Sokat dolgozik a magyar, de lelombozó, milyen keveset keres

Átlagosnak megfelelő mennyiségű időt töltöttünk tavaly munkával a legfrissebb adatok szerint, az ezen idő alatt elvégzett munkáért viszont megdöbbentően kevés fizetést kaptunk.

2016-ban átlagosan 1761 órát dolgozott egy magyar munkavállaló, derül ki az OECD legfrissebb statisztikájából. Ezzel egy 2012 óta tartó trend tört meg, azóta ugyanis most először mutatott emelkedést a ledolgozott órák száma. A növekedés nem feltétlenül előnyös, ám még nem lógunk ki a sorból, hiszen az 1761 óra alig marad el valamivel az OECD átlagától. Ezzel egyben a történelmi mélypontról is elmozdultunk, hiszen egy évvel korábban, a 2015-ös adat jelentette ezt 1995 óta.

A legtöbbet Mexikóban dolgozták a munkavállalók tavaly, 2255 órát, míg a legkevesebbet Németországban, 1363 órát. A visegrádi országok vonatkozásában annyi változás történt a 2015-ös adatokhoz képest, hogy hazánk megelőzte Szlovákiát, ahol egyébként egy év alatt 14 órával 1740-re csökkent a ledolgozott órák száma. A cseheknél 1770, a lengyeleknél pedig 1928 óra volt az egy főre eső átlagos munkával töltött idő tavaly.

Miközben a ledolgozott munkaórák alapján az OECD-tagállamok középmezőnyébe tartozunk, nem mondható el ez a munkáért kapott fizetést illetően.

A nemzetközi szervezet nemrég publikálta a bérekre vonatkozó statisztikáját is, ami szerint 2016-ban átlagosan egy munkavállaló átlagos bruttó keresete 21 711 dollár volt, ami előző évhez képest 5,1 százalékos növekedés eredménye. A béremelkedés mértékével a tagállamok élvonalában vagyunk, hiszen előttünk mindössze 4 tagállam szerepel: Izland (+8,9 százalék), Lettország (+6 százalék), Lengyelország (+5,4 százalék) és Észtország (+5,3 százalék). Igenám, viszont ennek ellenére a rangsor legvégén szerepel a magyar bér, mindössze Mexikóban kerestek ennél kevesebbet a dolgozók, 15 311 dollárt.

A bérek elmúlt években mutatott alakulását tekintve nem túl rózsás Magyarország helyzete,

2010-hez képest ugyanis bár 2,5 százalékos volt a dollárban regisztrált növekedés mértéke, a rangsorban 3 helyet csúsztunk vissza.
Vagyis a bérfelzárkózásunk közel sem halad jól nemzetközi viszonylatban. 2010-ben még az észtek, a litvánok és a lettek is kevesebb pénzért dolgoztak, mára viszont mindhárman megelőzték hazánkat. Ráadásul nem lehet elmondani, hogy egy hajszálon függött volna a helyzet, hiszen a letteknél 6 év leforgása alatt 28, a litvánoknál 24, az észteknél pedig 16 százalékkal nőttek a bérek. Így akár több ezer dollárral is több pénzért dolgozhatnak, mint a magyarok.

Az élen egyébként Luxemburg áll 62 636 dollárral, mögötte USA 60 154, és Svájc 60 124 dolláros éves fizetéssel. A visegrádi országok közül az élen Lengyelország áll 25 921 dollárral, a csehek átlagosan 23 722 dollárt vihettek haza, a szlovákok pedig 23 508 dollárt.
(mfor)

Bal-Rad komm: Döbrögisztán erős és büszke európai ország!

Van is mire büszkének lennünk! A magyarok tűrőképessége legendás.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

De mégis miért keresnek négyszer több pénzt külföldön?

Nagy szívfájdalom a magyaroknak, hogy jóval kevesebb pénzért dolgoznak, mint nyugaton. A választások előtt egy évvel egyre gyakrabban kerül szóba ismét a bérunió, vagyis hogy az unió minden országában egyforma fizetések legyenek. Ez azonban még jó néhány évig csak álom lehet.

Bármennyire is nagy vágyálma a magyaroknak, hogy itthon is olyan magas fizetéseket lehessen keresni, mint nyugaton, egyelőre még biztos, hogy csak álom marad. A bérfelzárkóztatás ugyanis nem csak döntés kérdése, a termelékenység növekedése nélkül nem lehet emelni a fizetéseket. A béreket mindig a gazdaság helyzete, a termelékenység határozza meg – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke az MKT rendezvényén.

Ráadásul Magyarországon belül sincs egységes bér, akkor hogy akarunk európai béruniót?

Míg az ország nyugati részében szinte teljes a foglalkoztatottság, a középső részén néhány (2-4) százalékos a munkanélküliség, addig a keleti és déli országrészben van, ahol a 9 százalékot is eléri a munkanélküliek aránya. A nettó átlagkereset is sokkal magasabb az ország nyugati részében, és Budapesten, mint keleten.

A termelékenység növelése nélkül nem lehet emelni a fizetéseket, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar termelékenység nagyobb, mint a bérszint – mondta Bod Péter Ákos. Az EU15 országokban a cégek bevételének 70 százaléka bérekre megy el, és legfeljebb 25 százalék a profithányad, Magyarországon nem ez az arány, alacsonyabb a bérhányad.

„Azokban az országokban tudnak magas fizetést adni a cégek, ahol nagyobb a termelékenység, Magyarországon a bérköltség és a termelékenység sajnos arányban vannak” – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke. Hozzátette, tavaly kissé elmaradt a bérköltség a termelékenységtől, de messze nem annyival, mint amekkora bérfelzárkóztatásért kiáltanak. A társelnök kiemelte, hogy bár folyamatosan azt halljuk, hogy nő a gazdaság, de régiós szinten valójában már a román gazdaság is gyorsabban növekszik, Szlovákia és Lengyelország pedig már rég lehagyott minket a növekedés tempóját illetően. A románok növekedési ütemét nézve 8-10 év, és ők is lehagynak minket.

Az egy főre jutó átlagos termelékenység nálunk 2010 óta szinte semmit sem emelkedett. Magyarországon nagyon duális a gazdaság, sokkal inkább, mint a fejlett országokban ezért sincs bérunió országon belül. Itthon óriási a szakadék a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalatok között. Minden cégméret szerinti kategóriában a nemzetgazdasági átlag alatti a termelékenység a hazai vállalkozásoknál, a külföldi tulajdonban lévőké viszont magasabb az átlagnál. Ennek köszönhető, hogy a külföldi cégeknél magasabbak az átlagbérek.

Palócz Éva elmondása szerint a termelés növekedését és az ezekhez szükséges beruházásokat több tényező is hátráltatja Magyarországon, és ezen a listán az első helyen a munkákat terhelő adók állnak, a munkaerőhiány csak ezután következik. Óriási az adóék, ráadásul az egykulcsos adórendszer miatt nálunk az alacsony keresetűek is a fizetésük fél leadózzák, csakúgy, mint a magas keresettel rendelkezők. Ennek köszönhetően az uniós országok közül arányaiban nálunk a legnagyobb a munkát terhelő adóék.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése is nagyon drasztikusan jelent meg, és túllőtt a célon, és óriási terhet rótt a vállalatokra, főleg a kis cégekre
– mondta Palócz. Hozzátette, a bérfelzárkóztatási törekvésekkel csínján kell bánni, mivel ez egy piaci folyamat. Az államnak ebben annyi lenne a szerepe, hogy az adóék csökkentésével segíti a folyamatot, és a saját alkalmazottainak a béreit igazítja.
(penzcentrum)

Bal-Rad komm: Az állapot ÍGY LETT KIMÓDOLVA! Egy gyarmat „gazdasága” kizárólag a Gazda profitnövelési céljait szolgálja!

A rendszerváltással kezdetét vette Magyarország Döbrögisztánná átalakítása. Az idősebbek láthatták a folyamatot. A magyar gazdaság lebontását-szétlopását. A munkanélküliségből a kényszervállalkozásba menekültek/kényszerítettek a betelepülő multik kiszolgálóivá váltak. Minden átmenet és tapasztalat nélkül.

Aprócska-tőkeszegény-„vállalkozások” őrlődnek/őrlődtek a multik prifitéhsége és az egyre éhesebb qrmányok bevételéhsége között. Ebben a malomban a transzmisszió csak a multik köveit hajtja. Míg azok qrmányzati támogatásokat és kedvezményeket kapnak-másképpen nem érné meg nekik ide települni-addig az eredendően is tőkeszegény magyar kicsik az életben maradásukért küszködnek. Az ELVI TÁMOGATÁSOK nem pótolják az adók tucatjai jelentette hátrányokat!

Az így-mesterségesen hátrányos helyzetbe hozott és tartott-magyar kicsik SOHA NEM FOGNAK TUDNI nemhogy nyugati színvonalú béreket fizetni, de még az idetelepült nyugati multik béreit sem lesznek képesek megadni a munkavállalóiknak.

A nyugati multik pedig bolondok lennének az anyaországi béreket ITT megfizetni! Hiszen pontosan ezért települtek ide!

A legújabb szemléletes példa: BKV-s buszsofőr (!) harmadát kapja egy kis osztrák buszoscég fizetésének.

Az már kinek-kinek a fantáziájára van bízva, hogy elképzelje: MIÉRT ÉPPEN ITT SÜLT EL LEGROSSZABBUL a rendszerváltásnak nevezett bűncselekmény!

A kontinens keleti felén a minimálbér negyede annak, amire a nyugati oldalon kötelező fizetni.

2017. január 1-től érvényes minimálbérek az EU tagállamaiban (euróra átszámítva)

Forrás: Eurostat

Döbrögisztán a listán csak a 17. a 2017. január 1-jétől érvényes 412 euróval.