SaLa-2025.05.22.

SaLa – Könyvespolca

A vallás az idealizmus, a képzelet világa – SaLa morzsái

Leningrád: SaLa könyvespolca

A Tanácsköztársaság elleni intervenció kibontakozása

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

A vallás az idealizmus, a képzelet világa – SaLa morzsái

A vallás az idealizmus, a képzelet világa

A vallás az idealizmus, a képzelet világa, ami következetesen a hiszékenységre támaszkodik! A képzelet szülte világkép azonban nem tudományos, ha a valóság ezt nem igazolja. Ilyen tudománytalan a vallás képzeletvilága, mert a kitalált, a képzelt világnézetét (az istent, a szellemvilágot, a teremtést, stb.) senki sem tudja objektíven a tudományos módszerrel bebizonyítani. A különböző világnézeteket, így a vallás képzeletvilágát is a valóságban a következetesen objektív tudományos módszerrel ellenőrizni kell, azért hogy tudományosan értékelhető legyen, mert a valóságban ellenőrizhető tudományos bizonyíték nélküli állítás elfogadása az tudománytalan hiszékenység!

A vallás képzeletvilága a hiszékenységre, a nem tudományra, nem a tudományos módszerre alapozza világnézetének elfogadását, állításainak nem kell megfelelnie az objektív valóságnak, az objektív igazságnak, elég azt csak a képzelet segítségével, a tudományosan következetlen spekulációval igazolni. Bár igaz és reális részeit a valóságból, a tapasztalatból, az éltből nyeri, mert máshonnan nem is lehetne, de végül is a hamis világképét tudománytalan magyarázattal a képzeletre alapozottan alakítja ki, ettől idealizmus. Nincs olyan hamisság, szélhámosság, hazugság, világnézet, amely ne tartalmazzon valósat is, de ettől még összességében, lényegében nem válik az objektív valóssággá, ha a valóság ezt nem igazolja!

A vallás idealista tudománytalan világnézet, ezért az objektív világ megismerésére alkalmatlan, valójában nem is akarja objektíven a valóságot megismerni, a kitalált, a képzelt világképét szeretné az objektív valóságnak látni, elhinni, elhitetni, azonban ez nem az emberiség valódi érdeke!

A vallás az általa elképzelt világot az objektív valósnak tartja, pedig az csak egy általa kitalált vízió, amit nem szükséges objektíven a tudományos módszerrel bizonyítani, így ezt csak hiszékenyen el kell hinni. Azonban csak a tudás, mégpedig a következetesen objektív tudományos világnézetre alapozott tudás, a dialektikus materializmus az, ami segíti az emberiség létérdekét és az emberré válást. A vallás képzeletvilága az idealizmus, nem a tudományosan bizonyíthatóan létező valóság!

A vallás nem támaszkodik a következetesen objektív tudományra, éppen hogy nem, így világnézete nem lehet objektív tudományos hipotézis sem, csak egy fantázia, ami a képzeletre alapozott spekuláció eredménye csupán, a valóságtól nagyon távol áll. Azonban a tudomány állításait következetlenül, de mégiscsak felhasználja a hamis, a képzelt, az idealista világnézete magyarázatára, de mivel nem következetesen objektív, így végül mégiscsak a hit maradhat állításai igazolására, amit bizonyíték nélkül hiszékenyen hinni kell és kész!

SaLa

SaLa-2025.05.21.

SaLa – Könyvespolca

A Tanácsköztársaság nemzetközi helyzete

Reakciós világnézet – SaLa morzsái

Kareva – A Szovjetunió alkotmánya 1949: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Reakciós világnézet – SaLa morzsái

Reakciós világnézet

A feudalizmust felváltó kapitalizmus megalkotta az emberi és a demokratikus szabadságjogok dokumentumait, ezzel a társadalmi haladást szolgálta. A társadalmi haladás a demokrácia, az emberi és a demokratikus szabadságjogok fejlődését jelenti. A kapitalizmus azonban bér-rabszolgatartó társadalmi forma, a dolgozó proletárok beszélőszerszámok, létük a kapitalista kizsákmányolást és élősködést szolgálja. Ezért a kapitalizmusban a demokrácia, az emberi és a demokratikus szabadságjogok csak a bér-rabszolgaság színvonalán valósulhatnak meg.

A fejlődésben túlhaladott kizsákmányoló társadalmi modellek, így a kapitalizmus is, szükségszerűen a reakció, a társadalmi haladás ellenes útra térnek. A túlfejlődött és már a hamis világnézetre támaszkodó kapitalista társadalmi modell egyre-másra katasztrófába kerül. De a kapitalista hatalom urainak érdeke a modell megtartása, ennek védelmében szükségszerűen az idealizmushoz és szükség szerint az erőszakhoz fordul. Mert nincs más lehetősége, így azonban a következetesen objektív tudományos világnézet ellenségévé válik.

A kapitalizmus hamis úton járása azonban társadalmi világméretű katasztrófákat okoz, a társadalom rothad, a válságok, háborúk, népirtások gyakoriak, ami szenvedést hoz az emberiségnek. A kapitalizmus a következetesen objektív tudományos világnézet és a társadalmi haladás ellensége lett, ami az emberiség számára még a tudományos módszert is károsan befolyásolja.

A reakcióssá váló kapitalista hatalomnak létérdeke a társadalmi modellt támogató hamis világnézetek és erkölcs. A tudomány fejlődését következetlenül és hamisan felhasználó idealizmus, a vallás erre kitűnően alkalmas. A vallás azonban alapvetően primitív idealizmus, nagyon messze áll az objektív valóságtól, ezért a tudománytalan hiszékenységre támaszkodik!

A hanyatló kapitalizmus egyetlen valóban hatásos ellenfele a tudományos világnézetre támaszkodó kommunisták! Azonban ettől a kapitalista hívők úgy félnek, mint az ördögtől! Pedig a tudományos világnézetre, a kommunistákra inkább a „jó isten“ víziója a megfelelő. Az emberiség számára a fennmaradásáért az egyetlen járható út a hanyatló kapitalizmus reakciós világnézete ellen a társadalmi haladást szolgáló marxizmus-leninizmus tudományos világnézete.

SaLa

SaLa-2025.05.20.

SaLa – Könyvespolca

A szocialista építés terve

A képzelet- SaLa morzsái

Háború és béke 2: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

A képzelet- SaLa morzsái

A képzelet

A képzelet a gondolkodó ember számára nagyon fontos az ismert jelenségek alaposabb megértésében, de még inkább hasznos a világ ismeretlen vagy nem eléggé ismert jelenségeinek magyarázatára, amit még a meglévő ismeretekkel nem lehet kellően megérteni, mert nincs rá megfelelő objektív tudományos magyarázat. Azonban a képzelet segítségével készült modell lehet az objektív valóságra támaszkodó, de lehet hamis is. Az objektív valóságtól eltávolodó képzelet szülte vagy az objektív valóságot mellőző magyarázat elvezethet és el is vezet a valójában az objektív valóságban nem létezőnek valóskénti elfogadására is, ez az idealizmus képzeletvilága.

A materializmus alapján a képzelet az objektív valóság megismerését szolgálja, állításainak a tudományos módszerrel bizonyíthatóan az objektív igazságnak kell lennie. Az idealizmus azonban alapvetően megmarad a hamis nem létező képzeletvilágban, az állításainak nem szükséges objektív igazságnak, a következetesen objektív tudományos módszerrel igazolhatónak lennie. A materializmus képzeletvilága segítő vezérfonal a megismerésben, de nem térhet el az objektív valóságtól, mindig el kell jutnia oda, ami az idealizmusra nem mondható el, éppen hogy nem.

A lényeges különbség a materializmus és az idealizmus képzeletvilága között az, hogy a képzelet szülte magyarázat megfelel e az objektív valóságnak vagy sem, az hogy a következetesen objektív tudományos módszer igazolja vagy sem! Csak a materializmus világnézete törekszik a tudományos módszerrel az objektív valóság megismerésére, az idealizmus megmarad a képzeletvilágában, még akkor is ha a tudományos módszerrel vizsgálva az hamis. Ilyenek például a vallások különböző istenei, szellemei, a világszellem, stb. amelyek csak a spekulációval kitalált képzeletvilágban találhatók meg a valóságban azonban nem észlelhetők, nyomuk sincs.

Idealizmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésének megoldása tekintetében a materializmussal ellentétes, amennyiben a szellemi, a nem anyagi elsődlegességéből és az anyagi másodlagosságából indul ki. Ez viszi közel a valláshoz, amely szerint a világ időben és térben véges, s az isten teremtette. … a marxizmus-leninizmus az idealizmus valamennyi válfaját két csoportra osztja: objektív idealizmus, amely a valóság alapjául egy megszemélyesített vagy személytelen szellemet, valamiféle világfeletti Én tudatát fogadja el, és szubjektív idealizmusra, amely az egyéni tudatra építi a világot. A szubjektív és az objektív idealizmus közti különbség nem abszolút. – Marxista fogalomlexikon

Isten: természetfeletti mindenható lénynek, a „világ teremtőjének” és „irányítójának” fantasztikus alakja; a zsidó vallásban – Jahve, az iszlámban – Allah, a kereszténységben – a Szentháromság (az Atya-, a Fiú- és a Szentlélekisten) stb. az istenképzetek alkotják a vallás mai formáinak alapját. – Marxista fogalomlexikon

A képzelet képessége nagyon fontos a megismerés számára, de csínján kell vele bánni. A képzelet segíti az emberiséget az ismeretlen felfedezésében, az útkeresésében, de ez ingoványos út és néha valóban az ingoványba akár a katasztrófába is vezethet!

A képzelet útján óvatosan, körültekintően kell járni, az idealizmus azonban mégis alapvetően a képzelet útján marad, világnézete nem támaszkodik következetesen az objektív tudományos módszerre, az objektív valóságra, éppen hogy nem, bár a tudomány eredményeit felhasználja hamis állításainak, elméletének alátámasztására!

SaLa

sala-2025.05.19.

SaLa – Könyvespolca

A Tanácsköztársaság kikiáltása, a szocialista forradalom győzelme

A tudományos módszer – SaLa morzsái

Háború és béke 1: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com