Az út szélén nem hagyottak…

Döbrögisztáni hitelkatasztrófa : 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása. Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább. Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer „eszközkezelős” lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a „BAR-listán”.

Látszólag jelentős javulást mutatnak az MNB tegnap közzétett számai a lakosság 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozására vonatkozóan, hiszen

2017 végén már csak 408 milliárd forint volt a 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozás (ebből 355 milliárd egy éven túli), ami 67%-kal marad el a 2014 őszi csúcstól, és
mindössze 7,5% ezeknek a hiteleknek az aránya a teljes lakossági tőketartozáson belül a bankoknál, amire 2010 eleje óta nem volt példa.

Az arány csökkenése most már annak is köszönhető, hogy egyre több hitelt vesz fel a lakosság, és az új hitelek körében szinte zéró a nem teljesítő állomány. Eddig tartott a téma kellemes oldala.

Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

Ha ugyanis jobban a számok mögé nézünk, messze nem ilyen szívderítőek a következtetéseink. Az MNB egyes adatai alapján ugyanis megbecsültük, hogy a 2014 szeptemberi 1244 milliárd forintos csúcsról milyen tényezők hatására csökkent a 2017 december végi 408 milliárd forintra a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelállomány. Azzal az életszerű feltételezéssel éltünk, hogy tőkeleírások és a követeléseladások (a követelésvásárlásokkal korrigálva, vagyis nettó értelemben) csaknem mind ezekhez a hitelekhez kötődtek az elmúlt három évben. Becslésünk alapján a

2014 szeptember óta bekövetkezett 67%-os állománycsökkenésből csak 15%-ot magyaráznak a hiteltörlesztések és a devizahiteles elszámolás. 40%-nyi hitelt követeléskezelőknek adhattak el a bankok, a maradék 12%-ot pedig leírták, főleg a Nemzeti Eszközkezelőnek átadott lakásokhoz kapcsolódóan.

Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

Ráadásul a 15%-nyi hiteltörlesztés nagy részét sem feltétlenül „zsebből” intézték a háztartások. Az MNB szintén tegnap közzétett adatai szerint az említett kicsivel több mint 3 éves időszakban 7803 lakást értékesítettek önszántukból az adósok, részben valószínűleg hiteltörlesztésre fordítva a felszabaduló összeget. Összességében tehát marginális lehet azok aránya, akik ismét teljesítővé váltak a bankoknál, így kikerültek a szomorú statisztikából.

Az említett adatok alapján 5 év alatt 4442 kényszerértékesítést hajtottak végre a pénzügyi intézmények, ebből a tavalyi évben 2318-at, vagyis több mint a felét. A végrehajtási törvény tavaly tavaszi, adósokat védeni szándékozó szigorítása ellenére 2017 év fekete év volt a nem teljesítő jelzáloghitel adósok számára, hiszen felpörögtek az alábbi ábrán narancssárgával és pirossal jelölt pénzintézeti kényszerértékesítések. A Nemzeti Eszközkezelő 5 év alatt 32 146 lakás tulajdonjogát vette át, ebből 6328 lakásét a tavalyi évben.

Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

És itt még nincs vége a feketelevesnek. A Központi Hitelfiformációs Rendszert kezelő BISZ Zrt. adataiból ugyanis kiderült, hogy 2017 végén még mindig 1,583 millió élő lakossági mulasztást tartottak nyilván (régi nevén) a BAR-listán, aminek döntő része szintén hitelmulasztás lehet. Ez szintén közel 15%-os csökkenést jelent csak a 2014-es közel 1,9 milliós csúcshoz képest, vagyis a kétféle statisztika (az előző összegszerű, utóbbi darabszámra vonatkozó) nagyjából összeér. Azt sajnos pontosan nem tudjuk, hogy a csaknem 1,6 millió mulasztás hány magánszemélyhez tartozik, de feltételezhetjük, hogy közel milliós tömeg tolong a BAR-listán.

Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése is megerősítette, hogy a teljes pénzügyi rendszerben lévő 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek nagyobbik része ma már nem a bankoknál, hanem a pénzügyi vállalkozásoknál, vagyis elsősorban a követeléskezelőknél van. A legnagyobb szociális kockázatot a mintegy 122 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződés jelenti a 2017 közepi adatok szerint, amelyek összege akkor (valószínűleg ma is) az 1000 milliárd forintot is meghaladta.

Fő következtetésünk tehát az, hogy „organikus” módon alig csökkent a hazai lakosság nem teljesítő hitelállománya az elmúlt három évben, vagyis a történelmi csúcs óta. A probléma nagyobbik része egyszerűen átkerült a bankoktól a követeléskezelők mérlegébe, így immár nem pénzügyi stabilitási, „pusztán” szociális kockázatot jelent.

Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

Végezetül mutatunk még három ábrát, amelyeket az MNB friss statisztikái alapján készítettünk. Az első azt mutatja, hogy a bankoknál maradt 90 napon túli lakossági hitelek aránya az autóhiteleknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ma is a legmagasabb.

Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

A bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek 77%-a jelzáloghitel, miután éveken keresztül sokkal jobban haladt ezekhez képest a fedezetlen hitelek kitisztítása a portfóliójukból. A jelzáloghitelek esetében a jogszabályi környezet és az ingatlanpiac vergődése is hosszú ideig hátráltatta a fedezetérvényesítést.

Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

Az elmúlt negyedévekben ez megváltozott, és bár bejelentett nagybanki tranzakcióról nem tudunk, 2017 utolsó három hónapjában bruttó 67 milliárd forintnyi, 40,5 milliárd forint könyv szerinti értéken nyilvántartott követelést értékesítettek a bankok, mégpedig 27 milliárd forintos eladási áron. A bankok nagyobb része nagy volumenű portfóliótisztítás (ilyen az Ersténél és az UniCreditnél volt) helyett kisebb csomag eladását preferálja.

Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán

(portfolio)

Bal-Rad komm: „…nagyobbik része egyszerűen átkerült a bankoktól a követeléskezelők mérlegébe, így immár nem pénzügyi stabilitási, „pusztán” szociális kockázatot jelent…”

– Azaz: „rendes időkben” (nem választások előtt!) – mint a tavalyi utolsó negyedév – 2750 család vesztette el feje fölül a fedelet Döbrögisztán szerte.

EZ PEDIG 23 CSALÁD NAPONTA! „Normál” családokat alapul véve SZÁZ MAGYAR VÁLT HAJLÉKTALANNÁ MINDEN EGYES NAPON!

A bankok a hitel kb. 20-25 százalékáért adják el a „követeléseiket” a hiénacégeknek.

Föltételezve 1200 milliárdos követelést, max. 400 milliárdért!

EZ PEDIG KETTŐ DARAB NÉPSTADION ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGE! (Jelen állapotok szerint!)

Jelenleg mintegy 600 ezer magyarra vár a kilakoltatás, a földönfutói sors! Őket a döbrögista qrmány NEM hagyta az út szélén. Legyalulta-letolta őket az útmenti árokba.

(Persze a többi politikai bűnbanda sem tépte/tépi magát a nagy segítő igyekezetben! Sőt! Egyáltalán nem! Pedig lenne ésszerű megoldás!)

Vagy OKA VAN a sagíteni nem akarásnak? Valami ilyesmi?

„8 ezer török vendégmunkás jön Magyarországra?

A nagykőrösi önkormányzat képviselő-testületének ülésén a Soros-terv elítéléséről szóló napirend vitája során árulta el a helyi Jobbik elnöke, hogy 8 ezer török vendégmunkást készülnek Nagykőrös környékére telepíteni.

A nagykőrösi önkormányzat Facebook-oldalára került fel egy videó, amelyen az látható, hogy Kustár Tamás független képviselő „nem keresztény emberek” érkezéséről beszél, majd Zágráb Nándor, a Jobbik helyi elnöke konkrétan ki is jelenti, hogy 8 ezer török vendégmunkás jöhet a környékre.

Az ominózus rész 0.23-tól látható: „Felmerült annak a lehetősége, hogy 8 ezer török vendégmunkást betelepítenek a környékünkre. Ami azt jelenti, hogy akár Nagykőrös vonatkozásában is súlyos fenyegetést jelent„

Czira Szabolcs polgármester (Fidesz-KDNP) nem cáfolta a jobbikos képviselő szavait, hanem a kormányzati retorika jól ismert paneljeit kezdte sorolni.

A videó egyébként az alapvető etikai normákat felrúgva a fideszes polgármester elvárása szerint megvágva került fel a honlapra.”

https://www.facebook.com/onkormanyzati.hireknagykoros/videos/574333532901869/

(Forrás: sztarklikk)

-A balrad.ru utána érdeklődött Nagykőrösön a históriának. És bizony „nem zörög a haraszt…”

Csak nyolcezer, és csak Nagykőrös és környéke! KELL A LAKHATÁSUKRÓL GONDOSKODNI! Qrmányzati szinten.

A balrad.ru által említett ésszerű megoldás lehetősége a döbrögisztáni hitelcsapdába esett MAGYAROK vonatkozásában tehát POLITIKAI AKARAT HIÁNYÁBAN NEM VALÓSULHAT MEG!

A kapitalizmus farkastörvényei fölülírták az emberiesség elemi szabályait!

Nagy kár!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

DEVIZAHITELES KÖZÖS FELHÍVÁSA

TÖRTÉNELMI DEVIZAJOGI FELÜLVIZSGÁLAT

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság
www.jogesigazsag.hu
Civilkormány facebook csoport
https://www.facebook.com/Civilkorm%C3%A1ny-1482599971958490/

DEVIZAHITELES KÖZÖS FELHÍVÁSA
KÚRIA ELNÖKÉHEZ
KORMÁNY MINISZTERELNÖKÉHEZ
ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉHEZ
TÖRTÉNELMI DEVIZAJOGI FELÜLVIZSGÁLATRÓL

Tisztelt Dr. Darák Péter úr, a Kúria elnöke
Tisztelt Dr. Orbán Viktor úr, a Kormány miniszterelnöke
Tisztelt Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság és a Civilkormány facebook csoport – a sárgarózsás civilek – felhívjuk a Kúria elnökét, hogy a 6/2013, 2/2014, 1/2016, 1/2018 PJE határozatokat vizsgálja felül, a Kormány 6/2013 PJE határozat alapján kezdeményezett devizatörvényeket hatályon kívül helyező és a devizahitelesek kártalanításáról rendelkező törvényjavaslatokat kezdeményezzen, az Országgyűlés elnöke a parlamenti frakcióknál kezdeményezze a devizahiteles fogyasztóvédelmi országgyűlési bizottság felállítását a deviza jogszabályok felülvizsgálatára és a devizahitelesek kártalanítására. Az államhatalom címzett hatalmi ágainak történelmi felelősségét sorra vesszük.

ÁRFOLYAMFOGADÁS PÉNZÜGYI TERMÉK.

A lehető legegyszerűbb felhívással fordulunk Önökhöz. Az Önök tevékeny és hathatós összeműködésével a devizajog egy olyan pénzügyi terméket legalizált, amely deviza/forint devizapár árfolyamfogadási jogviszonyt tartalmazó ún. devizaalapú kölcsönszerződésen nyugszik. Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi albizottságának 2011. november 3. napján felvett jegyzőkönyvének tanúsága szerint a hitelezők és adósok egy kölcsönviszonyt és egy devizapár árfolyamfogadási viszonyt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek egymással. A birtokunkban van a devizaalapú kölcsönszerződések elszámolásának könyvviteli szakember által történt kimunkálása, amely bizonyítja, hogy a bankoknak a DH2 tv. és végrehajtási MNB rendeletek alapján készült törvényi elszámolásának adósok által külön igényelhető ún. részletes elszámolása adatain nyugvó számítása teljes számviteli egyezőséget mutat a kölcsönszerződések rendelkezéseivel meghatározott folyósítási és törlesztési árfolyamokról történt megállapodás alapján a deviza/forint devizapár árfolyamfogadás elszámolásával. A számviteli tény makacs tény, azt a hatalmi ágak félretették vagy fel sem ismerték és Magyarországon legalizáltak egy árfolyamfogadási jogviszonyból eredő, ezért az adósokkal szemben bírói úton, így bírósági végrehajtás útján sem érvényesíthető követelést.

BIZONYÍTÉKOK.

1. Kovács Levente bankszövetségi főtitkár devizabetétek hiányáról és – nyilvánvalóan swapokkal fedezett – deviza-határidős ügyletekkel történő beszerzéséről [magyarhirlap.hu – 2014.07.11. – http://magyarhirlap.hu/cikk/760/Az_ugyfelek_vallaltak_a_magas_kockazatot] nyilatkozott – kivonatosan idézzük „… a főtitkár elmondta: a bankoknak nem volt svájci frank betétjük, forintbetétjük volt. Ezért a forintbetétből svájci frankot kellett csinálni: ezt hívják deviza-határidős ügyletnek, aminek van költsége”.

2. Járai Zsigmond jegybankelnök devizajogi nyilatkozata a kölcsön- és árfolyamfogadás tartalmú hitelszerződésekről országgyűlési vizsgáló albizottság 2011. november 3. kelt jegyzőkönyvébe foglalva. Az MNB volt elnöke – Járai Zsigmond az AIB-DEV-4/2011. – AIB-DEV-4/2010-2014 számú az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott ülésén a következő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette: – jegyzőkönyv 7. oldal közepe -: „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.” A jegyzőkönyv tanúsága szerint a későbbiekben szintén nyilatkozó Simor András – ugyancsak az MNB volt elnöke – nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval.

3. Soltész Sándor mérnök-közgazdász számviteli számítása az árfolyamfogadás és banki törvényi részletes elszámolás egyezőségéről. Excel fx-függvény használatával tényszerűen bizonyítható az, hogy a felek árfolyamfogadást tartalmazó devizapáros árfolyamára fogadást kötöttek és és a „fogadásszervező” bank ezt számolta el az adós felé. A számviteli szakember szavai következnek. „A devizatőzsdei játéknak minden eleme megtalálható: CHF-HUF devizapár, eladási árfolyam, vételi árfolyam, „short” belépési pozíció az adósnál: belépés vételi árfolyamon, vagyis a HUF árfolyam csökkenési trendjére fogadás; „long” belépési pozíció a banknál: deviza eladási árfolyamon a törlesztéskor. Megvan a haszon realizálási árfolyama: a törlesztéskor aktuális deviza vételi árfolyam. Stop loss ugyan hiányzik, de az nem kötelező.” (Azonban itt kiegészítjük a szakembert, hogy PSZÁF hatósági-felügyeleti állásfoglalással rendelkezünk a devizaalapú kölcsönök árfolyamkockázatát kezelő stop loss megbízás támogatásáról.) „Az ilyen ügyletnél a devizaárfolyam változására fogadnak a felek. Az úgynevezett short pozícióban a fogadó az árfolyam csökkenésére spekulál, vagyis arra fogad, hogy csökkenni fog az árfolyam trendje. Nos, esetünkben a bankok tudták, – hiszen többéves tőzsdei gyakorlatuk és adatuk volt arra vonatkozóan -, hogy az árfolyam trendjében növekedni fog, (ezt írja Makkos is) ezért velünk adósokkal csökkenő trendre fogadtatott, így a bank a növekvő, long pozíciójú, vagyis a helyes trendre állt be. Nyilvánvaló, hogy az adós oldaláról helytelen a fogadás, hiszen a bank tudja, hogy a 145 Ft-os árfolyam az támasz és nem ellenállás vonal, azon kívül a növekvő trend 240 periódus alatt még akkor is kiemelt hasznot hoz, ha egy két periódusban csökkenés lesz. Még egyszer. Ebben a játékban short pozícióban nyit az adós, belépése deviza vételi árfolyamon történik, adott árfolyamon, esetünkben a szerződés kötése kori árfolyamon. (Talán már kezdjük megérteni, hogy miért nincs sehol a dokumentumokban konkrét árfolyam, hiszen az egyrészt utalna az értékre, mint az adott összeg dimenziójára, másrészt esetleg felkeltené a devizapáros tőzsdei ügylet irányába való gondolkodást.) A bank long pozíciót vesz fel, vagyis emelkedő trendre fogad, ennek megfelelően deviza eladási árfolyamon lép be az ügyletbe. Az ő belépése a törlesztéskor történik. Egyik fél sem határoz meg kilépő árfolyamot, a fogadás a hitel lejáratáig tart, így periódikusan, minden egyes törlesztési alkalommal megtörténik az elszámolás és a haszon realizálásra kerül, mivel forintban volt a hitel, forintban a törlesztés, nyilvánvalóan forintban, deviza eladási árfolyamon, hiszen a bank long pozíciójához ez tartozik. Aztán minden egyes periódusban újra. Addig, míg a hitel le nem jár, vagy ki nem száll az adós a játékból kifizetve a maradékot, vagy a bank felmondja, mert nem fizet az adós. Ez utóbbi esetben engedményezi a szerződést és ezt a zsenialitást: deviza vételi árfolyamon száll ki belőle, miközben az ő long pozíciójából deviza eladásin kellene, de ez is csak azt mutatja, hogy nem ő szállt ki, hanem az adós kényszerűen, az pedig short pozícióban volt, ahonnan deviza vételin kell és lehet kiszállni. Medve, BEAR oldalon vannak az adósok míg a bank Bull oldalon. A bank felépített önmaga számára egy gigantikus saját tőzsdét, amelynek nemcsak a szereplője, bikája, hanem szabályainak meghatározója. Tőzsdére mehet az adós is és a bank is semmi se tiltja. Itt azonban nem egy hivatalos tőzsdén történik a fogadás, hanem a bankon belül, a bank saját árfolyamaival. Ez nem hivatalos és nem engedélyezett tőzsdei fogadás. A bankoknak nagyon jól jön, hogy mindenki a hitelszerződés feltételeit támadja, hiszen ebben a szerződés jogi szentsége mellett a felügyeleti szerv is vele van. Nagyon jól jön a banknak, hogy politikai hibát és felelősöket keresnek, hiszen így nem ő a célpont és politikusok is vele vannak, ha választaniuk kell, a szegény adósok helyett inkább a gazdag bankokat választják. A tőzsdei játékot csak nagyon szűk beavatott ismerheti, a többiek még azt se tudják, hogy a forint a tőzsdepárként úgyszintén deviza”.

KÚRIA BÍRÓI MŰHIBÁI.

Kúria kezdte a folyamatot. A Kúria 6/2013 PJE határozata az árfolyamfogadási jogviszonyt nem ismerte fel, azt nem vizsgálta, a matematika és számvitel elemi tanaival elvégzett egy „átszámítás” műveletet, azonban a kölcsönszerződésekben nem ismerte fel, hogy a CHF deviza és a HUF deviza devizapárt alkotnak. Kúria bírói műhibáját a Kúria elnökének és a 6/2013 PJE határozatot hozó valamennyi bírájának viselnie kell. A kölcsönviszony górcsövén keresztül a jog látássérült. A Kúriától szakmai gondossága elvárható lett volna azzal, hogy minimum felkelti gyanúját a kölcsönviszony kockázat autentikus törvényi értelmezésében kizárólag a hitelezőre telepített vissza nem fizetési kockázat. Ezt meghaladó kockázatot a kölcsön törvényi normája nem ismer, autentikus kockázatfogalom miatt azt bírói jogértelmezéssel árfolyamkockázattal bővíteni nem lehet. Ha pedig bővítette, mint tette, úgy a kölcsönviszonyt meghaladó árfolyamkockázat alapjául szolgáló jogviszony mibenlétét is fel kellett volna tárnia. Ez a túlmutató viszony a deviza/forint devizapár árfolyamának meghatározására folyósítási és törlesztési árfolyamokra történt árfolyamfogadási viszony, amely számviteli analízissel rövid úton tisztázható lett volna, de ezt a Kúria elmulasztotta. A Kúria a kezdő elemi hibáján tovább menetelve hozta meg a kölcsönviszonyt védő-oltalmazó hibás bírósági doktrínáját és azt tűzzel-vassal keresztülverte a bírói karon. A szobatudós előterjesztők – interdiszciplináris összefüggéseket nem vizsgáló, ezért tudománytalan – indítványát elfogadó Kúria Polgári Kollégiuma 6/2013 PJE határozatot hozó valamennyi bírájának le kellene vonnia a jogállamban elvárható hivatalukról önkéntes lemondás jogkövetkezményét és új friss szellemű bírókkal nekifutni még egyszer a kölcsön és az árfolyamfogadás beminősítésének. Azt sem lehet megérteni, hogy a joggyakorlat elemző csoportok csindarattái közepette még kisebbségi véleményként sem ismerték fel ezt a kettős jogviszonyt. A megoldás nyilvánvalóan a bírói út kizárása és a felek elszámolási perben a számadás helyességének megállapítása iránti kereseti igény keretében csak a helyes kölcsönszámítás szabályai szerint megállapítható követelést érvényesíthetnek egymással szemben és az árfolyamkockázatnak, mint az árfolyamfogadásból eredő követelésnek kell kihullania (no meg a tudománytalan téziseket követő bíróknak). A Kúria a kölcsön mellett az árfolyamfogadási viszony „jogértelmezésére” nyilván sebtiben próbál majd számtanból elégséges bírókat és elemzőket kijelölni azonban irányzatunkra a PBT is már feltartotta a kezét és szakértők sem vitatják, úgy hogy szíveskedjenek tartózkodni a „gatyánkba rázástól”, azt már nem fogjuk hagyni, mert a Kúria átlépett egy határt, amikor meg kell kérdezni kinek bíráskodnak és milyen tudományt alkalmaznak, mert amit bíróságoknak címezve kidolgoztak és kiadtak, azt tudománytalan – az interdiszciplináris pénzügytan, számvitel normáit nélkülöző – tézisei miatt ki lehet dobni és újat kell már alkotni, de nem a régi dogmákat fújó emberekkel.

A KORMÁNY FELELŐSSÉGE.

A Kúria 6/2013 PJE határozata alapulvételével a Kormány törvényjavaslata alapján kerültek elfogadásra a devizatörvények, amelyekben a Kormány a hitelezők javára törvényesítette a bankok devizaalapú kölcsönszerződés elnevezésű szerencsejáték szerződéseit, ezzel az árfolyamfogadást, amely több millió devizaadóssal és családjával szemben a jog- és vagyonfosztást (lakásrablást) lehetővé tette és az a mai napig zajlik. A kormányfrakció az egész kormányzási négyéves ciklusa alatt megakadályozta a devizaügy országgyűlési vizsgálatának elvégzését. A Kormány az EBRD nemzetközi befektetési bankkal egy a bankokra több teher kirovását tiltó klauzulával ellátott nemzetközi megállapodást, ezzel az árfolyamfogadásból többezer milliárd nyereséggel kilépő bankszektor árfolyambevételét védő egyezményt kötött. A Kormány hamis propagandával a devizahitelesek megmentőjeként magát feltüntetve az árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés tisztességtelen feltételek értékének leszámítását, valójában az egész árfolyamfogadási jogviszony jelentéktelen hányadát tüntette fel devizamentésnek, holott az MNB mintegy 8 milliárd EUR összegű devizaeladás biztosításával a bankok mentették ki az árfolyamfogadással elért forintbevételüket devizában. A Kormány a védtelen lakosságot kiszolgáltatva és a bankok professzionális tudásának oldalára állva osztozott a szerencsejáték nyilvánvaló pénzügyi támogatásának hasznában. A Kormány kötelessége egy jogállamban a törvény előtti egyenlőség, a fogyasztók védelme biztosítása, no és a polgárral az alaptörvényt le kell játszani, nem csak hangoztatni, de ezeknek az alaptörvényi kötelezettségeknek a Kormány a legcsekélyebb mértékben sem tett eleget. A Brüsszelt ál-támadó Kormány azonban a Brüsszel-Budapest pénzügyi tengely legfőbb haszonélvezője. A Kormány szégyenfoltja a devizaügy és ezt a szocialistákra nem kenhetik, mert ha akkor is indult el, ők mégis IMF megállapodást kötöttek a devizahitelek kivezetésére. Az más kérdés hova lett ez az IMF hitel, erről a kormányváltás (átadás/átvétel számvevőszéki vizsgálata és országgyűlési vizsgálóbizottság nyújthatna valós képet).

EURÓPAI UNIÓ FELELŐSSÉGE.

EU Parlament és Tanács, mint jogalkotásra köteles intézmények 2004-2014 között mulasztották a fogyasztóvédelmi irányelv meghozatalát az unió jelzálogpiacán, ezzel az egységes belső gazdasági térség tagállami piacát romboló nemzetgazdasági hatásoknak engedtek teret. Luxembourgban az EU intézményei elleni közvetlen kártérítési perek rövidesen megindulnak.

ORSZÁGGYŰLÉS FELELŐSSÉGE.

A kormányzati ciklus végén már levonható, hogy ilyen báb-parlamentje még nem volt az országnak. A képviselők a képviselet (és követ) küldési megbízatásukkal visszaélve a devizaadósokat elnyomó törvényeket hoztak. A legfőbb országgyűlési mulasztás a devizaügy parlamenti vizsgálatának felszámolása és megakadályozása. A kormányzó és ellenzéki pártfrakciók ebben egységesen a háttérben összeműködtek és csak most a választások előestéjén hadakoznak és hoznak elő bizonytalan megoldásokat és embereket.

ADÓSKAMARA BANKOKHOZ SIMULÓ MEGOLDÁSA

Jóhiszeműségükben nem kételkedve az Adóskamara felvételkori árfolyamon visszafizetést követelő hangzatos jelszava már meghaladott, és egy bankhoz simuló megoldás, nem csak ezt a felvételkori könyvet kellene leporolni, hanem a könyvtárat kellene kicserélni. Az árfolyamfogadást ki kell szűrni és a helyes kölcsönszámítás számviteli szabályai szerint kell az adósokkal elszámolni, ebből ma már nem lehet engedni. A számviteli érdekvédőket kell ebben támogatni, mert a jogkérdést a számvitel tudja bizonyítékaival alátámasztani és a száraz tényekkel a bíróságok sem tudnak vitatkozni.

DEVIZAHITELESEK FELELŐSSÉGE ÉS A

CIVILKORMÁNY FACEBOOK CSOPORT.

A devizahitelesek felelőssége az, hogy felnőtt emberek létére bíztak és még mindig bíznak állami devizamentő megoldásokban. Ez a bízva bízvást azonban már elszállt. A legerősebb éket verő érdekvédő csoport mögé kell beállni, olyan csoport mögé akivel a hatalom tárgyal. Ilyen jelenleg nincs. Ami van, az nem más mint az adósok tömörítésére, ezzel könnyű ellenőrzésére irányuló látványos kezdeményezések sorozata.

DEVIZAPERES MEGOLDÁSOK.

A bírói úton megállapítási perben lehet igényelni azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés fent írt bizonyítékaival alátámasztott árfolyamfogadásból eredő és az adóssal szemben támasztott követelés bírói úton és bírósági végrehajtás útján nem érvényesíthető. A bírósági úton az árfolyamkockázati tájékoztatás érvénytelensége és jogkövetkezményei levonása (érvényessé nyilvánítás, hatályossá nyilvánítás) és elszámolása áll még nyitva figyelemmel a C-26/13 és a C-186/16 számú erga omnes hatályú uniós jogértelmező ítéletekre, valamint a magyar devizahiteles árfolyamkockázati ügyben folyó C-51/17 számú ügyben hozandó döntésre (utóbbi komoly dilemma elé állítja az unió bíróságát). A bírósági úton elszámolási pert lehet indítani a kölcsön törvényi részletes elszámolás adatain nyugvó helyes kölcsönszámítása érvényesítése iránt. A bírósági út a károsodás veszélye (aki törleszt) vagy kártérítés (aki nem törleszt, felmondott kölcsöne) iránt indítható a helyes kölcsönszámítás és az árfolyamfogadás forex-elszámolása közötti különbözet megtérítése iránt. A végrehajtás megszüntetési perekben a fentiekből eredeztetve a bírói úton nem érvényesíthető követelés végrehajthatóságának egyebekben officiális vizsgálata, a követelés részben/egészben megszűnése és a kártérítés beszámítása jöhet szóba. A bírói út természetesen nyitva áll a a Hpt. 213.§ (1) bekezdés fogyasztóvédelmi szankciós semmisségi okainak fennállása esetén is, azonban az 1/2016 PJE kiszámíthatósági tézisei (devizatárgy, törlesztőrészletek összege) uniós jogot sértve ezeket meggyógyította. Általában elmondható, hogy a bírósági utakon a közeli jövőt illetően a jogkérdések és a számviteli bizonyítékok egyidejű előterjesztésének útját célszerű járni (a törvényi elszámolás és a forintosítási szerződésmódosítás között elhelyezkedő ún. törvényi részletes elszámolás adatsorának sérelme nélkül, azt felhasználó számviteli bizonyítékokkal a teljes kölcsönviszonyt kell elszámolni és ez nem ütközik a DH2 törvénynek csak a tisztességtelen feltételek elszámolását bírósági úton tiltó szabályába).

LUXEMBOURGBAN NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ.

Civil társaságunk és a Civilkormány facebook csoportunk Luxembourgban az EU Parlament és Tanács elleni közvetlen kártérítési per indulásakor nemzetközi sajtótájékoztatón kívánja Európa és a Világ közvéleménye elé tárni a Magyarországon államhatalmi segédlettel történt devizapár árfolyamfogadás uniós jogba és tagállami jogba ütköző, országfosztásra és lakásrablásokra vezető és a nemzetközi közvélemény előtt elhallgatott tényét.

CSATLAKOZÁSI FELHÍVÁS

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság honlapját itt keresheti fel www.jogesigazsag.hu és léphet be a civil társaságba, míg a Civilkormány facebook csoportot itt lájkolhatjahttps://www.facebook.com/Civilkorm%C3%A1ny-1482599971958490/. Mi sárgarózsás civilek szellemi erőforrásainkkal készek vagyunk a deviza érdekvédőknek a hatalom pajzsán erős ékverő csoportjait támogatni.

Az itt közölt bejegyzésben szereplő devizajogi tartalmakat mindenki saját felelősségére használhatja, azok nem minősülnek jogi vagy perviteli tanácsadásnak.

Érd, 2018. január 25.

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság
www.jogesigazsag.hu
Civilkormány facebook csoport
https://www.facebook.com/Civilkorm%C3%A1ny-1482599971958490/
Dr. Kriston István szervezeti képviselő

Bal-Rad komm: A bírósági ítélkezési gyakorlat szerint minden világos volt, illetve még az sem számít, hogy volt-e kockázatfeltáró nyilatkozat vagy nem, a felelősség az adósokat terheli.

A bíróságokat semmilyen eljárás nem hatja meg. Sem a bankvezérek nyilatkozatai, sem a reklámhadjáratok, mely ráutaló magatartással ösztönözték a hitelfelvételeket.

A Qria nem hajlandó kiadni azokat a hatástanulmányokat, ami alapján a felelősséget áthárította az adósokra. Csodaszámba menne, ha a magyar ügyekben más ítélet születne. Politikai döntés nélkül az ügyek nem fognak kimozdulni a holtpontról, a bíróságok álláspontjának megváltozására sincsen esély a nyilvánvaló tények ellenére sem. A legnyomósabb érv az a banki mentegetőzés, hogy ők sem láthatták előre a kedvezőtlen változásokat, de az ügyfelektől viszont elvárnák, hogy a jövőbe lássanak.

Tudomásul KELL venni:

1. – A TÖRTÉNET EGYSZERŰEN RENDSZERBŰN!

2. – MEGOLDÁS ETTŐL A RENDSZERTŐL NEM VÁRHATÓ!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Szándékhiány és parasztvakítás

Felháborodtak Döbrögi kunyeralevelén a hitelkárosultak

Úgy tűnik, a kormánynak egyre kellemetlenebb, hogy mind erőteljesebben hallatják a hangjukat a devizahitel-károsultak, miután a kabinet az ígéretek ellenére képtelen volt megoldani százezrek problémáit. Kérdés persze, van-e hajlandóság és kellő erő a kabinetben ahhoz, hogy fellépjen a banklobbival szemben. A jelek szerint nincs, inkább azon van, hogy elhallgattassa a leghangosabb szervezeteket.

Tavaly december elején ugyanis egy nagyon jól ismert közéleti szereplőn keresztül tárgyalásokat kezdeményeztek több devizahiteles érdekvédelmi szervezettel és be nem jegyzett mozgalommal. A közvetítő Trócsányi László igazságügyi miniszternek és Gulyás Gergelynek, a Fidesz frakcióvezetőjének üzenetét hozta, miszerint még karácsony előtt leülnének velük tárgyalni.

A hozzánk eljutott információk szerint azonban a kormánypártok által december elején megkeresett szervezetek úgy érzik, a kormány csak húzza az időt a választás előtt. Ezt a vélekedést erősíti a közvetítőn keresztül küldött egyik üzenet. Ebben az áll, hogy hagyják békén a jelenlegi kormányt, és ne náluk, hanem a devizahitelezést fölfuttató balliberális kabinet képviselőinél tiltakozzanak, illetve a bankároknál. Ezzel nyitott ajtókat döngetnek, mert mind a balos vezetők, mind a bankvezérek háza előtt rendszeresen tüntetnek a devizahiteles-szervezetek.

Az üzenetváltások során a kormány részéről feltették azt a kérdést is, hogy melyek lennének a devizahiteles érdekvédelmi szervezetek követelései. Ők egyrészt a végrehajtások leállítását, másrészt a devizahiteles tartozások újraszámolását kérték. Tárgyalásra azonban már nem került sor, mert az időpontot a kormány képviselői többször is módosították, a legutóbbi ígéretek szerint január közepén kerülhetne sor az államtitkári szintű megbeszélésekre.

A bajban lévőknek azonban időközben elfogyott a türelmük. Az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy az egzisztenciájukért küzdő devizahitelesektől is adományt gyűjtene a Fidesz abban a személyre szóló levélben, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök a Soros György elleni harchoz kért anyagi támogatást. Erre válaszul fogalmaztak meg egy levelet, amelyben a devizahitelek 2001. évi engedélyezését követően hatalmon lévő kormányok, illetve egyéb állami szervezetek felelősségét feszegetik. Akadt, aki még a számára küldött Erzsébet-utalványt is visszaküldte.

Az Orbán Viktor, Trócsányi László, Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök, több fideszes politikus, a Magyar Bankszövetség korábbi és jelenlegi vezetői, valamint az egyes bankvezérek címére postázott levélben (amit teljes terjedelmében ide kattintva olvashat) – amelynek aláírói „a még Magyarországon élő, de kifosztás, hajléktalanná válás előtt álló devizahiteles áldozatok” – a Kúria, a magyar állam, a Magyar Nemzeti Bank, a bíróságok, valamint az igazságszolgáltatás összefonódásában látják a szerzők a devizahitelesek megmentésének legnagyobb akadályát. Mint hozzáteszik, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 2008-as hitelmegállapodás, illetve az azonnali segély utalásának egyik feltétele a devizahitelek kivezetése volt. A kormány azonban a pénzt nem erre fordította, hanem befektette.

„Önök nem talpra állították az országot, hanem nyomorba döntötték a lakosság legnagyobb részét – fogalmaznak. – A jelenlegi Magyar Állam (kormány) alatt soha nem látott kilakoltatások voltak, vannak. Még a gázspray használatától sem riadt vissza a karhatalom, csak azért, hogy a családot az utcára tegye. Mi nem adományt kérünk, hanem követelünk! Igazságtételt követelünk!” – többek között ez áll a felhívásban, miközben arra is kitérnek, hogy 900 ezer végrehajtás van folyamatban. A levél végén a szerzők emlékeztetnek, az állam, a Magyar Nemzeti Bank ezermilliárdokat nyert a gyenge forinton, amiből bőven telne a bajbajutottak megmentésére. „Önöket támogatni? Elképesztő arcátlanság önök részéről ez a felhívás” – zárul a levél.

Bal-Rad komm: A jövőt illetően TOVÁBBI aggály lehet, hogy EGYETLEN POLITIKAI BŰNSZÖVETSÉG SEM kíván a HITELCSAPDÁBA HAJSZOLTAK problémáival érdemben foglalkozni!

Mintha csak ÖSSZEBESZÉLTEK volna!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

„Elgondolkodhatunk…”

A kilátástalanságot felváltotta a tervezhető jövő

Elgondolkodhatunk azon, miként nézne ki a gyakorlatban, ha mindenki ugyanolyan fizetést kapna ugyanazért a munkáért.

Következzen most egy visszatekintés, annál is inkább, mert nemrég volt tíz éve, hogy aláírt egy szerződést, amit nem kellett volna…

„Kereken ma 10 éve, hogy jövőképpel, tervekkel, naivan és tudatlanul aláírtunk egy svájci frank alapú jelzáloghitel szerződést. Aztán jött, aminek jönnie kellett…

Mondhatnám, hogy úgy emlékszem az egészre, mintha csak ma történt volna. De ez nem igaz. Nem emlékszek a részletekre. Nem emlékszek rá, hogy kezdődött el.

Az még megvan, hogy előtte egy őszi napon elmentünk a lakásbörzére Budapesten. Nézelődtünk, tervezgettünk. Az is megvan, hogy aztán jártuk a bankokat, hogy hol adnak hitelt használt ingatlanra minimális kezdőtőkével.

Az OTP, az Erste és a Volksbank is elhajtott, mondván, hogy amit mi fel tudunk mutatni – azaz egy programozói és egy pedagógusi fizetés – az alig több, mint a minimálbér. Érteni kellett volna a jeleket, de elvakított a… nem is tudom mi. Nagyravágyás?

Aztán előtte vagy utána – itt már teljesen összemosódnak a képek a fejemben – valahogy eljutottunk e történet kiinduló pontjához. Egyszer csak felbukkant a **cenzúrázva** Bank csillogó-villogó vadonatúj, kezdőtőke nélküli, svájci frank alapú jelzáloghitele új építésű ingatlanokra. Aki akkoriban értett hozzá, az tudta, hogy ez egy olyan nyilvánvaló csapda, amilyent a prérifarkas szokott építeni a gyalogkakukk számára a rajzfilmben.

Csakhogy ezúttal a prérifarkas palimadarakra vadászott. És azok be is szálltak a csapdába, csapatostul. Egy egész országnyi palimadár.

December 19.-én aláírtuk a hitelszerződést. Boldogan, önként, reménnyel és tervekkel telve, csillogó szemekkel tekintve a csodálatos jövő felé. 89 000 Forint havonta, 25 évig. Hahaha, na persze… (…)

Aljas, kígyónyelvű cselszövők eldobható játékszerei, s egy gondosan kitervelt, alaposan betanult és mesterien kivitelezett rendszer prédái lettünk. Attól a pillanattól fogva, hogy tudatlanul és naivan, bízva a tisztességben, az etikában és az adott szó erejében beléptem a bankba, a helyzetem meg lett pecsételve.

Ki a hibás? Én. Természetesen, és ezt nem is tagadom. Tudtam, mi a kamatos kamat, tudtam, mi az árfolyam… Tudtam, de nem értettem. Hittem abban, hogy a bank tisztességes, és hogy a kölcsönös előny, mindenkinek előny.

Álmomban sem gondoltam, hogy egy bank a rövidtávú haszon érdekében, szóban ígérget, félretájékoztat, nem vázolja fel a kockázatokat, magyarán mindent elkövet – amit nem lehet utólag bizonyítani -, hogy még egy adóssal több legyen a listáján. Ezt tisztességtelennek tartom. De ilyen a kapitalizmus. (…)

Aztán az első kamatperiódus után már nem volt olyan őszinte a mosolyom. Mintha egy büdös ponttyal vágtak volna képen. A 89 000 Forintos havi törlesztő felugrott 106 000 Forintra, majd 121 000.-, 134 000.-, 155 000.- és az ötödik évben már járt 160 000.- felett is.

Kezdetben vergődtem, kapálóztam, kerestem a kiutat: osztottam, szoroztam, hibát kerestem a rendszerben, de amikor már azt hittem, hogy végre találtam egy kapaszkodót, ami alkuképessé tesz, akkor a banki ügyintéző hölgy flegmán odafordult a kollégájához, hogy tájékoztassa: „Az úr számolt…”

Majd jót nevettek. Igen, nevettek, nem csak képletesen, hanem bele a szemembe. Láttam az amalgámot a jobb alsó őrlőben… (…)

Hittem, hogy ha tisztességesen fizetem a törlesztőt, és soha sem kések, akkor előbb-utóbb lesz valami „jutalmam” azokkal szemben, akik szintén tudnák fizetni, de szarnak bele. Nem így lett. Aki tud fizetni, fizessen, mert valamiből pótolni kell a nem fizetők által okozott bevételkiesést.

Ahogy kamatperiódusonként emelkedett – vagy jobb esetben stagnált – a törlesztő, úgy ment lejjebb és lejjebb az általános hangulatom: állandóan rossz kedvű voltam, egyre kevesebbet mosolyogtam, romlott a munkamorálom, és még a kollégáimat is sikeresen demotiváltam. Ezek végül 2011-ben arra kényszerítettek, hogy munkahelyet váltsak. A mai napig sajnálom, hogy ilyen rossz szájízzel történt a válás, mert sokat kaptam attól a cégtől.

Az új munka csak időlegesen tudta elodázni a rossz hangulatot. Egy kicsit több pénztől kicsit meg tudtam nyugodni. De ez a munka olyan szinten lett egyre stresszesebb, hogy akkor meg már az készített ki. Konkrétan nem láttam kiutat.

Egyik oldalról a bank szívja a vérem, a másik oldalon a munka emészt, én meg a kettő között sorvadok. Hova menekülhetnék? Senki sem tud segíteni, sehova nem tudnék elbújni.

Nincs meg bennem az a zsiványság, hogy csapot-papot otthagyjak, és új életet kezdjek valahol máshol, és tegyek a következményekre… De tényleg nincs meg? Vagy nem olyan formában? (…)

Ezzel egy időben jött az ötlet, hogy ugyan miért ne próbálkozhatnék meg külföldön, ha van az a fizetés, ami kiadja a matekot. Magyarországon akkoriban a szaktudásom és a fizetésigényem két különböző ligában versenyzett, így hát belevágtam a keresésbe.

Ennek egyik kézzel fogható eredményeképp sikerült leszerveznem három állás interjút Londonban egy hűvös novemberi hosszú hétvégére. Összekuporgatott tartalékunkat latba vetve megvettem a létező legolcsóbb repülőjegyet, és az angol pontosságra támaszkodva, utazási tervet készítettem.

Ugyanakkor számolva a felhígult angol társadalom demográfiai sokszínűségével, biztos-ami-biztos alapon csináltam A, B, C és D tervet is, csakhogy ne érjen meglepetés. Mint ott helyben kiderült, jól tettem. Többnyire a B és C időtervek váltak be…

Szállást egy kellően alsó-közép kategóriás, kollégiumszerű szállóban foglaltam, mert nem nyaralni jöttem, pláne, hogy a nap délben szemmagasságban derengett. Minden perc és minden penny ki volt számolva, csak a célra fókuszáltam.

A fejvadász, aki az ott töltött 3 napon a segítségemre volt, gyorstalpalót adott a kiszemelt cégekről, elkísért és bemutatott. Hálás vagyok neki, bár akkor még sem ő, sem én nem tudtuk, hogy a jövő egészen mást tartogat számomra.

Történt ugyanis, hogy a londoni kiruccanást megelőző este lebonyolítottam egy Skype-os interjút egy müncheni székhelyű start-up céggel. Angolul… merthogy a cég annyira sok országból szívja fel a fiatal tehetségeket, hogy már cégen belül az angol lett a sztenderd.

Szóval az interjú lezajlott, amit követően még azon melegében küldtek emailben egy próbafeladatot. Gondoltam, ne ezen múljon, ott helyben meg is csináltam, beleadva apait, anyait.

Úgy fogtam fel, hogy legalább gyakorlok Londonra. Hajnal kettőre végeztem is, átküldtem emailben, majd megpróbáltam aludni kicsit, mert ötkor már kelni kellett, hogy elérjem a gépet.

Szóval vissza Londonba. Lement a három interjú, kettő egész jól sikerült, egy viszont egyértelműen nem. Ők nem engem kerestek, én meg nem őket, ennyi. Gondoltam, ha a maradék kettőből az egyik bejön, már az is jó.

Csakhogy az utolsó nap estéjén kaptam egy emailt Németországból, a csatolmányban egy szerződéssel. Benne a január 1.-i kezdés, és a kért fizetés. Azt hittem rosszul látok. Hirtelen nem is tudtam, mit tegyek, azt gondoltam, hogy alszok rá egyet.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy nagyjából 3 perccel később – miután páromnak elújságoltam a dolgot – visszaírtam, hogy elfogadom és hamarosan visszaküldöm a szerződést aláírva.

2013. december 30.-án kiköltöztem Németországba, kölcsön pénzből, nulla német nyelvtudással. És még mindig itt vagyok. Sőt vagyunk, mert a párom is kijött a macskánkkal együtt. Sőt azóta már egy csodálatos kisfiúval is bővült a családunk. Az ő nevét viseli e blog: Thomas.

Az elmúlt négy évben a kilátástalanságot felváltotta a tervezhető jövő, a rossz kedvet a mosoly, a reményvesztettséget a lassú, de biztos haladás, a fásultságot az életkedv, a stresszt a nyugodt éjszakák.

Mindez annak köszönhető, hogy tanultunk a múltban elkövetett hibáinkból, és hogy végre egy olyan rendszer részei vagyunk, ami betartja a játékszabályokat. Élni és élni hagyni.

Ma 10 éve, hogy egy életre szóló leckét kaptunk. De hiszem, hogy enélkül, még mindig valahol a magyar valóság mocsarában evezgetnénk céltalanul, az Éjjel-Nappal Budapest és a Barátok Közt fémjelezte agysorvasztó mételyben.

Mindez egy próba volt, amit vagy teljesítünk, vagy elbukunk. Sokszor rezgett a léc, de a párom mindig tartotta bennem is lelket, amikor én már feladtam volna, és mindenben támogatott, és támogat azóta is.

És a hitel? Ha minden a tervek szerint halad, – bár megfoghatatlan külső erők még tettek egy utolsó kísérletet, hogy mindent dugába döntsenek – akkor már csak hetek kérdése, és megszabadulunk az ingatlantól, és a felette fekete felhőként gomolygó hiteltől is. Szívből kívánjuk az új tulajdonosnak, hogy a kis lakásunkban több öröme legyen, mint amennyiben nekünk volt részünk.

És a jövő? A hitel után egy kicsivel még könnyebb lesz. Aztán majd meglátjuk.”
(hataratkelo)

Bal-Rad komm: „A kilátástalanságot felváltotta a tervezhető jövő.”

MINDEN JÓT KÍVÁNUNK HOZZÁ! MINDAZOKNAK, AKIK EBBEN A SZERENCSÉBEN RÉSZESEK!

De mi lesz az ORSZÁGGAL? Amelyet ÚJRA KÉNE FELÉPÍTENI A MAGYAROK – A JÖVŐ – SZÁMÁRA!

Hiszen akikre számítani lehetne, ELMENEKÜLTEK! Őket a verejték és a kín igérete nem fogja visszacsábítani már soha!

Országunk jövőjét MÁSUTT TERVEZTÉK MEG!

Mi csak kiviteleztük! Könnyen ment! Hiszen magunkévá tettük: ADNI JÓ!

Gyorsan oda is adtuk mindenünk!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Hogyan írná le Kosztolányi, ami történt október 31-én a PKKB-n?

Az igazság ott állt a bíróság előterében és ordított.

Na, nem hallhatóan, hangosan ordított, hanem csak csendben, de minden arra járóban mély nyomot hagyva. Aki látta, abban felébredt valami. Gondolkodott róla, és ha volt kivel, akkor beszélt is erről.

És egyszer talán Ő maga – vagy az, akinek beszélt a látottakról – az igazságát szintén ordítani fogja. Az utcán, a bíróságon, hivatalokban, munkahelyén, és bárhol, ahol az igazságot néhány ember ki akarja sajátítani, és rá akarja erőltetni a társadalomra. Mert ilyenkor az igazságot ordítani kell. Még akkor is, ha annak a néhány igazságbitorlónak ez nem tetszik, és hatóságot küld az igazság ellen.”

Valahogy így folytatná Kosztolányi Dezső a Paulinát, ha nem a rabszolgalányról írta volna, hanem a Sárgapólósok akciójáról és munkásságáról.

Mert ami 2017. október 31-én kicsivel dél után ott megjelent, az nem csak néhány Sárgapólós igazsága volt. Azt a társadalom nagy része akarja. Csak még nem elég bátor ahhoz, hogy ki is merje nyilvánítani.

Ki ne akarna független igazságszolgáltatást?

Ki nem látja, hogy jelenleg a hatalom (pénz és politikai) által befolyásolt?

Ki nem tudja, hogy csak az igazságukban sértettek ráhatása által állhat helyre a demokratikus rend?

Csak még kevesen mernek tenni érte.

De egy kis csoport, akik nem fél, aki hajlandó elöl menni, és áldozatot hozni, újból és újból megmutatja, hogy az igazságot ordítani kell. És megmutatják, hogy nem létezik olyan hatalom (sem pénz, sem politikai), amelyik az igazság hangját le tudja győzni.

Álljunk ki együtt az igazságszolgáltatás függetlenségéért!

A valódi tettek nélkül szervezkedőknek üzenem, hogy ennek az akciónak a közvetítését 24 órán belül 177-en megosztották, hozzászóltak 94-en, és elért közel Húszezer embert. 6 800 megtekintése volt.

Tisztelettel: Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Újabb hatalmas átverés!

Családok tízezreinek sorsa a tét

Sürgősen lépnie kellene a kormánynak, ugyanis a Nemzeti Eszközkezelő kerete gyakorlatilag betelt, miközben továbbra is folyamatosan érkeznek a kérelmek. Eddig összesen 150 ezer ember lakhatását biztosította a NET program, de még több tízezer család sorsa van veszélyben. Aki bekerült a programba, annak megmenekült az otthona, a piacinál jóval kevesebb bérleti díjat fizet.

Krisztinát az elmúlt hetekben értesítette a bankja arról, hogy megfelelhet azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján az ingatlanát megvásárolhatja a Nemzeti Eszközkezelő. Krisztina lakáshitelét a bank már évekkel korábban felmondta, az első körben túl szigorúra sikerült szabályok miatt azonban nem kerülhetett az ingatlana az Eszközkezelőhöz. (A szabályokon 2015. szeptemberében enyhítettek.) A bank mostani segítőkészségéhez feltehetően jócskán hozzájárult, hogy egy évre gyakorlatilag befagyasztották a lakóingatlanok becsérték alatti árverését, így a bankok mindent megpróbálnak, hogy pénzükhöz jussanak.

Betelt az eszközkezelő, de fogad

A program indulásától számítva 2017. április 30-ig közel 40,5 ezer ingatlanfelajánlást fogadott be a NET Zrt. A törvényi előírásoknak megfelelő szándéknyilatkozatok alapján 29836 ingatlan esetében a pénzügyi rendezés is megtörtént – közölte a NET Zrt. az Azénpénzem.hu kérdésére. A közel 30 ezer ingatlan megvásárlására április végéig 115 milliárd forint költségvetési forrást használt fel az eszközkezelő, ennek köszönhetően mintegy 285 milliárd forint jelzáloghitel tartozás visszafizetésétől mentesültek a NET programba bekerült hiteladósok.

A beérkezett szándéknyilatkozatok közül összesen 3775-öt kellett műszaki tartalom, illetve egyéb okok miatt elutasítani. Legjellemzőbb elutasítási ok a felajánlott ingatlan életveszélyes műszaki állapota, de sok felajánlott ingatlant azért nem vásárol meg a NET Zrt., mert a jogszabályi előírással ellentétben a hiteladós/zálogkötelezett nem lakik életvitelszerűen az ingatlanban, vagy a bekerülési feltételként megjelölt szociális rászorultsági igazolások nem megfelelőek – hangsúlyozta a NET Zrt.
Tehát az elutasításokat is figyelembe véve gyakorlatilag már betelt az eszközkezelő 2015. szeptemberében 25 ezerről 35 ezerre emelt kerete. Ugyanakkor a befogadás folyamatos, hiszen egyrészt a megvásárlásig tartó procedúra hosszadalmas (olvasóktól kapott információink szerint 9-10 hónapig is eltart), másrészt maga a kormányzat részéről is többször beszéltek a bővítésről.

Még több tízezer adóst kellene így menteni

Legutóbb, alig egy hónapja az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára, Bodzási Balázs is elismerte az Azénpénzem.hu-nak, hogy valóban szükség lenne az eszközkezelő keretének felemelésére. Mint azonban hozzátette, a feltételeket újra kellene gondolni, és akkor 20-30 ezer újabb adós kerülhetne be a programba.

Jelenleg ugyanis 135 ezer lakáshiteles nem törleszti legalább három hónapja hitelét – mondta el a helyettes államtitkár egy konferencián. Közülük 15 ezren legalább két jelzáloghitelük részleteit nem fizetik. A hátralékos adósok egyébként is átlagosan két kölcsönt cipelnek, esetenként egy embernek hatféle hitele is akad. A nem fizető lakáshitelesek 37 százaléka egyáltalán nem rendelkezik bevallott jövedelemmel. Jókora gond még az is, hogy 70 százalék kistelepülésen él. Az ő helyzetükön pedig eddig egyáltalán nem segített az ingatlanpiaci áremelkedés. Ebben a körben egyértelműen a Nemzeti Eszközkezelő (NET) lehetne a segítség.

Eddig 150 ezren menekültek meg a kilakoltatástól

A NET Zrt. portálunkat arról tájékoztatta, hogy a befogadott szándéknyilatkozatok száma szerint (a visszautasítottakkal korrigálva) hozzávetőleg 150 ezer személy lakhatását már biztosította a NET program, hiszen a végrehajtási eljárások a szándéknyilatkozatok beérkezésétől szünetelnek.

Akik bekerültek a programba, a piacinál jóval alacsonyabb bérleti díjat fizetnek. Mint az Eszközkezelő Az Azénpénzem.hu-nak elmondta: egy NET bérlő átlagosan havonta 10800 forint bérleti díjat fizet lakhatásáért. 2017. április 30-ig a NET Zrt. bérlői a társaság által kiszámlázott bérleti díjak mintegy 93 százalékát fizették be, és a még be nem folyt bérleti díjak jelentős része is technikainak tekinthető (1-2 hónapos) késedelemben van.

Így vásárolhatják vissza az ingatlant

Az adósok az adásvételi szerződés megkötését követő 6 hónap után, de legkésőbb a 72. hónap utolsó napjáig visszavásárolhatják a Nemzeti Eszközkezelőtől az otthunkat. Ebben az esetben a vételár az az összeg, amit az eszközkezelő fizetett az ingatlanért, jegybanki alapkamattal, az eszközkezelő által az ingatlanra költött értéknövelő beruházások értékével, valamint az eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelve.

Az ingatlanokért fizetett vételárat jogszabály határozza meg. A vételár függ a hitelfelvételkori forgalmi értéktől, valamint a településmérettől (a település mérete szerint alkalmazott vételárdiszkont révén). A teljes NET ingatlanportfolió átlagos ingatlanonkénti vételára 3,8 millió forint – tudtuk meg az Eszközkezelőtő. A legmagasabb átlagos árat Budapesten (6,1 millió forint), a legalacsonyabbat Nógrád megyében (3,1 millió forint) fizette a NET Zrt. egy ingatlanért.

2017. április 30-ig összesen 283 ingatlant vásároltak vissza korábbi tulajdonosaik – monta portálunknak az Eszközkezelő. A Net Zrt. nem követi nyomon a visszavásárlási vételár forrását, de tudomásuk szerint több hitelügylettel és CSOK-kal egybekötött vásárlás is történt, amelyek során a NET Zrt. rugalmasan alkalmazkodott a megnövekedett ügyintézési időhöz.

Eza a szám egyelőre meglehetősen csekélynek tűnik. Nem véletlen, hogy ezen a téren is változtatáson töri a fejét a kormányzat. Mint Bodzási korábban portálunknak elmondta: azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az államnak nem lehet célja egy ingatlanportfólió építése. Érdemes lenne tehát egyfajta lízingkonstrukcióban gondolkodni, aminek keretében a bérlő havi díjat fizet, a végén pedig maradványértéken (ami már egy alacsony összeg) megvehetné a lakást.
(azenpenzem)

Bal-Rad komm: A bankok „hitelportfolioinak tisztogatásában részt vevő”-adósságkezelőknek nevezett-hiénacégek az eszközkezelő által fizetett összegnél jóval alacsonyabb áron jutnak a magyarok lakóingatlanaihoz.

Persze a qrmány homályos és félrevezető igérgetései csak elodázzák a probléma megoldását. Arról a „nagyszerű megoldásról”, ami legutóbb született az árverési érték felemeléséről, mit ad Isten?-most derül ki, hogy CSAK EGY ESZTENDEIG TART!

„…A bankok mostani segítőkészségéhez feltehetően jócskán hozzájárult, hogy egy évre gyakorlatilag befagyasztották a lakóingatlanok becsérték alatti árverését…”

-Nocsak-nocsak! Megint mesefilmet vetítenek hülyegyerekeknek! „Választás” lesz! A kétharmadhoz kell a nyomorultak szavazata is!

Gyakorlatilag nyolc éve zajlik a qrmányzati parasztvakítás, miközben érdemi lépés a katasztrófa elhárítására nem történik.

Egy Népstadion árából megoldható lenne a JELENLEG BAJBAN LÉVŐK helyzete! De csak az! Merthogy sajnos a probléma újratermelődik! Ez pedig továbbra is a RENDSZERBŰNRE utaló jel!

Az ELHIBÁZOTT-vagy szándékosan így tervezett és kivitelezett-társadalom és gazdaságpolitika újabb és folyamatos megnyilvánulása!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com