Isten a legfőbb lény – SaLa morzsái

Isten a legfőbb lény

A kapitalista és az isten valóban felsőbbrendű? Az isten vonatkozásában viszonylag könnyű ezt megválaszolni, mert a következetesen objektív világnézet és tudomány szerint nincs isten, mert semmilyen tulajdonságáról nincs tudományos módszerrel vizsgált bizonyíték. A kapitalista legfontosabb jellemzője azonban a felsőbbrendű kizsákmányolás és élősködés, ez a kapitalizmus motorja. Persze nem mindegyik kapitalista gonosz felsőbbrendű, mert igenis vannak és elég sokan, akik az egész emberiség számára hasznosak, még akkor is, ha kizsákmányolók és alapvetően a saját profitjuk az első, mert a bér-rabszolgaság, a kizsákmányolás a kapitalizmus működési módja és az erkölcse miatt elkerülhetetlen. Azonban a kizsákmányoló az felsőbbrendű a bér-rabszolgákhoz képest. Amíg kapitalizmus van, addig lesznek felsőbbrendűen élősködő kizsákmányolók. Az isten a legfőbb lény víziója ezt a modellt támogatja.

A legfőbb lény isteni minta egy felsőbbrendű viszony az isten és az ember között, ami a kapitalizmusban is működik a kapitalista és a proletárok között. Azért ragaszkodik a valláshoz a kapitalizmus, mert csak így képes uralkodni a bérrabszolga beszélőszerszám dolgozó proletárok felett! Bár nyilvánvaló, hogy az intelligens kapitalista a vallást tudománytalannak tartja, de a kizsákmányoló, élősködő, felsőbbrendű érdeke határozza meg a tudatát. Neki ez minta bevált és a képzelt isten és a kapitalista felsőbbrendűségét elfogadják a bér-rabszolgák. A kapitalizmusnak uralkodnia kell a bérrabszolgák tudata felett, mert a kizsákmányolás miatt ez a hasznos és elkerülhetetlen a számára, ezért ragaszkodik a valláshoz, az isteni legfőbb lény mintához, minden butasága, tudománytalansága ellenére is. Ez hatékony segítség a felsőbbrendű élősködő kizsákmányoláshoz.

Isten a vallás szerint a természetfeletti hatalommal rendelkező legfőbb lény, aki a világegyetemet, benne az anyagot a semmiből teremtette, elindította az anyag mozgását, létrehozta a formákat, megalkotta és uralkodik a természet törvényei felett, ami nyilvánvalóan rá nem vonatkozik, mert anyag nélküli öntörvényű szellemi lény. Isten szellem tehát anyag nélküli valami, azonban a gondolkodó anyag, az ember számára észlelhetetlen, a hívők csak képzelik a létezését. Mert az isten a semmi anyagból van, aki a világegyetemen kívül a semmiben létező semmi valami. Tehát a legfőbb lény az anyag nélküli semmi, a nincs! Bravó! Isten a semmiben létező semmi valami?! Amit a tudomány nem ismer, a hívők azonban csak hiszik, de nem tuják, hogy mi azaz isten, a semmi valami. Persze a hívőknek az isten az nem semmi, hanem valami. Hmm … a semmi valami az mi?

Ami a következetesen objektív tudomány szerint létezik az csak az anyag, így ha az isten létezik, létezne, akkor ő is csak anyagból van vagy lehetne (hmmm … az istenanyagból, a szellemanyagból, a semmianyagból? ha ha ha). Azonban istent, a természetfeletti szellemvilágot tudományosan még nem fedezték fel, nyoma sincs, így a léte csak képzelgés, vagyis idealizmus csupán. Bár ki tudja, némi objektív tudományos bizonyíték jól jönne az elfogadásához, de nincs.

vallás: „… azoknak a külső hatalmaknak fantasztikus visszatükröződése az emberek fejeben, melyek mindennapi létezésük felett uralkodnak, olyan visszatükröződése, amelyben a földi hatalmak földöntúli hatalmak formáját öltik.” (Marx-Engels Művei. 20. köt. 309. old.) … A vallási képzetekben a szakadatlanul változó társadalmi létfeltételek, és mindenekelőtt az emberek termelési viszonyainak jellege tükröződik vissza fantasztikus módon. A vallásos fantázia szülte természetfeletti lények, a túlvilági életre vonatkozó képek letörölhetetlenül magukon viselik földi eredetük bélyegét … A vallás létét kiváltó … tényező az antagonisztikus alakulatokban az osztályelnyomás, az ember ember általi kizsákmányolása. … A vallás történeti jelenség, amelyet elkerülhetetlenül hoztak létre egy bizonyos fejlettségi fokon a társadalom életfeltételei, és amely az osztály nélküli kommunista társadalomban megszűnik. – Filozófiai kislexikon

SaLa

SaLa-2025.05.25.

SaLa – Könyvespolca

Az istenanyagból való szellem – SaLa morzsái

SZKP Kongresszusról Kongresszusra: SaLa könyvespolca

Gondolatok az emberré válás útjáról

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Az istenanyagból való szellem – SaLa morzsái

Az istenanyagból való szellem

A következetesen objektív tudomány szerint csak az anyag létezik, a tudományos módszerrel másra nincs bizonyíték, ez a materializmus világnézete. A tudománytalan módszer nem szolgálja az emberiség érdekeit, az idealizmus és a vallás ezen az úton jár.

Idealizmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésének megoldása tekintetében a materializmussal ellentétes, amennyiben a szellemi, a nem anyagi elsődlegességéből és az anyagi másodlagosságából indul ki. Ez viszi közel a valláshoz, amely szerint a világ időben és térben véges, s az isten teremtette. … Az elméleti gondolkodás fejlődése során az idealizmus lehetősége – a fogalmaknak tárgyuktól való elszakítása – már a legelemibb absztrakcióban fennáll. Ez a lehetőség csak az osztálytársadalom viszonyai között válik valósággá, ahol az idealizmus úgy jelenik meg, mint a mitológiai, fantasztikus vallási képzetek folytatása tudományos köntösben. … Az idealizmus a valóságos emberi megismerés talaján keletkezik, annak bonyolult, ellentmondásos voltából fakad. Magában a megismerési folyamatban benne rejlik annak lehetősége, hogy az ember érzeteit, fogalmaik elszakítsák a reális dolgoktól, továbbá, hogy a képzelet eltávolodjék az objektív valóságtól. – Marxista fogalomlexikon

Ha észlelhetően, ha a következetesen objektív tudományos módszerrel következtethetően, bizonyíthatóan létezne az isten szellem valami, akkor az is csak anyagból lenne – talán az istenanyagból vagy a szellemanyagból – hmmm … ha ha ha. Valósként elfogadásához azonban előbb még a tudományos módszerrel fel kellene fedezni az istent, a szellemvilágot, de eddig még nyoma sincs az isten anyagi, szellemi formának. A képzelet szülte magyarázat nem bizonyíték, ha nyoma sincs a valóságban. Ilyen alapokra építenek a vallások! Ezért az elfogadásához csak a hiszékenység szükséges és elégséges is. Hinni kell és kész! A vallás nem a tudományos gondolkodásra, hanem a hitre, a hiszékenységre, a képzelődésre építi világnézetét, amit azonban nem tud bizonyítani!

Vallás: az emberek mindennapi léte fölött uralkodó külső erőnek fantasztikus tükröződése az emberek fejében, amelyben a természeti erők természetfeletti formát öltenek. Teológiai szempontból (amelyet a filozófiai idealizmus igyekszik érvekkel alátámasztani) a vallás az emberek örök belső érzésével függ össze, amely valamilyen szellemi princípiummal való kapcsolatát fejezi ki. … A vallás alapvető és döntő ismérve: a természetfelettibe vetett hitt. … Lenin szavaival élve, ,,a szellemi elnyomás egyik fajtája, amely mindenütt ránehezedik a másoknak végzett örökös munka, az ínség és a magárahagyottság által szorongatott néptömegekre” (Lenin Művei. 10. Kötet Szikra 1954. 73. Oldal). – Marxista fogalomlexikon

Ateizmus: a természetfelettibe (szellemekbe, istenekbe, túlvilági életbe stb.) hitet tagadó nézetek rendszere. Az ateizmus tárgya: a vallás keletkezésének és létezésének, forrásainak okainak tisztázása, a vallási tanítások bírálata és a tudományos világkép szempontjából, a vallás társadalmi szerepe s a vallási előítéletek leküzdése útjainak megvilágítása. Az ateizmus keletkezése és fejlődése a tudományos ismeretek fejlődésével függ össze. … Az ateizmus vallás ellen vívott harca szorosan összefügg az osztályharccal. … A vallás uralmának aláásásában jelentős szerepe volt a polgári ateizmusnak: Spinoza, a francia materialisták, Feuerbach és mások. A polgári ateisták az egyház reakciós jellegének leleplezésével történelmi szerepet töltöttek be a feudalizmus elleni harcban, elősegítették a feudalizmus megdöntését. Ugyanakkor a polgári ateizmus következetlen és korlátozott volt, felvilágosító jelleget öltött és a nép felé fordult. Következetes, harcos ateisták voltak az orosz forradalmi demokraták. Legkövetkezetesebb formáját a marxizmus-leninizmusban ölti, az ateizmus a proletariátus érdekei, társadalmi helyzete és szerepe egybeesnek a társadalom fejlődésének objektív tendenciáival; s így a marxista ateizmus mentes az ateizmus nem marxista formáira jellemző osztálykorlátozottságtól. A marxista ateizmus harcos jellegű. A történelemben először veti alá sokoldalú bírálatnak a vallást, kijelölve végleges leküzdésének útjait és eszközeit. – Marxista fogalomlexikon

SaLa

SaLa-2025.05.24.

SaLa – Könyvespolca

A Magyarországi Szocialista Párt kongresszusa és a Tanácsok Országos Gyűlése

Az isten a semmiből valami – SaLa morzsái

Partizán-portya: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Az isten a semmiből valami – SaLa morzsái

Az isten a semmiből valami

Az isten szellemnek, mivel anyag nélküli semmi valami, így a semmiből való valami teremtése az nem semmi furcsaság, hanem ez tudománytalan butaság, hiszékenység. Ugyanis az isten a vallás szerint nem anyagi valami, hanem szellem valami, vagyis a semmi anyag, így valójában a semmi valami, ami nem rendelkezik az elemi részecskékkel, az atomokkal, elektronokkal, fotonokkal, kvarkokkal, stb. sem. Így nem rendelkezik a teremtéshez szükséges semmilyen tömeggel, energiával, vagyis semmivel sem. Bár az istennek semmilyen tulajdonságáról konkrétan senki nem tud semmit, így erről csak fecsegni, tudománytalanul képzelegni lehet! Így a vallás az idealizmus!

Igazolhatóan az isten szellemnek a semmi valaminek a semmiből való teremtéshez szükséges valamiről nem lehet tudni semmi objektív valóságosat, így ebben a zagyvasában minden bizonyíték nélkül csak vakon, bután hiszékenyen hinni lehet! A vallás ilyen, mert az anyag nélküli semmi valaminek az isten szellemnek a világegyetem semmiből való teremtésében hisz, ami már valami, de erről semmit objektíven nem tud bizonyítani. Ez azonban a hiszékenység nélkül nem működik.

A teremtés előtt az isten szellem a nem létező univerzumon kívül a semmi valamiben volt és a semmin kívül nem volt semmi sem, csak egyszerűen az isten szellem a semmi valami, így ebből a semmiből a semmi valaminek kellet a valamit létrehozni, teremteni, hmmm … csupa semmi, ez őrület. Ki érti ezt meg, ki fogadja ezt el? Ezt csak a hiszékenyek fogadják el!

Isten: az összes vallásban a Legfőbb Lény, … Minden létezés, mozgás és élet forrása, maga a transzcendencia. … Istenség: mint az élet és halál ura, a világ alkotója és kormányzója, … olyan felsőbbrendű lény, aki túl van a világunkon, aki szellem és halhatatlan … A legfőbb lény önmagát magyarázza, fölötte nincs úr. … a világ első okáról, a mindenség alapjáról és végső céljáról: Isten a lét teljessége, minden lét forrása, a természet, a tört., a kinyilatkoztatás és az egyéni élet alfája és omegája, minden szellemi élet tartalma és minden törekvés végső célja. – lexikon.katolikus

Miből teremtette Isten a világot? Isten a világot a semmiből teremtette; elegendő volt hozzá az ő puszta akarata. – prohungariasacra

Szent Ágoston tanítása a világ teremtéséről: Isten a világot önzetlen jóságából fakadóan teremtette, senki és semmi nem kényszerítette rá. Minden dolog csakis csak Istennek köszönheti a létét. … A teremtés előtt nem volt semmi: Ágoston számára a „semmiből való teremtés” már teológiai hagyomány része. A világot Isten vagy semmiből kellett, hogy teremtse – vagy önmagából (mert rajta kívül nem létezett más semmi). De magából nem teremtethette, mert akkor egyenlő lenne vele. Ágoston szerint bármilyen teremtés előtti anyag létezésének a feltételezése tagadja Isten mindenhatóságát. Elvetette azt a világszemléletet, miszerint Isten, egy már előre meglévő nem teremtett anyagból formálta volna meg a világot. … A teremtés azt jelenti, hogy Istentől származik az anyagiság és az anyagiságot befogadó forma is. … Isten az első létező, aki a semmiből teremtett és egyedül rá mondható csak, hogy örökléttel bír. – Wikipédia lexikon

SaLa

SaLa-2025.05.23.

SaLa – Könyvespolca

Győzelmek a külső és a belső fronton

A képzeletben létező isten – SaLa morzsái

Pankratova – Az első orosz forradalom 1905-1907: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

A képzeletben létező isten – SaLa morzsái

A képzeletben létező isten

A világegyetemben létező formák létrejöttéhez, a mozgásához, a változásához, a fejlődéséhez nem szükséges (kivétel a gondolkodó anyag tevékenysége) külső céltudatos ok, természetfeletti erő, istenek, szellemek, világszellem, stb., ami valójában a következetesen objektív tudomány szerint nincs is, mert a tudományos módszerrel nem észlelhető az objektív valóságban! A természetfeletti, az isten létezésére adott magyarázat pedig sohasem a következetesen objektív tudományos módszer alapján történik, mert az idealizmus, a vallás ezt valójában nem szereti, a képzelet az úr.

Az isten, a szellemvilág a tudományos módszerrel észlelhetetlen, mert nem a valóság része, tudományos alapon a következtetése ellentmondásos, csak a képzeletben létezik. Az anyag nem teremthető és nem semmisíthető meg, mindörökké mozgásban, változásban létezik, így ami létrejött az csak az anyagban rejlő lehetőségnek köszönheti létét. Az isten, a szellemvilág csak a hiszékenyek képzeletében derengő hamis vízió és semmi köze az objektív valósághoz.

A legfőbb lény az isten létével nem az a legnagyobb probléma, hogy létezik vagy sem, ezt a tudomány akár ki is deríthetné, ha az objektív valóság lenne. (Ki is derítette, az isten léte a tudományos módszerrel nem igazolható, így nem létezik!) A probléma az idealizmus hibája, képzeletvilága miatt van, mert az isten léte egyszerűen csak egy kitalált, spekulált valami, nem az objektív valóság része, ezért nem lehet a következetesen objektív tudományos módszer alapján észlelni, bizonyítani, cáfolni sem. A materializmus világnézete csak az objektív valóságot fogadja el, azt amit a tudományos módszer bizonyít, az isten azonban nem a valóságban hanem csak a képzeltben létezik.

De nem is kell sem bizonyítani sem cáfolni, mert az isten, a szellemvilág létének állítását semmilyen objektív tudományos módszerrel nem támasztották alá, így nincs miről véleményt alkotni. Az olyan állítást, amit tudományos módszerrel nem támasztanak alá, az nem érvényes állítás, nem kell figyelembe venni, el kell vetni. Az isten létének az állítását még nem támasztotta alá semmilyen tudományos módszerrel készült bizonyíték, így a képzelet, a fantázia birodalmában tartozik csupán.

Az isten léte képzelgés csupán. Így a hiszékenység szükséges az isten létének az elfogadásához, de bármennyien is elhiszik ezt, senki sem képes objektíven bizonyítani. Na ez a legnagyobb hiba! A következetesen objektív tudomány következtetése szerint az isten nem létezik az objektív valóságban, mert semmilyen tulajdonsága sem észlelhető, nem figyelhető meg! Az objektív valóságon kívüli a képzelet, a fantázia világa, ott létezik csak az isten a valóságban azonban sehol sem.

SaLa

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com