Egy városnyi magyar hal bele a pénzhiányba

Emberéletekben mérhető az egészségügy kivéreztetése. Kiszámolták, hány áldozatot követel a pénzek torz kormányzati elosztása.

A XXI. század a magyar egészségügy lemaradásáról szól. Ez derült ki egy szakmai fórumon Orosz Éva előadásából, amit a Népszava ismertet. Az ELTE professzora kiszámolta, hányan haltak meg a kevés pénz miatt. Adatai szerint a magyar egészségügy 2003 és 2018 között minden mutatóban elmaradt még a többi, hasonló fejlettségű visegrádi országétól is.

2006 és 2018 között a csehek 36, a szlovákok 44, a lengyelek 77 százalékkal növelték reálértéken az egy főre jutó egészségügyi közkiadásokat. Nálunk ez 3 százalék volt.

Az egészségügy helyett a „szabadidő, sport, kultúra, vallásügyek” fejezetre költött összegek a V4-ekkel való összehasonlításban is kiugróan nőttek, a 2010-es 3,6 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra. 2017-ben 680 milliárd forinttal jutott volna több pénz a betegek ellátására, ha ezt a pénzt az egészségügy kapja.

Ez emberéletekben is mérhető, hiszen a torz kormányzati elosztás az elkerülhető halálozások számában is megmutatkozott. Orosz Éva adatai szerint az ellátás egyenlőtlenségei miatt 2010 és 2016 közöttévente 46-49 ezer (összesen 285 ezer) 75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben.

Ha a magyar egészségügy elérte volna a cseh színvonalát, akkor 95 ezerrel kevesebben haltak volna meg az említett időszakban. Emberéletekben mérhető, hogy a politika rövid távú érdekeket néz, ami már a ’90-es években elkezdődött, az egymást követő kormányok egyike sem tartotta prioritásnak az egészségügyet.

A szerdai ágazati béralku előtt a Magyar Orvosi Kamara nyilvánosságra hozta az általa kívánatosnak tartott orvosi bértáblát. Kincses Gyula elnöke a keddi konferencián azt mondta: az osztrák orvosi bértábla alapján kalkuláltak, de tudják, az idei évben nincs nagy mozgástér a költségvetésben, ezért az általuk elvárt emelést 2021-ben vélik megvalósíthatónak.                                                                                                               (24.hu)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Bal-Rad komm: „…már a ’90-es években elkezdődött…” – a ROMLÁS! 

EGÉSZEN PONTOSAN A RENDSZERVÁTÁSSAL! Az ország – A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG – szétrablásával, kifosztásával, a gazdaság szétverésével!

A KÖZEGÉSZSÉGÜGY MÉRHETETLENÜL DRÁGA „MULATSÁG”! 

Annak megteremtéséhez és színvonalas működtetéséhez (IS!) SAJÁT ORSZÁGRA, JÓL MŰKÖDŐ, NYERESÉGET TERMELŐ SAJÁT GAZDASÁGRA VAN SZÜKSÉG!

Amíg EZEK A FELTÉTELEK LÉTEZTEK, VOLT HATÉKONY, JÓL MŰKÖDŐ MAGYAR KÖZEGÉSZSÉGÜGY! 

Ez látszik a rendszerváltáskori és a mai országlétszámon is! (Az összetételről már nem is szólva!)

AZ EMBERVESZTESÉG MEGHALADJA A II. VH – S EMBERVESZTESÉGET! MINDEZ BÉKEIDŐBEN!

„…az osztrák orvosi bértábla alapján kalkuláltak, de tudják, az idei évben nincs nagy mozgástér a költségvetésben, ezért az általuk elvárt emelést 2021-ben vélik megvalósíthatónak…” – mondja a MOK új elnöke!

-Az lehet hogy az egészségügyben dolgozók – ORVOSOK! – fizetésére TALÁN lesz pénz. Ám a közegészségügy (IS) összetett dolog!

Az ágazatban két biztos pont van jelenleg: MÉRHETETLENÜL SOK BETEG, ÉS KIMONDHATATLANUL NAGY PÉNZHIÁNY!

Ennek a ledolgozása a jelenlegi rendszerben LEHETETLEN! Egy RENDSZERVÁLTÁS UTÁN IS LEGALÁBB HARMINC ÉV KELLENE A HELYREÁLLÍTÁSHOZ!

RENDSZERVÁLTÁS?! KIVEL? MIVEL? KIKKEL?                              

Népszavazást kezdeményez az Országos Nyugdíjas Parlament

A nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban szeretne népszavazást az Országos Nyugdíjas Parlament – írja az Inforádió honlapja. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket már be is nyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítésre, ezek a következők:

1. Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés – az idős emberek jogainak egységes szemléletű, átfogó, teljeskörű és hatékonyabb védelme érdekében – létrehozza az Idősek Jogainak Biztosa intézményét?

2. Akarja-e Ön, hogy a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. § (1) bekezdését az Országgyűlés úgy módosítsa, hogy az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az egészségügyi dolgozók mellett, valamennyi munkavállalónál kiegészítő szolgálati időként vegyék figyelembe a heti negyven órát meghaladó, önként vállalt többlet munkavégzést?

3. Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az év elején esedékes nyugdíjemelés szabályait, hogy – a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő évtől – az emelés megállapításának mértékénél egyenlő arányban vegyék figyelembe a költségvetési törvényben előre jelzett fogyasztói árindex és a bruttó bér- és keresettömeg nagyságár?

4. Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az év elején esedékes nyugdíjemelés szabályait, hogy csökkenjenek: a nemek, a lakóhely, valamint a nyugdíjba vonulás időpontja szerint is meglévő öregségi nyugellátások közötti különbségek, így a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő három évben az öregségi nyugdíjemelés valamennyi jogosult részére azonos összegű legyen?
(24.hu)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Bal-Rad komm: Akarja-e Ön, hogy…-úgy általában a nyugdíjrendszer igazságos legyen?

PERSZE HOGY MINDENKI AKARJA! Csakhogy…-a kérdések jó része a KÖLTSÉGVETÉST ÉRINTI! Mivelhogy-HA JÓL SEJTJÜK!-a nyugdíjjárulékok IS a büdzsébe folynak be, nem pedig nyugdíjalapba, a vonatkozó kérdések a költségvetést érintik!

A KÖLTSÉGVETÉS PEDIG SZENT! ARRÓL NÉPSZAVAZÁST KEZDEMÉNYEZNI NEM LEHET!

Ám ha tévednénk, akkor majd kitalálnak valamit, hogy MIÉRT NEM lehet népszavazni olyan kérdésben, amit nem a horda kezdeményez.

A nyugdíjasoka qrmány fegyvere! Ha a nyugdíjasok függetlenségét a nyugdíjkérdés rendezésével garantálná bárki – bármi, elveszne a varázserő!

De sajnos van még egy „aprócska” probléma.

Már harminc éve NINCS MAGYAR GAZDASÁG! El lehet gondolni ennek az „eredményét”, ha a nyugdíjjárulékokat IS a költségvetésbe KELL befizetni!

Abban tehát mernénk fogadni, hogy bár MI AKARNÁNK népszavazni nyugdíjügyben (is), „ŐK” NEM AKARJÁK!

Döbrögisztánban pedig MOST MÉG AZ VAN, AMIT „ŐK” AKARNAK!

KSH: tavaly 3,4 százalékkal emelkedtek az árak

A fogyasztói árak a tavalyi év egészét tekintve 3,4 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig 4,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző hónaphoz képest decemberben 0,3 százalékkal emelkedtek az árak.

A maginfláció tavaly decemberben 3,9 százalékos volt 0,1 százalékponttal alacsonyabb a novemberinél.

Quittner Péter, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben.

Az átfogó infláció emelkedését a novemberi 3,4 százalékról, a maginfláció csökkenésével szemben döntően az okozta, hogy az üzemanyagárak 7,7 százalékkal drágultak, míg novemberben az egy évvel korábbival azonos szinten álltak. Novemberhez képest decemberre 5,5 százalékosról 5,9 százalékosra gyorsult az élelmiszerárak emelkedése és 12,1 százalékosról 12,3 százalékra a dohányárúké.

A tartós fogyasztási cikkek decemberben 0,9 százalékkal voltak olcsóbbak, mint egy évvel korábban, míg novemberben 1,2 százalékkal volt alacsonyabb az áruk.

A szolgáltatások díjai a novemberi 3,4 százalék után decemberben 3,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.                                   (atv)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Bal-Rad komm: Az élelmiszerárak 5,9, az üzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak.Ez összeadva = 13,6% Osztva kettővel=6,8 százalék!

Viszont a tartós fogyasztási cikek (autó, televízió) árai 0,9 százalékkal lettek olcsóbbak.

Ha az emelkedésből kivonjuk a csökkenést matad 5,9 százalék. Ezt elosztjuk kettővel, és a kijött 2,9 százalékos ÁTLAGOS INFLÁCIÓRA ráteszünk fél százalékos biztonsági ráhagyást, máris megvan a 3,4 százalékos ÁTLAG INFLÁCIÓ mértéke! Tavalyra!

DE HA NEM LENNE A KSH NEVŰ QRMÁNYVETÍTŐ? – BIZ’ ISTEN UNATKOZNÁNK! De van KSH, és a „Vajdasági népmesék” c. folytatásos döbrögista néphülyítölde esedékes epizódján is remekül tudnánk szórakozni!

Ha nem a mi bűrünk fájna a mesétől!

Lelki támogatással segíti az anyákat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a gyermekvállalásban

„Az abortusz felelősségét nem szabad csak a nőre terhelni” – mondta Veres András.

Családokat erősíthet meg az elfogadott, megszületendő gyermek – mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke keddi, Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában a testület legutóbbi körlevelének témájáról, a megfogant élet védelméről.

Veres András a népesedési adatokra hivatkozva úgy vélekedett, Magyarországon örvendetes módon növekszik a gyermekvállalási kedv, talán ennek is köszönhető, hogy a kórházakban végzett terhességmegszakítások száma csökken. Hozzátette viszont, hogy

azoknak a számát, akik más beavatkozások miatt nem születhettek meg, sajnos még megbecsülni sem tudjuk.

Mint mondta, az MKPK lelki támogatásával erősíti az anyákat, valamint a családokat az emberi élet elfogadásában, és ennek a segítségnyújtásnak az intézményhálózatban is van nyoma: vannak az egyház által működtetett leányanyaotthonok, amelyekben a várandósságuk miatt nehéz helyzetbe került nők menedéket találhatnak.

Hangsúlyozta, hogy az abortusz felelősségét nem szabad csak a nőre terhelni. Az anyák támogatásáról elmondta, fontos a lelki sebek gyógyítása, hiszen az abortuszon átesett nők számos esetben kerülnek súlyos lelki válságba a beavatkozás után. A katolikus egyház számukra anonim lelkigyakorlatokat szervez.                                                                                 (HVG)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Bal-Rad komm: Bámulatos tettrekészség! Bár a vajda előtti esdeklés – NE BÁNTSD A MAGYART, HAGYD ÉLNI! – talán népszerűbb eljárás lenne a népek körében. (Persze alighanem ráfizetéses akció az egyháznak!) 

Veres püspök szerint is „…örvendetes módon növekszik a gyermekvállalási kedv…” – vajdaságban, CSAKHÁT GYEREK AZ NEM SZÜLETIK TÖBB! EGYELŐRE!

De majd a belső malaszt hátha segít! Az „asszonyHITEL” mellett!

Hát ebben IS téved a püspök! Ebben a rendszerben – EBBEN A SPECIÁLISAN MAGYARELLENES KAPITALIZMUSBAN – NEM SZÜLETIK TÖBB MAGYAR GYEREK!

AHHOZ SZOCIÁLIS BIZTONSÁG KELL! AHHOZ SZOCIALIZMUS KELL!

Jah! Hogy az a döbrögisztáni egyház(ak)nak útálatos rendszer?

De hogy is mondta Kádár? (Kissé szabadon átfogalmazva) „Mi inkább építünk olyan rendszert ami jó HÉTMILLIÓ MAGYARNAK, mint ami jó KÉTMILLIÓNYI GAZEMBERNEK!” 

PORTÁSFÜLKE ÉPÜL OTT!

Hadházy Ákos hónapok óta próbálja kideríteni, mi az a grandiózus föld alatti építkezés, ami az Orbán család tulajdonában álló, műemléki védettségű hatvanpusztai majorságában zajlik.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a független országgyűlési képviselő szeptemberben közérdekű adatigénylést nyújtott be a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalához, de a címzett hivatal már több hónapja nem válaszol.

Ezt követően Hadházy elment a hivatalhoz, és ott kérte a válaszokat, de a főosztályvezető ott sem adta meg, amiért érkezett.

A képviselő hétfő reggeli Facebook-posztjában arról számolt be, hogy a csütörtöki látogatását követően másnap végre megkapta a levelet, amiből végre kiderült, minek az építésére adták ki az engedélyt: a fehérvári járási kormányhivatal szerint Orbánék új gazdasági portaépület építésére kértek és kaptak engedélyt a hatóságtól.

Hadházy megjegyezte:

Nem csoda tehát, hogy P. József törvénysértő módon hónapokig próbálta titkolni a tényt, hiszen az egész még annál is kínosabb, mint elsőre hallatszik. Azt kell ugyanis tudni, hogy külterületen nagyon behatárolt a kiadható építési engedélyek lehetősége. Ezért számos vidéki luxusépületnél a hatóságot megtévesztve nem lakóépületre, hanem valamilyen gazdasági épületre kérik meg az engedélyt – aztán senki nem ellenőrzi majd, hogy almaaszaló lesz-e ott vagy egy gyönyörű villa.

A képviselő azt írta, további információkra vár a műemlékvédelmi és építésügyi hatóságtól is.                                                                                                      (24.hu)

Bal-Rad komm: „…új gazdasági portaépület építésére kértek és kaptak engedélyt a hatóságtól.”

-Meg van értve! PORTÁSFÜLKE ÉPÜL OTT! Szerény, kicsi, tájba illő! Hiszen ARRA KÉRTEK engedélyt!

Na szóval! CSAK ENNYIRE NÉZNEK BENNÜNKET HÜLYÉKNEK! (Nem mellesleg: nem minden alap nélkül!)