Elosztották az EU-pénzeket – Mi lesz így Döbrögisztánnal?
A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg – derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:
Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.
Tömegesen értesítik a nyerteseket
Friss hírek szerint több ezer uniós pályázati nyertest hirdettek ki, és azt látjuk a hivatalos pályázati adatbázisból, hogy ez gyorsan pörög tovább a napokban is, éppen a választások előtt. Csak tegnap este óta közel 200 új nyertes van a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban.
Az alábbi elemzést még az április 3-i állapot alapján késztettük és így az alábbi grafikonon március végéig nem látszik még kiugró gyorsulás a pályázati döntéshozatalban. Februárban viszont rengeteg, több mint 20 ezer vidékfejlesztési (VP) pályázatban született döntés. Ezek jellemzően kisebb összegű tömeges pályázatok voltak (pl. agrár-könyezetgazdálkodási felhívás), de a nagy számok torzító hatása miatt a grafikonon szétbontottuk a VP-s és egyéb pályázatok új nyerteseinek darabszámát és összegét.
Egy hónap alatt, április elejére egyébként 105 milliárddal 8257 milliárd forintra ugrott az Irányíró Hatóságok által megítélt nyertes uniós strukturális és beruházási támogatások volumene, amely 82 ezer 361 db nyertes pályázatot takar. Az eddig lekötött forrásokból egyébként 7940 milliárd forintnyi támogatás már hatályos szerződéssel is rendelkezett április elején.
A pénzek 93%-át már elosztották
A 8257 milliárd forintra emelkedő nyertes támogatás azt jelenti, hogy
a 2014-2020-as időszakban Magyarországon elosztható kb. 8950 milliárd forintnyi pénznek a 93%-át már lekötötte nyertesekkel a kormány.
A maradék közel 700 milliárd forintot (és a keret 100%-a feletti forrásokat) pedig a már kiírt pályázatok alapján pár hónap alatt bizonyára el akarja osztani, hogy egyre inkább a pénzek kifizetésére, a projektek megvalósítására és a pénzek utólagos brüsszeli lehívására tudjon koncentrálni.
A havi új EU-s támogatás kifizetések egyébként márciusban 110 milliárd forinttal 4417 milliárd forintra emelkedtek és így a 7 év alatt kifizethető keret 49%-át már kiutalták a hatóságok a nyertesek számláira.
Sok az előlegutalás
Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a parlament oldalán március 21-i dátummal megjelent képviselői kérdésre adott válaszában azt közölte, hogy addigra már 2760 milliárd forintra nőtt a különböző nyerteseknek gyorsan kifizethető 50-75-100%-os támogatási előlegek kiutalása.
Ez azt jelenti, hogy a 4417 milliárdos teljes kiutalás közel kétharmada támogatási előlegeket takar, azaz a pénz még azelőtt segíti a projektgazdákat, hogy a fejlesztéseket érdemben elkezdték volna.
A bőkezű támogatási előleg egyébként jelentősen eltéríti azt, hogy mennyi a hivatalos uniós kifizetés itthon és abból mennyi került be valóban a gazdaságba megbízások formájában. Sok közszférabeli nyertes ugyanis rögtön megkapja a több évig tartó projektjére a 100%-os előleget, igaz azt addig az Államkincstárnál vezetett számláján kell parkoltatnia, amíg nem tudja elkezdeni felhasználni a projekt előrehaladásához. Így viszont a hivatalos kifizetési számhoz képest jóval kevesebb, ami ténylegesen pörgeti a gazdaságot (ennek alább még lesz jelentősége).
Amit az alábbi ábrán látszik: a márciusi 110 milliárdos kifizetés nem számít jelentősnek, tavaly több hónapban is havi 200 milliárd forint körül alakult. Amikor pedig az államigazgatási dolgozók sokhavi bónusza múlt rajta (2016 végén, tavaly júniusban és decemberben, ami után most fizették ki a tízmilliós bónuszokat), egészen extrém mértékig is fel tudott ugrani az összeg. Egyelőre tehát nem teljesíthető a kormány által márciusban is hangoztatott heti 50 milliárdos, azaz havi 200 milliárdos kifizetés. Ahhoz még több projekt előrehaladására és számlákkal való lefedésére van szükség.
EU-csúcson állunk a pénzek lekötésében
Érdemes nemzetközi kontextusba helyezni, hogy a 7 évre szóló pénzek 93%-ának elosztása mit jelent. Amint az Európai Bizottság adatbázisa alapján láthatjuk: ez egyértelmű EU-csúcsot jelent. Egyetlen ország sem volt tehát olyan gyors a számára rendelkezésre álló keretösszeg pályázati lekötésével, mint Magyarország (miközben az egyik legnagyobb keretösszeget éppen Magyarország oszthatja el). Tavaly év végére egyébként itthon jogszabályban írták elő, hogy legalább 85%-os legyen a források nyertesekkel való lekötése, és részben ezért is kapták most meg a választások előtt a tízmilliós bónuszokat az érintettek.
Arra, hogy az egyes EU-tagállamokban hogyan állnak a 7 évre szóló források otthoni kifizetésével, sajnos nincs teljes uniós adatbázisunk, de közelmúltbeli adatok alapján az elmondató volt, hogy a visegrádi négyek között a kifizetések terén is abszolút vezetett Magyarország. A források felének kifizetésére ez bizonyára szintén elmondható.
Itthon a felét kifizettük, de csak az ötöde jött meg Brüsszelből
Amint rögzítettük: a 7 éves keretnek már a felét kifizették a magyar hatóságok a nyertesnek, miközben a fenti grafikonon Magyarország kapcsán az is látszik, hogy a 7 éves keretnek csak a 13%-át (3,8 milliárd eurót) teszik ki az egyes nyertes projekteknél felmerült tényleges kiadások. A kettő közti különbséget a bőkezű magyarországi előlegrendszer magyarázza.
Miközben tehát a 7 éves keret felét már kiutalták a nyerteseknek a magyar hatóságok, aközben csak a keret a 18%-a jött meg Brüsszelből, de ez egyébként összhangban van az EU-átlaggal.
A 18%-ból egyébként 13% (3,2 milliárd euró) utólagos megtérítésként, azaz a kiküldött számlákra jött meg és fontos tudni: Brüsszel eddig minden kiküldött számlára kifizette a maximálisan lehetséges összeget (90%-ot), azaz egyelőre nem volt baj a számlák minőségével.
Az EU-pénzek itthoni gyors kifizetése és a lassabban csordogáló brüsszeli átutalás az elmúlt két évben igencsak megterhelte a magyar államháztartást, a magas pénzforgalmi hiányok sokszor ezen ütemkülönbség miatt alakulnak ki. Ez azonban idővel meg fog fordulni, mert ahogy fogy a keret, idehaza már kevesebb pénzt fognak a hatóságok kifizetni, de az időnként kiküldött számlákra remélhetőleg Brüsszelből maradéktalanul megjön a pénz.
Ami tehát eddig jókora deficitet okozott a büdzsében, az a következő 1-2 évben hatalmas többletet fog okozni, feltéve, ha Brüsszel továbbra is mindent maradéktalanul kifizet és nem lesz akadozás a pénzekben gyanús/szabálytalan számlák, itthoni visszaélések hírei hatására.
Mi jön ezután?
A következő időszakban a következő fejleményekre számíthatunk:
Az utóbbi hetekben bejelentett több ezer pályázati nyertessel meg kell kötni a támogatási szerződéseket (illetve ki kell állítani nekik a támogatói okiratokat), így a pályázat tartalmától függően a nyertes jogosulttá válik gyorsan lehívni az államtól a gazdaságfejlesztési jellegű projekteknél a jellemzően 50%-os, a kutatás-fejlesztési projekteknél a 75%-os, míg az állami/kiemelt projekteknél a 100%-os támogatási előlegeket.
A még elosztásra váró közel 700 milliárd forintot (és a keret 100%-a feletti, túlvállalással beígért forrásokat) is elosztja az új kormány a pályázatok elbírálása után. Ezek a döntések még további több ezer pályázót érintenek majd. Mivel a 7 évre szóló keretet már most kb. 8%-kal túlvállalta a kormány, további érdemi keretösszeggel új pályázati konstrukciókat már nem fognak kiírni, inkább a már kiírt pályázatok keretösszegét módosítgatják.
A nyertes pályázók jelentős részének ki kell írni a közbeszerzési törvényben rögzített menet szerint a közbeszerzéseket, április 15-től egyébként már kizárólag az elektronikus kormányzati közbeszerzési felületen és ennek több hónap múlvai eredménye után tudj csak ténylegesen megkezdeni a projektjét.
A tavalyi 2488 milliárd után az itthoni EU-s kifizetéseket idén is hasonló ütemnél akarja tartani a kormány, de amint fentebb érzékeltettük: jelentős a különbség a hivatalos kifizetési számok (előlegek felfelé torzítják) és a gazdaságba ténylegesen beáramló források között. Ezt számszerűsíti az alábbi ábra a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésének adatai alapján, mivel az MNB-stáb a pénzforgalmi kifizetés és az effektív pénzfelhasználás pályájára is ad becsléseket, mi pedig kiegészítettük az idősort. Amint látjuk: a kifizetés a fogyatkozó keret miatt jövőre már jelentősen, 2020-ra pedig még inkább lassulni fog a GDP arányában, de a gazdaságba bekerülő EU-forrásoknál a visszaesés csak 1-1 évvel később, 2020-tól fog igazán jelentkezni. Ez bizonyára jelentős növekedéslassító hatást fog majd gyakorolni.
2016-ban, a régi EU-ciklus kifutásánál és az új ciklus pénzei előtt is volt egy megbicsaklás, amit igencsak megérzett a gazdaság. Most pedig annak a veszélye látszik, hogy az EU-pénzek 2020-2021-re nagyrészt elfogynak, de az új ciklusról csak 2020 végefelé tudnak megállapodni a tagállamok, így itthon a kifizetések érdemben csak 2022 körül tudnak megindulni. Ezért aztán lehet egy 2-3 éves uniós forrásínséges periódus. Ezt a magyar kormány hazai költségvetésből finanszírozott forrásokból tudná ellensúlyozni, de ahhoz nagyon kellenek a brüsszeli pénzek (ld. alább). Emellett nyilván segíthetnek stabilizálni a növekedést azok a projektek, amelyeket most hoznak létre és remélhetőleg 2020 után is tartósan hozzáadott értéket lehet velük teremteni, illetve a kormányfő által is belengetett, 2019 januártól induló versenyképességi reformok is tudnák majd táplálni a növekedést.
Amint már érzékeltettük: kulcsfontosságú, hogy a projektek előrehaladásával keletkező számlákat maradéktalanul, akadozás nélkül kifizesse Brüsszel, így tud ugyanis az államháztartásra nehezedő finanszírozási nyomás enyhülni. Ebből a szempontból is lényeges például az, hogy a Magyarországi jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos brüsszeli megítélés hogyan alakul. Az Európai Parlamentben már zajlik egy jelentés kidolgozása, az eddig megjelent különböző albizottsági jelentéstervezetek elég kritikus képet festettek a magyar helyzetről. A végső anyagról (kétharmados többséget igényel) szeptemberben szavaz az EP-plenáris és egyúttal arról, hogy elindítsák-e Magyarország ellen az uniós szerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást, ami egy hosszú és bonyolult eljárás mentén esetleg eljutna odáig, hogy felfüggesztik az EU-pénzeinket.
Nyilván az is lényeges, hogy az Európai Bizottságban és a Tanácsban hogyan alakul Magyarország megítélése, főként a június körüli bizottsági menekültkvótás döntés fényében. Utóbbi akár vissza is hathat a mostani EU-ciklus pénzeinek kifizetésére és a 2020 utáni ciklus pénzelosztási rendszerének és méretének a kialakítására is. Utóbbiról májustól indulnak meg a hivatalos egyeztetések.
Ha nem lesz gond a 2014-2020-as ciklus pénzeinek brüsszeli folyósításával, akkor az azt fogja jelenteni, hogy miközben idehaza már lassul 2019-től az EU-pénzek kifizetése, elkezd felpörögni a Brüsszel felőli átutalás, az pedig masszív, akár a GDP 3-5%-át kitevő pénzforgalmi többletet is kialakíthat az államháztartásban. Ez a hatalmas pénztömeg éppen akkor állhat majd rendelkezésre, amikor a lassabb itthoni uniós kifizetések miatt a gazdasági növekedés már egyébként is lelassul.
Ha a pénzforgalmi többletet nem teljes egészében az államadósság lefaragásra fordítja a kormány, akkor rengeteg új, vagy már most is belengetett beruházást tud belőle megfinanszírozni úgy (pl. Paks2, Budapest-Belgrád, Egészséges Budapest, modern kistelepülések és falvak fejlesztési programjai, 2022-ig tartó út- és vasútépítési programok), hogy közben nem kell aggódnia a Brüsszel számára fontos eredményszemléletű államháztartási hiány miatt, mert az továbbra is 3% alatt tudna maradni.
Mindez tehát közép távon, 2020-2022 közötti is stabilizálni tudná magasabb szinten a gazdasági növekedést. Ehhez viszont a brüsszeli átutalások alapvetően fontosak. Azok nélkül a gyors növekedési ütemet feltehetően újra csak az államadósság (adósságráta) emelkedésével lehetne fenntartani. (portfolio)
Bal-Rad komm: Néhány dolog biztos.
1. – ÖNÁLLÓ MAGYAR GAZDASÁG NINCS!
2. – Az Unió a júdáspénzeket VALAKINEK ki fogja fizetni!
3. – A júdáspénzek többnyire a multicégekhez áramlik.
4. – A júdáspénzek legfeljebb statisztikai értelemben javítják a mutatót.
5. – A júdáspénzek IDŐLEGESEN el is akadhatnak.
– A fenti cikk egyértelmű bizonyíték arra, hogy a polythykay bűnbandáink kizárólag a Magyarországért kialkudott lízingdíjra (júdáspénzre) utaznak. Önálló magyar gazdaság nélkül ugyanis a qrmány – mindegy milyen lesz – tehetetlen. Az adóbevételek nem fedezik a kiadást.
Országunk csapahelyzetben van. Statisztikákkal trükközve vetít qrmány és álellenzéke.
„…Nyilván az is lényeges, hogy az Európai Bizottságban és a Tanácsban hogyan alakul Magyarország megítélése, főként a június körüli bizottsági menekültkvótás döntés fényében. Utóbbi akár vissza is hathat a mostani EU-ciklus pénzeinek kifizetésére és a 2020 utáni ciklus pénzelosztási rendszerének és méretének a kialakítására is. Utóbbiról májustól indulnak meg a hivatalos egyeztetések…”
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!
Bal-Rad komm: Nyíltan, nem tagadva, ország-világ szeme láttára – KÖZPÉNZSZÁZMILLIÁRDOKON – vásárolja a döbrögista horda a voksokat!
De ez még a dolognak csak egy kisebbik része!
Amikor a kárpátaljai hordafan AZ ÉN ASZTALOMNÁL ENGEM HAZAÁRULÓZ MERT NEM VAGYOK DÖBRÖGISTA! – na az a nem semmi! Amikor engem oktat ki hazaszeretetből AZ, AKI ÖT ÉVVEL EZELŐTT LÉPETT ELŐSZÖR Döbrögisztán területére, 75 évesen!
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!
Fenyegető hangvételű hívásokat és üzeneteket kapott a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szerdán amiatt, hogy tájékoztatta a közvéleményt a március végéig bekövetkezett 200 fagyhalál esetről, és annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi társadalompolitika sikertelennek bizonyult arra, hogy véget vessenek az évről-évre ismétlődő tömeges fagyhalálnak – jelentette az MSZF csütörtökön.
A személyüket jobbára elkendőző, hívószámukat elrejtő üzenők „hazugságnak”, „gyalázatos firkálmánynak”, „liberális maszlagnak” minősítették a kihűléses halálesetekről szóló beszámolót, és „hazaárulónak” nevezték az emberjogi fórumot azért, mert „akkor támadja a kormányt, amikor az a hazát védi a migránsokkal szemben.”
Az egyik vádaskodó „nemzetbiztonsági kérdésnek” minősítette társadalmi valóságunk hiteles bemutatását olyan körülmények között, amikor – mint mondta – a kormánynak az ország megvédése a legfontosabb feladata a külföldi betolakodóktól, a „szociális szempont pedig tizedrangú kérdés”. Úgy vélte, azzal, hogy az MSZF a bérből és fizetésből élők, a nélkülözők, a szegények és nyomorgók pártját fogja, gyengíti a nemzeti érdeket és veszélyezteti Magyarország függetlenségét és jövőjét.
Voltak, akik „hulljon a férgese” megjegyzéssel illették a fagyhalál áldozatait, egy betelefonáló pedig úgy vélte, „ugyanott a helyük, ahol a Duna-parti cipőknek”
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!
Majd el telik ez az esztendő is! Már csak 268 nap van hátra belőle. (Szökőévben eggyel több)
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
ÉS MÁR CSAK EGYET KELL ALUDNUNK ÁPRILIS 8-IG! AKKOR AZTÁN TRÓNRA EMELHETJÜK A VAJDÁT!
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Herman, Armand, Armanda, Armandina, Ármin, Árpád, Asszunta, Azucséna, Jelek, József, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Manna, Mária, Szenta és Urzulina nevű kedves olvasóit. (Velünk nem csesz ám ki a Wikipedia! AZÉRT IS fölsoroljuk MIND!)
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Április 7 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során. E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)
529 – Az európai jogrendszerek alapját képező római jog első kodifikációjának, a Corpus Iuris Civilisnek a kihirdetése a Bizánci Birodalomban.
1789 – III. Szelim lesz az Oszmán Birodalom 29. szultánja.
1848 – Megalakul Batthyány Lajos kormánya. Tagjai: Szemere Bertalan belügy-, Deák Ferenc igazságügy-, Kossuth Lajos pénzügy-, Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, Mészáros Lázár hadügy-, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi, Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter.
1919 – Bajorországban kikiáltják a Tanácsköztársaságot.
A mai napra is jut nemesek és jelesek szülinapjára való emlékezési lehetőjég. Pl:
331 – Flavius Claudius Iulianus a Római Birodalom császára († 363)
1820 – Klapka György honvéd tábornok, a komáromi vár parancsnoka († 1892)
1919 – Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész († 1998)
1920 – Ravi Shankar, az indiai klasszikus zene egyik nagy alakja († 2012)
Aki akar, az ma nemesek és jelesek halálának évfordulójáról emlékezhet meg. Pl:
1614 – El Greco görög származású reneszánsz festő (* 1541)
1651 – Lennart Torstenson svéd tábornok, hadmérnök (* 1603)
1762 – Pietro Guarneri olasz hangszerkészítő mester (* 1695)
1789 – I. Abdul-Hamid az Oszmán Birodalom 28. szultánja (* 1725)
1803 – Toussaint L’Ouverture, Haiti forradalmár (* 1743)
Tudtunkkal ma sem lesz sehol a világban nemzeti vagy állami ünnep. A dögunalomtól mégis megmenekülünk, hiszen ma van:
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!
A 2014 – évi kijevi Majdan óta az arrófelől érkező híreken edződöttek úgy vélhetik – joggal – hogy nincs már az a hülyeség, amin meg tudnak lepődni.
A balrad.ru jelenti: VAN!
Jurij Grimcsak „helyettes – Donbassz-miniszter” tegnapi közleménye minden eddigi baromságot megfejel.
Az ENSZ-csapatok miután elözönlötték Donbasszt, SVÉDORSZÁG VENNÉ ÁT A TERÜLET ADMINISZTRATÍV IRÁNYÍTÁSÁT. Ez a kvázi átmeneti kormány vezényelné le egy bizonyos idő elteltével Donbassz ukrán katonai megszállását, és miutánezmegtörtént, megszűnne a mandátuma!
Bár Grimcsak megemlítette azt is, hogy Oroszország ebbe aligha fog beleegyezni, de ez nem zavaró!
Atekintetben igaza van a miniszterhelyettesnek, hogy Oroszország az ötletelést nem kifogásolja. Kijevben az urak kedvükre fantáziálhatnak.
Jaszinovatajában ma elesett a DNR egy katonája. Egy hohol mesterlövész terítette le.
Jaszinovataját ma amúgy is ostromolták a valcmanisták. És még 19 másik DNR települést is.
A donyecki délvidék volt ismét a „nap sztárja”. Főképp Szahanka.
A DNR felderítése szerint az elmúlt 24 óra során a front közvetlen közelében 64 hohol nehéztüzérségi ketyere bukkant fel.
Az LNR öt települését aknavetőzték a martalócok.
De egyébként tűzszünet van.
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!
Most, amikor már csak órákban számolhatjuk a szavazóhelyek kinyitásáig hátralévő időt, SENKINEK NEM SZABAD FÉLNIE! AZ ILYEN JELLEMTELEN-BITANG BANDÁT LE KELL VÁLTANI!
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!
A Szkripal-ügy már – már a bohózat kategóriába süllyed. Olyannyira, hogy komoly brit sajtótermékek már a May Rézi – Boris Johnson duó májusi „foglalkozás váltásáról” kezdenek cikkezgetni.
Már a Szkripal – familia tengerimalacai és macskája is képbe került. Előbbiek megdöglöttek kiszáradásban, utóbbi az éhenveszés állapotába került. Mivelhogy a rendőrök bezárták az ajtót-ablakokat, és senki-semmi nem tudott segíteni a szerencsétleneken.
A The Times újság közben kiszimatolta, hogy nem is Moszkva egyik külvárosi pincéjében, hanem a Szaratov – régió Sihanyi városának egyik garázsában kutyulták ki a „Novicsokot”. De a’ zoroszok!
A legfrissebb hírek szerint egyébként Szkripal állapotában örvendetes és gyors javulás állt be. Az orvosok arról számoltak be, hogy a Szkripal jól reagál a kezelésre és állapota „gyorsan javul”, már nincs „kritikus állapotban”.
Az ankarai „garanciacsúcs” első kézzelfogható eredményének tartják elemzők, hogy a kurdoknak ki kell vonulniuk Tal-Rifat városából. (Aleppotól északra) Minden jel szerint a hármak (Oroszország-Irán-Törökország) megállapodtak: Törökországra bízzák Szíria északi határvidékének sorsát.
Kardigan tegnap már meg is csaholta a gallokat Manbidzs miatt. Mondván, hogy azt is török ellenőrzés alá kívánja vonni. Hiába is mentek oda az idegenlégiósok. Meg amerikaiakat sem akar látni a környéken. Kardigan szerint fölösleges ott nekik építkezni.
Jens Stoltenberg a NATO-latorszövetség vezérszekretárja a dallasi egytemen elmondott beszédében bejelentette: az USA főnökölte koalíció addig fog ténykedni Szíriában, amíg ők annak szükségét látják.
Szíria állandó ENSZ képviselője Bashar Dzsafaari közben amiatt panaszkodott, hogy még mindig nem kaptak semmiféle tájékoztatást Trump bohóctól, hogy mikor is kezdi Szíriából kivonni katonáit. A török hadsereg jelenléte sem tölti el örömmel Damaszkuszt. Ankara terveit pedig kimondottan nehezményezte.
Bármily furcsa is, a harci cselekmények csak Deir ez-Zor tartomány Eufrátesz-parti területein vannak. A rémkalifátus feszeleg.
Kelet-Ghoutában csend van. A lakosság kezd visszatérni.
A jordán kormány megkérte a szír hadvezetést, hogy egyelőre ne indítsák meg Daraa tartományban a tervezett offenzívát a latorerők ellen. Szeretnék meggyőzni tákoltjaikat, hogy állapodjanak meg Damaszkusszal: hadd maradhassanak ott.
A kérés meghallgattatott. Tárgyalások lesznek.
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!
A Fidesz-legendárium nem teljes. Azokból az úgynevezett napi operatív információs jelentésekből (NOIJ) adunk közre néhányat, amelyekben a hőskorszakban még nem harsogták, hogy Stop, Soros!
Egy 1989. május 18-i NOIJ szerint a Fidesz pályázatot nyújtott be a Soros-alapítványhoz. A dokumentumból kiderül, hogy „Vigh Mónika és Molnár Péter összeállította a Soros-alapítványhoz benyújtandó pályázatot. Ebben a tervezett öt regionális központ, valamint a budapesti iroda műszaki felszerelésére 5,5 millió forintot, a választással kapcsolatos kiadásokra további 3 millió forintot kérnek az alapítványtól. Ezenkívül további összeget igényelnek a Fidesz közösségi házra, valamint Fidesz-táborokra is.” Ugyanezen év májusában egy másik NOIJ is született, amelyből kiderül, hogy Soros Györgynél olyannyira kivételezett figyelmet élvez a Fidesz pályázata, hogy támogatja az összeg odaítélését, „bármekkora is legyen az”.
Egy júliusi III/III-as dokumentum szerint márciusban jelentés született az MTA–Soros-alapítvány részéről meghirdetett pályázatáról, amelynek célja a demokratikus mozgalmak támogatása.
„A BRFK állambiztonsági szervének információja szerint a felhívásra körülbelül 300 pályázat érkezett. A pályázók körében az alapítvány titkárságának munkatársai és Fodor Gábor fognak személyesen tájékozódni. Az ehhez alapul szolgáló »megfigyelési szempontok« szerint:
pártok nem támogathatók, különösen azok nem, amelyek kezdettől pártként definiálták magukat (MSZDP, FKGP, sőt az MDF és az SZDSZ is), viszont támogatható a Fidesz,
csak az a tevékenység támogatható, ahol a »demokrata« jelző politikai-társadalmi tartalommal bír.”
További dokumentumokból kiderül, hogy a Fidesz egy önálló rádióadó létrehozásán dolgozott. Az ebben az időben az Egyesült Államokban tartózkodó Szájer József jelezte, hogy „amennyiben a költségvetési tervet záros határidőn belül eljuttatják hozzá, akkor komoly külföldi támogatásra is számíthatnak. (Fodor szerint a rádió elindításához körülbelül 200 000 dollárra lenne szükségük)”. Szájer későbbi tájékoztatása szerint ha megszerzik a hullámhosszengedélyt, a rádió költségeit Soros György állja Király Béla komoly anyagi segítsége mellett. A szándék olyannyira komoly volt, hogy Soros közbenjárására az amerikai NBC társaság egy tervet is összeállított az indítással kapcsolatban.
Egy őszi NOIJ alapján pedig „Szelényi Zsuzsa arról tájékoztatta a BBC tudósítóját, hogy a Fidesz rádióadója »Kalóz« néven 3-4 hónapon belül megkezdi működését. Az ehhez szükséges engedélyt már megkapták; kezdetben 6 órás adásidőt terveznek. Az adót egyelőre csak Budapesten lehetne fogni, később viszont szeretnék kiterjeszteni az egész országra”.
Egy jelentésben viszont az áll, hogy Miszlivetz Ferenc (a Soros-pénzből létrejött Kelet-Európa Kutatócsoport alapítója) arról „panaszkodott”: az általa szervezett csapat egyes tagjai – Molnár Péter, Fodor Gábor, Orbán Viktor és Kövér László – felvették a nagy összegeket, de cserébe eddig még egyetlen tanulmányt sem adtak le.
Miszlivetz úgy véli, hogy ez a „linkségük a politikai presztízsüknek sem tesz valami jót, ha nyilvánosságra kerül”.
(mno)
Bal-Rad komm: „…Szelényi Zsuzsa arról tájékoztatta a BBC…” – Igen! Bizony! „EZ” a Szelényi „AZ A” szelényi! A Fodor IS ugyanaz. De ma már mindegy is! Hiszen maga Döbrögi vajda jelentette ki: SOROS EGY SPEKULÁNS! CSAK OLYANRA AD PÉNZT, AMI KAMATOSTUL…
Volt pedig figyelmeztetés!
Soros zsoldosokkal vagyunk körülvéve! Az élükön Döbrögivel, a legnagyobb migráncsbetelepítővel! (Hogy CSAK EZT AZ EGY BŰNÉT említsük itt és most a végeláthatatlanul sok közül.)
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!
