Bal-Rad komm: M.P. bejelentette: HÚSZ ÉVRE VISSZAMENŐLEGESEN…
A MI KÉRDÉSÜNK: MIÉRT CSAK AZ UTÓBBI HÚSZ ESZTENDŐ ORSZÁGSZÉTLOPÁSÁT KÍVÁNJA „KIVIZSGÁLNI”? Hiszen – MINT AZ TUDOTT DOLOG – A BŰNCSELEKMÉNY-SOROZAT AZ VALÓJÁBAN A RENDSZERVÁLTÁSSAL VETTE KEZDETÉT! Aminek pedig már 36 éve!
Az Egyesült Államok és Izrael szombatra virradóra megtámadta Iránt – jelentették a hírügynökségek.
A támadást rakétákkal és drónokkal hajtották végre célzott objektumok ellen. Teheránban és Irán más városaiban robbanások hallatszottak, és füst szállt föl.
A Reuters brit hírügynökség „az Egyesült Államok és Izrael megelőző csapásának” minősítette az Irán elleni támadást, melyet alig egy nappal az után követtek el, miután amerikai részről kedvezően nyilatkoztak az irániakkal folytatott genfi tárgyalás alakulásáról, és úgy döntöttek, hogy hétfőn Bécsben folytatják a megbeszélést.
Megfigyelők értetlenül fogadták a jó úton haladó diplomáciai rendezés amerikai részről történt felrúgását. Az Izraellel közösen végrehajtott amerikai katonai akciót Israel Katz izraeli védelmi miniszter azzal indokolta, hogy megelőző csapásukkal el akarták hárítani az Izraelt fenyegető veszélyt.+++
A fényképen a teheráni Hasszán Abad tér, mögötte a támadás nyomán felszálló füsttel.
Az Irán elleni agresszió valódi célja nyugatbarát kormány hatalomra juttatása Teheránban – Trump és Netanjahu
Washington, Tel-Aviv, Moszkva, 2026. február 28. szombat (MB)
Az Irán elleni agresszió valódi célja nyugatbarát kormány hatalomra juttatása Teheránban – ismerte el Trump amerikai elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton.
Az amerikai elnök Truth Social honlapján közzétett videó üzenetében azt mondta, hogy a támadással lehetőséget akartak adni az irániaknak, hogy megfosszák a hatalomtól jelenlegi vezetőiket. Trump arra szólította fel az iráni népet, hogy döntse meg a kormányt, és vegye magához a hatalmat.
Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig kijelentette: “Közös akciónk megteremti a feltételeit, hogy a bátor iráni nép saját kezébe vegye sorsát”.
Hogy a két agresszor nem bízik feltétlenül az irániak akaratában bizonyítja, hogy csapásaikat Hamenej ajatolla feltételezett tartózkodási helyére mérték, megpróbálván likvidálni Irán legfelső vezetőjét, de nem sikerült. A 86 éves Hamenejt biztonságba helyezték – tudatták teheráni forrásból.
Az ANSA olasz hírügynökség meg nem erősített értesülése szerint viszont megölték Maohammad Pakpurt, a Forradalmi Gárda parancsnokát, és Aziz Naszirzadeh védelmi minisztert.
Irán válaszul csapást mért izraeli és amerikai támaszpontokra. Szemtanúk szerint rakétatámadás érte támaszpontjaikat Katarban, Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben.
Az orosz külügyminisztérium szuverén és független ENSZ-tagállam elleni fegyveres agressziónak minősítette az USA és Izrael Irán ellen elkövetett támadását, és elítélte az előre megtervezett és provokálatlan cselekményt. A Telegramhoz eljuttatott közleményben azzal vádolják Washingtont és Tel-Avivot, hogy „elbújnak” az iráni nukleáris programmal kapcsolatos aggodalmak mögé, miközben valójában rendszerváltást folytatnak. Moszkva arra figyelmeztetett, hogy a támadások humanitárius, gazdasági és esetleg radiológiai katasztrófát idézhetnek elő a régióban, és ellenőrizetlen eszkaláció szakadékába sodorhatják a Közel-Keletet.
Az orosz külügy a katonai hadjárat azonnali leállítását és a diplomáciához való visszatérést követeli.+++
Kiadta: Magyar Békekör
GYORSHÍR!
Teherán, 2026. március 1. vasárnap (MB)
Ali Hoszajni Hámenei, Irán legfelső vezetője az amerikai-izraeli agresszió áldozatául esett – jelentették be hivatalosan Teheránban. A 86 éves ajatolla bombatámadásban vesztette életét.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképen Ali Hoszajni Hámenei, Irán meggyilkolt vezetője.
Magyar szolidaritás Iránnal – Hungarian Solidarity with Iran
Mr. Ambassador Morteza Moradian,
On behalf of the Hungarian Community for Peace (Magyar Békekör) I assure you, the Government and People of the Islamic Republic of Iran of my condolences for the assassination of Supreme Leader Ali Hosseini Khamenei. I assure the peace-loving people of Iran of our solidarity in the dark hours of American-Israeli aggression, and I wish them to protect their homeland, fight back the aggression, and not allow America and Israel to deny the right of Iranians to decide for themselves about their social system and future. Our Peace Community wishes you this also for the sake of Hungary.
President Endre Simó
Morteza Moradian nagykövet Úr,
A Magyar Békekör nevében együttérzésemről biztosítom Önt, az Iráni Iszlám Köztársaság kormányát és népét Ali Hosseini Khamenei legfelső vezető meggyilkolása miatt. Szolidaritásunkról biztosítom Irán békeszerető népét az amerikai-izraeli agresszió sötét óráiban, és azt kívánom, hogy védjék meg a hazájukat, verjék vissza az agressziót, ne engedjék meg, hogy Amerika és Izrael elvitassa az irániak jogát, hogy maguk dönthessenek társadalmi berendezkedésükről és jövőjükről. A Magyar Békekör ezt Magyarország érdekében is kívánja önöknek.
Simó Endre elnök
MEGHÍVÓ ELŐADÁS-BESZÉLGETÉSRE
a Magyar Békekörbe
Az ukrajnai konfliktus békés megoldásának lehetőségéről
Előadó: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet geopolitikai szakértője, kutatócsoport koordinátora, volt védelempolitikai helyettes államtitkár
Helyszíne: Budapest, II. ker. Margit körút 64b (Főnix Klub)
Időpontja: 2026. március 4. szerda 16 óra
A előadáson való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alábbi címen lehet:
Az FIR megemlékezett Olof Palme volt svéd miniszterelnökről
Negyven évvel ezelőtt, 1986. február 28-án meggyilkolták Sven Olof Palme svéd politikust Stockholmban. Ma a FIR egy népszerű szociáldemokrata politikusra emlékezik, aki geopolitikai realizmusáról és katonai leszereléséről volt híres – még a kelet-nyugati feszültségek idején is.
Olof Palme 1927. január 30-án született Stockholmban. Gazdag családban nőtt fel, így a háború ellenére minden karrierlehetőség nyitva állt előtte. Az Egyesült Államokban tanult, ahol megtapasztalta kiváltságos helyzete és az uralkodó társadalmi egyenlőtlenség, valamint a mindennapi rasszizmus közötti ellentmondást. Önjelölt szocialistaként 1947-ben önkénteskedett egy jugoszláviai szubbotnik munkában.
Politikai karrierje a Svéd Szociáldemokrata Pártban 1953-ban kezdődött, először miniszterelnöki titkárként, majd az ifjúsági szervezet elnökeként, 1958-tól pedig parlamenti képviselőként. 36 évesen tárca nélküli miniszter lett a svéd kormányban. Internacionalizmusát és politikai álláspontját 1968-ban bizonyította, amikor egy moszkvai konferencián csatlakozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőihez egy vietnami háború elleni tüntetésen. 1969 októberében, a miniszterelnök lemondását követően átvette a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöki posztját, és az Egyesült Államok kritikája ellenére Erlanger miniszterelnök utódja lett.
Olof Palme elkötelezett külpolitikájával, senki máshoz nem hasonlóan, formálta Svédország imázsát. Ide tartozott a vietnami háborúval kapcsolatos szókimondó kritikája, az ENSZ közvetítőjeként betöltött szerepe az iráni-iraki háborúban, valamint nemzetközi leszerelési kezdeményezései, például a Palme-bizottság keretében tett kezdeményezések, amelyek további jelzéseket küldtek. Fontos volt a Szocialista Internacionáléban végzett munkája is, ahol az 1970-es évek közepén láthatóan aktív volt Willy Brandt (Németország) és Bruno Kreisky (Ausztria) oldalán. Nemzetközi szinten a leszerelés és a megértés szószólójának tekintették, és a globális Dél érdekeit képviselte.
Ez a politika heves ellenállásba ütközött Svédországon belül és kívül is befolyásos erők részéről. Olof Palme ennek ellenére biztonságban érezte magát, és a nép támogatta, amikor 1986. február 28-án este az akkor 59 éves férfit – aki feleségével, Lisbeth-tel együtt rendőri védelem nélkül tartott hazafelé egy stockholmi belvárosi moziból – lelőtték.
A merénylet kivizsgálása rendőrségi botrányt okozott. A kinevezett főnyomozó elsősorban a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK) összpontosított, amelyet számos európai országban elkövetett gyilkossággal vádoltak. A PKK elleni elnyomás fokozódott, de nem hozott eredményt. Később kiderült, hogy a stockholmi rendőrfőnök kizárt minden olyan nyomot a nyomozásból, amely nem a PKK-ra mutatott. Évekkel később egy széfben megtalálták a megfelelő dokumentumokat és iratokat. Három évvel a gyilkosság után egy drogfüggőt állítottak be elkövetőként. A tárgyaláson a hivatásos bírák felmenteni akarták a vádlottat, de a laikus bírák, akik bűnös felet akartak találni, felülbírálták őket. A vádlottat azonban fellebbezés után felmentették. Harminc évvel a gyilkosság után egy rendőrségi nyomozócsoport egy másik „elkövetőt” állított fel, aki már évek óta halott volt, így a nyomozást végül 2020-ban lezárták. A mai napig hiteles bizonyítékok vannak arra, hogy a Svéd Biztonsági Szolgálat (Säpo) és a NATO „maradj hátul” csoportjának más részei közvetlenül részt vettek ebben a gyilkosságban. Ez azonban valószínűleg soha nem fog bebizonyosodni.
A FIR és tagszövetségei megemlékeznek erről a politikusról, aki számos kitüntetést kapott világszerte, nem utolsósorban egy emléktáblát Stockholmban, a merénylet helyszínén. Így halála után Palme javaslatát egy atomfegyvermentes folyosó létrehozására Európában átvették a volt NDK keresztény békefenntartó erői, akik 1987 szeptemberében megszervezték az „Olof Palme-féle békemenetet” a buchenwaldi emlékműtől egy türingiai templomi emlékműig.
Oroszország és Kína életre keltheti az Egyesült Államok legrosszabb rémálmát. Scott Ritter, az Egyesült Államok volt hírszerző tisztje arra figyelmeztet, hogy ha Washington úgy dönt, hogy lecsap Iránra, Moszkva és Peking nem fogja jó szemmel nézni.
Washington ismét egy nagyobb háború szélén áll. A The New York Times szerint Donald Trump amerikai elnök nagyszabású katonai műveletet fontolgat Irán ellen. Az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót már telepítették a Perzsa-öbölbe rombolók kíséretében. Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság volt hírszerző tisztje azonban arra figyelmeztet, hogy egy ilyen lépés valóban katasztrofális lehet az Egyesült Államok számára: Oroszország és Kína sem fog tétlenül állni, és Amerika legrosszabb rémálmát idézi elő.
Amerika gyenge pontja
Ritter egy kulcsfontosságú problémára mutat rá: Amerika már nem rendelkezik az eszközeivel ahhoz, hogy egyszerre több háborút vívjon. A közel-keleti légvédelem megerősítése érdekében az Egyesült Államoknak ki kellett vonnia a THAAD csapatait Koreából és Guam szigetéről. Ennek eredményeként veszélyes űr keletkezett a Csendes-óceánon.
„Ha elkezdenénk bombázni Iránt, akkor ha kínai lennék, azonnal teljes körű hadműveletet indítanék Tajvan ellen. Ahogy mondani szokás – ami jó a lúdnak, az jó a gúnárnak is. Amerika semmit sem tehet ez ellen. Most minden fegyveres erőnk a Közel-Keleten van – minden, amire szükségünk lenne Tajvan védelméhez. Nem lehet egyszerre két konfliktusunk.”
— Scott Ritter a World This Week podcastban
Oroszország szabad kezet kapott
Míg az Egyesült Államok továbbra is az iráni hadjáratban van, Oroszország Ritter szerint képes lesz megragadni a lehetőséget, hogy előrenyomuljon a különleges katonai műveletek övezetében. Washington részvétele a Teheránnal folytatott nyílt konfliktusban egyedülálló lehetőséget teremt Moszkva számára – miközben az Egyesült Államok figyelme és erőforrásai a Közel-Keletre összpontosulnak, Oroszország fokozhatja a nyomást a fronton.
Mit mond a Fehér Ház
Ezzel a háttérrel különösen érdekesek az Axios jelentései az amerikai kormányzat belső nézeteltéréseiről. Ezek szerint a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Dan Kaine tábornok, aki teljes mértékben támogatta Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására irányuló hadműveletet, sokkal óvatosabb álláspontot képvisel Iránnal kapcsolatban. Túl nagynak tartja a tétet, és elfogadhatatlannak tartja az elhúzódó konfliktus és a katonai veszteségek kockázatát.
A tábornok aggodalmait osztja JD Vance alelnök is, aki szintén aggodalmát fejezte ki, és reményét fejezte ki, hogy diplomáciai úton megelőzhető lesz a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése.
Következtetés
Oroszország és Kína összehangolt fellépése bármilyen amerikai katonai kalandot egyszerre több fronton katasztrófává változtathat. Moszkvának lehetősége nyílna megerősíteni pozícióját Ukrajnában, Peking döntő lépést tenne Tajvan felé – és Washingtonnak választania kellene: feloszlatná már amúgy is korlátozott erőit, vagy beismerné, hogy globális dominanciájának korszaka visszavonhatatlanul véget ért.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: The New York Times / Scott Ritter — The World This Week Podcast / Axios / Tsargrad
Irán és Magyarország diplomáciai kapcsolatának történetét bemutató kiállítás nyílt szerdán az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Múzeum körúti tanácstermében – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
A tárlaton dokumentumokkal mutatják be a két ország kapcsolatainak alakulását 1925-től napjainkig. Látható annak az 1925. március 24-i dokumentumnak a másolata is, amelyen az iráni külügyminiszter felhatalmazza Entezamol Molkot, Irán római követét, hogy diplomáciai szerződést kössön Magyarországgal. (Lásd a fényképen!)
A kiállítást Morteza Moradian, az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövete és Dr. Bartus Dávid, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem dékánja nyitotta meg.
A tárlat az ELTE Múzeum körúti tanácstermében látható.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Budapest, 2026. február 25. The document on the authorization to establish Iranian-Hungarian diplomatic relations at the exhibition organized on the occasion of the 100th anniversary of diplomatic relations between the two countries, at Eötvös Lóránt University. Az iráni-magyar dipkomáciai kapcsolatok megkötésére adott felhatalmazásról szóló dokumentum a két ország diplomáciai kapcsolatainak 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon, az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen.
Európában arról suttognak, hogy így bukik el a döbrögista horda, az egész kontinens minket figyel
A magyar „választásokra” figyel az egész kontinens.
Fidesz támogatottság: a Reuters szerint a Tisza Párt előnye nő, Európa a magyar választást figyeli
A 2026-ös országgyűlési választás kampánya minden eddiginél kiélezettebb, egy friss közvélemény-kutatás szerint a Fidesz támogatottsága csökken, miközben a Tisza Párt előnye nő.
Tizenhat év után először fordul elő, hogy Orbán Viktor pártja valódi, mérhető eséllyel bíró kihívóval néz szembe egy parlamenti választáson, a magyar választás kimenetele pedig már nem csak belpolitikai kérdés, hanem európai szinten is figyelemmel kísért esemény lett.
Minden eddiginél nagyobb Tisza-előnyt mért egy új kutatás
A Reuters elemzése a Medián friss felmérésére hivatkozva arról számolt be, hogy a Tisza Párt 20 százalékpontos előnyt szerzett a biztos szavazók körében: a kutatás szerint a Tisza támogatottsága 55 százalék, míg a Fideszé 35 százalék.
Januárban még 12 százalékpontos különbséget mértek, vagyis a Tisza Párt előnye látványosan nőtt egy hónap alatt. A teljes népesség körében a Tisza 42, a Fidesz 31 százalékon áll. A 199 fős Országgyűlésben 106 egyéni választókerület dönt a mandátumok többségéről, így az egyéni körzetekben elért eredmény kulcsfontosságú lehet
A Reuters külön megemlítette, hogy a Medián közvélemény-kutatásai korábban meglehetősen pontosan jelezték előre a választási eredményeket, ami szerintük komoly súlyt ad a mostani adatoknak is.
Egész Európa szempontjából meghatározó lehet a magyar választás
Korábban már Orbán Viktor is elismerte, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt komoly kihívást jelent a Fidesz számára. A Reuters szerint a magyar parlamenti választás eredménye nemcsak Magyarország jövője, hanem az európai politikai erőviszonyok szempontjából is jelentős lehet.
A Fidesz saját mérései továbbra is győzelmet vetítenek előre, de a nemzetközi sajtó egyre gyakrabban beszél történelmi fordulat lehetőségéről a 2026-ös választás kapcsán. (promotions.hu)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: „…Korábban már Orbán Viktor is elismerte, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt komoly kihívást jelent a Fidesz számára. A Reuters szerint a magyar parlamenti választás eredménye nemcsak Magyarország jövője, hanem az európai politikai erőviszonyok szempontjából is jelentős lehet…”
-Éppen ma! – CUDAR MÓDON ÖSSZEVESZTÜNK A ‘ZASSZONNYAL, a „választások” – pontosabban a SZERINTEM CSAPNIVALÓAN ALACSONY SZÍNVONALÚ KÍNÁLAT MIATT! A feleségem orosz származású, és EGYSZERŰEN IMÁDJA Döbrögit! Az oka pedig rém egyszerű! A nejem telefonján állandóan az orosz internet megy! Ott pedig a vajdáról dicshimnuszokat zengenek ÁLLANDÓ JELLEGGEL! A „magyar” HírTV az egyszerűen csak tanonc lehetne!
Nnnaszóval! Az én hitvesem ma éppen rázendített a vajda napi dicsőítésére, és arra, hogy „MICSODA ARANYÉLET VAN ITT”! NINCSENEK MIGRÁNCSOK, DE ÁRÚBŐSÉG VAN! MEG 3 százalékos hitel, meg ELISMERTSÉGE VAN Döbröginek, AKI SZEMBE MER MENNI BRÜSSZELLEL, és ELLENE VAN A HÁBORÚNAK, stb!
Én pedig – ki világ életemben itt éltem, és volt részem egy sokkalta emberibb rendszerben élni – teljesen kiakadtam a lekesedése láttán ÉS HÁT MGPRÓBÁLTAM NEKI ELMAGYARÁZNI A DOLGOKAT! AMI SEHOGYAN SEM SIKERÜLT! A sikertelenségemnek KÉT FŐ OKA IS VAN: az egyik a Parkinson – kórom, ami miatt a beszédkészségen már szinte teljesen megszűnt! A MÁSIK FŐ OK: A HIÁBAVALÓSÁG ÉRZÉSE! Látva ugyanis a ‘zasszony lelkesedését… – feladtam a kísérletet! Helyette a telefonján megkerestem a balrad.hu -t, és azon is ezt a cikket:
WASHINGTON, február 26. — RIA Novosti. Washington diplomáciai megoldást akar az iráni atomprogramra, de nyitott más lehetőségekre is – jelentette ki J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke.
«
„Ahogy az elnök már többször is kijelentette, diplomáciai úton akarja megoldani ezt a kérdést. De természetesen az elnöknek vannak más lehetőségei is” – mondta az újságíróknak a Fehér Házban.
Ugyanakkor a politikus azzal vádolta az Iszlám Köztársaságot, hogy megpróbálta visszaállítani a nukleáris fegyvereket, és beszélt az állítólag az amerikaiak birtokában lévő bizonyítékokról, anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot bemutatott volna.
Egy nappal korábban Donald Trump bejelentette, hogy Teherántól még nem kapott ígéretet arra, hogy soha nem fejleszt nukleáris fegyvereket, annak ellenére, hogy Irán többször is nyilvánosan kijelentette, hogy nincsenek tervei ilyen fegyverekre. Felszólította a köztársaságot a megállapodás megkötésére, és „rossz napot” fenyegetett, ha nem így tesz.
Az amerikai elnök követeli, hogy Irán kössön atommegállapodást. Figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben az Iráni Iszlám Köztársaság sokkal erősebb támadással néz szembe, mint tavaly nyáron.
Február elején a két fél tárgyalásokat folytatott Ománban. Araghchi szerint sikerült kidolgozniuk a megállapodás kidolgozásának kulcsfontosságú alapelveit, amely garantálná a nukleáris energia kizárólag békés célú felhasználását. A tárgyalások második fordulójára február 17-én került sor Genfben. Teherán ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy dúsítsa az uránt, még akkor is, ha az háborúhoz vezet.
Ezzel egy időben Washington továbbra is katonai erőket gyűjt a régióban.
Január végén az Egyesült Államok hadihajókból álló armadát küldött az Ománi-öbölbe és a Perzsa-öbölbe . A múlt héten Trump bejelentette, hogy korlátozott csapást fontolgat Irán ellen. A The Wall Street Journal szerint az amerikaiak kezdetben katonai vagy kormányzati létesítményeket célozhatnak meg. Ha Teherán folytatja az urándúsítást, Washington teljes körű hadjáratot indít a kormányzati létesítmények ellen.
Kedden az újság arról számolt be, hogy több mint 150 katonai repülőgép és az összes aktív amerikai hajó körülbelül egyharmada Irán közelében koncentrálódott.
Marco Rubio külügyminiszter ma délután 3 órakor a Fehér Házban tájékoztatja a képviselőház és a szenátus vezetőit, akiket eufemisztikusan „Nyolcak bandájaként” emlegetnek.
A szóban forgó téma jelenleg ismeretlen.
Racionális emberek felismerik, hogy a téma Irán lesz, és egy mostanra valószínűnek tűnő amerikai katonai támadás az ország ellen.
Hal Turner pillanatelemzés
Az amerikai katonai erők Perzsa-öbölbeli felvonulásának kezdetétől fogva rámutattam, hogy:
Irán NEM támadta meg az Egyesült Államokat
A Kongresszus NEM üzent hadat, és NEM adott ki katonai erő alkalmazására vonatkozó engedélyt (AUMF)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nincs olyan határozata, amely felhatalmazná az erőszak alkalmazását.
A mai, a kormányzat (Rubio közvetítésével) és a Kongresszus mindkét házának vezetése közötti találkozó ezzel a jogi kérdéssel foglalkozik.
Amint a kongresszusi vezetés tájékoztatást kap, gyanítom, hogy az ellenségeskedés szinte azonnal megkezdődik. Mintha „ma este” lenne.
Persze, tévedhetek, de az, hogy a kormányzat megmondja a Kongresszusnak, mi fog történni, a legbiztosabb jele (szerintem) annak, hogy a Közel-Keleten a dolgok robbanásszerűen szét fognak robbanni.
Miután ezt elmondták a Kongresszusnak, szinte kötelezővé vált a műveletek azonnali megkezdése, mivel a Kongresszus „szivárog, mint a szita”, és az információ szinte biztosan kiszivárog.
Úgy tűnik nekem, mintha mindjárt elszabadulna a pokol.