„A zene kell” – megszólaltak az elmúlt hetek tüntetéseinek szervezői
Az elmúlt hetek több ezres, tízezres tüntetéseinek szervezői elmondták, az Oktogonon a technobuli spontán akció volt, de a nyilvánosság új formái jönnek így létre, és fontosnak tartják, hogy zene szóljon a demonstrációkon, mert annak közösségteremtő ereje van.
Az elmúlt két hónapban tüntetéseket szervező két társaság, az Oktatási Szabadságot és a Nem maradunk csendben! csoport aktivistáival közölt interjút a Magyar Narancs eheti száma.
Az interjúban Lehotai Orsolya, az Oktatási Szabadságot csoport egyik tagja elmondta, a CEU-ügy kirobbanása után néhány egyetemista hívta életre a társaságot, összesen heten, de köztük nem csak CEU-s diákok vannak. Ők szervezték az élőláncot a CEU körül, és a 80 ezres tüntetést is a lex CEU ellen.
Mekler Zsuzsa és Bernáth László a Nem maradunk csendben! csoport tagjai azt mondták, öszesen mintegy tízen vannak szervezők, akik egyébként főleg zenés és kulturális vonalon mozgó programszervezéssel foglalkoznak (egyikük az Auróra klubban, az azt üzemeltető Marom Klub Egyesületben dolgozik és a Bánkitó Fesztivál egyik szervezője), akik emellett érdeklődnek a közügyek iránt is. „Azzal a céllal alapítottuk ezt a csoportot, hogy a rendezvényszervezést érintő technikai tudásunkkal támogassuk a civil megmozdulásokat” – mondta Bernáth. A Nem maradunk csendben! csoport szervezte a Szabadság téri zenés tüntetést. A múlt vasárnapi tüntetést a két csoport együtt szervezte. A Hősök terei és a legközelebbi, május 29-i tüntetést egy harmadik csoport szervezi, a Civilizáció.
Bernáth László azt mondta, szerinte fontos, hogy több csoport is legyen, akik kreatívan és önállóan tudnak tiltakozni, és minél több szervezet és állampolgár aktivizálódjon.
„Az lenne az egésznek a lényege, hogy az állampolgárok visszaszerezzék a közéletet, mert a parlament egy majomházzá silányult, durva kormánypárti többséggel. Azt gondolom, hogy az embereknek szükségük van egyfajta demokráciaélményre, egy helyre, térre, ahol elmondhatják a véleményüket, mert az Országgyűlésre nem lehet számítani, hiszen az már csak egy ész nélküli szavazóhivatal”- mondta.
A tüntetések közönsége a szervezők szerint vegyes, nem csak a fiatalokat tudják megszólítani, Lehotai Orsolya pedig hozzáttte, most kiderült, hogy Facebookon keresztül bárki szervezhet tüntetést spontán módon is, és lesznek is csatlakozó emberek, akik már nem csak a közösségi médiában puffognak.
„Mi nem vagyunk pártok, nem gyűjtünk szavazatokat, egyszerűen beszélni szeretnénk a minket érintő ügyekről”- mondta. Azt is elmondták, a pártok részéről nem is kereste meg őket senki, de ha melléjük akarnának állni, akkor is nemet mondanának nekik.
„Egy politikai pártnak megvan a saját szervezete és infrastruktúrája arra, hogy szervezzen saját tüntetést, ha akar”- tette hozzá Mekler Zsuzsa. Lehotai Orsolya azt mondta, nincs pártfóbiájuk, de ezeknél a tüntetéseknél pont nem az a lényeg, hogy egy pártot ajánlgassanak, hanem hogy a hétköznapi emberek álljanak ki, ettől függetlenül azt jónak tartja, ha politikusok is megjelennek a tömegben.
Arról, hogy az utóbbi tüntetéseken sok a zene és bulihangulat szokott uralkodni, azt mondták, a tüntetés egyfajta közösségi élménnyé vált, és fontos, hogy megőrizzük a humorérzékünket, mert nem lehet depresszív hangulatban párbeszédet folytatni.
„A zene kell, mert közösségteremtő ereje van”- mondta Lehotai Orsolya. Az Oktogonon a tüntetések után tartott technobulikról és a Nádor utcai sátrazásról azt mondták, ezek spontán dolgok, de a nyilvánosság új formái, amelyek fontos ügyekre hívják fel a figyelmet. A vidéki tüntetéseket jó dolognak tartják, akkor is, ha csak 20 ember megy el rájuk, mert ott szerintük nem a tömeg a lényeg, hanem a figyelemfelkeltés.
Arról, hogy a tüntetések hova fejlődhetnek, azt mondták, el kell gondolkozni azon, hogy milyen formái lehetnek még a nyomásgyakorlásnak, de egy tüntetésnél már az is fontos, hogy ennyi ember a magáénak érez párhuzamosan több ügyet is. Fontosnak tartják azt is, hogy a tüntetésekkel és a közösségi médiával ellensúlyozni lehet a kormánypárti propagandagépezet hazugságait, és hogy megindult egy párbeszéd az emberek között, mert olyanok is utcára vonultak, akik eddig passzívak voltak.
(HVG)
Bal-Rad komm: A „…tüntetéseken sok a zene és bulihangulat szokott uralkodni, azt mondták, a tüntetés egyfajta közösségi élménnyé vált, és fontos, hogy megőrizzük a humorérzékünket, mert nem lehet depresszív hangulatban párbeszédet folytatni…”
-Értjük mi! Olyan „vidámvasárnapos” legyen egy DEMONSTRÁCIÓ! Különben még félreértenék az érintettek. DEMONSTRÁLÓK és qrmány egyaránt! A RENDSZER!
EZEK DEMONTRÁCIÓK ÉS NEM TÜNTETÉSEK!
A tüntetések azok morcos hangulatúak szoktak lenni! A tüntetéseken dühös, depresszív hangulatú emberek szokták kifejezni nemtetszésüket! A tüntetők azok általában nem vidám enyelgésben szoktak gondolkodni! A tüntetők követelni szoktak! Beszélgetni a hatalom szeret és akar!
A HATALOM CSAK A HARAGOT ÉRTI MEG! AZ ELDOBOTT UTCAKÓ OKOZTA CSÖRÖMPÖLÉSBŐL ÉRT!
A techno zene hallása, a szivárványos meg uniós zászlók látványa nem a harag megnyilvánulásai! A bulivágy jelei!
TÜNTETÉS ÉS BULI AZ KÉT KÜLÖN DOLOG!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
