva áll a a Hpt. 213.§ (1) bekezdés fogyasztóvédelmi szankciós semmisségi okainak fennállása esetén is, azonban az 1/2016 PJE kiszámíthatósági tézisei (devizatárgy, törlesztőrészletek összege) uniós jogot sértve ezeket meggyógyította. Általában elmondható, hogy a bírósági utakon a közeli jövőt illetően a jogkérdések és a számviteli bizonyítékok egyidejű előterjesztésének útját célszerű járni (a törvényi elszámolás és a forintosítási szerződésmódosítás között elhelyezkedő ún. törvényi részletes elszámolás adatsorának sérelme nélkül, azt felhasználó számviteli bizonyítékokkal a teljes kölcsönviszonyt kell elszámolni és ez nem ütközik a DH2 törvénynek csak a tisztességtelen feltételek elszámolását bírósági úton tiltó szabályába).

LUXEMBOURGBAN NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ.

Civil társaságunk és a Civilkormány facebook csoportunk Luxembourgban az EU Parlament és Tanács elleni közvetlen kártérítési per indulásakor nemzetközi sajtótájékoztatón kívánja Európa és a Világ közvéleménye elé tárni a Magyarországon államhatalmi segédlettel történt devizapár árfolyamfogadás uniós jogba és tagállami jogba ütköző, országfosztásra és lakásrablásokra vezető és a nemzetközi közvélemény előtt elhallgatott tényét.

CSATLAKOZÁSI FELHÍVÁS

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!