HA ELFOGY A PÉNZ, Döbrögi KIVEZETHET MINKET AZ UNIÓBÓL

Néhány éven belül jelentősen csökkennek az uniós támogatások, s miután nincs koherens gazdaságpolitika, nem tudni, miből él majd az ország 2020 után. Ha pedig elfogynak a közösségi pénzek, fennáll a lehetőség, hogy a kormányfő kivezeti az országot az unióból – nyilatkozta az mno.hu-nak Zsiday Viktor közgazdász.

– Tavaly nyáron arról beszélt, hogy 2020 után kapkodás lesz, mert elfogynak az uniós pénzek, s nem látszik, hogy fenntartható fejlődést garantáló gazdaságpolitikát dolgozott volna ki a kormány. Lát ebben változást?
– Határozottan romlott a helyzet az eltelt egy évben. Az biztos, hogy már csak a brexit miatt is kevesebb lesz az uniós támogatás a jövőben. Másrészt jelenleg is fennáll a veszélye annak, hogy megkurtítják vagy akár leállítják az uniós támogatásokat. De ha nem történik is meg, jó eséllyel változik az unió hozzáállása, s kevesebb pénzt juttat a kelet-európai országok felzárkóztatására. Egyrészt azért, mert gyorsabb a növekedésük, mint a magországoknak, másrészt mert Lengyelország és Magyarország folyamatosan szembehelyezkedik a közös uniós politikával, amiből elegük van a pénz nagy részét összeadó államoknak. Attól viszont nem tartok, hogy a magyar kormány túlfeszítené a húrt, mert mindennél fontosabb az uniós pénz az országnak, így még azelőtt visszakozik a kényes ügyekben, hogy valóban leállítanák a támogatásokat.

– Ezek szerint nem tart attól, amit sokan vizionálnak, hogy a miniszterelnök kivezeti az országot az unióból?
– Addig semmiképpen, amíg jönnek az uniós pénzek, mert hatalmas összegről van szó. Akkor azonban van esélye annak, hogy el akarja hagyni a közösséget, ha már biztosan nem számíthat ezen összegekre. Mondhatja azt, hogy most már semmit nem kapunk, tehát nincs értelme bent maradni.

– Egyáltalán látható valamilyen tervezett gazdaságpolitika körvonalazódása, vagy tovább folyik az ötletszerű kormányzás?
– Két alapvetés van a magyar gazdaságpolitikában. Egyrészt hogy legyünk összeszerelő üzem olcsó munkaerővel, olcsó devizával, alacsony kamatokkal és államilag támogatott vállalkozói réteggel. A másik pedig, hogy létezik egy foglyul ejtett állam. Ennek lényege, hogy vannak azok a vállalkozói csoportok, amelyeknek – ha fontos – két nap alatt törvényeket is módosítanak. Ez nagyon káros a gazdaság hosszú távú fejlődésére, amit számos példa bizonyít. Ebben a tekintetben nincs semmi változás Ami viszont változás, hogy – akárcsak Kelet-Európában mindenütt – a kivándorlások miatt kialakult bérnövekedés eredményeként a gazdaság húzóereje a következő években a lakossági fogyasztás bővülése lesz.

– Lassan általánossá válik a munkaerőhiány hazánkban, miközben több százezren vannak munka nélkül. Hogyan lehet az ellentmondást feloldani? Nem kellene többet költeni oktatásra, egészségügyre, innovációra?
– Rövid távon a munkaerőhiányt béremeléssel lehet ellensúlyozni. Ez azonban azt vonja maga után, hogy a gyengén teljesítő cégek tönkremennek. Kérdés, hogy az így felszabaduló munkaerőt át lehet-e képezni magasabb hozzáadott értéket termelő munkaerővé. Ha igen, akkor az mindenképpen örvendetes. Hosszabb távon azonban más a helyzet. Az előző két évtizedben már számtalanszor elhangzott, hogy oktatásra, egészségügyre, kutatás-fejlesztésre sokkal többet kellene költeni. Nem biztos azonban, hogy egy egyetem bezárásával kellene kezdeni a folyamatot. Ha a kiemelten fontos területekre költene komoly összegeket az állam, az nagyságrendekkel jobban hasznosulna, mint a stadionépítések vagy az egyéb nagy állami beruházások. Tudomásul kellene venni, hogy egy jó egyetemnek is 15-20 évbe telik, mire meg tudja közelíteni a világ élvonalát. A CEU-nak is két évtizedébe került, hogy Európa-szerte elismert oktatási intézmény legyen. Ezt más magyar egyetem is elérhetné. Persze nemcsak komoly anyagi ráfordításra lenne szükség, de komoly szervezőmunkára és elszántságra is. Sajnos azonban a hazai politikai elit, függetlenül a konkrét kormányoktól, mindig csak választási ciklusokban gondolkodik, négy évre tervez, nem érdekli, mi lesz húsz év múlva.

– Mi a véleménye az első negyedévi GDP-adatokról? Tartós növekedés kezdetét jelentik, vagy az uniós pénzek felhasználása gyorsult fel? Esetleg annak hatása mutatkozik már, hogy a gazdaságba fektetik a támogatások 60 százalékát, ahogy a kormány ígérte?
– Kettős hatás érzékelhető. Egyrészt valóban felgyorsult az uniós pénzek kiosztása, hiszen a jövő év végéig a teljes ciklusra járó támogatás gazdára talál. Másrészt viszont a növekvő bérek indukálta fogyasztásnövekedés húzza a gazdaságot. Ezzel kapcsolatban azonban gond, hogy döntően nem a termelékenység növekedéséből származik a béremelkedés. Ennek következménye pedig az, hogy az emelkedő béreket nem a pluszbevételből fedezik a vállalkozások, hanem a jövőt felélve saját profitjukból, illetve a beruházásra szánt összegből csípnek le valamennyit. Két-három évig fenntartható a dinamikus gazdasági növekedés, hosszabb távon azonban nem lesz meg annak fedezete, a vállalkozások képtelenek lesznek kigazdálkodni a bérnövekedést. Ezt fejeli meg, hogy csökkennek vagy eltűnnek az uniós pénzek a rendszerből.

– Látható-e, hogy a 2020 utáni növekedést esetleg biztosító nagyobb hozzáadott értéket termelő gazdasági ágak megjelennek hazánkban?
– Új ágazatok sajnos nem nagyon láthatók a magyar piacon. Nagy szolgáltató központok (SSC) ugyan megjelentek, főleg a fővárosban és a nagyobb városokban, de itt is az alacsony munkaerővel és bérleti díjakkal jutottunk pozícióba. Sajnos tudatos iparpolitikát nem látok, és azt sem, hogy az itthon sikeres vállalkozások külföldön is talpon tudnának maradni…
(Forrás: alapblog)

Bal-Rad komm: Van még bőven az iterjúból, de fájó dolog olvasni. Főként azt, hogy egy közgazdász következetesen MAGYAR GAZDASÁGRÓL beszél! Pedig ha valaki-akkor egy kögazdász igazán tudja: MAGYAR GAZDASÁG NINCS!

„…a miniszterelnök kivezeti az országot az unióból?
– Addig semmiképpen, amíg jönnek az uniós pénzek, mert hatalmas összegről van szó. Akkor azonban van esélye annak, hogy el akarja hagyni a közösséget, ha már biztosan nem számíthat ezen összegekre. Mondhatja azt, hogy most már semmit nem kapunk, tehát nincs értelme bent maradni…”

-Még a kérdés fölvetése is marhaság! Döbrögi hová vezetné a vajdaságot? (Vagy bárki más!)

Egyrészt mert az Unió nem azért fizette a lízingdíjat, hogy a vételár megfizetését követően a letérkövezett, infrastrukturálisan karbantartott territórium csak úgy kiszálljon! Az EU-nak megvan a terve! Jönnek az összeszerldék mellé a nagy szolgáltatóközpontok, és azok direktorai! Akik felügyelik majd a terület élőerő-állományát.

Másrészt a Garancia-a NATO nevű latorszövetség-itt tanyázik a nyakunkon!

Harmadrészt pedig: HOVÁ VEZETHETÉ EZT A kifosztott, örökre eladósított országot bárki is?
Hatmillió koldussal, aminek a fele cigány. A nem cigányok fele pedig alulképzett deviáns, meg ugyanannyi vénség!

HÁT KI A FRANC FOGADNA BENNÜNKET?

Közgúny, közröhej tárgyává tettük magunkat! Jó lesz ez a terület egy hatalmas migránstelepnek! Nagy gettókkal, és lakóparkokkal a kápóknak.

Döbrögi meg a familiával és a brancsával élvezi az összeharácsolt százmilliárdok nyújtotta gondtalan életet! Valahol a trópusokon.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!