Romániába csábítják a magyar dolgozókat
Akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai mezőgazdaság és a könnyűipar; a jelenség különösen az ország nyugati megyéiben tetten érhető. A magyar–román határ mentén fekvő megyékben a vállalkozók és az önkormányzatok közösen próbálják megtalálni a módját annak, hogy Magyarország keleti régióiból töltsék be a meghirdetett állásokat.
Arra panaszkodnak a romániai gazdaszervezetek, hogy az ágazatot soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány sújtja, és mindez az agrárium egészét károsan befolyásolhatja a következő időszakban. A mezőgazdasági vállalkozások nem találnak embert a kézi munkát igénylő termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebbet találni. Laurentiu Baciu, a mezőgazdasági termelők romániai szövetségének (LAPAR) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdélyi és bánsági megyékben a legsúlyosabb a helyzet, itt ugyanis az állások alig felét tudják betölteni. Némely vállalkozásoknak a régióban külföldi – elsősorban magyarországi – szakembereket kell alkalmazniuk a termelés folytonossága érdekében, mivel a belföldi munkaerőpiacon már alig találnak megfelelő szak- vagy szezonális munkást. Elsősorban azzal magyarázható a jelenség, hogy Romániából már az ország 2007-es uniós csatlakozása előtt tízezrével vándorolt ki Európa nyugati felébe a munkaképes lakosság.
A külföldön munkát vállaló románokat éppen azért illetik otthon az „eperszedők” jelzővel, mivel rengetegen dolgoznak ma is spanyol és olasz ültetvényeken. (A két országban élő román állampolgárok száma megközelíti a hárommilliót.) Szakemberek a mezőgazdasági szakmunkás- és technikusképzés hanyatlását is kárhoztatják, ugyanakkor sokak szerint a nagyvállalkozókat előnyben részesítő támogatáspolitika sem kedvez az agráriumban tevékenykedőknek. Számos mezőgazdasági vállalkozó odajutott, hogy külföldi szakembereket alkalmaz, Arad megyében pedig magyarországi szakcégeket bíznak meg a földek megművelésével a termelők.
Mindazonáltal a magyar–román határ mentén fekvő romániai megyék munkaadói egyre nagyobb számban vetettek szemet a kelet-magyarországi régiók munkavállalóira. Egyszerű a magyarázat: miközben Arad megyében például mindössze kétszázalékos a munkanélküliség, a határ túloldalán, Békés és Csongrád megyében ennél magasabb. Arad megyében – ahová Bihar megyéhez hasonlóan most is nagyon sokan járnak át dolgozni a határ közeli magyar településekről – jelenleg is mintegy kétezer állás betöltetlen, elsősorban az autóalkatrész- és textilipari gyárakba keresnek munkásokat.
Az ottani ipari parkokban megtelepedett befektetők már így is jelentős számban importáltak munkaerőt Románia távolabbi vidékeiről, az alkalmazottak panziókban és bérlakásokban való elszállásolása azonban nem kevés kiadással jár. Hogy a helyi önkormányzatok ne veszítsék el a költségvetésük számára adók és illetékek formájában jelentős bevételt termelő cégeket, a települések vezetői maguk próbálnak megoldást találni a magyarországi munkaerő átcsábítására, utaztatásuk megkönnyítésére. – Bár az ipari parkjainkban működő gyárak és társaságok nemcsak a környező településekről, hanem az ország számos más megyéjéből foglalkoztatnak embereket, még mindig nagy a munkaerőhiány. A legkézenfekvőbb, ha Magyarországról pótoljuk ezt az űrt, ezért az ottani polgármesterekkel közösen próbálunk megoldást találni a munkaerő-áramlásra – nyilatkozta Antal Péter, a magyar–román határ mentén fekvő Pécska polgármestere.
A 11 ezer lelkes városban a napokban éppen ebben a témában ülnek le egyeztetni Arad és Békés megyei települések elöljárói, akik a közúti infrastruktúrát is fejleszteni akarják, hogy gyorsabb legyen a magyarországi vendégmunkások ingázása. Iustin Cionca, az Arad megyei közgyűlés elnöke közölte, ennek érdekében uniós források lehívásával mintegy hatvan kilométeres, határon átnyúló úthálózatot korszerűsítenek a közeljövőben a régióban. – Számos határ menti magyarországi településen nagyon magas a munkanélküliség, mi pedig állást kínálunk ezeknek az embereknek, az itteni befektetőknek szükségük van rájuk – szögezte le az Arad megyei önkormányzat vezetője.
(mno)
Bal-Rad komm: Hát ezt is megértük! Az már nem meglepetés, hogy Oroszországban is egyre több a döbrögisztáni gazdasági menekült. De hogy már az „oláhoknál” keresik a megélhetést a magyarok, az azért meglepő!
Ilyesmikről pedig Posványoson nem dicsekedett Döbrögisztán vajdaság teljhatalmú ura!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
