Kéthetes gyerekkel lakoltattak ki egy családot Döbrögisztán fővárosában

Kéthetes csecsemővel lakoltattak ki egy budapesti családot, számolt be a hírről az RTL Híradója.

A szülők 10 éve vették fel a 20 milliós devizahitelt, de nem tudták fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket.

A család egyelőre a nagymamánál húzza meg magát.

Nem csak ők vannak nehéz helyzetben: még akár 30 ezer családot is kilakoltathatnak.

Lecsapnak a kertvárosokra a végrehajtók

Rácsos gyerekágyat tuszkol be egy kantáros munkanadrágot viselő, középkorú férfi egy legalább húszéves kombi autó csomagterébe, a kék nejlonzacskókban lévő játékok és ruhák közé, közben komótosan pereg rá az eső.

A jelenetet a budafoki családi ház udvaráról az ingatlan új birtokosai – egy idősebb férfi, a felesége, és talán felnőtt fiuk –, valamint a bírósági végrehajtó és emberei figyelik feszülten. A ház előtti járdán három rendőr bámul unottan. Egy devizahiteles kilakoltatásának pillanatképe, ami az utóbbi és az elkövetkező hónapok tökéletes illusztrációja. – Ez a fotó nem festene túl jól a „Magyarország jobban teljesít”-plakátokon – mondja félig mosollyal, félig haraggal az ágyat rámoló Szabó Andor testvére, Ernő. Ő kénytelen tétlenül bámulni Andor és felesége cipekedését, mivel a végrehajtó még pakolni sem engedi be a házba.

– Ha én kölcsönadok neked százezer forintot, és kétszázezret kérek vissza, a törvény szerint uzsorás vagyok. Ha a bank ad neked kölcsön, és a kétszeresét kéri vissza, akkor az rendben van – sommázza Ernő a lakossági devizahitelekkel szembeni máig tartó, össznépi értetlenséget.

Szabó Andor története tipikusnak mondható. A burkoló szakmájú, vállalkozóként dolgozó férfi 2007-ben, a devizaalapú hitelek homályba veszett fénykorában vett föl 13,5 millió forint szabad felhasználású, svájcifrank-alapú kölcsönt egy banktól. Részben vállalkozására költötte a pénzt. Az értékbecslés alapján a szülei tulajdonában lévő ház akkor 18 millió forintot ért. Az évek során a kölcsönből 6 milliót fizetett ki. A végrehajtás kezdetekor a bank már 27 milliós tartozást követelt rajta. – Havi 68-69 ezer forinttal indult a törlesztés, de a hitellel kombinálva életbiztosítást is fizettem, évi 700 ezer forintot. 2011-re havi 148 ezer forintra ment föl a törlesztőrészlet, de még fizettem. Viszont volt egy autóbalesetem, szétnyílt a koponyám, így hónapokig nem tudtam dolgozni. Ekkor csúsztam pár havi törlesztővel, azóta görgettem magam előtt a tartozást. Úgy döntöttem, nem fizetek tovább. Nem láttam értelmét, az adósságom csak nőtt, úgy éreztem, soha nem szabadulok tőle – mesélte Andor, aki testvérével ebben a házban nőtt föl, két éve pedig feleségével és gyerekével élt az ingatlanban. Felesége egy hete szülte második gyermeküket, de nem kaptak haladékot a költözésre…

(mno/24.hu)

Bal-Rad komm: Vigasztaló, hogy a qrmány figyelemmel követi az eseményeket! MEG LEHET ELÉGEDVE A TAPASZTALTAKKAL! Ha szükségesnek látja, megteszi a szükséges intézkedéseket a KILAKOLTATÁSOK FÖLGYORSÍTÁSÁRA!

A Mekkmester Zrt már annyira letornászta a banki kamatokat, hogy AKIKNEK PÉNZÜK VAN, azok már inkább ingatlanokba „fektetik”! Van választék bőven. Jelezte is tegnap Döbrögi Gazdasági Szent Jobbja: „ARANYKOR KÖSZÖNT BE DÖBRÖGISZTÁN HITHŰ NÉPÉRE!”

Vajon mikor pattan el a húr? Mert hogy el fog pattanni az biztos! Akkor pedig komoly baj lesz!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Devizahitelek: itt az Európai Bíróság nagy döntése

A magyar jelzáloghitelesek számára is érdekes ítéletet hozott ma az Európai Bíróság egy román ügyben. A testület ezúttal sem mondta ki, hogy a devizaárfolyam-kockázat áthárítása miatt semmis lenne a hitelszerződés, ehelyett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés csak akkor vizsgálható, ha az erre vonatkozó feltételt nem világosan és érthetően fogalmazta meg a szerződés. Hogy ez az egyedi esetben fennáll-e, azt a román bíróságnak kell megvizsgálnia. Akik tehát abban bíztak, az ítélet hatására lavina indulhat el Magyarországon is, azoknak (legalábbis első értelmezésünk szerint) csalódniuk kell. Vannak persze további, magyar ügyek is a bíróság asztalán, kérdés, ezek sorsára milyen hatással lesz a mai ítélet.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az Európai Bíróság közleményét, a kiemelések is ebből vannak:

A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek elegendő tájékoztatást kell nyújtana a kölcsönfelvevő számára ahhoz, hogy ez utóbbi tájékozott és megalapozott döntést hozhasson

Így az eladónak vagy szolgáltatónak az érintett fogyasztó rendelkezésére kell bocsátania az ahhoz szükséges valamennyi releváns információt, hogy e fogyasztó felmérhesse valamely feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeit

2007 és 2008 között Ruxandra Paula Andriciuc és további személyek – akik ebben az időszakban román lejben (RON) kapták meg a jövedelmüket – svájci frank (CHF) alapú hitelszerződéseket kötöttek a Banca Româneascã román bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából.

A felek között létrejött kölcsönszerződések értelmében a hitelfelvevőknek svájci frankban kellett fizetniük a havi törlesztőrészleteket, továbbá vállalták, hogy őket terhelje a RON CHF-hez viszonyított árfolyamának esetleges ingadozásában rejlő kockázat.

Ezt követően a szóban forgó árfolyam a hitelfelvevők hátrányára jelentősen megváltozott. Az utóbbiak a román bíróságokhoz fordultak annak megállapítása érdekében, hogy az a feltétel, amelynek értelmében a hitel összegét CHF-ben kell visszafizetni, anélkül hogy figyelembe vennék a hitelfelvevőket az árfolyamkockázat miatt esetlegesen érő veszteséget, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, amely egy uniós irányelv1 előírásai értelmében nem kötelező rájuk nézve. A hitelfelvevők különösen arra hivatkoznak, hogy a szerződések megkötésekor a bank részrehajló tájékoztatást nyújtott a termékéről azáltal, hogy kizárólag e terméknek a hitelfelvevők számára jelentett előnyeit hangsúlyozta, azonban nem ismertette a potenciális kockázatokat, valamint e kockázatok bekövetkezésének valószínűségét. A hitelfelvevők szerint a vitatott feltételt a bank e gyakorlata fényében tisztességtelennek kell tekinteni.

Ebben az összefüggésben a Curtea de Appel Oradea (nagyváradi fellebbviteli bíróság, Románia) arra vár választ a Bíróságtól, hogy a bank milyen mértékben köteles tájékoztatni az ügyfeleket a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönökben rejlő árfolyamkockázatról.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát képezi, ezért annak tisztességtelen jellege az irányelvre tekintettel csak akkor vizsgálható, ha e feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. A hitel meghatározott pénznemben történő visszafizetésének kötelezettsége ugyanis a hitelszerződés lényeges jellemzőjének minősül, mivel e kötelezettség nem a fizetés módját érintő kiegészítő elemre, hanem az adós kötelezettségének természetére vonatkozik.

E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelmény azt is előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal. Adott esetben a szerződésnek e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyra is ki kell térnie, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Ezt a kérdést a román bíróságnak kell megvizsgálnia, tekintettel az összes releváns ténybeli elemre, amelyek között szerepel a kölcsönszerződés megkötése során a hitelező által közzétett reklám és tájékoztatás is.

Konkrétabban, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy tájékoztatták-e a fogyasztót a kötelezettségvállalását esetlegesen befolyásoló valamennyi olyan tényezőről, amely révén felmérheti az általa felvett hitel teljes költségét.

Ebben az összefüggésben a Bíróság kifejti, hogy a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. Így e tájékoztatásnak nem csupán a kölcsön pénzneme fel- vagy leértékelődésének lehetőségére kell kiterjednie, hanem azokra a hatásokra is, amelyeket a kölcsön pénzneme árfolyamának ingadozása és e pénznem kamatlábának emelkedése a törlesztőrészletekre gyakorolhat.

Ezért egyrészt a hitelfelvevőnek világos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával olyan árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik. Másrészt a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, különösen ha a kölcsönfelvevő nem ebben a külföldi pénznemben kapja a jövedelmét.

Végül a Bíróság rámutat arra, hogy amennyiben a bank nem tett eleget e kötelezettségeknek, és következésképpen vizsgálható a vitatott feltétel tisztességtelen jellege, a nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy egyrészt a bank tiszteletben tartotta-e a jóhiszeműség követelményét, és másrészt jelentős egyenlőtlenség áll-e fenn a szerződéses felek között. Ezen értékelést az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva, és különösen a banknak a lehetséges árfolyam-ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel kell lefolytatni. E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy valamely szerződési feltétel a felek közötti olyan egyenlőtlenséget is magában foglalhat, amely csak a szerződés teljesítése során válik nyilvánvalóvá.

EMLÉKEZTETŐ: Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.”
(portfolio)

Bal-Rad komm: Bár az itélet román vonatkozású, Döbrögisztán panaszosai MÉG ÁLMODOZHATNAK! A jogászok még ámíthatnak!

„…E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti…”

A RENDSZER STABIL JOGI TALAPZATON ÁLL ÉS MŰKÖDIK!

Ezt csak a társadalom tudná megváltoztatni! Ideje lenne fölébredni!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!