Európa Oroszországgal szemben lassan négy éve fenntartott gazdasági szankcióinak legnagyobb vesztese az Európai Unió. Az orosz kiviteli tilalom miatt a tagállamok összesített exportkiesése bőven meghaladja a 150 milliárd dollárt, miközben az orosz agrárium szinte hónapról hónapra újabb csúcsokat döntöget. A helyzet ráadásul nem segített az orosz embargót kiváltó ukrán konfliktus megoldásában.
Sokat bukik az orosz kiviteli tilalom miatt az Unió
Korlátozó intézkedéseket vezetett be az Európai Unió 2014 márciusában Oroszországgal szemben a Krím-félsziget elcsatolása és az Ukrajnával szembeni katonai fellépés miatt. Az EU arra számított, hogy különösen a gazdasági szankciók érintik majd fájdalmasan az oroszokat, ám a fegyver visszafelé sült el. Miközben az orosz gazdaság (és benne az agrárium) látványosan fejlődik, az európai közösséghez tartozó tagországok – ENSZ-szakértők szerint – havonta összesen 3,2 milliárd dollárt (körülbelül 1000 milliárd forintot) veszítenek a kieső piacok miatt. Az orosz embargó eddigi következményeként Oroszország 55 milliárd, az Európai Unió pedig nagyjából 155 milliárd dolláros bevételtől esett el.
Fejlesztik és támogatják a hazait az oroszok
Az embargót az orosz gazdasági szereplők egy része óriási lehetőségnek fogta fel. Hatalmas beruházások indultak meg. Ez kiterjedt a mezőgazdaságra is, Oroszország tavaly például ezáltal válhatott (119 millió tonnás rekordterméssel) a világ egyik legnagyobb gabonatermesztőjévé. Exportra is bőven jutott 34 millió tonna mennyiségben. A sertés- és csirkehús esetében az importot sikerült teljes egészében kiváltani a hazai termeléssel. Sőt. a cukoripar is fellendült a kiváló cukorrépatermés miatt. Az üvegházi zöldségtermesztés volumene pedig 2016-ban 30 százalékkal múlta felül az előző évit. A fogyasztóknak természetesen szűkösebb kínálattal kell beérniük, de nem lesz forradalom, ha még néhány évig nem kerül francia sajt a tányérjukra. A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, valamint hal- és húsfélék beviteli tilalma még legalább 2018. június 23-ig fennmarad az Európai Unió Tanácsának idén nyári döntése értelmében.
Oroszország ügyesen használta fel a szankciókat arra, hogy erősítse önellátását. Emellett hozzájutott azon nagyhatalmak segítségéhez (mindenekelőtt Kína), amelyek nem érintettek az embargóban, viszont kihagyhatatlan üzleti lehetőséget láttak benne. A kelet-ázsiai országban már 2015 nyarán hozzáláttak például egy 100 ezer szarvasmarhát befogadni képes „megafarm” építésébe, amely évi 800 millió liter tej előállítására lesz képes (ez nagyjából a magyarországi termelés felét teszi ki). Arról pedig itt írtunk korábban, hogy Kína 17 millió sertéssel bővítené az állományát.
Dőlnek a rekordok az orosz orosz kiviteli tilalom következtében
A mezőgazdaság felpörgését az is segítette, hogy Oroszország különféle támogatásokkal ösztönzi a gazdákat a termelés bővítésére és a beruházásokra. A nemzetközi trendekkel ellentétben a földárak ott még nem szöktek az egekbe, így adott a lehetőség a terjeszkedésre. A kiváló minőségű, termékeny csernozjom talaj szintén hozzájárul az eredményes termeléshez. Ha pedig továbbra is alacsonyan maradnak az üzemanyag- és műtrágyaárak, akkor az orosz agrárium a közeli jövőben még jövedelmezőbbé válik. A növényvédő szerek forgalma tavaly 16 százalékkal emelkedett, miközben globálisan csupán 2,2 százalékos növekedés volt érzékelhető. Járulékos haszonként az agráriumban érdekelt orosz cégek tőzsdei értéke nem egy esetben a duplájára-triplájára emelkedett a szankciók 2014. márciusi bevezetése óta.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Oroszország hatalmas egy ország. A nem odavalósiak számára sokszor furcsa szokásokkal. Bizonyos európai fölfogásokkal szemben „nem is európai” ország. Egy ilyen „nem is európai” szokás náluk, hogy a gyengébb, a védtelen – ha másra nem is – de a társadalom szolidaritására számíthat. Ismeretlenül is.
Szentpéterváron történt vasárnap este egy, a hatalmas országot szó szerint megrázó skandallum. Néhány „szórakozni vágyó” fiatal videora vette, amint…!
Igen. Egy hajléktalannal „passzióznak”.
A remek mókázásról készült videot aztán néhány óra elteltével megszerzte a REN-Tv. Le is adta. Nem túlzás: Oroszország beleremegett a fölháborodásba.
A szórakozó ifjak EGYIKE SEM ismerhető fel a meglehetősen rossz minőségű felvételen. Azazhogy mégis!
Hiszen a szórakozni vágyó tinédzsert fölismerte az anyja! Aki miután „megkonzultálta” gyermekével és a volt rendőr papával. Kézen fogta csemetéjét, és vele együtt fölkeresték meg a televíziót.
A mama hálát adott a tévének a video leadásáért! Elmondta fia cselekménye miatti megdöbbenését és fölháborodását. Meg persze a szokásos anyai védőbeszédet, de…!
Szerinte NEM EGY BOCSÁNATOS dolgot követett el a büdös kölök, hanem a társadalom ingerküszöbét messze meghaladó súlyos tettet, ami miatt megérdemli a rá váró büntetést. Kérte a bántalmazott megbocsájtását.
A fiú is előáált a maga problémáival, amik miatt éppen feszült volt, és ezért „úgy vezette le” feszültségét. Elismerte hogy bűnt követett el, amit aztán soha többé nem tette meg mégegyszer, és ő is bocsánatot kért.
Európában is előfordulnak hasonló esetek. Amit európai módon reagál le az európai társadalom. Rá se hederít!
A jelek szerint Oroszország MÉG nem mindenben képes európaiasan viselkedni.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Legalább két esztendeje már, hogy szerettem volna egy tisztázó írást csinálni Oroszországról. Egy olyan realista fölfogásút. Se nem heroizálót, se nem degradálót. Ami hellyel-közzel igaz.
De ez egy rettenetesen nagy munka. Jómagam szeretem Oroszországot. Van oda kötődésem, jártam Oroszországban. Autóval, mert látni akartam/akarom. Megismerni. Ami persze lehetetlenség.
Ezért sem kerítettem sort egy ilyesmi megírására.
Viszont KELL EGY ILYEN ÍRÁS, mert…! Mert kell.
Éppen kapóra jött a Munkáspárt elnökének, Thürmer Gyulának az ebben a témában megfogalmazott írása.
ÁLOMBA RINGASSUNK VAGY ÉBRESSZÜNK?
Oroszország ünnepli a Nagy Október 100. évfordulóját. Gondolták volna, hogy egy tőkés országban ilyen lehetséges? Lehet, hogy ilyen az orosz kapitalizmus. Vagy talán ilyen a putyini politika.
A putyini logika végtelenül egyszerű és egyben ravasz is.
Minek bántsuk a múltat? Minek tegyünk a rendszer ellenségévé milliókat? Milyenek az emberek? Nehezen veszik észre, hogy kapitalizmus van, hogy ki vannak szolgáltatva a bankoknak, hogy a munkahelyen könyörtelenül kizsákmányolják őket. Illetve, lehet, hogy észreveszik, de megszokják, és idővel természetesnek tartják.
De rögtön ellenünk fordulhatnak, ha elvesszük a vörös csillagot, ha kitagadjuk Lenint, ha elraboljuk fi atalságuk emlékét. Akkor meg minek bántsuk a múltat?
Oroszország ünnepli a Nagy Október 100. évfordulóját. Persze, a maga módján, ravaszul. A Téli Palota falaira esténként fénykoncertet vetítenek, felidézve a cárizmust és 1917-et is.
Szinte megsajnáljuk a cárt, II. Miklóst, mert szegénykét háborúba kényszerítették. Hogy a cári Oroszország, az orosz kapitalizmus legalább annyira felelős az első világháborúért, mint Németország és a német tőke?
Nos, erről nem esik szó. Na ja, a cárt kell idealizálni, nemzeti hőssé tenni, és nem a valóságot elmondani.
A fénykoncertből megtudjuk azt is, hogy a februári forradalom megdöntötte a cárt, ami speciel igaz. Aztán volt még valamilyen epizód októberben, aminek nincs különösebb jelentősége. Ez meg speciel nem igaz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a kapitalizmust, a gyárosok, a bankárok, a spekulánsok uralmát döntötte meg. Annak elődjét, amelyet ma a putyini Oroszország nagy gonddal gyarapít.
A koncert végső üzenete is kristálytiszta. Ne törődjünk azzal, hogy ki szegény és ki milliárdos, oroszok vagyunk, vagy mi fene, minden baj után naggyá tettük Oroszországot és most is naggyá tesszük!
A putyini Oroszországban még arra is van mód, hogy Szentpétervár legnagyobb kulturális központja külön évfordulós műsorral szórakoztassa az embereket. Legyen benne szó a forradalomról! Legyen szó a második világháborúról, ami még ma is nagyon élő emlék! Ráadásul olyan háború, amelyet az orosz nép megnyert. Lehet szó a Szovjetunióról, lehet énekelni az egykori népszerű slágereket. A nézőtéren idős emberek, emlékeznek a szocializmusra, és most édes álomba szenderülnek.
De ne essék szó a mai Oroszországról!
Ne beszéljünk arról, hogy egyesek ma olyan végtelenül gazdagok, hogy a cári idők hercegei és gyárosai eltörpülnek mellettük! Ne beszéljünk a szegényekről, a koldusokról! Ne ébresszük fel a népet édes álmából!
Az orosz rendszer a maga javára fordítja a századik évfordulót.
Szocsiban tartották az idén a Világifjúsági Találkozót, nyilván állami pénzből. A Nagy Október évfordulóján megrendezték a „baloldali, demokratikus-hazafi as erők” konferenciáját, az állam finoman leplezett, de letagadhatatlan támogatása mellett.
Putyin elnök még üdvözletet is küldött a Kommunista és Munkáspártok 19. Nemzetközi Találkozójának, ami azért, mondjuk meg őszintén, nem mindennapos.
Látnunk kell a dolog jó oldalát is. Putyin realista. Tisztában van az orosz társadalommal. Tudja azt is, hogy sokszor elég egy szikra, és az elégedetlen tömegek forradalmat csinálnak. Tudja, hogy a kommunistákra sokan szavaznak Oroszországban.
Vannak, akik szerint a kommunista párt leköti az elégedetlen tömegeket, és ez jó a rendszernek. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem.
De mi van, ha egy szép napon radikalizálódik az orosz párt? Nem történhet meg?
A tőke nem szereti a szocialista múltat. Sehol a világon. Van, ahol kiradírozzák a múltat. Van, ahol tiltanak, sőt büntetnek.
Oroszországban nem radíroznak, nem tiltanak, nem büntetnek.
A modern propaganda minden eszközével édes álomba ringatják az embereket.
Álomba ringatni másként is lehet. Nálunk radíroznak, tiltanak, és néha a büntetéssel is próbálkoznak. Nálunk az álom másról hivatott szólni. Európa leggyorsabban fejlődő országáról, a teljes foglalkoztatottság, a széleskörű szociális ellátások birodalmáról.
Egy országról, amely kiment a bajból minden magyart, akár a busza került balesetbe, akár a magyar nyelvet tiltották be iskoláiban.
Mi a mi dolgunk? Segítsünk álomba ringatni az embereket?
Erről is beszéltünk a pártok nemzetközi találkozóján is. Persze az ilyen szándék mindenkitől távol áll, de a gyakorlat nem mindig ezt mutatja. Az össznépi altatásban a pártok két módon is részt tudnak venni. Ha mára hirdetnek forradalmat, amikor holnap se lehet megcsinálni. Vagy ha mellé állnak olyan erőknek, amelyek nyugodt, forradalom mentes átmenetet hirdetnek.
A szocializmus azt jelenti, hogy nem a tőkések, nem a gazdagok irányítják az országot, hanem a nép, a dolgozók. De a gazdagok nem mondanak a hatalomról. A forradalom arra kell, hogy elvegyék tőle.
A szocializmushoz el fogunk jutni. De addig még milliószor kell kitelepülnünk, sokszor kell akciónapokat tartani, sztrájkokat támogatni, választásokon küzdeni, sőt talán mást is kell majd vállalni, amit ma meg nem is látunk.
Ha már az évfordulóról beszéltünk, én úgy emlékszem, hogy az Auróra ágyúját nem azért sütötték el Leninék, hogy takarodót fújjanak. Ébreszteni akartak és ébresztettek.
Oroszországot és a világot.
TGY
Az írást nem volt szívem „meghúzni” a „komcsi propaganda”, meg a döbrögisztáni részek miatt. Nem is Oroszország ismertetése volt az írás eredeti célja, bár én annak szánom.
Igen! Oroszország valóban a sarló-kalapács, az ötágú vöröscsillag, és a cári kétfejű sasos címer hazája. Úgy együtt.
Már nem a Szovjetunió, de még nem a cári Oroszország. Egy a kettő között MÉG lebegő, felemás politikai-gazdasági-katonai világhatalom.
Már nem a szocializmus, de még nem teljesen a kapitalizmus. Többnyire már kapitalista, de vannak még zárványok. És a lelkek. Az emlékek és a jelen között őrlődők.
Tagadhatatlan az ország fejlettsége és potenciálja. Ugyanakkor magán viseli a kapitalizmus minden lényegi vonását.
De még így is egy szerethető ország! Nem a külsőségei miatt. Az emberek miatt! A derékhad miatt. A lelkületük miatt. Számukra a Volga az Anyácska! A Don az Apácska! Valahogy „emberibb emberek” mint amihez mi már kezdünk hozzászokni. A hülyeségeikkel, a számunkra sokszor szokatlan dolgaikkal, szertelenségeikkel együtt is.
Ahogy pedig HAZAFELÉ a határátkelőn a család kiszáll az autójából, és megcsókolja az anyaföldet – Oroszország Anyácska Szent Földjét…
Ugyanakkor nem tagadhatóak az ország problémái sem. Amiket elsősorban az élet IS a nyakukba zúdított. Persze rosszabbul is járhattak volna egy Jelcin típusú államfővel”, de kaptak egy Putyint. Aki egyszer azt találta mondani, hogy „lehet én igazabb kommunista vagyok, mint Gennagyij Andrejevics!” (Azaz Zjuganov.) Persze ezt senki sem vette komolyan. De „amúgy” komolyan veszik! Még egyelőre.
Oroszország az ellentmondások, és a csudák országa.
Krasznojarszkban „fiatal művészek” a napokban egy modern művészeti projekt keretében „Lenin szobrot” avattak.
A KPRF helyi szervezete egyenesen „Istenkáromló” akciót említett, és kezdeményezi a városu elöjáróságon a „mű” eltávolítását. De védelmezi a fölbőszült helyiek döntő haragjától.
A 2008-as orosz-grúz háború idején „két szemetek Sztálin elvtárs szülőházára!” – parancsot kapták az orosz katonák. Még csak ablaka sem repedt!
A Mamajev – kurganon lévő „Sztálin-kápolnát” szinte szidolozzák.
Az új orosz himnusz úgy új, hogy szovjet is!
Visznek az oroszok Kolcsak emlékművére virágot, megkoszorúzzák a sztálini terror áldozatainak friss emlékművét, imádkoznak a cér és családja lelki üdvéért, de Lenin elvtárs maradjon csak a Vörös-téri mauzóleumban. Sztálin kölönben is nagy államférfi volt. A nehézségeken meg úrrá leszünk! Csak az a büdös Gorbacsov meg Jelcin ne lettek volna.
MERT AKKOR A SZOVJETUNIÓ MA A VILÁG LEGJOBBJA LENNE MÁR!
Összességében véve Oroszország egy soha meg nem ismerhető, szerethető, hatalmas ország!
Az orosz bulvárlap Life.ru egy olyan videót tett közzé, amin állítólag a Ka-52-es támadó helikopter rakétával tüzel a hadgyakorlaton és egy teherautót eltalál.
Az orosz hadsereg eldöntötte hogy nyilvánosságra hozza az esetet. Miután a video kikerült a netre…..
Itt meg ugyanaz az incidens, csak most a földről átélve….
(Szerk: Olyan furi ez a videó nem? A kamerás meg se ijed, többiek is állva maradnak ahelyett hogy hosszú másodpercekig hasalnának… vagy nem tudom, de valahogy természet ellenes ez a video.)
Itt meg a kárfelmérés. Biztos páncéltörő rakéta volt és nem pedig repesz. Vagy kimondottan hadgyakorlatra szánt lövedékeket használnak ilyenkor.
