20 évre visszamenőlegesen?

Bal-Rad komm: M.P. bejelentette: HÚSZ ÉVRE VISSZAMENŐLEGESEN…

A MI KÉRDÉSÜNK: MIÉRT CSAK AZ UTÓBBI HÚSZ ESZTENDŐ ORSZÁGSZÉTLOPÁSÁT KÍVÁNJA „KIVIZSGÁLNI”? Hiszen – MINT AZ TUDOTT DOLOG – A BŰNCSELEKMÉNY-SOROZAT AZ VALÓJÁBAN A RENDSZERVÁLTÁSSAL VETTE KEZDETÉT! Aminek pedig már 36 éve!

A Magyar Békekör hírei

Amerikai és izraeli támadás Irán ellen

Teherán, Tel-Aviv, 2026. február 28. szombat (MB)

      Az Egyesült Államok és Izrael szombatra virradóra megtámadta Iránt – jelentették a hírügynökségek.

      A támadást rakétákkal és drónokkal hajtották végre célzott objektumok ellen. Teheránban és Irán más városaiban robbanások hallatszottak, és füst szállt föl.

       A Reuters brit hírügynökség „az Egyesült Államok és Izrael megelőző csapásának” minősítette az Irán elleni támadást, melyet alig egy nappal az után követtek el, miután amerikai részről kedvezően nyilatkoztak az irániakkal folytatott genfi tárgyalás alakulásáról, és úgy döntöttek, hogy hétfőn Bécsben folytatják a megbeszélést.

       Megfigyelők értetlenül fogadták a jó úton haladó diplomáciai rendezés amerikai részről történt felrúgását.  Az Izraellel közösen végrehajtott amerikai katonai akciót Israel Katz izraeli védelmi miniszter azzal indokolta, hogy megelőző csapásukkal el akarták hárítani az Izraelt fenyegető veszélyt.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2026/02/27/elorelepes-a-megallapodas-fele-az-amerikai-irani-targyalason/

Kiadta: Magyar Békekör

A fényképen a teheráni Hasszán Abad tér, mögötte a támadás nyomán felszálló füsttel.

Az Irán elleni agresszió valódi célja nyugatbarát kormány hatalomra juttatása Teheránban – Trump és Netanjahu

Washington, Tel-Aviv, Moszkva, 2026. február 28. szombat (MB)

     Az Irán elleni agresszió valódi célja nyugatbarát kormány hatalomra juttatása Teheránban – ismerte el Trump amerikai elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton.

     Az amerikai elnök Truth Social honlapján közzétett videó üzenetében azt mondta, hogy a támadással lehetőséget akartak adni az irániaknak, hogy megfosszák a hatalomtól jelenlegi vezetőiket. Trump arra szólította fel az iráni népet, hogy döntse meg a kormányt, és vegye magához a hatalmat.

     Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig kijelentette: “Közös akciónk megteremti a feltételeit, hogy a bátor iráni nép saját kezébe vegye sorsát”.

      Hogy a két agresszor nem bízik feltétlenül az irániak akaratában bizonyítja, hogy csapásaikat Hamenej ajatolla feltételezett tartózkodási helyére mérték, megpróbálván likvidálni Irán legfelső vezetőjét, de nem sikerült. A 86 éves Hamenejt biztonságba helyezték – tudatták teheráni forrásból.

        Az ANSA olasz hírügynökség meg nem erősített értesülése szerint viszont megölték Maohammad Pakpurt, a Forradalmi Gárda parancsnokát, és Aziz Naszirzadeh védelmi minisztert.

       Irán válaszul csapást mért izraeli és amerikai támaszpontokra. Szemtanúk szerint rakétatámadás érte támaszpontjaikat Katarban, Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben.

       Az orosz külügyminisztérium szuverén és független ENSZ-tagállam elleni fegyveres agressziónak minősítette az USA és Izrael Irán ellen elkövetett támadását, és elítélte az előre megtervezett és provokálatlan cselekményt. A Telegramhoz eljuttatott közleményben azzal vádolják Washingtont és Tel-Avivot, hogy „elbújnak” az iráni nukleáris programmal kapcsolatos aggodalmak mögé, miközben valójában rendszerváltást folytatnak. Moszkva arra figyelmeztetett, hogy a támadások humanitárius, gazdasági és esetleg radiológiai katasztrófát idézhetnek elő a régióban, és ellenőrizetlen eszkaláció szakadékába sodorhatják a Közel-Keletet.

     Az orosz külügy a katonai hadjárat azonnali leállítását és a diplomáciához való visszatérést követeli.+++

Kiadta: Magyar Békekör

GYORSHÍR!

Teherán, 2026. március 1. vasárnap (MB)

Ali Hoszajni Hámenei, Irán legfelső vezetője az amerikai-izraeli agresszió áldozatául esett – jelentették be hivatalosan Teheránban. A 86 éves ajatolla bombatámadásban vesztette életét.+++

Kiadta: Magyar Békekör

A fényképen Ali Hoszajni Hámenei, Irán meggyilkolt vezetője.

Magyar szolidaritás Iránnal – Hungarian Solidarity with Iran

Mr. Ambassador Morteza Moradian,

On behalf of the Hungarian Community for Peace (Magyar Békekör) I assure you, the Government and People of the Islamic Republic of Iran of my condolences for the assassination of Supreme Leader Ali Hosseini Khamenei. I assure the peace-loving people of Iran of our solidarity in the dark hours of American-Israeli aggression, and I wish them to protect their homeland, fight back the aggression, and not allow America and Israel to deny the right of Iranians to decide for themselves about their social system and future. Our Peace Community wishes you this also for the sake of Hungary.

President Endre Simó

Morteza Moradian nagykövet Úr,

A Magyar Békekör nevében együttérzésemről biztosítom Önt, az Iráni Iszlám Köztársaság kormányát és népét Ali Hosseini Khamenei legfelső vezető meggyilkolása miatt. Szolidaritásunkról biztosítom Irán békeszerető népét az amerikai-izraeli agresszió sötét óráiban, és azt kívánom, hogy védjék meg a hazájukat, verjék vissza az agressziót, ne engedjék meg, hogy Amerika és Izrael elvitassa az irániak jogát, hogy maguk dönthessenek társadalmi berendezkedésükről és jövőjükről. A Magyar Békekör ezt Magyarország érdekében is kívánja önöknek.

Simó Endre elnök

MEGHÍVÓ ELŐADÁS-BESZÉLGETÉSRE

a Magyar Békekörbe

Az ukrajnai konfliktus békés megoldásának lehetőségéről

Előadó: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet geopolitikai szakértője, kutatócsoport koordinátora, volt védelempolitikai helyettes államtitkár

Helyszíne: Budapest, II. ker. Margit körút 64b (Főnix Klub)

Időpontja: 2026. március 4. szerda 16 óra

A előadáson való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alábbi címen lehet:

magyarbekekor@gmail.com

Előadónkat arra kértük, hogy fejtse ki véleményét a konfliktus lezárásának lehetőségéről, valamint arról, hogy mi akadályozza a békekötést.

Az előadást beszélgetés követi, kérdéseket lehet intézni az előadóhoz.

A közéleti rendezvény sajtónyilvános, és nyitva áll minden előzetesen regisztráló érdeklődő előtt

FIR Newsletter 09-2026 (FIR Hírlevél 2026-09)

Az FIR megemlékezett Olof Palme volt svéd miniszterelnökről

Negyven évvel ezelőtt, 1986. február 28-án meggyilkolták Sven Olof Palme svéd politikust Stockholmban. Ma a FIR egy népszerű szociáldemokrata politikusra emlékezik, aki geopolitikai realizmusáról és katonai leszereléséről volt híres – még a kelet-nyugati feszültségek idején is.
Olof Palme 1927. január 30-án született Stockholmban. Gazdag családban nőtt fel, így a háború ellenére minden karrierlehetőség nyitva állt előtte. Az Egyesült Államokban tanult, ahol megtapasztalta kiváltságos helyzete és az uralkodó társadalmi egyenlőtlenség, valamint a mindennapi rasszizmus közötti ellentmondást. Önjelölt szocialistaként 1947-ben önkénteskedett egy jugoszláviai szubbotnik munkában.
Politikai karrierje a Svéd Szociáldemokrata Pártban 1953-ban kezdődött, először miniszterelnöki titkárként, majd az ifjúsági szervezet elnökeként, 1958-tól pedig parlamenti képviselőként. 36 évesen tárca nélküli miniszter lett a svéd kormányban. Internacionalizmusát és politikai álláspontját 1968-ban bizonyította, amikor egy moszkvai konferencián csatlakozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőihez egy vietnami háború elleni tüntetésen. 1969 októberében, a miniszterelnök lemondását követően átvette a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöki posztját, és az Egyesült Államok kritikája ellenére Erlanger miniszterelnök utódja lett.
Olof Palme elkötelezett külpolitikájával, senki máshoz nem hasonlóan, formálta Svédország imázsát. Ide tartozott a vietnami háborúval kapcsolatos szókimondó kritikája, az ENSZ közvetítőjeként betöltött szerepe az iráni-iraki háborúban, valamint nemzetközi leszerelési kezdeményezései, például a Palme-bizottság keretében tett kezdeményezések, amelyek további jelzéseket küldtek. Fontos volt a Szocialista Internacionáléban végzett munkája is, ahol az 1970-es évek közepén láthatóan aktív volt Willy Brandt (Németország) és Bruno Kreisky (Ausztria) oldalán. Nemzetközi szinten a leszerelés és a megértés szószólójának tekintették, és a globális Dél érdekeit képviselte.
Ez a politika heves ellenállásba ütközött Svédországon belül és kívül is befolyásos erők részéről. Olof Palme ennek ellenére biztonságban érezte magát, és a nép támogatta, amikor 1986. február 28-án este az akkor 59 éves férfit – aki feleségével, Lisbeth-tel együtt rendőri védelem nélkül tartott hazafelé egy stockholmi belvárosi moziból – lelőtték.
A merénylet kivizsgálása rendőrségi botrányt okozott. A kinevezett főnyomozó elsősorban a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK) összpontosított, amelyet számos európai országban elkövetett gyilkossággal vádoltak. A PKK elleni elnyomás fokozódott, de nem hozott eredményt. Később kiderült, hogy a stockholmi rendőrfőnök kizárt minden olyan nyomot a nyomozásból, amely nem a PKK-ra mutatott. Évekkel később egy széfben megtalálták a megfelelő dokumentumokat és iratokat. Három évvel a gyilkosság után egy drogfüggőt állítottak be elkövetőként. A tárgyaláson a hivatásos bírák felmenteni akarták a vádlottat, de a laikus bírák, akik bűnös felet akartak találni, felülbírálták őket. A vádlottat azonban fellebbezés után felmentették. Harminc évvel a gyilkosság után egy rendőrségi nyomozócsoport egy másik „elkövetőt” állított fel, aki már évek óta halott volt, így a nyomozást végül 2020-ban lezárták. A mai napig hiteles bizonyítékok vannak arra, hogy a Svéd Biztonsági Szolgálat (Säpo) és a NATO „maradj hátul” csoportjának más részei közvetlenül részt vettek ebben a gyilkosságban. Ez azonban valószínűleg soha nem fog bebizonyosodni.
A FIR és tagszövetségei megemlékeznek erről a politikusról, aki számos kitüntetést kapott világszerte, nem utolsósorban egy emléktáblát Stockholmban, a merénylet helyszínén. Így halála után Palme javaslatát egy atomfegyvermentes folyosó létrehozására Európában átvették a volt NDK keresztény békefenntartó erői, akik 1987 szeptemberében megszervezték az „Olof Palme-féle békemenetet” a buchenwaldi emlékműtől egy türingiai templomi emlékműig.
***

Scott Ritter: Oroszország és Kína az USA legrosszabb rémálmát valósítja meg – a dollár végét, az amerikai hegemónia végét, egy új multipoláris világot és a globális rend teljes megváltozását! 2026. február 26.

CZ24.NEWS

Oroszország és Kína életre keltheti az Egyesült Államok legrosszabb rémálmát. Scott Ritter, az Egyesült Államok volt hírszerző tisztje arra figyelmeztet, hogy ha Washington úgy dönt, hogy lecsap Iránra, Moszkva és Peking nem fogja jó szemmel nézni.

Washington ismét egy nagyobb háború szélén áll. A The New York Times szerint Donald Trump amerikai elnök nagyszabású katonai műveletet fontolgat Irán ellen. Az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót már telepítették a Perzsa-öbölbe rombolók kíséretében. Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság volt hírszerző tisztje azonban arra figyelmeztet, hogy egy ilyen lépés valóban katasztrofális lehet az Egyesült Államok számára: Oroszország és Kína sem fog tétlenül állni, és Amerika legrosszabb rémálmát idézi elő.

Amerika gyenge pontja

Ritter egy kulcsfontosságú problémára mutat rá: Amerika már nem rendelkezik az eszközeivel ahhoz, hogy egyszerre több háborút vívjon. A közel-keleti légvédelem megerősítése érdekében az Egyesült Államoknak ki kellett vonnia a THAAD csapatait Koreából és Guam szigetéről. Ennek eredményeként veszélyes űr keletkezett a Csendes-óceánon.

„Ha elkezdenénk bombázni Iránt, akkor ha kínai lennék, azonnal teljes körű hadműveletet indítanék Tajvan ellen. Ahogy mondani szokás – ami jó a lúdnak, az jó a gúnárnak is. Amerika semmit sem tehet ez ellen. Most minden fegyveres erőnk a Közel-Keleten van – minden, amire szükségünk lenne Tajvan védelméhez. Nem lehet egyszerre két konfliktusunk.”

— Scott Ritter a World This Week podcastban

 

Oroszország szabad kezet kapott

Míg az Egyesült Államok továbbra is az iráni hadjáratban van, Oroszország Ritter szerint képes lesz megragadni a lehetőséget, hogy előrenyomuljon a különleges katonai műveletek övezetében. Washington részvétele a Teheránnal folytatott nyílt konfliktusban egyedülálló lehetőséget teremt Moszkva számára – miközben az Egyesült Államok figyelme és erőforrásai a Közel-Keletre összpontosulnak, Oroszország fokozhatja a nyomást a fronton.

 

Mit mond a Fehér Ház

Ezzel a háttérrel különösen érdekesek az Axios jelentései az amerikai kormányzat belső nézeteltéréseiről. Ezek szerint a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Dan Kaine tábornok, aki teljes mértékben támogatta Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására irányuló hadműveletet, sokkal óvatosabb álláspontot képvisel Iránnal kapcsolatban. Túl nagynak tartja a tétet, és elfogadhatatlannak tartja az elhúzódó konfliktus és a katonai veszteségek kockázatát.

A tábornok aggodalmait osztja JD Vance alelnök is, aki szintén aggodalmát fejezte ki, és reményét fejezte ki, hogy diplomáciai úton megelőzhető lesz a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése.

Következtetés

Oroszország és Kína összehangolt fellépése bármilyen amerikai katonai kalandot egyszerre több fronton katasztrófává változtathat. Moszkvának lehetősége nyílna megerősíteni pozícióját Ukrajnában, Peking döntő lépést tenne Tajvan felé – és Washingtonnak választania kellene: feloszlatná már amúgy is korlátozott erőit, vagy beismerné, hogy globális dominanciájának korszaka visszavonhatatlanul véget ért.

 

Fordítás, Készítette: CZ24.news

FORRÁS: The New York Times / Scott Ritter — The World This Week Podcast / Axios / Tsargrad

***

SaLa

Száz éves a diplomáciai viszony Irán és Magyarország között

Budapest, 2026. február 25. szerda (MB)

     Irán és Magyarország diplomáciai kapcsolatának történetét bemutató kiállítás nyílt szerdán az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Múzeum körúti tanácstermében – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.

     A tárlaton dokumentumokkal mutatják be a két ország kapcsolatainak alakulását 1925-től napjainkig. Látható annak az 1925. március 24-i dokumentumnak a másolata is, amelyen az iráni külügyminiszter felhatalmazza Entezamol Molkot, Irán római követét, hogy diplomáciai szerződést kössön Magyarországgal. (Lásd a fényképen!)

     A kiállítást Morteza Moradian, az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövete és Dr. Bartus Dávid, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem dékánja nyitotta meg.

    A tárlat az ELTE Múzeum körúti tanácstermében látható.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Budapest, 2026. február 25. The document on the authorization to establish Iranian-Hungarian diplomatic relations at the exhibition organized on the occasion of the 100th anniversary of diplomatic relations between the two countries, at Eötvös Lóránt University. Az iráni-magyar dipkomáciai kapcsolatok megkötésére adott felhatalmazásról szóló dokumentum a két ország diplomáciai kapcsolatainak 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon, az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen.

Még 44 nap van hátra a „választásokig”

Európában arról suttognak, hogy így bukik el a döbrögista horda, az egész kontinens minket figyel

A magyar „választásokra” figyel az egész kontinens.

Fidesz támogatottság: a Reuters szerint a Tisza Párt előnye nő, Európa a magyar választást figyeli

A 2026-ös országgyűlési választás kampánya minden eddiginél kiélezettebb, egy friss közvélemény-kutatás szerint a Fidesz támogatottsága csökken, miközben a Tisza Párt előnye nő.

Tizenhat év után először fordul elő, hogy Orbán Viktor pártja valódi, mérhető eséllyel bíró kihívóval néz szembe egy parlamenti választáson, a magyar választás kimenetele pedig már nem csak belpolitikai kérdés, hanem európai szinten is figyelemmel kísért esemény lett.

Vance fenyegetést adott ki Iránnak nukleáris programja miatt.

2026.02.26. 04:10

Vance: Trump diplomáciával akarja megoldani az iráni nukleáris helyzetet

WASHINGTON, február 26. — RIA Novosti. Washington diplomáciai megoldást akar az iráni atomprogramra, de nyitott más lehetőségekre is – jelentette ki J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke.
«
„Ahogy az elnök már többször is kijelentette, diplomáciai úton akarja megoldani ezt a kérdést. De természetesen az elnöknek vannak más lehetőségei is” – mondta az újságíróknak a Fehér Házban.
Egy rakétarendszer a teheráni iszlám forradalom évfordulójának megünneplése során - RIA Novosti, 1920, 2026. február 24.

Irán megígérte, hogy felejthetetlen leckét ad az Egyesült Államoknak, ha kitör a háború.

Ugyanakkor a politikus azzal vádolta az Iszlám Köztársaságot, hogy megpróbálta visszaállítani a nukleáris fegyvereket, és beszélt az állítólag az amerikaiak birtokában lévő bizonyítékokról, anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot bemutatott volna.
Csütörtökön a két ország képviselői Genfben tartják az iráni nukleáris programról szóló konzultációk harmadik fordulóját . Az iráni küldöttséget Abbas Araghchi külügyminiszter , az amerikai küldöttséget pedig Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja vezeti . Az előző két , Maszkatban és Genfben tartott fordulóhoz hasonlóan ezek a tárgyalások is közvetettek lesznek, Omán közvetítésével .
Egy nappal korábban Donald Trump bejelentette, hogy Teherántól még nem kapott ígéretet arra, hogy soha nem fejleszt nukleáris fegyvereket, annak ellenére, hogy Irán többször is nyilvánosan kijelentette, hogy nincsenek tervei ilyen fegyverekre. Felszólította a köztársaságot a megállapodás megkötésére, és „rossz napot” fenyegetett, ha nem így tesz.
MI által generált kép - RIA Novosti, 1920, 2026. február 24.

Mindent elárulok: Amerika még mindig hisz a „Nagy-Izraelben”

Eszkaláció Washington és Teherán között

Az amerikai elnök követeli, hogy Irán kössön atommegállapodást. Figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben az Iráni Iszlám Köztársaság sokkal erősebb támadással néz szembe, mint tavaly nyáron.
Február elején a két fél tárgyalásokat folytatott Ománban. Araghchi szerint sikerült kidolgozniuk a megállapodás kidolgozásának kulcsfontosságú alapelveit, amely garantálná a nukleáris energia kizárólag békés célú felhasználását. A tárgyalások második fordulójára február 17-én került sor Genfben. Teherán ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy dúsítsa az uránt, még akkor is, ha az háborúhoz vezet.
Ezzel egy időben Washington továbbra is katonai erőket gyűjt a régióban.
Január végén az Egyesült Államok hadihajókból álló armadát küldött az Ománi-öbölbe és a Perzsa-öbölbe . A múlt héten Trump bejelentette, hogy korlátozott csapást fontolgat Irán ellen. A The Wall Street Journal szerint az amerikaiak kezdetben katonai vagy kormányzati létesítményeket célozhatnak meg. Ha Teherán folytatja az urándúsítást, Washington teljes körű hadjáratot indít a kormányzati létesítmények ellen.
Kedden az újság arról számolt be, hogy több mint 150 katonai repülőgép és az összes aktív amerikai hajó körülbelül egyharmada Irán közelében koncentrálódott.
MI által generált kép - RIA Novosti, 1920, 2026. február 22.

Az USA már most is profitál az Iránnal vívott háborúból.

***

Rubio röviden tájékoztatja a képviselőház és a szenátus vezetőit 2026. február 24.

Hal Turner Radio Show.com

Marco Rubio külügyminiszter ma délután 3 órakor a Fehér Házban tájékoztatja a képviselőház és a szenátus vezetőit, akiket eufemisztikusan „Nyolcak bandájaként” emlegetnek.

A szóban forgó téma jelenleg ismeretlen.

Racionális emberek felismerik, hogy a téma Irán lesz, és egy mostanra valószínűnek tűnő amerikai katonai támadás az ország ellen.

Hal Turner pillanatelemzés

Az amerikai katonai erők Perzsa-öbölbeli felvonulásának kezdetétől fogva rámutattam, hogy:

  • Irán NEM támadta meg az Egyesült Államokat
  • A Kongresszus NEM üzent hadat, és NEM adott ki katonai erő alkalmazására vonatkozó engedélyt (AUMF)
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nincs olyan határozata, amely felhatalmazná az erőszak alkalmazását.

A mai, a kormányzat (Rubio közvetítésével) és a Kongresszus mindkét házának vezetése közötti találkozó ezzel a jogi kérdéssel foglalkozik.

Amint a kongresszusi vezetés tájékoztatást kap, gyanítom, hogy az ellenségeskedés szinte azonnal megkezdődik. Mintha „ma este” lenne.  

Persze, tévedhetek, de az, hogy a kormányzat megmondja a Kongresszusnak, mi fog történni, a legbiztosabb jele (szerintem) annak, hogy a Közel-Keleten a dolgok robbanásszerűen szét fognak robbanni.

Miután ezt elmondták a Kongresszusnak, szinte kötelezővé vált a műveletek azonnali megkezdése, mivel a Kongresszus „szivárog, mint a szita”, és az információ szinte biztosan kiszivárog.

Úgy tűnik nekem, mintha mindjárt elszabadulna a pokol.

Legfrissebb hírek

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com