“Végálom…-ill. álomvég?” bővebben

"/>

Végálom…-ill. álomvég?

Devizahitelek: itt az Európai Bíróság nagy döntése

A magyar jelzáloghitelesek számára is érdekes ítéletet hozott ma az Európai Bíróság egy román ügyben. A testület ezúttal sem mondta ki, hogy a devizaárfolyam-kockázat áthárítása miatt semmis lenne a hitelszerződés, ehelyett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés csak akkor vizsgálható, ha az erre vonatkozó feltételt nem világosan és érthetően fogalmazta meg a szerződés. Hogy ez az egyedi esetben fennáll-e, azt a román bíróságnak kell megvizsgálnia. Akik tehát abban bíztak, az ítélet hatására lavina indulhat el Magyarországon is, azoknak (legalábbis első értelmezésünk szerint) csalódniuk kell. Vannak persze további, magyar ügyek is a bíróság asztalán, kérdés, ezek sorsára milyen hatással lesz a mai ítélet.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az Európai Bíróság közleményét, a kiemelések is ebből vannak:

A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek elegendő tájékoztatást kell nyújtana a kölcsönfelvevő számára ahhoz, hogy ez utóbbi tájékozott és megalapozott döntést hozhasson

Így az eladónak vagy szolgáltatónak az érintett fogyasztó rendelkezésére kell bocsátania az ahhoz szükséges valamennyi releváns információt, hogy e fogyasztó felmérhesse valamely feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeit

2007 és 2008 között Ruxandra Paula Andriciuc és további személyek – akik ebben az időszakban román lejben (RON) kapták meg a jövedelmüket – svájci frank (CHF) alapú hitelszerződéseket kötöttek a Banca Româneascã román bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából.

A felek között létrejött kölcsönszerződések értelmében a hitelfelvevőknek svájci frankban kellett fizetniük a havi törlesztőrészleteket, továbbá vállalták, hogy őket terhelje a RON CHF-hez viszonyított árfolyamának esetleges ingadozásában rejlő kockázat.

Ezt követően a szóban forgó árfolyam a hitelfelvevők hátrányára jelentősen megváltozott. Az utóbbiak a román bíróságokhoz fordultak annak megállapítása érdekében, hogy az a feltétel, amelynek értelmében a hitel összegét CHF-ben kell visszafizetni, anélkül hogy figyelembe vennék a hitelfelvevőket az árfolyamkockázat miatt esetlegesen érő veszteséget, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, amely egy uniós irányelv1 előírásai értelmében nem kötelező rájuk nézve. A hitelfelvevők különösen arra hivatkoznak, hogy a szerződések megkötésekor a bank részrehajló tájékoztatást nyújtott a termékéről azáltal, hogy kizárólag e terméknek a hitelfelvevők számára jelentett előnyeit hangsúlyozta, azonban nem ismertette a potenciális kockázatokat, valamint e kockázatok bekövetkezésének valószínűségét. A hitelfelvevők szerint a vitatott feltételt a bank e gyakorlata fényében tisztességtelennek kell tekinteni.

Ebben az összefüggésben a Curtea de Appel Oradea (nagyváradi fellebbviteli bíróság, Románia) arra vár választ a Bíróságtól, hogy a bank milyen mértékben köteles tájékoztatni az ügyfeleket a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönökben rejlő árfolyamkockázatról.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát képezi, ezért annak tisztességtelen jellege az irányelvre tekintettel csak akkor vizsgálható, ha e feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. A hitel meghatározott pénznemben történő visszafizetésének kötelezettsége ugyanis a hitelszerződés lényeges jellemzőjének minősül, mivel e kötelezettség nem a fizetés módját érintő kiegészítő elemre, hanem az adós kötelezettségének természetére vonatkozik.

E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelmény azt is előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal. Adott esetben a szerződésnek e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyra is ki kell térnie, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Ezt a kérdést a román bíróságnak kell megvizsgálnia, tekintettel az összes releváns ténybeli elemre, amelyek között szerepel a kölcsönszerződés megkötése során a hitelező által közzétett reklám és tájékoztatás is.

Konkrétabban, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy tájékoztatták-e a fogyasztót a kötelezettségvállalását esetlegesen befolyásoló valamennyi olyan tényezőről, amely révén felmérheti az általa felvett hitel teljes költségét.

Ebben az összefüggésben a Bíróság kifejti, hogy a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. Így e tájékoztatásnak nem csupán a kölcsön pénzneme fel- vagy leértékelődésének lehetőségére kell kiterjednie, hanem azokra a hatásokra is, amelyeket a kölcsön pénzneme árfolyamának ingadozása és e pénznem kamatlábának emelkedése a törlesztőrészletekre gyakorolhat.

Ezért egyrészt a hitelfelvevőnek világos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával olyan árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik. Másrészt a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, különösen ha a kölcsönfelvevő nem ebben a külföldi pénznemben kapja a jövedelmét.

Végül a Bíróság rámutat arra, hogy amennyiben a bank nem tett eleget e kötelezettségeknek, és következésképpen vizsgálható a vitatott feltétel tisztességtelen jellege, a nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy egyrészt a bank tiszteletben tartotta-e a jóhiszeműség követelményét, és másrészt jelentős egyenlőtlenség áll-e fenn a szerződéses felek között. Ezen értékelést az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva, és különösen a banknak a lehetséges árfolyam-ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel kell lefolytatni. E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy valamely szerződési feltétel a felek közötti olyan egyenlőtlenséget is magában foglalhat, amely csak a szerződés teljesítése során válik nyilvánvalóvá.

EMLÉKEZTETŐ: Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.”
(portfolio)

Bal-Rad komm: Bár az itélet román vonatkozású, Döbrögisztán panaszosai MÉG ÁLMODOZHATNAK! A jogászok még ámíthatnak!

“…E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti…”

A RENDSZER STABIL JOGI TALAPZATON ÁLL ÉS MŰKÖDIK!

Ezt csak a társadalom tudná megváltoztatni! Ideje lenne fölébredni!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Végálom…-ill. álomvég?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kapcsolódó
    Európai Bíróság:
    “A Bíróság elutasítja Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit”
    Ez az ítéletről szóló sajtóközlemény magyar fordítása:
    https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2017-09/cp170091hu.pdf
    Egy “harc” is kirajzolódik a dolgot övező felhajtásból. A horda hevesen kampányol, mert józan megfontolásból nem akarja, hogy a “Soros-terv” részeként az elosztásból rendszert csináljanak, ami jó törekvés lenne a részükről. Valóban van olyan szándék, hogy az átmeneti szabályozásból állandó jellegű elosztási folyamat legyen, de ezt jogi aktus keretén belül kell rögzíteni. A jogalkotás az Európai Bizottságon, az Európai Parlamenten és az Európai Unió Tanácsán keresztül zajlik.
    europarl.europa.eu-hoz illeszd: /aboutparliament/hu/20150201PVL00004/Jogalkot%C3%A1si-jogk%C3%B6r
    illetve
    consilium.europa.eu-hoz illeszd: /hu/council-eu/decision-making/special-legislative-procedures/
    A Tanácsban – az érintett témákban – nem szükséges a konszenzus, a Parlamentben pedig a többség dönt. A horda “harcol”, ami tökéletes kampánytéma, de egyelőre úgy néz ki, hogy a reális cél az időhúzás lehet. Persze nekünk vetítenek.
    Függetlenül attól, hogy “menekülteknek” vagy illegális bevándorlóknak tekintik a problémás migránsokat, a Bel- és Igazságügyi Tanács munkájában az ezekkel kapcsolatos ügyek (rendre: EUMSz. 78. ill. 79. cikk alá esnek) a minősített többségi szavazás / az “együttdöntés” körébe tartoztak (nem kell konszenzus). Lásd:
    consilium.europa.eu-hoz illeszd: /uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/111628.pdf
    Vagyis hiába szavazott a 120 ezres kontingens tervezett szétosztása ellen két miniszter is. Akinek szava lehetett volna a terv felpörgetésének gátlásában, az a Pulyka, aki – állítólag pártfegyelemből – támogatta a 2016. február 18-19-én tartott tanácskozás végkövetkeztetéseit, amelyek között szerepelt az Unión belüli áthelyezési folyamatok teljeskörű végrehajtása is, majd öt nappal később, 24-én népszavazást jelentett be, de kihátrált mögüle. Az elfogadott záródokumentum tartalma itt ellenőrizhető:
    http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/02/19-euco-conclusions/
    “valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve”
    Ennek elfogadásához konszenzus kellett, ami meg is volt. Miért nem lassította le a folyamatot a Pulyka? Figyelmetlenségből? Pártfegyelemből? Egyéb okokból? Az most már mindegy, hiszen politikus, náluk pedig a saját szavai alapján eredményfelelősség van. A lényeg, hogy a “harc” Tusk bökése és az Európai Bíróság döntése ellenére folytatódik, ráadásul a pénzcsap sincs elzárva.
    Az Európai Néppárt (EPP) elnöke mondja nekünk:
    “His party, Fidesz, has always voted in line with the EPP in the European Parliament. Since I have been President of the group, I have always been able to count on Berlusconi’s Italians and Orbán’s Hungarians to support our position.”
    “Pártja, a Fidesz, mindig az EPP-vel párhuzamban szavazott az Európai Parlamentben. Mióta a csoport elnöke vagyok, mindig számíthattam Berlusconi olaszaira és Orbán magyarjaira az álláspontunk támogatásában.”
    euractiv.com-hoz illeszd: /section/uk-europe/interview/daul-orban-is-the-enfant-terrible-of-the-epp-family-but-i-like-him/
    Az EPP a maga kevesebb mint 30 (28,5) százalékával (helyek az Európai Parlamentben) ugyan többségében a kötelező áthelyezés ellen van, de nincsenek annyira az ellen, hogy befogadják a menekülteket, mint olyanokat. A kötelező áthelyezés kérdésében még az ECR, az ENF és az EFDD (a három összesen 20,7%) áll mellettük.
    visegradinsight.eu-hoz illeszd: /v4-in-for-a-penny-solidarity-but-not-for-the-pound-relocation/
    Egyelőre ez a Pulyka szerencséje.

  2. Szerintem kimondatott,hogy a devizahitel rossz minőségű termék volt és azt annak megfelelően kell kezelni.Vegyék vissza a házat és kész! A pénzt pedig fizessék vissza,amit a rossz minőségű termékért kicsaltak tőlünk! Az amerikai fasiszta zsidók!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com