LMP-botrány: SRB búcsúzóul Szél Bernadett közpénzből létrehozott ruhatáráról ír

A furcsaságokban gazdag magyar politikai életben is feltűnést keltő Facebook-posztttal búcsúzik a politikától Sallai Róbert Benedek, az LMP korábbi országgyűlési képviselője, aki ellen a minap fegyelmi eljárás indult, miután nekiment Hadházy Ákos leköszönő társelnöknek.

A részletszegénynek nem mondható szövegben előbb saját politikai megpróbáltatásait sorolja. Mondták őt bocskaija miatt nácinak, aztán 3 millió hektáros nagygazdának, most meg agresszornak tartják. A tájelemekkel (búbos bankák, sárga billegetők) kísért természetleírást követően rátér arra, már régen bejelentette, hogy megy, mert ezzel az álszent, képmutató világgal nincs dolga.

Az incidens kapcsán megjegyezi:

Hadházy játssza a felrúgott focistát, majd délután már tüntetésen tetszeleg, mert mit számít neki bármi, ha szerepelhet? A politikai közéletet uralják az érték nélküli primadonnák, valós ügyeket nem képviselő exhibicionisták és jól tudom: nem tartozom közéjük, nincs köztük helyem.

Aztán leszögezi, nem ütötte meg Hadházyt, felháborodása pedig jogos, mert fillérekért árulják az LMP minden alapelvét. A távozó társelnök tehát szimulált, csak azért, hogy szerepelhessen.

SRB kiosztja Szél Bernadett elnököt is, akin állítása szerint többször is számon kérte

a közpénzből létrehozott ruhatárát, a százezres fodrászszámlákat, a 20 milliós őt ünneplő nagygyűlést.

Írását azzal zárja, ahonnan e sorokat írom, messze van Hadházy, Orbán, Gyurcsány a főváros, és csak a reménye van, négy gyermek apjaként: hogy lehet más a politika.

Nagy terve van a németeknek – mihez kezdenek a magyar kormánnyal?

A működőképes Európai Unió érdekében szoros együttműködésre van szükség a közösség kelet-európai tagállamaival – mondta Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt megbízott elnöke.

A Frankfurter Allegemeine Sonntagszeitung lapban közölt interjúban arra a kérdésre, hogy elődje, Martin Schulz után ő is fel akarja-e építeni az európai egyesült államokat, kifejtette, hogy azoknak a pártján áll, akik szerint a konkrét problémák megoldásával kell foglalkozni.

Cselekvőképes Európára lenne szükség

Mint mondta, a sokhelyütt tapasztalható Európa-szkepszis talán nem annak tulajdonítható, hogy az EU-t túlságosan hatalmasnak tartják, hanem inkább annak, hogy nem tűnik cselekvőképesnek ott, ahol cselekednie kellene.

Ezt a tehetetlenséget éltük meg a migráció kérdésében 2015-ben, és az euróövezeti pénzügyi válságban is sokáig tartott a helyes válaszok megtalálása. Ezen változtatni kell, hogy mindenki azonnal felismerhesse, miért releváns Európa az ő életében is, függetlenül attól, hogy egy nyugatnémet nagyvárosról vagy egy dél-németországi faluról van szó.

Mi a tervük Magyarországon?

Természetesen, ott is – mondta arra a kérdésre, vajon ezt kell-e elérni Magyarországon is, ahol Orbán Viktor nagy választási győzelmet aratott. Hozzátette, hogy egy működőképes Európához szoros együttműködésre van szükség a kelet-európai tagállamokkal, gondoskodni kell arról, hogy ezek a fiatal demokráciák jól megtalálják a helyüket a közösségben.

El kell érni, hogy Lengyelország, a balti államok és a térség többi országa támaszkodhasson az EU-ra, biztonsági kérdésekben is. Ez az előfeltétele annak, hogy ragaszkodhassunk a jogállami elvek feltétlen betartásához – mondta az SPD megbízott elnöke.

Hasonlóan fogalmazott egy másik vezető szociáldemokrata politikus, Heiko Maas külügyminiszter is, aki a Der Spiegel-nek adott interjúban kiemelte: döntő jelentőségű, hogy sikerül-e kelet-európai szomszédainkat bent tartani az EU-ban, ezért nem szabad azt a látszatot kelteni, mintha kétosztályos Európa lenne, amelyben egyesek lemaradnak és nincs semmi szerepük, különben ezekben az országokban az Európa-ellenes hangokat segítjük, és egyre fogékonyabbá tesszük őket a megosztási kísérletekre.

Csak akkor tudunk komolyan beszélni a kelet-európaiakkal a változásokról, ha az az érzésük, hogy továbbra is az EU-ban akarjuk tartani őket. Világossá kell tenni, hogy akarunk titeket, szükségünk van rátok – fogalmazott a német külügyminiszter.                                                                                  (privatbankar)

Bal-rad komm: „…fel akarja-e építeni az európai egyesült államokat…”

– IGEN! Bizony a válaszában ott van a szándék.

„…támaszkodhasson az EU-ra, biztonsági kérdésekben is. Ez az előfeltétele annak…Világossá kell tenni, hogy akarunk titeket, szükségünk van rátok…”

– Fölhívnánk olvasóink figyelmét, hogy ezeket nem nem luxemburgi második vonalbeli politikai szélhámosok, nem is brüsszeli technokraták mondták. Ezeket Döbrögisztán vajdaság tulajdonlói mondták. Egymástól (?) függetlenül!

Ajánljuk a vakhitű döbrögista fanok figyelmébe a kijelentéseket. Erre gondoljanak akkor, amikor nemzeti önállóságról papol nekik a vajda.

De figyelhetnek ezekre a kijelentésekre az álellenzéki hívek is!

A döbrögisztáni politikai bűnbandák vezérkarai egytől-egyig az uniós integráció hívei!

Azaz: GYARMATI LÉTÜNK KÍVÁNÓI!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

2018/10 Mit mutatnak a számok?

Bár a jogorvoslati határidő még nem járt le, de minden szavazatot megszámoltak: végre érdemes megnéznünk, hogy a 2018-as választáson leadott voksok a korábbi választásokkal, elsősorban a négy évvel ezelőttivel összehasonlítva mit mutatnak az egyes pártokról. 

1. 2018-ban – a 225 ezer levélszavazatot nem számítva – 5,5 millióan szavaztak, ez 2002 után a második legnagyobb részvétel. 2014-hez képest 588 ezerrel nőtt az érvényes szavazatot leadók száma. A levélszavazatok esetében arányaiban még komolyabb a bővülés: 97 ezerrel többen szavaztak a négy évvel ezelőttinél.

2. Messze a legnagyobb mértékben a Fidesz tudta növelni a szavazóinak a számát: 2014-hez képest 466 ezer új szavazójuk lett. Ez nagyobb bővülés, mint amire 2006 és 2010 között a párt képes volt. A levélszavazatokat nem számítva – hiszen velük együtt nem korrekt az összehasonlítás a 2014 előtti adatokkal, amikor a határon túli magyaroknak még nem volt választójoga – ez a mostani a Fidesz második legjobb választási eredménye, ennél jobban csak 2010-ben szerepeltek. Ez volt sorozatban az ötödik választás, amikor a Fidesz 2 milliónál több szavazatot szerzett: azaz 16 éve folyamatosan tartja a Fidesz magabiztosan 2 millió felett a táborát.

3. A Jobbik eddigi történetének legjobb eredményét érte el a leadott szavazatok számát tekintve (arányában a 2014-es eredmény jobb volt: most 19,8 százalék a hazai szavazatokat tekintve, akkor 20,7). 2014-hez képest minimálisan, 73 ezerrel növeltéka szavazótáborukat. A párt mostani eredménye árnyalatnyival jobb, mint az 1990-ben és 1994-ben szintén második helyen végzett SZDSZ-é. Ezzel a Fidesz és az MSZP után a Jobbik érte el a rendszerváltást követő választásokon a harmadik legjobb eredményt.

4. Az LMP szintén eddigi történetének legjobb eredményét érte el: 2014-hez képest 134 ezerrel több szavazatot kapott, de még a 2010-es eredményét is felülmúlta közel 20 ezer szavazattal. A pártnak több szavazója volt 2018-ban, mint az SZDSZ-nek 1998 és 2006 között, vagy a Fidesznek 1994-ben.

5. A leadott szavazatok számát tekintve a választás legnagyobb vesztese a baloldal. Négy évvel ezelőtt az MSZP, a DK és az Együtt közös listán indult, most külön mérettették meg magukat. Hárman együtt – radikálisan növekvő részvétel mellett – 263 ezerrel kevesebb szavazatot kaptak, mint 2014-ben. E három párt mostani eredménye (1 millió 26 ezer szavazat) alig jobb, mint az MSZP 2010-es eredménye (990 ezer szavazat). A szocialista párt történetének második legrosszabb eredménye a mostani: ennél kevesebb szavazatot parlamenti választáson csak 1990-ben szereztek.

6. A baloldal veszteségéhez bizonyára hozzájárult, hogy a Momentum 174 ezer, a Kutyapárt pedig 99 ezer szavazóval jelent meg a magyar politikában. A Momentum egyébként jobban szerepelt, mint az MDF 2010-es parlamenti kiesésekor (137 ezer szavazat).

7. A széttagolt ellenzéken belül az új pártok összességében lényegesen jobban szerepeltek. A politikusok által gyakran emlegetett „XXI. századi” pártok, azaz a Jobbik, az LMP és a Momentum együtt 1 millió 667 ezer szavazatot kaptak, de talán ide számíthatjuk még a Kutyapárt szavazatait is (1 millió 766 ezer). A „régi baloldal” pártjaira, azaz az MSZP-re és a DK-ra közösen 989 ezren szavazatak. Ez a két ellenzéki tábor („XXI. század” és „régi baloldal”) együttesen 2 millió 755 ezer „hazai” szavazatot szerzett, valamivel többet (közel 150 ezerrel), mint a Fidesz egyedül.

8. Nem tárgya ennek a pártlistás összegzésnek, de érdemes megjegyezni, hogy az egyéni választókerületekben leadott voksok első elemzése azt mutatja, hogy az úgynevezett stratégiai vagy taktikai szavazás a vártnál is nagyobb mértékben működött a 2018-as választáson. Ha nem lett volna, a Fidesznek ekkora országos támogatottság mellett ebben a választási rendszerben nem 133, hanem akár 140 mandátuma is lehetne. Ráadásul nem csupán a baloldalon belül (ahol ez valószínűleg több budapesti mandátumot is eredményezett), de a baloldal-Jobbik viszonyában is (bár ez utóbbinak az egyéni mandátumok sorsára most csak minimális hatása volt). A Jobbik jelöltjeire leadott szavazatok száma országos összesítésben közel 150 ezerrel haladja meg a párt listájára érkezett szavazatok számát, és ebben benne vannak a budapesti és agglomerációs eredmények is, ahol fordítottan működött az átszavazás: ott a Jobbik jelöltjei rosszabbul szerepeltek, mint a párt listája.

A baloldali pártok szavazói között az egyes körzetekben ennél lényegesen magasabb átszavazási adatok mutathatók ki azokban a körzetekben, ahol a pártok maguk nem koordináltak. Miután korábban csak elenyésző mértékben láttunk példákat a stratégiai szavazásra, ez mindenképpen a 2018-as választás komoly újdonsága, és azt mutatja, hogy az ellenzéki oldalon a szavazók egy jelentős része számára a politikai cél (kormány leváltása) fontosabbá vált a pártkötődésnél.                    (torokgabor)

Bal-Rad komm: Pártok és szakértők, maffiák és szagik számmisztiáiból csak az jön ki, hogy alapvetően nem értik: ebben a döbrögisztáni konstrukcióban nem érvényesülhet a sok lúd disznót győz elve.

ÉS MÉG NAGYON SOK MINDENT NEM ÉRTENEK! Vagy ha értik is, elhallgatják a lényeget: NINCS ORSZÁG!

Érthető ha ezt nem mondják ki, hiszen ezzel a bűnösségüket, bűnrészességüket takargatják. Inkább a számmisztikát választják! Meg a mi lett volna, ha…

Nem lett, mert talán okkal gyanakodhatunk: NEM IS AKARTÁK! Ők a számmisztikáikban szavazókkal operálnak, és kihagyják az EMBEREKET! Úgy kb. ötmilliót.

Lehetne hónapokon keresztül vitázni azon, hogy miért van ez így, de nincs értelme. Majd úgyis rájön mindenki. Ki itt, ki ott.

Két dolgot be kell látnunk:

1. – ebbe a csapdahelyzetbe mi magunk lavíroztuk bele magunkat

2. – ebből a helyzetből csakis alapvető társadalmi változással vergődhetünk ki

Kérdés csupán, hogy akarjuk-e!

Ám amíg az sincs aki/ami világosan elmagyarázza, hogy „EMBEREK! NINCS TOVÁBB!” – addig marad a politikusi számmisztika.

Utána meg már az se!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

MNB: jelentősen lassulhat a gazdasági növekedés Döbrögisztán vajdaságban

Meghirdették az újabb gidamenetet

Már most húszezren érdeklődnek iránta.

Ahogy ígérték, meghirdették a szombati tüntetés szervezői az újabb megmozdulást. A 2.0 Mi vagyunk a többség – újabb tüntetés a demokráciáért! néven meghirdetett eseményről egyelőre annyit lehet tudni a szervezők Facebook-meghívója alapján, hogy április 21-én 18 és 21 óra között tartják a Kossuth téren.

Az éjszakai órákban meghirdetett eseményre eddig 4,6 ezren jelezték azt, hogy részt vesznek, 14 ezren pedig érdeklődnek iránta, a szám azonban folyamatosan nő. A kommentelők között azért volt, aki megjegyezte: jövő szombat munkanap lesz.

A szombati tüntetésen a szervezők szerint százezernél is többen vettek részt.
(HVG)

Bal-Rad komm: „…jövő szombat munkanap lesz…”

– Ha igaz a mondás, miszerint „lassú víz partot mos” – akkor Döbröginek legalább a csomagolás gondolatával kéne barátkoznia. De hát kibetonozta ő rendesen a meder falát.

MINDADDIG, AMÍG VALAKI ŐSZINTÉN FÖL NEM TÁRJA A BAJOK MÉRTÉKÉT ÉS EREDŐJÉT, – ÉS A MEGOLDÁST! – ADDIG HIÁBAVALÓ BÁRMINEMŰ DEMONSTRÁCIÓ!

Az már más kérdés, hogy ha a magyarok MEGTUDNÁK A VALÓSÁGOT, MI TÖBB A KIVEZETŐ UTAT A BAJDÓL – mindenki azonnal inkább világgá futna!

Így viszont hitegetgetik egymást: a „nyomásgyakorlás” majd eredményes lehet/lesz, és akkor majd…

Amikor Döbrögi távozni fog, majd akkor derül csak ki, hogy milyen nagy is a baj! Akkor lesz csak keserű ébredés a döbrögista álomból!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!