Ma már 2025 december 29. -az idei esztendő UTOLSÓ hétfője – van. És mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei SZUPER esztendő 363. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
És hát immáron a TIZENKETTEDIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt!
Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Deee…- MONDOTT Ő A MINAP MÉG VALAMI MÁST IS! Ami pedig MINDANNYIUNKAT ÉRINT! ÍGÉRETET TETT!
Az a Nyájas balrad.hu Olvasó pedig, aki ESETLEG arra lenne kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
– Ne rángasd a macikát, Viktor! – Miért ne? Nem tud az sírni – hangzott a párbeszéd a még kisgyerek Orbán Viktor és édesanyja között egy alkalommal, a szülő visszaemlékezése szerint. Sipos Erzsébet hozzátette, fia reakciója számára azt mutatta, Orbán Viktorral már akkor sem lehetett tréfálkozni, és az óvodában már az is látszott rajta, hogy vezető típus.
Új, baráti hangvételű interjú készült a közösségi médiába Orbán Viktor miniszterelnök édesanyjával, Sipos Erzsébettel. A mostani, láthatóan jól megszervezett karácsonyi szereplés két hónappal azután jött, hogy egy youtubernek, akkor még vélhetően alkalomszülte nyilatkozatot adott az október 23-i kormánypárti demonstráción, ami aztán bejárta az egész magyar sajtót. A mostani, tudatosan bonyolított beszélgetés a Fidesz folyamatosan zajló intenzív választási kampányába illeszkedik.
Sipos Erzsébet fia korai történeteivel kezdte a beszélgetést. „Ne rángasd a macikát” – mondta a még kisgyerek Orbán Viktornak, de szerinte a fia reakciója azt mutatta, vele már akkor sem lehetett tréfálkozni. Orbán Viktor válasza, édesanyja szerint, az volt: nem tud az sírni, az játék. „Kimondottan komoly kisgyerek volt, nem tudtam neki olyat mondani, hogy viccnek vegye.”
„Már így indult, hogy vele nem lehetett tréfálkozni, ő a világot komolyan vette.” Ezen kívül már az óvodában kitűnt, hogy jó eszű, előfordult, hogy az óvónéninek ki kellett szaladni a csoportból, és addig Viktort megbízta, hogy meséljen a többi gyereknek … és már itt mutatkozott, hogy szót fogadnak neki a gyerekek, mert csendben voltak addig.
Első osztályos korában már elevenebb gyerek volt, és imádta a focit …, és már ott is csoportot szervezett, ha futballozni akart, akkor ő neki csapat kellett. És mivel jó tanuló volt, és a focit is vitte, a gyerekek hallgattak rá, nem nagyon kellett megerőltetnie magát, hogy a gyerekek között vezető szerepet töltsön be. Ha igazságtalannak érzett valamit, akkor mindig rendet akart csinálni maga körül. Hozzátette azonban, hogy a kisiskolás Orbán Viktor osztályának feléről is elmondható volt, hogy jó eszű gyerek.
Sipos Erzsébet szerint gimnáziumban Orbán Viktorral egyáltalán nem volt probléma, nagyon jó osztályközösségük volt, és ott is látszott, hogy csapatjátékos. „Nagyon-nagyon közösségi volt, és szerették őt.”
Arról is beszélt, nagyon ellenezte, hogy a fia politizálni kezdjen, mert neki nagyon rossz élményei voltak a politikáról, apja barátját agyonverték a kommunista időkben, ezért gyűlölte azt a rendszert és az embereit, ezért azt akarta, hogy a fia ne gyűlöletben nőjön fel.
Most azonban a politikában már azt kívánja a fiának, hogy lehetőleg nyerjen. (klubradio)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: „…mert neki nagyon rossz élményei voltak a politikáról, apja barátját agyonverték a kommunista időkben, ezért gyűlölte azt a rendszert és az embereit, ezért aztán…” ÚGY DÖNTÖTT, HOGY INKÁBB FELESÉGÜL MEGY EGY HELYI PÁRTTITKÁRHOZ!
Most pedig „…a politikában már azt kívánja a fiának, hogy lehetőleg nyerjen…”
Nem ám azt, hogy GYŐZZÖN! NYERJEN!
A komment további folytatását pedig már a Nyájas Olvasókra bíznánk!
Karácsonyhoz, újévhez végképp nem illik a rekviem emlegetése. Ilyenkor a karácsony zöld-arany fényei ragyognak, a rekviem gyászmiséjét pedig fekete miseruhában tartják. Karácsonykor a „Mennyből az angyal”-t és a „Kisült-e már a kalácsom”-ot akarjuk hallani, szilveszterkor a papírtrombiták harsonáját, nem Liszt, Brahms vagy Verdi Rekviemjét.
És mégis. Az ünnepek előtti utolsó napokon különösebb hírverés nélkül kimúlt a magyar állam. Mármint a maradéka. Az állami szolgáltatások már rég haldokoltak. Egyik így, másik úgy. Az oktatás szép fokozatosan, csendben, az egészségügy látványosabban, a vasút keserű akasztófahumor vicceitől kísérve, a gyermekvédelem fültépő sikolyokkal. Lassan megszokjuk. A temetőben dolgozók sem gyászolhatnak meg minden halottat. Hiszen valahogy élni kell, karácsonykor ünnepelni, szilveszterkor mulatni.
Az államot már csak azért sem gyászoljuk nagyon, mert mostanában sok szeretnivaló nem volt rajta. Az esetek többségében régebben se sok, sőt, vészkorszakokban kifejezetten ellenséggé vált. Itt még nem tartottunk, de egyre inkább a hatalmaskodó-manipuláló arcát fordította felénk, a szolgáltató-segítő helyett.
Volt rosszabb is: amikor az állam törvényei segítették elő, hogy ellopják az állam vagyonát, vagyis a miénket. Most tudtuk meg, hogy a Magyar Nemzeti (értsd: állami) Bank Pallas Athéné Alapítványába törvényi segédlettel kitrükközött 266 milliárd alapító vagyonnak 95 százaléka eltűnt. 2024-re a vagyonból 13 milliárd, készpénzből 9 millió forint maradt. Nekünk az is szép pénz, de az átadott közpénzhez képest szinte semmi. Azt már nyugodtan elihatnák az egészségünkre, legalább valamit tenne az állam az egészségért is.
Ha az alapítvány nevére gondolunk, ünnepek ide vagy oda, az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen inkább. Ráday Mihálynak még ilyen címmel volt tévéműsora: „Városvédő Pallas Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát”. A maiak nem egyetlen lándzsát, hanem az egész fegyvertárat lopták ki, és ha már, akkor vitték magukkal a kincstárat is. A koronát-jogart mint egykori állami jelképeket csak azért nem, mert túlságosan szem előtt vannak az Országházban.
Azért én a koronaőrök helyében megvizsgáltatnám, az eredeti van-e még ott a vitrinben, vagy egy műanyag másolat, Made in China.
De nem önmagában ezért mondatnék rekviemet a magyar államért. Ha lehet, a Belvárosi Templomban, ahol idén is megtartották a hálaadó szentmisét a miniszterelnök születésnapján. Ott már van megfelelő rutin állam és egyház közti folyamatos határsértések terén, tehát bennük igazán bízhatom.
Szakértelmükre sürgős szükség van. Az amúgyis több betegséggel terhelt állam végképp kimúlni látszik. Önmagát pusztította el. Mint a legsúlyosabb autoimmun betegek, kiknek szervezete önmagát építi le. A legfőbb végrehajtó hatalom, a kormány éppen az állam másik pillérét: a bíróságot fűrészeli el, rúgja szét, veszi semmibe. A törvényhozó parlamenti többség nemcsak asszisztál neki, de lelkesen bíztatja is: hajrá! rúgjad! Ahogy az állami rítussá vált focimeccseken buzdítják a csatárt. Szotyola még nincs, helyette pillanatnyilag az össznépi bejglit esszük, de majd lesz az is, megtermelik a szintén a napokban átcsempészett törvényjavaslat segítségével tovább növelt fideszes nagybirtokokon.
Így omlik ránk az egész. Az állam, amelynek nyelvújításból eredő magyar neve éppen azt ígéri: szilárdan, stabilan áll, ha mást nem is, de biztonságot, saját szabályai betartását remélhetjük tőle. Lehet, hogy célszerűtlen vagy önző szabályokat, de legalább kiszámíthatóakat.
Mostantól azt sem. Amikor a Fővárosi Törvényszék ítéletet hirdetett arról, hogy a Bors 4 millió példányban megjelentetett (azért érdekelne a finansziális háttér is…) ingyenes különszámát annak feltehetőleg hamisított, de azt tényként közlő tartalma miatt nem lehet terjeszteni, a vezető kormánypárt, jeles kormánytagok nyilván a miniszterelnök áldásával fennen hirdetik: rájuk az ítélet nem kötelező. Az az ítélet, amely tartalmazza: fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó, a terjesztést le kell állítani. Az állam egyik ága hadat üzent a másiknak, a kormány az amúgyis legyűrni akart igazságszolgáltatásnak.
Amikor megtette, Magyarországon vége lett a (még az Alaptörvény által is garantált) törvény előtti egyenlőségnek. Vannak – épp a hatalom képviselői -, akikre a törvény nem vonatkozik. Mindegy, ők mire hivatkoznak. Ha elfogultságra gyanakszanak, lehet fellebbezni: ha nyernek, újra kezdhetik a terjesztést. De nem ezt teszik. A miniszterelnök legbizalmibb embere, Orbán Balázs; a törvényes rendért felelős Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence; és az egész társaság Gulyás Gergelyestül büszkén jelenti be: a törvény nem számít. Nekik. Próbálj meg Te szabályt sérteni! A lapot a DPK rendezvényén osztogatják, a Mészáros érdekeltséghez tartozó Mediaworks vígan kézbesíti.
Mi van itt? A hatalom maga képzeli magát a „polgári engedetlenség” hatalomellenes civiljének? De azokat büntetés várja, ennek tudatában cselekszenek. Itt milyen hatalom büntetné meg saját magát?
Kizökkent az idő. És mi születtünk helyretolni azt.
Ha bejgli mellől, hát bejgli mellől. (A Népszavában megjelent írás szerzője pedig Lendvai Ildikó)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: Bizony Drága Felejim! Az a maszopos Lendvai Ildikó siratja a magyar állam ELTŰNT MARADÉKÁT, aki pártelnökként NAGYBAN KIVETTE RÉSZÉT A MAGYAR ÁLLAM ELSÍBOLÁSÁBÓL!
Hiába no! NAGY AZ ISTEN ÁLLATKERTJE! Ráadásul pedig VALAKI NYITVA FELEJTETTE A KAPUJÁT! Oszt’ a sok – sok vadállat szabadon grasszál – nyargalászik fel és alá. Mint ez a „Sopánka” Lendvai ILdikó is!
Ma már 2025 december 28. -az idei esztendő UTOLSÓ vasárnapja – van. És mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei SZUPER esztendő 362. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
És hát immáron a TIZENKETTEDIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt!
Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Deee…- MONDOTT Ő A MINAP MÉG VALAMI MÁST IS! Ami pedig MINDANNYIUNKAT ÉRINT! ÍGÉRETET TETT!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket! Isten éltesse őket!
AZ ÜNNEPELTEKET ÉS A MAI JELES NAPOT AZ EREDETILEG AZ ANIMALS EGYÜTTES MÉLTÁN VILÁGHÍRŰ SZÁMÁNAK AZ OROSZ NYELVŰ VÁLTOZATAIVAL A „ДОМ ВОСХОДЯЩЕГО СОЛНЦА – A FELKELŐ NAP HÁZA” CÍMŰ SZÁMÁVAL KÖSZÖNTI A balrad.hu
balrad.hu MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!
Amúgy pedig december 28. – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során a világban.
(Bár az is igaz, hogy azok Döbrögisztán mai történéseihez képest SEMMIK!)
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Taksin király emléknapja Thaiföldön (1768-as trónra lépésének emlékére)
Az a Nyájas balrad.hu Olvasó pedig, aki ESETLEG arra lenne kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Sulyok Tamás volt kommunikációs igazgatója: „Engem a köztársasági elnök gyakorlatilag tönkre tett”
Az államelnök karácsonyi beszédével nagyjából egyidőben jelent meg Sulyok volt közvetlen munkatársa, Szántó Georgina posztja, amiben durván beleáll a szeretetet és összetartást hangoztató volt főnökébe.
„Engem idén a szeretetet oly’ nagyon hirdető volt főnököm, a köztársasági elnök gyakorlatilag tönkre tett. Innen szép felállni” – írja saját posztja alatt egy kommentben Szántó Georgina.
A kommunikációs szakember azt ígéri, hogy hamarosan közzé fogja tenni az emlékeit arról a másfél évről, amely alatt már köztársasági elnökként igyekezett védeni Sulyokot.
Mint írja, ebből az elnök nem kért. Az volt a mottója: “Neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?”. Szántó szerint ezt arra mondta, hogy ő „a féktelen pénzköltés, a felduzzasztott létszámokkal utazó delegációk, a szociális érzéketlenség állandó kritikusa” volt.
Megjegyzi ezek, amíg alkotmánybíró volt Sulyok, erénynek számítottak, de elnökként már nem.
„A jó szó ellenséggé vált, a tenni akarás bűn lett, a jobbító szándékú kritika üldözendővé vált. Ebben a szellemben érdemes hallgatni az idei beszédét. Régóta le szerettem volna ezt írni. Féltem. Mert a rendszer lejárat mindenkit, aki meg mer szólalni. De már nem érdekel. Állok elébe bárminek.”
Szántó posztja
Facebook
Mint írtuk, Szántó szeptemberben, közös megegyezéssel távozott a Sándor-palotából, miután korábban az Alkotmánybíróság kommunikációs igazgatója volt, amelyet 2016 novemberétől államfői kinevezéséig Sulyok elnökölt. Főnökét követve tavaly márciustól idén februárig sajtófőnökként vezette a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatóságát, majd június 18-ig sajtófőnökként az Elnöki Kabinet tagja volt. Végül június 19-től szeptember 3-ig főigazgató-helyettesként a Programmegvalósításért Felelős Kabinet vezetőjeként dolgozott. Szántó neve márciusban vált szélesebb körben is ismert, amikor a Telexet poloskázós képpel illusztrált szövegben hazugozta le. Emlékezetes kommunikációs baki volt a Sándor-palotától az az augusztusi poszt is, amikor az elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után előbb Oroszországot nevezte meg mint agresszort, majd később törölte az orosz szót a posztjából.
Hogy ennek az ügynek köze volt-e Szántó a szeptemberi távozásához, azt nem tudni. (HVG)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: EGYSZERŰEN CSAK MEGSÉRTŐDÖTT „VALAMILYEN OKBÓL” A LUVNYA! És fenyegetőzik:„…Innen szép felállni” – írja saját posztja alatt egy kommentben Szántó Georgina…”
Karácsonykor tartós élelmiszert és főtt ételt is osztottak a Krisnások. A kormányszóvivő és a főpolgármester is részt vett az eseményen, akik nagyon mást gondolnak arról, mekkora a szegénység Magyarországon.
Az RTL tudósítása.
Bal-Rad komm: „…nagyon mást gondolnak arról, mekkora a szegénység…” Döbrögisztánban.
Ma már 2025 december 27. – szombat – van. És mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei SZUPER esztendő 361. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
És hát immáron a TIZENKETTEDIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt!
Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Deee…- MONDOTT Ő A MINAP MÉG VALAMI MÁST IS! Ami pedig MINDANNYIUNKAT ÉRINT! ÍGÉRETET TETT!
Az a Nyájas balrad.hu Olvasó pedig, aki ESETLEG arra lenne kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
SZERINTEM – legalábbis – VALAMINEK AZ ÚTÁLATA, és az ÚTÁLKOZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZÉP EMLÉKEK! – NEM EGYMÁST KIZÁRÓ TÉNYEZŐK! Ezzel szeretnék utalni egy itt, a balrad.hu – n tegnap megjelent írásom:
ÉS AZ ÁLTALAM ANNYIRA ÚTÁLT KARÁCSONYHOZ FŰZŐDŐ LEGSZEBB EMLÉKEM KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE!
Mert bár az kétségtelen tény, hogy SZÁMOMRA a karácsony a LEGÚTÁLTABB ÜNNEPEK EGYIKE, az is kétségtelen, hogy volt olyan IGAZÁN SZÍVMELENGETŐ karácsonyi élményben is részem, amelyre a mai napig is BOLDOGAN EMLÉKSZEM VISSZA!
Ha pedig nem untatom vele a balrad.hu olvasóit, meg is osztom ezennel itt!
Ez az élmény pedig éppen ma 50 esztendős! 1975 karácsonyának első és második napja KÖZÖTTI ÉJSZAKÁJÁHOZ kötődik!
Amikoris a sorkatonai szolgálatomat töltöttem az MN 2598 számú alakulatánál! A jeles alakulat pedig a ceglédi tüzérezredet jelentette, azon belül pedig az „S” – azaz: a sorozatvető üteget! Ahol jómagam mint TSZPK – tűzszakaszparancsnokként – szolgáltam! Egészen az 1976 június 16. – i leszerelésemig! (A történet megértéséhez pedig nem árt ha tudják a Nyájas Ovasók: a ceglédi laktanya és az én törteli lakóhelyem közötti távolság pontosan nyolc kilométer, a számomra pedig legkedvesebb karácsonyi élménynek helyt adó esemény színhelye a laktanya és a lakóhelyem között pontosan félúton található LŐSZERRAKTÁR!
A lényeg pedig a következő volt. Az én ütegparancsnokom – Ábri Imre őrnagy – abszololút tisztában lévén az én ünnepgyűlölő karakteremmel, feltette a kérdést: elvállalnám – e a karácsonyi őrparancsnokságot a „külső” – azaz: a lőszerraktár – őrségénél? A hozzáfűzött – egyébkén teljesen logikus – magyarázatként pedig elmondta nekem, hogy az ok a sorállomány egyharmadának a karácsonyi szabadságra engedése miatti létszámhiány, meg az én állandó kimaradási engedélyem (ami egyet jelentett az én törteli elhelyezésemmel) közötti összefüggés! Miközben finoman emlékeztetett arra, hogy az én „ünnepgyűlöletem” okán akkor már sokadszorra vállaltam be az őrpk. tisztet!
Arra már nem emlékszem, hogy örömmel – é? – DE BEVÁLLALTAM a ceglédi lőszerraktár őrparancsnoki szolgálatát 2025 karácsonyának első és második napjára! Amit pedig törteli elhelyezési körletembe hazatérve közöltem is az otthoniakkal! Jelesül a MAMÁVAL és az én nagyanyámmal! Ők edig ezt tudomásul vették! Márminthogy én CSAK SZENTESTE LESZEK A CSALÁDI KÖRBEN, ám a rákövetkező két napon nem! SZOLGÁLATI OKOKBÓL!
Aztán pedig megtörtént a szolgálatba lépésem, ÉS AZ AHHOZ KÖTHETŐ LEGSZEBB KARÁCSONYI ÉLMÉNYEM!
December 25 – ről 26 – ra virradó éjjelen a „támlás” kiabálása ébreszett! „Őrparancsnok! GYERE KI DE AZONNAL!”
Én pedig a szolgálati szabályzatnak megfelelően, miután elrendeltem az őrség teljes harckészültségét, kirontotottam az őrparancsnoki helyiségből, és a „támlás” jelentéséből megtudtam a riadalom okát: KÉT „ÖREGASSZONY” ÉRKEZETT – BICIKLIVEL!
A két „öregasszony” egyike pedig nem más volt, mint az én NEVELŐANYÁM! – AZAZ: A MAMA! A másik pedig az ő unokatestvére a Teca néni! Akik pedig HALÁLRA VÁLTAN NÉZTEK BELE A LŐSZERRAKTÁRI ÉJSZAKÁBA, HALLVÁN A FEGYVERCSÖRGÉST!
Persze rögvest tisztázódott a „támadók” személye, és én pedig az őrszolgálati szabályzat súlyos megsértésével reagáltam! Megkérdeztem őket, hogy mi a francot keresnek ott? A VÁLASZUKAT HALLVA – MISZERINT KARÁCSONY LÉVÉN ŐK ÚGY DÖNTÖTTEK! – HOGY MEGLEPIKÉNT NÉMI FINOMSÁGGAL AKARNAK KEDVESKEDNI AZ ŐRSÉG MINDEN TAGJÁNAK! – HÁT ÉN UTASÍTOTTAM A „TÁMLÁST”, hogy ERESSZE BE ŐKET! Az őrség személyi állománya pedig segített a két bicikliről lemálházni a sok – sok finomságot!
A lerakodást követően pedig jómagam kiadtam a MAMÁNAK ÉS A TECA NÉNINEK A PARANCSOT AZ AZONNALI TÁVOZÁSRA! Ki is kísértem őket egészen a műútig, és igyekeztem nekik elmagyarázni, hogy az amit KOLLEKTÍVE TETTÜNK, AZ BIZONY NAGYON SÚLYOS CSELEKMÉNY! Amire nem igazán jelent mentséget a JÓSZÁNDÉK!
Magyaráztam volna én még tovább is, de akkor meghallottam az éjszaka csendjében ahogyan a laktanyában hírtelen felsírt a „Garant” motorja! Az pedig azt jelentette, hogy az ezred ÜTI útra készül – éppen a külső őrség, azaz a lőszerraktár őrségének ellenőrzésére! A két „öregasszonytól” szinte búcsút sem véve, inaltam vissza a szolgálti helyemre! Ahová némi késéssel meg is érkezett az E. ÜTI!- Ábri Imre őrgy. Akinek azonnal fel is tűnt, hogy a késő éjszakai időpont dacára, én az őrparancsnok, milyen gyorsan reagáltam a „támlás” értesítésére!
A készültségi helyiségbe belépve pedig azonnal „szagot is fogott”! Megérezte ugyanis a friss – még forró – töltöttkáposzta illatát. Szó szót követett, végülis előkerült a sok – sok finom étel, és kiderült az odakerülés módja is!
„ELVÉGRE KARÁCSONY VAN”! – jelentette ki Ábri őrgy. a lakoma végeztével! „EZ MARADJON KÖZTÜNK” – mondta! TERMÉSZETESEN! – válaszoltam én.
Ehhez képest SZÁMOMRA AGGASZTÓ volt a laktanya ÜTI másnapi megjegyzése, amikor az általam kitöltött őrnaplót átvéve és azt gyorsan átfutva megkérdezte: BIZTOS HOGY MINDEN ÚGY TÖRTÉNT, AHOGYAN AZ ITT VAGYON LEÍRVA?
BIZTOS! – válaszoltam én!
Azt már csak a leszerelésem után, az első tartalékosi szolgálatom alkalmával tudtam meg, hogy Ábri őrnagy nem tartotta be a hallgatásra vonatkozó megállapodásunkat, és eljárt a szája! Mentségére szolgáljon, hogy ugyanakkor viszont ő védett is meg! Az ő szavait idézve: NEM HISZEM, HOGY FELELŐSSÉGRE VONHATÓ AZ A SZÜLŐ, AKI ANNYIRA SZERETI A GYEREKÉT, HOGY KARÁCSONYKOR ÜNNEPI FOGÁST TERÍT NEKI A SZOLGÁLATI HELYÉN! AZT PEDIG VÉGKÉPP NEM HISZEM, HOGY A GYEREK – MERT AZT ELFOGADTA! – FELELŐSSÉGRE VONHATÓ LENNE!
A múlt héten szombaton a feleségemmel Cegléden jártunk! Hazafelé jövet jutott eszembe a fentebb megírt történet, amit neki is elmeséltem! Aztán az út során a „Kiserdőhöz” érve – kértem lassítson a lőszerraktárnál.
Az út és az egykori lőszerraktár közötti erdősáv mögött még látszank az egykori objektum romjai!
Ám az út és az erdősáv között húzódó mély árok fölött átvezető egykori átjárónak nyoma sincs már!
Ma már 2025 december 26. – péntek – az idei Karácsony második napja van. És mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei SZUPER esztendő 360. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
És hát immáron a TIZENKETTEDIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt!
Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Deee…- MONDOTT Ő A MINAP MÉG VALAMI MÁST IS! Ami pedig MINDANNYIUNKAT ÉRINT! ÍGÉRETET TETT!
Az a Nyájas balrad.hu Olvasó pedig, aki ESETLEG arra lenne kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Őszintén megvallom: NEKEM A KARÁCSONY MINDIG IS A LEGÚTÁLTABB ÜNNEP VOLT! (De egyébként is útáltam MINDEN ÜNNEPET!) Emlékeim szerint ugyanis soha olyan mértékű családi veszekedések nem voltak, mint karácsonykor! REMÉLEM, hogy ez MÁSUTT NEM VOLT ÍGY!
Pedig hát a rendszerváltásig 36 – VALÓBAN BÉKÉS – karácsonyi ünneplésben lehetett (volna) részem! Ám hogy mégsem így történt, az VALÓSZÍNŰLEG CSAKIS AZ ÉN HIBÁM!
Az pedig, hogy az „AZÓTA” eltelt 35 karácsony valóban nem álmaim ünnepei közé tartoznak, az pedig már nem csupán VALÓSZÍNŰSÍTHETŐEN AZ ÉN HIBÁM, hanem MINT LELKES RENDSZERVÁLTÓNAK – BIZTOSAN AZ ÉN HIBÁM, SŐT BŰNÖM IS! Nem mentséget keresek – hiszen erre a bűnre nincs is mentség! – deeee… – úgy érzem, engem is becsaptak, átvertek!
HISZEN NEM EZT ÍGÉRTÉK! Mármint a rendszerváltásban érdekelt, idegenszívű-és lelkületű, magyarság-és népellenes GONOSZTEVŐK!
Egy hideg decemberi napon Budapest lakosai állnak sorban egy jótékonysági szervezet által szétosztott élelmiszerért. Ezek a sorok a stagnáló magyar gazdaság barométerei, és egyben holtteher Orbán Viktor elnök számára a tavaszi választások előtt. (Forrás: reuters.com)
„Nem a mi szégyenünk, hanem az országé, hogy ennyien állunk sorban” – riport az Ökumenikus Segélyszervezet ételosztásáról
Az egy hétig tartó szeretetvendégség minden napján rengetegen voltak: hajléktalanok mellett sok olyan ember is, akinek fedél ugyan van a feje felett, de nagyjából ez minden, amivel jobb a helyzetük.
„Hárman élünk egy háztartásban, a számlák befizetése után 50 ezer forintunk marad egy hónapra. Hó elején még tudok venni egy kis darab húst, hogy abból két-három napig legyen étel. Ha ez elfogy, leginkább margarinos kenyeret, zsíros kenyeret és hasonlókat eszünk.”
Így kezdi a történetét Andrea, akit az Ökumenikus Segélyszervezet hagyományos adventi ételosztásán – vagy ahogy ők hívják, szeretetvendégségén – szólítunk meg. Csepelen vagyunk, a HÉV végállomásától nem messze, ahol december 17-e és 22-e között napi ezer adag enni- és innivalót osztottak ki. Az étel mellett feldíszített, fűtött sátor és karácsonyi zene is várta a rászorulókat.
A meghirdetett kezdési időpontban már hosszú sor kígyózik a sátor előtt, de folyamatosan érkeznek az osztás kezdete után is. Sőt, sokan többször is végigállják a sort, hogy hozzátartozóiknak is vihessenek ételt, mivel egyszerre mindenki csak egy adagot kaphat.
Minden sokkal nehezebb lett
Andrea férje mélyvénás trombózissal fekszik otthon, feleségének az utána járó 50 ezer forint körüli ápolási díj az egyetlen bevétele, dolgozni nem tud mellette. Ebből, illetve a férfi nagyjából 100 ezer forintos nyugdíjából kellene kijönniük havonta – úgy, hogy 8 éves unokájuk is velük él. Az ő családi pótlékját épp intézik, ha megkapják, további 12200 forinttal beljebb lesznek.
Abból a szempontból még így is szerencsésnek mondhatják magukat, hogy a férj közgyógyellátásra jogosult, ezért nem kell gyógyszerre költeniük. Ha nem így lenne, az önmagában 110 ezer forint kiadás lenne havonta, amit egész biztosan nem tudnának kigazdálkodni.
„Le a kalappal azelőtt, amit itt véghez visznek évről évre: mindenki remek munkát végez és az étel is finom” – mondja Andrea az ételosztásról. Annyira hálás a szervezetnek, hogy hiába szorulnak rá, mások által szervezett hasonló eseményekre nem is jár el: mint mondja, nem szeretne „hűtlen lenni”.
Vele szemben egy ismerőse, a végzős középiskolás Dorottya ül, aki most először jár itt. A nagymamája neveli, amióta elvesztette az édesanyját, elmondása szerint nagyon nehézzé vált a helyzetük. Azt nem szeretné elárulni, mennyiből kell kijönniük egy hónapban, de nagyon szűkösen élnek.
Andrea lánya, Viktória is az asztalnál ül a párjával. Az ő helyzetük is nehéz: mivel nem tudta befejezni az iskolát, egyelőre munkát sem talált magának, ezért egyetlen fizetésből kell megélniük. Ezt plazmaadással egészítik ki, amikor tehetik, de ezzel sincsenek sokkal beljebb.
„Próbálok munkát keresni, de nehéz. Az egyik helyre hajnal négyre kellett volna járnom, nincs megfelelő csatlakozás és egy sötét, erdős részen keresztül vezet az út, így a párom és anyukám se engedtek el egyedül.”
Abban mindannyian egyetértenek, hogy az elmúlt években csak egyre nehezebbé vált a megélhetés: hiába nőttek a bérek, az árak ennél jóval nagyobb mértékben emelkedtek. „Nem a mi szégyenünk, hanem az országé, hogy ennyien állunk sorban” – foglalja össze Viktória.
„Ez a Viktornak a szép munkája”
Sándor ötödik alkalommal jár az ételosztáson, a XVIII. kerületből érkezett. Laknia ugyan van hol, de a telkük egyik felét nemrég kisajátították egy építési vállalkozó javára. Próbáltak fellebbezni a döntés ellen, de hiába.
„Akárhová mentünk, mindenhol elutasították a kérelmünket. Ez a Viktornak a szép munkája, írja le nyugodtan.”
Két nevelt gyerekével hárman élnek egy fedél alatt, nagyjából 100 ezer forintból kell kijönniük egy hónapban. Amikor teheti ételosztásokra jár: innen a X. kerületbe megy tovább, ahol egy másik szervezet oszt ételt. Ilyen túrákkal telik számára a december, de az év többi részében is elmegy, ahová csak tud.
László 35 éve hajléktalan, elmondása szerint a családja kitagadta és kisemmizte. Élt az utcán is, jelenleg egy közeli hajléktalanszállón lakik, erről annyit mond, elviselhetőek az ottani körülmények. 25 éve minden évben ott van az ökumenikusok ételosztásán, ezzel minden bizonnyal ő az egyik legrégebbi törzsvendég.
A rokkantnyugdíja 70 ezer forint, emellett részmunkaidőben takarítani jár, amiből 100 ezer forint bevétele van egy hónapban. Az összesen 170 ezer forint el is megy ennivalóra – főleg kenyérre, szalonnára, szalámira – és cigarettára, önálló lakhatásra esélye sincs.
Van, aki már reggel 6-kor beáll a sorba
„Az első egy-két napon általában kevesebben vannak, majd ahogy terjed az ételosztás híre, úgy nő a résztvevők száma, mindig az utolsó napra érkeznek a legtöbben. A sorban állók összetétele vegyes: nemcsak hajléktalanok, hanem egyedül élő idősek és családok is sokan jönnek” – erősíti meg tapasztalatainkat Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója.
Idén harmincadik alkalommal tartanak országos adománygyűjtést advent idején, ennek az egyik legfontosabb eleme az ételosztás. Korábban az angyalföldi Béke tér, majd a Lurdy Ház mögötti parkoló volt a helyszín, de immár tizedik éve Csepelre térnek vissza. A HÉV végállomása mellett található parkoló ideális, mert könnyen megközelíthető, senkit nem zavarnak, és az önkormányzat is támogatja a kezdeményezést.
Az osztás gördülékenyen halad: a tapasztalt kollégáknak köszönhetően a 11 órás kezdéstől számítva fél, de legkésőbb egy órán belül mindenki sorra kerül. Szélsőséges esetben viszont előfordul, hogy valaki már reggel hatkor beáll a sorba, hogy elsőként juthasson ételhez.
Az önkéntesek felkészítése során az első számú szempont a hozzáállás.
„A legfontosabb a kedvesség. Aki idejön, vendégségbe jön, ezért is hívjuk szeretetvendégségnek” – fogalmaz Gáncs Kristóf. A cél az, hogy a rászorulók ne egy mechanikus ételosztás alanyai legyenek, hanem tényleg vendégségben érezzék magukat.
Az ezer adag étel az első napokon általában elegendő ahhoz, hogy mindenki kapjon, sőt aki szeretne, akár többször is sorra kerülhessen. Arra az esetre, ha a meleg étel elfogyna, élelmiszercsomagokkal is készülnek, hogy senki nem távozzon üres kézzel. Amikor a készlet a vége felé jár, a kollégák előre jelzik a sorban állóknak, meddig fog kitartani a készlet.
Gáncs Kristóf
Ismert emberek is közreműködnek az ételosztáson, ottjártunkkor épp Zoltán Erika önkénteskedett
A megélhetési válsággal kapcsolatban Gáncs Kristóf úgy véli, egy ilyen ételosztás nem reprezentatív országos szinten, mivel helyhez kötött, és az egyéni sorsokban megjelennek az egyéni nehézségek is, legyen szó betegségről, válásról vagy a munkahely elvesztéséről.
„Nem a segélyszervezetek a legjobb statisztikai mérők” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az élet nem várt fordulatokat hozhat, és van olyan, aki korábban adományozó volt, később viszont ő maga is rászorulóvá vált.
A szervezet munkája nem merül ki az ételosztásban, mivel úgy gondolják, az étel csak egyfajta enyhítés, nem valódi megoldás. Hosszú távú céljuk az esélyteremtés, amely magában foglalja a munkakeresést és az átmeneti szállások biztosítását.
Az esélyteremtő programjaik hosszabb távúak: szeretnének minél többeknek segíteni munkát és fedelet találni. Jelenleg több mint 300 családdal és 3600 gyerekkel dolgoznak együtt napi szinten, hogy esélyt adjanak nekik a kitörésre.
Ami a finanszírozást illeti, minden napnak van egy „örökbefogadó cége”, amely fedezi a költségek jelentős részét: idén többek között az MBH Bank, az E.ON és Vantage Towers vállalta ezt. Emellett a 1350-es adományvonalon keresztül érkező 500 forintos hívások is hozzájárulnak a működéshez.
A helyszínen naponta 30-40 önkéntes dolgozik, akik között a támogató cégek dolgozói is ott vannak. Számukra ez csapatépítő és érzékenyítő programnak sem utólsó. Mindenkinek megvan a feladata: van aki szívesebben beszélget a vendégekkel az asztalok mellett, míg mások a háttérmunkát szeretik jobban. (szeretlekmagyarorszag.hu)
Gyorsan elkapkodták az élelmiszercsomagokat a karácsonyi ételosztáson
Idén karácsonykor is ételt osztanak a rászorulóknak a Krisna-hívők a Népligetben egészen december 26-áig. Már szenteste napján is sok száz ember – köztük sok idős és gyerek – jelent meg, akik a szervezők szerint rekordsebességgel kapkodták el az élelmiszercsomagok átvételéhez szükséges karszalagokat.
Ráadásul a rosszul mért statisztikák megbízhatatlansága miatt a szegénység változásának tendenciáit sem lehet hitelesen vizsgálni, így jelen pillanatban nem lehet pontosan megmondani, hány szegény ember él az országban. Saját bevallásuk alapján a magyarok ötöde érzi magát annak.
A rendszerváltás Legfőbb Haszonélvezője pedig a magyar népet a sírba terelgető Döbrögi vajdánk az idei Karácsony apropóján (IS!) „Megnyilvánult”! A szokásos dölyföléséből mi CSAK EZT EMELNÉNK KI: „arra a kérdésre, hogy 16 év kormányzásából mire a legbüszkébb, úgy fogalmazott, „ha egy dolgot kellene mondanom: ha 2010-ben nem alakítjuk át a Magyarországot, ma kétszázezerrel kevesebb magyar gyermek élne ebben az országban. Ennyivel több gyerek ül ma, karácsonykor a fenyőfák alatt. Mi lehetne ennél fontosabb?…”
DE LEGALÁBB AZ ÁLTALA KÖZPÉNZMILLIÁRDOKON LÉTREHOZOTT ÉS KITARTOTT QRMÁNYVETÍTÖLDE – A KSH! – LEGFRISSEBB JELENTÉSÉT MEGNÉZTE VOLNA, MIELŐTT EZT AZ ORBITÁLIS NAGY BAROMSÁGOT KIMONDTA!
Meg hát minek is néze meg HIVATALOS ADATOKAT! Hiszen ő ahhoz van szokva, hogy a hívei FELTÉTLENÜL HISZNEK NEKI!
Arra a kérdésre, hogy mit üzen a magyaroknak karácsonyra, a vajda úgy fogalmazott: a nyugati világ ma felkavart állapotban van. Ilyenkor nehéz kapaszkodókat találni.
„Én egy egyszerű keresztény tanításhoz nyúlok vissza: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Most nem az első, hanem a második felére figyelek: szeresd önmagadat. Ez nem önimádatot vagy öndicséretet jelent, hanem azt, hogy értékeljük, amit elértünk, és nem becsüljük alá a saját életünk eredményeit. Az egyben tartott család, a rendesen felnevelt és kitanított gyerek, a kitartás a barátaink mellett, szüleink szeretetteljes végigkísérése az útjukon, a megszerzett és megtartott munkahely, a saját otthon, a magabiztos, maga ura élet, a hazáért vállalt bármilyen áldozat, ez mind ok az önbecsülésre. A helyes önismeret hozza el az önbecsülést, az önbecsülés pedig a másik ember sikereinek és eredményeinek elismerését, vagyis a felebarát iránti szeretetet. Nem látok más utat, amely elvezetné a magyarokat a békességhez”.
Talán megértik a Nyájas Olvasók, hogy SZÁMOMRA MIÉRT IS CSAK EGY HATALMAS NYŰG A KARÁCSONY! (Tekintettel azomban az egészségi állapotomra, szerintem már nem sokáig! Szerintem ez az én életemben az utolsó!)
Mindazonáltal KÍVÁNOK A balrad.hu minden olvasójának, és a világ minden TISZTESSÉGES EMBERÉNEK BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT!
Тем не менее, я желаю всем читателям balrad.hu и всем достойным людям мира мирного и радостного Рождества!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
Gáncs Kristóf
