Ma már 2020 március 5. csütörtök van. Az esztendő 65. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 301 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Adorján, Adrián, Adria, Adrianna, Adriel, Adrienn, Geraszim, Oliva, Olivér, Olívia, Özséb, Teofil, Virgil, Virgília nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Március 5 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk:
Pártot alapított az MSZP-ből távozott Szanyi Tibor és a Szolidaritás
A volt MSZP-s politikus mozgalma, az IGEN és a Magyar Szolidaritás Mozgalom együttműködéséből új baloldali formáció született, amelyet várhatóan március végén jegyez majd be a bíróság – értesült a Mandiner.
Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom néven politikai pártot alapított Szanyi Tibor mozgalma, az Igen és a Magyar Szolidaritás Mozgalom.
A portál információja szerint a politikai formációt még decemberben alapították a bejegyzési kérelem pedig februárban érkezett meg a bíróságra, amely várhatóan március végén fogja pártként bejegyezni az Igen Szolidaritást.
A párt leendő elnöke Huszti Andrea, a Magyar Szolidaritás Mozgalom szervezeti igazgatója lesz, aki korábban a Bajnai Gordon-féle Együtt-PM egyik alapítója és a Milla tüntetéseinek szervezője volt. Az alapítók közt Szanyi Tibor mellett ott van Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke.
Az említetteken kívül a párt alapítói között szerepel még Kalmár Szilárd, aki 2009-ig volt az MSZP politikusa, 2010-2011 között a Zöld Baloldal ügyvezető elnöke ezt követően pedig a szélsőbaloldali A BAL –Balpárt alelnöke.
A Mandiner szerint az Igen Szolidaritás alakuló kongresszusát május elején tartja majd, ekkor fogadhatják el az alapszabályt is. A párt arra készül, hogy megméreti magát a 2022-es országgyűlési választáson.
A közös hang már korábban is megvolt:
(atv)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „A párt nélküli erős baloldali szemléletű választókat akarják megszólítani!” Ebbe pedig belefér egy kis kapitalizmuskritika!
VAN TEHÁT EGY ÚJABB, KÖZPÉNZÉHES ALKALMI TÁRSULÁS! Amely – bár szeretné – nem fogja tudni megszólítani azt a két – akár három – milliónyi „tévelygőt”. Akik ugyanis azért tévelyegnek, mert NEM LÁTNAK ŐSZINTE, NEMZETI ÉS NÉPI ELKÖTELEZETTSÉGŰ PÁRTOT VAGY MOZGALMAT!
Az ilyen pártbarkácsok már bizonyítottak! Gyártmányaik működésképtelen szerkezetek. Részigazságok szajkózása csupán a hazug egész éltetése!
Megkapta bizonyítványát Döbrögisztán az Európai Bizottságtól
Nő a magyar gazdaság és bővül a foglalkoztatás, de sem az egészségügyre, sem az oktatásra nem költ annyit a magyar kormány, mint az uniós átlag – állapítja meg az Európai Bizottság Magyarországról kiadott országjelentése. Az egészségügyi kiadások 25 százalékát a magyarok a saját zsebükből finanszírozzák, a tanárok fizetése a béremelések ellenére is a 2011/2012-es szinten van. Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének gazdasági elemzője részletezte a jelentés alapvetéseit az InfoRádióban.
Bizonyos dolgokra sokkal többet költ a magyar kormány, mint a legtöbb uniós országé, ezek közül három területet emelt ki az InfoRádiónak nyilatkozva Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének gazdasági elemzője.
„Az egyik ilyen a kamatkiadás, amivel az adott kormányzat túl sokat egy adott évben nem tehet. Ez egy örökség, és leginkább abból adódik, hogy magas az államadósság szintje. A második terület az állami beruházásoké, ami inkább pozitív fejlemény, és azzal függ össze, hogy jelentős mennyiségű EU-támogatást sikerül lehívni, amit jelentős részben a kormány költ el.
A harmadik csoport: sport, kultúra, egyház. Erre a magyar kormány a GDP-jének a 3,5 százalékát költi el, az EU-s átlag másfél százalék”- ecsetelte Gyenes Zoltán a „jelentős különbséget”, ami önmagában 800-900 milliárd forint.
Az egészségügyi és oktatási kiadásokkal kapcsolatos megállapításokkal összefüggésben kiemelte, egészségügyre a GDP 5 százalékát költi a kormány, az EU-átlag 7 százalék körüli, ez a különbség pedig már jó ideje megvan a két szám között.
„Ha már az egészségügyi költésekről van szó, nem csak a kormány költ, hanem az emberek maguk is, a 25 százalékos arány 10 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag” – világított rá.
Ami pedig az oktatást illeti?
„A kormányzat az EU-s átlag környékén költ, tehát nem itt van a probléma, hanem máshol; az egyes intézmények autonómiája körül” – tette hozzá; a tanítás tartalma és módja, a szegregáció növekedése és a tanárbérek területén vannak uniós kritikák.
(inforádió)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Hát ez a bizonyítvány NAGYSZERŰ ELISMERÉS a gyarmattartó részéről! A gyarmati IB. remekül ténykedik, őrzi és növeli vajdaság „versenyképességét”!
Persze a magyarok szája ennek a bizonyítványnak a láttán csak lefelé görbülhet! Mert azt bizonyítja: a gyarmati IB kilopja a szü(n)ket is!
VISZONT A BIZONYÍTVÁNYT MI CSAK ÉREZZÜK! KI AZ UNIÓ ÁLLÍTJA!
Fogadjunk, hogy te sem kapod meg az átlagfizetést! Itt az igazság a magyar bérekről
Le mernénk fogadni, hogy te sem kapod meg a KSH által számolt átlagkeresetet! Ha kellően sok (teljes munkaidőben foglalkoztatott) dolgozóval kötnénk erről fogadást, akkor bizony nagyon sokat nyernénk. A dolog mögött egy egyszerű összefüggés húzódik meg: az átlagmagyar valójában nem keresi meg az átlagkeresetet, mivel a mediánbér sokkal alacsonyabb. A rossz hír az, hogy 2016 után nem állnak rendelkezésre mediánbérre vonatkozó adatok, a jó hír viszont az, hogy megbecsültük, miként alakulhattak a mediánkeresetek az elmúlt években.
Minden hónapban beszámolunk arról, hogyan alakult a bruttó és a nettó kereset Magyarországon. A KSH adatai alapján tavaly elérte a 368 ezer forintot a bruttó átlagkereset (a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a nonprofit szervezeteknél, és a költségvetési szektorban), míg a nettó kereset 245 ezer forint volt.
Azonban az emberek többsége biztos, hogy nem keresett ennyi pénzt, ezért érezhetjük azt, hogy az átlagkereset torzít. Arra, hogy az „átlagmagyar” mennyi pénzt keres, sokkal jobb mutató lenne a mediánkereset, azonban erre vonatkozó adatok jelenleg nem érhetők el Magyarországon. Éppen ezért felkerestük a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), akik megkeresésünkre közölték, hogy csak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait tudják elküldeni, amelyek 2016-ig állnak rendelkezésre.
Az NFSZ adatsora így néz ki:
Ha ehhez hozzátesszük a KSH bruttó bérekről szóló jelentését, akkor láthatjuk, hogy a 2010 és 2016 közötti időszakban körülbelül 50 ezer forint körül volt alacsonyabb a mediánbér, mint az átlagkereset.
Nos, ezt mutatják a tényadatok. A baj csak az, hogy nincsenek hivatalos adataink a mediánbérekről a következő évekre.
Miért jobb a mediánbér?
Az átlagkereset annyit mutat meg, hogy a KSH-hoz összes beérkező kereseti adatnak (legalább 5 főt foglalkoztató vállalatok, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek) mennyi az átlaga. Könnyen lehet, hogy valójában nem is létezik az a munkavállaló, akinek akkora lenne a keresete, mint a nemzetgazdasági átlag. Ha ugyanis egy 11 fős cégnél 10 munkavállaló minimálbért keresett 2019-ben (bruttó 149 ezer forint), míg a vezérigazgató havi 2 millió forintot, akkor az átlagkereset 317 ezer forint volt a cégnél. A dolgozók nagy része nem érti, hogyan lehet ilyen magas ez az összeg, hiszen fele ennyi pénzt sem keresnek. A valóságban ilyen nagy torzítások nincsenek, de az átlagbér problémáját jól szemlélteti a fenti példa. Ezzel szemben a mediánbér a hipotetikus cégnél 149 ezre forint lenne (a béreket a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba rendezve, és végül kiválasztva a középső értéket). A példából is jól látható, hogy az országra jellemző általános bérszínvonalat jobban megragadja a medián, mint az átlag.
A Központi Statisztikai Hivataltól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy „a hivatalos statisztikai szolgálat keretében medián kereseti adatok jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által végrehajtott, Adatszolgáltatás az egyéni bérekről és keresetekről című évenkénti adatfelvételből állnak rendelkezésünkre. Az elérhető legfrissebb adat 2016-ra vonatkozik.” Miután 2016 utáni adatok egyáltalán nem állnak rendelkezésre a mediánbérről, így azt követően meg kellett becsülnünk, hogyan alakulhatott.
Különböző becslések napvilágot láttak a mediánbérről az elmúlt években, azonban jobbnak láttuk, ha a 2016-ig rendelkezésre álló adatokat használjuk fel a további számításokhoz. Ehhez három forgatókönyvet feltételezünk.
1. Fennmaradó átlagos különbség
Az első feltételezésünk abból indult ki, hogy a 2010 és 2016 közötti átlagosan kissé 50 ezer forint feletti különbség fennmaradt az átlagkereset és a mediánkereset között 2017 és 2019 között is. Ebben az esetben a mediánbér bruttó 316 500 ezer forintra emelkedett tavaly.
2. Megmaradó növekedési előny
A második feltételezésünk abból indult ki, hogy miután a mediánbér 2010 és 2016 között átlagosan 1,2%-ponttal nőtt gyorsabban, mint az átlagbér, így azt feltételeztük, hogy ez a növekedési előny a következő években is megmaradt. Így bruttó 308 ezer forintos mediánkereset adódott 2019-re vonatkozóan.
3. Folytatódó különbségcsökkenés
Végül azt feltételeztük, hogy miután 2011 és 2016 között megfigyelhető volt, hogy 53 500 forintról 50 ezer forintra csökkent a különbség a mediánbér és az átlagbér között, így ennek folytatódásával kalkuláltunk. Ebben az esetben 320 ezer forintos mediánbér jött ki.
Összességében tehát nagyon valószínű, hogy a mediánbér 308 és 320 ezer forint között alakulhatott tavaly. Természetesen könnyen lehet, hogy e szint alatt vagy felette volt a minimálbér, azonban a legvalószínűbb forgatókönyvek alapján 300 ezer forint felett alakult a mediánbér tavaly.
Ezt a képünket erősíti meg, hogy a jövedelmi tizedekre lebontott, 2016 és 2018 közötti időszakban az egy főre jutó munkabérváltozás alapján a mediánbér viszonylag gyorsan nőhetett. A minimálbér és a garantált bérminimum elmúlt években látott jelentős növekedése az alsó decilisekben okozhatott érdemi bérnövekedést, miközben a munkaerőhiány a kissé feljebb lévő bérkategóriákban váltott ki dinamikus emelést. Tehát nincs túl sok okunk azt feltételezni, hogy a mediánbér lassabban nőtt volna, mint az átlagbér. (A legalsó decilis jelentős növelése részben összefügghet azzal, hogy a közfoglalkoztatottak egy része az elsődleges munkaerőpiacon talált munkát, ami önmagában éremben magasabb bért eredményez esetükben.)
Összességében tehát a mediánbér – forgatókönyveink alapján – legjobb esetben is nettó 213 ezer forint lehetett, miközben az átlagbér 245 ezer volt. Vagyis az átlagmagyar több mint 30 ezerrel kevesebbet vitt haza, mint az átlagbér.
Nem mondják el a mediánt
Hosszú ideig bizakodhattunk abban, hogy a KSH újra közli majd a mediánkeresetek is a havi bérstatisztikájában. A hivatal is kiadott egy közleményt, amely szerint részletesebb statisztikákat fog közölni, miután 2019 januárjában megújítja az adatgyűjtést. Akkori közleményük szerint „a járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi szintű/álláshelyi szintű – adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről”, ennek részeként pedig olyan alapinformációk válnak számíthatóvá, mint a mediánbér. Ezeknek az adatoknak a publikálására azonban nem került sor. Igaz, a KSH javára lehet írni, hogy újdonságként pl. különböző korcsoportokra és nemekre bontva is közli a havi kereseti adatokat. Mindemelett a mediánbér fájó hiánya munkavállalók százezreiben kelthet rossz érzést minden egyes hónapban, amikor a havi átlagkereseti statisztikát látja. (portfolio)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…a mediánbér fájó hiánya munkavállalók százezreiben kelthet rossz érzést minden egyes hónapban, amikor a havi átlagkereseti statisztikát látja…”
-Viszont a havi ÁTLAGKERESETI STATISZTIKÁK remek hivatkozási alapot jelentenek a youdapesti polythikay dagonyában fetrengő csürhetagoknak!
Azért érdemes lenne mondjuk az 1985 – ös mediánbért összehasonlítani a 2019 -es évivel! A fiatalabbak kedvéért! Akik nem is tudnak arról, hogy AKKOR MÉG volt országunk, gazdaságunk! AMIKOR MÉG MI IS TERVEZTÜK A JÖVŐNKET, és nem csak velünk terveztek!
Ma már 2020 március 4. szerda van. Az esztendő 64. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 302 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Kázmér, Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Március 4 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk:
2020 február 24 – énK. József adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2020 február 17 – én D. J. “Bolsevik” adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2020 február 12 – én W. Árpád átutalásos adománya érkezett meg! Köszönöm szépen!
2020 január 22 – én K. József adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2020 január 21 – én D. J. “Bolsevik” adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2020 január 13 – án W. Árpád átutalásos adománya érkezett meg. Köszönöm szépen!
2020 január 7 – én hozta a postás “Ardarik” és “Makasov” piroscsekkes adományát! Hálásan köszönöm mindkettejüknek!
Csak december 31 – én jöttem rá, hogy 2019 október 16 – án LEONYID FOFANOV Pay -Pal – on keresztül adományt küldött, amit akkor nem…! MOST PÓTOLOM A KÖSZÖNETET! Köszönöm Leonyid!
2019 december 20 – án D. J. “Bolsevik” adományát kaptuk meg! Köszönöm szépen!
2019 december 17 – én “Zls- 179” adományát hozta a postás! Köszönöm István!
2019 december 13 – án F. László átutalásos adománya érkezett! Köszönöm szépen!
2019 december 5 – én “Zls – 179” adományát hozta a postás. Köszönöm István!
2019 december 3. Ma “Petymeg” adományát és jókívánságait kaptam meg. Mindkettőt köszönöm! – és viszont kívánom!
2019 november 12 – énW. Árpád átutalásos adománya érkezett! Köszönöm!
2019 november 11 – én “Zls – 179” adományát hozta a posta. Köszönöm István!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Özönlenek a vendégmunkások: 157 százalékkal nőtt a számuk év végén
A munkavállalási céllal tartózkodási engedélyért folyamodók száma év végére drasztikus mértékben megugrott – derült ki azokból az adatokból, melyeket lapunk kért ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól.
A magyar munkaerőpiac az elmúlt bő egy évben vitathatatlanul elérte a csúcspontját, miközben a kétarcúság továbbra is jellemző rá. Míg a keleti megyékben az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség, az ország más részén – főként a nyugati megyékben és Közép-Magyarországon – a munkaerő hiánya okoz problémát.
Első ránézésre ugyan megoldásnak tűnhetne az országon belüli mobilitás fokozása és azon megyékből, ahol magasabb a munkanélküliség, oda irányítani a munkaerőt, ahol a munka van, a probléma ennél összetettebb. A piac kínálati oldalán megjelenő munkaerő szaktudása és képesítése ugyanis már egyre kevésbé egyezik meg azzal, ami a cégek keresnek.
Bár a kormány több intézkedést hozott már eddig is, melyek a hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítását ösztönözte, mint például a nyugdíjasok visszaterelése a munkaerőpiacra, a közfoglalkoztatási programok szűkítése, ezek láthatóan nem voltak átütő erejűek. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy a cégeknek nincs más lehetőségük, mint harmadik országból behozni a szükséges munkaerőt. Erre pedig egyre többen, egyre nagyobb számban kényszerülnek, ami azt jelenti, hogy a magyar munkaerőhiánnyal egyre nehezebben tudnak megküzdeni a cégek, annak mértéke egyre nagyobbá válik. Vagy a cégek igénye nő gyors ütemben a gazdaság növekedésével párhuzamosan.
Mindenesetre a tavalyi év utolsó négy hónapjában 157(!!!) százalékkal nőtt a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma – derül ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) lapunk megkeresésére küldött válaszából.
„A benyújtott kérelmek közül 78 021 esetben jelölték meg a tartózkodási engedély céljának a munkavállalást, közülük ukrán állampolgárságú személyek kérelmezték a legnagyobb számban ezt a típusú tartózkodásra jogosító okmányt, összesen 45 148 fő adott be ilyen kérelmet” – tájékoztatott az OIF.
Ez pedig azt jelenti, hogy a legutóbbi, 2019. augusztusával záródó időszakhoz képest 157 százalékkal nőtt a munkavállalási céllal érkezők száma, akkor ugyanis még „csak” 49 699-en nyújtottak be ilyen kérelmet a magyar hatósághoz.
A munkavállalási céllal érkezők számának lendületes növekedése 2017-ben kezdődött, akkor előző évhez képest majdnem a duplájára emelkedett a létszám, 14 500 után 24 500 nyújtottak be ilyen kérelmet a hatósághoz, 2018-ban még durvább emelkedés volt, majdnem 61 ezren akartak munkavállalás miatt itt tartózkodni.
Állampolgárságok szerinti lebontás alapján magasan az ukránok számára a legvonzóbb a magyar munkaerőpiac. Ugyan több évre visszamenőleges adatok nem állnak rendelkezésre, de tavaly augusztussal bezárólag a kérelmezők 59 százaléka (29 378 fő) volt ukrán állampolgárságú, év végére az arányuk csak minimálisan változott (57,8 százalék), a létszám azonban megugrott, 45 148-an voltak az OIF tájékoztatása szerint. Az év egészére vonatkozóan a kérelmek állampolgárság szerinti megoszlását nem osztotta meg velünk most az OIF, az augusztusi állapotból kiindulva gyökeres változást nem feltételezünk.
Az ukránok mellett meghatározó lehet még a szerb, vietnámi és kínai állampolgárok munkavállalási szándéka Magyarországon. (privátbankár)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: A kulcsszó: VERSENYKÉPESSÉG! (Az már más kérdés, hogy ki nyer!)
A VERSENYKÉPESSÉG jegyében HATSZÁZEZER magyar elmenekült a gyarmatról. Közülük min. fél milliót Döbrögi és hordája üldözött el! Legalább 150 ezer magyar napi szinten ingázik szomszéd országba, kenyérkereseti céllal!
A SPEKULÁNSCÉGEK OLCSÓ BIOROBOT – LÉTSZÁM ELVÁRÁSAIT VISZONT TELJESÍTENI KELL! EZT IGÉRTÜK ÖNKÉNT VÁLLALT GYARMATI LÉTÜNK KEZDETÉN!
Az igéretet pedig BE KELL TARTANI! Hiszen ezért KAPJÁK URAINK az uniós júdáspénzek egy részét!
MÁRPEDIG EZT A VELEJÉIG ROMLOTT RENDSZERT ÉS MŰKÖDTETŐIT A JÚDÁSPÉNZEK TARTJÁK LÉLEGEZTETŐGÉPEN!
A buszt 1986. október 3-án vette állományba a BKV, az utolsó „ráncajtós” széria egyik tagjaként. Az eredeti rendszáma BX 59-34 volt, amit egészen 2000. nyaráig viselt, ekkor kapta meg a fent említett BPO-475-ös plakettet.
2014-ben volt a leglátványosabb szépészeti beavatkozás, amikor is a ráncajtóit bolygóajtókra cserélték.
Az öreg Ikarus utolsó munkanapja február 28-án, pénteken volt, amit a 109-es vonalon dolgozott végig. A BPO-475 a lap tudomása szerint abszolút rekorder, vagyis ilyen hosszú ideig nem vázcserézett busz még soha nem volt folyamatosan forgalomban Budapesten. (HVG)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Az utolsó mondatra külön is felhívnánk a figyelmet: „…ilyen hosszú ideig nem vázcserézett busz még soha nem volt folyamatosan forgalomban Budapesten.”
Valamit azért tudott a Magyar Népköztársaság SAJÁT GAZDASÁGÁNAK JÁRMŰIPARA! (IS!)
Istenre és a Szovjetunióra is hivatkozik a Putyin által benyújtott alkotmánymódosítási javaslat
Az istenhitre és Oroszországra, mint a Szovjetunió jogutódjára is hivatkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök alkotmánymódosítási indítványaiban – közölte Vjacseszlav Vologyin az orosz parlement alsóházának elnöke újságíróknak nyilatkozva hétfőn Moszkvában.
Putyin az alkotmánymódosítási javaslatok beadásának utolsó napján juttatta el a házelnökhöz a 24 oldalon tárgyalt indítványait. A változtatásokról az állami duma (alsóház) március 10-én szavaz majd második olvasatban.
„Az ezeréves történelme által egyesített Oroszországi Föderáció, megőrizve az elődök emlékét, akik átadták nekünk eszményeiket és az istenhitet, csakúgy, mint az orosz állam fejlődésének jogfolytonosságát, elismeri a történelmileg kialakult állami egységet”
– idézte Vologyin a Putyin által javasolt szöveget.
A házelnök hangsúlyozta, hogy az indítványozott alaptörvény-változtatás „a Szovjetuniónak az Oroszországi Föderáció keretein belüli jogutódlásról” szól, társadalmi igényt kielégítve. Közölte, hogy Putyin javaslatai megtiltanák az ország területeinek elidegenítését célzó tetteket és felhívásokat.
Az elnöki javaslat szerint a gyermekeket kell megnevezni az ország legfontosabb kincsének, a házasság fogalmát pedig egy férfi és egy nő szövetségeként kell meghatározni. Putyin megerősítené az orosz nyelv hivatalos használatát az állam területén, de a köztársaságoknak megengedné, hogy nemzeti nyelveiknek az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak.
Putyin indítványai az államépítési és törvényhozási bizottsághoz kerülnek. Az elnök által először január 15-én megemlített, eredetileg az alaptörvény 22 cikkét érintő módosítási csomag az orosz alkotmány prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.
Megfigyelők szerint a változtatások lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy a hivatalban lévő államfő valamilyen formában hatalmon maradhasson azt követően is, hogy 2024-ben lejár a negyedik elnöki mandátuma. Az alkotmánymódosításról várhatóan április 22-én országos szavazást fognak tartani. (atv.hu/MTI)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…a Szovjetuniónak az Oroszországi Föderáció keretein belüli jogutódlásról” szól, társadalmi igényt kielégítve…”
-És ez így igaz! (Azzal együtt is, hogy talán nem is oly sokára egy ÚJ ÁLLAMFORMA ÚJ ALKOTMÁNYÁRÓL KELL DÖNTENIÜK A NÉPEKNEK!)
NÉPSZAVAZÁSON! (Pedig a Dumában is megvan ám a KÉTHARMAD! És mégis…!)
ALKOTMÁNYRÓL! (Nem ám egy kisebbség SEMMITMONDÓ TÁKOLMÁNY ötletéről!)
NÉPSZAVAZÁS AZ ALKOTMÁNYRÓL a „putyini diktatúrában”! TISZTELET AZ ELŐDÖKNEK!
Idén 19 százalékkal több jelzáloghitelt vettek föl a magyarok
Idén már mintegy 147,5 milliárd forint jelzáloghitelt használtak fel a lakáspiacon a Duna House adatai alapján, ami 19 százalékos emelkedés a tavalyi első két hónaphoz képest.
A társaság tájékoztatása szerint ez az otthonteremtési szándékú ingatlanvásárlások növekedését jelzi, és ez a folyamat a várakozások szerint az egész évre jellemző lesz.
A közlemény idézi Fülöp Krisztiánt, a cég hitelcentrumának vezetőjét, aki elmondta, a folyósított jelzáloghiteleknél éves szinten 5-10 százalékos növekedést várnak, ami elsősorban a hitellel vásárlók számának növekedéséből adódhat. Úgy vélte, a jelzáloghitelezésben még jelentős potenciál van, amit a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően is egyre tudatosabban és biztonságosabban tudnak kihasználni a lakásvásárlók.
Tavaly az utolsó negyedévében Budapesten a felvett átlagos hitelösszeg 16,7 millió forint volt, ami 1,5 millió forinttal volt magasabb a 2019. év eleji összegnél. Az adatok alapján országosan nem volt érezhető ilyen mértékű növekedés, a keleti országrészben átlagosan 10 millió forintot vettek fel a lakásvásárlók, míg nyugaton ez az összeg kicsivel 11 millió forint felett volt az elmúlt év minden negyedévében. A fővárosban a legmagasabb a 20 millió forint feletti hitelek részaránya, itt a hitelfelvevők 28 százaléka legalább ekkora összegű pénzügyi segítséget vett igénybe lakásvásárláshoz.
A jelzáloghitelt igénylők legnagyobb arányban 20 éves futamidővel kalkulálnak. Vidéken ez több mint 50 százalék, Budapesten csak 39 százalék, igaz a főváros esetében több a 25 és a 30 éves futamidő is: 25 évre a hitelfelvevők 23 százaléka, 30 évre 10 százaléka kötelezi el magát a fővárosban.
Tavaly a jegybank adatai szerint 909,87 milliárd forint lakáscélú hitelt vettek fel az országban, ami 7 százalékos növekedés 2018-hoz képest. (MTI)
Bal-Rad komm: A MAGYAR NEM TANUL SEMMIBŐL SEM! MÉG SAJÁT KÁRÁBÓL SEM!
Úgy tűnik, menthetetlen nép vagyunk!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
