A Magyar Népi Demokrácia a legszebb történelmi lehetősége volt a dolgozó népnek.
Az előzmény: A Horthy fasiszta rendszer rémtettei, háborús bűncselekményei, a vesztes háború. A közel 1 000 000 millió Magyar áldozat, és a többszázezer a magyarok által Oroszországban elkövetett gyilkosságok. A szovjet nők megerőszakolása, a falvak városok lerombolása, majd a bűnökért és a károk megtérítésére a málenkij robot voltak.
Idézet a Magyarország Történetéből (1951)
„A német fasiszták és nyilasok pusztításai
A német és magyar fasiszták romba döntötték az országot. Kifosztották, kirabolták gyárainkat, romhalmazzá változtatták fővárosunkat, hídjainkat és országútjainkat felrobbantották és tönkretették. A vonatközlekedés az egész országban szünetelt. A városi lakosságnak a szó szoros értelmében nem volt mit ennie. A fasiszta német és nyilas bandák Németországba hurcolták a gyárak legjobb felszereléseit, az értékes nyersanyagokat, elrabolták vagonállományunk több mint 50%-át, 500 mozdonyt, 104 uszályhajót stb. A magyar nemzeti vagyonnak mintegy 17 milliárd aranypengő értékű részét rabolták el, az összes háborús károsodás pedig, amely ennek az összegnek kétszerese, a nemzeti vagyon 40,2%-át tette ki.
Az anyagi rombolásnál is hasonlíthatatlanul nagyobb volt az a kár, amit a nemzet vérben, katonában szenvedett. A német fasiszták és magyarországi segédei kegyetlenül legyilkolták a magyar nép legjobbjait, a Kommunista Párt és a többi ellenzéki pártok vezetőrétegeit. Sok tízezer magyar pusztult el a Gestapo börtöneiben, vagy németországi haláltáborokban. A zsidók százezreit, csecsemőt, aggot, asszonyt, gyermeket gyilkoltak le bestiálisan. Fiatalságunk tízezreit hurcolták ki Németországba.”
A népi demokrácia induláskor ilyen belső körülmények voltak, a nép fasiszta szellemben nevelődött, és az ország romokban hevert. Az USA a háborúból meggazdagodva próbálta a népi demokráciákat megfojtani, ami 1990-re sikerült is neki. De milyen eredmények voltak a kb. 40 év alatt?

Forrás: KSH. Az alább látható eredmény a népi demokrácia érdeme, amit a rendszerváltók nem tudtak felülmúlni, ellenben a valódi magyar gazdaságot lerombolták, helyette gyarmati gazdaságot valósítottak meg. Ma a Magyar dolgozók a labancokat hizlalják munkájukkal lényegesen alacsonyabb életkörülmények között.
| évente | Mezőgazdasági-fogyasztás alakulása | |||||||
| fogyasztás/fő | 1960 | 1970 | 1980 | 1990 | 2000 | 2010 | 2015 | 2016 |
| sertéshús/kg | 29,8 | 40,2 | 38,8 | 28,0 | 25,3 | 27,5 | ||
| tej/liter | 157,7 | 204,4 | 202,5 | 171,0 | 174,7 | 188,8 | ||
| tojás/db | 247,0 | 317,0 | 389,0 | 275,0 | 235,0 | 223,0 | ||
| marha és borjúhús/kg | 10,2 | 9,6 | 6,5 | 4,3 | 2,5 | 2,8 | ||
| baromfihús/kg | 14,2 | 18,1 | 22,8 | 33,7 | 24,6 | 28,8 | ||
| sör/liter | 59,4 | 86,0 | 105,1 | 71,6 | 66,4 | 67,1 | ||
| termelés évente | Mezőgazdasági-termelés alakulása | |||||||
| sertéshús/ezer tonna | 312,0 | 564,3 | 615,9 | 379,3 | 300,6 | 302,7 | ||
| tej/ ezer liter | 1 895,7 | 2 478,4 | 2 771,3 | 2 094,3 | 1 646,1 | 1 895,5 | ||
| tojás/millió | 3 280,0 | 4 385,0 | 4 679,0 | 3 230,0 | 2 801,0 | 2 635,0 | ||
| marha és borjúhús/ e. t. | 183,0 | 190,6 | 141,4 | 66,9 | 27,6 | 27,3 | ||
| baromfihús/ezer tonna | 208,3 | 341,2 | 434,3 | 458,0 | 375,6 | 490,1 | ||
| sör/millió liter | 500,8 | 783,7 | 991,8 | 724,6 | 616,4 | 581,8 | ||
| búza/ezer tonna | 2 723,0 | 6 673,0 | 6 198,0 | 3 693,0 | 3 745,0 | 5 603 | ||
| cukorrépa/ezer tonna | 2 175,0 | 3 941,0 | 4 743,0 | 1 976,0 | 829,0 | 1 121 | ||
| termelés évente | Ipari-termelés alakulása | |||||||
| bauxit/ezer tonna | 1 190 | 2 022 | 2 950 | 2 559 | 1 046 | … | 10 | |
| nyersvas/ezer tonna | 1 887 | 3 108 | 3 764 | 2 963 | 1 969 | 1 681 | … | |
| cement/ezer tonna | 1 571 | 2 771 | 4 660 | 3 933 | 3 326 | … | … | |
| autóbusz/db | 1 877 | 5 956 | 14 032 | 7 994 | 810 | … | 65 | |
| szén/ezer tonna | 26 524 | 27 830 | 25 701 | 17 578 | 13 979 | 9 016 | 9 269 | |
| lakás/db | 58 059 | 80 276 | 89 065 | 43 771 | 21 583 | 20 823 | 7 612 | 9 994 |
A nehézségek, a külföldi és belföldi reakciósok tevékenysége ellenére hatalmasat fejlődött a magyar gazdaság 1990-ig.

Utána a gyarmati gazdaságot építették a rendszerváltók, a magyart meg elsorvasztották. Ez bűn a magyar nép ellen. Azért bűn, mert a gyarmattartóknak nem az itt élő emberek boldogulása a célja, hanem a magyar népen való élősködés.

Az ide befektetett dollár és Euró milliárdokon épülő gazdaság nem magyar hanem a külföldi befektető gyarmatosítók gazdasága Magyarföldön.

Ettől a magyar nép kiszolgáltatottá vált a gyarmatosítóinak.
Idézet a Magyarország Történetéből (1951)

„Népköztársaságunk Alkotmánya (1949. augusztus)
Az országunk gazdasági és társadalmi szervezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki, a további fejlődés útját jelöli meg a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amelyet 1949 augusztusában fogadott el a Magyar Országgyűlés és iktatott törvénybe.
Az Alkotmány kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«, hogy: »minden hatalom a dolgozó népé«. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és minden munkaképes polgárnak joga és kötelessége és becsületbéli ügye, hogy képessége szerint dolgozzék«, és ennek megfelelően »a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája után«.
Népköztársaságunk az egész országban kiépülő helyi tanácsoktól a legfelsőbb állami kormányzati szervekig egyesíti a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Az Alkotmány biztosítja a helyi tanácsok és a dolgozó tömegek közötti szoros kapcsolat kiépítését. A képviselők kötelesek a választóknak működésükről rendszeresen beszámolni. Amennyiben a nép választottja nem felel meg a hozzáfűzött reményeknek és nem teljesíti a néppel szemben vállalt kötelezettségét, választói által visszahívható. A választás elve érvényesül a legmagasabb kormányszerveknél is, így az országgyűlés választja a minisztertanácsot és az országgyűlés jogait gyakorló Elnöki Tanácsot is. Az Elnöki Tanács az elnökön kívül két helyettes elnökből, titkárból és tizenhét tagból áll.
Népköztársaságunk Alkotmánya biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a munkateljesítménynek megfelelő munkabért.
A mi alkotmányunk a Sztálini Alkotmányhoz és a népi köztársaságok alkotmányaihoz hasonlóan, törvénybe foglalja a dolgozók jogait, gondoskodik azoknak a feltételeknek a biztosításáról is, melyek a jogok gyakorlását lehetővé teszik.
Így a munkára való jogot tervszerű gazdálkodás és megfelelő munkaerő gazdálkodás biztosítja. 1949 decemberében a sikerrel lezárt két év és öt hónap alatt megvalósított hároméves terv lényegében felszámolta a munkanélküliséget. A terv utolsó évében számos területen már jelentékeny szakmunkáshiány mutatkozott.
Az Alkotmány biztosítja a dolgozók jogát a pihenéshez és az üdüléshez. Ezt a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdültetésének megszervezése teszi lehetővé.
A dolgozók egészségvédelme érdekében a társadalombiztosítás egységes vezetés alá került.
A művelődés joga ma már a dolgozóké. A régi osztott iskolarendszerrel szemben kiépült az ingyenes és kötelező egységes iskolák hálózata. A Dolgozók Iskolájával, szakérettségi tanfolyammal lehetővé vált a továbbtanulás azok számára is, akiket ebben a régi reakciós rendszer akadályozott. Megnyíltak a főiskolák, egyetemek kapui a nép fiai és leányai előtt.
Az Alkotmány biztosítja a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a törvény szigorúan bünteti a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint. Az Alkotmány biztosítja minden nemzetiség számára az anyanyelvén való oktatást, és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét. Alkotmányunk mélységes internacionalista jellege mutatkozik meg abban, hogy biztosítja a menedékjogot mindazon idegen állampolgárok számára, akiket demokratikus magatartásukért vagy a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek.
A nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. .Az anyaság és a gyermek fokozott védelemben részesülnek. Népköztársaságunk külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére. Tanoncotthonok, kollégiumok kiépítésével, az ifjúsági szervezetek támogatásával és ezernyi más formában következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.
Népköztársaságunk hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát. Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia a tudományos kutatás tervszerűségének biztosításával új korszakot nyitott a magyar tudományos élet fejlődésében.
Az Alkotmány biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Ennek érdekében az egyházat különválasztja az államtól. A dolgozók szólás-, sajtó-és gyülekezési szabadságát az Alkotmány védelmezi.
A polgárok szent kötelessége a Népköztársaság, a haza védelme, megtiszteltetést jelent a magyar hadseregben szolgálni, mely hazánk függetlenségét, népünk érdekeit és a békét védelmezi. Alapvető kötelessége minden magyar állampolgárnak a nép vagyonának, a társadalom tulajdonának megvédése.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya nemzetünk történetében nagy fordulatot jelent. Alkotmányunk védelme és megtartása, minden jó hazafinak elsőrendű kötelessége.
Népi demokráciánk erősödése, a szocializmus építésének gyorsüteme népünk ellenségeit még elkeseredettebbé, elszántabbá s vakmerőbbé tette.”
A Népi Demokrácia Alkotmánya megszüntette a kizsákmányolást, az élősködést, lehetőséget biztosított a dolgozóknak az emberré válásra. Ennél jobbat a polgári alkotmány nem tudott megalkotni, ellenben a törvényes kizsákmányolásra és élősködésre cserélte azt a termelőeszközök magántulajdonba vételével. A rendszerválók a polgári alkotmánnyal az emberi jogokat lábbal tiporják, szolga lett a dolgozó nép megint. Persze a népköztársaság alkotmánya nem jó a kizsákmányolóknak, élősködőknek, na, erre kellett a proletárdiktatúra.
SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!












