Az űrből is jól látszik a NER elképesztő vagyonosodása

Papíron miénk a világ 28. leggazdagabb országa

Folytatódik a lendület, Magyarország 28. az Allianz globális vagyonosodási ranglistáján – tette közzé friss jelentését a biztosító. Mint megállapították, tavaly a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona 13,9 százalékkal bővült, ami a globális pénzügyi válság óta a leggyorsabb ütem. Kár, hogy ez csak azt mutatja, a NER egyre jobban megszedi magát.

A magyar lakosság nettó pénzügyi vagyona 14,8 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország 28. lett a legtehetősebb országok rangsorában – állapította meg az Allianz (a társaság teljes Globális vagyonosodási jelentése angol nyelven itt olvasható). Mint Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária pénzügyi divíziójának vezetője elmondta, a jó teljesítmény elsősorban az értékpapír kategória 16,1 százalékos növekedésének köszönhető, de a többi eszközosztály is erősen szerepelt: a bankbetétek 10,7, a biztosítások és nyugdíj-megtakarítások 13,2 százalékkal emelkedtek.

A friss megtakarítások 16 százalékkal, 17 milliárd euróra nőttek, ami szintén új rekord. A megtakarítások többsége (58 százalék) értékpapírokba áramlott, főként befektetési alapokba és tőzsdén kereskedett alapokba, vagyis ETF-ekbe. A kategórián belül az utóbbi tíz év csúcsértékét állították be a biztosítási és nyugdíjtermékek is a maguk plusz 0,9 milliárd eurós növekedésével.

Mészáros önmagában is kemény statisztikai tétel

Az előbbi arányok is meglehetősen leleplezőek, hiszen a magyar lakosság többsége nem hogy ETF-ről nem tud semmit, de még az értékpapírokkal is meglehetősen hadilábon áll. A tehetősebbek terén az első számú szakértőnek számító Blochamps Capital nemrégiben közzétett elemzésében arról írt, hogy látványosan különbözik a magyar privátbanki és prémium banki ügyfelek vagyonkezelési stratégiája. A társaság ügyvezetője, Karagich István úgy gondolja, kis túlzással ez annak a következménye, hogy az elmúlt 20 évben a prémium és affluens ügyfeleket jelentő felső középosztály csak lassan tudott erősödni. Tulajdonképpen rájuk kényszerítette az állam, hogy továbbra is háziasszony megtakarítóként gondolkodjanak.

A leggazdagabb magyarokról szóló tavaszi kiadványból pedig az derült ki, hogy mindenkitől elhúzott Mészáros Lőrinc. Miközben ugyanis a listán szereplők 22 százalékkal, Mészáros a tavalyinál közel 50 százalékkal tudhat többet magáénak. A miniszterelnök barátja, egykori gázszerelő, majd polgármester, végül a NER által kijelölt nagytőkés, az MBH tulajdonosa még a listán a második helyre szorult Csányi Sándorra is ráver 42 százalékot.

Neki egymagában többje van, mint a dobogón mögötte kullogó kettőnek. El is hisszük, hogy mindezt (ez itt a vicc helye!) önerőből, a zsenialitásának köszönhetően. érte el.

A hazai felmérés szerint ötből ketten már nem képesek havonta félretenni

Jelent időközben meg egy újabb, hazai kutatás is, amiből egyáltalán nem látszik az a derűs kép, amit az Allianz jelez. A K&H biztos jövő felmérés szerint a középkorúak átlagos megtakarítása 2025 második negyedévében 1,8 millió forint volt, ami visszaesést jelent a tavalyi 2,3 millió forinthoz képest, és a 2022-es szintet idézi. A rendszeres megtakarítók aránya 61 százalékra csökkent, vagyis ötből kettő középkorú ma már nem képes havonta félretenni. Akiknek sikerül, azok is inkább óvatosságból tesznek félre: a tartalékok 46 százaléka konkrét cél nélküli, biztonsági alapként szolgál.

A felmérés alapján a középkorúak szívesen visszavonulnának már 57 éves korukban, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a valóságban 69 éves korukig kell dolgozniuk. A többség, 62 százalék elsődlegesen az állami nyugdíjból tervez megélni, ugyanakkor 72 százalék elismeri, hogy az önmagában nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonalhoz. A válaszadók 77 százaléka úgy látja, hogy a megélhetés biztosítása érdekében nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni. Ezt erősíti az a tény is, hogy a létminimumhoz szükséges havi összeg hat év alatt megduplázódott, és a megkérdezettek szerint jelenleg legalább 208 ezer forint szükséges ehhez.                                                                          (azénpénzem)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…A többség, 62 százalék elsődlegesen az állami nyugdíjból tervez megélni, ugyanakkor 72 százalék elismeri, hogy az önmagában nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonalhoz. A válaszadók 77 százaléka úgy látja, hogy a megélhetés biztosítása érdekében nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni. Ezt erősíti az a tény is, hogy a létminimumhoz szükséges havi összeg hat év alatt megduplázódott, és a megkérdezettek szerint jelenleg legalább 208 ezer forint szükséges ehhez…”

-Hááát… – LEGFELJEBB MAJD ÚJRATERVEZNEK!

MÁR HA EGYÁLTALÁN SZÜKSÉGÉT ÉRZIK!

Hiszen éppen MA HOZTA LE A magyarnemzet.hu névre hallgató döbrögista „újság” azt a FÖLÖTTÉBB ÖRVENDETES HÍRT, miszerint:

A „magyar” qrmány megbecsüli az idős embereket

Az ENSZ-közgyűlése 1990. december 14-én döntött arról, hogy október 1-jét az idősek világnapjának nyilvánítja.

Október 1-én világszerte az idősek világnapját ünneplik, 1991-től ezen a napon köszöntik az időseket.

A kormányzat kiemelten kezeli a generációk közötti együttműködést és gondoskodást, amit számos családpolitikai intézkedéssel is kifejez.

Fontosak a helyi, önkormányzati kezdeményezések, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium jutalmaz is. Példa erre az Idősbarát önkormányzat díj, amit azok a települések kaphatnak meg, ahol kifejezetten odafigyelnek az idősekre. A kormány számos olyan kezdeményezést is indított, amely az időskori egészséges életmóddal kapcsolatos.

ÚGYHOGY: HÁROMSZOROS HURRRÁÁÁH A „magyar” qrmánynak, és Örök Dicsősegg a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánknak!

 

 

 

 

Nyakló nélkül adósodnak el a fiatalok, sorra dőlnek be a munkáshitelek

Nagyon sérülékeny kört érinthetett meg a munkáshitel bevezetése, itt van a legtöbb késedelmesen fizető, és érezhető, hogy nem mindneki gondolta végig, biztosan kell-e neki ez a hitelkonstrukció.

Az MNB friss jelentése szerint 2025. II. negyedévben a háztartási hitelek állománya összességében tovább nőtt, a késedelmes ügyletek aránya csökkent, ugyanakkor a frissen bevezetett munkáshitelek komoly problémákat mutatnak. Bár a konstrukció még csak az év elején indult, már több száz adós került 30 napon túli késedelembe. A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává – írta meg a Bank360.

A kiadvány szerint a tárgyidőszak végén 11 968 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 3,2 százalékos bővülést jelent az I. negyedév végén regisztrált 11 592 milliárd forinthoz képest. Ugyanezen időszakban

• nőtt a 90 napon túli, de egy éven belüli késedelmes ügyletek összege (+1,4 százalék),
• míg az 1 éven túl késedelmes ügyleteké jelentősen csökkent (-15,2 százalék).
• a 90 napon túl késedelmes ügyletek teljes állományon belüli aránya 1,1 százalékra olvadt.
• a 2025. I. félévben felvett munkáshitelek közül közel 700 már 30 napon túli késedelembe esett.

A hitelek sorrendje is kialakult:

• A 2025-ös év II. negyedévében változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek állománya képviseltette magát a legnagyobb részaránnyal, sőt, az I. negyedév végéhez képest az arányuk némileg emelkedett is a teljes állományon belül (40,3 százalék, 40,5 százalék). A tárgynegyedév új folyósításain belül a piaci lakáshitelek részaránya 33,4 százalék volt, ami 0,5 százalékpontos emelkedést jelent az I. negyedévben regisztrált 32,9 százalékos részarányhoz képest.
• Második helyen változatlanul a forint alapú személyi hitelek álltak, amelyek részaránya 28,5 százalék volt a tárgynegyedévi folyósításokon belül.
• A dobogó harmadik helyén a babaváró és munkáshitelekkel együtt számolt áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek kategóriája végzett (12,8 százalék), amit a folyószámlahitelek (9,6 százalék) követtek a sorban.

A támogatott forint lakáshitelek részaránya 8,7 százalék volt a tárgynegyedévi teljes folyósításon belül.

A vizsgált időszakban összesen 586 milliárd forintnyi tőketörlesztés történt:

• ennek 32,9 százalékát a személyi hitelek visszafizetése tette ki.
• a piaci lakáshitelek aránya 27,7 százalék volt,
• a folyószámlahiteleké 12,4 százalék,
• az áruvásárlási és egyéb hiteleké pedig 11 százalék.

A tárgynegyedévi 586 milliárd forint tőketörlesztésből 272 milliárd forint volt előtörlesztés (46,3 százalék).

Június végén közel 132 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben, ami a teljes állomány 1,1 százalékát tette ki. Ez minimális, 0,1 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző negyedévhez viszonyítva. Ugyanakkor ezen a téren jelentős eltérések mutatkoznak az egyes hiteltípusok között, például

• a gépjárműhitelek esetében az állomány 2,2 százaléka,
• a személyi hitelek esetében pedig a 3 százaléka volt 90 napon túli késedelemben.

Az átstrukturált hitelek összege tovább csökkent – a 2024 végén még 264 milliárd forintot kitevő állomány 2025. I. negyedévben 194 milliárdra, majd a II. negyedévben 180 milliárd forintra csökkent. Az átstrukturált hitelek teljes állományon belüli aránya így 1,7 százalékról 1,5 százalékra csökkent.

Ugyanezen időszakban az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes állomány aránya az I. negyedévi 14,9 százalékról 14,4 százalékra csökkent. Ez a csökkenés nem különösebben jelentős, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az I. negyedévben még 3,1 százalékponttal emelkedett ezen hitelállomány részaránya az azt megelőző negyedévhez képest.

Igaz, az akkori emelkedést jelentős részben az okozta, hogy a teljes átstrukturált hitelállomány összege jelentősen csökkent, így az állományon belül megnőtt az összegszerűen egyébként ugyancsak csökkenő késedelmes ügyletek aránya.

Enyhén nőtt a babaváró állomány

Június végén 2 342 milliárd forintot tett ki a babaváró hitelek állománya, ami 0,6 százalékos emelkedést jelent a március végi 2 329 milliárd forinthoz képest. Ennél a konstrukciónál mindössze 0,5 százalékot tett ki a 90 napon túl késedelmes állomány részaránya, ami lényegében megegyezik a korábbi negyedévekben mért adatokkal. Az átstrukturált hitelek részaránya sem változott érdemben – akárcsak az I. negyedévben, úgy a II. negyedévben is 0,2 százalék volt ez az érték.

Közben a legelső babaváró hitelszerződések körülbelül ötöde már bajba került volna, amennyiben tavaly nyáron nem kaptak volna két év haladékot a gyerekvállalás teljesítésére.

Az MNB május végén megjelent Pénzügyi stabilitási jelentése szerint ugyanis körülbelül 32 ezerre tehető azon adósok száma, akiknél a vállalás ellenére még nem született gyerek. Amennyiben ezt a számot elfogadjuk, úgy a bajban lévő babaváró hitelszerződések aránya 22 százalék körüli lehet.

A munkáshiteleknél a jegybank által havonta publikált adatok alapján tudható, hogy a felvett munkáshitelek átlagos hitelösszege 3,9 millió forint körül alakult.

Nagyjából 688 adós kerülhetett bajba a II. negyedév során. Az I. negyedév során megkötött 27 637 szerződésnek ez a 2,5 százalékát teszi ki.

Az idén januártól elérhető munkáshitel állománya az I. negyedév végi 58 milliárd forintról június végére 105 milliárd forintra emelkedett (+80,1 százalék). A néhány hónapja bevezetett konstrukció keretein belül még nem volt lehetőség túlságosan hosszadalmas késedelembe esni – az I. negyedév végén még csak a 31-90 napon belüli kategóriában találhattunk ügyleteket, melyek összértéke mindössze 24 millió forint volt. Ezzel szemben a II. negyedévben már közel 2,7 milliárd forintnyi munkáshitel volt 30 napon túli, de 90 napon belüli késedelemben, ami a teljes állomány 2,6 százaléka.

További 87 millió forint pedig már 90 napon túli késedelembe esett.                    (economx)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…Nagyon sérülékeny kört érinthetett meg a munkáshitel bevezetése, itt van a legtöbb késedelmesen fizető…”

-Magyarán: BEJÖTT a vajda számítása! Miszerint elfogytak a régóta ELADHATATLANNAK TŰNT „Merdzsók” és BMW – k! Ergo: JÓL JÁRTAK A vajdasági autónepperek IS!

A „meghitelezettek NAGYON SÉRÜLÉKENY” SZÉLES KÖRE pedig MOST – látva a „újonnan” BESZERZETT BÜSZKESÉGÜK VESZÉLYBEN LÉTÉT – MINDEN GONDOLKODÁS ÉS FENNTATÁS NÉLKÜL,

BÁRMRE HAJLANDÓ a szerzemény MEGTARTÁSÁÉRT!  

BÁRMIRE!

Budapest, 2025. szeptember 30. kedd (MB)

A Fórum a Békéért október 6-án 15 órakor tiltakozó megmozdulást szervez Budapest Nyugati terére a palesztinok ellen véghezvitt izraeli népirtás miatt, továbbá azért, mert a magyar kormány Izrael „jogos önvédelmének” tartja Netanjahu népirtását.

Minden normális érzésű ember számára elviselhetetlen, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök parancsára eddig több mint 65 ezer palesztint mászároltak le, köztük 25 ezer gyermeket. Teli torokból kiáltsuk: állítsák meg a zsidó Arturo Uit, akinek nem elég az eddigi vérontás, most Gáza városát veszi ostrom alá, tovább gyilkolva ártatlan embereket, és elüldözve lakóhelyükről egymillió embert.

Netanjahu vérszemet kapott a Hamasz Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadásától, és a palesztin népet kollektíven teszi felelőssé érte. Izrael várszomjas vezetője nem ismer se Istent, se embert, se asszonyt, se gyermeket. Mindenkiben ellenséget lát, aki nem hódol be akaratának! Felsőbbrendűnek tartja magát az arabokkal szemben! Mint ahogyan a nácik tartották magukat annak idején a zsidókkal szemben! Nem tanult a történelemből!

Akinek hazája a nácik felett aratott győzelemnek köszönheti létét, a palesztin néptől megtagadja ugyanezt!  Netán’ a palesztinok kiirtásával akarná megakadályozni az önálló palesztin állam megalakítását?!

A Békefórum szervezetei háborús bűntettnek tartják Netanjahu népirtását, védelmükbe veszik, és kiállnak a palesztin nép mellett. Mi nem tévesztjük össze a Hamaszt a palesztin néppel, sem pedig az izraeli népet Netanjahuval! A két nép békében akar élni egymással, de ehhez véget kell vetni Palesztina izraeli megszállásának, és tiszteletben kell tartani a palesztin nép jogát a független, önrendelkező palesztin államhoz!

Azt akarjuk, hogy zsidók és arabok békében éljenek egymás mellett a Közel-Keleten, két független államban!

A Békefórum elítéli, hogy Orbán Viktor kormánya, dacolva a világ országainak túlnyomó többségével, az önálló palesztin állam ellen szavazott! Ezzel értésre adta, hogy nem akar független palesztin kormányt sem Hamasszal, sem nélküle. Józanságra intjük Orbán Viktor kormányát! Emlékeztetjük arra, hogy Magyarország 1988. november 15-én elismerte Palesztinát, és diplomáciai viszonyra lépett vele!     Netanjahu népirtó politikájának támogatásával Orbán Viktor nem csak palesztinok és zsidók békés egymás mellett élésének árt, hanem idehaza is antiszemitizmust idéz elő, miközben zéró toleranciát hirdet ellene. Felhívjuk miniszterelnök úr figyelmét, hogy a népirtás de facto támogatásával maga is a népirtás bűnrészesévé válik! A magyar népnek erre nincs szüksége, mi pedig a leghatározottabban tiltakozunk ez ellen a politikai magatartás ellen!

A Nyugati-térre hívunk mindenkit, aki emberileg elviselhetetlennek tartja a palesztinok lemészárlását, és velünk együtt követeli a népirtás azonnali befejezését!+++

Kiadta: Magyar Békekör