Összesen 708 családot lakoltattak ki az első félévben, a szám azonban jóval magasabb lehet az év második felében.
Nagyjából 1000-1100 kilakoltatás jöhet még idén az Igazságügyi Minisztérium becslése szerint – árulta el Vízkelety Mariann, a tárca államtitkára. A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea kérte ki az adatokat, így kiderült, hogy most 30 544 olyan ingatlan van, amelyet kiüríttethetnek, ha sikeres lesz az árverés és a lakó nem hagyja el önként. Az idei első félévben 708 családot lakoltattak ki.
Azt is megírta, hogy összesen körülbelül 900 ezer olyan végrehajtási ügy van, amely hitel-, kölcsön- vagy lízingszerződésből ered, illetve ahol a végrehajtást kérő pénzintézet vagy banki követeléskezelő. Ennek a 900 ezer ügynek az összértéke költségekkel és kamatokkal együtt 3229 milliárd forint – vagyis az átlagos érték egy esetnél 3,5 millió forint.
(HVG)
Bal-Rad komm: Trócsányi minisztériuma megbecsülte. Négy-négy és félezer magyar lesz kihajigálva lakásából-házából! Még az idén hátralévő időben. Nagyjából 120 nap alatt!
Naponta legalább 34!
Darál a RENDSZER! FESZÜL A HÚR!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Döbrögi szerint szó sincs arról, hogy a magyar gazdaság csak az uniós támogatások miatt fejlődik
Orbán Viktor a Kavosz csütörtöki ünnepségén tartott beszédében megjegyezte, hogy van egy olyan „színvonaltalan, de elterjedt” nézet, hogy a magyar gazdaság csak azért fejlődik, mert európai uniós támogatások állnak rendelkezésre.
A miniszterelnök azért tartja színvonaltalannak ezeket az érveket, mert magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, miközben az uniós támogatások évente csak 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki nettóban.
„A két nagyságrend jól mutatja, hogy nem szabad engednünk, hogy a mostani gazdaságpolitikai sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki, mert akkor elveszítünk egy fontos fölhajtó erőt, az elvégzett munkánk sikeréből fakadó fölhajtóerőt” -tett hozzá Orbán Viktor.
Ezek szerint Orbán Viktor nem olvasta azt a tanulmányt, amit a kormány rendelt meg a KPMG-től és a GKI-től.
Az elemzés egyik fő megállapítása éppen az volt, hogy ha nem lettek volna uniós források, akkor a magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos növekedés helyett 1,8 százalékos csökkenést produkált volna.
A miniszterelnök által figyelmen kívül hagyott tanulmány megállapította azt is, hogy a magyar gazdaság kórosan függ az uniós támogatásoktól. A lakossági fogyasztás ebben az időszakban 5,3 százalékkal csökkent, de uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzeső ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalékos lenne a visszaesés.
A GKI és a KPMG arra jutott, hogy 2007 és 2013 közötti a foglalkoztatás 280 ezer fővel emelkedett, de uniós pénz nélkül ez csak 105 ezer fős bővülésre lett volna elég.
2016 júniusában Varga Mihály is arról beszélt, hogy „kétségkívül meglepő volt az első negyedéves szám még nekünk is, bár az NGM volt a legpesszimistább az 1,7 százalékos prognózisával. A 0,9 százalékos GDP-adat mögött két alapvető, szerintem átmeneti hatás húzódik meg. Kétharmad részben az uniós források negyedéves felhasználása esett oly mértékben vissza, hogy az a bruttó hazai termék adatát is befolyásolta, nagyjából egyharmad részben pedig a járműipari kitettség okozta a lassulást”.
A csütörtöki ünnepségen a miniszterelnök bejelentette, hogy a Széchenyi kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet. Egyúttal átadták a 250 ezredik Széchenyi kártyát is.
(444)
Bal-Rad komm: Díszelőadást rendezett ma a horda, ahol maga a vajda volt a vetítőmester. Csak a gyönyörűségtől lehetett ájuldoznia a válogatott vendégseregletnek.
Az előadás fantasztikus volt! Szó szerint! A valósághoz az égvilágon semmi köze! „Magyar gazdaságról” hablatyolt a háborodott elméjű bűnöző. Ami – ugye nincs is!
Mert attól, hogy egy külföldi tulajdonú összeszerelde cégtáblájára ráírják, hogy …-Hungary Kft. – az attól még nem lesz magyar tulajdonú. Még attól sem, ha x-összegű qrmányzati stafirungot kap, meg adókedvezményt.
Szóval a vajda fölmondta a szokásos hülyeségeit. A mennyezet sem szakadt le az orbitális hazugságok hallatán. Minden a legnagyobb rendben!
Minden?
„…magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, miközben az uniós támogatások évente csak 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki nettóban…”
– Már ez a két adat azonnali bosszú után kiált!
Döbrögisztán államháztartásának adóssága 2016 végén 25 922 milliárd forint, a GDP 73,9 százaléka volt, jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank 2017 február 17-én. (Ami persze csak a Mekkmester Zrt. bejelentése szerinti, és közel fele a valósnak! – de hagyjuk!)
Ez a fékevesztett őrült pedig ráhemperedik a pulpitusra, és „MAGYAR GAZDASÁGI SIKEREKRŐL” fröcsög!
ÉS NEM VOLT SENKI, AKI HOZZÁB…OTT VOLNA EGY SZÉKET!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Nyíregyházára is gurulhattak dollárok azeri offshore cégektől
Nyíregyházi szála is van annak a botrányos korrupciós ügynek, melynek során azeri offshore-hátterű cégek több milliárd dollár értékben fizettek le európai politikusokat, újságírókat, szervezeteket – írta a Magyar Nemzet.
Egy 7,6 millió dolláros kifizetés a Velasco International offshore cég magyar számlájára érkezett, de az ügyet kirobbantó OCCRP nemzetközi újságíró szervezet honlapján további kisebb magyar kifizetések is találhatók – idézte fel a Magyar Nemzet.
A lista egyik legtöbbet szereplő cége, a Fit-Food Kft. A cég zöldségkonzerv gyártásával és exportjával foglalkozik, az oknyomozó szervezet listája szerint ötször fizettek ki a cégnek pénzt 2012 és 2014 között, összesen 108 ezer dollár értékben, ez mai árfolyamon 27 millió forintot jelent.
A Fit-Food többségi részvényese évek óta Batizi Tamás, akinek budapesti a lakcíme, de a kormányváltás után egy évvel a Fidesz vezette Nyíregyháza polgármesteri kabinetjének vezetője lett. Ez a pozíció azelőtt nem létezett a városban.
Batizi és Kovács Ferenc, Nyíregyháza jelenlegi polgármestere egyébként a 2000-es évek elején a nyíregyházi konzervgyár privatizációja során már kapcsolatba kerülhettek – tette hozzá a lap.
Bár Batizi cége Azerbajdzsánba szállított konzerveket, a OCCRP által megismert számlák szerint az azeri pénzmosoda két fontos offshore vállalata, a nagy-britanniai Polux Management LP és a Hilux Services LP fizette ki a szerződések ellenértékét, ezek valódi tulajdonosai ismeretlenek, de a szálak az azeri első miniszterelnök-helyetteshez vezetnek.
A Fit-Food volt szovjet tagköztársaságok területére irányuló exportját egyébként a magyar állam is támogatta, az Eximbankon keresztül.
A cég az állami pénzintézettel 2015 áprilisában egy követelés-átvállalási szerződést kötött 495 ezer euró értékben – ez mai árfolyamon 151 millió forintot jelent –, majd később újabb faktoringszerződést kötött az Eximbankkal, 100 ezer eurós keretösszegig.
A Fit-Food az elmúlt öt évben mindig pozitív eredménnyel zárta az üzleti éveit, az értékesítési bevétele évi 400 és 900 millió forint között mozgott.
Batizi Tamás miközben 2014-ben a Fidesz éves beszámolója szerint százezrekkel támogatta a pártot, a Mókus-Őrs Kft.-ben olyan prominens személyekkel szövetkezett, mint a volt SZDSZ-es Horn Gábor és Csillag István, a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere.
A vállalkozó a lapnak azt mondta, nem értik, hogyan kerültek a listára, egyébként kukoricakonzervet szállítottak Azerbajdzsánba, a kifizetés és minden egyéb a szerződés szerint történt.
Az OCCRP adatai szerint az azeri rezsim 2012 és 2014 közt 16 ezer alkalommal fizetett. A pénz egy része olyan személyeknek ment, akik segítettek Azerbajdzsán meglehetősen kedvezőtlen megítélését jobbá tenni. Az nem világos, hogy a támogatottak tudatában lettek volna a pénz eredetének.
Különös egybeesés viszont az, hogy a gyanús kifizetések két éve alatt váltak hirtelen intenzívvé az azeri–magyar kapcsolatok is. A beszámoló szerint az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov elengedése, a bakui kereskedőház megnyitása, Azerbajdzsán reklámozása – a miniszterelnök által mintaállamnak nevezése – mind erre az időszakra estek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán határozottan tagadta, hogy az azeri baltás gyilkos kiadatásának és az azeri pénzeknek köze lehet egymáshoz.
„Visszautasítok minden olyan sejtetést, sumák találgatást, ami kapcsolatot feltételez bűnügyek és a magyar kormány között!” – mondta a miniszter. Azt is hozzátette, szeretné, ha minél hamarabb kiderülne, hogy a pénzek utalásakor pontosan mi történt, „mert addig alaptalan rágalmakat lehet nyomni” az üggyel kapcsolatban.
(HVG)
Bal-Rad komm: „…szeretné, ha minél hamarabb kiderülne, hogy a pénzek utalásakor pontosan mi történt, „mert addig alaptalan rágalmakat lehet nyomni…”
– Ezért aztán – vélhetőleg – meg is bízták Polt Petikét, hogy INTÉZKEDJEN! Mert az nem lehet, hogy a gyanú árnyéka vetüljön Döbrögisztán polgárrhy és nemmzetthy elythjére!
„…Batizi Tamás miközben 2014-ben a Fidesz éves beszámolója szerint százezrekkel támogatta a pártot, a Mókus-Őrs Kft.-ben olyan prominens személyekkel szövetkezett, mint a volt SZDSZ-es Horn Gábor és Csillag István…”
De mit csinált ez év március 15-én Döbröginé őnaccsága Bakuban?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Itt a dátum: ekkor élesednek az automata járműellenőrző pontok
Az ország 89 pontján mérik majd a személyautókat és a teherautókat az útburkolatba épített tengelysúly-mérők, de elsődlegesen a teherautók súlyát nézi a rendszer.
A 89 mérőpont itt lesz. (a listában látható számok, mint pl. 67+843 km sz., a 67-es kilométer utáni 834 méternél lévő pontot jelenti.) A listában azért van 102 helyszín, mert az autópályáknál a bal és a jobb oldali forgalmi sávban is lesz mérés, ám ez fizikailag egy mérőpontnak számít.
10 (út), Neszmély (település), 67+843 (km szelvény)
1, Ács, 92+710 km sz.
1, Mosonmagyaróvár, 165+899 km sz.
2, Rétság, 56+096 km sz.
4, Szolnok, 101+424 km sz.
4, Tuzsér, 333+231 km sz.
5, Szeged, 175+355 km sz.
6, Barcs, 256+590 km sz.
7, Letenye, 227+818 km sz.
8, Rönök, 182+228 km sz.
12, Nagymaros/Kismaros, 8+324 km sz.
13, Csém, 7+873 km sz.
14, Vámosszabadi, 6+910 km sz.
21, Bátonyterenye/Vizslás, 48+098 km sz.
25, Ózd, 75+300 km sz.
26, Putnok, 36+887 km sz.
33, Tiszafüred, 39+148 km sz.
35, Tiszaújváros, 20+445 km sz.
37, Sátoraljaújhely, 73+222 km sz.
38, Tiszanagyfalu, 21+320 km sz.
41, Vásárosnamény, 46+591 km sz.
42, Biharkeresztes, 53+280 km sz.
43, Magyarcsanád, 45+441 km sz.
44, Lakitelek, 29+750 km sz.
44, Gyula, 133+495 km sz.
47, Hódmezővásárhely, 206+344 km sz. bal pálya
47, Hódmezővásárhely, 206+318 km sz. jobb pálya
49, Pátyod, 46+556 km sz.
52, Dunaföldvár, 61+168 km sz.
53, Kisszállás, 75+863 km sz.
55, Pörböly, 112+011 km sz.
56, Mohács, 52+902 km sz.
58, Harkány, 22+186 km sz.
68, Csokonyavisonta, 11+913 km sz.
84, Kópháza, 113+522 km sz.
86, Zalalövő, 26+683 km sz.
89, Szombathely/Torony, 7+005 km sz.
150, Mosonmagyaróvár, 4+716 km sz.
431, Kiszombor, 0+383 km sz.
451, Csongrád, 29+798 km sz.
8, Márkó, 58+685 km sz.
M85, M85 Enese, 10+644 km sz. bal pálya
M85, M85 Enese, 10+670 km sz. jobb pálya
860, Szeleste/Ölbő, 96+008 km sz. bal pálya
860, Szeleste/Ölbő, 95+981 km sz. jobb pálya
M1, M1 Biatorbágy, 18+073 km sz. bal pálya
M1, M1 Biatorbágy, 17+543 km sz. jobb pálya
M1, M1 Tata, 63+676 km sz. bal pálya
M1, M1 Bábolna, 91+686 km sz. jobb pálya
M1, M1 Bőny, 104+355 km sz. bal pálya
M1, M1 Bőny, 104+329 km sz. jobb pálya
M1, M1 Levél, 163+696 km sz. bal pálya
M1, M1 Levél, 163+670 km sz. jobb pálya
M3, M3 Mogyoród, 23+569 km sz. bal pálya
M3, M3 Mogyoród, 17+674 km sz. jobb pálya
M3, M3 Gyöngyöshalász, 78+195 km sz. bal pálya
M3, M3 Gyöngyöshalász, 77+190 km sz. jobb pálya
M3, M3 Polgár, 169+112 km sz. bal pálya
M3, M3 Polgár, 166+809 km sz. jobb pálya
M3, M3 Kálmánháza, 215+104 km sz. bal pálya
M3, M3 Kálmánháza, 213+520 km sz. jobb pálya
M30, M30 Miskolc, 22+175 km sz. bal pálya
M30, M30 Miskolc, 21+960 km sz. jobb pálya
M35, M35 Hajdúböszörmény, 29+828 km sz. bal pálya
M35, M35 Hajdúböszörmény, 29+853 km sz. jobb pálya
M43, M43 Szeged, 16+842 km sz. mindkét pálya
M7, M7 Martonvásár, 28+283 km sz. jobb pálya
M7, M7 Polgárdi, 82+234 km sz. bal pálya
M7, M7 Polgárdi, 82+208 km sz. jobb pálya
M7, M7 Balatonszárszó, 127+149 km sz. bal pálya
M7, M7 Zamárdi, 110+778 km sz. jobb pálya
M7, M7 Balatonkeresztúr, 168+095 km sz. bal pálya
M7, M7 Balatonkeresztúr, 166+691 km sz. jobb pálya
M7, M7 Becsehely, 224+882 km sz. bal pálya
M7, M7 Becsehely, 224+832 km sz. jobb pálya
M8, M8 Dunaújváros, 78+908 km sz. bal pálya
M8, M8 Dunaújváros, 78+880 km sz. jobb pálya
M9, M9 Bogyiszló, 14+448 km sz. mindkettő
M0, Budapest, 32+355 km sz. bal pálya
M0, Budapest, 32+560 km sz. jobb pálya
M0, Budapest, 71+935 km sz. bal pálya
M0, Budapest, 70+175 km sz. jobb pálya
M1, Abda, 131+600 km sz. bal pálya
M3, Gödöllő, 28+650 km sz. bal pálya
M3, Hatvan, 51+900 km sz. jobb pálya
M7, Velence, 43+850 km sz. bal pálya
M7, Velence, 43+960 km sz. jobb pálya
2, Parassapuszta (Hont), 74+800 km sz. ±300 m
21, Somoskőújfalu, 62+850 km sz. – 63+260 km sz.
22, Balassagyarmat, 19+880 km sz. – 20+480 km sz.
22, Balassagyarmat, 24+600 km sz. ±300 m
4252, Méhkerék, 4+300 km sz. – 3+700 km sz.
4455, Battonya, 5+950 km sz.
47, Tépe, 27+350 km sz. ±300 m
87, Kőszeg, 49+660 km sz. ±300 m
89, Bucsu, 11+000 km sz. – 11+800 km sz.
M1, Hegyeshalom, 171+190 km sz. bal pálya
M1, Hegyeshalom, 170+100 km sz. jobb pálya
M43, Csanádpalota, 55+900 km sz. bal pálya
M43, Csanádpalota, 53+550 km sz. jobb pálya (VJT)
M70, Tornyiszentmiklós, 18+600 km sz. ±300 m
4, Vecsés, 28+410 km sz. bal pálya
Jó ideje lehet már tudni, hogy a tavaly áprilisban elindított Véda-rendszer mellett egy másik eszköz is figyelni fogja az autósokat az utakon. A Nemzeti Tengelysúlymérő-rendszer (TSM) tesztelése már februárban elkezdődött, a rendszer több pontját azonban csak az elmúlt hónapokban telepítették. Mostanra összesen 89 helyszínen szerelték fel a méréshez szükséges eszközöket.
A rendszer működéséhez szenzorokat építettek az útburkolatba, májusban például emiatt volt komoly dugó az M0-ás autópályán. A TSM lényege és célja, hogy kiszűrje az utakról a túlterhelt járműveket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ugyanis ezek fokozott baleseti kockázatot jelentenek, és hatványozottan nagyobb mértékben amortizálják az utakat. A szabályellenesen túlterhelt fuvarozók ráadásul jogtalan versenyelőnyre tesznek szert a jogkövető vállalkozásokkal szemben.
Korábban csak annyit lehetett tudni, hogy az eddig csak tesztüzemben működő rendszer ősztől élesedik, szerdán azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte az indulás pontos dátumát is. Ezek szerint szeptember 19-én élesítik a TSM-et. Ettől kezdve már anélkül is meg tudják bírságolni a túlterhelt járműveket (az objektív felelősség elve alapján), hogy azokat meg kellene állítani.
A minisztérium szerint a mérőpontok élesítése újabb kötelezettséggel nem jár az érintett vállalkozások számára, az ellenőrzési hatékonyság azonban az eddigi 2 százalékról 50 százalék fölé nő.
A mérőhelyek – hitelesítésük ütemében – az év végéig fokozatosan kapcsolódnak be a rendszerbe. A felkészülési időszakban bírsághatározatokat nem, csak figyelmeztető határozatot küldenek a szabályszegő jármű üzembentartójának.
(HVG)
Bal-Rad komm: „…elsődlegesen a teherautók súlyát nézi a rendszer…”
– Másodlagosan pedig – DE FŐKÉNT – látni fog mindent! Jelezni a kíváncsi központnak, hogy VALAKI/VALAKIK hová, merre, mivel…?
És mivelhogy a KIEGÉSZÍTÓ INFRASTRUKTÚRA MÁR MŰKÖDIK, azt is TUDNI FOGJÁK A KÍVÁNCSIAK, hogy valakik MIÉRT IS MENNEK VALAHOVÁ!
Aztán lehet intézkedni! MEGNYUGTATÓ MÓDON!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A qrmány nagyon nem akarja, hogy egy EU-s bizottság megnézze a felcsúti kisvasutat
Lázár János és Deutsch Tamás szerint politikai támadásról van szó. Mit vétett az a szerencsétlen kis falu?
Több, uniós pénzből megvalósult magyar projekt is előkerült az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) szeptember 4-i ülésén. A témafelvetés apropóját az adta, hogy a CONT tényfeltáró küldöttsége szeptember 18. és 20. között Magyarországra látogat.
Amellett, hogy találkozni fognak civil szervezetek vagy éppen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel, Polt Péter legfőbb ügyésszel és a magyar kormány tagjaival is, céljuk elsősorban az, hogy megnézzék, jól költötték-e el például a 4-es metróra és a felcsúti kisvasútra a brüsszeli pénzeket. Ezt a Fidesz a jelek szerint nagyon nem veszi jónéven, konkrétan politikai támadást sejt a háttérben.
Bár az ülésen diszkréten úgy fogalmaztak, hogy a programban egy „Budapest-közeli vasúti beruházás” megtekintése szerepel, rögtön kiderült, pontosan miről is van szó, ugyanis a CONT elnöke, Inge Gräßle előszedett egy levelet, amelyet a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János írt a költségvetési bizottságnak. Egy részletet fel is olvastak belőle az ülésen:
„Különösen felháborítónak tartom, és kategorikusan el is utasítom, hogy a több ezer társfinanszírozásból történetesen azt a projektet vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg.”
Lázár levele szerint a kisvasutat a közelmúltban a magyar ellenzéki pártok miatt számos bírálat érte. Bezzeg, írta Lázár, azokban a projektekben, amelyek ellenzéki politikusok által vezetett településeken valósultak meg, nem indult vizsgálat.
Gräßle kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy politikai indíttatású lenne a vizsgálat, pláne, hogy bevallása szerint sem ő, sem a titkárság nem foglalkozik olyan behatóan a magyar politikával, hogy ilyen részleteket tudjon. Ők olyan projekteket vizsgálnak meg, ahol láthatóan probléma van.
„Nem hagyjuk, hogy a magyar kormány döntse el, hogy mit nézzünk meg”
.
Eleve abból indulnak ki, hogy a mindenkori kormányok együttműködnek velük és segítik őket a látogatásuk során. Az egyik bizottsági tag ezt követően meg is jegyezte, hogy a magyar kormány a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentés állításait sosem kritizálta, mindössze a pénzügyi kompenzációval kapcsolatban vannak ellentétek.
Szerencsétlen kis falu
A bizottság ülésén részt vett a fideszes Deutsch Tamás is, akit láthatóan nem győzött meg Inge Gräßle magyarázata, mert azt mondta: sem szakmai, sem közéleti, sem politikai szempontból nem kifogástalan az út előkészítése. A fideszes EP-képviselő ezt követően három pontba foglalta össze, hogy szerinte – és a kormány szerint – hogyan támadja Brüsszel Budapestet.
Egyrészt „politikailag furcsa”, hogy 2004 és 2010 között, az MSZP-kormányok idején a CONT egy alkalommal sem látogatott Magyarországra, hogy ellenőrizze az uniós projekteket. Ezzel szemben 2010 óta, „amióta polgári kormány van”, ez lesz a második látogatás.
Másrészt: Deutsch szerint miközben az EU az egyes vizsgálatok lefolytatásakor más országokban figyelembe veszik az aktuális belpolitikai folyamatokat, például Nagy-Britanniában a brexitet, Németországban az ősszel esedékes választásokat, Magyarország esetében nem számít, hogy hat hónap múlva választások lesznek, és a vizsgálat befolyásolhatja a politikai hangulatot.
Harmadrészt őt nem győzték meg arról, hogy politikailag elfogulatlan lenne a látogatás. Deutsch közölte, hogy a kormány a levélben arra utalt, hogy „a sokezer kisprojekt egyike egy turisztikai célú beruházás, aminek az egyik állomása az a falu, ahol egyébként születésétől kisiskolás koráig a miniszterelnök élt. Ez a bűne ennek a szerencsétlen kis falunak.”
Sőt, Deutsch szerint, ha annyi probléma van a 600 millió forint uniós támogatásból megépült felcsúti kisvasúttal, akkor miért nem indított sem egy magyar hatóság, sem más uniós szerv vizsgálatot?
„A vádaskodáson túl semmilyen megalapozott tény nincsen,” jelentette ki Deutsch.
Éppen ezért azt javasolta, hogy vagy alaposabban készítsék elő az utat, vagy a küldöttség csak a jövő júniusban jöjjön Magyarországra, és így nem vetül fel a választásba való beavatkozás gyanúja.
Gräßle ezekre a felvetésekre úgy válaszolt: „A választás legalább 6 hónap múlva lesz. Fontosak vagyunk, de ennyire nem.”
Hozzátette: azért nem voltak 2004 és 2010 között Magyarországon, mert senki nem javasolta a bizottságnak. Ezen kívül más országokban, például Olaszországban vagy Görögországban 4-5 alkalommal voltak, tehát valakinek van joga panaszkodni a sűrű látogatások miatt, akkor ők azok. A CONT-elnök szerint a magyar kormány eljárása „lehetetlen” és a munkájukat nem az egyes országok belpolitikája vagy politikusai befolyásolják.
„Nincsenek politikai szándékaink. (…) A munkánkat végezzük, csak az adófizetőknek tartozunk elszámolással.”
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője – aki az esetre Facebook-oldalán felhívta a figyelmet – a 24.hu-nak nyilatkozva azt mondta: a költségvetési ellenőrzési bizottság látogatása teljesen normális és bevett gyakorlat, az ehhez hasonló ellenőrzésektől csak az fél, akinek takargatnivalója van.
„Orbánék gerinctelenül lerabolták az uniós forrásokat, szinte minden eurocentet a rokonok vagy narancsos üzlettársak kaptak meg. Ezen nincs mit szépíteni. Ezt az EU és a Fidesz pártcsaládjának képviselői, a néppárti politikusok is pontosan tudják és látják. Az pedig, hogy Deutsch Tamás fideszes képviselő megpróbálta a választások utánra tolni az ellenőrző látogatás időpontját, több mint önleleplező” – mondta Ujhelyi, aki szerint a Fidesz épp azért akar kimaradni és lemaradni a szorosabb európai együttműködésből (például az uniós költések ügyében eljáró Európai Ügyészségből), mert nem akarja, hogy „zavarják őket lopás közben.” Szerinte szánalmas, hogy a Fidesz minden olyan kritikára, amely a korrupt rendszerét érinti, vagy migránsozással, vagy sorosozással, de minimum „politikai kettős mércével” válaszol, miközben elég lenne tisztességesnek lenniük és a kritika is elmaradna.
(24.hu)
Bal-Rad komm: „…Eleve abból indulnak ki, hogy a mindenkori kormányok együttműködnek velük és segítik őket…”
– Ha nem így lenne, QRMÁNYAINKNAK NEM ÉRTE VOLNA MEG az ország gyarmattá silányítása.
A többi álnemzetieskedő duma csak a mindenkori haszonleső helytartók parasztvakító vetítése.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Ska Keller (Zöldek, Németország) az Európai Palament menekültügyi áthelyezésekkel kapcsolatos jelentéstevője és Claude Moraes (S&D, Egyesült Királyság) is üdvözölte az Európai Bíróság ítéletét.
Az Európai Bíróság azzal utasította el Magyarország és Szlovákia keresetét, amelyet a két ország a Görögországba és Olaszországba érkező menekültek áthelyezése ellen nyújtott be, hogy a tanácsi döntés arányos és ténylegesen hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország meg tudjon birkózni a 2015-ös migrációs válság hatásaival.
„Most, hogy a bíróság elutasította Magyarország és Szlovákia fellépését a menekültek elosztása ellen, nem maradt több kifogás. Azoknak az országoknak, akik eddig bojkottálták a döntést, teljesíteniük kell. Az európai szolidaritás kétirányú. Az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor, nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják az olaszországi és görögországi menekültek befogadását” – mondta Ska Keller.
„Ez a döntés mérföldkő az EU számára, a bíróság ugyanis megerősítette, hogy a közös menekültügynek a szolidaritás a fő alapelve. A tagállamoknak teljesíteniük kell kötelességüket; kész őrület, hogy a legtöbb ország ennyire le van maradva a döntés végrehajtásával. Az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország kapcsán kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot” – tette hozzá Keller.
Claude Moraes elmondta: „A mai ítélet rámutatott, hogy a tagállamoknak vállalniuk kell a felelősséget.
Az Európai Parlament az áthelyezési mechanizmus 2015-ös elfogadása óta ezt mondja. Ehhez képest 2 évvel később a 160 ezerből csak 28 ezer embert helyeztek át. Az, hogy az EU tagállamai a szerény célszámnak is alig a negyedét érték el rámutat arra, hogy mennyi probléma van a második világháború óta legnagyobb menekültválságra adott uniós válasszal. Azonnal, szervezetten és együttérzéssel kell reagálni a kialakult válsághelyzetre.”…
(Forrás: kamaraonline.hu)
Bal-Rad komm: „…Ez a döntés mérföldkő az EU számára…”
– Persze nem csak az EU számára mérföldkő ez! Ez a döntés RÁ KELLENE HOGY ÉBRESSZEN MINDEN MAGYART: GYARMAT VAGYUNK! Mindenféle döntési jog nélkül, csak tűrésre ítélve!
Ez a döntés rá kellene hogy ébresszen minden magyart: EBBE A HELYZETBE RENDSZERVÁLTÓ ÉS A RENDSZERHŰ POLITIKAI BŰNBANDÁINK VITTÉK BELE A MAGYAR NÉPET! Önös érdekektől vezérelve!
Ezek az országbitorló,haza-és nemzetáruló politikusok MA IS!-MOST IS!-AZT SZAJKÓZZÁK: AZ EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGUNK JÓ DOLOG! NEKIK JÓ!-KIFIZETŐDŐ!
Ezek a politikusbűnözők elárulták a magyar népet, KIÁRUSÍTOTTÁK – APRÓPÉNZÉRT ELAJÁNDÉKOZTÁK MAGYARORSZÁGOT!
Ezen politikusbűnözők legbecstelenebbjei MÉG MOST IS ÁLNEMZETIESKEDŐ RIKÁCSOLÁSSAL tolonganak az EU kasszája előtt, cinkos összekacsintgatások közepette a pénztárossal! – tömik saját zsebükbe a júdáspénzt!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Megdöbbentő események zajlottak le hétfő délután az egyik miskolci villamoson. Egy fiatal terhes kismama a Városháztér megállóban szeretett volna leszállni a szerelvényről, amikor is minden ok nélkül váratlanul megütötték.
– Az iskolakezdések miatt körülbelül három óra magasságában óriási tömeg volt a villamoson és a megállóban is – kezdte el mesélni a történteket Szajcz Alexandra a Borsnak, aki a terhessége huszonnegyedik hetében jár.
– Körülbelül harmincan akartak felfurakodni, így már előre sejtettem, hogy nem lesz egyszerű dolgom a leszállásnál. Amikor a leghátsó ajtóból kiléptem, az egyik tolakodótól egyszer csak egy hirtelen ütést kaptam a hasamra. Egy nagyjából tizennyolc éves iskolás lány volt az. Rám förmedt, hogy húzzak a francba, majd cifra káromkodások közepette még melegebb éghajlatra is elküldött – mesélt az elképesztő történtekről Alexandra.
A fiatal várandós nő úgy véli, hogy a támadója vélhetően a haverjai előtt akart ezzel vagánykodni. Az ütést követően nagyon fájt a hasa, így rettentően megijedt, nehogy baja legyen a kisbabájának. Szerencsére a fájdalom egy óra múlva megszűnt, így valamennyire sikerült megnyugodnia.
– Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy egyes emberek miért közlekednek úgy, mint az állatok. Ráadásul nemcsak a fiatalok, hanem az idősek között is vannak erőszakosak.
Kismamaként nem érzem már magam biztonságban a villamoson – mondta felháborodva Alexandra.
(bors)
Bal-Rad komm: „…Egyszerűen nem tudom felfogni…”
– Pedig hát itt az ideje barátkozni a gondolattal. Kismamaként, vénasszonyként, vagy csak egyszerűen embertársként! – már nem számítasz.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Tarol a neten a magyar és a cigány viselkedést parodizáló videó
Radics Attila és haverja különböző élethelyzetekben játsszák el, hogy a sztereotípiák szerint hogyan viselkedik egy átlag roma és egy magyar ember.
Ez a videó csak egy paródia, senki NE vegye magára! – szól a szerző figyelmeztetése.
A jelenetek azt figurázzák ki, hogy miképp gondolkodik a munka fogalmáról egy magyar és egy cigány, az előítéletek szerint mi a különbség a két kultúra konfliktuskezelési és csajozási szokásai között.
A filmet már több mint félmilliószor tekintették meg.
(propeller)
Bal-Rad komm: „…Ez a videó csak egy paródia…”
– Micsoda szerencse! Még azt hinnénk, hogy Döbrögisztán vajdaságban ILYESMIK IS előfordulhatnak. De ez szerencsére csak paródia!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnak
– Pont azok mennek el, akiknek itthon kellene maradniuk, mert képesek adót-járulékot fizetni és gyereket vállalni.
– A demográfiai okok miatt egyre több magyar gyerek születik külföldön. Vagyis hiába csillapodik a kivándorlás, a természetes szaporulat egyre jelentősebb.
– A magyarok pont azokban a szektorokban dolgoznak Európában, melyekben itthon több százezer munkavállaló hiányzik.
A kivándorlás legfájdalmasabb következménye, hogy éppen az a korosztály megy el Magyarországról, mely egyrészt adót és járulékot fizet, másrészt gyermekeket vállal, így hozzájárulhat a demográfiai helyzet javulásához. Az elvándorlás összetétele alapján a folyamat nem csak Magyarország jelenét, hanem jövőjét is komolyan veszélyezteti. Ráadásul a külföldre vándorlók több szakmában is komoly munkaerőhiányt okoznak itthon, például az idegenforgalomban és a kereskedelemben alig találni megfelelő munkaerőt.
Pont az megy el, akinek a legkevésbé kellene
Azt tudjuk a múlt hét óta, hogy mintegy 600 ezer magyar él jelenleg külföldön az Európai Unióban, most igyekszünk a kivándorlás demográfiai hátterét megvizsgálni. Ehhez sok ország esetében rendelkezünk hivatalos statisztikával az életkor, illetve a nemek közti eloszlásról.
Elöljáróban annyit, hogy a fiatalok körében ugyan a legjelentősebb a kivándorlás, de túlzásnak tűnik az idén tavasszal megjelent adat, mely szerint mostanra minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. Márciusban a Fővárosi Kormányhivatal adott ki azzal kapcsolatban statisztikát, hogy 2010 óta 78 ezer magyar gyermek született külföldön, vagy legalábbis ennyi esetben kértek anyakönyvezést. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi években átlagosan havonta ezer esetben kértek magyar anyakönyvezést, miközben itthon évi 93 ezer, havonta 7-8 ezer gyermek születik. Az általunk megismert adatok alapján azonban nem túl valószínű, hogy évi 12 ezer magyar gyermek szülessen Európában, valószínűbb, hogy a fenti számba mindent beleszámoltak, azt is, aki évtizedekkel ezelőtt egyszer kivándorolt, majd a külföldön született gyermekét akarja itthon anyakönyveztetni az állampolgárság miatt. De hány gyerekkel is lett szegényebb Magyarország a legutóbbi évek kivándorlásának eredményeképp?
Azt már a múlt héten láthattuk, hogy a magyarok egyik legfontosabb fogadó országa Németország, ezért jórészt a német példán keresztül próbáljuk bemutatni a kivándorlás hátterét. Ráadásul a német statisztikai hivatal (Destat) elég részletes adatokkal rendelkezik, így alaposan elemezhető a kérdés. Az adatok szerint 114 ezer olyan férfi és 78 ezer nő él jelenleg Németországban, akik Magyarországon születtek. Közülük nagyjából minden második (95 ezer fő) hivatalosan egyedülálló, 64 ezren pedig házasok.
A Destat adataiból az is kiderül, hogy a legtöbb magyar Bajoroszágban él, ott majdnem 70 ezret mér a hivatalos statisztika. Mellette Baden-Württenbergben mondható jelentősnek a magyar populáció, ott majdnem 48 ezren élnek. A harmadik helyre pedig Nordhein-Westfalen került a tartományok rangsorában, ott is több mint 20 ezer magyart regisztráltak.
A magyar szempontból különösen kiábrándító adat az, hogy a majdnem 200 ezer németországi magyar átlagéletkora 36,3 év, az ottani magyar populáció fele 25-45 év között van, ami például a gyermekvállalás szempontjából a legtermékenyebb kornak felel meg.
Egy hagyományos korfán ábrázolva ez így néz ki:
Érdemes összehasonlításként mellé tenni a hasonló korfát Magyarország esetében:
Látszik, hogy a Németországban élők összetétele mennyire eltolódott a fiatalok irányába. Ebben persze szerepe van annak is, hogy az uniós csatlakozást követően hét évig még bizonyos korlátozások voltak érvényben, csak 2011 májusa óta lehet korlátlanul munkát vállalni az országban. De az magyar szempontból mindenképpen tragikus, hogy éppen a legfiatalabb, legtermelékenyebb korosztály vándorolt ki. Sokat elárul a magyarok kivándorlásáról, hogy a 192 ezer németországi magyarból 6300-an már ott születtek, közülük majdnem 4400-an az utóbbi hat évben.
Hogy ne csak a német példára hagyatkozzunk, az Ausztriában élő magyar populáció összetétele is hasonló:
Nyugati szomszédunknál több mint 70 ezer magyar él a hivatalos adatok szerint, ezzel Nagy-Britannia és Németország után a harmadik legnagyobb magyar populációról beszélhetünk. Ennek a 70 ezer embernek a 40 százaléka 30-44 év közötti, további 23,5 százalék pedig 15-29 éves, vagyis összességében az ottani magyarok majdnem kétharmada 15-44 éves.
Persze lehet találni ellenpéldát is, Svédországban például jelentős különbség van az ottani magyar populáció összetételében.
A majdnem 17 ezres svédországi magyar populáción belül is a 35-44 évesek vannak a legtöbben, de ez arányaiban kisebb, mint Németország vagy Ausztria esetében. Ennek valószínűleg egyedi okai vannak, Svédországba valószínűleg nem az EU-csatlakozásunk után vándoroltak el elsősorban a magyarok, hanem a korábbi évtizedekben volt jellemző úticél. A korcsoportok szerint akár 56-os kivándoroltak is lehetnek az ottani magyarok között, jelentős ugyanis a 65-84 éves populáció.
Csillapodik a kivándorlás, jön a természetes növekedés
Az utóbbi években egyébként egyre több jel mutat arra, hogy csillapodik a kivándorlási hullám, ezt szintén a német példán keresztül lehet bemutatni. Az első alkalommal Németországban regisztrált magyarok és a magyar szülőktől született gyermekek száma az alábbiak szerint alakult:
Vagyis a német munkaerőpiac 2011-es megnyitása után hamar felfutott 40 ezerre az első alkalommal regisztrált magyar bevándorlók száma, majd onnan lassan kezdett csökkenni. Ezzel párhuzamosan viszont egyre több magyar gyermek születik az országban, 2012 óta ez a szám megnégyszereződött, így tavaly már 1600 felett volt.
A bevándorlás 2016-ban egy év alatt majdnem 10 ezer fővel hizlalta a németországi magyarok számát, hiszen közel 35 ezren léptek be az országba újonnan, miközben közel 23 ezer magyar elköltözött. Ez egyben azt is jelenti, hogy viszonylag gyorsan cserélődik az ottani magyar populáció a statisztika szerint. Mindezeken felül egy év alatt a természetes gyarapodás mintegy 1300 fő volt. Ez szintén jól jelzi a kivándorolt magyar népesség összetételét, hiszen ezzel párhuzamosan itthon negatív a tendencia, vagyis évről évre fogy a népesség.
Egyébként a németországi magyarok természetes növekedése is azt támasztja alá, hogy demográfiai szempontból a legtragikusabb a kivándorlás, hiszen azok mennek el, akik családot alapítanak. Vagyis az egyébként népességcsökkenő trendben lévő Magyarország pont abból a demográfiai csoportból veszít, amelyik gyarapodik. Tavaly egyébként itthon is mérséklődött a természetes fogyás, a 2015-ös több mint 40 ezer főről 33 800-ra.
Az egyre csökkenő kivándorlást támasztja alá egy másik nagy fogadó ország, Nagy-Britannia adata is: 2011 óta nem kértek olyan kevesen brit tb-számot, mint tavaly, a 2013-as csúcshoz képest pedig már több mint 7500 fővel csökkent a szám:
A briteknél sajnos nincsenek részletesebb statisztikák a kivándorolt magyarok összetételéről. Mindössze annyit lehet tudni egy idén júliusi tanulmányból, hogy a 2013-15-ös népszámlálás során a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok közül a magyaroknál volt a legnagyobb az aktív korúak (15-64 évesek) körében a foglalkoztatottság aránya, 85 százalék körül alakult ez. Ugyanebből a tanulmányból derül ki, hogy a hivatalosan Nagy-Britanniában élő mintegy 60 ezer magyar közel 40%-a volt 2015-ben 30-50 év között, további 28% pedig 15-30 év között volt.
Emellett egy korábbi felmérést érdemes felidézni: a 2011. évi nagy-britanniai népszámlálás kapcsán a brit statisztikai hivatal elemzést készített az Angliában és Walesben élő bevándorló nők termékenységéről és kiszámolta a teljes termelékenységi arányszámukat (TTA). A felmérés eredménye szerint a magyarországi születésű anyák által 2011-ben vállalt gyermekek közül 1225 újszülött Angliában vagy Walesben jött világra. Eközben ugyanabban az évben egész Vas megyében 1826 gyermek született.
Az Angliában és Walesben élő magyarországi bevándorlókra számolt teljes termékenységi arányszám 1,63 volt, ami jelentősen meghaladta a Magyarországon ekkor mért 1,24-es TTA-t. Ez szomorú, de egyébként nem meglepő: a tanulmány általánosságban is arra jut, hogy a legtöbb volt szocialista országra jellemző, hogy a külföldre távozók gyermekvállalási kedve számottevően felülmúlja az otthon maradókét.
Itthonról hiányzik a kivándorolt munkaerő
Természetesen a kivándorlással nem csak az adófizető és gyermeknevelő állampolgárok hiányoznak itthonról, hanem a munkaerő is. Nem véletlen, hogy jellemzően azokban az iparágakban a legjelentősebb itthon a munkaerőhiány, melyekben a magyarok külföldön nagy számban dolgoznak. Erről egyébként talán még nehezebb megbízható információkat találni, a briteknél például a már hivatkozott idén júliusban publikált felmérés adhat támpontot.
A statisztika azért megtévesztő, mert a 2013-as hivatalos adattal számol, mely szerint 58 ezren éltek a szigetországban. Az arányok azonban ennek ellenére érdekesek: a magyarok majdnem fele a kiskereskedelemben vagy a vendéglátásban dolgozik. Mindez azért érdekes, mert itthon ezek a szektorok a leginkább érintettek a munkaerőhiány által, a vendéglátásban például alig találni szakképzett és tapasztalt munkaerőt.
Sajnos itthon is nehéz megbízható adatokat találni arról, melyik szektorokban a legnagyobb a munkaerőhiány, de a különböző felmérések, illetve a cégek elmondásai alapján a kiskereskedelem és a vendéglátás az egyik leginkább érintett terület az építőipar mellett.
A kivándorlás építőiparra gyakorolt hatását egy korábbi cikkünkben is érintettük. Az ágazatban soha nem látott szinten van a munkaerőhiány, miközben a foglalkoztatottság elmarad a válság előttitől, az (egykor) építőiparban dolgozó munkanélküliek száma pedig nagyon alacsony. Ebből arra következtethetünk, hogy az építőipar belső munkaerőtartalékai szinte teljesen elfogytak. A válság során sok tízezer fő kirázódott az ágazatból és más területen keresi a boldogulást, vagy az elmúlt években külföldre távoztak. Mivel a munkaerő iránti kereslet az ágazatban egyre nagyobb, valószínű, hogy elsősorban azért nem tudja mobilizálni az ágazat a szakembereket, mert nincsenek az országban.
Összességében az látszik a kivándorolt magyar népesség elemzéséből, hogy demográfiai szempontból pont a legtermelékenyebb korosztály választotta a külföldet Magyarország helyett az elmúlt években. Így pedig a probléma jelentősen hozzájárul a magyar népességfogyáshoz, illetve a társadalom elöregedéséhez. Emellett a hiányzó adófizetők kieső bevételt jelentenek a költségvetésnek, a munkaerőpiacon pedig nem véletlen, hogy éppen azokban a szektorokban a legnagyobb a munkaerőhiány, melyekben jellemzően külföldön dolgoznak a magyarok.
(portfolio)
Bal-Rad komm: Azon túl, hogy egyetértünk a portfolio.hu végkövetkeztetésével! – hozzá kell tegyük: van egy súlyos, morális tehertételi következménye is! Ez pedig az itthonmaradók tömege. Akik egyrészt koruk, másrészt mentalitásuk, harmadrészt pedig „rejtőzködő életformájuk” miatt országépítésre nem alkalmasak!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Kvóta-ítélet – Hipp-hopp már itt is a Századvég friss felmérése
Még meg sem száradt a tinta az uniós bíróság ítéletén, máris előpattant a természetesen abszolút független Századvég, hogy egy jó kis közvéleménykutatással alátámassza Szijjártó miniszter szavait, miszerint ők a magyar nép érdekében rántanak szablyát.
MTI hír:
A lakosság 72 százaléka szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia saját igazáért akkor is, ha a kvótaperben benyújtott keresetet elutasítják – olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérésében, amelynek eredményeit szerdán közölték az MTI-vel. A kutatásból – amelyet szeptember 1. és 4. között 1000 felnőtt megkérdezésével készítettek – kiderült, a válaszadók 88 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bíróságon támadta meg a bevándorlók elosztását célzó kvótahatározatot. A felmérés arra világított rá, hogy a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) szerint Magyarországnak nem szabad feladnia, és tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, míg 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot. A baloldali ellenzék táborának többsége ugyan befogadás-párti, ám erős a megosztottság: háromból egy MSZP-szavazó szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, és minden harmadik LMP-s is így vélekedik. Emellett a pártpreferenciájukban bizonytalanok abszolút többsége sem hajtaná végre az áthelyezéseket – tették hozzá. Emlékeztettek, hogy egy korábbi kutatásukból kiderült az is, hogy a magyarok 77 százaléka ellenzi az Európai Unió kvótarendszerének tervét.
(nepszava)
Bal-Rad komm: Ha anno Rákosiék bajlódtak volna közvéleménykutatással, most elismerően csettinthetnének! Eeez igen! De nem bajlódtak ilyesmivel. A horda viszont ada külsőségekre!
Ez a századvéges cirkusz úgy hülyeség ahogy van!
Már itt bukik a történet: „…a válaszadók 88 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bíróságon támadta meg a bevándorlók elosztását célzó kvótahatározatot…”
– Hát hol kérdezték ennek a „reprezentatív” felmérésnekaz alanyait? A Nagy Duna-parti Cirkuszpalotában és csatolt intézményeiben?
A tavalyi EREDMÉNYTELEN KVÓTAREFERENDUM arányai sem köszönnek vissza ebben a századvéges pénznyelésben. Ami – micsoda véletlen! -éppen ma jelent meg!
A MAGYAROK legalább 90 százaléka utasítja el a betelepítést!
Velük szemben viszont a döbrögista horda primátusa BERELEPÍT! TÁKOLMÁNYOSAN! Igaz pénzes migráncsokat! – de betelepít!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
