Döbrögisztáni hitelkatasztrófa : 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása. Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább. Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer “eszközkezelős” lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a “BAR-listán”.

Látszólag jelentős javulást mutatnak az MNB tegnap közzétett számai a lakosság 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozására vonatkozóan, hiszen

• 2017 végén már csak 408 milliárd forint volt a 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozás (ebből 355 milliárd egy éven túli), ami 67%-kal marad el a 2014 őszi csúcstól, és
• mindössze 7,5% ezeknek a hiteleknek az aránya a teljes lakossági tőketartozáson belül a bankoknál, amire 2010 eleje óta nem volt példa.

Az arány csökkenése most már annak is köszönhető, hogy egyre több hitelt vesz fel a lakosság, és az új hitelek körében szinte zéró a nem teljesítő állomány. Eddig tartott a téma kellemes oldala.

Ha ugyanis jobban a számok mögé nézünk, messze nem ilyen szívderítőek a következtetéseink. Az MNB egyes adatai alapján ugyanis megbecsültük, hogy a 2014 szeptemberi 1244 milliárd forintos csúcsról milyen tényezők hatására csökkent a 2017 december végi 408 milliárd forintra a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelállomány. Azzal az életszerű feltételezéssel éltünk, hogy tőkeleírások és a követeléseladások (a követelésvásárlásokkal korrigálva, vagyis nettó értelemben) csaknem mind ezekhez a hitelekhez kötődtek az elmúlt három évben. Becslésünk alapján a

Ráadásul a 15%-nyi hiteltörlesztés nagy részét sem feltétlenül “zsebből” intézték a háztartások. Az MNB szintén tegnap közzétett adatai szerint az említett kicsivel több mint 3 éves időszakban 7803 lakást értékesítettek önszántukból az adósok, részben valószínűleg hiteltörlesztésre fordítva a felszabaduló összeget. Összességében tehát marginális lehet azok aránya, akik ismét teljesítővé váltak a bankoknál, így kikerültek a szomorú statisztikából.

Az említett adatok alapján 5 év alatt 4442 kényszerértékesítést hajtottak végre a pénzügyi intézmények, ebből a tavalyi évben 2318-at, vagyis több mint a felét. A végrehajtási törvény tavaly tavaszi, adósokat védeni szándékozó szigorítása ellenére 2017 év fekete év volt a nem teljesítő jelzáloghitel adósok számára, hiszen felpörögtek az alábbi ábrán narancssárgával és pirossal jelölt pénzintézeti kényszerértékesítések. A Nemzeti Eszközkezelő 5 év alatt 32 146 lakás tulajdonjogát vette át, ebből 6328 lakásét a tavalyi évben.

És itt még nincs vége a feketelevesnek. A Központi Hitelfiformációs Rendszert kezelő BISZ Zrt. adataiból ugyanis kiderült, hogy 2017 végén még mindig 1,583 millió élő lakossági mulasztást tartottak nyilván (régi nevén) a BAR-listán, aminek döntő része szintén hitelmulasztás lehet. Ez szintén közel 15%-os csökkenést jelent csak a 2014-es közel 1,9 milliós csúcshoz képest, vagyis a kétféle statisztika (az előző összegszerű, utóbbi darabszámra vonatkozó) nagyjából összeér. Azt sajnos pontosan nem tudjuk, hogy a csaknem 1,6 millió mulasztás hány magánszemélyhez tartozik, de feltételezhetjük, hogy közel milliós tömeg tolong a BAR-listán.

Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése is megerősítette, hogy a teljes pénzügyi rendszerben lévő 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek nagyobbik része ma már nem a bankoknál, hanem a pénzügyi vállalkozásoknál, vagyis elsősorban a követeléskezelőknél van. A legnagyobb szociális kockázatot a mintegy 122 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződés jelenti a 2017 közepi adatok szerint, amelyek összege akkor (valószínűleg ma is) az 1000 milliárd forintot is meghaladta.

Végezetül mutatunk még három ábrát, amelyeket az MNB friss statisztikái alapján készítettünk. Az első azt mutatja, hogy a bankoknál maradt 90 napon túli lakossági hitelek aránya az autóhiteleknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ma is a legmagasabb.

A bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek 77%-a jelzáloghitel, miután éveken keresztül sokkal jobban haladt ezekhez képest a fedezetlen hitelek kitisztítása a portfóliójukból. A jelzáloghitelek esetében a jogszabályi környezet és az ingatlanpiac vergődése is hosszú ideig hátráltatta a fedezetérvényesítést.

Az elmúlt negyedévekben ez megváltozott, és bár bejelentett nagybanki tranzakcióról nem tudunk, 2017 utolsó három hónapjában bruttó 67 milliárd forintnyi, 40,5 milliárd forint könyv szerinti értéken nyilvántartott követelést értékesítettek a bankok, mégpedig 27 milliárd forintos eladási áron. A bankok nagyobb része nagy volumenű portfóliótisztítás (ilyen az Ersténél és az UniCreditnél volt) helyett kisebb csomag eladását preferálja.

(portfolio)

Bal-Rad komm: “…nagyobbik része egyszerűen átkerült a bankoktól a követeléskezelők mérlegébe, így immár nem pénzügyi stabilitási, “pusztán” szociális kockázatot jelent…”

– Azaz: “rendes időkben” (nem választások előtt!) – mint a tavalyi utolsó negyedév – 2750 család vesztette el feje fölül a fedelet Döbrögisztán szerte.

EZ PEDIG 23 CSALÁD NAPONTA! “Normál” családokat alapul véve SZÁZ MAGYAR VÁLT HAJLÉKTALANNÁ MINDEN EGYES NAPON!

A bankok a hitel kb. 20-25 százalékáért adják el a “követeléseiket” a hiénacégeknek.

Föltételezve 1200 milliárdos követelést, max. 400 milliárdért!

EZ PEDIG KETTŐ DARAB NÉPSTADION ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGE! (Jelen állapotok szerint!)

Jelenleg mintegy 600 ezer magyarra vár a kilakoltatás, a földönfutói sors! Őket a döbrögista qrmány NEM hagyta az út szélén. Legyalulta-letolta őket az útmenti árokba.

(Persze a többi politikai bűnbanda sem tépte/tépi magát a nagy segítő igyekezetben! Sőt! Egyáltalán nem! Pedig lenne ésszerű megoldás!)

Vagy OKA VAN a sagíteni nem akarásnak? Valami ilyesmi?

“8 ezer török vendégmunkás jön Magyarországra?

A nagykőrösi önkormányzat képviselő-testületének ülésén a Soros-terv elítéléséről szóló napirend vitája során árulta el a helyi Jobbik elnöke, hogy 8 ezer török vendégmunkást készülnek Nagykőrös környékére telepíteni.

A nagykőrösi önkormányzat Facebook-oldalára került fel egy videó, amelyen az látható, hogy Kustár Tamás független képviselő „nem keresztény emberek” érkezéséről beszél, majd Zágráb Nándor, a Jobbik helyi elnöke konkrétan ki is jelenti, hogy 8 ezer török vendégmunkás jöhet a környékre.

Az ominózus rész 0.23-tól látható: „Felmerült annak a lehetősége, hogy 8 ezer török vendégmunkást betelepítenek a környékünkre. Ami azt jelenti, hogy akár Nagykőrös vonatkozásában is súlyos fenyegetést jelent„

Czira Szabolcs polgármester (Fidesz-KDNP) nem cáfolta a jobbikos képviselő szavait, hanem a kormányzati retorika jól ismert paneljeit kezdte sorolni.

A videó egyébként az alapvető etikai normákat felrúgva a fideszes polgármester elvárása szerint megvágva került fel a honlapra.”

https://www.facebook.com/onkormanyzati.hireknagykoros/videos/574333532901869/

(Forrás: sztarklikk)

-A balrad.ru utána érdeklődött Nagykőrösön a históriának. És bizony “nem zörög a haraszt…”

Csak nyolcezer, és csak Nagykőrös és környéke! KELL A LAKHATÁSUKRÓL GONDOSKODNI! Qrmányzati szinten.

A balrad.ru által említett ésszerű megoldás lehetősége a döbrögisztáni hitelcsapdába esett MAGYAROK vonatkozásában tehát POLITIKAI AKARAT HIÁNYÁBAN NEM VALÓSULHAT MEG!

A kapitalizmus farkastörvényei fölülírták az emberiesség elemi szabályait!

Nagy kár!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!